Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Végre valaki, aki érdemben szól hozzá!
Rohanok (mostanában mindig), ezért csak egy gondolat!
"Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon"."
Én pont fordítva gondolom, a meridionális idõszakban a gyakori mediterrán ciklonok miatt keleten gyakrabban van elõoldal, ezért fordulhat elõ, hogy kisebb különbségek vannak tavaszodásban nyugat és kelet között.
jó példa erre a múlt tél.
Egy zonálisabb tél és tavasz idején sokkal elõbb virágzik itt minden, mint kelet felé haladva.
Valamikor 2007-2008 környékén egy hónappal késõbb virágzott Pilisborosjenõn egy közepes, dombi fekvésben a kajszi, mint itt nálunk.
Fordítva ez szerintem soha nem fordul elõ.
Amit az elején írtál nagyon helyes, egy zonális vagy meridionális idõszakban az a megtévesztõ, hogy van egy-egy év, ami rendkívül kilóg az adott trendbõl ellentétes irányban.
Talán pont azért, mert amikor a zonalitás uralkodik, akkor nem nagyon tud kemény tél lenni, mert a folyamatos nyugat-kelet irányú áramlás egyrészt fent tartja a hideget északon, de közben a ciklonok mögött le-le tud jönni egy kis adag, amire viszont lejönne a nagy hideg, a következõ ciklon már nyomja is vissza.
Ha viszont egyszer-kétszer (85, 87 tele) leszakad, akkor nagyobb galibát tud tenni.
A meridionális idõszakban sok hideg tél, vagy hideg periódussal tûzdelt tél van, de ritkábbak a nagyon durvák.
A zonális idõszakban sok enyhe tél van, ritkábbak a hidegek, de ha hideg, akkor nagyon durván.
Bocsánat a hebehurgya fogalmazásért, de tényleg rohanok!
Rohanok (mostanában mindig), ezért csak egy gondolat!
"Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon"."
Én pont fordítva gondolom, a meridionális idõszakban a gyakori mediterrán ciklonok miatt keleten gyakrabban van elõoldal, ezért fordulhat elõ, hogy kisebb különbségek vannak tavaszodásban nyugat és kelet között.
jó példa erre a múlt tél.
Egy zonálisabb tél és tavasz idején sokkal elõbb virágzik itt minden, mint kelet felé haladva.
Valamikor 2007-2008 környékén egy hónappal késõbb virágzott Pilisborosjenõn egy közepes, dombi fekvésben a kajszi, mint itt nálunk.
Fordítva ez szerintem soha nem fordul elõ.
Amit az elején írtál nagyon helyes, egy zonális vagy meridionális idõszakban az a megtévesztõ, hogy van egy-egy év, ami rendkívül kilóg az adott trendbõl ellentétes irányban.
Talán pont azért, mert amikor a zonalitás uralkodik, akkor nem nagyon tud kemény tél lenni, mert a folyamatos nyugat-kelet irányú áramlás egyrészt fent tartja a hideget északon, de közben a ciklonok mögött le-le tud jönni egy kis adag, amire viszont lejönne a nagy hideg, a következõ ciklon már nyomja is vissza.
Ha viszont egyszer-kétszer (85, 87 tele) leszakad, akkor nagyobb galibát tud tenni.
A meridionális idõszakban sok hideg tél, vagy hideg periódussal tûzdelt tél van, de ritkábbak a nagyon durvák.
A zonális idõszakban sok enyhe tél van, ritkábbak a hidegek, de ha hideg, akkor nagyon durván.
Bocsánat a hebehurgya fogalmazásért, de tényleg rohanok!
Jó reggelt! Az OMSZ oldalán, a MET-ÉSZ meteora fórumában is tedd fel a kérdésed. 
Sokat beszéltünk már róla, más jellegû témában is szóba került, és egy ideje talán lász ír errõl a legtöbbet. Tudjuk, hogy a Kárpát-medencében a körülötte lévõ légköri képzõdmények (fõleg az akciócentrumokra gondolok) erõssége határozza meg az aktuális klímát. Úgy képzeljük ezt el, hogy pl. van olyan 5-10-30-stb. éves idõszak, amikor a megelõzõ idõszakhoz képest, az azori és/vagy az izlandi és/vagy télen a szibéiai akciócentrum erõsebb, vagy gyengébb. Ilyen változásokat mutattak ki, melyet az AMO-val hoznak kapcsolatba (csak az összefüggés nem a legerõsebb, és a mögötte lévõ fizikai hátteret sem ismerjük).
A lényeg, hogy ezen múlik, hogy egy-egy idõszakban inkább zonálisabb (óceáni), vagy inkább meridionálisabb (nedves vagy akár száraz kontinentális) éghajlati körülmények uralkodnak. (Bármelyikben is legyünk, a szélsõségek egyik típusa az, amikor pl. a meridionális idõszakban rosszkor köszönt be egy zonális idõszak, s emiatt egy tél kiugróan enyhére sikerül /2006-7/, vagy hasonló jelenség történik: sokan ezek léte miatt vonják kétségbe ezeknek a szakaszoknak a létét, s valóban rontja is a statisztikai kimutathatóságukat.)
Ez az egyik ok, ami miatt nem mindegy, hogy mikor írták az általad idézett könyve(ke)t. A másik ok, hogy ha elég régen, akkor még nem csak az aktuális klíma lehetett másmilyen, mint amit a fotóiddal bizonygattál (és én azt nem is kérdõjelezem meg), hanem talán még csak nem is tudták, hogy a klíma olyan mértékben változhat, hogy esetleg pl. idén már ne legyen igaz, amit ír. (Vagyis: ha tudták is, hogy a klíma változik, nem gondolták, hogy az országunk, tájegységeink addig leírt jellemzésének átírását is esetleg szükségessé teheti.)
Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon".
(Ami inkább probléma nekem, hogy sosem értettem, mit jelent a tavaszodás egy ilyen megfogalmazásban. Melegedés, egy adott T /napi T-átlag, Tmax/ elérése, vagy adott napi napfénytartam elérése, netán egy bizonyos növény kivirágzása?)
"Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan."
Ahogy olvasom néha egy-egy táj jellemzését, elõkerülnek olyan dolgok, hogy pl. a Naszály északi oldalán azért másmilyen az erdõ, mint a délin, mert ott más a mikroklíma. Ugyanígy a Börzsöny, Cserhát esetére is találtam már növényföldrajzilag ennyire differenciált megfigyeléseket, melyek a klíma különbözõségével okolják a növényzet változásait. Holott valóban igaz lehet, hogy olyan részletes megfigyelések nincsenek, hiszen ahhoz egy falura vagy 2-3 állomás kéne, de a földrajzi (geomorfológiai) sajátosságok alapján a mikroklíma különbözõségeire többnyire jól szoktak következtetni (fagyzug a völgyben van, északi vs. déli lejtõ, csapadékviszonyok, uralkodó szélirány által okozott helyi fõn, stb.).
Az utolsó mondatoddal egyetértek.
Úgy érzem, itt megint elõkerül a másik "kedvenc" témánk is: sajnos magunkra vagyunk utalva abból a szempontból, hogy meg tudjuk-e különböztetni a klimatológusokat a klímapolitikusoktól.
Saját példám, hogy bejártam az egyetemen az összes földtanosnak kötelezõ Meteorológia elõadásra, ahol szó volt klimatológiáról. Ott röpködtek az IPCC-tanok, meg minden ilyesmi. Aki viszont tényleg meteorológus lett, az tanult már paleoklimatológiát, alkalmazott klimatológiát, ugyanattól az elõadótól, sõt, speciként tartott elõadást magáról a klímapolitikáról is. Ezeken már tisztább volt a kép, sõt, utóbbin azt hiszem konkrétan el is mondta, hogy amit elsõ félévben hallgattak, azt nem szabad túl komolyan venni. Ma már ott tartunk, hogy az IPCC 2001-es elõrejelzései gyakorlatilag megdõlni látszanak. (Errõl JoeJack írt, amire Usrinnak volt válasza, át lettek rakva az Éghv-ba. Azzal sem értek mindenben egyet, de az itt most mindegy. Ha marad erõm, megírom azt is ott.)
A lényeg, hogy ezen múlik, hogy egy-egy idõszakban inkább zonálisabb (óceáni), vagy inkább meridionálisabb (nedves vagy akár száraz kontinentális) éghajlati körülmények uralkodnak. (Bármelyikben is legyünk, a szélsõségek egyik típusa az, amikor pl. a meridionális idõszakban rosszkor köszönt be egy zonális idõszak, s emiatt egy tél kiugróan enyhére sikerül /2006-7/, vagy hasonló jelenség történik: sokan ezek léte miatt vonják kétségbe ezeknek a szakaszoknak a létét, s valóban rontja is a statisztikai kimutathatóságukat.)
Ez az egyik ok, ami miatt nem mindegy, hogy mikor írták az általad idézett könyve(ke)t. A másik ok, hogy ha elég régen, akkor még nem csak az aktuális klíma lehetett másmilyen, mint amit a fotóiddal bizonygattál (és én azt nem is kérdõjelezem meg), hanem talán még csak nem is tudták, hogy a klíma olyan mértékben változhat, hogy esetleg pl. idén már ne legyen igaz, amit ír. (Vagyis: ha tudták is, hogy a klíma változik, nem gondolták, hogy az országunk, tájegységeink addig leírt jellemzésének átírását is esetleg szükségessé teheti.)
Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon".
(Ami inkább probléma nekem, hogy sosem értettem, mit jelent a tavaszodás egy ilyen megfogalmazásban. Melegedés, egy adott T /napi T-átlag, Tmax/ elérése, vagy adott napi napfénytartam elérése, netán egy bizonyos növény kivirágzása?)
"Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan."
Ahogy olvasom néha egy-egy táj jellemzését, elõkerülnek olyan dolgok, hogy pl. a Naszály északi oldalán azért másmilyen az erdõ, mint a délin, mert ott más a mikroklíma. Ugyanígy a Börzsöny, Cserhát esetére is találtam már növényföldrajzilag ennyire differenciált megfigyeléseket, melyek a klíma különbözõségével okolják a növényzet változásait. Holott valóban igaz lehet, hogy olyan részletes megfigyelések nincsenek, hiszen ahhoz egy falura vagy 2-3 állomás kéne, de a földrajzi (geomorfológiai) sajátosságok alapján a mikroklíma különbözõségeire többnyire jól szoktak következtetni (fagyzug a völgyben van, északi vs. déli lejtõ, csapadékviszonyok, uralkodó szélirány által okozott helyi fõn, stb.).
Az utolsó mondatoddal egyetértek.
Úgy érzem, itt megint elõkerül a másik "kedvenc" témánk is: sajnos magunkra vagyunk utalva abból a szempontból, hogy meg tudjuk-e különböztetni a klimatológusokat a klímapolitikusoktól.
Saját példám, hogy bejártam az egyetemen az összes földtanosnak kötelezõ Meteorológia elõadásra, ahol szó volt klimatológiáról. Ott röpködtek az IPCC-tanok, meg minden ilyesmi. Aki viszont tényleg meteorológus lett, az tanult már paleoklimatológiát, alkalmazott klimatológiát, ugyanattól az elõadótól, sõt, speciként tartott elõadást magáról a klímapolitikáról is. Ezeken már tisztább volt a kép, sõt, utóbbin azt hiszem konkrétan el is mondta, hogy amit elsõ félévben hallgattak, azt nem szabad túl komolyan venni. Ma már ott tartunk, hogy az IPCC 2001-es elõrejelzései gyakorlatilag megdõlni látszanak. (Errõl JoeJack írt, amire Usrinnak volt válasza, át lettek rakva az Éghv-ba. Azzal sem értek mindenben egyet, de az itt most mindegy. Ha marad erõm, megírom azt is ott.)
Jó estét! OMSZ-os kollégáktól szeretném megkérdezni, hogy Windows Phone rendszerû okostelefonokra is fejleszti a KõszofA Bt. a Meteora alkalmazást (Forrás: Link )? Ha igen, mikorra várható kb. a végfelhasználói változat?
Nem rinyálok, de a jelenlegi klíma idõszakban talán esõs évszaknak nevezném a jelenlegi, és az elmúlt jópár hetet. 
[esõ]
[esõ] 
Mellesleg folyamatosan 2-3-4-5 fokkal az átlag felett vagyunk és leszünk is egész héten. Vannak tények amelyeket lehet csûrni-csavarni, de attól még tények maradnak.
A rinyálóktól viszont lassan kérnék egy definíciót arra, hogy ha ez nem tavasz, akkor pontosan micsoda? Tél?
A rinyálóktól viszont lassan kérnék egy definíciót arra, hogy ha ez nem tavasz, akkor pontosan micsoda? Tél?
Mellesleg szerintem is tavaszias idõ van már.Ha meg mégsem, az sem baj..
Nem sokat kell már rá várni.Jön a tavasz, nyár és vele együtt a foci VB..
Nem sokat kell már rá várni.Jön a tavasz, nyár és vele együtt a foci VB..
Ha velem kezdõdtek ha nem, az általam idézett könyv klímaleírási részében több hiba, tévedés is van, innentõl kezdve akik elõttem végeztek meteorológiai és fenológiai megfigyeléseket, azok hibáztak, tévedtek.
Ráadásul pont az elsõk között tavaszodó térségrõl írni azt hogy ott késõn tavaszodik???
Ez olyan, mint a Bajnokok Ligáját megnyerõ csapatról azt írni, hogy a többihez képest rossz csapat.
Sõt, egymás után több Bajnokok Ligája sorozatban mindig az elsõ 3-ban lévõ csapatra azt írni, hogy a többihez képest rossz csapat.
Az, hogy sajnálod-e vagy sem, teljesen mindegy, itt nem sajnálat van, ez nem szubjektív dolog, ezek tények, az interneten, a könyvtárban lévõ adatokból, a klímalírásokból bárki könnyedén összerakhatja a dolgot.
Ha bárki, bármikor esetleg végzett fenológiai megfigyeléseket, nagyon nem mindegy, hogy azonos fajú és fajtájú növényeket vizsgált-e, vagy csak benyomásra, hangulatra alapozva ítélt-e, a Mecsek déli oldalát hasonlította egy zalai völgyhöz, vagy a szegedi belvárost egy vas megyei fenyveserdõhöz, egy Miskolc melletti völggyel, a síksággal vagy a Tokaj-hegy déli oldalával jellemezte az északkeleti térséget.
Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan.
"Egyébként kisebb-nagyobb vélt vagy valós hibák, vagy egy-egy tévesnek tûnõ következtetés senkit nem jogosít fel arra, hogy ilyen minõsíthetetlenül minõsítsen."
A meteorológiában nem, mert ott nincs, illetve évtizedeken, sõt, egy egész évszázadon keresztül nem nagyon volt visszajelzés, szemben például az építõiparral, az orvostudománnyal.
Ha az építész tévedett, összedõlt az épület, ne adj isten haláleset történt, ha az orvos tévedett nem kell ecsetelnem mi lett a következménye, a meteorológia, klimatológiának nem voltak ilyen drasztikus visszajelzései.
Én olyan cikkeket olvastam szakemberek nyilatkozataival a témával kapcsolatban, hogy a hajam égnek állt tõle.
Ráadásul pont az elsõk között tavaszodó térségrõl írni azt hogy ott késõn tavaszodik???
Ez olyan, mint a Bajnokok Ligáját megnyerõ csapatról azt írni, hogy a többihez képest rossz csapat.
Sõt, egymás után több Bajnokok Ligája sorozatban mindig az elsõ 3-ban lévõ csapatra azt írni, hogy a többihez képest rossz csapat.
Az, hogy sajnálod-e vagy sem, teljesen mindegy, itt nem sajnálat van, ez nem szubjektív dolog, ezek tények, az interneten, a könyvtárban lévõ adatokból, a klímalírásokból bárki könnyedén összerakhatja a dolgot.
Ha bárki, bármikor esetleg végzett fenológiai megfigyeléseket, nagyon nem mindegy, hogy azonos fajú és fajtájú növényeket vizsgált-e, vagy csak benyomásra, hangulatra alapozva ítélt-e, a Mecsek déli oldalát hasonlította egy zalai völgyhöz, vagy a szegedi belvárost egy vas megyei fenyveserdõhöz, egy Miskolc melletti völggyel, a síksággal vagy a Tokaj-hegy déli oldalával jellemezte az északkeleti térséget.
Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan.
"Egyébként kisebb-nagyobb vélt vagy valós hibák, vagy egy-egy tévesnek tûnõ következtetés senkit nem jogosít fel arra, hogy ilyen minõsíthetetlenül minõsítsen."
A meteorológiában nem, mert ott nincs, illetve évtizedeken, sõt, egy egész évszázadon keresztül nem nagyon volt visszajelzés, szemben például az építõiparral, az orvostudománnyal.
Ha az építész tévedett, összedõlt az épület, ne adj isten haláleset történt, ha az orvos tévedett nem kell ecsetelnem mi lett a következménye, a meteorológia, klimatológiának nem voltak ilyen drasztikus visszajelzései.
Én olyan cikkeket olvastam szakemberek nyilatkozataival a témával kapcsolatban, hogy a hajam égnek állt tõle.
11 órakor elkezdett szemerkélni az esõ, kb fél 12-kor már gyenge esõ volt.Nem volt túl nagy intenzitás, lényegében gyenge esõ, néha-néha közepes.Viszont nemrég átment rajtam egy beágyazott zápor ami azért már nem volt rossz, 7-8mm/h intenzitás lehetett benne.Összességében 2-2.5mm csapadék eshetett.Majd ha elállt pontosítok.
Ez milyen városra/helyre vonatkozik?
Bocs, látom, országos átlag. Elnézést kérek. Törölhetõ is a hsz, felesleges.
Bocs, látom, országos átlag. Elnézést kérek. Törölhetõ is a hsz, felesleges.
Írásod szubjektív részével nehéz vitatkozni.Ramaty tél volt és szebb,naposabb idõ is néz ki,mint eddig. (Persze ismerek olyat akinek az esõs idõ tetszik)Évszaknak megfelelõ idõ is van ,lehet ez is rendben.Viszont én a 10 +fokokról írtam!!Igaz 11 foknál már neked áll a zászló.
S azt is tartom bármennyire is évszaknak megfelelõ vagy akár melegebb az idõ,ha a nap nagy része vacogós ,lefagy a kéz mondjuk veteményezésnél és még szél is ronthat a hõérzeten.Ez a napsütés inkább még csak lélekmelengetõ s jól fel kell öltözni azért.De most én is szubjektív voltam,ott pedig nehéz kimondani a tutit!
S azt is tartom bármennyire is évszaknak megfelelõ vagy akár melegebb az idõ,ha a nap nagy része vacogós ,lefagy a kéz mondjuk veteményezésnél és még szél is ronthat a hõérzeten.Ez a napsütés inkább még csak lélekmelengetõ s jól fel kell öltözni azért.De most én is szubjektív voltam,ott pedig nehéz kimondani a tutit!
Nem lassan egy hónapja,hanem kisebb megszakításokkal egész télen.A következõkben gyakori lesz az é-ék-i áramlás és azzal is 10 fok feletti T.maxok lesznek a jellemzõk,március elején.Ez tulajdonképpen mindent elmond az idei tél "erejérõl". Tehát az idei tavaszt semmi sem veszélyezteti,valószínûleg még hosszabb távon sem,nemigen tud már téli hideg jönni sehonnan.Mindenesetre nekem nagyon feltûnõ és erõteljes az a változás ami ezen a télen történt az északi féltekén.
Úgy látszik egyiknek sem lesz tavasz addig, amíg nem leszünk hetekig 8-10 fokkal a sokévi átlag felett.
Sajnos ma is csak 3-5 fokkal leszünk fölötte. Szörnyû!
Sajnos ma is csak 3-5 fokkal leszünk fölötte. Szörnyû!
1. A GFS-en én nem, vagy szinte alig látok 0 fok alatti t850-et, amíg a szem ellát.
2. A jelenleg mutatott értékek kiváló, az évszakhoz képest picit még melegebb idõt is ígérnek (GFS fáklya.)
3. Miskolcon az elmúlt idõszakban a mostaninál alacsonyabb t850 mellett is kb. minden nap megvolt a +10. De nekem már az esti +7 +8 is csodás, egy ilyen ratyi tél után.
A gabesz által írt esõt sem igazán értem, hogy honnan szedi, ide szinte semmi nem néz ki belõle: Link
Értem én, hogy magyarok vagyunk, és lételemünk a nyígás meg a panaszkodás, de részemrõl egészen kiválónak látom a kilátásokat, mindkét modellen.
A yr.no diagrammot nem linkelem be újra, de már a szememet is gyönyörködteti.
2. A jelenleg mutatott értékek kiváló, az évszakhoz képest picit még melegebb idõt is ígérnek (GFS fáklya.)
3. Miskolcon az elmúlt idõszakban a mostaninál alacsonyabb t850 mellett is kb. minden nap megvolt a +10. De nekem már az esti +7 +8 is csodás, egy ilyen ratyi tél után.
A gabesz által írt esõt sem igazán értem, hogy honnan szedi, ide szinte semmi nem néz ki belõle: Link
Értem én, hogy magyarok vagyunk, és lételemünk a nyígás meg a panaszkodás, de részemrõl egészen kiválónak látom a kilátásokat, mindkét modellen.
A yr.no diagrammot nem linkelem be újra, de már a szememet is gyönyörködteti.
Nekem is mindegy. Csak te idézted valakitõl a 850 -es értéket és ezzel kapcsolatban írtad a jó idõt.Ha nem számít szerinted akkor meg nem kellene alapul venni érvelésnél. Amúgy 7.-tõl ne vegyél mérget a 10 + fokokra Miskolcon minden nap.Meg ilyenkor ez a 10 fok van 1-2 órát ,elõtte utána inkább a vacogás van.Nehezen emelkedik a fagypont körüli értékrõl viszont gyorsan hûl.Persze a napsütés része az rendben. 
Csak te idézted valakitõl a 850 -es értéket és ezzel kapcsolatban írtad a jó idõt.Ha nem számít szerinted akkor meg nem kellene alapul venni érvelésnél. Amúgy 7.-tõl ne vegyél mérget a 10 + fokokra Miskolcon minden nap.Meg ilyenkor ez a 10 fok van 1-2 órát ,elõtte utána inkább a vacogás van.Nehezen emelkedik a fagypont körüli értékrõl viszont gyorsan hûl.Persze a napsütés része az rendben. 
Teljesen mindegy a t850 nekem, száradjon ki a levegõ, az márciusi napállásnál ilyen T850 mellett már kiváló idõ, 10 feletti tmaxokkal, napsütéssel.
Ez minden csak nem príma Vagy ha esetleg neked az, javaslom Angliát Igaz kicsit hozzá kell szoknod a szeles esõs idõhöz de kb ezt kapod ami most lesz nálunk
Vagy ha esetleg neked az, javaslom Angliát Igaz kicsit hozzá kell szoknod a szeles esõs idõhöz de kb ezt kapod ami most lesz nálunk
Hát azért az ECM-en inkább 0 fokon és mínuszban fut a 850!Link
Mert nagyon nem is látszik belõle semmi!
Szárad a fáklya a sokéves átlagnál magasabb T-k mellett.
Maradjunk annyiban, hogy összességében igen príma idõszak elõtt állunk.
Szárad a fáklya a sokéves átlagnál magasabb T-k mellett.
Maradjunk annyiban, hogy összességében igen príma idõszak elõtt állunk.
"A GFS-t végigpörgetve amennyire enyhe volt a tél, amennyire elõre vannak a növények, annyira be fog most lassulni ahogy nézem.
Végig negatív 850 néz ki keleties áramlással."
Érdekes, én ebbõl nem látok semmit a GFS-en.
Az ECM-ne meg fõleg nagyon nem.... Link
Egy biztos: itt ÉK-en, fõleg Borsod dombosabb részén a minõsíthetetlenül pocsék téli idõjárás (2-5 fokban köd és szürkeség) után az utóbbi 2 hétben mesés idõjárás van, pozitív tminekkel és +10 feletti maxikkal. Köd szinte sehol nem volt, esõ néha igen, de nem vészes.
Én borzasztóan élvezem, most meg nemsokára kiszáradás is várható, még hosszabb, tartósabb napsütésekkel, és ezzel együtt magasabb tmaxokkal - tökély!
Végig negatív 850 néz ki keleties áramlással."
Érdekes, én ebbõl nem látok semmit a GFS-en.
Az ECM-ne meg fõleg nagyon nem.... Link
Egy biztos: itt ÉK-en, fõleg Borsod dombosabb részén a minõsíthetetlenül pocsék téli idõjárás (2-5 fokban köd és szürkeség) után az utóbbi 2 hétben mesés idõjárás van, pozitív tminekkel és +10 feletti maxikkal. Köd szinte sehol nem volt, esõ néha igen, de nem vészes.
Én borzasztóan élvezem, most meg nemsokára kiszáradás is várható, még hosszabb, tartósabb napsütésekkel, és ezzel együtt magasabb tmaxokkal - tökély!
Számomra az igazi tavasz már ott kezdõdik, hogy este sem hûl le úgy az idõ, mint motanság, és a föld is gyorsabban szívja a vizet, nincs nyákos párásság este. A napokban is mikor voltak melegebb nappalok, estére még elég erõsen lehûlt az idõ, a kezem majdnem lefagyott, hiába ninc negatívban a hõmérséklet, azért még fázós idõk vannak. Az igazi tavasz akkor jön ha napos 15+ fokok alakulnak ki tartósan! és nem pedig egyik nap így másik nap úgy. Téli helyzetre esélyt nem adnék továbbra sem, a tavalyi március százévek ritkasága lett, idén biztos nem taposunk 20 centi hóba március végén.
Persze attól még ez átlagos körüli most,nem azért írtam, mert március elején, pláne 3-án már repkednie kéne a 15+ fokoknak országosan De számomra még várat magára az igazi tavasz. Ez amolyan kora tavaszi idõ, ahogyan annak lennie is kell március elején.
Persze attól még ez átlagos körüli most,nem azért írtam, mert március elején, pláne 3-án már repkednie kéne a 15+ fokoknak országosan
De számomra még várat magára az igazi tavasz. Ez amolyan kora tavaszi idõ, ahogyan annak lennie is kell március elején.
Én ehhez csak annyit szeretnek hozzáfûzni, hogy inkább Floo álláspontját osztom, mert a globális felmelegedés elméletben annyi ellentmondás van, hirdetõit pedig nagyrészt önös szándékok vezérlik, ezért - bár lehetnek az elméletben igaz momentumok - egészében véve kamunak tartom, fõ, hogy az emissziós bizniszen egyesek jól teletömik a zsebüket 
Kedves Floo! A meteorológiai és fenológiai megfigyelések nem Veled kezdõdtek még Zalában sem! Sajnálom, hogy "legszakemberebb szakemberként" az alábbi "szerényen" tudományos kijelentésekre ragadtatod magad:
"Úgy marhaság a globális felmelegedés, ahogy a szakemberek elképzelték!
Egyébként lehet hogy valóban melegebb idõszakot élünk az éves(!) átlaghõmérsékletet nézve, de amiket következtettek ebbõl a szakemberek, az marhaság."
Egyébként kisebb-nagyobb vélt vagy valós hibák, vagy egy-egy tévesnek tûnõ következtetés senkit nem jogosít fel arra, hogy ilyen minõsíthetetlenül minõsítsen.
"Úgy marhaság a globális felmelegedés, ahogy a szakemberek elképzelték!
Egyébként lehet hogy valóban melegebb idõszakot élünk az éves(!) átlaghõmérsékletet nézve, de amiket következtettek ebbõl a szakemberek, az marhaság."
Egyébként kisebb-nagyobb vélt vagy valós hibák, vagy egy-egy tévesnek tûnõ következtetés senkit nem jogosít fel arra, hogy ilyen minõsíthetetlenül minõsítsen.
Hát igen: a tapasztalati "szabályok" éppen mostanában nem sokat érnek, mivel úgy látom, a cirkulációs gépezet nagyon ki van lendülve a kerékvágásából. Teljesen beteg dolog például, hogy több hónapja alig volt nagytérségi északias áramlás Közép-Európában. Olyat pedig, amit nyugati blokk idézett elõ, legutoljára Katalin körül láttunk. A január végi északi, északkeleti légmozgás sem atlanti blokknak vagy félblokknak volt köszönhetõ, hanem a szibériai AC peremének keleti áramlását fordította északira felettünk egy jó helyen "feljött" medi.
A délies áramlás viszont elképesztõen gyakori és hosszan tartó. Tulajdonképp október második felétõl makacsul vissza-visszatér (de ha meggondolom, már nyáron is domináns volt, tavaly április végétõl kezdõdõen)
Szóval, nyugodtan kijelenthetõ, hogy nagymértékû éghajlat-ingadozásnak vagyunk tanúi.(Ami természetesen nem tévesztendõ össze semmiféle globális és egyéb felmelegedéssel!)
A mostanihoz teljesen hasonló "kis klímakorszakot" éltem át 1982 nyarától 1983 késõ õszéig, illetõleg 2006 áprilisától 2007 tavaszáig. Ezekre is a hidegelárasztások hosszan tartó, feltûnõ hiánya volt a jellemzõ.
Látható, hogy a "túl meleg" szinoptikai helyzetek halmozódása mindkét esetben 1 évig, vagy valamicskével tovább tartott. Ha ebbõl a (talán helyes, talán helytelen) feltételezésbõl indulunk ki, gondolhatjuk, hogy idén még a tavaszi hónapok is vaskos pozitiv hõanomáliát hoznak -bár természetesen az is lehet, hogy már most megszakad az enyhe-meleg hónapok sorozata.
Mindenesetre, a modellek által jelenleg kilátásba helyezett kép középtávon nem sejtet az átlagnál lényegesen magasabb hõmérsékletet.
A délies áramlás viszont elképesztõen gyakori és hosszan tartó. Tulajdonképp október második felétõl makacsul vissza-visszatér (de ha meggondolom, már nyáron is domináns volt, tavaly április végétõl kezdõdõen)
Szóval, nyugodtan kijelenthetõ, hogy nagymértékû éghajlat-ingadozásnak vagyunk tanúi.(Ami természetesen nem tévesztendõ össze semmiféle globális és egyéb felmelegedéssel!)
A mostanihoz teljesen hasonló "kis klímakorszakot" éltem át 1982 nyarától 1983 késõ õszéig, illetõleg 2006 áprilisától 2007 tavaszáig. Ezekre is a hidegelárasztások hosszan tartó, feltûnõ hiánya volt a jellemzõ.
Látható, hogy a "túl meleg" szinoptikai helyzetek halmozódása mindkét esetben 1 évig, vagy valamicskével tovább tartott. Ha ebbõl a (talán helyes, talán helytelen) feltételezésbõl indulunk ki, gondolhatjuk, hogy idén még a tavaszi hónapok is vaskos pozitiv hõanomáliát hoznak -bár természetesen az is lehet, hogy már most megszakad az enyhe-meleg hónapok sorozata.
Mindenesetre, a modellek által jelenleg kilátásba helyezett kép középtávon nem sejtet az átlagnál lényegesen magasabb hõmérsékletet.
Én mar az eddigiekre való tekintettel nem fogadnék az égvilágon semmire, bár a modelleket elnézve eléggé esélyes az eddig gyakorlatilag nem létezõ északnyugati irányítás legalább pár nap erejéig. Viszont a CFS konzisztens jövõképe nem enged túl sok teret más konkluzioknak, mint az összességében enyhe es egyben száraz marciusnak. Aztán majd az idõjárás mondja ki az utolsó szót mint mindig.
Szombaton gyönyörû konvekció volt..1-1 congesuts is ki tudott alakulni, meló miatt viszont csak 1 képre futotta, és az is olyan lett amilyen..
"Az enyhe tél ellenére a kitavaszodás késõbb kezdõdik."
Ez a marhaság, Zala megye az elsõk között szokott lenni a kitavaszodáskor, pont az enyhe tél miatt.
Hogy miért képzelték el így a szakemberek, ez hosszabb írást igényelne!
Az elmúlt 7-8 évben fényképes beszámolókkal követtem végig a kitavaszodást, és visszamenõleg is vannak adataim és információim.
A szakemberek úgy képzelték el, hogy Zalában késõbb tavaszodik, mint az ország más részein, tehát a tavaszodásban nyugat-kelet irányúság figyelhetõ meg, nyilván erre gondoltak, a középhõmérséklet térképek alapján.
Közben Lentiben, ami nyugatra van Nagykanizsától, mindig elõbb tavaszodik, mint Nagykanizsán.
A kemény téli fagy ritka?
Pont olyan térségben írják ezt, ahol Lenti, Nagykanizsa, Letenye, és Zalaegerszeg településen fagyzugos, mély fekvésekben mértek, gyakran -20 fok alatti értékeket.
A nyári hónapok napfényátlaga kedvezõtlen?
Miután például Nagykanizsán 60 éves fûzfák árnyékában mérték a napsütést, persze hogy nyáron kevesebbet sütött a nap, mivel a fák lombosak nyáron, így jobban árnyékolták a napfénymérõt.
Muraszombat itt van a magyar-szlovén határ közvetlen közelében, több évben is több napfényt mértek ott, mint bárhol Magyarországon.
Közben meg 50 km-rel arrébb Nagykanizsán a legkevesebb napfényt mérték ugyanazon években.
Ezek adatok, tények, Te is utánajárhatsz, bárki megnézheti, szerényen is adatok meg szerénytelenül is.
Panther!
Úgy marhaság a globális felmelegedés, ahogy a szakemberek elképzelték!
Egyébként lehet hogy valóban melegebb idõszakot élünk az éves(!) átlaghõmérsékletet nézve, de amiket következtettek ebbõl a szakemberek, az marhaság.
Ez a marhaság, Zala megye az elsõk között szokott lenni a kitavaszodáskor, pont az enyhe tél miatt.
Hogy miért képzelték el így a szakemberek, ez hosszabb írást igényelne!
Az elmúlt 7-8 évben fényképes beszámolókkal követtem végig a kitavaszodást, és visszamenõleg is vannak adataim és információim.
A szakemberek úgy képzelték el, hogy Zalában késõbb tavaszodik, mint az ország más részein, tehát a tavaszodásban nyugat-kelet irányúság figyelhetõ meg, nyilván erre gondoltak, a középhõmérséklet térképek alapján.
Közben Lentiben, ami nyugatra van Nagykanizsától, mindig elõbb tavaszodik, mint Nagykanizsán.
A kemény téli fagy ritka?
Pont olyan térségben írják ezt, ahol Lenti, Nagykanizsa, Letenye, és Zalaegerszeg településen fagyzugos, mély fekvésekben mértek, gyakran -20 fok alatti értékeket.
A nyári hónapok napfényátlaga kedvezõtlen?
Miután például Nagykanizsán 60 éves fûzfák árnyékában mérték a napsütést, persze hogy nyáron kevesebbet sütött a nap, mivel a fák lombosak nyáron, így jobban árnyékolták a napfénymérõt.
Muraszombat itt van a magyar-szlovén határ közvetlen közelében, több évben is több napfényt mértek ott, mint bárhol Magyarországon.
Közben meg 50 km-rel arrébb Nagykanizsán a legkevesebb napfényt mérték ugyanazon években.
Ezek adatok, tények, Te is utánajárhatsz, bárki megnézheti, szerényen is adatok meg szerénytelenül is.
Panther!
Úgy marhaság a globális felmelegedés, ahogy a szakemberek elképzelték!
Egyébként lehet hogy valóban melegebb idõszakot élünk az éves(!) átlaghõmérsékletet nézve, de amiket következtettek ebbõl a szakemberek, az marhaság.
Jó írás, végre normális méretû kartogramokkal. Majd Budapestnél a télre elkészítem ezt: Link ahogy a januárra is. Budapesten 1901 óta a 2. vagy 3. lehetett, közel lesz a kettõ (2013/2014 és 1997/199.
.
Másfajta, betonbiztos felállás szinte biztosan nem lesz a közeljövõben, az nem nagyon gyakori dolog.
Viszont az eddigi elõoldali "verkli" a végét járja, minden bizonnyal hideg(ebb) idõszak veszi kezdetét a mostani alacsony nyomású etap után. A tél visszatérte persze korántsem biztos, bár tagadhatatlanul ez is benne van a pakliban.
Elnézve a modellkimeneteket, most nem fogadnék nagy tétben egy átlagosnál lényegesen melegebb márciusra. 
Viszont az eddigi elõoldali "verkli" a végét járja, minden bizonnyal hideg(ebb) idõszak veszi kezdetét a mostani alacsony nyomású etap után. A tél visszatérte persze korántsem biztos, bár tagadhatatlanul ez is benne van a pakliban.
Elnézve a modellkimeneteket, most nem fogadnék nagy tétben egy átlagosnál lényegesen melegebb márciusra.
Mivel nincs jogom feltölteni képtárba, ideírom.
2012.07.29.
Link
Ezen napon készített képek, videók, hiteles hõmérséklet adatok elérhetõk nálam.
2009-2013 közötti !pontos! hiteles mérések, Zala megye több pontján nagy lefedettséggel.
Csapadék, min/max hõmérséklet adatok. Óránként lebontással.
Nem reklám, csak gondoltam érdekel valakit.
2012.07.29.
Link
Ezen napon készített képek, videók, hiteles hõmérséklet adatok elérhetõk nálam.
2009-2013 közötti !pontos! hiteles mérések, Zala megye több pontján nagy lefedettséggel.
Csapadék, min/max hõmérséklet adatok. Óránként lebontással.
Nem reklám, csak gondoltam érdekel valakit.
Mindez úgy tudott kialakulni, hogy klasszikus zsinór zonalitás egyszer sem alakult ki térségünkben! Bízom benne, hogy nem kapunk a nyakunkba valami új, betonbiztos felállást, ami savanyú, hideg tavaszt okoz, az rosszabb lenne mint az enyhe tél. 
A britt Ac napirenden kezd lenni ... Link
Ez meg már tényleg vicces: Link Link
A britt Ac napirenden kezd lenni ... LinkEz meg már tényleg vicces: Link Link
Komolyan nem értem mi az egetrengetõ probléma a jelenlegi és a várható idõjárással. Azt aláírom, hogy nincs napokon át tartó verõfény, de azért annyira pocsék idõ sincs, mint amennyire sírnak-rínak néhányan, teszik ezt úgy, hogy alig 3 napja léptünk be az elsõ tavaszi hónapba. Bármennyire megdöbbentõ, március elején is szokott esõ esni.
Talán túlságosan el lettetek kényeztetve a télen! Könyörgöm, nézzük már meg, hogy március elsõ dekádjában mi az átlag!
Persze amíg nem vagyunk tisztában Magyarország éghajlatával, azzal, hogy hány fokon mozog a sokéves átlag, addig a március eleji 10 fok nem lesz tavasz. Fõleg nem igazi.
Az elégedetlenkedõknek ajánlom a tavalyi márciust! Na az nem volt tavasz! Se korai, se igazi.
Talán túlságosan el lettetek kényeztetve a télen! Könyörgöm, nézzük már meg, hogy március elsõ dekádjában mi az átlag!
Persze amíg nem vagyunk tisztában Magyarország éghajlatával, azzal, hogy hány fokon mozog a sokéves átlag, addig a március eleji 10 fok nem lesz tavasz. Fõleg nem igazi.
Az elégedetlenkedõknek ajánlom a tavalyi márciust! Na az nem volt tavasz! Se korai, se igazi.
Floo, arra azért kíváncsi lennék, mire alapozod, hogy a globális felmelegedés marhaság.
A táblázatot átnézve egy pillanatra meghökkentem: hogy lehetséges, hogy az idei tél 3 hónapjának egyike sem hozott kiemelkedõ enyheséget (dec. csupán a 38., január a 7., február pedig a 9. ebben a tekintetben), mégis, telünk a 3. legenyhébb a mérések kezdete óta.
Aztán rájöttem, hogy az biztosította a "dobogós" helyet, hogy mind a három téli hónap enyhe volt, ezen belül január és február szokatlanul enyhe. Az gyakori, hogy a tél elsõ fele nagy enyheséget hoz, azonban január második felében és februárban ilyenkor is általában hidegebbre fordul az idõ. Ritkábban az is elõ szokott fordulni, hogy zimankós december és január után a tél "kifúj", február már enyhére sikerül.
Idén télen a december, bár a sokéves átlagnál enyhébb lett, egyáltalán nem hozott kiemelkedõ enyheséget.
A január és február is szokatlanul enyhe volt ugyan, de nem extrém mértékben.
A tél egészének rekordenyheségéért tehát nem az enyheség szélsõséges mértéke, hanem szélsõségesen hosszantartó volta a felelõs (ahogy már elõttem mások megállapították)
Különösen az számít szokatlannak, hogy az enyhe december után a január és a február is szokatlanul enyhe idõjárást hozott. Hiszen a karácsonyi ünnepektõl a tél végéig tartó idõszakban mindössze a jan. 24-tõl február elsõ napjaiig számítható kb. 10 nap volt átlagos, illetve annál alacsonyabb hõmérsékletû.
Tehát, a szokatlan télért egy rendkívüli mértékben "bebetonozott" makrocirkulációs mechanizmus tehetõ felelõssé (mely Észak-Amerika egy részén ugyanolyan szokatlan, csak zord idõjárást okozott), s nem (legalábbis közvetlenül nem) a feltételezett éghajlatváltozás.
Aztán rájöttem, hogy az biztosította a "dobogós" helyet, hogy mind a három téli hónap enyhe volt, ezen belül január és február szokatlanul enyhe. Az gyakori, hogy a tél elsõ fele nagy enyheséget hoz, azonban január második felében és februárban ilyenkor is általában hidegebbre fordul az idõ. Ritkábban az is elõ szokott fordulni, hogy zimankós december és január után a tél "kifúj", február már enyhére sikerül.
Idén télen a december, bár a sokéves átlagnál enyhébb lett, egyáltalán nem hozott kiemelkedõ enyheséget.
A január és február is szokatlanul enyhe volt ugyan, de nem extrém mértékben.
A tél egészének rekordenyheségéért tehát nem az enyheség szélsõséges mértéke, hanem szélsõségesen hosszantartó volta a felelõs (ahogy már elõttem mások megállapították)
Különösen az számít szokatlannak, hogy az enyhe december után a január és a február is szokatlanul enyhe idõjárást hozott. Hiszen a karácsonyi ünnepektõl a tél végéig tartó idõszakban mindössze a jan. 24-tõl február elsõ napjaiig számítható kb. 10 nap volt átlagos, illetve annál alacsonyabb hõmérsékletû.
Tehát, a szokatlan télért egy rendkívüli mértékben "bebetonozott" makrocirkulációs mechanizmus tehetõ felelõssé (mely Észak-Amerika egy részén ugyanolyan szokatlan, csak zord idõjárást okozott), s nem (legalábbis közvetlenül nem) a feltételezett éghajlatváltozás.
Kedves Floo! Írod, hogy "Minden esetre sokat szoktam gúnyolódni a szakemberek marhaságain, mint például ezen Link
Ezt a "Zala" címû könyvben találtam, nyilván valóan eget verõ marhaság, hogy enyhe a tél, de késõn tavaszodik.
A tévedésük oka az állomások telepítése és az onnan gyûjtött adatok hibás értelmezése."
Az idézett linket kissé figyelmesebben is elolvashatnád, mert nem az a "marhaság" van benne, mint amire Te következtetsz belõle. Tanácsolom, légy egy kicsit szerényebb mind a METNET, mind pedig a saját szakmai megítélése érdekében.
Ezt a "Zala" címû könyvben találtam, nyilván valóan eget verõ marhaság, hogy enyhe a tél, de késõn tavaszodik.
A tévedésük oka az állomások telepítése és az onnan gyûjtött adatok hibás értelmezése."
Az idézett linket kissé figyelmesebben is elolvashatnád, mert nem az a "marhaság" van benne, mint amire Te következtetsz belõle. Tanácsolom, légy egy kicsit szerényebb mind a METNET, mind pedig a saját szakmai megítélése érdekében.
(Bár valószínûleg, nem csak én éreztem így.) Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat