Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Csak -2 fok alá ne menjen az ország nagy részén,fagyzugokban,hegytetõkön mehet -5 alá is.
Talán a szerdára virradó éjszakán még mozgolódna a szél, de a csütörtök nagyon hasonlít a március elsõ felében tapasztaltakra.
Az ismert hidegrekord egyébként nem túl alacsony 3-án: -7,6 fok, 1963, Kékestetõ. Ez dönthetõ.
Az ismert hidegrekord egyébként nem túl alacsony 3-án: -7,6 fok, 1963, Kékestetõ. Ez dönthetõ.
A többi modell viszont nem ezt mutatja. Végsõ soron az ECM sem mutat tartós lehûlest, csak 2 napig 0 fok alá menne a T 850 hPA szinten. Viszont ez így elég komoly fagyokat okozna, jelentõs terméskiesést okozva. Remelem hogy ez meg változni fog, bár az ENS is támogatja -
Ez így nem igaz.
A tavalyi március hozott rekord hideg idõszakot, havazásokat, ám az átlaga nem volt rekord, még a legmelegebb tízbe se került be.
Az idei viszont nem hozott kiugróan rekord magas hõmérsékletet, ellenben hozott egy rekord meleg átlagot.
A tavalyi március hozott rekord hideg idõszakot, havazásokat, ám az átlaga nem volt rekord, még a legmelegebb tízbe se került be.
Az idei viszont nem hozott kiugróan rekord magas hõmérsékletet, ellenben hozott egy rekord meleg átlagot.
Azért az komoly, hogy a tavalyi március rekordhideget hozott, az idei pedig rekordmeleget.
Remélem a konvektív szezon jobb lesz mint a tavalyi volt, bár azt nem lesz nehéz túlszárnyalni.
Remélem a konvektív szezon jobb lesz mint a tavalyi volt, bár azt nem lesz nehéz túlszárnyalni.
Szép idõnk volt ma is,sõt,nálam már ma is szikrázó napsütés dominált,csupán dél óta van mérsékelt gomolyfelhõ képzõdés,de alig takarja a napot néha.
Nem semmi egy mediterrán ciklonocska ez
Csapadék:Többen kételkedtek a tavalyi csapadék adataimban,ugyanis 884,4 mm esõt mértem az év során,amit sokalltak,én egyáltalán nem,3 fajta csapi mérõm mutatott szinte mindig egyforma értéket,és jól jártam a május,június,július eleji konvektív gócokkal is,meg persze a mediterrán ciklonokkal is április elejéig.
A környékemen inkább 550-700 mm közötti értékeket mértek,errõl nem én tehetek.
Tavaly március végén 800-900 mm közötti összeget tippeltem térségemre,bejött,884,4 mm hullott,pedig a december simán 900 mm fölé vihette volna,de nem,az égiek is így akarték,hogy 13 mm hulljon a hónap során.
Nem semmi egy mediterrán ciklonocska ez
Csapadék:Többen kételkedtek a tavalyi csapadék adataimban,ugyanis 884,4 mm esõt mértem az év során,amit sokalltak,én egyáltalán nem,3 fajta csapi mérõm mutatott szinte mindig egyforma értéket,és jól jártam a május,június,július eleji konvektív gócokkal is,meg persze a mediterrán ciklonokkal is április elejéig.
A környékemen inkább 550-700 mm közötti értékeket mértek,errõl nem én tehetek.
Tavaly március végén 800-900 mm közötti összeget tippeltem térségemre,bejött,884,4 mm hullott,pedig a december simán 900 mm fölé vihette volna,de nem,az égiek is így akarték,hogy 13 mm hulljon a hónap során.
Úgy látom ismét egy héten túlra került a komoly lehûlés lehetõsége, vagyis a már hónapok óta megszokott tendencia továbbra is mûködni látszik. Remélem most már így is fog ez menni egészen decemberig. 
Egyelõre még nem kötnék fogadásokat se a pozitív, se a negatív áprilisi anomáliára, de szerencsére messze nem olyan egyértelmû a tartós hûvös idõszak, mint néhányan gondolták az elmúlt napokban.
Egyelõre még nem kötnék fogadásokat se a pozitív, se a negatív áprilisi anomáliára, de szerencsére messze nem olyan egyértelmû a tartós hûvös idõszak, mint néhányan gondolták az elmúlt napokban.
A falu honlapján az a háttérkép!
Egy Budapest méretû város hõszennyezése mellett hasonló, ez mutatja a valós térségi klímakülönbséget!
A jövõ hét közepi súroló hidegbetörés lesz a necces északkeleten a síkon és a völgyekben.
850 szerda reggel Link
Csütörtök reggelre távolodik Link , fordul a szél, tehát leáll Link Link
GFS T min vasárnap reggelre Link
Csütörtökön reggelre Link
Ha holnap reggelre -6, akkor csütörtökön reggelre -8.
A szerda-csütörtöki egy az egyben olyan lesz, mint a 2007 május 2-i Link Link Link
Akkor milliárdos fagykárok voltak Link , pedig az állomások amint a térképen is látni, alig-alig mértek fagyot.
Debrecen az érintett terület kellõs közepén +1 fok, Nyíregyháza -1 fok.
Közben persze Nyírlugos -6 fok volt.
Az mutatta meg igazán, mitõl voltak a fagykárok, kíváncsi lettem volna, hogy egy ilyen helyzetben egy nyíregyházi termelõ hogyan bizonyította a fagykárt amennyiben van ilyen a nyíregyházi -1 fokkal, vagy egy debreceni termelõ a +1 fokkal.
Minden esetre ha május 2-án ilyen fagy tudott lenni, akkor jövõ csütörtök reggel sajnos nagyon durva dolgok lehetnek arrafelé.
Egy Budapest méretû város hõszennyezése mellett hasonló, ez mutatja a valós térségi klímakülönbséget!
A jövõ hét közepi súroló hidegbetörés lesz a necces északkeleten a síkon és a völgyekben.
850 szerda reggel Link
Csütörtök reggelre távolodik Link , fordul a szél, tehát leáll Link Link
GFS T min vasárnap reggelre Link
Csütörtökön reggelre Link
Ha holnap reggelre -6, akkor csütörtökön reggelre -8.
A szerda-csütörtöki egy az egyben olyan lesz, mint a 2007 május 2-i Link Link Link
Akkor milliárdos fagykárok voltak Link , pedig az állomások amint a térképen is látni, alig-alig mértek fagyot.
Debrecen az érintett terület kellõs közepén +1 fok, Nyíregyháza -1 fok.
Közben persze Nyírlugos -6 fok volt.
Az mutatta meg igazán, mitõl voltak a fagykárok, kíváncsi lettem volna, hogy egy ilyen helyzetben egy nyíregyházi termelõ hogyan bizonyította a fagykárt amennyiben van ilyen a nyíregyházi -1 fokkal, vagy egy debreceni termelõ a +1 fokkal.
Minden esetre ha május 2-án ilyen fagy tudott lenni, akkor jövõ csütörtök reggel sajnos nagyon durva dolgok lehetnek arrafelé.
Amit Joe utoljára linkelt, annak van egy térképes változata is: Link
Reméljük a zuhanyzós képeket legalább 100 évre titkosította a becsehelyi polgárõrség!
A kivi egyébként itt is hasonló az MVH udvarán.
--------------------------------------
Vajon meddig mennek le vasárnap az ÉK-i fagyzugok? A -6 fok reálisnak tûnik.
A kivi egyébként itt is hasonló az MVH udvarán.
--------------------------------------
Vajon meddig mennek le vasárnap az ÉK-i fagyzugok? A -6 fok reálisnak tûnik.
Sziasztok!
Off lesz, de a modit megkérném, hogy ne dobja legalább egy óra idõtartamig.
Szóval: segítséget kérnék, olyan link kellene nekem, ami a március 8.-i 200 illetve 300 hPa szelet mutatja (erõsség, irány) az Indiai óceán térségében.
Nagyon fontos lenne, egy elemzést írtam a MAS 370-es katasztrófájáról, ahhoz kellene.
Köszönöm elõre is mindenkinek.
Off lesz, de a modit megkérném, hogy ne dobja legalább egy óra idõtartamig.
Szóval: segítséget kérnék, olyan link kellene nekem, ami a március 8.-i 200 illetve 300 hPa szelet mutatja (erõsség, irány) az Indiai óceán térségében.
Nagyon fontos lenne, egy elemzést írtam a MAS 370-es katasztrófájáról, ahhoz kellene.
Köszönöm elõre is mindenkinek.
Nekem még a zuhany alatt is a nyakamban van a fényképezõgép!
A kivimet fényképeztem az udvarban Link , amikor felnézve a levelekre a háttérben észrevettem két fecskét, gyorsan teljes zoomra állítottam, odafordítottam, egy életem egy halálom, kiélesedett és a képernyõn megpillantottam valami kicsi fekete valamit, namondom ez mintha a fecske lenne, dirr lenyomtam a gombot és így lett meg a kép.
Aztán kinagyítottam, látom ám hogy nincs luluja, így gyorsan lefényképeztem ugyanígy a másikat is, csak azért, mert az volt a hím, és így Joejack meg tudta határozni a nemét!
Nem túl éles, meg kicsi a fecske, de az enyém!
Joe!
A kivimet fényképeztem az udvarban Link , amikor felnézve a levelekre a háttérben észrevettem két fecskét, gyorsan teljes zoomra állítottam, odafordítottam, egy életem egy halálom, kiélesedett és a képernyõn megpillantottam valami kicsi fekete valamit, namondom ez mintha a fecske lenne, dirr lenyomtam a gombot és így lett meg a kép.
Aztán kinagyítottam, látom ám hogy nincs luluja, így gyorsan lefényképeztem ugyanígy a másikat is, csak azért, mert az volt a hím, és így Joejack meg tudta határozni a nemét!
Nem túl éles, meg kicsi a fecske, de az enyém!
Joe!
Az egy fecske? Azt hittem pixelhibás a monitorom De most õszintén, hogy sikerült lefotózni reptében az elsõ fecskét, mindig kezedben van élesítve a fényképezõ?
De most õszintén, hogy sikerült lefotózni reptében az elsõ fecskét, mindig kezedben van élesítve a fényképezõ?
A sok nóta vége az lesz, hogy 2 hét múlva betör a kánikula
Hogy miért?
Mert egy fecske nem csinál nyarat, de most fog.
Ugyanis megérkezett az elsõ fecske Link
Hogy miért?
Mert egy fecske nem csinál nyarat, de most fog.
Ugyanis megérkezett az elsõ fecske Link
Én ezekre oda sem figyelek már egy ideje. Elég egy pillantást vetni erre, és amíg itt 4 napon belül nem látok semmi komolyat, minek hergeljem magam? Link
Link 
Az éjszaka folyamán 3.5 mm esett, ezzel 45.4 mm a Március. Ez a legcsapadékosabb hónap eddig az idén. Kemény 1.8 mm vel több esett mint Januárba.
Kiegyenlítõdés van. A globális hõtranszport lényege, hogy az alacsony szélességek magas energiabevétele hogyan jut el a magasabb szélességek felé. A mérsékelt öv egésze lényegében egy nagy kiegyenlítõdés helyszíne. De nyilván az országunk ennek csak egy apró része...
Úgy látszik mindig jó elõjel, ha idõ elõtt el van károgva a következõ hét.
Egyre jobban tetszenek a friss futások.
Egyre jobban tetszenek a friss futások.
Azért én nem helyeztem magam olyan szintre,hogy némi gondolkodással tudósoknál okosabb lennék.Az idézõjelbe rakott szavakon meg nem kell annyit rágódni,csupán arra utaltam,hogy a mi éghajlatunkon a mostani szárazabb idõre meg fog jönni (99% ) a csapadékosabb idõ,hogy ne legyünk sivatag.Hogy erre aztán a "kiegyenlítõsdi" szó e a helyes az már más tészta
Egy szem esõ nem hullott eddig, de a záporra elég nagy volt az esély. Végül elkerült minket. Most erõsen felhõs és északnyugaton van a felhõzet vége amely folyamatosan közeledik. Még pár óra és a nap is kisüt.
Itt a szomszédos Somogyban esik, ami persze nem a ciklonközpontot jelöli ki, de 50 % esély van rá, hogy nem anticiklon okozza. Szerintem is túlzás arról beszélni, hogy egy délolasz vagy balkáni ciklonból esik nálunk, igazából felettünk egy év alatt talán két-három cikloncentrum vonul át, vagyis ciklonokból alig esik itt valami.
Hol a medi? Én sehol sem látom. Esetleg a déli országrész fölé benyúlik az okklúzió legészakibb része (helyenként csepereg is belõle az esõ). A mediciklon maga sokkal délebbre található tõlünk.
"(...) az átlagot mi határozzuk meg, az elmúlt események során/után."
Ez nagyon lényeges, és benne is van, hogy miért nem lehet az átlagot elõrejelzésre (kiegyenlítés várásra) használni. A meteorológiában általában 30 éves átlagokkal számolnak, de ezt minden 10 évente újraszámolják, így maga az átlag is változik, nem egy állandó érték! Ha egy ilyen 10 éves idõszakban nagyrészt "szélsõséges" (a korábbi átlagtól nagyon eltérõ) idõjárás volt, akkor törvényszerûen nagyobbat változik az új átlag is, és máris felmerül a kérdés, hogy ha kiegyenlítõdést várunk a következõ 10 évben, melyik átlaghoz képest kellene várnunk. Persze nem kell ennyire nagy idõintervallumot nézni, az átlagok változását akár évekre, hónapokra lebontva is lehet kezelni.
Csak egy egyszerû példa: ha valaki az elsõ félévben kap egy 1-est, egy 3-ast és két 2-est, amivel stabil 2-es lesz az átlaga, majd a második félévben kap még négy 5-öst, akkor a 3,5-ös éves átlagra (jobb esetben) megkapja a 4-es év végi jegyet. Az elsõ félév 2-es átlaga alapján ki mondaná meg, hogy ez így fog történni?
Hasonlóan mûködik a meteorológia is, csak nagyobb idõskálában, ráadásul ott a példával ellentétben sokkal nagyobb a véletlen szerepe, illetve bejönnek a kaotikus jelenségek is.
Ez nagyon lényeges, és benne is van, hogy miért nem lehet az átlagot elõrejelzésre (kiegyenlítés várásra) használni. A meteorológiában általában 30 éves átlagokkal számolnak, de ezt minden 10 évente újraszámolják, így maga az átlag is változik, nem egy állandó érték! Ha egy ilyen 10 éves idõszakban nagyrészt "szélsõséges" (a korábbi átlagtól nagyon eltérõ) idõjárás volt, akkor törvényszerûen nagyobbat változik az új átlag is, és máris felmerül a kérdés, hogy ha kiegyenlítõdést várunk a következõ 10 évben, melyik átlaghoz képest kellene várnunk. Persze nem kell ennyire nagy idõintervallumot nézni, az átlagok változását akár évekre, hónapokra lebontva is lehet kezelni.
Csak egy egyszerû példa: ha valaki az elsõ félévben kap egy 1-est, egy 3-ast és két 2-est, amivel stabil 2-es lesz az átlaga, majd a második félévben kap még négy 5-öst, akkor a 3,5-ös éves átlagra (jobb esetben) megkapja a 4-es év végi jegyet. Az elsõ félév 2-es átlaga alapján ki mondaná meg, hogy ez így fog történni?
Hasonlóan mûködik a meteorológia is, csak nagyobb idõskálában, ráadásul ott a példával ellentétben sokkal nagyobb a véletlen szerepe, illetve bejönnek a kaotikus jelenségek is.
10 hozzászólás alatt 12 féle intervallum került szóba, és ez csak az intervallum! Aztán a mértékek, az okok és okozatok szóba sem kerültek. Van itt 3 hónaptól 40 éves periódusig minden, nem lehet, hogy igazából ez teljesen véletlen, csak keressük a formát, a szabályosságot, az egyenletességet benne? (Mert emberek vagyunk). Milliárdnyi tényezõ van, ami felett a hozzá nem értés hiányában könnyû szemet hunyni (pl.: zivatarok hirtelen csapadékhozamai számítanak vagy nem? elkezdünk régiózni, vagy kimegyünk egész Közép-Európára (netán Európára, és bevonjuk az indexeket, NAO AO is? átlagoljuk a csapadékot minden városra, vagy mérõpontról mérõpontra nézzük? párásság, kicsi párolgás hova számít?)
Persze a hosszú, meridionális majd azt követõ hosszú, zonális idõszakokra nem igaz, lévén több évtizedrõl beszélünk, de az egy teljesen más tészta. Hovatovább Floo ezeket adatokkal is alátámasztotta, ha nem is tanulmánnyal.
Lehet ez csúnyán hangzik, de a józan paraszti ész nem mûködik tudományos és szakmai területeken, maximum jó irányt adhat egy kutatás kellõs közepén, vagy egy hiányzó kirakódarab megtalálásához. Nekem sincs rálátásom, csak pont annyi, hogy felmérjem, mekkora a kihívás és a feladat ez a témakör, és szomorúan belássam, hogy nincs esélyem megérteni, ha nem ezzel foglalkozom hivatás- és szabadidõ szintjén is néhány 10 évig.
De ezt itt szerintem mindenki érzi: gondoljunk csak arra, amikor ismerõseink hajmeresztõ hülyeségekrõl vannak meggyõzõdve az idõjárással kapcsolatban. Volt, aki azt hitte, a zivatar vissza fog fordulni, és nem tudtam elmagyarázni neki, hogy nem forgolódnak. Van, aki úgy gondolja, hogy a meteorológusok hülyék, ha nála sütött a nap, pedig zivatarok voltak elõrejelezve a térségbe. Nem fogjuk meggyõzni róla, hogy ugyan máshol voltak viharok, meg nagy a bizonytalanság stb. "Esõ ikon volt a tévében, erre sütött egész nap a nap".
Na talán ilyen ez a kiegyenlítõs dolog is: nagyon összetett, tömény tudomány áll a háttérben, amin tudósok kutakodnak emberéletnyi idõket. Lehet, nem fogunk rájönni némi gondolkodással a megoldásra...
Persze a hosszú, meridionális majd azt követõ hosszú, zonális idõszakokra nem igaz, lévén több évtizedrõl beszélünk, de az egy teljesen más tészta. Hovatovább Floo ezeket adatokkal is alátámasztotta, ha nem is tanulmánnyal.
Lehet ez csúnyán hangzik, de a józan paraszti ész nem mûködik tudományos és szakmai területeken, maximum jó irányt adhat egy kutatás kellõs közepén, vagy egy hiányzó kirakódarab megtalálásához. Nekem sincs rálátásom, csak pont annyi, hogy felmérjem, mekkora a kihívás és a feladat ez a témakör, és szomorúan belássam, hogy nincs esélyem megérteni, ha nem ezzel foglalkozom hivatás- és szabadidõ szintjén is néhány 10 évig.
De ezt itt szerintem mindenki érzi: gondoljunk csak arra, amikor ismerõseink hajmeresztõ hülyeségekrõl vannak meggyõzõdve az idõjárással kapcsolatban. Volt, aki azt hitte, a zivatar vissza fog fordulni, és nem tudtam elmagyarázni neki, hogy nem forgolódnak. Van, aki úgy gondolja, hogy a meteorológusok hülyék, ha nála sütött a nap, pedig zivatarok voltak elõrejelezve a térségbe. Nem fogjuk meggyõzni róla, hogy ugyan máshol voltak viharok, meg nagy a bizonytalanság stb. "Esõ ikon volt a tévében, erre sütött egész nap a nap".
Na talán ilyen ez a kiegyenlítõs dolog is: nagyon összetett, tömény tudomány áll a háttérben, amin tudósok kutakodnak emberéletnyi idõket. Lehet, nem fogunk rájönni némi gondolkodással a megoldásra...
Jól sejtem, hogy nálunk ebbõl a helyzetbõl nagy csapadékhozamok várhatók? [esõ]
Amennyiben igaz a feltevésem, elméletem, hogy a 25-30-40 éves blokkok vannak, ahol szélsõséges és kevésbé szélsõséges, vagy máshogy fogalmazva nyugati áramlásos és meridionális idõszakok követik egymást, akkor ennek tudatában kell szemlélni az egészet.
1960-1990 között nyugati irányítás volt.
1992 körül megváltozott ez, vége lett a nyugati irányításnak, és elkezdõdött a meridionális korszak.
A váltás annyira drasztikus volt, hogy elképesztõ!
Óriási különbség van az idõjárásban a két idõszak között, mint tûz és a víz.
Ráadásul az is elképesztõ, hogy ebben a meridionális idõszakban ami már 20 éve tart, rendkívüli túlsúlyban van a meridionalitás, zonalitás csak véletlenül van.
Mint ahogy az 1960-1990 közötti idõszakban is jellemzõen zonális idõszak volt.
Az 1960 elõtti idõszak, mondjuk 1920-1950 között sokkal jobban hasonlított erre a mostani szélsõséges blokkra.
Hogy elõtte zonális volt-e, vagy legalábbis a nyugati irányítás volt-e túlsúlyban mondjuk 1890-1920 között, ezt nem tudom, mert nincsenek kémeim abból az idõszakból, illetve minél jobban megyünk vissza az idõben, annál kevésbé megbízhatóak az adatok, térképek, leírások.
Illetve mit nevezünk zonálisnak, nyugati irányításnak, mit nevezünk meridionális irányításnak, mit nevezünk szélsõségnek, hol húzzuk meg a határt?
Ez mindig is központi probléma a témában, és el is viszi a lényegrõl a témát, ezért nem szabad itt leragadni.
A NAO indexes diagram Link is hasonlót mutat, de ugye ezzel sem lehet tökéletesen lefedni az idõszakokat, pláne akkor nem, ha nem ennyire látványos az adott idõszak dominanciája, mert el tudok képzelni olyat is, hogy egy megelõzõ zonális idõszak mondjuk az 1800 években nem volt ennyire jól kivehetõ, mint az 1960-1990 közti 30 évben.
Vannak átmenetek, vannak mutáns helyzetek amikre rá lehet fogni sok mindent, de gondolatébresztõnek nagyon érdeked gondolat ez, hogy mi a túrótól váltott teljesen nyugati irányításból ennyire szélsõségesen meridionálisba?
Nem hinném, hogy a légköri szennyezõdéstõl, mert akkor az 1920-1950-es idõszak mitõl volt szélsõségesebb, mint az 1960-1990 közti?
1920-1950 között az emberi hatás össze sem hasonlítható a mostanihoz, jóval kevésbé szennyeztük a környezetet.
Az is elgondolkodtató, hogy voltak olyan idõszakok a történelemben, amikor ezek a szélsõségek nem egymást egyenlítették ki, vagy máshogy fogalmazva nem az egyik véglet után jött a pont ellentétes véglet, hanem az egyik végletre állt rá a klíma és 4 évig nem esett esõ.
Például!
Kiszáradt a Balaton meg a Fertõ-tó.
Gondolhatjuk, hogy ha azt szélsõségnek vesszük, hogy a Balaton vagy a Fertõ-tó kiszárad, akkor a mostani idõszakban oly messze vagyunk ettõl, hogy ezt nem is érdemes szélsõségnek nevezni!
Igen ám, csakhogy lehet, hogy a 4 éves aszály és Balaton kiszáradása után 4 évig meg a déli parton a(z akkor még nem létezõ) nyaralók ablakából lehetett horgászni!
Vagy fogta magát, és a 4 év aszály után visszaállt átlagoshoz közelire az idõjárás.
A 4 éves aszály meg volt egy ilyen kilengés, mint amikor az ember szíve félrever egyet-egyet.
Ez is szélsõség!
Vagy ha vesszük a normál pulzusszámot 75-nek, ha egyik nap 34, a másik nap meg 118, majd megint 38, aztán 112, majd 33, aztán 121.
Ez is szélsõség!
A mostani idõszakban azért nincsenek látványos kiszáradások vagy egyéb károk, mert pont mire eljutnánk oda, hogy na be lehet sétálni száraz lábbal 200 métert a Balaton fenekén, addigra fordul a kocka, elkezd esni és addig nem áll el, amíg nem úsznak a nyaralók.
Aztán megint besétálunk a stégekig, majd megint az ablakból horgászunk.
Én nem nevezem sehogy ezt a mostani meridionális idõszakot, esetleg úgy, hogy meridionális idõszak!
1960-1990 között nyugati irányítás volt.
1992 körül megváltozott ez, vége lett a nyugati irányításnak, és elkezdõdött a meridionális korszak.
A váltás annyira drasztikus volt, hogy elképesztõ!
Óriási különbség van az idõjárásban a két idõszak között, mint tûz és a víz.
Ráadásul az is elképesztõ, hogy ebben a meridionális idõszakban ami már 20 éve tart, rendkívüli túlsúlyban van a meridionalitás, zonalitás csak véletlenül van.
Mint ahogy az 1960-1990 közötti idõszakban is jellemzõen zonális idõszak volt.
Az 1960 elõtti idõszak, mondjuk 1920-1950 között sokkal jobban hasonlított erre a mostani szélsõséges blokkra.
Hogy elõtte zonális volt-e, vagy legalábbis a nyugati irányítás volt-e túlsúlyban mondjuk 1890-1920 között, ezt nem tudom, mert nincsenek kémeim abból az idõszakból, illetve minél jobban megyünk vissza az idõben, annál kevésbé megbízhatóak az adatok, térképek, leírások.
Illetve mit nevezünk zonálisnak, nyugati irányításnak, mit nevezünk meridionális irányításnak, mit nevezünk szélsõségnek, hol húzzuk meg a határt?
Ez mindig is központi probléma a témában, és el is viszi a lényegrõl a témát, ezért nem szabad itt leragadni.
A NAO indexes diagram Link is hasonlót mutat, de ugye ezzel sem lehet tökéletesen lefedni az idõszakokat, pláne akkor nem, ha nem ennyire látványos az adott idõszak dominanciája, mert el tudok képzelni olyat is, hogy egy megelõzõ zonális idõszak mondjuk az 1800 években nem volt ennyire jól kivehetõ, mint az 1960-1990 közti 30 évben.
Vannak átmenetek, vannak mutáns helyzetek amikre rá lehet fogni sok mindent, de gondolatébresztõnek nagyon érdeked gondolat ez, hogy mi a túrótól váltott teljesen nyugati irányításból ennyire szélsõségesen meridionálisba?
Nem hinném, hogy a légköri szennyezõdéstõl, mert akkor az 1920-1950-es idõszak mitõl volt szélsõségesebb, mint az 1960-1990 közti?
1920-1950 között az emberi hatás össze sem hasonlítható a mostanihoz, jóval kevésbé szennyeztük a környezetet.
Az is elgondolkodtató, hogy voltak olyan idõszakok a történelemben, amikor ezek a szélsõségek nem egymást egyenlítették ki, vagy máshogy fogalmazva nem az egyik véglet után jött a pont ellentétes véglet, hanem az egyik végletre állt rá a klíma és 4 évig nem esett esõ.
Például!
Kiszáradt a Balaton meg a Fertõ-tó.
Gondolhatjuk, hogy ha azt szélsõségnek vesszük, hogy a Balaton vagy a Fertõ-tó kiszárad, akkor a mostani idõszakban oly messze vagyunk ettõl, hogy ezt nem is érdemes szélsõségnek nevezni!
Igen ám, csakhogy lehet, hogy a 4 éves aszály és Balaton kiszáradása után 4 évig meg a déli parton a(z akkor még nem létezõ) nyaralók ablakából lehetett horgászni!
Vagy fogta magát, és a 4 év aszály után visszaállt átlagoshoz közelire az idõjárás.
A 4 éves aszály meg volt egy ilyen kilengés, mint amikor az ember szíve félrever egyet-egyet.
Ez is szélsõség!
Vagy ha vesszük a normál pulzusszámot 75-nek, ha egyik nap 34, a másik nap meg 118, majd megint 38, aztán 112, majd 33, aztán 121.
Ez is szélsõség!
A mostani idõszakban azért nincsenek látványos kiszáradások vagy egyéb károk, mert pont mire eljutnánk oda, hogy na be lehet sétálni száraz lábbal 200 métert a Balaton fenekén, addigra fordul a kocka, elkezd esni és addig nem áll el, amíg nem úsznak a nyaralók.
Aztán megint besétálunk a stégekig, majd megint az ablakból horgászunk.
Én nem nevezem sehogy ezt a mostani meridionális idõszakot, esetleg úgy, hogy meridionális idõszak!
Azt ne feledjük,hogy az átlag nem véletlenül van,azokat az okosok számolják ki,a kilengésekbõl,tehát az átlagot mi határozzuk meg,az elmúlt események során/után.
"Végül: 2010: 958 mm ,2011 : 404,8 mm országos átlagban ,2 év együtt 1362,8 mm /2, kijön 681,4 mm a két év átlagába,máris eltûnik a 2 év kiugró szélsõsége."
Az országos évi csapadékösszeg 1971 és 2000 közötti átlaga 568 mm.
Az 1961-1990 közti idõszakot nem találtam meg.
Magyarán a 2010-es rekordcsapadékos év és a 2011-es rekordszáraz (vagy rekordközeli száraz) két év átlaga még így is átlagon felüli.
Erre szoktam mondani, hogy 1 évig hasmenése van a fószernak, 1 évig szorulása, de ha a két év átlagos székletét vesszük, akkor átlagban normális szélkelete volt.
Csak épp soha nem volt normális!
Az országos évi csapadékösszeg 1971 és 2000 közötti átlaga 568 mm.
Az 1961-1990 közti idõszakot nem találtam meg.
Magyarán a 2010-es rekordcsapadékos év és a 2011-es rekordszáraz (vagy rekordközeli száraz) két év átlaga még így is átlagon felüli.
Erre szoktam mondani, hogy 1 évig hasmenése van a fószernak, 1 évig szorulása, de ha a két év átlagos székletét vesszük, akkor átlagban normális szélkelete volt.
Csak épp soha nem volt normális!
Na igen,a 80-as években a 33 fok már õrületnek számított.Bár lehet volt melegebb is na,de mostanság .Gyõr: 2007-ben 39,4 ,tavaly meg 40,6 .Az elsõ adat nem biztos!
Szerinted a mostani meridionális idõszakot lehet nevezni klímaváltozásnak?? Nem emberi tényezõsre gondolok.Vagy csak akkor klímaváltozás a klímaváltozás ,ha száz vagy ezer éves léptékben gondolkodunk?Itt is az a fránya intervallum.
Vagy nevezzük klímakilengésnek?
Szerinted a mostani meridionális idõszakot lehet nevezni klímaváltozásnak?? Nem emberi tényezõsre gondolok.Vagy csak akkor klímaváltozás a klímaváltozás ,ha száz vagy ezer éves léptékben gondolkodunk?Itt is az a fránya intervallum.
Vagy nevezzük klímakilengésnek?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat