Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
"Végül: 2010: 958 mm ,2011 : 404,8 mm országos átlagban ,2 év együtt 1362,8 mm /2, kijön 681,4 mm a két év átlagába,máris eltûnik a 2 év kiugró szélsõsége."
Az országos évi csapadékösszeg 1971 és 2000 közötti átlaga 568 mm.
Az 1961-1990 közti idõszakot nem találtam meg.
Magyarán a 2010-es rekordcsapadékos év és a 2011-es rekordszáraz (vagy rekordközeli száraz) két év átlaga még így is átlagon felüli.
Erre szoktam mondani, hogy 1 évig hasmenése van a fószernak, 1 évig szorulása, de ha a két év átlagos székletét vesszük, akkor átlagban normális szélkelete volt.
Csak épp soha nem volt normális!
Az országos évi csapadékösszeg 1971 és 2000 közötti átlaga 568 mm.
Az 1961-1990 közti idõszakot nem találtam meg.
Magyarán a 2010-es rekordcsapadékos év és a 2011-es rekordszáraz (vagy rekordközeli száraz) két év átlaga még így is átlagon felüli.
Erre szoktam mondani, hogy 1 évig hasmenése van a fószernak, 1 évig szorulása, de ha a két év átlagos székletét vesszük, akkor átlagban normális szélkelete volt.
Csak épp soha nem volt normális!
Na igen,a 80-as években a 33 fok már õrületnek számított.Bár lehet volt melegebb is na,de mostanság .Gyõr: 2007-ben 39,4 ,tavaly meg 40,6 .Az elsõ adat nem biztos!
Szerinted a mostani meridionális idõszakot lehet nevezni klímaváltozásnak?? Nem emberi tényezõsre gondolok.Vagy csak akkor klímaváltozás a klímaváltozás ,ha száz vagy ezer éves léptékben gondolkodunk?Itt is az a fránya intervallum.
Vagy nevezzük klímakilengésnek?
Szerinted a mostani meridionális idõszakot lehet nevezni klímaváltozásnak?? Nem emberi tényezõsre gondolok.Vagy csak akkor klímaváltozás a klímaváltozás ,ha száz vagy ezer éves léptékben gondolkodunk?Itt is az a fránya intervallum.
Vagy nevezzük klímakilengésnek?
Hétfõn szerencsére 15 mm esõ esett. Még 10-12 ilyen adag a következõ pár hétben és kb. szinten is lennénk. 
Esélye? Nulla... 
Esélye? Nulla... 
Mindannyiotok írt érdekességeket,és sok hasznos,jó dolgot is,csak tanul az ember tõletek!
Én nem azt írtam,hogy kiegyenlítõdés van igenis,hanem azt,hogy nem tökéletes hajlam van a kiegyenlítõdésre az idõjárásban.
Tehát óriási különbség van az általam,és Rudolfking írásai között!
Akkor csak két dolgot kérdeznék!
Miért van az,hogy a 404 és 958 mm közötti intervallumú csapadék szélsõségekbõl,melyek elõfordulnak 1901 óta az omsz adatbázisában,nagyjából a 100 éves átlag,tehát 600 mm jön ki,+ + nem túl sok mm,mert ez benne van éghajlatunkban,hogy 2 különbözõ év során kb .550 mm csapadék különbség is lehet,legutóbbi példa a 2010 -es és 2011-es év,de hasonló volt az 1999-es,majd 2000-es év is,mégis egy bizonyos kiegyenlítõ mechanizmus során végül mindig az átlagra hajazódik helyzet.
Ugyanez a hõmérséklettel is: lehet akármilyen hideg vagy meleg periódusok sorozata egy adott év során,az éves összesítésben mégis egy legfeljebb 1,5 fok körüli pozitív anomália jön ki,és miért is lehet ez!Azért,mert itt is közrejátszik a nem tökéletes,de kiegyenlítésre törekvõ mechanizmus!
Nem vagyok nagy fizikus,vagy matematikus,csak egy lelkes megfigyelõ,aki következtetések,mindenféle exponenciális egyenletek nélkül,józan paraszti ésszel következtetni,vagy sejteni tud bizonyos helyzeteket.
Nem az õskorban élünk,hogy több ezer évig tartott egy meleg,vagy hideg periódus,amiben szintúgy lehetettek nagy kilengések.
Különösen az utóbbi évek jól példázzák ezt:
Pl 2013: megjártuk a poklok-poklát,hiszen egy rekord csapadékos elsõ negyedév után jött egy nagyon száraz július,augusztus,és az év többi része sem jeleskedett országos átlagban sok csapadékkal,mégis mit kaptunk!?Egy átlagnál csapadékosabb évet,pedig az átlag ember azt gondolná,hogy száraz év volt,mert aszály,és forróság volt nyáron,tehát ezért jók az átlagok,mert bármibõl ki lehet hozni egy átlagot,még ha nem is tökéletesen.
Végül: 2010: 958 mm ,2011 : 404,8 mm országos átlagban ,2 év együtt 1362,8 mm /2, kijön 681,4 mm a két év átlagába,máris eltûnik a 2 év kiugró szélsõsége.
Én nem azt írtam,hogy kiegyenlítõdés van igenis,hanem azt,hogy nem tökéletes hajlam van a kiegyenlítõdésre az idõjárásban.
Tehát óriási különbség van az általam,és Rudolfking írásai között!
Akkor csak két dolgot kérdeznék!
Miért van az,hogy a 404 és 958 mm közötti intervallumú csapadék szélsõségekbõl,melyek elõfordulnak 1901 óta az omsz adatbázisában,nagyjából a 100 éves átlag,tehát 600 mm jön ki,+ + nem túl sok mm,mert ez benne van éghajlatunkban,hogy 2 különbözõ év során kb .550 mm csapadék különbség is lehet,legutóbbi példa a 2010 -es és 2011-es év,de hasonló volt az 1999-es,majd 2000-es év is,mégis egy bizonyos kiegyenlítõ mechanizmus során végül mindig az átlagra hajazódik helyzet.
Ugyanez a hõmérséklettel is: lehet akármilyen hideg vagy meleg periódusok sorozata egy adott év során,az éves összesítésben mégis egy legfeljebb 1,5 fok körüli pozitív anomália jön ki,és miért is lehet ez!Azért,mert itt is közrejátszik a nem tökéletes,de kiegyenlítésre törekvõ mechanizmus!
Nem vagyok nagy fizikus,vagy matematikus,csak egy lelkes megfigyelõ,aki következtetések,mindenféle exponenciális egyenletek nélkül,józan paraszti ésszel következtetni,vagy sejteni tud bizonyos helyzeteket.
Nem az õskorban élünk,hogy több ezer évig tartott egy meleg,vagy hideg periódus,amiben szintúgy lehetettek nagy kilengések.
Különösen az utóbbi évek jól példázzák ezt:
Pl 2013: megjártuk a poklok-poklát,hiszen egy rekord csapadékos elsõ negyedév után jött egy nagyon száraz július,augusztus,és az év többi része sem jeleskedett országos átlagban sok csapadékkal,mégis mit kaptunk!?Egy átlagnál csapadékosabb évet,pedig az átlag ember azt gondolná,hogy száraz év volt,mert aszály,és forróság volt nyáron,tehát ezért jók az átlagok,mert bármibõl ki lehet hozni egy átlagot,még ha nem is tökéletesen.
Végül: 2010: 958 mm ,2011 : 404,8 mm országos átlagban ,2 év együtt 1362,8 mm /2, kijön 681,4 mm a két év átlagába,máris eltûnik a 2 év kiugró szélsõsége.
Szerintem meg a mi éghajlatunkon ,ha valami sokáig fennáll akkor jóval nagyobb az esélye,hogy más mederbe váltson az idõjárás.(mediterrán hatásból,óceánira vagy kontinentálisra vagy fordítva)
Na persze megint kilyukadunk az idõ intervallumnál,mert ha mondjuk 3 száraz hónapot vizsgálunk és én az elsõben mondom ezt akkor igazad van,mert még 2 hónapig szárazság volt.Ha viszont mondjuk 6 hónapot vizsgálunk és az uccsó 3 hónap csapadékosabb volt akkor már más a gyerek fekvése.Ezért ez csak egy általánosság , amit nagyon könnyen lehet sokszor cáfolni ,de nem mindig és mindenki megtalálhatja a saját "igazát" benne.
Na persze megint kilyukadunk az idõ intervallumnál,mert ha mondjuk 3 száraz hónapot vizsgálunk és én az elsõben mondom ezt akkor igazad van,mert még 2 hónapig szárazság volt.Ha viszont mondjuk 6 hónapot vizsgálunk és az uccsó 3 hónap csapadékosabb volt akkor már más a gyerek fekvése.Ezért ez csak egy általánosság , amit nagyon könnyen lehet sokszor cáfolni ,de nem mindig és mindenki megtalálhatja a saját "igazát" benne.
Pontosan. Kár, hogy amit egyszerû elhinni, azt valahogy gyorsan el is kell hinni... de miért?
Bocsánat, 50-50% alatt 50% A és 50% B esetet értettem. Tehát hogy együtt kiteszik a 100-at. Pl. 50% hogy átlag alatt, 50% hogy átlag felett lesz a következõ 9 hónap csapadékmérlege XY helységben. Lévén egyik se valószínûbb a másiknál, nincs értelme kiemelni egyiket sem.
""Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után??"
Nem! Vagy ha igen: na az egy magas szintû szakmai papírt jelentene.
""Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után??"
Nem! Vagy ha igen: na az egy magas szintû szakmai papírt jelentene.
CSak nagyon nem mindegy, hogy amikor kiegyenlítõsdit játszik az idõjárás, akkor a -20 után egybõl kiegyenlíti 3 nap múlva és +20 lesz (mint 2009-ben decemberben, amikor 21-én reggel -21 fok volt Sellyén, majd 23-án délután +19 fok.
Vagy amikor Nagykanizsa 2010-ben 1013 mm, majd 2011-ben 462 mm, ami az elmúlt 120 év legszárazabb éve.
Nem lett volna muszáj egy 1013 mm-es év után egybõl a legszárazabbnak jönnie, jöhetett volna egy 730 mm-es is, ami még mindig átlag alatti.
Az 1950-1990 közötti idõszakban kiegyenlítettebb csapadékviszonyok voltak.
Erre a meridionális idõszakra jellemzõ ez a szélsõségesség, és mivel anticiklonok uralják az idõjárást, nyilván ha az egyik anticiklon peremén lecsúszik a hideg, mediterrán ciklon, beragad ide mert az anticiklonok miatt nem tud hova elmenni, akkor esik megállás nélkül.
Ezt egy valami tudja megállítani: egy anticiklon.
De mivel dinamika nincs az idõjárásban, amennyiben egy anticiklon megállítja, akkor az véget is vet hetekre a csapadéknak.
Így jön létre az az állapot, hogy esik 1-1,5-2 hónapig, majd 1-1,5-2 hónapig nem esik.
Amikor a nyugati irányítás a domináns, akkor nincs ez a drasztikus észak-déli légkicserélõdés, kevesebb az anticiklon, kisebbek a kilengések, mert a gyorsan egymás után érkezõ frontok között nincs ideje sem a melegnek felhalmozódnia, mire nagyon meleg lenne már itt a következõ front, és mire szárazság lenne megint jön egy front, mire túl sok esne jön a következõ, tehát gyorsabban zajlanak az események, nem áll meg egy-egy ciklon vagy anticiklon egy helyben annyi ideig.
A népi megfigyelések, a szokásos havi és évszakos menet is sokkal kiszámíthatóbb a nyugati irányítás mellett, ebben a meridionális idõszakban bármikor bármi elõfordulhat, a nyugati irányítás sokkal jobban egy bizonyos mederben tartja az idõjárást.
Vagy amikor Nagykanizsa 2010-ben 1013 mm, majd 2011-ben 462 mm, ami az elmúlt 120 év legszárazabb éve.
Nem lett volna muszáj egy 1013 mm-es év után egybõl a legszárazabbnak jönnie, jöhetett volna egy 730 mm-es is, ami még mindig átlag alatti.
Az 1950-1990 közötti idõszakban kiegyenlítettebb csapadékviszonyok voltak.
Erre a meridionális idõszakra jellemzõ ez a szélsõségesség, és mivel anticiklonok uralják az idõjárást, nyilván ha az egyik anticiklon peremén lecsúszik a hideg, mediterrán ciklon, beragad ide mert az anticiklonok miatt nem tud hova elmenni, akkor esik megállás nélkül.
Ezt egy valami tudja megállítani: egy anticiklon.
De mivel dinamika nincs az idõjárásban, amennyiben egy anticiklon megállítja, akkor az véget is vet hetekre a csapadéknak.
Így jön létre az az állapot, hogy esik 1-1,5-2 hónapig, majd 1-1,5-2 hónapig nem esik.
Amikor a nyugati irányítás a domináns, akkor nincs ez a drasztikus észak-déli légkicserélõdés, kevesebb az anticiklon, kisebbek a kilengések, mert a gyorsan egymás után érkezõ frontok között nincs ideje sem a melegnek felhalmozódnia, mire nagyon meleg lenne már itt a következõ front, és mire szárazság lenne megint jön egy front, mire túl sok esne jön a következõ, tehát gyorsabban zajlanak az események, nem áll meg egy-egy ciklon vagy anticiklon egy helyben annyi ideig.
A népi megfigyelések, a szokásos havi és évszakos menet is sokkal kiszámíthatóbb a nyugati irányítás mellett, ebben a meridionális idõszakban bármikor bármi elõfordulhat, a nyugati irányítás sokkal jobban egy bizonyos mederben tartja az idõjárást.
A "kiegyenlítõsdinek" nincsenek szabályai mivel nem tudjuk mit viszonyítsunk mivel .Az évszakváltó frontoknak sincs.Direkt írtam idézõjelbe ,mert szubjektív dolog.Az én értelmezésemben a klímánkra való egyenlítõsdire gondolok,hogy nem leszünk Amazonas vagy Szahara.Igaz ebbe bele lehet állni ,hogy biztos csak véletlen,hogy nem leszünk ez vagy az.
Lehetõségekrõl nem érdemes írni ,ha 50-50 % az esélyük? Egész télen ez ment itt még rosszabb arányokkal is !Valahol a fáklya is egy % esély nem? Hol írjon a szerencsétlen,ha nem itt? "Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után?? Na persze ,ha matek akkor ugye mekkora az eltelt száraz idõszak,mennyi idõ múlva kellene jönnie a csapadékos idõnek ,mennyi ideig kellene tartania stb. ,elég soknevezõs lenne ez az egyenlet.
Egész télen ez ment itt még rosszabb arányokkal is !Valahol a fáklya is egy % esély nem? Hol írjon a szerencsétlen,ha nem itt? "Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után?? Na persze ,ha matek akkor ugye mekkora az eltelt száraz idõszak,mennyi idõ múlva kellene jönnie a csapadékos idõnek ,mennyi ideig kellene tartania stb. ,elég soknevezõs lenne ez az egyenlet. 
Röszkénél voltam délután, a szántó közepén, jó 10 m magasban egy építkezésen. Gyönyörû virgák lógtak a szerb oldalon, gép sajnos nem volt nálam. 
Nincs olyan, hogy kiegyenlítõsdi, meg persze az idõtávok amiken belül lenne, az valóban meghatározhatatlan.
Ok, én a "kiszáradt délkelet"-rõl a talajnedvességre asszociáltam.
A kiegyenlítõsdinek vannak leírható szabályai? Vagy egyedül a "hosszútávon" gumiszabály létezik?
A mostani tél nem maga is egy kiegyenlítés volt az elõzõ elhúzódó tél miatt? Ha az volt, akkor ezt a mostanit is ki kell még egyenlítenie az idõjárásnak?
Ha jön a kiegyenlítés, az most tavasszal fog jönni? Vagy nyáron? Vagy a következõ 2 télen fog 50-50%-nyit egyenlíteni az idõjárás? Vagy most 3 ilyen tél jön, és utána a következõ 2 fog egyenlíteni? Milyen hosszú idõ megengedett a kiegyenlítõdésre?
Nem ülünk fordítva a lovon?
Az elmúlt 200 év összes szélsõségéból számoltunk egy átlagot, és most várjuk hogy "átlagos" legyen az idõ, holott edig sem az idõjárás követte az átlagot, hanem mi számoltuk azt az eddig megfigyelések alapján.
Igazából csak gondolatébresztõnek szántam, nem kívánok a hívõkkel számháborúzni, túlságosan gumicsont.
A mostani tél nem maga is egy kiegyenlítés volt az elõzõ elhúzódó tél miatt? Ha az volt, akkor ezt a mostanit is ki kell még egyenlítenie az idõjárásnak?
Ha jön a kiegyenlítés, az most tavasszal fog jönni? Vagy nyáron? Vagy a következõ 2 télen fog 50-50%-nyit egyenlíteni az idõjárás? Vagy most 3 ilyen tél jön, és utána a következõ 2 fog egyenlíteni? Milyen hosszú idõ megengedett a kiegyenlítõdésre?
Nem ülünk fordítva a lovon?
Az elmúlt 200 év összes szélsõségéból számoltunk egy átlagot, és most várjuk hogy "átlagos" legyen az idõ, holott edig sem az idõjárás követte az átlagot, hanem mi számoltuk azt az eddig megfigyelések alapján.
Igazából csak gondolatébresztõnek szántam, nem kívánok a hívõkkel számháborúzni, túlságosan gumicsont.
Én egyetértek az általad leírtakkal. Nem értem, hogy sokan miért úgy állítják be az idõjárást, mintha egy értelemmel rendelkezõ, gondolkodó lény lenne?
Ha ez a kiegyenlítõsdi mûködne, akkor most nem lenne ez a csapadék mennyiség különbség az ország két fele között.
Ha hülyeséget beszélnék szóljatok rám, mert se diplomám, se érettségim, pusztán csak 8 általánosom van, egy egyszerû paraszt gyerek vagyok (ez lehet látszik is a képemen
)
Nem értem, hogy sokan miért úgy állítják be az idõjárást, mintha egy értelemmel rendelkezõ, gondolkodó lény lenne?Ha ez a kiegyenlítõsdi mûködne, akkor most nem lenne ez a csapadék mennyiség különbség az ország két fele között.
Ha hülyeséget beszélnék szóljatok rám, mert se diplomám, se érettségim, pusztán csak 8 általánosom van, egy egyszerû paraszt gyerek vagyok (ez lehet látszik is a képemen
)
Kicsit pontatlan voltam,de a linkelés már csak ilyen.A linken belül a 10 és 30 napos plusz, negatív csapadék anomáliára gondoltam nem a talaj telítettségére!!De a szöveges részem azt hiszem erre utalt!
Nem! Így sem értek egyet!
Egyrészt lehetõségekrõl felesleges írni, ha nem nagyobb az esélyük, mint az ellenkezõjének (vagy ezt nem tudja alátámasztani, csak sejtetni).
Másrészt a nagy számok törvénye (tényleg van ilyen matematikai törvény) miatt nem vagyunk sivatag, lévén csapadékra hajlamos területen fekszünk. Szokásos matematikai példa: ahhoz, hogy Szahara legyünk, kb. az kell, hogy mondjuk dobjunk érmével egymás után 200 db fejet. Ennek az esélye 1/(2^200), ami oltári kicsi (61 darab nulla(!) után jön egy 6-os leírva).
Amit még fontosabb megérteni, hogy az (exponenciális eloszlás) örökifjúsága kb. teljesül az idõjárásra is: ha dobsz 10 darab fejet zsinórban (amiben semmi meglepõ nincs), akkor a 11. dobás elõtt a fej esélye ugyanakkora marad, mint az írásé! Nem várható a másik szélsõség! (50%) Persze nem a 11 dobás elõtt kell latolgatni, mert 11 fej esélye már csak 0.04%.
Ha pedig valaki azt állítja, hogy de itt nem teljesül a matek, mert az idõjárás okos, és kiegyenlít - nos annak egy rendkívül összetett, hosszú és szakmailag magas szintû bizonyítást kell felmutatnia, mert addig egyelõre az én "matekos modellem" jobban közelít.
Egyrészt lehetõségekrõl felesleges írni, ha nem nagyobb az esélyük, mint az ellenkezõjének (vagy ezt nem tudja alátámasztani, csak sejtetni).
Másrészt a nagy számok törvénye (tényleg van ilyen matematikai törvény) miatt nem vagyunk sivatag, lévén csapadékra hajlamos területen fekszünk. Szokásos matematikai példa: ahhoz, hogy Szahara legyünk, kb. az kell, hogy mondjuk dobjunk érmével egymás után 200 db fejet. Ennek az esélye 1/(2^200), ami oltári kicsi (61 darab nulla(!) után jön egy 6-os leírva).
Amit még fontosabb megérteni, hogy az (exponenciális eloszlás) örökifjúsága kb. teljesül az idõjárásra is: ha dobsz 10 darab fejet zsinórban (amiben semmi meglepõ nincs), akkor a 11. dobás elõtt a fej esélye ugyanakkora marad, mint az írásé! Nem várható a másik szélsõség! (50%) Persze nem a 11 dobás elõtt kell latolgatni, mert 11 fej esélye már csak 0.04%.
Ha pedig valaki azt állítja, hogy de itt nem teljesül a matek, mert az idõjárás okos, és kiegyenlít - nos annak egy rendkívül összetett, hosszú és szakmailag magas szintû bizonyítást kell felmutatnia, mert addig egyelõre az én "matekos modellem" jobban közelít.
Azért van még mit bepótolnia csapadék tekintetében az idõjárásnak délen, keleten és észak-keleten is. A mostani csapadék mindenhol csak "tûzoltásra" volt jó semmi másra. Ha megnézed a csapadékhiány térképet az OMSZ oldalán te is láthatod. Pl.: itt Debrecen környékén bõven elbírná a csapadékot a talaj.
Márciusban itt 9,2 mm csapadék hullott.
Márciusban itt 9,2 mm csapadék hullott.
Tisztelve a nagyobb tudásod mégis ellent mondanék.Már hogyne játszana az idõjárás "kiegyenlítõsdit" a mi kis piciny területünkön is!!Persze elõfordulhatnak hosszan tartó idõszakok,de ez csak a klímánk sajátossága,épp mi dominál.Ha nem csinálná az egyenlítõsdit akkor Szahara vagy Amazonas-medence lennénk!Persze szélsõség után nem törvényszerû a másik szélsõség,de a mostani idõjárásunk nagyon is hajaz rá.Apró példa,persze bele lehet kötni (6 napon túl én is bele tudok mindenbe) ,de pl.most az eddig kiszáradt délkelet kapta a plusz csapadékot, nyugat meg a kevesebbet.Link
Amúgy akinek írtad semmi kijelentõt nem írt, csak említett lehetõségeket amik nagyon is benne vannak a pakliban.(fagyveszély tavasszal,persze nem törvényszerû)Szerintem nagyon is okosan fogalmaz,bár ennyiszer nem kellene a lehetõségeket publikálni,itt azt nem szeretik.
,de pl.most az eddig kiszáradt délkelet kapta a plusz csapadékot, nyugat meg a kevesebbet.LinkAmúgy akinek írtad semmi kijelentõt nem írt, csak említett lehetõségeket amik nagyon is benne vannak a pakliban.(fagyveszély tavasszal,persze nem törvényszerû)Szerintem nagyon is okosan fogalmaz,bár ennyiszer nem kellene a lehetõségeket publikálni,itt azt nem szeretik.
Du-án 2 óra körül a megnövekedõ gomolyfelhõzetbõl nálunk csak pár csepp záporesõ hullott, de Tass és a Csepel-sziget déli csücske környékén erõsebb zápor is lehetett.
Délután 14 óra felé kialakult egy Cu-cong felettünk. Még a szél is megélénkült, de nem esett belõle.
Nem kell olyan messze visszalapozni - elég visszagondolni a tavalyi Szentivánéji (rém)álomra, amikor a 23-i fülledt 32 fokos kánikulát süvítõ északnyugati szél, szakadó esõ és alig 12 fok váltotta fel (június 24-én éjjel-nappal 12 fok volt Pozsonyban)
Ilyentájt 14 fok körül van a sokéves átlag.
Annyira nagy hõség tehát nincs. Kellemes idõ van.
Annyira nagy hõség tehát nincs. Kellemes idõ van.
Eszméletlen hõség van itt is! Csak két napig tartott ki a hûvösebb idõ.
+5°C-nál hidegebb középhõmérsékletû nap nem volt márciusban nálam, most úgy néz ki már nem is lesz.
+5°C-nál hidegebb középhõmérsékletû nap nem volt márciusban nálam, most úgy néz ki már nem is lesz.
"Ha lehet hinni az utóbbi évek nagy kilengéseinek,akkor a már régóta tartó száraz periódust felváltja egy esõsebb is a közeljövõben talán.
Aztán jön az,hogy jól jön az esõ,utána átbillenünk a ló túlsó oldalára,és mindenki átkozni fogja az esõt,ez is keményen benne van sajnos."
Erre mégis mi bizonyíték van? Mi támasztja alá, hogy a csapadékosra fordulás esélye nagyobb, mint ha nem változik a kárpát-medencei csapadék-egyenleg? Véleményem szerint SEMMI. Ne legyünk ennyire szûk látókörûek, hogy a nagy és egész világra kiterjedõ idõjárás kiegyenlítõsdit játszik egy körömnyi terület egy pici sarkában, ráadásul pont a hektikus csapadékeloszlás tekintetében!
Persze, vannak zonális és meridionális idõszakok, vannak periodikusan ismétlõdõ helyzetek (NAO, AO esetleges peridikus viselkedése, El Nino La Nina stb.), de ezekbõl nagy lózung olyat kijelenteni, hogy jön a csapadék és akkor biza ló túloldala. Ugyan dehogy! Nézzünk vissza 2 évvel: egész évben száraz volt az idõ, nem fordult sehonnan sehova!
Nézzük meg a telet! Volt 5 hónapja forgolódni: teljesen kiegyensúlyozott teljesítményt hozott - pozitív anomáliával. Nézzük meg a NAO indexet: majdnem egész télen +1 +2.
Ezekbõl tehát elõrejelzéseket, halvány sejtéseket sem lehet kovácsolni, jobban megnézve (mai tudásunk szerint) teljesen véletlenszerûek ezek az idõszakok, a kezdetük, a hosszuk és az erõsségük is.
Persze vannak tanulmányok ezen a térek, amik mind nagyon érdekesek, de nem véletlenül tanulmányok, nem 1-2 mondatos sejtések / elõrejelzések / sejtetések / hümmögések.
Persze Derick-nek is igaza van: minden, aminek van kezdete, vége is van egyszer. De hogy mikor?
Aztán jön az,hogy jól jön az esõ,utána átbillenünk a ló túlsó oldalára,és mindenki átkozni fogja az esõt,ez is keményen benne van sajnos."
Erre mégis mi bizonyíték van? Mi támasztja alá, hogy a csapadékosra fordulás esélye nagyobb, mint ha nem változik a kárpát-medencei csapadék-egyenleg? Véleményem szerint SEMMI. Ne legyünk ennyire szûk látókörûek, hogy a nagy és egész világra kiterjedõ idõjárás kiegyenlítõsdit játszik egy körömnyi terület egy pici sarkában, ráadásul pont a hektikus csapadékeloszlás tekintetében!
Persze, vannak zonális és meridionális idõszakok, vannak periodikusan ismétlõdõ helyzetek (NAO, AO esetleges peridikus viselkedése, El Nino La Nina stb.), de ezekbõl nagy lózung olyat kijelenteni, hogy jön a csapadék és akkor biza ló túloldala. Ugyan dehogy! Nézzünk vissza 2 évvel: egész évben száraz volt az idõ, nem fordult sehonnan sehova!
Nézzük meg a telet! Volt 5 hónapja forgolódni: teljesen kiegyensúlyozott teljesítményt hozott - pozitív anomáliával. Nézzük meg a NAO indexet: majdnem egész télen +1 +2.
Ezekbõl tehát elõrejelzéseket, halvány sejtéseket sem lehet kovácsolni, jobban megnézve (mai tudásunk szerint) teljesen véletlenszerûek ezek az idõszakok, a kezdetük, a hosszuk és az erõsségük is.
Persze vannak tanulmányok ezen a térek, amik mind nagyon érdekesek, de nem véletlenül tanulmányok, nem 1-2 mondatos sejtések / elõrejelzések / sejtetések / hümmögések.
Persze Derick-nek is igaza van: minden, aminek van kezdete, vége is van egyszer. De hogy mikor?
Egy újabb csoda szép hétvége elé nézünk.
Lehet kertészkedni, kirándulni, vagy akár egy óvatosat napozni is.
Akt T. 16
Lehet kertészkedni, kirándulni, vagy akár egy óvatosat napozni is.
Akt T. 16
Gyönyörû konvekció zajlik úgy 20 perce, ez a képet úgy 10 perce készítettem, azóta gyönyörû nagy habos congok keletkeztek és egyre csak törnek felfelé.
Nekem rémlik egy havas helyzet 2009 május 30.-ról egy hideg csepp ténykedésérõl.
Arról tudsz adatokat szerezni,mert külföldön biztos havazott 1000 méter alatt,Mo.-n nem biztos!?
Elõre is köszönöm
Arról tudsz adatokat szerezni,mert külföldön biztos havazott 1000 méter alatt,Mo.-n nem biztos!?
Elõre is köszönöm
Hát ha '99 a huszadik század eleje, vagy éppen a török kiûzése Budáról, akkor ja. :-)
Nem is kell messzire menni, ez sem volt kutya: Link
Nem is kell messzire menni, ez sem volt kutya: Link
Ha számottevõ hótakaró nem is alakult ki,de volt még egy érdekes példa,a Zirci hóesés 1948 augusztus 13.-án.
Hitelt adhatok, de nem kezeskedhetek a leírtakért. Mi, akiknek olyan nagyra nõtt az ülõgumónk a sok könyv mellett, jól tudjuk, hogy a kinyomtatott, és publikált szöveg sem szentírás.
Sajnos lehet, hogy tényleg egy szó sem igaz belõle.
Sajnos lehet, hogy tényleg egy szó sem igaz belõle.
1; Te adhatsz neki hitelt, de aki kicsit is járatos a korabeli ostrombeszámolók, vagy helyzetjelentések leírásaiban, az soha nem lesz biztos a dologban.
2; Már megint az emlékek... Réthly nem tesz említést semmi hasonló idõjárásról abban az idõszakban, sem Erdélyben, sem a Magyar Királyság területén. Pedig õ aztán megemlíti azt is, aminek kicsi a valószínûsége. Sopronban volt nagy jégesõ szeptember 1-jén, ennyi.
3; Az én megkopott emlékeim szerint és hitelt érdemlõen a legutolsó síkvidéki havazás idõpontja 1952 május 21. Pécs. Aztán a könyvtáras srácok majd megmondják, hogy a XIX.-ben volt-e késõbb...
2; Már megint az emlékek... Réthly nem tesz említést semmi hasonló idõjárásról abban az idõszakban, sem Erdélyben, sem a Magyar Királyság területén. Pedig õ aztán megemlíti azt is, aminek kicsi a valószínûsége. Sopronban volt nagy jégesõ szeptember 1-jén, ennyi.
3; Az én megkopott emlékeim szerint és hitelt érdemlõen a legutolsó síkvidéki havazás idõpontja 1952 május 21. Pécs. Aztán a könyvtáras srácok majd megmondják, hogy a XIX.-ben volt-e késõbb...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat