Globális jelenségek
A bulvársajtó "vészmadárkodása" szerintem is túlzás az Antarktisz jégtakarójának fogyása kapcsán. Viszont (ahogy már korábban is jeleztem) erre egyáltalán nem válasz a tengeri jégkiterjedés átlagos vagy átlag feletti nagysága. Hiszen ha a gleccserek (vagyis a szárazföldi jég, amirõl az Index cikke szól) fogyása felgyorsul, akkor az onnan leszakadó "jégszigetek" épp növelik a tengeri jég mennyiségét!
Üdv!
Nem tudom volt-e már, de azért beteszem: Link
Érdekes cikk, de sok újat nem tud mondani azon kívül amit a képeken látni. Illetve csak engem zavar az örökös ?vészmadárkodás? (van egyáltalán ilyen szó?
) Állandóan ha valamilyen cikk megjelenik az idõjárásról akkor azt mindenhol a globális felmelegedés számlájára írják...
Nem tudom volt-e már, de azért beteszem: Link
Érdekes cikk, de sok újat nem tud mondani azon kívül amit a képeken látni. Illetve csak engem zavar az örökös ?vészmadárkodás? (van egyáltalán ilyen szó?
) Állandóan ha valamilyen cikk megjelenik az idõjárásról akkor azt mindenhol a globális felmelegedés számlájára írják... 
Bizony az elmúlt években ez nem volt tapasztalható. Viszont ha kb 200-300 év múlva esetleg megnézi valaki ezt a mennyiségû havat a kontinensen az mit is fog gondolni?
Link
Lehet elképzelni, hogy mi is volt 2010 év januárjában, hogy az egész kontinens hó alatt van még a Pireneusi-félsziget északi része is, és a Brit-szigetek! Lehet ezek a tények miatt van jégkorszak kérdése? Elnézést most tovább gondoltam:-) Pedig most elvileg nem vagyunk ebben, sõt egy melegedõ tendenciában élünk, mégis mi történt? Mi akik most élünk ezt tudjuk, hogy egy egyszerû idõjárási láncolat hozta ezt létre, amelynek ez lett a végkifejlete, és semmi jégkorszakról nem beszélünk, viszont az utókornak majd lehet ezt az évet is elemezni, hogy most mi van? Húúú érdekes kérdés az biztos, pedig egy megfelelõ nyomási elrendezõdés idézte ezt elõ!:-))))
Link
Lehet elképzelni, hogy mi is volt 2010 év januárjában, hogy az egész kontinens hó alatt van még a Pireneusi-félsziget északi része is, és a Brit-szigetek! Lehet ezek a tények miatt van jégkorszak kérdése? Elnézést most tovább gondoltam:-) Pedig most elvileg nem vagyunk ebben, sõt egy melegedõ tendenciában élünk, mégis mi történt? Mi akik most élünk ezt tudjuk, hogy egy egyszerû idõjárási láncolat hozta ezt létre, amelynek ez lett a végkifejlete, és semmi jégkorszakról nem beszélünk, viszont az utókornak majd lehet ezt az évet is elemezni, hogy most mi van? Húúú érdekes kérdés az biztos, pedig egy megfelelõ nyomási elrendezõdés idézte ezt elõ!:-))))
Bizony, elõször azt hittem, hogy maszatos a képernyõ, de az bizony jég, gondolom kifagyás kezdeti fázisa lehet, valamiféle jégrögök halmaza vagy ilyesmi. Egészen kiterjedt, nem semmi.
Link Nem semmi lehûlés van a vízben! Ezt még a jégborítottság-észlelõ is befogta a Barents-tengeren: Link néhány százalékos jéggel. Találtam egy érdekes oldalt, ahogy nagyobb a felbontása az északi sark jegének: Link itt van egy videó, ami 1979-2006 idõszakot pörgeti le a piros színû jégborítottsággal. Ilyen, hogy a Barents tenger közepe befagyjon, elõfordult, nem egyszer a fjordokig (!), de az utóbbi idõkben erre nincsen példa. Most oda sajnos különlegesen enyhe levegõ érkezik (majdnem 0 fokos T850 a -30 helyett), így innentõl csökkenés várható (talán).
Ok,legyen médiák. 
Akkor visszamenõleg az anomáliákról, volt már a mostaninál negatívabb helyzet is! Nekem inkább a médiákkal van bajom, keresik a szenzációt!
Link
Link
Az anomália fõ okozóját Grönland nyugati oldalán kell kezelni, ld. elõzõ linkemet, ill. ezt: Link
Amit kifelejtettél:
-Grönlandi-tenger, szinte Izland partját ostromolja, ennek is köszönhetõen csökkent a csak átmeneti lemaradása: Link
-A Barents-tenger alaposan belehúzott, az elõzõ írásomban is említett terület okán, azaz már nem õ a fõ ok: Link
-Balti-tenger és Botteni-öböl figyelemreméltó jegesedése, elõbbi már be is fagyott, utóbbi is erõsen afelé halad
Íme az elmúlt tíz nap:
Link -> Link
Amit kifelejtettél:
-Grönlandi-tenger, szinte Izland partját ostromolja, ennek is köszönhetõen csökkent a csak átmeneti lemaradása: Link
-A Barents-tenger alaposan belehúzott, az elõzõ írásomban is említett terület okán, azaz már nem õ a fõ ok: Link
-Balti-tenger és Botteni-öböl figyelemreméltó jegesedése, elõbbi már be is fagyott, utóbbi is erõsen afelé halad
Íme az elmúlt tíz nap:
Link -> Link
De mögötte ott a komoly elmaradás (É-ra), ami miatt még az anomália is negatív. Sõt szinte csak ott tapasztalhatunk pozitív anomáliát és a tengervíz-anomáliatérképen is Európa mellett sok a piros szín (fõleg a jégtakaró környékén). Szóval azért még nem állt le az áramlat, sõt gyengülésének jeleit sem vélem olyan markánsnak. Ami viszont valóban következmény, hogy a modellek által decemberben felfestett szûnni nem akaró ciklogenezis egyszerûen bedöglött. Nincsenek újabb ciklonok, AC-t megtörõ gigacsigák, stb.
A Donnie által linkelt cikk is kiement fontosságot tulajdonít az indexeknek, konkrétan az AO-t említi õ is. Újra kellett skálázni az indextartományt... Link
A Donnie által linkelt cikk is kiement fontosságot tulajdonít az indexeknek, konkrétan az AO-t említi õ is. Újra kellett skálázni az indextartományt... Link
Így van, nem véletlenül írtam novemberben megizmosodó zonális irányítás esetén, hogy annak az északi térségekre van egy, a hófelhalmozódásra és a tengerek potenciális energiájára pozitív visszacsatolása.
Így valóban kár automatikusan a Golf elgyengülésre gondolni, ahhoz jóval hosszabb idõ változásait kell lekövetni.
A zonális irányításban foglalt, elõzõ években tapasztalhatónál gyengébb erõs cikloncsaládok utalhattak a Hatteras-fok környékén felejtett energiamennyiségre, szerintem egyelõre elég legyen ennyi.
Nem tudom okozatként felhozható-e a Kara-tengertõl délre, a Kola-félsziget felett látható jégkiterjedés nagyon ritkán látható elõretörése: Link
Így valóban kár automatikusan a Golf elgyengülésre gondolni, ahhoz jóval hosszabb idõ változásait kell lekövetni.
A zonális irányításban foglalt, elõzõ években tapasztalhatónál gyengébb erõs cikloncsaládok utalhattak a Hatteras-fok környékén felejtett energiamennyiségre, szerintem egyelõre elég legyen ennyi.
Nem tudom okozatként felhozható-e a Kara-tengertõl délre, a Kola-félsziget felett látható jégkiterjedés nagyon ritkán látható elõretörése: Link
Azért én nem mennék ennyire messzire, hogy "kis jégkorszak" stb.
Emlékezzünk vissza, hogy is, miként is indultunk neki a télnek? Máris le tudjuk vezetni, hogy mi az oka mostani hidegnek Európában!
Pontosan azért van ilyen hideg mert a Golf áramlat igen aktív volt az õszi idõszakban és nagy mennyiségû csapadékkal örvendeztette meg a kontinens jó részét! És mintegy pozitív visszacsatolás zajlott le. Emlékszünk ugye mennyire nem akart jegesedni az északi féltek? És arra is, hogy nagyon korán nagy mennyiségû hó hullott a Skandináv-félszigetre és a Kelet-európai síkságra? Ez mind bizony egy annak köszönhetõ, hogy igen aktív volt az Óceánunk! Sok-sok ciklon, sok-sok nedvességgel és nagy mennyiségû csapadékkal. Mivel ez létrejött, a nagy mennyiségû hó ennek bizony hûtõ szerepe van, ezt senkinek nem kell magyarázni. Egyre rövidebb éjszakák, egyre hidegebb bázisok a nagy hófelszín felett. A télnek úgy indultunk neki, hogy a hófelhalmozódás az utóbbi évtizedekben a legnagyobb volt, asszem talán a 6. legnagyobb az 1900-as évek eleje óta. Tehát igenis mûködött az áramlat ráadásiul nagy hatásfokkal.
Ennek következtében a vastag hófelszín felett tovább gyûlt a hideg légtömeg és egyre vastagabb légréteget eredményezett, amely megfelelõ alapot nyújt az anticiklonok kialakulásának.
Az ezt követõ események sorozata vezetett el idáig, hogy mostanra a még nagyobb hófelszín van a kontinensen, és még erõsebb anticiklonok jöttek létre. A többi kis túlzással szerencse dolga, illetve elhelyezkedésé. Még egy fontos dolog a nagy hõenergia valahol felszabadul, nos ez most épp a mi szárazföldünkön valósult meg, tehát a víz energia hozama amely a szárazföldet ostromolta a kontinensen vált valóra. Ráadásul ez miatt az óceán fûtõenergiája is csökkent.
Most, hogy milyen áramlás okozta ezeket a szélsõségesen hideg idõket a Brit-szigeteken az másodlagos, épp az adott nyomási elrendezõdés határozza meg.
Összegezve adott volt egy energia amely sok-sok csapadékot szállított, ezáltal adott lett egy hidegbázis amely felett kialakultak az adott hideg légtömegek és kell egy nyomási elrendezõdés és kész is az egyenlet!
Emlékezzünk vissza, hogy is, miként is indultunk neki a télnek? Máris le tudjuk vezetni, hogy mi az oka mostani hidegnek Európában!
Pontosan azért van ilyen hideg mert a Golf áramlat igen aktív volt az õszi idõszakban és nagy mennyiségû csapadékkal örvendeztette meg a kontinens jó részét! És mintegy pozitív visszacsatolás zajlott le. Emlékszünk ugye mennyire nem akart jegesedni az északi féltek? És arra is, hogy nagyon korán nagy mennyiségû hó hullott a Skandináv-félszigetre és a Kelet-európai síkságra? Ez mind bizony egy annak köszönhetõ, hogy igen aktív volt az Óceánunk! Sok-sok ciklon, sok-sok nedvességgel és nagy mennyiségû csapadékkal. Mivel ez létrejött, a nagy mennyiségû hó ennek bizony hûtõ szerepe van, ezt senkinek nem kell magyarázni. Egyre rövidebb éjszakák, egyre hidegebb bázisok a nagy hófelszín felett. A télnek úgy indultunk neki, hogy a hófelhalmozódás az utóbbi évtizedekben a legnagyobb volt, asszem talán a 6. legnagyobb az 1900-as évek eleje óta. Tehát igenis mûködött az áramlat ráadásiul nagy hatásfokkal.
Ennek következtében a vastag hófelszín felett tovább gyûlt a hideg légtömeg és egyre vastagabb légréteget eredményezett, amely megfelelõ alapot nyújt az anticiklonok kialakulásának.
Az ezt követõ események sorozata vezetett el idáig, hogy mostanra a még nagyobb hófelszín van a kontinensen, és még erõsebb anticiklonok jöttek létre. A többi kis túlzással szerencse dolga, illetve elhelyezkedésé. Még egy fontos dolog a nagy hõenergia valahol felszabadul, nos ez most épp a mi szárazföldünkön valósult meg, tehát a víz energia hozama amely a szárazföldet ostromolta a kontinensen vált valóra. Ráadásul ez miatt az óceán fûtõenergiája is csökkent.
Most, hogy milyen áramlás okozta ezeket a szélsõségesen hideg idõket a Brit-szigeteken az másodlagos, épp az adott nyomási elrendezõdés határozza meg.
Összegezve adott volt egy energia amely sok-sok csapadékot szállított, ezáltal adott lett egy hidegbázis amely felett kialakultak az adott hideg légtömegek és kell egy nyomási elrendezõdés és kész is az egyenlet!
Bizony, ez is abszolút jogos (a pontonhidakra, mint tökéletes jégakadályokra, nem is gondoltam).
Ha megnézed az általam a visszatekintõben linkelt vízhõmérséklet-térképeket, láthatod, hogy É-Amerika mellett valóban "eltéved" az áramlat, de az európai oldalon nem süllyedt komolyan a vízhõmérséklet. 0,5 fokos anomália nem sok, ez természetes ingadozásként (az Észak-atlanti-áramláson elõforduló örvények miatt, amit Snowhunter említett) rengetegszer bekövetkezett az elmúlt években, évtizedekben. Ezen alkalmakkor mégsem szakadt rá az "orosz" tél a Brit-szigetekre úgy, ahogy most tette. Tehát a Golf-áramlat mostani viselkedése közvetlenül biztos nem elég a mostani idõjárási viszonyok kialakításához.
A fagyáspont nem hiszem, hogy a kémiai összetétel változása okán eltolódott volna.
A szabályozás és hajóforgalom kettõsében keresni a fõ magyarázatot.
Utóbbi esetében egy dolog érdemel figyelmet, a szabályozás elõtt, a könnyû befagyás kívánatos volt, hisz a pontonhidakat be lehetett üzemelni, lévén a nagy hidak még nem voltak meg.
A szabályozás után a hajóforgalomnak nagy ellensége lett a jég, bizony beállása nem kívánatossá vált.
A szabályozás és hajóforgalom kettõsében keresni a fõ magyarázatot.
Utóbbi esetében egy dolog érdemel figyelmet, a szabályozás elõtt, a könnyû befagyás kívánatos volt, hisz a pontonhidakat be lehetett üzemelni, lévén a nagy hidak még nem voltak meg.
A szabályozás után a hajóforgalomnak nagy ellensége lett a jég, bizony beállása nem kívánatossá vált.
A mostani Duna-víz sem sós, nyugalomban hagyva annak rendje és módja szerint megfagy 0 fokban.
Annyi szennyezõanyag, amitõl fürödni egészségtelen benne, a víz fizikai tulajdonságai szempontjából jelentéktelen. A -2, -3°C táján fagyó tengervíznek már több mint 3 százaléka(!) só... A valódi magyarázat tényleg a szabályozás: ha csak egyetlen kanyarulat, szûkület van, ahol az úszó jégtáblák megakadnak, utána már nincs megállás, és gyorsan befagy felette a folyó.
Annyi szennyezõanyag, amitõl fürödni egészségtelen benne, a víz fizikai tulajdonságai szempontjából jelentéktelen. A -2, -3°C táján fagyó tengervíznek már több mint 3 százaléka(!) só... A valódi magyarázat tényleg a szabályozás: ha csak egyetlen kanyarulat, szûkület van, ahol az úszó jégtáblák megakadnak, utána már nincs megállás, és gyorsan befagy felette a folyó.
Jó a téma nagyon. Ha már amatõr módon belekontárkodom, akkor véleményem szerint az egyes folyamatok leírásában kiemelkedõ szerepe lehet a különféle légnyomási indexek vizsgálatának (AO, NAO). A tengervíz hõmérsékletének változására érzékenyen reagálhat a légnyomás eloszlás, amely meghatározza a makroszinoptikus elrendezõdést. Ott lehetne pl. kutakodni, hogy tengervíz hõmérséklet szembeállítva légnyomási indexekkel, amibõl aztán lehetne következtetni makroszinoptikus elrendezõdésre, így végül konkrétan a szezonális idõjárás meghatározó jellegére és tendenciájára. Pl. mi van akkor, ha kivonjuk a golf hõtöbbletének 10-20%-át, ez milyen légnyomási eloszlás változást eredményez.
Amikor elolvastam a Réthly könyveket, akkor számomra az volt a legmegdöbbentõbb, hogy a leírások alapján egy enyhe idõszak után néhány napos -5, -10 fokban úgy befagyott Pestnél a Duna, hogy át lehetett rajta kelni. Én arra gondolok, hogy nem csak a szabályozás lehet erre a magyarázat, hanem még egy lényeges dolog: akkor még egészen más összetételû dolog folyt a Dunában, ha jól olvastam a történelemkönyvekben annak a valaminek az volt a neve, hogy víz, ami nulla fokban képes volt megfagyni. Ja és a hajóforgalom is kisebb lehetett.
Ezt kötve hiszem.
A Duna jege a szabályozás elõtt egy mérsékelten hideg idõszakban is beállt, ugyanezen idõszak esetén azóta épphogy zajlik.
A Duna jege a szabályozás elõtt egy mérsékelten hideg idõszakban is beállt, ugyanezen idõszak esetén azóta épphogy zajlik.
na jó de azért a tenger csak befagyott 30-40 km mélységig 
egyébként a Dunáról is van 1 rendkívüli jeges év, (1697) amikor Pozsonynál 8 héten keresztül közlekedésre alkalmas volt a "jéghíd"
egyébként a Dunáról is van 1 rendkívüli jeges év, (1697) amikor Pozsonynál 8 héten keresztül közlekedésre alkalmas volt a "jéghíd"
Ok, bár szerintem ezt így kategorikusan nem érdemes kijelenteni, mert egyrészt "túl nagy kalap", másrészt tuti nem verifikálható. A tavalyi nyár itt pl. kifejezetten hûvös, csapadékos volt, tehát nem áll meg a kijelentés.
Meg kellene nézni pár kijelölt helyen... pl, Portugália, Norvégia, meg messzebb az óceántól is. Utána lehetne esetleg következtetni bármit, de akkor is csak nagyon feltételesen!
Meg kellene nézni pár kijelölt helyen... pl, Portugália, Norvégia, meg messzebb az óceántól is. Utána lehetne esetleg következtetni bármit, de akkor is csak nagyon feltételesen!
Am az egyik térképen lehet látni ,hogy mekkora nagy baromság volt (már bocsánat) a Holnapután c. film ,mert abban arról volt szó ,hogy a Golf-áramlat leállt és az egész Északi félgömbön jégkorszak lett, pedig ez lehetetlen ,mert ,ha leállna ,akkor csak Európa fagy na be és Amerikába folytatódna minden(tán lehet hogy akkor más áramlatok jönnének létre ill. hatása lenne a Hudson-áramlatra is),de annyi biztos ,hogy Amerika nem fagy na be!!
Ezt nem értem, már hogyne lenne nyáron hûtés? Itt sosem megy 30 fok fölé a Tmax....
Meg van ugye az óceáni hatás, ami télen fût, nyáron hût.
Nyáron biztos, hogy nincs hûtés, mert a nyarak látványosabban melegebbek lettek, a telek pedig látjuk mennyire vannak fûtve.
Most számolgatom ki, szedem össze az adatokat a nagykanizsai állomásról, mert az 50 éve nagyjából ugyanolyan helyen, ugyanolyan fekvésben van, azt akarom megnézni, hogy korábban hány évente fordultak elõ -20 fokos hidegek, és az elmúlt 10-15 évben milyen gyakorisággal voltak ilyen értékek.
Nyáron biztos, hogy nincs hûtés, mert a nyarak látványosabban melegebbek lettek, a telek pedig látjuk mennyire vannak fûtve.
Most számolgatom ki, szedem össze az adatokat a nagykanizsai állomásról, mert az 50 éve nagyjából ugyanolyan helyen, ugyanolyan fekvésben van, azt akarom megnézni, hogy korábban hány évente fordultak elõ -20 fokos hidegek, és az elmúlt 10-15 évben milyen gyakorisággal voltak ilyen értékek.
A folyószabályozások nagyot változtattak a folyók jegesedési viszonyain, ezt bele kell kalkulálni.
Egy ugyanolyan mértékû és tartósságú hideg levegõ esetén 2-300éve jóval könnyebben fagytak be a folyóvizek, mint a kontinens nagy folyószabályozásai után.
Ez a Dunára lefordítva, pl. a tavaly januári erõs jégzajlás a régi idõkben egy teljes állójéggel egyenértékû.
Egy ugyanolyan mértékû és tartósságú hideg levegõ esetén 2-300éve jóval könnyebben fagytak be a folyóvizek, mint a kontinens nagy folyószabályozásai után.
Ez a Dunára lefordítva, pl. a tavaly januári erõs jégzajlás a régi idõkben egy teljes állójéggel egyenértékû.
"Most volt a Tv-ben állítólag, hogy minden idõk, vagy az elmúlt 100 év legdurvább tele ez a Brit-szigeteken."
azért a "kis jégkorszak" telei hangyányit durvábbak voltak pl. 1684ben a csatornát 30-40 km szélességben jég borította (a Temze jegén pedig vásárokat tartottak-errõl elég közismert metszeteket készítettek anno)
azért a "kis jégkorszak" telei hangyányit durvábbak voltak pl. 1684ben a csatornát 30-40 km szélességben jég borította (a Temze jegén pedig vásárokat tartottak-errõl elég közismert metszeteket készítettek anno)
A Labrador-áram megerõsödése és a Golf-áram leszakadó déli gyûrûi együttesen akár 10%-ot meghaladó energia-transzportot tarthatnak a Sargasso-tenger környékén.
A nagy piros pacák is utalnak erre: Link
A nagy piros pacák is utalnak erre: Link
Usrin írta: "a Golf- (É-Atlanti-) áramlat nyilván rásegít a ciklonok keletkezésére is, így a gyengülésével gyakoribbakká válhatnak a blokkoló Ac-k, de ez nem olyan közvetlen és egyértelmû hatás, aminek egy fél fokos "gyengélkedés" nyomán azonnal ilyen markánsan kellene megjelennie. (Mi lenne akkor 2 fokos "gyengélkedésnél"?)"
Még gimnáziumi tanulmányainkból tudjuk, hogy a Golf-áramlat iszonyatos mennyiségû hõtöbbletért felel Észak és Nyugat Európában. Az én véleményem az, hogy a Golf áramlat hõtranszportjának legkisebb mérvû csökkenésére is igen érzékenyen reagál a légkör.
Nem tévedsz, nagyon rég nem volt ilyen, nem is nagyon írja, hogy mikor lehetett utoljára! Kérdés az is, mióta nézik ilyen alaposan...
Rudolfking: már az Ír-tenger öblei is kezdenek befagyni, lásd az index cikként: nyugat-Walesben már van befagyott öböl!
Rudolfking: már az Ír-tenger öblei is kezdenek befagyni, lásd az index cikként: nyugat-Walesben már van befagyott öböl!
Érdekes cikk, érdekes téma. A jégborítottság is érintett az ügyben: Link csúnya eltérés ott, ahova most "becsapódik" a Golf-áramlat. A gond az, hogy a "mi oldalunkon" nincsen szignifikáns pozitívum. Link Bár a Kara-tenger elõtere, és Izland "árnyéka" is áthûlt, azért ez még mindig csak az átlagos szint (sõt, átlag alatti: Link ). Nem tudom, hogy mi lesz a jégkiterjedéssel, de ha ez így fennmarad, akkor fagyhat a tenger/óceán tovább: Link Fagyadozik a Balti-tenger: Link
A helyzet az, hogy a szélsõségessé válásról kevésbé volt szó eddig, mint arról a bizonyos 6 tized 8 tized vagy 1 fokos felmelegedésrõl.
Pedig véleményem szerint sokkal nagyobb jelentõsége van az idõjárásban, az adott évszakban vagy adott helyen szokatlan eseményeknek, ezek számában történõ változásnak, mint 8 tizedes melegedésnek. Ugyanis az látható, hogy ezek a szélsõségek mind úgy alakulnak ki, hogy közben az adott hónap vagy adott év hõmérsékleti átlaga általában magasabb, mint a sokéves átlag.
Pedig véleményem szerint sokkal nagyobb jelentõsége van az idõjárásban, az adott évszakban vagy adott helyen szokatlan eseményeknek, ezek számában történõ változásnak, mint 8 tizedes melegedésnek. Ugyanis az látható, hogy ezek a szélsõségek mind úgy alakulnak ki, hogy közben az adott hónap vagy adott év hõmérsékleti átlaga általában magasabb, mint a sokéves átlag.
Ez kicsit off lehet, de remélem érzékelteti azt amit érzékeltetnie kell. A kép jobb oldalán akár idei téli fénykép is szerepelhetne:
Ez tényleg hihetetlen...ha meg nem lenne szélsõség, akkor is globális felmelegedés lenne ,mert nincs akkora hideg mint pl 40 éve...
És teljesen igazuk van, hiszen a hideg után valóban mindig felmelegedés jön.... 
Amúgy pedig nevetséges.... [esõ]
Amúgy pedig nevetséges.... [esõ]
Szerintem ha beköszöntene a jégkorszak a fél világra,még akkor is azt állíttanák,hogy a globális felmelegedés az oka.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat