Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Nem vagyunk messze egymástól, légvonalban kb. 50km, de nálunk az ottani mennyiség 10-szerese esett le.
"A 60-90 közötti idõszakban sokkal ritkábbak voltak a kilengések, és sokkal kisebb amplitúdójúak voltak."
Ez nagy vonalakban így is van, de kissé finomítanunk kell a megfogalmazást, nehogy becsapjuk fiatal kollégáinkat.
Ami egyértelmû különbség a mostani érához képest, hogy a 60-as, 70-es és jórészt még a 80-as években is sokkal határozottabb volt a nyugati drift, következésképpen erõsebbek az atlanti hatások. Ez fõleg a nyári idõszakokban volt feltûnõ, ugyanis akkoriban rendesen elértek minket északnyugat felõl a hidegfrontok, és a mögöttük áramló hûvös, nedves atlanti légtömegek. [esõ] Melegadvekció jóformán csak a prefrontális idõszakban volt, 1-2 napig, majd jött a lehûlés. A szaharai eredtû roppant forró, roppant száraz levegõ kivételes vendég volt országunkban -elõfordult, hogy évekig sem jelentkezett. Most minden nyáron bízvást számíthatunk rá.
Tél tekintetében nem az volt a különbség a jelen állapothoz képest, hogy ritkák lettek volna blockingszituációk, fagyhullámok. Gondolj csak az 1962/63-as télre, mely kivételesen zord volt, a múlt század második leghidegebb tele. Az Élet és Tudomány úgy fogalmazott az 1963 február elején indult fagyhullámról, hogy "az már idegileg is megviselte az embereket"
Hasonlóan extrém zord lett 1963 decembere és 1964 januárja. Ez a tél csak azért sikerült enyhébbre az elõzõnél, mert február az átlagnál magasabb hõmérsékletet hozott.
Rendkívül havas, hófúvásos volt aztán az 1969/70-es tél. Nagyon kemény, blockingos volt 1978/79, és részben 1979/80 is. A nyolcvanasokban zsinórban 3 zord tél fordult elõ. Szóval, ne keltsünk olyan látszatot a mai zöldfülûekben, hogy akkoriban enyhe, atlantikus telek voltak.
Az igaz viszont, hogy mostanság a téli zonalitás szinte mindig északi: a nyugati áramlási szalag nem "jön le" a mi szélességünkre, hanem Észak, Északnyugat-Európa fölött marad, és frontjai legfeljebb érintgetnek minket. Pár évtizede nem volt ritka, hogy rajtunk keresztül húzódott a nyugati áramlás, egymást 1-2 naponta váltó hideg és melegfrontokkal.
Bár, azon is elgondolkodtam már, hogy ez a minket érintõ zonalitás talán félblocking volt, hiszen ember legyen a talpán, aki meghúzza a határvonalat az északnyugati, és a tisztán nyugati áramlás között.
És hát, a "normális bélmûködés" akkoriban is "székrekedéseken" és "hasmenéseken" át valósult meg. Akkor is voltak túl meleg ill. túl hideg, nagyon nedves és nagyon száraz idõszakok, valamint hirtelen drasztikus idõváltozások. Engem nem lehet meggyõzni ennek ellenkezõjérõl, hiszen megéltem, emlékszem rá. Hogy a szélsõségek esetleg valamivel ritkábban fordultak elõ, az más kérdés.
Ez nagy vonalakban így is van, de kissé finomítanunk kell a megfogalmazást, nehogy becsapjuk fiatal kollégáinkat.
Ami egyértelmû különbség a mostani érához képest, hogy a 60-as, 70-es és jórészt még a 80-as években is sokkal határozottabb volt a nyugati drift, következésképpen erõsebbek az atlanti hatások. Ez fõleg a nyári idõszakokban volt feltûnõ, ugyanis akkoriban rendesen elértek minket északnyugat felõl a hidegfrontok, és a mögöttük áramló hûvös, nedves atlanti légtömegek. [esõ] Melegadvekció jóformán csak a prefrontális idõszakban volt, 1-2 napig, majd jött a lehûlés. A szaharai eredtû roppant forró, roppant száraz levegõ kivételes vendég volt országunkban -elõfordult, hogy évekig sem jelentkezett. Most minden nyáron bízvást számíthatunk rá.
Tél tekintetében nem az volt a különbség a jelen állapothoz képest, hogy ritkák lettek volna blockingszituációk, fagyhullámok. Gondolj csak az 1962/63-as télre, mely kivételesen zord volt, a múlt század második leghidegebb tele. Az Élet és Tudomány úgy fogalmazott az 1963 február elején indult fagyhullámról, hogy "az már idegileg is megviselte az embereket"
Hasonlóan extrém zord lett 1963 decembere és 1964 januárja. Ez a tél csak azért sikerült enyhébbre az elõzõnél, mert február az átlagnál magasabb hõmérsékletet hozott.
Rendkívül havas, hófúvásos volt aztán az 1969/70-es tél. Nagyon kemény, blockingos volt 1978/79, és részben 1979/80 is. A nyolcvanasokban zsinórban 3 zord tél fordult elõ. Szóval, ne keltsünk olyan látszatot a mai zöldfülûekben, hogy akkoriban enyhe, atlantikus telek voltak.
Az igaz viszont, hogy mostanság a téli zonalitás szinte mindig északi: a nyugati áramlási szalag nem "jön le" a mi szélességünkre, hanem Észak, Északnyugat-Európa fölött marad, és frontjai legfeljebb érintgetnek minket. Pár évtizede nem volt ritka, hogy rajtunk keresztül húzódott a nyugati áramlás, egymást 1-2 naponta váltó hideg és melegfrontokkal.
Bár, azon is elgondolkodtam már, hogy ez a minket érintõ zonalitás talán félblocking volt, hiszen ember legyen a talpán, aki meghúzza a határvonalat az északnyugati, és a tisztán nyugati áramlás között.
És hát, a "normális bélmûködés" akkoriban is "székrekedéseken" és "hasmenéseken" át valósult meg. Akkor is voltak túl meleg ill. túl hideg, nagyon nedves és nagyon száraz idõszakok, valamint hirtelen drasztikus idõváltozások. Engem nem lehet meggyõzni ennek ellenkezõjérõl, hiszen megéltem, emlékszem rá. Hogy a szélsõségek esetleg valamivel ritkábban fordultak elõ, az más kérdés.
A kaotikus viselkedés teljesen eltérõ a véletlenszerû (sztochaszikus) viselkedéstõl, így valóban nem lehet mondani, hogy ez az periodikusnak látszó idõszak a véletlen mûve lenne, ezért tettem én is idézõjelbe. Viszont kaotikus rendszer lévén akármilyen pontosságig javítjuk a bemenõ adatokat, akkor sem lehet jelentõsen növelni az elõrejelezhetõséget.
A meteorológia kicsit ez is, az is, sõt vannak benne jól meghatározott elemek is (pl. a földfelszín "alakjától" - és a földrajzi helytõl - függõ besugárzás, vagy a Föld forgásából adódó Corioli-erõ), de ezek a kaotikus részekkel kölcsönhatva még bonyolultabbá képesek tenni az egészet. Lehet, hogy léteznek az idõjárásban hoszabb távú elõrejelzést lehetõvé tevõ összekapcsolódások bizonyos elemek között, ezeket jelenleg is kutatják (pl. DAI), de jelentõs mértékben pontosabb hossz távú elõrejelzéseket valószínûleg ezek által sem lehet majd készíteni. Amit írsz, hogy az egyes cirkulációs idõszakokban más-más jellegû idõjárás jellemzõ, abban biztos van igazság.
A meteorológia kicsit ez is, az is, sõt vannak benne jól meghatározott elemek is (pl. a földfelszín "alakjától" - és a földrajzi helytõl - függõ besugárzás, vagy a Föld forgásából adódó Corioli-erõ), de ezek a kaotikus részekkel kölcsönhatva még bonyolultabbá képesek tenni az egészet. Lehet, hogy léteznek az idõjárásban hoszabb távú elõrejelzést lehetõvé tevõ összekapcsolódások bizonyos elemek között, ezeket jelenleg is kutatják (pl. DAI), de jelentõs mértékben pontosabb hossz távú elõrejelzéseket valószínûleg ezek által sem lehet majd készíteni. Amit írsz, hogy az egyes cirkulációs idõszakokban más-más jellegû idõjárás jellemzõ, abban biztos van igazság.
Tõlem csak 5-600m-re van a határ, arrafelé csak hatalmas barnaságot látni, a homokos területeken brutális homokvihar van. 
Ma még esett olyan 4 mm a tegnapi 11-hez, így az elmúlt 1 hét közelíti a 20 mm-t.
Igaz ezzel is a mezõny vége felé járunk csak...
Szerencsére alig van légmozgás, szinte szélcsend van.
Igaz ezzel is a mezõny vége felé járunk csak...
Szerencsére alig van légmozgás, szinte szélcsend van.
Nem hinném, hogy egy ilyen (teljesen véletlenszerûnek tûnõ) mintából lehetne következtetni a minta folytatására. Egyrészt a jövõ héten már amúgy is alig lesz csapadék, másrészt dobj fel 100-szor egy érmét, és ha sokat nézed, azt fogod hinni, hogy ki tudod találni a 101-110. dobást, pedig legyünk õszinték, nem lehet
Annyiban nehezíti a dolgot az idõjárás, hogy abban valóban van ciklikus viselkedés, de ezek nem szabályosak vagy kiszámíthatók, csak a középtávú skálán mozgó ciklonok-anticiklonok mintáját gyakran követi a Kárpát-medence csapadékeloszlása.
Ahhoz, hogy a következõ 1-4 hónap csapadékmérlegét csak így meghatározzuk, vissza kell jutni az okokhoz, felgöngyölíteni a légkör fizikáját (itt-ott lehet integrálni, meg differenciálegyenlet-megoldani is kell), majd a kapott eredményeket a megfelelõ bizonytalanság mellett értékelni. Az eredményekbõl, a kimenetbõl ne akarjunk már elõrejelzéseket szülni, mert nem lehet!!
Annyiban nehezíti a dolgot az idõjárás, hogy abban valóban van ciklikus viselkedés, de ezek nem szabályosak vagy kiszámíthatók, csak a középtávú skálán mozgó ciklonok-anticiklonok mintáját gyakran követi a Kárpát-medence csapadékeloszlása.
Ahhoz, hogy a következõ 1-4 hónap csapadékmérlegét csak így meghatározzuk, vissza kell jutni az okokhoz, felgöngyölíteni a légkör fizikáját (itt-ott lehet integrálni, meg differenciálegyenlet-megoldani is kell), majd a kapott eredményeket a megfelelõ bizonytalanság mellett értékelni. Az eredményekbõl, a kimenetbõl ne akarjunk már elõrejelzéseket szülni, mert nem lehet!!
Egy icipicit DNY-abbra helyezkedett el az éjjeli csapadékrendszer, mint ahogy a legtöbb modell várta (a rendszer ÉK-i pereme idõnként súrolt, amelybõl 2x szemerkélt is, de ez csak csapadéknyomot okozott). A magasban átmenetileg DK-ire forduló áramlás hamarabb váltott át ÉK-ire. Az ok nagyon egyszerû: a hidegebb levegõ 2 helyen tört be a medencébe: ÉNy-ról, majd estétõl ÉK-rõl, így a K-Tiszántúl is beorrosodott. A két irányból fújó szél találkozásánál viszont összeáramlás alakult ki. Az ECM 4-6mm-t várt hozzám szombat estétõl mostanáig (hozzád meg egy tizest), amelybõl 0.1mm lett, gyakorlatilag a tegnap késõ délutáni néhány mm-es peremfelhõs zivatarunk termését hamar felszárította a viharos szél, reggelre felszáradtak az utak. Sajnos mi is hamar átkerültünk a hátoldalra, már este stabilizálódott a légkör felettünk. A szél viszont rengeteg ágat tört le, az utca végében egy fiatal fát is kettétört.
Hát akkor a véletlen mûve, de attól még a márciusi "Nem esik semmi." idején megmondtam, hogy ha legközelebb elkezd esni, akkor meg minden nap esni fog.
Szerintem egyébként nem a véletlen mûve, hanem a meridionális idõszakokban ez jellemzõ, és meg van rá a magyarázat.
A zonális, nyugati irányítású idõszakokban nem ez a jellemzõ, annak is oka van.
Thermo!
A 60-90 közötti idõszakban sokkal ritkábbak voltak a kilengések, és sokkal kisebb amplitúdójúak voltak.
Szerintem egyébként nem a véletlen mûve, hanem a meridionális idõszakokban ez jellemzõ, és meg van rá a magyarázat.
A zonális, nyugati irányítású idõszakokban nem ez a jellemzõ, annak is oka van.
Thermo!
A 60-90 közötti idõszakban sokkal ritkábbak voltak a kilengések, és sokkal kisebb amplitúdójúak voltak.
Azt "idõjárásbolondként" már tini koromban leszögeztem, hogy: 'az idõjárás akkor normális, mikor nem normális!' 
Teljes mértékben egyetértek Veled abban, hogy a szélsõséges kilengések sokkal gyakoribbak, mint általában gondoljuk, és hogy talán a legritkábban fordul elõ a "sokéves átlagnak megfelelõ" idõjárás.
Bizony úgy van: a normális bélmûködés két hét szorulás+ két hét hasmenés révén áll elõ.
Aki ezt nem tudja, semmit se tud az idõjárásról.
Könnyû lenne azt mondani, hogy májusra egy sokévi átlag körüli csapadékmennyiség a legvalószínûbb. Fájdalom, ez nem így van! Statisztikai megfontolásokkal itt nem sokra megyünk.
Viszont látva a most jellemzõ, "spannolt" hõeloszlást: a különben is hûvös Észak-Atlantikumban negatív hõanomália, a klimatikusan is melegebb délkeleten pozitív anomália -alig tudom elképzelni a minket érintõ ciklontevékenység huzamos szünetelését a következõ 1-2 hónapban.
Aztán, mondok én Neked még egy hármas szabályt: tavaly nyár második felében tartós elõoldal, tavaly õsz második felében tartós elõoldal, idén tél második felében megint csak tartós elõoldal... negyedik már nem lesz!
Szóval, májust, és talán még júniust is, elég mozgalmasnak, és huzamosabb déli áramlást jórészt nélkülözõnek képzelem. Tehát, átlag körüli, esetleg az alatti hõmérsékleteket, és legalább átlagos csapadékmennyiségeket várok.
Teljes mértékben egyetértek Veled abban, hogy a szélsõséges kilengések sokkal gyakoribbak, mint általában gondoljuk, és hogy talán a legritkábban fordul elõ a "sokéves átlagnak megfelelõ" idõjárás.
Bizony úgy van: a normális bélmûködés két hét szorulás+ két hét hasmenés révén áll elõ.
Aki ezt nem tudja, semmit se tud az idõjárásról.
Könnyû lenne azt mondani, hogy májusra egy sokévi átlag körüli csapadékmennyiség a legvalószínûbb. Fájdalom, ez nem így van! Statisztikai megfontolásokkal itt nem sokra megyünk.
Viszont látva a most jellemzõ, "spannolt" hõeloszlást: a különben is hûvös Észak-Atlantikumban negatív hõanomália, a klimatikusan is melegebb délkeleten pozitív anomália -alig tudom elképzelni a minket érintõ ciklontevékenység huzamos szünetelését a következõ 1-2 hónapban.
Aztán, mondok én Neked még egy hármas szabályt: tavaly nyár második felében tartós elõoldal, tavaly õsz második felében tartós elõoldal, idén tél második felében megint csak tartós elõoldal... negyedik már nem lesz!
Szóval, májust, és talán még júniust is, elég mozgalmasnak, és huzamosabb déli áramlást jórészt nélkülözõnek képzelem. Tehát, átlag körüli, esetleg az alatti hõmérsékleteket, és legalább átlagos csapadékmennyiségeket várok.
Az idõjárásban, mint kaotikus légköri folyamatok rendszerben mindenféle "sorminta" csupán a "véletlen" mûve, egyfajta kváziperiodicitás, mely sohasem tudható, mikor kezdõdik és mikor ér véget. Vagyis semmilyen garancia nincs arra nézve sem, hogy tovább folytatódik.
Fetcroll: Ha telített a talaj vízzel, egy 40 mm-es felhõszakadás is tud olyat csinálni, ami a képen látszik. Márpedig Barcson telített volt, írtam is tegnap, hogy már reggel állt a víz a szántóföldön a kamera alapján. Az természetesen simán elõfordulhat, hogy a város másik végében több esõ esett 47 mm-nél, de azért nem 50-60 mm-rel (fõleg úgy, hogy a tegnapi csapadék egy része nem is konventív volt), vagyis a 100 mm feletti összeget én továbbra is irreálisnak tartom, kb. 70-80 mm-t tudok maximumnak elképzelni. Nem tudom, hogy az ominózus automata WS-e, de az tapasztalatom szerint nagyon szélsõséges módon tud csapadékot mérni, nagy (és fõleg hamar lezúduló) csapadéknál nálam is volt, hogy 10-20 mm-es fölémérése is adódott a zöldikéhez képest, máskor meg szinte alig mért csapadékot.
Fetcroll: Ha telített a talaj vízzel, egy 40 mm-es felhõszakadás is tud olyat csinálni, ami a képen látszik. Márpedig Barcson telített volt, írtam is tegnap, hogy már reggel állt a víz a szántóföldön a kamera alapján. Az természetesen simán elõfordulhat, hogy a város másik végében több esõ esett 47 mm-nél, de azért nem 50-60 mm-rel (fõleg úgy, hogy a tegnapi csapadék egy része nem is konventív volt), vagyis a 100 mm feletti összeget én továbbra is irreálisnak tartom, kb. 70-80 mm-t tudok maximumnak elképzelni. Nem tudom, hogy az ominózus automata WS-e, de az tapasztalatom szerint nagyon szélsõséges módon tud csapadékot mérni, nagy (és fõleg hamar lezúduló) csapadéknál nálam is volt, hogy 10-20 mm-es fölémérése is adódott a zöldikéhez képest, máskor meg szinte alig mért csapadékot.
Amikor 2010-ben rekordcsapadékos év volt, nehezen lehetett elképzelni, hogy utána rekordszáraz.
Amikor novemberben 180-190 mm esett a Dunántúl nyugati felén, nehéz volt elképzelni, hogy utána 1,5 hónapig ne essen semmi.
Február végétõl április elsõ napjaiig nem esett szinte semmi, nehéz volt elképzelni, hogy az után minden nap esik.
Most is nehéz elképzelni hogy nem fog, de a sorminta adott, Te is látod.
A 2012-es februárban nehéz volt elképzeli, hogy 2 év múlva 2006/2007 után ismét rekordenyhe tél lesz.
Ezeket minden nehéz elképzelni, de aztán mégis elképzelõdnek.
Persze én sem bánnám ha most szakadna meg a sorminta, mert az "egy hónapig minden nap esik, egy hónapig semmi" felállás nyáron elég kellemetlen tud lenni.
Nem mellékesen ha a 3 a magyar igazság alapon indulunk neki, akkor a novemberi, a februári és az április "minden nap esik" után megvan a 3 esõs hónap, és nem lesz negyedik
Amikor novemberben 180-190 mm esett a Dunántúl nyugati felén, nehéz volt elképzelni, hogy utána 1,5 hónapig ne essen semmi.
Február végétõl április elsõ napjaiig nem esett szinte semmi, nehéz volt elképzelni, hogy az után minden nap esik.
Most is nehéz elképzelni hogy nem fog, de a sorminta adott, Te is látod.
A 2012-es februárban nehéz volt elképzeli, hogy 2 év múlva 2006/2007 után ismét rekordenyhe tél lesz.
Ezeket minden nehéz elképzelni, de aztán mégis elképzelõdnek.
Persze én sem bánnám ha most szakadna meg a sorminta, mert az "egy hónapig minden nap esik, egy hónapig semmi" felállás nyáron elég kellemetlen tud lenni.
Nem mellékesen ha a 3 a magyar igazság alapon indulunk neki, akkor a novemberi, a februári és az április "minden nap esik" után megvan a 3 esõs hónap, és nem lesz negyedik
"A sorminta következõ állomása a "Nem esik semmi."
Sajnos, ez nem ilyen egyszerû. A kilengések persze egy sokéves átlagnívó körül hullámzanak, de ez a hullámzás nem szinuszgörbe: a hullámhegyek és völgyek nem követik egymást szabályos idõközönként, és nem is egyenlõ hosszúak.
Egy ilyen hõeloszlás mellett, mint ez
Link
én nehezen tudom elképzelni, hogy stabil AC épüljön ki a kontinens középsõ területe felett, hosszabb idõre szüneteljenek nálunk az advektív hatások. S azt sem, hogy tartós elõoldali szituáció alakuljon ki.
Sajnos, ez nem ilyen egyszerû. A kilengések persze egy sokéves átlagnívó körül hullámzanak, de ez a hullámzás nem szinuszgörbe: a hullámhegyek és völgyek nem követik egymást szabályos idõközönként, és nem is egyenlõ hosszúak.
Egy ilyen hõeloszlás mellett, mint ez
Link
én nehezen tudom elképzelni, hogy stabil AC épüljön ki a kontinens középsõ területe felett, hosszabb idõre szüneteljenek nálunk az advektív hatások. S azt sem, hogy tartós elõoldali szituáció alakuljon ki.
November minden másnap esett, errefelé 180 mm.
December és január elsõ fele nem esett semmi.
Január közepétõl február végéig esett minden másnap.
Február végétõl április elejéig nem esett semmi.
Április elejétõl egészen idáig esik minden nap.
A sorminta következõ állomása a "Nem esik semmi.".
És mivel épp ma-holnap telik le az 1 hónap, így hamarosan, hetek kérdése és véget ér az "Esik minden nap." idõszak.
December és január elsõ fele nem esett semmi.
Január közepétõl február végéig esett minden másnap.
Február végétõl április elejéig nem esett semmi.
Április elejétõl egészen idáig esik minden nap.
A sorminta következõ állomása a "Nem esik semmi.".
És mivel épp ma-holnap telik le az 1 hónap, így hamarosan, hetek kérdése és véget ér az "Esik minden nap." idõszak.
GFS hozza is a kérésedet. Tartós, meleg idõhöz kell a DK-Európai hõbázis. A hõhullám ideje csak a kérdés, a folyamat a drift feloszlásának irányába tart. ÉNY-i hûtõ gyengül, felõrli magát az óceán felett, grönlandi AC leépülõben lassan, Afrika felõl máris jön a meleg elõoldallal.
Tartós, meleg idõhöz kell a DK-Európai hõbázis. A hõhullám ideje csak a kérdés, a folyamat a drift feloszlásának irányába tart. ÉNY-i hûtõ gyengül, felõrli magát az óceán felett, grönlandi AC leépülõben lassan, Afrika felõl máris jön a meleg elõoldallal. 
Én még nem ürítettem ki de a csapimérõm kiszélesedõ részének feléig van! Még egy 10mm beleférne! De majd késõbb megmérem pontosan, de 50mm fölött van az tuti!
Még egy 10mm beleférne! De majd késõbb megmérem pontosan, de 50mm fölött van az tuti! 
Majd ha Marokkó és Ibéria vöröslik, akkor fogok berezelni. 
Az Arab-tábla felõl aligha kapunk hõhullámot, ráadásul egy Grönland-Arábia hõgradiens tengely nagyobb valószínûséggel az északnyugati driftet támogatja. [esõ] 
Az Arab-tábla felõl aligha kapunk hõhullámot, ráadásul egy Grönland-Arábia hõgradiens tengely nagyobb valószínûséggel az északnyugati driftet támogatja.
[esõ] 
Éjszaka 1 körül ürítettem ki a mérõt, akkor volt 40.5 mm, aztán reggel 8 kor ürítettem megint, csak 6.5 mm volt benne. Reggel 8 óta meg újabb 6 mm esett idáig, így eddig 53 mm nél vagyunk és még szemelget mindig.
Nemrég volt egy gyengucka zápor, szilárd halmazállapotú csapadékot nem találtam benne. Hát éppen éppen nyalogassuk az 5°C-t.
Bocsáss meg, igazad van!
Nem gondoltam igazából végig a dolgot és az internetet a hétköznapok alap dolgának tulajdonítottam országosan és korosztálytól függetlenül, pedig sajnos még nem az. Fõleg nem az idõsebb korosztálynak, ahogy azt te is írtad. (apám sem netezik és nem is fog, pedig még csak most múlt 60)
Akkor egy köztes megoldást tudnék elképzelni. Akinek van internet hozzáférése, az küldhesse a csapadékadatokat webes felületen keresztül az OMSZ számára. (gondolom, hogy te is erre utaltál)
Nem gondoltam igazából végig a dolgot és az internetet a hétköznapok alap dolgának tulajdonítottam országosan és korosztálytól függetlenül, pedig sajnos még nem az. Fõleg nem az idõsebb korosztálynak, ahogy azt te is írtad. (apám sem netezik és nem is fog, pedig még csak most múlt 60)
Akkor egy köztes megoldást tudnék elképzelni. Akinek van internet hozzáférése, az küldhesse a csapadékadatokat webes felületen keresztül az OMSZ számára. (gondolom, hogy te is erre utaltál)
Azért, mert lehet, hogy neked, vagy a metnetes közösségnek természetes az internet használata, de az igazi vidéken, a falvakban, idõs emberek körében egyáltalán nem.
Valóban, idejétmúlt a levelezõlapozgatás, de társadalmi mérõk nagyobb része az internetes kritériumot nem tudja teljesíteni.
Viszont örvendetes, hogy egyre több társadalmi csapadékmérõ tûnik fel a MET-ÉSz rendszerben, és a jövõben ez tovább fog gyarapodni, mert azon vagyunk ...
Közben látom,idézve lett a napijelentésben az általam írt mondat
Valóban, idejétmúlt a levelezõlapozgatás, de társadalmi mérõk nagyobb része az internetes kritériumot nem tudja teljesíteni.
Viszont örvendetes, hogy egyre több társadalmi csapadékmérõ tûnik fel a MET-ÉSz rendszerben, és a jövõben ez tovább fog gyarapodni, mert azon vagyunk ...
Közben látom,idézve lett a napijelentésben az általam írt mondat
A levelezõlapon történõ csapadékadatok beküldése már régen idejét múlta.
Nem is értem, hogy az OMSZ ezen a téren még miért nem lépett...
Nem is értem, hogy az OMSZ ezen a téren még miért nem lépett...
Biztos, mert Páprádon és Felsõszentivánon is társadalmi csapadékmérõ van. A felsõszentiváni szerepelt MET-ÉSZ-en is, aki beírta, õ 7:16-kor írt 24 órás csapadékösszegnek 59,4 mm-t. Az még 8-ig lehetett akár 60 is.
A kérdés az, hogy a barcsi csapadékmérõ állomás adata szerepel-e benne!
Én minden internet hozzáféréssel rendelkezõ társadalmi csapadékmérõt rákényszerítenék a MET-ÉSZ-en történõ, egyszeri reggeli adatleadásra!
Zsolt83: Az.
A kérdés az, hogy a barcsi csapadékmérõ állomás adata szerepel-e benne!
Én minden internet hozzáféréssel rendelkezõ társadalmi csapadékmérõt rákényszerítenék a MET-ÉSZ-en történõ, egyszeri reggeli adatleadásra!
Zsolt83: Az.
Az tuti valami inverziós felhõzet, akkor már melegadvekció lesz a magasban. Szerintem stratocumulus vagy altostratus.
Nagyon kevés csapadék hullott, 7 mm lett végül (ez egyben az elmúlt 2 hét csapadéka tulajdonképpen). 
Jelenleg pedig - most tessenek figyelni - por-, illetve homokvihar van. Nem akartam hinni a szememnek, de ez van.
Rendkívül rosszul jöttünk ki (már megint) ebbõl a csapadékosnak mondott periódusból, most pedig egy igen csak száraz néz ki a közeljövõben.
Várjuk továbbra is a megváltó fordulatot! Remélem ez még a nyári rettenet elõtt megjön...
Jelenleg pedig - most tessenek figyelni - por-, illetve homokvihar van. Nem akartam hinni a szememnek, de ez van.
Rendkívül rosszul jöttünk ki (már megint) ebbõl a csapadékosnak mondott periódusból, most pedig egy igen csak száraz néz ki a közeljövõben.Várjuk továbbra is a megváltó fordulatot! Remélem ez még a nyári rettenet elõtt megjön...
2 méter. A sötétkék részen talajmenti fagyra elég nagy az esély.
De hogy õszinte legyek, errefelé elég ritka a "csak" talajmenti fagy, szerintem nincs túl nagy különbség a két szint között ezekben a mély völgyekben, ahol a hideg légtó 50-60 méter vastag szokott lenni. Bár az is igaz, hogy még sosem mértem le.
Mici: itt tuti jobb, észak felé már alig van felhõ, persze a völgybõl nehéz megmondani.
De hogy õszinte legyek, errefelé elég ritka a "csak" talajmenti fagy, szerintem nincs túl nagy különbség a két szint között ezekben a mély völgyekben, ahol a hideg légtó 50-60 méter vastag szokott lenni. Bár az is igaz, hogy még sosem mértem le.
Mici: itt tuti jobb, észak felé már alig van felhõ, persze a völgybõl nehéz megmondani.
Itt most talaj menti fagyra gondolsz vagy 2m-n mért fagyra JoeJack az ábrád alapján!?
Köszi, még az óvodában tanultam meg ilyen szépen rajzolni! 
----------------------
Késõ délután benevezek egy Tátralátó dombmászásra, megnézem a Lomnici-csoport friss havát, legrosszabb esetben szívtam egy kis friss levegõt.
----------------------
Késõ délután benevezek egy Tátralátó dombmászásra, megnézem a Lomnici-csoport friss havát, legrosszabb esetben szívtam egy kis friss levegõt.
Továbbra is a szél az úr, hullámokban támad, egyszer alig lengedez, utána meg hirtelen 80 feletti lökések, a Somlót és a Bakonyt elég homályosan látni, valószínûleg a porviharok miatt.
Kár a sok földön heverõ gyümölcsért....nem kell ide fagy, elég a szél is...
Kár a sok földön heverõ gyümölcsért....nem kell ide fagy, elég a szél is...
A barcsi cella is sokat ledobott amikor nagyon hosszú ideig egy helyben állt, de mellette kialakult egy másik, ami erõsebb radarjelet produkált, gondolom még durvább volt.
Legalább egy órán állt egy helyben, ebbõl fél óráig minimum erõsebb radarjele volt mint a barcsinak Link Link
Ebben a kis foltban szerintem több eshetett mint Barcson és Páprádon Link
Páprád is ott a térképen jobb oldalt jelölve.
Joe!
Nagyon szép rajz, ügyes vagy!
Legalább egy órán állt egy helyben, ebbõl fél óráig minimum erõsebb radarjele volt mint a barcsinak Link Link
Ebben a kis foltban szerintem több eshetett mint Barcson és Páprádon Link
Páprád is ott a térképen jobb oldalt jelölve.
Joe!
Nagyon szép rajz, ügyes vagy!
A holnap hajnali fagyveszélyre egy nagyon egyszerû ábra:
A világosabb kéken belüli részen 25 % (=inkább nem, mint igen), a sötétebb kéken belüli részen legalább 50 % esélyt látok fagyra. Természetesen a megfelelõ domborzati viszonyok mellett, nyilván nem a dombtetõkön. Másutt a szél, plusz DK-en a lassabban távozó felhõzet is megakadályozza a fagyok kialakulását.
A világosabb kéken belüli részen 25 % (=inkább nem, mint igen), a sötétebb kéken belüli részen legalább 50 % esélyt látok fagyra. Természetesen a megfelelõ domborzati viszonyok mellett, nyilván nem a dombtetõkön. Másutt a szél, plusz DK-en a lassabban távozó felhõzet is megakadályozza a fagyok kialakulását.
Ezek alapján a barcsi 100+ mm szinte biztosan hibás adat, hisz Sellye térségében sokkal erõsebb és tartósabb zivatargóc volt a radar alapján, és ott is "csak" 70-100 mm esett (feltéve, hogy a napijelentésben már szerepelnek a kézi csapadékmérõk adatai, de én úgy tudom, hogy igen).
Tegnapi csapadékösszeg: 10 mm. Fõként közepes záporesõbõl (néha egyet-egyet villámlott a délre elhúzó zivatarokból), és áztató esõbõl hullott. Kicsit akciódúsabb napra számítottam, de némi látványra így is futotta. Nincs is jobb érzés, mikor a délután nyírt fû megkapja az égi áldást. Végre "szélárnyékban" vagyunk.
------
Floo: "Csongrád, Bács-Kiskun és Baranya megyében több helyen 40, 50 mm-t is mértek, sõt Felsõszentivánról 59, Kémesrõl 70, Sellyérõl 75, Páprádról 99 mm-t jelentettek." Link
Végre "szélárnyékban" vagyunk.------
Floo: "Csongrád, Bács-Kiskun és Baranya megyében több helyen 40, 50 mm-t is mértek, sõt Felsõszentivánról 59, Kémesrõl 70, Sellyérõl 75, Páprádról 99 mm-t jelentettek." Link
Tombol a szél és továbbra sincs áram..Hívtam az EON-t, gyakirkatilag elérhetetkenek, már az automata is bemondja, hogy súlyos problémák vannak a Soproni hálózaton
Szép Napot!
Itt, Csepeltõl pár km-re délre a tegnap 32,5 mm-t hozott, ezzel a május már 64 mm. Ahogy nézem a dél-pesti adatokat, nagy szerencsém volt ismét. De két, tizen-pár mm-es hónap után már kijárt, a föld beszívta, tócsák szinte csak a betonon vannak.
Itt, Csepeltõl pár km-re délre a tegnap 32,5 mm-t hozott, ezzel a május már 64 mm. Ahogy nézem a dél-pesti adatokat, nagy szerencsém volt ismét. De két, tizen-pár mm-es hónap után már kijárt, a föld beszívta, tócsák szinte csak a betonon vannak.
Durva szélkárok vannak, a mamám házának tetejérõl most vágtam le a szilvafát, a cseresznyefánk az udvarban 45 fokos szögben megdõlt, ágak, levelek, gyümölcsök hevernek mindenfelé.
Amik nem törtek le, azok a levelek és gyümölcsök összezúzva.
Amik nem törtek le, azok a levelek és gyümölcsök összezúzva.
A Bükk alatt jól beragadt az a csapitömb,reggel óta világossárga a radar.és szinte semmit sem mozdul.
Itt nagyon szépen dolgozik a szél, esélye sincs északabbra jönni a nem is oly távoli csapadéktömböknek.
Mostanra már a nap is kisütött, ami egyrészt jó, mert magasabbról indul majd a nagy zutty, másrészt rossz, mert erõsebb lesz a kiszáradás.
Mostanra már a nap is kisütött, ami egyrészt jó, mert magasabbról indul majd a nagy zutty, másrészt rossz, mert erõsebb lesz a kiszáradás.
12,4 fok, még nem értük el a tegnapi max-ot, de a nap ezerrel süt(a szél meg százzal fúj).
Az Alpok és a fõn esete: Link
Az Arab-tábla egyre szebben vöröslik. Nem olyan sokára jól jöhet majd nekünk.
Az Arab-tábla egyre szebben vöröslik. Nem olyan sokára jól jöhet majd nekünk.
Az elmúlt napok csapadékának köszönhetõen telítve van a talaj nedvességgel(már ahol), így lesz felpárolgás, párásodás.... ez valamit segíthet! Kell szerencse is az biztos!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat