Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Kiesett a reggeli a számból, ahogy megláttam az 5 napos elõrejelzést. Valaki javítja a hibát? 
Ha el is fog, azt leírva tõlem nem fogja látni senki. Nekem igazából a széllel van bajom. Azt valóban nem szeretem, de talán ebben nincs is semmi fura. Ugyanakkor most kulcs szerepet játszhat a fagy megúszásában. Na egye fene: Hajrá szél!
(Az 5 naposban a csütörtöki hózápor ikont kicsit erõsnek érzem, de nyilván meglátás kérdése.)
Nekem igazából a széllel van bajom. Azt valóban nem szeretem, de talán ebben nincs is semmi fura. Ugyanakkor most kulcs szerepet játszhat a fagy megúszásában. Na egye fene: Hajrá szél! (Az 5 naposban a csütörtöki hózápor ikont kicsit erõsnek érzem, de nyilván meglátás kérdése.)
Az Alaro, és az omszos modellek is eléggé szétcincálják errefelé a csapadmezõt. Kár. Egy szép peremfelhõt el tudnék viselni.
Szerintem a napokban egy két szaftos káromkodás el fog tõled is durrani az idõjárás produkciója miatt 
Hii ha vissza emlékszek tavaly milyen idõ volt, május 1-re már a 32C is behúztuk
Hii ha vissza emlékszek tavaly milyen idõ volt, május 1-re már a 32C is behúztuk
A késõ téli jelzõ talán kicsit túlzás. Bár ha bele gondolok hasonló T-k röpködtek februárban.... Ha így nézzük, akkor valóban (az idei) késõ télre emlékeztetõ idõ lesz. Nem nagy érdem a télre nézve.
A következõ 3-4 hûvös nap leginkább a szél miatt tûnik majd pocséknak és mert bõven el lettünk kényeztetve a mögöttünk álló hosszú idõszakban.
A fõvárosban 12-13 fok körüli maxok várhatók holnaptól csütörtökig. 16 fok körül van a sokéves átlag.
A hét nyertese az ECM. GFS-nek lövése nem volt 5 nappal ezelõtt az elõttünk álló idõszakról.
A következõ 3-4 hûvös nap leginkább a szél miatt tûnik majd pocséknak és mert bõven el lettünk kényeztetve a mögöttünk álló hosszú idõszakban.
A fõvárosban 12-13 fok körüli maxok várhatók holnaptól csütörtökig. 16 fok körül van a sokéves átlag.
A hét nyertese az ECM. GFS-nek lövése nem volt 5 nappal ezelõtt az elõttünk álló idõszakról.
Mi tagadás, néhány napig kimondottan pocsék, szinte késõ télies jellegû idõ lesz, amit a hátam közepére sem kívánok. Szerencsére ez a rossz áprilisi tréfa 3-4 napnál nem tart majd tovább, utána ismét, amíg a fáklya ´szeme´ ellát, enyhe, ám változatos idõjárás ígérkezik, elõbb-utóbb a KÜN is megérkezhet majd (a jövõ héten?), ahogy fokozatosan a T visszakecmereg a béka popsija alól a tûrhetõ tavaszi tartományba 
De a konzultáció idõpontját már kiírták estére mikor az ország felét felforgatja a vihar.
Biztos tesznek említést róla, sõt szerintem már dolgoznak rajta. Egy 1-es konvektív elõre a minimum erre a helyzetre.
Reggel 5°C volt. De ígyis hûvösnek érzõdött.
A GFS az ország közepére teszi a javát, míg az ECM délnyugaton és keleten durrant egyet. Az AROME szerint ismét délnyugatra jut a lényeg, akárcsak a WRF-nél.
Biztos tesznek említést róla, sõt szerintem már dolgoznak rajta. Egy 1-es konvektív elõre a minimum erre a helyzetre.
Reggel 5°C volt. De ígyis hûvösnek érzõdött.
A GFS az ország közepére teszi a javát, míg az ECM délnyugaton és keleten durrant egyet. Az AROME szerint ismét délnyugatra jut a lényeg, akárcsak a WRF-nél.
Igen,szélre adta ki a 2-est,de ha jobban megnézem a térképet,a fõvárosra már bõven nem ér bele a 2-es,pedig a fõváros tágabb környezetére is vár az omsz 90 km/h fölötti szelet.
Én most még ezt elég felfújtnak látom,aztán estig meglátjuk mi történt.
Március 15.-én teljesen hasonló volt a helyzet,aztán mégsem lett olyan nagy dolog.
Mikor nincs figyelmeztetés,vagy csak elsõ fok van,és váratlan szitu alakul ki,és a nap végére már kikerül a 2. vagy 3, fok,na ezeket szeretem,nagy élmény volt a 2012 július 19.-i esti váratlan vihar:meglepõen sokáig,45 percen át tombolt közel 100 km/h-s szél a zivatarrendszerbõl,majd jött egy 5-6 perces monszun szerû felhõszakadás,miközben még mindig 90-es löketek voltak,utána áramszünetek,a fenyõfánkat is megkezdte a szél.
Jó lenne egy jó kis vadászat ha másra nem,legalább a szélviharra felém.
9-tõl-délig leszek Pesten,és kora este fél 6-kor indulok vissza éjjelig.
Én most még ezt elég felfújtnak látom,aztán estig meglátjuk mi történt.
Március 15.-én teljesen hasonló volt a helyzet,aztán mégsem lett olyan nagy dolog.
Mikor nincs figyelmeztetés,vagy csak elsõ fok van,és váratlan szitu alakul ki,és a nap végére már kikerül a 2. vagy 3, fok,na ezeket szeretem,nagy élmény volt a 2012 július 19.-i esti váratlan vihar:meglepõen sokáig,45 percen át tombolt közel 100 km/h-s szél a zivatarrendszerbõl,majd jött egy 5-6 perces monszun szerû felhõszakadás,miközben még mindig 90-es löketek voltak,utána áramszünetek,a fenyõfánkat is megkezdte a szél.
Jó lenne egy jó kis vadászat ha másra nem,legalább a szélviharra felém.
9-tõl-délig leszek Pesten,és kora este fél 6-kor indulok vissza éjjelig.
Az Estofex a szél miatt adott ki 2-es fokozatot, nem a zivatarokra. Arra 1-es van kint. Én nem tartom túlzásnak a nagy szélre való figyelmeztetést. Vagyis olyan szinten nem, hogy jócskán benne van a pakliban. A szupercella.hu "passzivitása" viszont nagyon meglep, mert annál azért jobb a mai helyzet, hogy még említést se tegyenek róla. 
Vagy nagyon tudnak valamit és õk nem várnak semmit, vagy -ami a legvalószínûbb- nem volt rá idõ és/vagy ember, aki megírja... A mai helyzet nagyon bizonytalan, amit jól mutatnak a különbözõ modellfutások is: minden egyes frissítés más forgatókönyvet vázol fel. Két dolog tûnik biztosnak: a nagy szél nyugaton, ÉNy-on, majd délen a squall line mentén és a déli, DK-i nagy(obb) mennyiségû csapadék.
Vagy nagyon tudnak valamit és õk nem várnak semmit, vagy -ami a legvalószínûbb- nem volt rá idõ és/vagy ember, aki megírja... A mai helyzet nagyon bizonytalan, amit jól mutatnak a különbözõ modellfutások is: minden egyes frissítés más forgatókönyvet vázol fel. Két dolog tûnik biztosnak: a nagy szél nyugaton, ÉNy-on, majd délen a squall line mentén és a déli, DK-i nagy(obb) mennyiségû csapadék.
Szép reggelt!
Nem értem az ESTOFEX 2-es elõrejelzését a Dunántúl jó kétharmadára,akkora vihar azért nem várható sztem 2-est még nyáron is viszonylag ritkán ad ki.
Az omsz 2.fokú szélre való figyelmeztetését is túlzásnak tartom,láttunk már ilyet március 15.-én is a hidegfrontnál,aztán végülis gyengébb lett a vártnál,pedig épp a Dunántúl északkeleti részére adták a legerõsebb szeleket.
Az omsz szövegese szerint 10-25 mm csapadék,borsónyi jég,és viharos,de 90 km/h-t nem meghaladó szél várható,ezért nem is értem az ESTOFEX 2-esét.
Valamint a Szupercella,hu-n sincs semmi,még egy 0-s konvektív elõre sem.
Vagy lehet arra számít mindenki,hogy kialakul egy squall-line,és akkor az omsz talán benyomatja délre,középre és keletre a 2. fokú figyelmeztetést,vagy riasztást.
Közben pl. a GFS-rõl eltûnt a meleg a hétvégérõl,térségemre alig 15-16 fokot számol mind péntekre,mind szombatra,mind vasárnap,és egész hétre jellemzõ lehet csapadék,péntekig nagy szelekkel.
Alakul-alakul
UI: borzasztó piszkos a reggel,látótáv picit több 10 km-nél,fátyolos az ég,totál piszkos szürkés-fehér.
Nem értem az ESTOFEX 2-es elõrejelzését a Dunántúl jó kétharmadára,akkora vihar azért nem várható sztem 2-est még nyáron is viszonylag ritkán ad ki.
Az omsz 2.fokú szélre való figyelmeztetését is túlzásnak tartom,láttunk már ilyet március 15.-én is a hidegfrontnál,aztán végülis gyengébb lett a vártnál,pedig épp a Dunántúl északkeleti részére adták a legerõsebb szeleket.
Az omsz szövegese szerint 10-25 mm csapadék,borsónyi jég,és viharos,de 90 km/h-t nem meghaladó szél várható,ezért nem is értem az ESTOFEX 2-esét.
Valamint a Szupercella,hu-n sincs semmi,még egy 0-s konvektív elõre sem.
Vagy lehet arra számít mindenki,hogy kialakul egy squall-line,és akkor az omsz talán benyomatja délre,középre és keletre a 2. fokú figyelmeztetést,vagy riasztást.
Közben pl. a GFS-rõl eltûnt a meleg a hétvégérõl,térségemre alig 15-16 fokot számol mind péntekre,mind szombatra,mind vasárnap,és egész hétre jellemzõ lehet csapadék,péntekig nagy szelekkel.
Alakul-alakul
UI: borzasztó piszkos a reggel,látótáv picit több 10 km-nél,fátyolos az ég,totál piszkos szürkés-fehér.
Repcemezõ, dombtetõ, mi kell még? 
Valami ilyesmit eltudok képzelni:
A tábla készenáll, a bábuk mozognak.
Valami ilyesmit eltudok képzelni:
A tábla készenáll, a bábuk mozognak.
Ember, jó szemû megfigyelõ vagy! Egyre jobban tetszik, amiket írsz.
Valóban, az éjszakai lehûlés dandárja, a "nagy lezutty" az esetek többségében az éj elsõ felében következik be. Sokszor megfigyeltem, hogy a jó ütemben csökkenõ hõmérséklet éjfél felé stagnálni kezd: például, a délutáni 11 fokról éjfélig-egy óráig gyorsan lecsökken 4 fokra, de innen hajnalig már csak pár fokot hûl.
A fizikai magyarázat kézenfekvõ: a harmatpontig tart a gyors lehûlés, akkor felszabadul a látens hõ, ezért a hõmérséklet stagnálni kezd, sõt rövid idõre vissza is emelkedhet kissé.
Aztán persze a látens hõ is kisugárzik, a hõmérséklet újra lefelé indul a következõ harmatpontig. Ilyenkor lépcsõzetesen, "pipikben", lassan tovább süllyed a hõmérséklet a minimum eléréséig.
Ha száraz a levegõ és alacsonyan van a harmatpont, akkor máshogy játszódik le az éjszakai lehûlés. A hosszú stagnálás, észrevehetõ visszamelegedés ilyenkor elmarad, s az éjszaka második felében is derekasan megy lefelé a higanyszál. A magam részérõl az autó tetején kicsapódó harmatot figyelem, ebbõl következtetek a levegõ nedvességtartalmára és a harmatpont elérésére.
Fentiek természetesen csak akkor érvényesek és megfigyelhetõk, ha az éjszaka végig derült, szélcsendes marad.
Gyökeresen más a lehûlés jellege vastag hótakaró esetén, ha hideglevegõ tartózkodik felettünk és felhõtlen, gyenge légmozgású az éjszaka. Ilyenkor kíméletlenül, nyakló nélkül zuhan a hõmérséklet. Fenti feltételek mellett hótakaró nélkül hajnalra lehûl a levegõ, mondjuk, -5, -7 fokig. Hó nélkül a -10 fok körüli minimum vidékemen már ritka, a -15 fok körüli szélsõségesen ritka (bár elõfordulhat)
Ugyanezen körülmények között, ha van 15 cm frissen hullott hó, a hõmérséklet játszi könnyedséggel leesik -20 fok közelébe.
Helytálló az is, amit a napi hõingásról írsz. Ez mifelénk a 16, 17 fokot nem nagyon szokta meghaladni. Vannak helyek az országban, ahol 20+ fokos hõingás is elõfordul, de ez ritka, nem ez a jellemzõ. Átmeneti évszakokban szokott megtörténni, hogy 16-17 fokos maxi után dérre kelünk reggel. Derûs, ökörnyálas októberi idõben figyelhetünk meg ilyesmit (szoktam mondani: nappal simogat, éjjel harap a levegõ), meg tavasz elsõ felében, mint idén is.
De 16 fokot jelentõsebben meghaladó csúcshõmérséklet esetén nálam nincs hajnali fagy, deresedés.
Valóban, az éjszakai lehûlés dandárja, a "nagy lezutty" az esetek többségében az éj elsõ felében következik be. Sokszor megfigyeltem, hogy a jó ütemben csökkenõ hõmérséklet éjfél felé stagnálni kezd: például, a délutáni 11 fokról éjfélig-egy óráig gyorsan lecsökken 4 fokra, de innen hajnalig már csak pár fokot hûl.
A fizikai magyarázat kézenfekvõ: a harmatpontig tart a gyors lehûlés, akkor felszabadul a látens hõ, ezért a hõmérséklet stagnálni kezd, sõt rövid idõre vissza is emelkedhet kissé.
Aztán persze a látens hõ is kisugárzik, a hõmérséklet újra lefelé indul a következõ harmatpontig. Ilyenkor lépcsõzetesen, "pipikben", lassan tovább süllyed a hõmérséklet a minimum eléréséig.
Ha száraz a levegõ és alacsonyan van a harmatpont, akkor máshogy játszódik le az éjszakai lehûlés. A hosszú stagnálás, észrevehetõ visszamelegedés ilyenkor elmarad, s az éjszaka második felében is derekasan megy lefelé a higanyszál. A magam részérõl az autó tetején kicsapódó harmatot figyelem, ebbõl következtetek a levegõ nedvességtartalmára és a harmatpont elérésére.
Fentiek természetesen csak akkor érvényesek és megfigyelhetõk, ha az éjszaka végig derült, szélcsendes marad.
Gyökeresen más a lehûlés jellege vastag hótakaró esetén, ha hideglevegõ tartózkodik felettünk és felhõtlen, gyenge légmozgású az éjszaka. Ilyenkor kíméletlenül, nyakló nélkül zuhan a hõmérséklet. Fenti feltételek mellett hótakaró nélkül hajnalra lehûl a levegõ, mondjuk, -5, -7 fokig. Hó nélkül a -10 fok körüli minimum vidékemen már ritka, a -15 fok körüli szélsõségesen ritka (bár elõfordulhat)
Ugyanezen körülmények között, ha van 15 cm frissen hullott hó, a hõmérséklet játszi könnyedséggel leesik -20 fok közelébe.
Helytálló az is, amit a napi hõingásról írsz. Ez mifelénk a 16, 17 fokot nem nagyon szokta meghaladni. Vannak helyek az országban, ahol 20+ fokos hõingás is elõfordul, de ez ritka, nem ez a jellemzõ. Átmeneti évszakokban szokott megtörténni, hogy 16-17 fokos maxi után dérre kelünk reggel. Derûs, ökörnyálas októberi idõben figyelhetünk meg ilyesmit (szoktam mondani: nappal simogat, éjjel harap a levegõ), meg tavasz elsõ felében, mint idén is.
De 16 fokot jelentõsebben meghaladó csúcshõmérséklet esetén nálam nincs hajnali fagy, deresedés.
"A level 1 was issued for parts of N-Italy, Slovenia, Hungary and Serbia mainly for large hail, severe wind gusts and an isolated tornado risk."
Végül még egy megfigyelés.
A legnagyobb zutty felém csendes,derült ég esetén októbertõl-márciusig általában fél 5 és 9 között van este,aztán 9 órától jelentõsen lelassul,utána már csak kb. 3-4 fokot csökken reggelig.
Még érdekes az is,hogy felém egy 16 fokos nap után tud reggelre 0 fok köré hûlni,16 fok fölött már nagyon ritkán.
Felém általában vagy megvan a szép V alak anticiklon esetén délutántól-másnap délelõttig,felém ilyen nagy éjszakai ugrálások nem jellemzõek.
Másik alternatíva,hogy egész éjjel enyhe,és stagnál,igazi pikantéria volt a 2008 január 27.-i viharciklon.
Állomásom adatai:Éjfél: 6 fok, 1 óra:8 fok, 2 óra: 9 fok, 3 óra: 10 fok, 4 óra : 11 fok, 5 óra : 11 fok, 6 óra 12 fok,majd 7 órától folyamatosan csökkent,délután csak 5 fokon állt már.
Szerintem az utcán és kerítés melletti deresedés elmaradásának az az oka,hogy lehet több a növényzet,ami felfogja,vagy az utca és kerítés hõje.
A legnagyobb zutty felém csendes,derült ég esetén októbertõl-márciusig általában fél 5 és 9 között van este,aztán 9 órától jelentõsen lelassul,utána már csak kb. 3-4 fokot csökken reggelig.
Még érdekes az is,hogy felém egy 16 fokos nap után tud reggelre 0 fok köré hûlni,16 fok fölött már nagyon ritkán.
Felém általában vagy megvan a szép V alak anticiklon esetén délutántól-másnap délelõttig,felém ilyen nagy éjszakai ugrálások nem jellemzõek.
Másik alternatíva,hogy egész éjjel enyhe,és stagnál,igazi pikantéria volt a 2008 január 27.-i viharciklon.
Állomásom adatai:Éjfél: 6 fok, 1 óra:8 fok, 2 óra: 9 fok, 3 óra: 10 fok, 4 óra : 11 fok, 5 óra : 11 fok, 6 óra 12 fok,majd 7 órától folyamatosan csökkent,délután csak 5 fokon állt már.
Szerintem az utcán és kerítés melletti deresedés elmaradásának az az oka,hogy lehet több a növényzet,ami felfogja,vagy az utca és kerítés hõje.
A deresedéssel kapcsolatban egy kísérletet akarok csinálni, csak a megfelelõ idõpontot várom!
Ezt nem hiszem el. Ma reggel otthon hirtelen felindulásból nem raktam el a fényképezõgépemet, mert arra megállapításra jutottam, hogy mostanában nem használtam és úgy se lesz semmi érdemleges. Megjegyzem az elmúlt 4 évben mindig elraktam a gépet. A holnapi akció teljesen kiesett a fejembõl. Most nézem az estofex-et 2-es! Gondolomtam magamba, hogy áhh rongyá fotózom, ha jön valami Bajára. Majd bevillant, hogy gép meg Szegeden. Megjegyezném, hogy tavaly is, akkor volt Szegeden az a böhöm sc amikor éppen eljöttem vizsgázni. Murphy törvénye!
Megjegyezném, hogy tavaly is, akkor volt Szegeden az a böhöm sc amikor éppen eljöttem vizsgázni. Murphy törvénye!
"Pl. nálam a kert középsõ része a legderesebb enyhébb tavaszi fagyok esetén,és közelítve a kerítésekhez,meg a házakhoz egyre kevésbé látszódik a dér.
Megfigyelési tapasztalom,hogy ha 2 méteren 3 fok alá csökken,akkor általában már megjelenik a dér a talajon,illetve kocsik tetején"
Nagyon jó megfigyelések, nálam is pontosan így van. A kertem középsõ, illetve a háztól ellentétes irányban elterülõ részén deresedik legelõbb a fû. A ház közvetlen közelségében a dér hiánya visszavezethetõ a kiszivárgó hulladékhõre. Azonban az utcafronton és a kerítés mentén a deresedés elmaradása egyelõre talány a számomra.
Derült, szélcsendes éjszakákon tényleg az ablakban mért 3 fok a deresedés határa. Néha 3,5 -3,7 fokon is elõfordulnak kisebb dérfoltok a kert füvén, de 4 fok felett már sohasem.
A hajnali 3 fokhoz késõ este legfeljebb 7-8 fok közötti hõmérséklet lehet. Ha derült, szélcsendes éjszaka ígérkezik, és maximálisan 7 fok körüli a hõmérséklet pár órával éjfél elõtt, akkor számítok a reggeli deresedésre.
Megfigyelési tapasztalom,hogy ha 2 méteren 3 fok alá csökken,akkor általában már megjelenik a dér a talajon,illetve kocsik tetején"
Nagyon jó megfigyelések, nálam is pontosan így van. A kertem középsõ, illetve a háztól ellentétes irányban elterülõ részén deresedik legelõbb a fû. A ház közvetlen közelségében a dér hiánya visszavezethetõ a kiszivárgó hulladékhõre. Azonban az utcafronton és a kerítés mentén a deresedés elmaradása egyelõre talány a számomra.
Derült, szélcsendes éjszakákon tényleg az ablakban mért 3 fok a deresedés határa. Néha 3,5 -3,7 fokon is elõfordulnak kisebb dérfoltok a kert füvén, de 4 fok felett már sohasem.
A hajnali 3 fokhoz késõ este legfeljebb 7-8 fok közötti hõmérséklet lehet. Ha derült, szélcsendes éjszaka ígérkezik, és maximálisan 7 fok körüli a hõmérséklet pár órával éjfél elõtt, akkor számítok a reggeli deresedésre.
Én is tapasztaltam hasonlókat.
Pl. nálam a kert középsõ része a legderesebb enyhébb tavaszi fagyok esetén,és köelítve a kerítésekhez,meg a házakhoz egyre kevésbé látszódik a dér.
Megfigyelési tapasztalom,hogy ha 2 méteren 3 fok alá csökken,akkor általában már megjelenik a dér a talajin,illetve kocsik tetején,ez csak derült esetekben igaz,borult ég esetén más tészta van,akkor elõfordul az is,hogy hiába van 2 éteren -1-2 fok,az eresz csöpög,az autó tetején még kásás a hó.
Száraz levegõ,alacsony harmatpont esetén megfigyelhetõ az is,hogy egy fagyos reggel után hiába melegszik délutánra 3+10 fok közé a levegõ,az árnyékos részek deresek maradnak egész nap,ez a helyzet volt megfigyelhetõ pl február 3.-4.-é a 2 napos igazi derült napokon.
Érdekes még az is,mikor igazi nagy hidegben,havazások után kiderül az ég,és gyönyörû gyémántpor hullás figyelhetõ meg.
ilyet legutóbb 2012 február 5.-én láttam kora reggel.
Hajnalban megszûnt a havazás,11 cm esett,reggelre -13 fokig hûlt,kevés felhõ,sok napfény volt,és ez a gyönyörûség hullott alá az égbõl.
Egyébként akartam is írni,hiába szerepel pl. az omsz elõrében -1
8 fok közötti érték jövõ hét keddtõl-péntekig,a 0 fok körüli értékbõl simán lehet akár 2 méteren is -3-6 fok,ami már elég a komoly fagykárokhoz,elég ha hamarabb áll le a szél,szárazabb a levegõ,így nem dõlhetünk hátra.
Pl. nálam a kert középsõ része a legderesebb enyhébb tavaszi fagyok esetén,és köelítve a kerítésekhez,meg a házakhoz egyre kevésbé látszódik a dér.
Megfigyelési tapasztalom,hogy ha 2 méteren 3 fok alá csökken,akkor általában már megjelenik a dér a talajin,illetve kocsik tetején,ez csak derült esetekben igaz,borult ég esetén más tészta van,akkor elõfordul az is,hogy hiába van 2 éteren -1-2 fok,az eresz csöpög,az autó tetején még kásás a hó.
Száraz levegõ,alacsony harmatpont esetén megfigyelhetõ az is,hogy egy fagyos reggel után hiába melegszik délutánra 3+10 fok közé a levegõ,az árnyékos részek deresek maradnak egész nap,ez a helyzet volt megfigyelhetõ pl február 3.-4.-é a 2 napos igazi derült napokon.
Érdekes még az is,mikor igazi nagy hidegben,havazások után kiderül az ég,és gyönyörû gyémántpor hullás figyelhetõ meg.
ilyet legutóbb 2012 február 5.-én láttam kora reggel.
Hajnalban megszûnt a havazás,11 cm esett,reggelre -13 fokig hûlt,kevés felhõ,sok napfény volt,és ez a gyönyörûség hullott alá az égbõl.
Egyébként akartam is írni,hiába szerepel pl. az omsz elõrében -1
8 fok közötti érték jövõ hét keddtõl-péntekig,a 0 fok körüli értékbõl simán lehet akár 2 méteren is -3-6 fok,ami már elég a komoly fagykárokhoz,elég ha hamarabb áll le a szél,szárazabb a levegõ,így nem dõlhetünk hátra.
Nagyon érdekeseket írtál, örömmel olvastam végig. A digitális autóhõmérõvel szerzett tapasztalataim megerõsítik az általad elmondottakat.
Nagyon hasznos információk ezek, mert úgy tapasztalom, fórumtársaink nagy részében még nem tudatosult eléggé, mennyire elszakadhatnak a mikroklimatikus hõmérsékleti viszonyok a nagytérségi idõjárási folyamatoktól egy inverzióra hajló éjszakán. Például, az én házam sík helyen van, de nem lefolyástalan mélyedésben. Ellenben a folyóparti galériaerdõ északias irányból szélárnyékot tart. Ezért éjjelre itt szinte mindig teljesen eláll a másutt még mérsékelt az ény-i szél. Roppant érdekes, hogy a kert középsõ és déli részében van egy több négyzetméteres folt, ahol fagypont közeli hõmérséklet esetében rendszeresen deres a fû, míg a kert többi részében csak harmatos. Ezen a "dérfolton" ma és tegnap hajnalban is fagyott.
Hogy bizonyos T850 mellett milyen lehet a 2m-en mérhetõ hõmérséklet, nagyon érdekes kérdés.
Ez utóbbi a felhõzet mennyiségén, a légmozgáson és a levegõ páratartalmán kívül nyilván függ a talaj állapotától, az esetleges talajfagytól és/vagy hótakarótól, azonkívül az éjszaka hosszától is. Véleményem szerint télen, mikor a talaj nagyon hideg vagy fagyott, és hosszú az éjszaka, a T850 és a T2m között sokkal nagyobb eltérés fordulhat elõ, mint amekkora ilyenkor tavasszal lehetséges. Télen enyhén pozitiv T850 mellett talajközelben akár kemény fagyok is lehetnek (hideg légpárna)
Jó volna tudni, vajon az egyes évszakokban mekkora eltérés képzelhetõ el egyáltalán a magas illetve a talajközeli légrétegek hõmérséklete között az inverziós éjszakákon. Ennek gyakorlati jelentõsége is nagy.
Még egy érdekesség: Peti80 fórumtársunk észlelése szerint mikor a környezõ síkon kialakul az inverziós talajközeli hideg légréteg és ott eláll a szél, nála a dombon éppen akkor élénkül meg.
Magyarázatként azt találtam ki, hogy az alsó hideg levegõréteg beszûkíti a keresztmetszetet, melyen át a légáramlás haladhat -hiszen az alul elhelyezkedõ inverziós hideg légtóba a szél nem hatolhat be. A szûkült keresztmetszet okozza az áramlás felgyorsulását, a szélélénkülést fent a dombon. Lehetséges ez?
Nagyon hasznos információk ezek, mert úgy tapasztalom, fórumtársaink nagy részében még nem tudatosult eléggé, mennyire elszakadhatnak a mikroklimatikus hõmérsékleti viszonyok a nagytérségi idõjárási folyamatoktól egy inverzióra hajló éjszakán. Például, az én házam sík helyen van, de nem lefolyástalan mélyedésben. Ellenben a folyóparti galériaerdõ északias irányból szélárnyékot tart. Ezért éjjelre itt szinte mindig teljesen eláll a másutt még mérsékelt az ény-i szél. Roppant érdekes, hogy a kert középsõ és déli részében van egy több négyzetméteres folt, ahol fagypont közeli hõmérséklet esetében rendszeresen deres a fû, míg a kert többi részében csak harmatos. Ezen a "dérfolton" ma és tegnap hajnalban is fagyott.
Hogy bizonyos T850 mellett milyen lehet a 2m-en mérhetõ hõmérséklet, nagyon érdekes kérdés.
Ez utóbbi a felhõzet mennyiségén, a légmozgáson és a levegõ páratartalmán kívül nyilván függ a talaj állapotától, az esetleges talajfagytól és/vagy hótakarótól, azonkívül az éjszaka hosszától is. Véleményem szerint télen, mikor a talaj nagyon hideg vagy fagyott, és hosszú az éjszaka, a T850 és a T2m között sokkal nagyobb eltérés fordulhat elõ, mint amekkora ilyenkor tavasszal lehetséges. Télen enyhén pozitiv T850 mellett talajközelben akár kemény fagyok is lehetnek (hideg légpárna)
Jó volna tudni, vajon az egyes évszakokban mekkora eltérés képzelhetõ el egyáltalán a magas illetve a talajközeli légrétegek hõmérséklete között az inverziós éjszakákon. Ennek gyakorlati jelentõsége is nagy.
Még egy érdekesség: Peti80 fórumtársunk észlelése szerint mikor a környezõ síkon kialakul az inverziós talajközeli hideg légréteg és ott eláll a szél, nála a dombon éppen akkor élénkül meg.
Magyarázatként azt találtam ki, hogy az alsó hideg levegõréteg beszûkíti a keresztmetszetet, melyen át a légáramlás haladhat -hiszen az alul elhelyezkedõ inverziós hideg légtóba a szél nem hatolhat be. A szûkült keresztmetszet okozza az áramlás felgyorsulását, a szélélénkülést fent a dombon. Lehetséges ez?
Az általad linkelt ECM operatívon 5,3 mm van számolva. Így nem értem hol látod az általad leírt intervallum jobb szélét.
Link
Mai fogás, volt ennél 3-4x nagyobb is, csak még túl távol.
Bocs a minõségért, buszról, telefonnal.
Mai fogás, volt ennél 3-4x nagyobb is, csak még túl távol.
Bocs a minõségért, buszról, telefonnal.
Link Jól látom, hogy holnap végre a fõváros környékén is összejöhet 5-10 mm csapi? [esõ]
Olyannyira így van, ahogy írod, hogy ma reggelre is bõven pozitív, +3 fokos 850 mellett voltak fagyok az országban.
2005. február 10-ére virradóan az országban -20-26 fokok lettek Link úgy, hogy alig -5 fokos 850 volt felettünk.
Igaz elõtte -10 alatt volt a 850, csak az a különbség a téli és a tavaszi idõszakban egy ilyen helyzetben, hogy az alsó légrétegekben megülepedett -20-25 fokos levegõ sokkal lomhább, a magasban bejövõ melegebb levegõ által nehezebben mozdítható és átkeverhetõ, mint most egy 0 fok körüli hõmérséklet.
Ez abban is megfigyelhetõ, hogy ha télen -20-25 fok van a síkon, egy a domb irányába fújó szél nem keveri fel a dombra a komoly hideget, míg tavasszal vagy õsszel ha -3-5 fok van lent, az pikk-pakk felkeverõdhet a dombra.
2010. december 19-re virradóan a síkon és a völgyekben -18-22 fokok voltak, a dombon már döngetett a déli szél, mégsem keverte fel a dombra, így lehetett -8,1 fokos T min Tormaföldén.
2 éve vagy 3 éve õsszel az elsõ fagy a dombon errefelé -5 fok volt, mert a síkon lévõ -5 fok a köddel együtt a déli szél által felkeverõdött a dombokra.
Ezért gondolom, hogy ha pozitív 850 van felettünk tavasszal, akkor már a legritkább esetben van károkozó fagy.
Persze a völgyek, síkok és fagyzugok más tészta, a szokásos helyeken gyakran látunk +20 fokos nap után -1-2 fokos T mint március-áprilisban pozitív 850 mellett.
A jövõ heti helyzet annyira komoly is lehet, hogy nem csak az említett fekvéseket veszélyezteti, hanem a dombokat és a nagyobb települések kiskertjeit, udvarait is.
A szél azért érdekes dolog, mármint a szél elállása éjszakáján, mert akkor a szendvics-effektus lép fel, vagyis a magasabb, jó fagylefolyású dombokon még fúj a szél ezért szállított fagy van, a völgyekben már el-eláll a szél, ezért ott kisugárzásos fagy van, közte a közepes magasságok a legjobbak, ahol a szállított levegõ nem annyira hideg, a kisugárzásos fagy meg még nem telik fel oda.
Ilyenkor tud fagyni egy fasor vagy erdõ mögött, mert a fák már lombosak, leállítják a szelet és mögöttük egy hideglégtó keletkezik.
A változó erõsségû szél azért nem annyira veszélyes, mert a károkozó fagy esetében a fagy kitettség ideje is számít, és amikor eláll, elkezd hûlni, majd pont mielõtt elérné a kritikus szintet, libben a szél és vissza tud menni 2-3 fokot a hõmérséklet.
Aztán újra eláll, újra csökken a hõmérséklet, majd megint mocorog valami és megint emelkedik a hõmérséklet akár pár tizedet, ilyenkor egy EKG-re hasonlít az éjszakai hõmérséklet.
A 2007. május 2-i fagykárokról már 2 millió diplomamunkának kellett volna készülnie, annyira tanulságos volt.
2007. május 1-én -1 fokot mért a kanizsai állomás Link úgy, hogy fagykárnak esze ágában sem volt lennie sehol a megyében.
-1 fok még nem csinál kárt.
Másnap így festett a napijelentés Link
Látható, hogy a milliárdos károk úgy keletkeztek, hogy olyan fagyot, ami kárt okoz, alig-alig mértek az állomások az Alföldön és a keleti országrészben.
Az északkeleti völgyeket nem véve figyelembe, egyedül a nyírlugosi -6 fok, egy -3 fok és 1-2 -2 fok van, az összes többi -0 fok körüli érték, sõt, vannak a fagy által leginkább sújtott területek kellõs közepében +1+2 fokos értékek is.
Ez mutatja nagyon jól az állomások elhelyezésének problematikáját, illetve azt, hogy mennyire fontos az adatokat megfelelõen feldolgozni, kezelni.
A fagykárok centrumától nagyon messze északnyugaton Pápa -2 fok, Paks -3 fok, Kakucs -4 fok, közben Debrecen +1 fok, Szolnok +2 fok!!!
A nyírlugosi -6 fok mutatja igazán, hogy mi okozta a károkat!
Másik oldali megközelítésbõl: ha olyan helyekre telepítették volna az ültetvényeket, ahol a 0, +1, +2 fokok voltak, akkor nem lettek volna károk.
Ebbõl következik, hogy az ültetvények nagyon rossz fekvésekben vannak!
Egy szó mint száz: komoly a helyzet a jövõ hétre, az elmúlt évek szélsõségeinek sorába pont belefér egy olyan éjszaka, ami rommá fagyasztja az ország gyümölcsöseit!
2005. február 10-ére virradóan az országban -20-26 fokok lettek Link úgy, hogy alig -5 fokos 850 volt felettünk.
Igaz elõtte -10 alatt volt a 850, csak az a különbség a téli és a tavaszi idõszakban egy ilyen helyzetben, hogy az alsó légrétegekben megülepedett -20-25 fokos levegõ sokkal lomhább, a magasban bejövõ melegebb levegõ által nehezebben mozdítható és átkeverhetõ, mint most egy 0 fok körüli hõmérséklet.
Ez abban is megfigyelhetõ, hogy ha télen -20-25 fok van a síkon, egy a domb irányába fújó szél nem keveri fel a dombra a komoly hideget, míg tavasszal vagy õsszel ha -3-5 fok van lent, az pikk-pakk felkeverõdhet a dombra.
2010. december 19-re virradóan a síkon és a völgyekben -18-22 fokok voltak, a dombon már döngetett a déli szél, mégsem keverte fel a dombra, így lehetett -8,1 fokos T min Tormaföldén.
2 éve vagy 3 éve õsszel az elsõ fagy a dombon errefelé -5 fok volt, mert a síkon lévõ -5 fok a köddel együtt a déli szél által felkeverõdött a dombokra.
Ezért gondolom, hogy ha pozitív 850 van felettünk tavasszal, akkor már a legritkább esetben van károkozó fagy.
Persze a völgyek, síkok és fagyzugok más tészta, a szokásos helyeken gyakran látunk +20 fokos nap után -1-2 fokos T mint március-áprilisban pozitív 850 mellett.
A jövõ heti helyzet annyira komoly is lehet, hogy nem csak az említett fekvéseket veszélyezteti, hanem a dombokat és a nagyobb települések kiskertjeit, udvarait is.
A szél azért érdekes dolog, mármint a szél elállása éjszakáján, mert akkor a szendvics-effektus lép fel, vagyis a magasabb, jó fagylefolyású dombokon még fúj a szél ezért szállított fagy van, a völgyekben már el-eláll a szél, ezért ott kisugárzásos fagy van, közte a közepes magasságok a legjobbak, ahol a szállított levegõ nem annyira hideg, a kisugárzásos fagy meg még nem telik fel oda.
Ilyenkor tud fagyni egy fasor vagy erdõ mögött, mert a fák már lombosak, leállítják a szelet és mögöttük egy hideglégtó keletkezik.
A változó erõsségû szél azért nem annyira veszélyes, mert a károkozó fagy esetében a fagy kitettség ideje is számít, és amikor eláll, elkezd hûlni, majd pont mielõtt elérné a kritikus szintet, libben a szél és vissza tud menni 2-3 fokot a hõmérséklet.
Aztán újra eláll, újra csökken a hõmérséklet, majd megint mocorog valami és megint emelkedik a hõmérséklet akár pár tizedet, ilyenkor egy EKG-re hasonlít az éjszakai hõmérséklet.
A 2007. május 2-i fagykárokról már 2 millió diplomamunkának kellett volna készülnie, annyira tanulságos volt.
2007. május 1-én -1 fokot mért a kanizsai állomás Link úgy, hogy fagykárnak esze ágában sem volt lennie sehol a megyében.
-1 fok még nem csinál kárt.
Másnap így festett a napijelentés Link
Látható, hogy a milliárdos károk úgy keletkeztek, hogy olyan fagyot, ami kárt okoz, alig-alig mértek az állomások az Alföldön és a keleti országrészben.
Az északkeleti völgyeket nem véve figyelembe, egyedül a nyírlugosi -6 fok, egy -3 fok és 1-2 -2 fok van, az összes többi -0 fok körüli érték, sõt, vannak a fagy által leginkább sújtott területek kellõs közepében +1+2 fokos értékek is.
Ez mutatja nagyon jól az állomások elhelyezésének problematikáját, illetve azt, hogy mennyire fontos az adatokat megfelelõen feldolgozni, kezelni.
A fagykárok centrumától nagyon messze északnyugaton Pápa -2 fok, Paks -3 fok, Kakucs -4 fok, közben Debrecen +1 fok, Szolnok +2 fok!!!
A nyírlugosi -6 fok mutatja igazán, hogy mi okozta a károkat!
Másik oldali megközelítésbõl: ha olyan helyekre telepítették volna az ültetvényeket, ahol a 0, +1, +2 fokok voltak, akkor nem lettek volna károk.
Ebbõl következik, hogy az ültetvények nagyon rossz fekvésekben vannak!
Egy szó mint száz: komoly a helyzet a jövõ hétre, az elmúlt évek szélsõségeinek sorába pont belefér egy olyan éjszaka, ami rommá fagyasztja az ország gyümölcsöseit!
Tessék: Link (A dátum a végén tetszõlegesen átírható, csak ezentúl 10 percenként. )
)
Felém idén még nem volt zivatar,de nem vagyok lekésve semmivel,az utóbbi 10 év megfigyelései alapján általában áprilisban jön az elsõ zivatar,fõként a hónap közepén megérkezve.
Utóbbi évek példája: 2013: április 10. ,2012-ben április 5.-e, 2011-ben április 30.-ra, 2010-ben április 14., 2009-ben április 17., 2008-ban március 1., 2007-ben április 14., 2006-ban április 7., 2005-ben március 12.,2004-ben február 8.-a volt az elsõ zivataros napom itt.
Bár amilyen nyögvenyelõsen indult az idei év kinézem,,hogy lesz május is ,míg az elsõ zivatart ellövöm,de szokták mondani,amilyen nehezen indul,olyan könnyen jön,vagy ha megindul a szezon csõstül jön.
MKR,MKK,SC,szlovén instab,északnyugatról érkezõ zivatarlánc,multicellás zivatar,burána,görgõvihar,pulse-type zivatar,ezeket kérem szépen szeptemberig,no de olyat nem kérek,ami lassan 90 éve,1924 június idusán pusztított,a híres nevezetes Bia-Vác vonalon tomboló tornádó F4-F5-ös,melyben 375 km/h-s szél pusztíthatott,a Tornádó útvonalába lakóhelyem,Pilisvörösvár nyugati,északi fele is beleesett,itt kb 300 km/h-s szél lehetett aznap,tehát elmondhatom,hogy olyan helyen élek,ahol komoly tornádó tombolt egyszer,90 éve.
Utóbbi évek példája: 2013: április 10. ,2012-ben április 5.-e, 2011-ben április 30.-ra, 2010-ben április 14., 2009-ben április 17., 2008-ban március 1., 2007-ben április 14., 2006-ban április 7., 2005-ben március 12.,2004-ben február 8.-a volt az elsõ zivataros napom itt.
Bár amilyen nyögvenyelõsen indult az idei év kinézem,,hogy lesz május is ,míg az elsõ zivatart ellövöm,de szokták mondani,amilyen nehezen indul,olyan könnyen jön,vagy ha megindul a szezon csõstül jön.
MKR,MKK,SC,szlovén instab,északnyugatról érkezõ zivatarlánc,multicellás zivatar,burána,görgõvihar,pulse-type zivatar,ezeket kérem szépen szeptemberig,no de olyat nem kérek,ami lassan 90 éve,1924 június idusán pusztított,a híres nevezetes Bia-Vác vonalon tomboló tornádó F4-F5-ös,melyben 375 km/h-s szél pusztíthatott,a Tornádó útvonalába lakóhelyem,Pilisvörösvár nyugati,északi fele is beleesett,itt kb 300 km/h-s szél lehetett aznap,tehát elmondhatom,hogy olyan helyen élek,ahol komoly tornádó tombolt egyszer,90 éve.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet információk, fejlesztések (#14654)
Nem akarok az ördög ügyvédje lenni, de úgy gondolom, ha valakinek, hát neked nem kell magyaráznom, milyen ördöngösen ravasz dolog a derült éjszakákon kialakuló inverziós, "párducbõr" hõeloszlás. Úgy tapasztaltam, nagy szél kell ahhoz, hogy ez ne jöjjön létre -azaz, felhõtlen ég mellett is lassú hõmérsékleti átmenetek legyenek éjszaka.
Még mérsékelt szél mellett is elõfordulhat talajmenti, vagy akár némileg komolyabb fagy is az orografikusan megfelelõ területeken.
A +5 fokos T850 már elég jelentõsen "lefût", de a nyakamat akkor sem tenném rá, hogy akadálytalan kisugárzás, szélcsend és száraz levegõ esetén sem lehet ilyen magassági hõmérséklet mellett seholsem fagy. A +3 fokos T850-rõl már nem is beszélve...
Az igaz, a 2007 májusihoz hasonló fagykártól én se tartok: az szélsõséges volt.
Még mérsékelt szél mellett is elõfordulhat talajmenti, vagy akár némileg komolyabb fagy is az orografikusan megfelelõ területeken.
A +5 fokos T850 már elég jelentõsen "lefût", de a nyakamat akkor sem tenném rá, hogy akadálytalan kisugárzás, szélcsend és száraz levegõ esetén sem lehet ilyen magassági hõmérséklet mellett seholsem fagy. A +3 fokos T850-rõl már nem is beszélve...
Az igaz, a 2007 májusihoz hasonló fagykártól én se tartok: az szélsõséges volt.
Dél-Dunántúlon élõ kollégák remélem lövik a képeket holnap. Én 17:00-ra megyek dolgozni Nagyatádra, de a kilátás a lehetõ legjobb lesz, úgyhogy felõlem jöhet bármi.
Nagyon nagy látványt és esõt várok egyébként.
UIersze nem csak itt lesznek zivatarok, de mindenféleképpen úgy látom, itt lesz legkedvezõbb a légkör.
Nagyon nagy látványt és esõt várok egyébként.
UI
ersze nem csak itt lesznek zivatarok, de mindenféleképpen úgy látom, itt lesz legkedvezõbb a légkör. 
Ma erre gyönyörû idõnk volt , délután 1-2 órára beborult az ég de késõbb ismét sokat sütött a nap
Jól nézem a modelleket , hogy a DK-i országrészben hétfõn és kedden összességében nagyobb területen hullhat 15-20 mm csapadék ?
Jól nézem a modelleket , hogy a DK-i országrészben hétfõn és kedden összességében nagyobb területen hullhat 15-20 mm csapadék ?
A mostani modellfutások alapján javult a helyzet a fagyokat illetõen, amíg itt lesz a hideglevegõ addig fújni fog a szél végig, amire elállna, addigra meg +3+5 fokos 850 lesz.
Sóhaj!
Csak maradjon így!
Sóhaj!
Csak maradjon így!
Mai nap rövid története képekben. Délelõtti cirrusokon megjelenõ Felsõ érintõ Link , majd ezt gyorsan eltüntetõ látványos Altocumulus felhõzet követte Link , közben a nyugati égbolton már meg is jelentek a gomolyfelhõk Link , a déli órákra zivatarfelhõvé fejlõdött Link (telós) sikeres elázás után hazaérve 12:27-kor be is dörrent. Csapadék 1,2 mm esett belõle. A délutáni órákban még egy zápor közeledett, de fölém érve pár csepp után kimúlt Link Ez a kép Meszlen falu határában készûlt, háttérben a Kõszegi-hegységgel Link (telós) A nap végére nem maradt más, mint egy alásütõs naplemente Link
Hirtelen két elõrejelzõ is, lett. Amúgy kedd reggel friss GFS alapján 300 méterig lejöhet a hóhatár. 
Amúgy kedd reggel friss GFS alapján 300 méterig lejöhet a hóhatár. Na igen...Nekem ez a front front hátán periódus nem feltétlen tartozik a kedvenceim közé. Különösen az ezzel járó szél nem.
Legalább annyira oda vág a szervezetnek, mint a nagy meleg.
Hidegfront után, hidegfront elõtt, egy kis múltidézés a keddi hidegfrontról és a csütörtöki hidegcsepprõl, illetve esélylatolgatás a jövõ heti fagyokat illetõen: Link
Úgyis itt a Nagyhét minggyá,most lehet is
Amin a hangsúly az 4-5 napja elõrejelzett helyzet a jövõ hétre,és a mostani,szép különbség van.Mondjuk legtöbbször a hidegnek szurkolok.
Amin a hangsúly az 4-5 napja elõrejelzett helyzet a jövõ hétre,és a mostani,szép különbség van.Mondjuk legtöbbször a hidegnek szurkolok.
A következõ 1hét az év legizgalmasabb hete lehet idõjárási szempontból akár mindent elõhozhat majd ami az idõjárás palettáján szerepel:kellemes tavasz 20fok,szélvihar(100km/h),zivatarok,jégesõk ,a hegyekben akár rövid idõre hózáporok akár hólepellel a hét közepén akár komolyabb fagyok,majd néhol kiadós esõ!
Nem kötekedésként, de ez a vizet prédikálok, bort iszok tipikus esete.
A 6 napra lévõ melegedés esélye nem vehetõ komolyan, de 30-a körül már lehûlés körvonalazódik? Akkor most hogy is van ez?
A 6 napra lévõ melegedés esélye nem vehetõ komolyan, de 30-a körül már lehûlés körvonalazódik? Akkor most hogy is van ez?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat