Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A sok nóta vége az lesz, hogy 2 hét múlva betör a kánikula 
Hogy miért?
Mert egy fecske nem csinál nyarat, de most fog.
Ugyanis megérkezett az elsõ fecske Link
Hogy miért?
Mert egy fecske nem csinál nyarat, de most fog.
Ugyanis megérkezett az elsõ fecske Link
Én ezekre oda sem figyelek már egy ideje. Elég egy pillantást vetni erre, és amíg itt 4 napon belül nem látok semmi komolyat, minek hergeljem magam? 
Link
Link 
Az éjszaka folyamán 3.5 mm esett, ezzel 45.4 mm a Március. Ez a legcsapadékosabb hónap eddig az idén. Kemény 1.8 mm vel több esett mint Januárba.
Kiegyenlítõdés van. A globális hõtranszport lényege, hogy az alacsony szélességek magas energiabevétele hogyan jut el a magasabb szélességek felé. A mérsékelt öv egésze lényegében egy nagy kiegyenlítõdés helyszíne. De nyilván az országunk ennek csak egy apró része...
Úgy látszik mindig jó elõjel, ha idõ elõtt el van károgva a következõ hét.
Egyre jobban tetszenek a friss futások.
Egyre jobban tetszenek a friss futások.
Azért én nem helyeztem magam olyan szintre,hogy némi gondolkodással tudósoknál okosabb lennék.Az idézõjelbe rakott szavakon meg nem kell annyit rágódni,csupán arra utaltam,hogy a mi éghajlatunkon a mostani szárazabb idõre meg fog jönni (99% ) a csapadékosabb idõ,hogy ne legyünk sivatag.Hogy erre aztán a "kiegyenlítõsdi" szó e a helyes az már más tészta
Egy szem esõ nem hullott eddig, de a záporra elég nagy volt az esély. Végül elkerült minket. Most erõsen felhõs és északnyugaton van a felhõzet vége amely folyamatosan közeledik. Még pár óra és a nap is kisüt.
Itt a szomszédos Somogyban esik, ami persze nem a ciklonközpontot jelöli ki, de 50 % esély van rá, hogy nem anticiklon okozza. Szerintem is túlzás arról beszélni, hogy egy délolasz vagy balkáni ciklonból esik nálunk, igazából felettünk egy év alatt talán két-három cikloncentrum vonul át, vagyis ciklonokból alig esik itt valami.
Hol a medi? Én sehol sem látom. Esetleg a déli országrész fölé benyúlik az okklúzió legészakibb része (helyenként csepereg is belõle az esõ). A mediciklon maga sokkal délebbre található tõlünk.
"(...) az átlagot mi határozzuk meg, az elmúlt események során/után."
Ez nagyon lényeges, és benne is van, hogy miért nem lehet az átlagot elõrejelzésre (kiegyenlítés várásra) használni. A meteorológiában általában 30 éves átlagokkal számolnak, de ezt minden 10 évente újraszámolják, így maga az átlag is változik, nem egy állandó érték! Ha egy ilyen 10 éves idõszakban nagyrészt "szélsõséges" (a korábbi átlagtól nagyon eltérõ) idõjárás volt, akkor törvényszerûen nagyobbat változik az új átlag is, és máris felmerül a kérdés, hogy ha kiegyenlítõdést várunk a következõ 10 évben, melyik átlaghoz képest kellene várnunk. Persze nem kell ennyire nagy idõintervallumot nézni, az átlagok változását akár évekre, hónapokra lebontva is lehet kezelni.
Csak egy egyszerû példa: ha valaki az elsõ félévben kap egy 1-est, egy 3-ast és két 2-est, amivel stabil 2-es lesz az átlaga, majd a második félévben kap még négy 5-öst, akkor a 3,5-ös éves átlagra (jobb esetben) megkapja a 4-es év végi jegyet. Az elsõ félév 2-es átlaga alapján ki mondaná meg, hogy ez így fog történni?
Hasonlóan mûködik a meteorológia is, csak nagyobb idõskálában, ráadásul ott a példával ellentétben sokkal nagyobb a véletlen szerepe, illetve bejönnek a kaotikus jelenségek is.
Ez nagyon lényeges, és benne is van, hogy miért nem lehet az átlagot elõrejelzésre (kiegyenlítés várásra) használni. A meteorológiában általában 30 éves átlagokkal számolnak, de ezt minden 10 évente újraszámolják, így maga az átlag is változik, nem egy állandó érték! Ha egy ilyen 10 éves idõszakban nagyrészt "szélsõséges" (a korábbi átlagtól nagyon eltérõ) idõjárás volt, akkor törvényszerûen nagyobbat változik az új átlag is, és máris felmerül a kérdés, hogy ha kiegyenlítõdést várunk a következõ 10 évben, melyik átlaghoz képest kellene várnunk. Persze nem kell ennyire nagy idõintervallumot nézni, az átlagok változását akár évekre, hónapokra lebontva is lehet kezelni.
Csak egy egyszerû példa: ha valaki az elsõ félévben kap egy 1-est, egy 3-ast és két 2-est, amivel stabil 2-es lesz az átlaga, majd a második félévben kap még négy 5-öst, akkor a 3,5-ös éves átlagra (jobb esetben) megkapja a 4-es év végi jegyet. Az elsõ félév 2-es átlaga alapján ki mondaná meg, hogy ez így fog történni?
Hasonlóan mûködik a meteorológia is, csak nagyobb idõskálában, ráadásul ott a példával ellentétben sokkal nagyobb a véletlen szerepe, illetve bejönnek a kaotikus jelenségek is.
10 hozzászólás alatt 12 féle intervallum került szóba, és ez csak az intervallum! Aztán a mértékek, az okok és okozatok szóba sem kerültek. Van itt 3 hónaptól 40 éves periódusig minden, nem lehet, hogy igazából ez teljesen véletlen, csak keressük a formát, a szabályosságot, az egyenletességet benne? (Mert emberek vagyunk). Milliárdnyi tényezõ van, ami felett a hozzá nem értés hiányában könnyû szemet hunyni (pl.: zivatarok hirtelen csapadékhozamai számítanak vagy nem? elkezdünk régiózni, vagy kimegyünk egész Közép-Európára (netán Európára, és bevonjuk az indexeket, NAO AO is? átlagoljuk a csapadékot minden városra, vagy mérõpontról mérõpontra nézzük? párásság, kicsi párolgás hova számít?)
Persze a hosszú, meridionális majd azt követõ hosszú, zonális idõszakokra nem igaz, lévén több évtizedrõl beszélünk, de az egy teljesen más tészta. Hovatovább Floo ezeket adatokkal is alátámasztotta, ha nem is tanulmánnyal.
Lehet ez csúnyán hangzik, de a józan paraszti ész nem mûködik tudományos és szakmai területeken, maximum jó irányt adhat egy kutatás kellõs közepén, vagy egy hiányzó kirakódarab megtalálásához. Nekem sincs rálátásom, csak pont annyi, hogy felmérjem, mekkora a kihívás és a feladat ez a témakör, és szomorúan belássam, hogy nincs esélyem megérteni, ha nem ezzel foglalkozom hivatás- és szabadidõ szintjén is néhány 10 évig.
De ezt itt szerintem mindenki érzi: gondoljunk csak arra, amikor ismerõseink hajmeresztõ hülyeségekrõl vannak meggyõzõdve az idõjárással kapcsolatban. Volt, aki azt hitte, a zivatar vissza fog fordulni, és nem tudtam elmagyarázni neki, hogy nem forgolódnak. Van, aki úgy gondolja, hogy a meteorológusok hülyék, ha nála sütött a nap, pedig zivatarok voltak elõrejelezve a térségbe. Nem fogjuk meggyõzni róla, hogy ugyan máshol voltak viharok, meg nagy a bizonytalanság stb. "Esõ ikon volt a tévében, erre sütött egész nap a nap".
Na talán ilyen ez a kiegyenlítõs dolog is: nagyon összetett, tömény tudomány áll a háttérben, amin tudósok kutakodnak emberéletnyi idõket. Lehet, nem fogunk rájönni némi gondolkodással a megoldásra...
Persze a hosszú, meridionális majd azt követõ hosszú, zonális idõszakokra nem igaz, lévén több évtizedrõl beszélünk, de az egy teljesen más tészta. Hovatovább Floo ezeket adatokkal is alátámasztotta, ha nem is tanulmánnyal.
Lehet ez csúnyán hangzik, de a józan paraszti ész nem mûködik tudományos és szakmai területeken, maximum jó irányt adhat egy kutatás kellõs közepén, vagy egy hiányzó kirakódarab megtalálásához. Nekem sincs rálátásom, csak pont annyi, hogy felmérjem, mekkora a kihívás és a feladat ez a témakör, és szomorúan belássam, hogy nincs esélyem megérteni, ha nem ezzel foglalkozom hivatás- és szabadidõ szintjén is néhány 10 évig.
De ezt itt szerintem mindenki érzi: gondoljunk csak arra, amikor ismerõseink hajmeresztõ hülyeségekrõl vannak meggyõzõdve az idõjárással kapcsolatban. Volt, aki azt hitte, a zivatar vissza fog fordulni, és nem tudtam elmagyarázni neki, hogy nem forgolódnak. Van, aki úgy gondolja, hogy a meteorológusok hülyék, ha nála sütött a nap, pedig zivatarok voltak elõrejelezve a térségbe. Nem fogjuk meggyõzni róla, hogy ugyan máshol voltak viharok, meg nagy a bizonytalanság stb. "Esõ ikon volt a tévében, erre sütött egész nap a nap".
Na talán ilyen ez a kiegyenlítõs dolog is: nagyon összetett, tömény tudomány áll a háttérben, amin tudósok kutakodnak emberéletnyi idõket. Lehet, nem fogunk rájönni némi gondolkodással a megoldásra...
Jól sejtem, hogy nálunk ebbõl a helyzetbõl nagy csapadékhozamok várhatók? [esõ]
Amennyiben igaz a feltevésem, elméletem, hogy a 25-30-40 éves blokkok vannak, ahol szélsõséges és kevésbé szélsõséges, vagy máshogy fogalmazva nyugati áramlásos és meridionális idõszakok követik egymást, akkor ennek tudatában kell szemlélni az egészet.
1960-1990 között nyugati irányítás volt.
1992 körül megváltozott ez, vége lett a nyugati irányításnak, és elkezdõdött a meridionális korszak.
A váltás annyira drasztikus volt, hogy elképesztõ!
Óriási különbség van az idõjárásban a két idõszak között, mint tûz és a víz.
Ráadásul az is elképesztõ, hogy ebben a meridionális idõszakban ami már 20 éve tart, rendkívüli túlsúlyban van a meridionalitás, zonalitás csak véletlenül van.
Mint ahogy az 1960-1990 közötti idõszakban is jellemzõen zonális idõszak volt.
Az 1960 elõtti idõszak, mondjuk 1920-1950 között sokkal jobban hasonlított erre a mostani szélsõséges blokkra.
Hogy elõtte zonális volt-e, vagy legalábbis a nyugati irányítás volt-e túlsúlyban mondjuk 1890-1920 között, ezt nem tudom, mert nincsenek kémeim abból az idõszakból, illetve minél jobban megyünk vissza az idõben, annál kevésbé megbízhatóak az adatok, térképek, leírások.
Illetve mit nevezünk zonálisnak, nyugati irányításnak, mit nevezünk meridionális irányításnak, mit nevezünk szélsõségnek, hol húzzuk meg a határt?
Ez mindig is központi probléma a témában, és el is viszi a lényegrõl a témát, ezért nem szabad itt leragadni.
A NAO indexes diagram Link is hasonlót mutat, de ugye ezzel sem lehet tökéletesen lefedni az idõszakokat, pláne akkor nem, ha nem ennyire látványos az adott idõszak dominanciája, mert el tudok képzelni olyat is, hogy egy megelõzõ zonális idõszak mondjuk az 1800 években nem volt ennyire jól kivehetõ, mint az 1960-1990 közti 30 évben.
Vannak átmenetek, vannak mutáns helyzetek amikre rá lehet fogni sok mindent, de gondolatébresztõnek nagyon érdeked gondolat ez, hogy mi a túrótól váltott teljesen nyugati irányításból ennyire szélsõségesen meridionálisba?
Nem hinném, hogy a légköri szennyezõdéstõl, mert akkor az 1920-1950-es idõszak mitõl volt szélsõségesebb, mint az 1960-1990 közti?
1920-1950 között az emberi hatás össze sem hasonlítható a mostanihoz, jóval kevésbé szennyeztük a környezetet.
Az is elgondolkodtató, hogy voltak olyan idõszakok a történelemben, amikor ezek a szélsõségek nem egymást egyenlítették ki, vagy máshogy fogalmazva nem az egyik véglet után jött a pont ellentétes véglet, hanem az egyik végletre állt rá a klíma és 4 évig nem esett esõ.
Például!
Kiszáradt a Balaton meg a Fertõ-tó.
Gondolhatjuk, hogy ha azt szélsõségnek vesszük, hogy a Balaton vagy a Fertõ-tó kiszárad, akkor a mostani idõszakban oly messze vagyunk ettõl, hogy ezt nem is érdemes szélsõségnek nevezni!
Igen ám, csakhogy lehet, hogy a 4 éves aszály és Balaton kiszáradása után 4 évig meg a déli parton a(z akkor még nem létezõ) nyaralók ablakából lehetett horgászni!
Vagy fogta magát, és a 4 év aszály után visszaállt átlagoshoz közelire az idõjárás.
A 4 éves aszály meg volt egy ilyen kilengés, mint amikor az ember szíve félrever egyet-egyet.
Ez is szélsõség!
Vagy ha vesszük a normál pulzusszámot 75-nek, ha egyik nap 34, a másik nap meg 118, majd megint 38, aztán 112, majd 33, aztán 121.
Ez is szélsõség!
A mostani idõszakban azért nincsenek látványos kiszáradások vagy egyéb károk, mert pont mire eljutnánk oda, hogy na be lehet sétálni száraz lábbal 200 métert a Balaton fenekén, addigra fordul a kocka, elkezd esni és addig nem áll el, amíg nem úsznak a nyaralók.
Aztán megint besétálunk a stégekig, majd megint az ablakból horgászunk.
Én nem nevezem sehogy ezt a mostani meridionális idõszakot, esetleg úgy, hogy meridionális idõszak!
1960-1990 között nyugati irányítás volt.
1992 körül megváltozott ez, vége lett a nyugati irányításnak, és elkezdõdött a meridionális korszak.
A váltás annyira drasztikus volt, hogy elképesztõ!
Óriási különbség van az idõjárásban a két idõszak között, mint tûz és a víz.
Ráadásul az is elképesztõ, hogy ebben a meridionális idõszakban ami már 20 éve tart, rendkívüli túlsúlyban van a meridionalitás, zonalitás csak véletlenül van.
Mint ahogy az 1960-1990 közötti idõszakban is jellemzõen zonális idõszak volt.
Az 1960 elõtti idõszak, mondjuk 1920-1950 között sokkal jobban hasonlított erre a mostani szélsõséges blokkra.
Hogy elõtte zonális volt-e, vagy legalábbis a nyugati irányítás volt-e túlsúlyban mondjuk 1890-1920 között, ezt nem tudom, mert nincsenek kémeim abból az idõszakból, illetve minél jobban megyünk vissza az idõben, annál kevésbé megbízhatóak az adatok, térképek, leírások.
Illetve mit nevezünk zonálisnak, nyugati irányításnak, mit nevezünk meridionális irányításnak, mit nevezünk szélsõségnek, hol húzzuk meg a határt?
Ez mindig is központi probléma a témában, és el is viszi a lényegrõl a témát, ezért nem szabad itt leragadni.
A NAO indexes diagram Link is hasonlót mutat, de ugye ezzel sem lehet tökéletesen lefedni az idõszakokat, pláne akkor nem, ha nem ennyire látványos az adott idõszak dominanciája, mert el tudok képzelni olyat is, hogy egy megelõzõ zonális idõszak mondjuk az 1800 években nem volt ennyire jól kivehetõ, mint az 1960-1990 közti 30 évben.
Vannak átmenetek, vannak mutáns helyzetek amikre rá lehet fogni sok mindent, de gondolatébresztõnek nagyon érdeked gondolat ez, hogy mi a túrótól váltott teljesen nyugati irányításból ennyire szélsõségesen meridionálisba?
Nem hinném, hogy a légköri szennyezõdéstõl, mert akkor az 1920-1950-es idõszak mitõl volt szélsõségesebb, mint az 1960-1990 közti?
1920-1950 között az emberi hatás össze sem hasonlítható a mostanihoz, jóval kevésbé szennyeztük a környezetet.
Az is elgondolkodtató, hogy voltak olyan idõszakok a történelemben, amikor ezek a szélsõségek nem egymást egyenlítették ki, vagy máshogy fogalmazva nem az egyik véglet után jött a pont ellentétes véglet, hanem az egyik végletre állt rá a klíma és 4 évig nem esett esõ.
Például!
Kiszáradt a Balaton meg a Fertõ-tó.
Gondolhatjuk, hogy ha azt szélsõségnek vesszük, hogy a Balaton vagy a Fertõ-tó kiszárad, akkor a mostani idõszakban oly messze vagyunk ettõl, hogy ezt nem is érdemes szélsõségnek nevezni!
Igen ám, csakhogy lehet, hogy a 4 éves aszály és Balaton kiszáradása után 4 évig meg a déli parton a(z akkor még nem létezõ) nyaralók ablakából lehetett horgászni!
Vagy fogta magát, és a 4 év aszály után visszaállt átlagoshoz közelire az idõjárás.
A 4 éves aszály meg volt egy ilyen kilengés, mint amikor az ember szíve félrever egyet-egyet.
Ez is szélsõség!
Vagy ha vesszük a normál pulzusszámot 75-nek, ha egyik nap 34, a másik nap meg 118, majd megint 38, aztán 112, majd 33, aztán 121.
Ez is szélsõség!
A mostani idõszakban azért nincsenek látványos kiszáradások vagy egyéb károk, mert pont mire eljutnánk oda, hogy na be lehet sétálni száraz lábbal 200 métert a Balaton fenekén, addigra fordul a kocka, elkezd esni és addig nem áll el, amíg nem úsznak a nyaralók.
Aztán megint besétálunk a stégekig, majd megint az ablakból horgászunk.
Én nem nevezem sehogy ezt a mostani meridionális idõszakot, esetleg úgy, hogy meridionális idõszak!
Azt ne feledjük,hogy az átlag nem véletlenül van,azokat az okosok számolják ki,a kilengésekbõl,tehát az átlagot mi határozzuk meg,az elmúlt események során/után.
"Végül: 2010: 958 mm ,2011 : 404,8 mm országos átlagban ,2 év együtt 1362,8 mm /2, kijön 681,4 mm a két év átlagába,máris eltûnik a 2 év kiugró szélsõsége."
Az országos évi csapadékösszeg 1971 és 2000 közötti átlaga 568 mm.
Az 1961-1990 közti idõszakot nem találtam meg.
Magyarán a 2010-es rekordcsapadékos év és a 2011-es rekordszáraz (vagy rekordközeli száraz) két év átlaga még így is átlagon felüli.
Erre szoktam mondani, hogy 1 évig hasmenése van a fószernak, 1 évig szorulása, de ha a két év átlagos székletét vesszük, akkor átlagban normális szélkelete volt.
Csak épp soha nem volt normális!
Az országos évi csapadékösszeg 1971 és 2000 közötti átlaga 568 mm.
Az 1961-1990 közti idõszakot nem találtam meg.
Magyarán a 2010-es rekordcsapadékos év és a 2011-es rekordszáraz (vagy rekordközeli száraz) két év átlaga még így is átlagon felüli.
Erre szoktam mondani, hogy 1 évig hasmenése van a fószernak, 1 évig szorulása, de ha a két év átlagos székletét vesszük, akkor átlagban normális szélkelete volt.
Csak épp soha nem volt normális!
Na igen,a 80-as években a 33 fok már õrületnek számított.Bár lehet volt melegebb is na,de mostanság .Gyõr: 2007-ben 39,4 ,tavaly meg 40,6 .Az elsõ adat nem biztos!
Szerinted a mostani meridionális idõszakot lehet nevezni klímaváltozásnak?? Nem emberi tényezõsre gondolok.Vagy csak akkor klímaváltozás a klímaváltozás ,ha száz vagy ezer éves léptékben gondolkodunk?Itt is az a fránya intervallum.
Vagy nevezzük klímakilengésnek?
Szerinted a mostani meridionális idõszakot lehet nevezni klímaváltozásnak?? Nem emberi tényezõsre gondolok.Vagy csak akkor klímaváltozás a klímaváltozás ,ha száz vagy ezer éves léptékben gondolkodunk?Itt is az a fránya intervallum.
Vagy nevezzük klímakilengésnek?
Hétfõn szerencsére 15 mm esõ esett. Még 10-12 ilyen adag a következõ pár hétben és kb. szinten is lennénk. Esélye? Nulla... 
Esélye? Nulla...
Mindannyiotok írt érdekességeket,és sok hasznos,jó dolgot is,csak tanul az ember tõletek!
Én nem azt írtam,hogy kiegyenlítõdés van igenis,hanem azt,hogy nem tökéletes hajlam van a kiegyenlítõdésre az idõjárásban.
Tehát óriási különbség van az általam,és Rudolfking írásai között!
Akkor csak két dolgot kérdeznék!
Miért van az,hogy a 404 és 958 mm közötti intervallumú csapadék szélsõségekbõl,melyek elõfordulnak 1901 óta az omsz adatbázisában,nagyjából a 100 éves átlag,tehát 600 mm jön ki,+ + nem túl sok mm,mert ez benne van éghajlatunkban,hogy 2 különbözõ év során kb .550 mm csapadék különbség is lehet,legutóbbi példa a 2010 -es és 2011-es év,de hasonló volt az 1999-es,majd 2000-es év is,mégis egy bizonyos kiegyenlítõ mechanizmus során végül mindig az átlagra hajazódik helyzet.
Ugyanez a hõmérséklettel is: lehet akármilyen hideg vagy meleg periódusok sorozata egy adott év során,az éves összesítésben mégis egy legfeljebb 1,5 fok körüli pozitív anomália jön ki,és miért is lehet ez!Azért,mert itt is közrejátszik a nem tökéletes,de kiegyenlítésre törekvõ mechanizmus!
Nem vagyok nagy fizikus,vagy matematikus,csak egy lelkes megfigyelõ,aki következtetések,mindenféle exponenciális egyenletek nélkül,józan paraszti ésszel következtetni,vagy sejteni tud bizonyos helyzeteket.
Nem az õskorban élünk,hogy több ezer évig tartott egy meleg,vagy hideg periódus,amiben szintúgy lehetettek nagy kilengések.
Különösen az utóbbi évek jól példázzák ezt:
Pl 2013: megjártuk a poklok-poklát,hiszen egy rekord csapadékos elsõ negyedév után jött egy nagyon száraz július,augusztus,és az év többi része sem jeleskedett országos átlagban sok csapadékkal,mégis mit kaptunk!?Egy átlagnál csapadékosabb évet,pedig az átlag ember azt gondolná,hogy száraz év volt,mert aszály,és forróság volt nyáron,tehát ezért jók az átlagok,mert bármibõl ki lehet hozni egy átlagot,még ha nem is tökéletesen.
Végül: 2010: 958 mm ,2011 : 404,8 mm országos átlagban ,2 év együtt 1362,8 mm /2, kijön 681,4 mm a két év átlagába,máris eltûnik a 2 év kiugró szélsõsége.
Én nem azt írtam,hogy kiegyenlítõdés van igenis,hanem azt,hogy nem tökéletes hajlam van a kiegyenlítõdésre az idõjárásban.
Tehát óriási különbség van az általam,és Rudolfking írásai között!
Akkor csak két dolgot kérdeznék!
Miért van az,hogy a 404 és 958 mm közötti intervallumú csapadék szélsõségekbõl,melyek elõfordulnak 1901 óta az omsz adatbázisában,nagyjából a 100 éves átlag,tehát 600 mm jön ki,+ + nem túl sok mm,mert ez benne van éghajlatunkban,hogy 2 különbözõ év során kb .550 mm csapadék különbség is lehet,legutóbbi példa a 2010 -es és 2011-es év,de hasonló volt az 1999-es,majd 2000-es év is,mégis egy bizonyos kiegyenlítõ mechanizmus során végül mindig az átlagra hajazódik helyzet.
Ugyanez a hõmérséklettel is: lehet akármilyen hideg vagy meleg periódusok sorozata egy adott év során,az éves összesítésben mégis egy legfeljebb 1,5 fok körüli pozitív anomália jön ki,és miért is lehet ez!Azért,mert itt is közrejátszik a nem tökéletes,de kiegyenlítésre törekvõ mechanizmus!
Nem vagyok nagy fizikus,vagy matematikus,csak egy lelkes megfigyelõ,aki következtetések,mindenféle exponenciális egyenletek nélkül,józan paraszti ésszel következtetni,vagy sejteni tud bizonyos helyzeteket.
Nem az õskorban élünk,hogy több ezer évig tartott egy meleg,vagy hideg periódus,amiben szintúgy lehetettek nagy kilengések.
Különösen az utóbbi évek jól példázzák ezt:
Pl 2013: megjártuk a poklok-poklát,hiszen egy rekord csapadékos elsõ negyedév után jött egy nagyon száraz július,augusztus,és az év többi része sem jeleskedett országos átlagban sok csapadékkal,mégis mit kaptunk!?Egy átlagnál csapadékosabb évet,pedig az átlag ember azt gondolná,hogy száraz év volt,mert aszály,és forróság volt nyáron,tehát ezért jók az átlagok,mert bármibõl ki lehet hozni egy átlagot,még ha nem is tökéletesen.
Végül: 2010: 958 mm ,2011 : 404,8 mm országos átlagban ,2 év együtt 1362,8 mm /2, kijön 681,4 mm a két év átlagába,máris eltûnik a 2 év kiugró szélsõsége.
Szerintem meg a mi éghajlatunkon ,ha valami sokáig fennáll akkor jóval nagyobb az esélye,hogy más mederbe váltson az idõjárás.(mediterrán hatásból,óceánira vagy kontinentálisra vagy fordítva)
Na persze megint kilyukadunk az idõ intervallumnál,mert ha mondjuk 3 száraz hónapot vizsgálunk és én az elsõben mondom ezt akkor igazad van,mert még 2 hónapig szárazság volt.Ha viszont mondjuk 6 hónapot vizsgálunk és az uccsó 3 hónap csapadékosabb volt akkor már más a gyerek fekvése.Ezért ez csak egy általánosság , amit nagyon könnyen lehet sokszor cáfolni ,de nem mindig és mindenki megtalálhatja a saját "igazát" benne.
Na persze megint kilyukadunk az idõ intervallumnál,mert ha mondjuk 3 száraz hónapot vizsgálunk és én az elsõben mondom ezt akkor igazad van,mert még 2 hónapig szárazság volt.Ha viszont mondjuk 6 hónapot vizsgálunk és az uccsó 3 hónap csapadékosabb volt akkor már más a gyerek fekvése.Ezért ez csak egy általánosság , amit nagyon könnyen lehet sokszor cáfolni ,de nem mindig és mindenki megtalálhatja a saját "igazát" benne.
Pontosan. Kár, hogy amit egyszerû elhinni, azt valahogy gyorsan el is kell hinni... de miért?
Bocsánat, 50-50% alatt 50% A és 50% B esetet értettem. Tehát hogy együtt kiteszik a 100-at. Pl. 50% hogy átlag alatt, 50% hogy átlag felett lesz a következõ 9 hónap csapadékmérlege XY helységben. Lévén egyik se valószínûbb a másiknál, nincs értelme kiemelni egyiket sem.
""Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után??"
Nem! Vagy ha igen: na az egy magas szintû szakmai papírt jelentene.
""Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után??"
Nem! Vagy ha igen: na az egy magas szintû szakmai papírt jelentene.
CSak nagyon nem mindegy, hogy amikor kiegyenlítõsdit játszik az idõjárás, akkor a -20 után egybõl kiegyenlíti 3 nap múlva és +20 lesz (mint 2009-ben decemberben, amikor 21-én reggel -21 fok volt Sellyén, majd 23-án délután +19 fok.
Vagy amikor Nagykanizsa 2010-ben 1013 mm, majd 2011-ben 462 mm, ami az elmúlt 120 év legszárazabb éve.
Nem lett volna muszáj egy 1013 mm-es év után egybõl a legszárazabbnak jönnie, jöhetett volna egy 730 mm-es is, ami még mindig átlag alatti.
Az 1950-1990 közötti idõszakban kiegyenlítettebb csapadékviszonyok voltak.
Erre a meridionális idõszakra jellemzõ ez a szélsõségesség, és mivel anticiklonok uralják az idõjárást, nyilván ha az egyik anticiklon peremén lecsúszik a hideg, mediterrán ciklon, beragad ide mert az anticiklonok miatt nem tud hova elmenni, akkor esik megállás nélkül.
Ezt egy valami tudja megállítani: egy anticiklon.
De mivel dinamika nincs az idõjárásban, amennyiben egy anticiklon megállítja, akkor az véget is vet hetekre a csapadéknak.
Így jön létre az az állapot, hogy esik 1-1,5-2 hónapig, majd 1-1,5-2 hónapig nem esik.
Amikor a nyugati irányítás a domináns, akkor nincs ez a drasztikus észak-déli légkicserélõdés, kevesebb az anticiklon, kisebbek a kilengések, mert a gyorsan egymás után érkezõ frontok között nincs ideje sem a melegnek felhalmozódnia, mire nagyon meleg lenne már itt a következõ front, és mire szárazság lenne megint jön egy front, mire túl sok esne jön a következõ, tehát gyorsabban zajlanak az események, nem áll meg egy-egy ciklon vagy anticiklon egy helyben annyi ideig.
A népi megfigyelések, a szokásos havi és évszakos menet is sokkal kiszámíthatóbb a nyugati irányítás mellett, ebben a meridionális idõszakban bármikor bármi elõfordulhat, a nyugati irányítás sokkal jobban egy bizonyos mederben tartja az idõjárást.
Vagy amikor Nagykanizsa 2010-ben 1013 mm, majd 2011-ben 462 mm, ami az elmúlt 120 év legszárazabb éve.
Nem lett volna muszáj egy 1013 mm-es év után egybõl a legszárazabbnak jönnie, jöhetett volna egy 730 mm-es is, ami még mindig átlag alatti.
Az 1950-1990 közötti idõszakban kiegyenlítettebb csapadékviszonyok voltak.
Erre a meridionális idõszakra jellemzõ ez a szélsõségesség, és mivel anticiklonok uralják az idõjárást, nyilván ha az egyik anticiklon peremén lecsúszik a hideg, mediterrán ciklon, beragad ide mert az anticiklonok miatt nem tud hova elmenni, akkor esik megállás nélkül.
Ezt egy valami tudja megállítani: egy anticiklon.
De mivel dinamika nincs az idõjárásban, amennyiben egy anticiklon megállítja, akkor az véget is vet hetekre a csapadéknak.
Így jön létre az az állapot, hogy esik 1-1,5-2 hónapig, majd 1-1,5-2 hónapig nem esik.
Amikor a nyugati irányítás a domináns, akkor nincs ez a drasztikus észak-déli légkicserélõdés, kevesebb az anticiklon, kisebbek a kilengések, mert a gyorsan egymás után érkezõ frontok között nincs ideje sem a melegnek felhalmozódnia, mire nagyon meleg lenne már itt a következõ front, és mire szárazság lenne megint jön egy front, mire túl sok esne jön a következõ, tehát gyorsabban zajlanak az események, nem áll meg egy-egy ciklon vagy anticiklon egy helyben annyi ideig.
A népi megfigyelések, a szokásos havi és évszakos menet is sokkal kiszámíthatóbb a nyugati irányítás mellett, ebben a meridionális idõszakban bármikor bármi elõfordulhat, a nyugati irányítás sokkal jobban egy bizonyos mederben tartja az idõjárást.
A "kiegyenlítõsdinek" nincsenek szabályai mivel nem tudjuk mit viszonyítsunk mivel .Az évszakváltó frontoknak sincs.Direkt írtam idézõjelbe ,mert szubjektív dolog.Az én értelmezésemben a klímánkra való egyenlítõsdire gondolok,hogy nem leszünk Amazonas vagy Szahara.Igaz ebbe bele lehet állni ,hogy biztos csak véletlen,hogy nem leszünk ez vagy az.
Lehetõségekrõl nem érdemes írni ,ha 50-50 % az esélyük? Egész télen ez ment itt még rosszabb arányokkal is !Valahol a fáklya is egy % esély nem? Hol írjon a szerencsétlen,ha nem itt? "Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után?? Na persze ,ha matek akkor ugye mekkora az eltelt száraz idõszak,mennyi idõ múlva kellene jönnie a csapadékos idõnek ,mennyi ideig kellene tartania stb. ,elég soknevezõs lenne ez az egyenlet.
Egész télen ez ment itt még rosszabb arányokkal is !Valahol a fáklya is egy % esély nem? Hol írjon a szerencsétlen,ha nem itt? "Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után?? Na persze ,ha matek akkor ugye mekkora az eltelt száraz idõszak,mennyi idõ múlva kellene jönnie a csapadékos idõnek ,mennyi ideig kellene tartania stb. ,elég soknevezõs lenne ez az egyenlet. 
Röszkénél voltam délután, a szántó közepén, jó 10 m magasban egy építkezésen. Gyönyörû virgák lógtak a szerb oldalon, gép sajnos nem volt nálam. 
Nincs olyan, hogy kiegyenlítõsdi, meg persze az idõtávok amiken belül lenne, az valóban meghatározhatatlan.
Ok, én a "kiszáradt délkelet"-rõl a talajnedvességre asszociáltam.
A kiegyenlítõsdinek vannak leírható szabályai? Vagy egyedül a "hosszútávon" gumiszabály létezik?
A mostani tél nem maga is egy kiegyenlítés volt az elõzõ elhúzódó tél miatt? Ha az volt, akkor ezt a mostanit is ki kell még egyenlítenie az idõjárásnak?
Ha jön a kiegyenlítés, az most tavasszal fog jönni? Vagy nyáron? Vagy a következõ 2 télen fog 50-50%-nyit egyenlíteni az idõjárás? Vagy most 3 ilyen tél jön, és utána a következõ 2 fog egyenlíteni? Milyen hosszú idõ megengedett a kiegyenlítõdésre?
Nem ülünk fordítva a lovon?
Az elmúlt 200 év összes szélsõségéból számoltunk egy átlagot, és most várjuk hogy "átlagos" legyen az idõ, holott edig sem az idõjárás követte az átlagot, hanem mi számoltuk azt az eddig megfigyelések alapján.
Igazából csak gondolatébresztõnek szántam, nem kívánok a hívõkkel számháborúzni, túlságosan gumicsont.
A mostani tél nem maga is egy kiegyenlítés volt az elõzõ elhúzódó tél miatt? Ha az volt, akkor ezt a mostanit is ki kell még egyenlítenie az idõjárásnak?
Ha jön a kiegyenlítés, az most tavasszal fog jönni? Vagy nyáron? Vagy a következõ 2 télen fog 50-50%-nyit egyenlíteni az idõjárás? Vagy most 3 ilyen tél jön, és utána a következõ 2 fog egyenlíteni? Milyen hosszú idõ megengedett a kiegyenlítõdésre?
Nem ülünk fordítva a lovon?
Az elmúlt 200 év összes szélsõségéból számoltunk egy átlagot, és most várjuk hogy "átlagos" legyen az idõ, holott edig sem az idõjárás követte az átlagot, hanem mi számoltuk azt az eddig megfigyelések alapján.
Igazából csak gondolatébresztõnek szántam, nem kívánok a hívõkkel számháborúzni, túlságosan gumicsont.
Én egyetértek az általad leírtakkal. Nem értem, hogy sokan miért úgy állítják be az idõjárást, mintha egy értelemmel rendelkezõ, gondolkodó lény lenne?
Ha ez a kiegyenlítõsdi mûködne, akkor most nem lenne ez a csapadék mennyiség különbség az ország két fele között.
Ha hülyeséget beszélnék szóljatok rám, mert se diplomám, se érettségim, pusztán csak 8 általánosom van, egy egyszerû paraszt gyerek vagyok (ez lehet látszik is a képemen )
Nem értem, hogy sokan miért úgy állítják be az idõjárást, mintha egy értelemmel rendelkezõ, gondolkodó lény lenne?Ha ez a kiegyenlítõsdi mûködne, akkor most nem lenne ez a csapadék mennyiség különbség az ország két fele között.
Ha hülyeséget beszélnék szóljatok rám, mert se diplomám, se érettségim, pusztán csak 8 általánosom van, egy egyszerû paraszt gyerek vagyok (ez lehet látszik is a képemen
)
Kicsit pontatlan voltam,de a linkelés már csak ilyen.A linken belül a 10 és 30 napos plusz, negatív csapadék anomáliára gondoltam nem a talaj telítettségére!!De a szöveges részem azt hiszem erre utalt!
Nem! Így sem értek egyet!
Egyrészt lehetõségekrõl felesleges írni, ha nem nagyobb az esélyük, mint az ellenkezõjének (vagy ezt nem tudja alátámasztani, csak sejtetni).
Másrészt a nagy számok törvénye (tényleg van ilyen matematikai törvény) miatt nem vagyunk sivatag, lévén csapadékra hajlamos területen fekszünk. Szokásos matematikai példa: ahhoz, hogy Szahara legyünk, kb. az kell, hogy mondjuk dobjunk érmével egymás után 200 db fejet. Ennek az esélye 1/(2^200), ami oltári kicsi (61 darab nulla(!) után jön egy 6-os leírva).
Amit még fontosabb megérteni, hogy az (exponenciális eloszlás) örökifjúsága kb. teljesül az idõjárásra is: ha dobsz 10 darab fejet zsinórban (amiben semmi meglepõ nincs), akkor a 11. dobás elõtt a fej esélye ugyanakkora marad, mint az írásé! Nem várható a másik szélsõség! (50%) Persze nem a 11 dobás elõtt kell latolgatni, mert 11 fej esélye már csak 0.04%.
Ha pedig valaki azt állítja, hogy de itt nem teljesül a matek, mert az idõjárás okos, és kiegyenlít - nos annak egy rendkívül összetett, hosszú és szakmailag magas szintû bizonyítást kell felmutatnia, mert addig egyelõre az én "matekos modellem" jobban közelít.
Egyrészt lehetõségekrõl felesleges írni, ha nem nagyobb az esélyük, mint az ellenkezõjének (vagy ezt nem tudja alátámasztani, csak sejtetni).
Másrészt a nagy számok törvénye (tényleg van ilyen matematikai törvény) miatt nem vagyunk sivatag, lévén csapadékra hajlamos területen fekszünk. Szokásos matematikai példa: ahhoz, hogy Szahara legyünk, kb. az kell, hogy mondjuk dobjunk érmével egymás után 200 db fejet. Ennek az esélye 1/(2^200), ami oltári kicsi (61 darab nulla(!) után jön egy 6-os leírva).
Amit még fontosabb megérteni, hogy az (exponenciális eloszlás) örökifjúsága kb. teljesül az idõjárásra is: ha dobsz 10 darab fejet zsinórban (amiben semmi meglepõ nincs), akkor a 11. dobás elõtt a fej esélye ugyanakkora marad, mint az írásé! Nem várható a másik szélsõség! (50%) Persze nem a 11 dobás elõtt kell latolgatni, mert 11 fej esélye már csak 0.04%.
Ha pedig valaki azt állítja, hogy de itt nem teljesül a matek, mert az idõjárás okos, és kiegyenlít - nos annak egy rendkívül összetett, hosszú és szakmailag magas szintû bizonyítást kell felmutatnia, mert addig egyelõre az én "matekos modellem" jobban közelít.
Azért van még mit bepótolnia csapadék tekintetében az idõjárásnak délen, keleten és észak-keleten is. A mostani csapadék mindenhol csak "tûzoltásra" volt jó semmi másra. Ha megnézed a csapadékhiány térképet az OMSZ oldalán te is láthatod. Pl.: itt Debrecen környékén bõven elbírná a csapadékot a talaj.
Márciusban itt 9,2 mm csapadék hullott.
Márciusban itt 9,2 mm csapadék hullott.
Tisztelve a nagyobb tudásod mégis ellent mondanék.Már hogyne játszana az idõjárás "kiegyenlítõsdit" a mi kis piciny területünkön is!!Persze elõfordulhatnak hosszan tartó idõszakok,de ez csak a klímánk sajátossága,épp mi dominál.Ha nem csinálná az egyenlítõsdit akkor Szahara vagy Amazonas-medence lennénk!Persze szélsõség után nem törvényszerû a másik szélsõség,de a mostani idõjárásunk nagyon is hajaz rá.Apró példa,persze bele lehet kötni (6 napon túl én is bele tudok mindenbe) ,de pl.most az eddig kiszáradt délkelet kapta a plusz csapadékot, nyugat meg a kevesebbet.Link
Amúgy akinek írtad semmi kijelentõt nem írt, csak említett lehetõségeket amik nagyon is benne vannak a pakliban.(fagyveszély tavasszal,persze nem törvényszerû)Szerintem nagyon is okosan fogalmaz,bár ennyiszer nem kellene a lehetõségeket publikálni,itt azt nem szeretik.
,de pl.most az eddig kiszáradt délkelet kapta a plusz csapadékot, nyugat meg a kevesebbet.LinkAmúgy akinek írtad semmi kijelentõt nem írt, csak említett lehetõségeket amik nagyon is benne vannak a pakliban.(fagyveszély tavasszal,persze nem törvényszerû)Szerintem nagyon is okosan fogalmaz,bár ennyiszer nem kellene a lehetõségeket publikálni,itt azt nem szeretik.
Du-án 2 óra körül a megnövekedõ gomolyfelhõzetbõl nálunk csak pár csepp záporesõ hullott, de Tass és a Csepel-sziget déli csücske környékén erõsebb zápor is lehetett.
Délután 14 óra felé kialakult egy Cu-cong felettünk. Még a szél is megélénkült, de nem esett belõle.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat