Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Köszönöm, hogy ezt te is leírtad. Hátha nem csak nézik, hanem végre olvassák is azok, akikre ráfér.
Hát nagyon úgy néz ki, hogy csak egy "száraz, hûvös, keményebben fagyos intermezzo"-ra futja a "megjövendölt" északi blockingból. Link
Legfeljebb egy-két érdekesebb Tmin borzolhatja a kedélyeket, ill. ízlés szerint persze sok egyéb dolog is.
De ez a lehûlés még nagyon-nagyon bõven belefér a hazai kora tavasz fogalmába.
Legfeljebb egy-két érdekesebb Tmin borzolhatja a kedélyeket, ill. ízlés szerint persze sok egyéb dolog is.
De ez a lehûlés még nagyon-nagyon bõven belefér a hazai kora tavasz fogalmába.
Ez tényleg nem nyavalygás, ez egyszerûen csak a március hónapunk idõjárásának nem-ismerete, melyrõl a fórumban mostanában elég sokan tanúbizonyságot tettek. 
Nem tudom ki kezdte el ezt a "háde tavasz csak akkó van, ha 15-20 fokok vannak folyamatosan" nótát, de hogy nem ezen az éghajlaton született, az biztos.
A tavasz keserves erõlködése, haldoklása hétvégén, jövõ hét elején: az ország nagy részén 10+ fokos, néhol eleinte 15 fok közeli maximumok.
Tél tábornok brutális felemelkedése jelen állás szerint: 2-3 napig dermesztõ, 6-10 fokos nappalokat kell átvészelnünk.
Aztán lehet, hogy ebbõl a 6-10 fokos, reggel negatív hõmérsékletû jégkorszakból kijut akár 1 hét is, hínnye!
Tél tábornoktól igyekszem majd elnézést kérni helyetted is, mert nevének felemlegetése eme értékek mellett több, mint sértõ!
Nem tudom ki kezdte el ezt a "háde tavasz csak akkó van, ha 15-20 fokok vannak folyamatosan" nótát, de hogy nem ezen az éghajlaton született, az biztos.A tavasz keserves erõlködése, haldoklása hétvégén, jövõ hét elején: az ország nagy részén 10+ fokos, néhol eleinte 15 fok közeli maximumok.
Tél tábornok brutális felemelkedése jelen állás szerint: 2-3 napig dermesztõ, 6-10 fokos nappalokat kell átvészelnünk.
Aztán lehet, hogy ebbõl a 6-10 fokos, reggel negatív hõmérsékletû jégkorszakból kijut akár 1 hét is, hínnye!
Tél tábornoktól igyekszem majd elnézést kérni helyetted is, mert nevének felemlegetése eme értékek mellett több, mint sértõ!
Az elõttünk álló idõszak idõjárása véleményem szerint így jellemezhetõ: Hétvége, jövõ hét eleje: a tavasz erõlködése, haldoklása a fölénk szivárgó hideg levegõben. Ezt követõ idõszak: a tavasz bukása, tél tábornok felemelkedése tartós óceáni blocking (rém)képében. A CFS lassacskán elkezdheti negatív irányban mutatni a várható márciusi anomáliát. 
Nem nyavalygásból írtam, amit írtam, csak az egyre valószínûbb jövõképet próbáltam felvázolni a modelleredmények tükrében.
Nem nyavalygásból írtam, amit írtam, csak az egyre valószínûbb jövõképet próbáltam felvázolni a modelleredmények tükrében. 
Ráadásul egyre inkább valósággá válik az északi blocking is, könnyen lehet, hogy még meleg sem lesz a szárazság mellett.
Jó lesz ez! Húzgálhatjuk majd szorgalmasan a strigulákat a napsütéses órákhoz,izgulhatunk, hogy a következõ napokban melyik nap lesz a legnagyobb széllökés, reggel 0 fok alá megy-e a hõmérséklet, stb. 
Ezeket leszámítva tényleg böjtölünk.
Ezeket leszámítva tényleg böjtölünk.
Az utóbbi napokban nem volt túl izgalmas az idõjárás, ez után a csapadékmezõ után a következõ napokban (hetekben) ennyire sem lesz.
Azért a "növényeknek rossz az enyhe tél", és "a növényvilágnak tehát szüksége van a hideg telekre" kezdetû mondatok kíváncsi vagyok hogyan lettek volna átfogalmazva az 1985-ös, 1987-es tél után.
Vagy amikor 2001 decemberében, 2003 január-februárjában, 2005 februárjában vagy 2012 februárjában nem nyíltak virágok az alföldi barackosokban és komoly terméskiesés volt.
Meg az olasz gyümölcstermesztés ilyen megvilágításban eleve halott ügy lenne, közben meg fényévekkel elõzi meg a magyart.
Vagy amikor 2001 decemberében, 2003 január-februárjában, 2005 februárjában vagy 2012 februárjában nem nyíltak virágok az alföldi barackosokban és komoly terméskiesés volt.
Meg az olasz gyümölcstermesztés ilyen megvilágításban eleve halott ügy lenne, közben meg fényévekkel elõzi meg a magyart.
Most lövöm le a poént! Eddig ez a kedvenc: "A sarkvidéki felmelegedéssel a légkör felmelegedett és megemelkedett..." Szegény jegesmedvék... Vajon hogyan tudják túlélni a kialakult vákuumot? 
Szerk: A jetes rész eléggé gáz...
Szerk: A jetes rész eléggé gáz...
Szép napot kivánok! A kiváncsiság hajtott engem is, vajon mi okozhatta kedves kollégáim rosszullétét. Igy hát elolvastam az Index-Idõkép koprodukciós cikkét. Bár ne tettem volna. Szivmûködésem aritmikussá vált, majd megszakadt. Újraélesztésen mentem keresztül. 
Az Atlanti-óceán fölött a ciklontevékenység vesziteni látszik erejébõl. A légáramlás uralkodó jelleggel ÉNY-DK irányúvá válik - a Kárpát-medencében talán már egy héten belül kell számolnunk a hõmérséklet fokozatos visszaesésével. Hogy ez bekövetkezik-e, meglátjuk.
A kiváncsiság hajtott engem is, vajon mi okozhatta kedves kollégáim rosszullétét. Igy hát elolvastam az Index-Idõkép koprodukciós cikkét. Bár ne tettem volna. Szivmûködésem aritmikussá vált, majd megszakadt. Újraélesztésen mentem keresztül. Az Atlanti-óceán fölött a ciklontevékenység vesziteni látszik erejébõl. A légáramlás uralkodó jelleggel ÉNY-DK irányúvá válik - a Kárpát-medencében talán már egy héten belül kell számolnunk a hõmérséklet fokozatos visszaesésével. Hogy ez bekövetkezik-e, meglátjuk.
Beleolvastam a jetstream-es story-ba akkor már én is...
De csak eddig:
"...Az áramlatok az elmúlt években kanyarogni és lassulni kezdtek...."
Tehát korábban volt a vonalzós nyugati áramlás évszazadokig, évezredekig, majd az utóbbi években erre már kanyarok is rakódtak...
De csak eddig:
"...Az áramlatok az elmúlt években kanyarogni és lassulni kezdtek...."
Tehát korábban volt a vonalzós nyugati áramlás évszazadokig, évezredekig, majd az utóbbi években erre már kanyarok is rakódtak...
Sajnálom, de azt nem bírom olyan nagy eredménynek tekinteni, hogy valaki nem szándékosan, hanem szimplán balfékségbõl ír marhaságokat. Nem mintha nem hibázhatna bárki is, de hát ez egy rendszeres, visszatérõ jelenség. Sajnos általában az újságírókban nincs annyi alázat (vagy energia, idõráfordítás stb), hogy ha nem ért valamit (mert az egyértelmûen kiderül a keretes írásból, hogy nem érti), akkor megkérdezzen egy szakembert, aki helyette lekörmölné, mirõl is van itt szó (még csak változtatnia sem kéne rajta, sõt, tilos lenne!), mert ennél még az is jobb lett volna, ha nem ír semmit, de tényleg. Na mindegy, talán egy ideális világban...
Donnie, sajnos ismerem az index ilyen irányú kvalitásait. Merõ önkínzásból ezeket mindig szorgalmasan el is olvasgatom...
Donnie, sajnos ismerem az index ilyen irányú kvalitásait. Merõ önkínzásból ezeket mindig szorgalmasan el is olvasgatom...
Ha ez ennyire megviselt, akkor egy átlagos indexes met. témájú cikktõl szerintem azonnal agyvérzést és szívrohamot kapnál, egyszerre
De legalább nem akar szenzációhajhász lenni, mint oly sok, a világhálón a meteorológia témakörében is megjelent iromány. Szándékos félreinformálástól mentes a cikk véleményem szerint, inkább erre értettem a korrektséget. A cím viszont elég otromba.
Alapvetõen korrekt cikk????!!!!
A jetekrõl írt keretes "értekezés" például egy rettenetesen hablaty, homályos és nesze semmi fogd meg jól ok-okozati összefüggésektõl, pontatlanságoktól hemzsegõ maszlag.
Ilyenkor mindig belegondolok, hogy az egyéb olyan területekrõl szóló írások, amelyekre nincs rálátásom, azok vajon mennyire lehetnek korrektek és ferdítõek...
A jetekrõl írt keretes "értekezés" például egy rettenetesen hablaty, homályos és nesze semmi fogd meg jól ok-okozati összefüggésektõl, pontatlanságoktól hemzsegõ maszlag.
Ilyenkor mindig belegondolok, hogy az egyéb olyan területekrõl szóló írások, amelyekre nincs rálátásom, azok vajon mennyire lehetnek korrektek és ferdítõek...
jaj nemár... ez pl. óriási baromság:
"Ha viszont nincs tartós lehûlés, a gyümölcsfákon kevesebb rügy fog nõni, vagyis ezzel a terméshozam is alacsonyabb lesz."
Meg a többi mondatról is, ami a növények telelésével, kihajtásával foglalkozik süt a dilettantizmus.
"Ha viszont nincs tartós lehûlés, a gyümölcsfákon kevesebb rügy fog nõni, vagyis ezzel a terméshozam is alacsonyabb lesz."
Meg a többi mondatról is, ami a növények telelésével, kihajtásával foglalkozik süt a dilettantizmus.
Sportot ûznek a dilettantizmusból a meteorológia terén.
Sajnos esetükben már annak is örülnünk kell, ha viszonylag pontosan tudnak szakembertõl idézni. Átlagos meteorológiai témájú cikkben még ez sem szokott nekik összejönni!
Sajnos esetükben már annak is örülnünk kell, ha viszonylag pontosan tudnak szakembertõl idézni. Átlagos meteorológiai témájú cikkben még ez sem szokott nekik összejönni!
Alapvetõen valóban korrekt a cikk, de ilyen mondatnak nem lenne szabad megjelennie.
Természetesen a fullhülyeséget alapnak vevõ index-faktor (legendás baromságok leírása) innen sem hiányozhat, de coontac-kal egyetértve, ettõl eltekintve ez most egy teljesen korrekt cikk lett - amúgy.
Ez a mondat a cikkben ûberel mindent: "A téli idõjáráshoz szükség lenne a tartós havazást okozó mediterrán anticiklonokra is." 
Kifejezetten szimpatikus indexes cikk (ritka kivétel, csak egy-két kétes dolgot találtam benne), és Berceli is szimpatikusan nyilatkozott, lájk
A GFS régóta kacérkodik a brit blockinggal, ami a jövõ heten könnyen összejöhet. Az AC híd keleti része ugyanis valószínûleg összeomlik, így a nagytérségi áramlás északnyugatira válthat. Ezért valamilyen mértékû hidegoblites esélyét jó 80%-ra becsülöm, ennek mértékérõl, tartósságárol döntõen a brit AC helyzete dönt majd. Közben nézem a CFS-t, valamelyest visszavett a pozitív anomáliábol, viszont pont abban a tersegben, ahonnan tavaly a márciusi telet kaptuk, 4-5 fokos pozitív T eltérést várnak, így egy esetleges késo telies epizódot szinte kizarolag csak egy északnyugati maritim hideg drift hozhat, ez pedig már rég nem fordult elõ, szép kis hó-es graupel záporokat szokott ez a felállás eredményezni, akar kíséretében is.
kíséretében is. 
Röhögnék ,ha megismétlõdne (persze nem pont úgy) a tavalyi márc.15.-e! Lehet csak kínomban persze...
Végre valaki, aki érdemben szól hozzá!
Rohanok (mostanában mindig), ezért csak egy gondolat!
"Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon"."
Én pont fordítva gondolom, a meridionális idõszakban a gyakori mediterrán ciklonok miatt keleten gyakrabban van elõoldal, ezért fordulhat elõ, hogy kisebb különbségek vannak tavaszodásban nyugat és kelet között.
jó példa erre a múlt tél.
Egy zonálisabb tél és tavasz idején sokkal elõbb virágzik itt minden, mint kelet felé haladva.
Valamikor 2007-2008 környékén egy hónappal késõbb virágzott Pilisborosjenõn egy közepes, dombi fekvésben a kajszi, mint itt nálunk.
Fordítva ez szerintem soha nem fordul elõ.
Amit az elején írtál nagyon helyes, egy zonális vagy meridionális idõszakban az a megtévesztõ, hogy van egy-egy év, ami rendkívül kilóg az adott trendbõl ellentétes irányban.
Talán pont azért, mert amikor a zonalitás uralkodik, akkor nem nagyon tud kemény tél lenni, mert a folyamatos nyugat-kelet irányú áramlás egyrészt fent tartja a hideget északon, de közben a ciklonok mögött le-le tud jönni egy kis adag, amire viszont lejönne a nagy hideg, a következõ ciklon már nyomja is vissza.
Ha viszont egyszer-kétszer (85, 87 tele) leszakad, akkor nagyobb galibát tud tenni.
A meridionális idõszakban sok hideg tél, vagy hideg periódussal tûzdelt tél van, de ritkábbak a nagyon durvák.
A zonális idõszakban sok enyhe tél van, ritkábbak a hidegek, de ha hideg, akkor nagyon durván.
Bocsánat a hebehurgya fogalmazásért, de tényleg rohanok!
Rohanok (mostanában mindig), ezért csak egy gondolat!
"Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon"."
Én pont fordítva gondolom, a meridionális idõszakban a gyakori mediterrán ciklonok miatt keleten gyakrabban van elõoldal, ezért fordulhat elõ, hogy kisebb különbségek vannak tavaszodásban nyugat és kelet között.
jó példa erre a múlt tél.
Egy zonálisabb tél és tavasz idején sokkal elõbb virágzik itt minden, mint kelet felé haladva.
Valamikor 2007-2008 környékén egy hónappal késõbb virágzott Pilisborosjenõn egy közepes, dombi fekvésben a kajszi, mint itt nálunk.
Fordítva ez szerintem soha nem fordul elõ.
Amit az elején írtál nagyon helyes, egy zonális vagy meridionális idõszakban az a megtévesztõ, hogy van egy-egy év, ami rendkívül kilóg az adott trendbõl ellentétes irányban.
Talán pont azért, mert amikor a zonalitás uralkodik, akkor nem nagyon tud kemény tél lenni, mert a folyamatos nyugat-kelet irányú áramlás egyrészt fent tartja a hideget északon, de közben a ciklonok mögött le-le tud jönni egy kis adag, amire viszont lejönne a nagy hideg, a következõ ciklon már nyomja is vissza.
Ha viszont egyszer-kétszer (85, 87 tele) leszakad, akkor nagyobb galibát tud tenni.
A meridionális idõszakban sok hideg tél, vagy hideg periódussal tûzdelt tél van, de ritkábbak a nagyon durvák.
A zonális idõszakban sok enyhe tél van, ritkábbak a hidegek, de ha hideg, akkor nagyon durván.
Bocsánat a hebehurgya fogalmazásért, de tényleg rohanok!
Jó reggelt! Az OMSZ oldalán, a MET-ÉSZ meteora fórumában is tedd fel a kérdésed.
Sokat beszéltünk már róla, más jellegû témában is szóba került, és egy ideje talán lász ír errõl a legtöbbet. Tudjuk, hogy a Kárpát-medencében a körülötte lévõ légköri képzõdmények (fõleg az akciócentrumokra gondolok) erõssége határozza meg az aktuális klímát. Úgy képzeljük ezt el, hogy pl. van olyan 5-10-30-stb. éves idõszak, amikor a megelõzõ idõszakhoz képest, az azori és/vagy az izlandi és/vagy télen a szibéiai akciócentrum erõsebb, vagy gyengébb. Ilyen változásokat mutattak ki, melyet az AMO-val hoznak kapcsolatba (csak az összefüggés nem a legerõsebb, és a mögötte lévõ fizikai hátteret sem ismerjük).
A lényeg, hogy ezen múlik, hogy egy-egy idõszakban inkább zonálisabb (óceáni), vagy inkább meridionálisabb (nedves vagy akár száraz kontinentális) éghajlati körülmények uralkodnak. (Bármelyikben is legyünk, a szélsõségek egyik típusa az, amikor pl. a meridionális idõszakban rosszkor köszönt be egy zonális idõszak, s emiatt egy tél kiugróan enyhére sikerül /2006-7/, vagy hasonló jelenség történik: sokan ezek léte miatt vonják kétségbe ezeknek a szakaszoknak a létét, s valóban rontja is a statisztikai kimutathatóságukat.)
Ez az egyik ok, ami miatt nem mindegy, hogy mikor írták az általad idézett könyve(ke)t. A másik ok, hogy ha elég régen, akkor még nem csak az aktuális klíma lehetett másmilyen, mint amit a fotóiddal bizonygattál (és én azt nem is kérdõjelezem meg), hanem talán még csak nem is tudták, hogy a klíma olyan mértékben változhat, hogy esetleg pl. idén már ne legyen igaz, amit ír. (Vagyis: ha tudták is, hogy a klíma változik, nem gondolták, hogy az országunk, tájegységeink addig leírt jellemzésének átírását is esetleg szükségessé teheti.)
Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon".
(Ami inkább probléma nekem, hogy sosem értettem, mit jelent a tavaszodás egy ilyen megfogalmazásban. Melegedés, egy adott T /napi T-átlag, Tmax/ elérése, vagy adott napi napfénytartam elérése, netán egy bizonyos növény kivirágzása?)
"Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan."
Ahogy olvasom néha egy-egy táj jellemzését, elõkerülnek olyan dolgok, hogy pl. a Naszály északi oldalán azért másmilyen az erdõ, mint a délin, mert ott más a mikroklíma. Ugyanígy a Börzsöny, Cserhát esetére is találtam már növényföldrajzilag ennyire differenciált megfigyeléseket, melyek a klíma különbözõségével okolják a növényzet változásait. Holott valóban igaz lehet, hogy olyan részletes megfigyelések nincsenek, hiszen ahhoz egy falura vagy 2-3 állomás kéne, de a földrajzi (geomorfológiai) sajátosságok alapján a mikroklíma különbözõségeire többnyire jól szoktak következtetni (fagyzug a völgyben van, északi vs. déli lejtõ, csapadékviszonyok, uralkodó szélirány által okozott helyi fõn, stb.).
Az utolsó mondatoddal egyetértek.
Úgy érzem, itt megint elõkerül a másik "kedvenc" témánk is: sajnos magunkra vagyunk utalva abból a szempontból, hogy meg tudjuk-e különböztetni a klimatológusokat a klímapolitikusoktól.
Saját példám, hogy bejártam az egyetemen az összes földtanosnak kötelezõ Meteorológia elõadásra, ahol szó volt klimatológiáról. Ott röpködtek az IPCC-tanok, meg minden ilyesmi. Aki viszont tényleg meteorológus lett, az tanult már paleoklimatológiát, alkalmazott klimatológiát, ugyanattól az elõadótól, sõt, speciként tartott elõadást magáról a klímapolitikáról is. Ezeken már tisztább volt a kép, sõt, utóbbin azt hiszem konkrétan el is mondta, hogy amit elsõ félévben hallgattak, azt nem szabad túl komolyan venni. Ma már ott tartunk, hogy az IPCC 2001-es elõrejelzései gyakorlatilag megdõlni látszanak. (Errõl JoeJack írt, amire Usrinnak volt válasza, át lettek rakva az Éghv-ba. Azzal sem értek mindenben egyet, de az itt most mindegy. Ha marad erõm, megírom azt is ott.)
A lényeg, hogy ezen múlik, hogy egy-egy idõszakban inkább zonálisabb (óceáni), vagy inkább meridionálisabb (nedves vagy akár száraz kontinentális) éghajlati körülmények uralkodnak. (Bármelyikben is legyünk, a szélsõségek egyik típusa az, amikor pl. a meridionális idõszakban rosszkor köszönt be egy zonális idõszak, s emiatt egy tél kiugróan enyhére sikerül /2006-7/, vagy hasonló jelenség történik: sokan ezek léte miatt vonják kétségbe ezeknek a szakaszoknak a létét, s valóban rontja is a statisztikai kimutathatóságukat.)
Ez az egyik ok, ami miatt nem mindegy, hogy mikor írták az általad idézett könyve(ke)t. A másik ok, hogy ha elég régen, akkor még nem csak az aktuális klíma lehetett másmilyen, mint amit a fotóiddal bizonygattál (és én azt nem is kérdõjelezem meg), hanem talán még csak nem is tudták, hogy a klíma olyan mértékben változhat, hogy esetleg pl. idén már ne legyen igaz, amit ír. (Vagyis: ha tudták is, hogy a klíma változik, nem gondolták, hogy az országunk, tájegységeink addig leírt jellemzésének átírását is esetleg szükségessé teheti.)
Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon".
(Ami inkább probléma nekem, hogy sosem értettem, mit jelent a tavaszodás egy ilyen megfogalmazásban. Melegedés, egy adott T /napi T-átlag, Tmax/ elérése, vagy adott napi napfénytartam elérése, netán egy bizonyos növény kivirágzása?)
"Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan."
Ahogy olvasom néha egy-egy táj jellemzését, elõkerülnek olyan dolgok, hogy pl. a Naszály északi oldalán azért másmilyen az erdõ, mint a délin, mert ott más a mikroklíma. Ugyanígy a Börzsöny, Cserhát esetére is találtam már növényföldrajzilag ennyire differenciált megfigyeléseket, melyek a klíma különbözõségével okolják a növényzet változásait. Holott valóban igaz lehet, hogy olyan részletes megfigyelések nincsenek, hiszen ahhoz egy falura vagy 2-3 állomás kéne, de a földrajzi (geomorfológiai) sajátosságok alapján a mikroklíma különbözõségeire többnyire jól szoktak következtetni (fagyzug a völgyben van, északi vs. déli lejtõ, csapadékviszonyok, uralkodó szélirány által okozott helyi fõn, stb.).
Az utolsó mondatoddal egyetértek.
Úgy érzem, itt megint elõkerül a másik "kedvenc" témánk is: sajnos magunkra vagyunk utalva abból a szempontból, hogy meg tudjuk-e különböztetni a klimatológusokat a klímapolitikusoktól.
Saját példám, hogy bejártam az egyetemen az összes földtanosnak kötelezõ Meteorológia elõadásra, ahol szó volt klimatológiáról. Ott röpködtek az IPCC-tanok, meg minden ilyesmi. Aki viszont tényleg meteorológus lett, az tanult már paleoklimatológiát, alkalmazott klimatológiát, ugyanattól az elõadótól, sõt, speciként tartott elõadást magáról a klímapolitikáról is. Ezeken már tisztább volt a kép, sõt, utóbbin azt hiszem konkrétan el is mondta, hogy amit elsõ félévben hallgattak, azt nem szabad túl komolyan venni. Ma már ott tartunk, hogy az IPCC 2001-es elõrejelzései gyakorlatilag megdõlni látszanak. (Errõl JoeJack írt, amire Usrinnak volt válasza, át lettek rakva az Éghv-ba. Azzal sem értek mindenben egyet, de az itt most mindegy. Ha marad erõm, megírom azt is ott.)
Jó estét! OMSZ-os kollégáktól szeretném megkérdezni, hogy Windows Phone rendszerû okostelefonokra is fejleszti a KõszofA Bt. a Meteora alkalmazást (Forrás: Link )? Ha igen, mikorra várható kb. a végfelhasználói változat?
Nem rinyálok, de a jelenlegi klíma idõszakban talán esõs évszaknak nevezném a jelenlegi, és az elmúlt jópár hetet. 
[esõ]
[esõ]
Mellesleg folyamatosan 2-3-4-5 fokkal az átlag felett vagyunk és leszünk is egész héten. Vannak tények amelyeket lehet csûrni-csavarni, de attól még tények maradnak.
A rinyálóktól viszont lassan kérnék egy definíciót arra, hogy ha ez nem tavasz, akkor pontosan micsoda? Tél?
A rinyálóktól viszont lassan kérnék egy definíciót arra, hogy ha ez nem tavasz, akkor pontosan micsoda? Tél?
Mellesleg szerintem is tavaszias idõ van már.Ha meg mégsem, az sem baj.. Nem sokat kell már rá várni.Jön a tavasz, nyár és vele együtt a foci VB..
Nem sokat kell már rá várni.Jön a tavasz, nyár és vele együtt a foci VB..
Ha velem kezdõdtek ha nem, az általam idézett könyv klímaleírási részében több hiba, tévedés is van, innentõl kezdve akik elõttem végeztek meteorológiai és fenológiai megfigyeléseket, azok hibáztak, tévedtek.
Ráadásul pont az elsõk között tavaszodó térségrõl írni azt hogy ott késõn tavaszodik???
Ez olyan, mint a Bajnokok Ligáját megnyerõ csapatról azt írni, hogy a többihez képest rossz csapat.
Sõt, egymás után több Bajnokok Ligája sorozatban mindig az elsõ 3-ban lévõ csapatra azt írni, hogy a többihez képest rossz csapat.
Az, hogy sajnálod-e vagy sem, teljesen mindegy, itt nem sajnálat van, ez nem szubjektív dolog, ezek tények, az interneten, a könyvtárban lévõ adatokból, a klímalírásokból bárki könnyedén összerakhatja a dolgot.
Ha bárki, bármikor esetleg végzett fenológiai megfigyeléseket, nagyon nem mindegy, hogy azonos fajú és fajtájú növényeket vizsgált-e, vagy csak benyomásra, hangulatra alapozva ítélt-e, a Mecsek déli oldalát hasonlította egy zalai völgyhöz, vagy a szegedi belvárost egy vas megyei fenyveserdõhöz, egy Miskolc melletti völggyel, a síksággal vagy a Tokaj-hegy déli oldalával jellemezte az északkeleti térséget.
Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan.
"Egyébként kisebb-nagyobb vélt vagy valós hibák, vagy egy-egy tévesnek tûnõ következtetés senkit nem jogosít fel arra, hogy ilyen minõsíthetetlenül minõsítsen."
A meteorológiában nem, mert ott nincs, illetve évtizedeken, sõt, egy egész évszázadon keresztül nem nagyon volt visszajelzés, szemben például az építõiparral, az orvostudománnyal.
Ha az építész tévedett, összedõlt az épület, ne adj isten haláleset történt, ha az orvos tévedett nem kell ecsetelnem mi lett a következménye, a meteorológia, klimatológiának nem voltak ilyen drasztikus visszajelzései.
Én olyan cikkeket olvastam szakemberek nyilatkozataival a témával kapcsolatban, hogy a hajam égnek állt tõle.
Ráadásul pont az elsõk között tavaszodó térségrõl írni azt hogy ott késõn tavaszodik???
Ez olyan, mint a Bajnokok Ligáját megnyerõ csapatról azt írni, hogy a többihez képest rossz csapat.
Sõt, egymás után több Bajnokok Ligája sorozatban mindig az elsõ 3-ban lévõ csapatra azt írni, hogy a többihez képest rossz csapat.
Az, hogy sajnálod-e vagy sem, teljesen mindegy, itt nem sajnálat van, ez nem szubjektív dolog, ezek tények, az interneten, a könyvtárban lévõ adatokból, a klímalírásokból bárki könnyedén összerakhatja a dolgot.
Ha bárki, bármikor esetleg végzett fenológiai megfigyeléseket, nagyon nem mindegy, hogy azonos fajú és fajtájú növényeket vizsgált-e, vagy csak benyomásra, hangulatra alapozva ítélt-e, a Mecsek déli oldalát hasonlította egy zalai völgyhöz, vagy a szegedi belvárost egy vas megyei fenyveserdõhöz, egy Miskolc melletti völggyel, a síksággal vagy a Tokaj-hegy déli oldalával jellemezte az északkeleti térséget.
Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan.
"Egyébként kisebb-nagyobb vélt vagy valós hibák, vagy egy-egy tévesnek tûnõ következtetés senkit nem jogosít fel arra, hogy ilyen minõsíthetetlenül minõsítsen."
A meteorológiában nem, mert ott nincs, illetve évtizedeken, sõt, egy egész évszázadon keresztül nem nagyon volt visszajelzés, szemben például az építõiparral, az orvostudománnyal.
Ha az építész tévedett, összedõlt az épület, ne adj isten haláleset történt, ha az orvos tévedett nem kell ecsetelnem mi lett a következménye, a meteorológia, klimatológiának nem voltak ilyen drasztikus visszajelzései.
Én olyan cikkeket olvastam szakemberek nyilatkozataival a témával kapcsolatban, hogy a hajam égnek állt tõle.
11 órakor elkezdett szemerkélni az esõ, kb fél 12-kor már gyenge esõ volt.Nem volt túl nagy intenzitás, lényegében gyenge esõ, néha-néha közepes.Viszont nemrég átment rajtam egy beágyazott zápor ami azért már nem volt rossz, 7-8mm/h intenzitás lehetett benne.Összességében 2-2.5mm csapadék eshetett.Majd ha elállt pontosítok.
Ez milyen városra/helyre vonatkozik?
Bocs, látom, országos átlag. Elnézést kérek. Törölhetõ is a hsz, felesleges.
Bocs, látom, országos átlag. Elnézést kérek. Törölhetõ is a hsz, felesleges.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat