Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Jó, nem estek egymásnak, csak lelépsz, mint tettem már én is párszor. De tudtam, hogy visszajövök, jan-ban volt 10 éve, hogy regisztráltam, hasonlón átestem többször is, de itt vagyok... 
Vannak, akik nem szívlelnek, de vannak, akik kiálltak mellettem és ez jól esett. Nem ismer itt senki,sokan szerintem egy otromba kötekedõ fráternek tartanak, pedig a valóságban senkivel sem szoktam összeveszni és kenyérre lehet kenni, a szigor nálam nem ismert fogalom, született liberális vagyok (nem politikailag, ott igazságpárti, vagyis balek). Remélem te is úgy vagy ezzel, mint én is, hogy keménykedsz a neten, aztán rájössz, hogy mi értelme ennek aztán megjuhászodsz, hisz rólad sem tudom elhinni, hogy egy kibírhatatlan kötekedõ összeférhetetlen szociopata vagy a nem netes életedben...
Az erdõk pusztulása egy összetett folyamat, valóban sokan mondták az utóbbi idõben, hogy a GM az oka meg a szárazság. Sokszor kifejtettem a csodálatos feketefenyõk pusztulásán síróknak a száraz/úgy mint kevés csapadékú/ évekrõl véleményemet, de sok értelme nem volt. Jó, hogy amit írtam adatokkal alátámasztottad, hogy nem egy szárazodó periódusban élünk. Ugyanakkor sajnos a szárazság nem csak a csapadéktól, hanem a melegtõl is függ stb. Az is látszik a statisztikákból, hogy a forró meg hõségnapok száma megnõtt,így több csapadék is lehet kevesebb, ha nagyobb a párolgás. Persze az sem mellékes, hogy a középkor óta az erdõk mennyisége és összetétele igencsak megváltozott nálunk is, így ugyanaz a klíma is másként hat, ha fele annyi az erdõ és 10 %-ra csökkent a mocsár. Sokan azt mondták az esõs,belvizes idõszakokban, hogy persze azért van baj, mert a vízelvezetõk eltömõdtek. Ha meg szárazság van az a baj, hogy a csatornázás, lecsapolás nem kéne, mert elvezeti pillanatok alatt az áldásos vizet.Egyszerre kéne a lecsapolás meg a vízvisszatartás, elzárni a zsilipet a Balatonon, meg lecsapolni, mert elönti a partmenti emberi létesítményeket. Mindig a természet a rossz, mert nem igazodik az ember kénye-kedvére. Ha fenyvest telepítünk 200-m-re, akkor miért nem olyan a klíma, hogy azok ne pusztuljanak ki ?
Jakucs Pál is megírta, hogy a légszennyezés az oka az erdõk pusztulásának, mert 1990-ben nem hallott a GM-rõl. Amióta tanárok verik a fejekbe már alsóban a GM-met, meg kiszáradásunkat, már nem is léteznek savas esõk vagy más csacskaságok, csak CO2 aztán sluszz.
Remélem még írsz ide, különben árvának érzem még magam...
Vannak, akik nem szívlelnek, de vannak, akik kiálltak mellettem és ez jól esett. Nem ismer itt senki,sokan szerintem egy otromba kötekedõ fráternek tartanak, pedig a valóságban senkivel sem szoktam összeveszni és kenyérre lehet kenni, a szigor nálam nem ismert fogalom, született liberális vagyok (nem politikailag, ott igazságpárti, vagyis balek). Remélem te is úgy vagy ezzel, mint én is, hogy keménykedsz a neten, aztán rájössz, hogy mi értelme ennek aztán megjuhászodsz, hisz rólad sem tudom elhinni, hogy egy kibírhatatlan kötekedõ összeférhetetlen szociopata vagy a nem netes életedben...
Az erdõk pusztulása egy összetett folyamat, valóban sokan mondták az utóbbi idõben, hogy a GM az oka meg a szárazság. Sokszor kifejtettem a csodálatos feketefenyõk pusztulásán síróknak a száraz/úgy mint kevés csapadékú/ évekrõl véleményemet, de sok értelme nem volt. Jó, hogy amit írtam adatokkal alátámasztottad, hogy nem egy szárazodó periódusban élünk. Ugyanakkor sajnos a szárazság nem csak a csapadéktól, hanem a melegtõl is függ stb. Az is látszik a statisztikákból, hogy a forró meg hõségnapok száma megnõtt,így több csapadék is lehet kevesebb, ha nagyobb a párolgás. Persze az sem mellékes, hogy a középkor óta az erdõk mennyisége és összetétele igencsak megváltozott nálunk is, így ugyanaz a klíma is másként hat, ha fele annyi az erdõ és 10 %-ra csökkent a mocsár. Sokan azt mondták az esõs,belvizes idõszakokban, hogy persze azért van baj, mert a vízelvezetõk eltömõdtek. Ha meg szárazság van az a baj, hogy a csatornázás, lecsapolás nem kéne, mert elvezeti pillanatok alatt az áldásos vizet.Egyszerre kéne a lecsapolás meg a vízvisszatartás, elzárni a zsilipet a Balatonon, meg lecsapolni, mert elönti a partmenti emberi létesítményeket. Mindig a természet a rossz, mert nem igazodik az ember kénye-kedvére. Ha fenyvest telepítünk 200-m-re, akkor miért nem olyan a klíma, hogy azok ne pusztuljanak ki ?
Jakucs Pál is megírta, hogy a légszennyezés az oka az erdõk pusztulásának, mert 1990-ben nem hallott a GM-rõl. Amióta tanárok verik a fejekbe már alsóban a GM-met, meg kiszáradásunkat, már nem is léteznek savas esõk vagy más csacskaságok, csak CO2 aztán sluszz.
Remélem még írsz ide, különben árvának érzem még magam...
Tetszik a friss OMSZ elõre jövõhét közepére. Változóan felhõs idõ, 10-15, majd 12-17 fokos maximumokkal. Nálam ez már tavasz, fõleg így február utolsó napjaiban.
Végig nézve a friss ECM-et, az azori AC ahogy az idõ múlásával egyre jobban terebélyesedik Nyugat-Európán át észak illetve Közép-Európa felé, 240 óra felett néhány kockával meghozhatja a vérbeli meleg tavaszt és talán végre a száraz idõt. De hát ilyen tartományban, ugye mese habbal egyelõre. 
Az 5 mm feletti itt sem túl gyakori, bár pontos adatokkal (egyelõre) nem tudok szolgálni. Saját célra nem a hivatalos idõintervallum szerint (6 UTC-tõl - másnap 6 UTC-ig) mérek, sokkal inkább az összmennyiség érdekel. Tehát az adott ciklon, hidegfront, melegfront stb. mennyi csapadékot adott összesen. Így könnyen elõfordulhat, hogy pl. a hidegfront 7 mm-t "pottyantott" le, de 3 mm az egyik, 4 mm pedig a másik naphoz írandó. Ahogy beüzemelem az állomást, nyilván helyesen fogok mérni.
Elérkezett hát a szombat este, kíváncsian várom a friss híreket a Mátrából, hogy miként alakulnak a dolgok. Volt már váltás hóra ? Holnap estig még hány cm jöhet le ? Érdemes e felmenni, annak aki friss havat akar látni ?
Az benne a "trükk", hogy Kanada nagy részére nem szakad semmi, hanem ott alakul ki a szárazföld fölött a hidegmag.
Látszik is az ábrán mely területrõl van szó (Nyugat-Kanada, az óceáni áramlatoktól hegység által védett rész).
Látszik is az ábrán mely területrõl van szó (Nyugat-Kanada, az óceáni áramlatoktól hegység által védett rész).
Átmeneti szünet után újra megeredt, Dny felõ jön az utánpótlás, úgy látszik megint ide mászik a csapadék, csak abban bízok hogy az egyre erõsödõ szél majd szétszedi a csapimezõt, valamint szárítja kicsit a talajt...
Nálam már 11 mm-nél jár az eddigi csapadék. Nem a mai napi hanem az összes. Talán meglehet összesen a 20mm. [esõ]
A frissen lehullott csapadékkal (tegnap és ma: 7-7,5 mm) közelítjük a február havi átlagot (23-25 mm).
A következõ télen indul az újjabb játszma, November végén kíváncsi leszek mekkora lesz a változás a tavalyihoz képest, kész rémálom lenne, ha minden maradna a régiben, belegondolni is rossz...
A dolog érdekessége, hogy a kisebb mennyiségû hideg viszont nem homogén módon oszlik el, hanem rászakad Amerikára, vagy Kelet-Ázsiára. Ebben a játszmában sajnos szívóágon vagyunk itt Közép-Európában.
Rövid idõre kisütött a nap, igaz, hogy vékony felhõrétegen keresztül, de így is nagyon jól esett. Csapadék szempontjából a szlovák ECMWF-nek lett igaza, amely tegnapi futásában már alig várt mára csapadékot. 
Most képzeld magad abba a helyzedbe, hogy az USA-ban vagy és ott írod ezt, vajon mennyire vígasztalná õket az Északi sarki bemelegedés?
Adott peremfeltételek mellett mûködik egy kiegyenlítõdési mechanizmus a sarkok közt. Ma még nem teljesen tisztázott módon, de amikor a déli sark "túlhûl", akkor az északi sarkon a légkör melegedést kezd el produkálni. Ha az északi sark hûl le nagyon, akkor pedig a déli sark atmoszférája kompenzálja ezt felmelegedéssel.
Természetesen más helyzet áll elõ, amikor a globálsugárzás összege csökken, a Föld pálya-elemeinek megváltozása következtében, mert akkor szinkron lehûlés is történhet.
Természetesen más helyzet áll elõ, amikor a globálsugárzás összege csökken, a Föld pálya-elemeinek megváltozása következtében, mert akkor szinkron lehûlés is történhet.
Mindenki nyugodjon le, vagy kiosztok pár szaktanári figyelmeztetést!!!!
Éna saját méréseim alapján azt tapasztaltam, hogy pl a 90-es években sokkal gyakoribbak voltak erre a 30-50+ mm-es záporos jellegû csapadékok, mint a 2000-es évektõl.
Akkoriban (90-es évek) voltak itt 1000mm-es éves szummák, de a legendás 2010 is ebbe a kategóriába tartozott.
Nem emlékszem melyik évben, de volt olyan, hogy a Mecseken augusztusban vörös volt az egész erdõ, tavalyelõtt pedig a kukorica száradt el teljesen.
A lényeges szerintem az, hogy egy elszáradt fát nem ment meg egy hóvégi 120 mm-es két nap, viszont azért az se lehet mondani, hogy a számokat felejtsük el, mert a "statisztika mindig hazudik" (ezt általában olyanok hangoztatják, akik nem értenek hozzá)
Éna saját méréseim alapján azt tapasztaltam, hogy pl a 90-es években sokkal gyakoribbak voltak erre a 30-50+ mm-es záporos jellegû csapadékok, mint a 2000-es évektõl.
Akkoriban (90-es évek) voltak itt 1000mm-es éves szummák, de a legendás 2010 is ebbe a kategóriába tartozott.
Nem emlékszem melyik évben, de volt olyan, hogy a Mecseken augusztusban vörös volt az egész erdõ, tavalyelõtt pedig a kukorica száradt el teljesen.
A lényeges szerintem az, hogy egy elszáradt fát nem ment meg egy hóvégi 120 mm-es két nap, viszont azért az se lehet mondani, hogy a számokat felejtsük el, mert a "statisztika mindig hazudik" (ezt általában olyanok hangoztatják, akik nem értenek hozzá)
Az AO rövid idõre megint lefelé merészkedik:Link A NAO viszont változatlan, ugyanúgy pozitívban fut, tehát marad a nyugati ciklon-elõoldalas helyzet. Nagy változás így nem hiszem hogy lesz, de hidegöblítések könnyen lehetnek. Tõlünk Északra nevetségesen gyenge a hidegfelhalmozódás és az ÉK-i hidegmag is sokat gyengült:Link
Teljesen így igaz, ahogy írod. Ezek fontos gondolatok voltak egyszersmind!! [esõ]
Klímatológiához sajnos nem konyítok, csak (extrém) idõjárás bolond vagyok, nagyon amatõr szinten.
Az antarktiszi jégtakaró most miért növekszik, míg az Északi Sarké csökken? Milyen idõszakonként fordul meg ez a folyamat?
Az antarktiszi jégtakaró most miért növekszik, míg az Északi Sarké csökken? Milyen idõszakonként fordul meg ez a folyamat?
Jaj de kis buták vagytok! 
Az növények oldaláról nem csak az átlagokat kell nézni, hanem az eloszlást is!
2010-ben 1000 mm felett voltunk(csapadék maximum rekord), 2011 nyarán meg kókadozott minden.
2012/13 telén esett minden 1,5-dik nap, nyáron meg ki volt égve a fû és csuklóig le lehetett nyúlni a talaj repedéseibe.
Illetve a csapadék évek óta konvektiv, területi eloszlásban szeszélyes, ráadásul egy nyári felhõszakadás nem úgy hasznosul mint egy csendes esõ!
Ha vegetációs idõszak elsõ felében esik 30 mm, a végén meg 350 mm, akkor az átlag jó, csak éppen kiszáradt fákra esett rá a 350 mm!
Stb stb stb!
Az növények oldaláról nem csak az átlagokat kell nézni, hanem az eloszlást is!
2010-ben 1000 mm felett voltunk(csapadék maximum rekord), 2011 nyarán meg kókadozott minden.
2012/13 telén esett minden 1,5-dik nap, nyáron meg ki volt égve a fû és csuklóig le lehetett nyúlni a talaj repedéseibe.
Illetve a csapadék évek óta konvektiv, területi eloszlásban szeszélyes, ráadásul egy nyári felhõszakadás nem úgy hasznosul mint egy csendes esõ!
Ha vegetációs idõszak elsõ felében esik 30 mm, a végén meg 350 mm, akkor az átlag jó, csak éppen kiszáradt fákra esett rá a 350 mm!
Stb stb stb!
Nekem inkább a csapadék gyakoriságával vannak a gondjaim, nem a mennyiségével. Rengeteg a csapadékos nap, de 5 mm feletti napi összeg elvétve akadt még ebben az évben. Eddig idén cca. 60 mm hullott, ez átlag körüli, vagy kissé afölötti.
Hát csak röviden: a 19.század végén még rengeteg mocsaras -lápos terület volt az országban, nem beszélve a patakok, folyók természetes vízmegtartó képességérõl,a szabályozások elõtti kedvezõ hidrológiai állapotokról,a rosszul tervezett és rosszul mûködtetett meliorációs rendszer hiányáról ,ami még sok helyütt ma is több kárt okoz mint hasznot... Ezek mind-mind csökkentették a száraz idõszakok káros hatásait. De említhetném még csak érdekesség képpen, az az idõtájt alkalmazott szántóföldi termesztéstechnikák közül a monokultúra ellentéteként alkalmazott kíváló eljárást,amikor pl a kukorica mellé-közé babot, és tököt vetettek. A tök kíválóan takarta a talajt,gátolta a túlzott párolgást,és a gyomosodást... Megnõtt a terület biodiverzitása is.A mocsaras, lápos területek fontos" mikrometeorológiai"b hatásokkal is bírtak. Többféle növény ilyen együtt termesztésekor a kialakuló júliusi légköri aszály nem tudott komoly károkat tenni ,ellentétben manapság pl.a kukoricákban a termés képzõdést súlyosan befolyásolja. Tehát az akkori hidrogeologiai-hidrometeorológiai viszonyok sajnos antropogén hatások miatt ma már kedvezõtlenebbek az aszályok átvészelésére.
Szerintem higgadj le és ne hisztizz felnõtt férfi ember létedre.
Senki nem állította,hogy tök hülye vagy. Az archív adatok feltárása terén sem vitatja el senki az erényeidet, kitartásod.
Az erdõklíma és erdészet témában azonban hülyeségeket jelentesz (!) ki minden kétely nélkül, hozzáértés hiányában. Nem véleményt írsz, kijelented: az erdõk nem száradnak, csak a támogatásért hisztizünk. Szlovéniában nem volt katasztrófális erdõpusztulás, csak média hiszti.A szakmai tényeket nem gondolod végig és ha leírják neked csak azért sem fogadod el, mert te kijelentetted. Miután leírják, utána elkezdesz csapkodni és megsértõdsz, ha kardot rántva szablyába szaladsz.(Képletesen). Olvasd vissza milyen hangnemben írtál, másnak feltûnt.
A vélt sérelmeid belõled erednek, kint, bent, zseni, tök hülye, egyebek. Ennek mi köze hozzám, a témához, bármihez, bárkihez. Belõled erednek.
Nem tudom minek a hírében állok, vagy nem állok. Nem is érdekel. Szerintem a valóság talajától messze lévõ szubjektív képzelgéseket építesz.
A hónapokig be se nézek vagdalkozás szintén mosolyogni való. Moderátorként nem az a dolgom, hogy kommentekkel szõjem át a fórumokat. Ha olyan a téma - és ez most fõleg az erdõt érintõ sok féle kérdés - akkor írok.
Nincs mélyen tisztelt belsõ vezetés. Mi vagyunk. Te, és még sok felhasználó és néhány még kitartó belsõs. Tõlünk függ az oldal.
Ez a varázslatos szövegû LAM fényezõs duma meg egészen gyerekes kinek van hosszabb micsodája az oviban..szerintem, te se gondolod komolyan..reméljük..
Senki nem állította,hogy tök hülye vagy. Az archív adatok feltárása terén sem vitatja el senki az erényeidet, kitartásod.
Az erdõklíma és erdészet témában azonban hülyeségeket jelentesz (!) ki minden kétely nélkül, hozzáértés hiányában. Nem véleményt írsz, kijelented: az erdõk nem száradnak, csak a támogatásért hisztizünk. Szlovéniában nem volt katasztrófális erdõpusztulás, csak média hiszti.A szakmai tényeket nem gondolod végig és ha leírják neked csak azért sem fogadod el, mert te kijelentetted. Miután leírják, utána elkezdesz csapkodni és megsértõdsz, ha kardot rántva szablyába szaladsz.(Képletesen). Olvasd vissza milyen hangnemben írtál, másnak feltûnt.
A vélt sérelmeid belõled erednek, kint, bent, zseni, tök hülye, egyebek. Ennek mi köze hozzám, a témához, bármihez, bárkihez. Belõled erednek.
Nem tudom minek a hírében állok, vagy nem állok. Nem is érdekel. Szerintem a valóság talajától messze lévõ szubjektív képzelgéseket építesz.
A hónapokig be se nézek vagdalkozás szintén mosolyogni való. Moderátorként nem az a dolgom, hogy kommentekkel szõjem át a fórumokat. Ha olyan a téma - és ez most fõleg az erdõt érintõ sok féle kérdés - akkor írok.
Nincs mélyen tisztelt belsõ vezetés. Mi vagyunk. Te, és még sok felhasználó és néhány még kitartó belsõs. Tõlünk függ az oldal.
Ez a varázslatos szövegû LAM fényezõs duma meg egészen gyerekes kinek van hosszabb micsodája az oviban..szerintem, te se gondolod komolyan..reméljük..
Közben a GFS modell megduplázta ide, a ma estétõl, holnap estig tartó csapadék mennyiségét. Jó 20 mm esõt vár most.
Egyáltalán nem biztos. Létezõ jelenség ugyanis a sarkok jégsapkájának fordítottan arányos változása. És valóban, az Antarktisz jégtakarója hízik, miközben az Északi Sarké csökken. A folyamat egyértelmû, ami azt jelenti, hogy még 2050-ig elõállhat a jég nélküli Északi Sark állapot, még ha csak rövid idõre is a szeptemberi hónapban. Ráadásul a sarki jég minimális kiterjedésében sokkal nagyobb arányú a csökkenés, mint az átlagos, vagy a maximális kiterjedésben: Link
Sajnos már akkor is száradtak: Link
A Jakucs prof. által vezetett "Síkfõkút Project" kutatásaiban, amely 1972-ben indult, és több mint 30 évig tartott, a 90-es években én is tevékenykedtem jó pár évig. Ajánlom a fenti linket a figyelmedbe.
A Jakucs prof. által vezetett "Síkfõkút Project" kutatásaiban, amely 1972-ben indult, és több mint 30 évig tartott, a 90-es években én is tevékenykedtem jó pár évig. Ajánlom a fenti linket a figyelmedbe.
Igen én tök hülye vagyok, Te meg bölcs!!! No ezért hagyják itt sokan az oldalt mert bent CSAK OKOSAK VANNAK és kint TÖK HÜLYÉK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ne viccelj már néha hónapokig be sem nézel aztán mint egy megvadult bika tombolsz, ez mindig is így volt és így is lesz de már megszoktam tõled. Az, hogy tudásod hatalmas szintû ezt mindenki tudja minek fényesíteni még magad? Én csak egy ki egyszerû szürke egér a számokkal tudok csak játszani de Te a legnagyobb gondolkodó hírében varászlatos szöveggel próbálod elkápráztatni az olvasót. Akik ismernek tudják, akik nem majd meg tudják, hogy mit is jelent LAM név!
Itt én befejeztem az oldallal örökre! Nincs értelme ostoba emberekkel tovább társalogni hisz mindenki tök gyagyás, a mélyen tisztelt belsõ vezetés a legjobb, a legokosabb a legszuperebb, de nem gond az oldal úgyis dögrováson van és hamarosan be is fog dögleni mint az ország erdõi!
Nem lesz többé adat mert nincs értelme és szakmai elemzés sem részemrõl mert minek ha hülye vagyok!!!
Az életem legjobb döntése az volt, hogy a egoista belsõ kört otthagytam, és sajnos sokáig kiálltam az oldal mellett, de minek?!
Itt én befejeztem az oldallal örökre! Nincs értelme ostoba emberekkel tovább társalogni hisz mindenki tök gyagyás, a mélyen tisztelt belsõ vezetés a legjobb, a legokosabb a legszuperebb, de nem gond az oldal úgyis dögrováson van és hamarosan be is fog dögleni mint az ország erdõi!
Nem lesz többé adat mert nincs értelme és szakmai elemzés sem részemrõl mert minek ha hülye vagyok!!!
Az életem legjobb döntése az volt, hogy a egoista belsõ kört otthagytam, és sajnos sokáig kiálltam az oldal mellett, de minek?!
+1
--------------
Itt reggeltõl megállás nélkül eseget, de többnyire gyengén, úgy néz ki itt alul fog teljesíteni a front, ami nem is baj, bár estig még lejöhet pár mm.. Takt. 7 fok.
--------------
Itt reggeltõl megállás nélkül eseget, de többnyire gyengén, úgy néz ki itt alul fog teljesíteni a front, ami nem is baj, bár estig még lejöhet pár mm.. Takt. 7 fok.
jó , de itt amerikára is mutat pirosas színet , ha jóban megnézzük
Ok nem esünk egymásnak, de azt nem értem, hogy pl 1860 vagy az 1980-as években miért is nem száradt ki az ország de több ilyen évtizedrõl tudunk mikor magas volt a hõségidõszakok száma és kevesebb volt a csapadék. Most tudjuk, hogy nyáron sok van ez tény, de pl május és szeptember átlaga csökkent az elmúlt évtizedben hõmérsékletileg, de pl júliusé nõt ez is tény, de az is, hogy ezzel párhuzamosan növekszik a csapadék mennyisége. Én nagyon jól tudom, hogy az 1920-as években olyan hõségidõszakok voltak, hogy ha klímakutatok ezt tudnák, mert sajnos fogalmuk sincs róla, tehát ha tudnák akkor nem mondanának akkor baromságokat mint mondanak. Nem ilyen egyszerû ez a dolog ez biztos én tisztába vagyok vele, de könnyû mindent ráfogni hagy melegszünk és száradunk ha a fene fenét eszik is így van nincs más ezt fújjuk tele a médiában és mindenhol!
Gyorsan számoltam egy fõvárosra vonatkozó tenyéssz idõszakot a legkritikusabb idõszakban májustól szeptemberig 5 hónapra évtizedre lebontva, kiválasztottam 5 évtizedet 1860, 1880, 1950 1980 és az elmúlt évtizedet:
1860-as évek:
Május: 47,1mm
június: 45,6 mm
július: 33,9 mm
augusztus: 41,4 mm
szeptember: 32,9 mm
A tenyészidõszak átlagos összmennyisége: 200,9 mm
1880-as évek:
május: 47,9 mm
június: 62,5 mm
július: 51,0 mm
augusztus: 53,9 mm
szeptember: 55,9 mm
Össz: 271,2 mm
1950-es évek:
május: 54,6 mm
június: 76,6 mm
július: 70,8 mm
augusztus: 38,6 mm
szeptember: 31,9 mm
Össz: 277,5 mm
1980-as évek.
május: 66,4 mm
június: 55,6 mm
július: 34,1 mm
augusztus: 53,9 mm
szeptember: 36,5 mm
Össz: 246,1 mm
Elmúlt évtized:
május: 60,8 mm
június: 80,9 mm
július: 68,5 mm
augusztus: 79,2 mm
szeptember: 52,7 mm
Össz: 342,1mm !!!!
Ehhez nem tudok mit hozzátenni minden évszak csapadék mennyisége a legmagasabb az elmúlt évtizedben és ezek tények. Nem is kívánok többet foglalkozni a dologgal.
Ja még annyi, hogy tudom számok értelmezhetetlen dolgok de a mérés számokból áll:-)
Gyorsan számoltam egy fõvárosra vonatkozó tenyéssz idõszakot a legkritikusabb idõszakban májustól szeptemberig 5 hónapra évtizedre lebontva, kiválasztottam 5 évtizedet 1860, 1880, 1950 1980 és az elmúlt évtizedet:
1860-as évek:
Május: 47,1mm
június: 45,6 mm
július: 33,9 mm
augusztus: 41,4 mm
szeptember: 32,9 mm
A tenyészidõszak átlagos összmennyisége: 200,9 mm
1880-as évek:
május: 47,9 mm
június: 62,5 mm
július: 51,0 mm
augusztus: 53,9 mm
szeptember: 55,9 mm
Össz: 271,2 mm
1950-es évek:
május: 54,6 mm
június: 76,6 mm
július: 70,8 mm
augusztus: 38,6 mm
szeptember: 31,9 mm
Össz: 277,5 mm
1980-as évek.
május: 66,4 mm
június: 55,6 mm
július: 34,1 mm
augusztus: 53,9 mm
szeptember: 36,5 mm
Össz: 246,1 mm
Elmúlt évtized:
május: 60,8 mm
június: 80,9 mm
július: 68,5 mm
augusztus: 79,2 mm
szeptember: 52,7 mm
Össz: 342,1mm !!!!
Ehhez nem tudok mit hozzátenni minden évszak csapadék mennyisége a legmagasabb az elmúlt évtizedben és ezek tények. Nem is kívánok többet foglalkozni a dologgal.
Ja még annyi, hogy tudom számok értelmezhetetlen dolgok de a mérés számokból áll:-)
Rettentõ idétlen ez a színskála, 3-szor van benne fehér...
Az Északi-Sark bemelegedése viszont valóban látványos.
Az Északi-Sark bemelegedése viszont valóban látványos.
Irigylem az egódat!! De komolyan, végre Valaki, aki tényleg tud!! Hát csak számolgass tovább és semmi szubjektivitás. Azt viszont figyelmedbe ajánlom, hogy tavaly,és tavalyelõtt rengeteg objektív bizonyíték (Totálisan elégett kukorica táblák...stb.)van arra,hogy ha így -ha úgy, de hatalmas területeken tombolt kíméletlen hõséggel párosult aszály. Aki járta az országot, szörnyülködve tapasztalhatta!! Még valami, nekem nincs erdõm. Pedig jó volna ha lenne, Neked pedig nem is ajánlanám hogy legyen! 
Meg, meg. Sajnos a szakmaiatlan csúsztatások ezzel járnak..Mert unius libri homo Veled ellentétben nincs mániákus kényszerem a bölcsek köve birtoklására, fõleg, ha csak egy könyvûen értek valamihez. Szép dolog és becses erény az autodidakta tudás, de a kellõ visszacsatolás és önkontrol szintén nem lebecsülendõ erény. Kicsit még gyakorold. Így nem tennél ex catedra kijelentéseket, abban ami nem a szakmád és elég kétes vagy nulla értékû a tudásod benne. És finom voltam. Tudod, múltkor az eseted a tátrai lucosokkal. Kicsit mellélõttél. Viszont nem tudom eldönteni, hogy ezen "az akkor is csak nekem van igazam" kamasz hisztin, most röhögjek vagy sírjak.
Tények:
Ad 1.1980-as évek pont a félelmetes mértékû kocsánytalan tölgy-elhalás (száradás) legendás korszaka.Bakonytól a Zemplénig.
Ad 2.Az állam erdészeti rendszerben senki nem kap támogatást, ha kiszárad az erdõ, klímakár éri. A magán még inkább nem. Ez már ökonómia és államigazgatás. Kevered az agráriumot az erdészeti ágazattal.
Ad 3. Olvasgass egy Mátyás Csaba nevû akadémikust, aki szintén biztos nem tudja az okokat. Valami Nature vagy miben publikált errõl.
Ad4. Elemei statisztika. Éves, havi bontások ebben a témában erõsen generalizáltak. Ezt nem is értem minek kell mondanom. Vagyis értem. Eloszlás!! Kutass fel erdõterületekre napi bontású statisztikákat és tegyél mellé állomány alatti rh méréseket is, NDVI index-ekkel megspékelve. Láss csodát. Sokat érsz a bükkösödben a nyári csapi maxid havi bontású meglétével, meg az éves szummában kipipálható 800 mm-eddel, ha a júniusi 150 mm-ed a hónap utolsó két napján hullott le. És biztos hallottál az areális leöblítés fogalmáról, meg az evapotranspirációról is. Növekedhet a tenyészidõszaki csapadékod, ha az egy sült betonra hullik le és a 60%-a az átforrósodott lombozatról elpárolog, majd a maradék a nagy reliefen úgy robog lefelé, mintha csatornába öntötték volna. Mi is hasznosul belõle?
Vagyis a mindenható csapadékadataid mellé máris olyan tudományterületek lépnek be, hogy felszínalaktan, fafajismeret, temõhelyismeret, növénytan, talajtan.
Egy szó mint száz, "ez az akkor is igazam van, mert igazam van, mert kiszámoltam" egy zsákutca. Az nem baj amíg magadat ámítod vele, csak itt kevésbé felvértezettek is olvassák és még a végén elhiszik.
Egy olyan állítás, miszerint egyetlen bemenõ adatbõl, egy sok száz inputból és outputból felépülõ oda-visszacsatolások hálózatát (erdõ) akarsz leírni, ne haragudj, de klasszikus tudománytalan röhej szint...
Sajnos a szakmaiatlan csúsztatások ezzel járnak..Mert unius libri homo Veled ellentétben nincs mániákus kényszerem a bölcsek köve birtoklására, fõleg, ha csak egy könyvûen értek valamihez. Szép dolog és becses erény az autodidakta tudás, de a kellõ visszacsatolás és önkontrol szintén nem lebecsülendõ erény. Kicsit még gyakorold. Így nem tennél ex catedra kijelentéseket, abban ami nem a szakmád és elég kétes vagy nulla értékû a tudásod benne. És finom voltam. Tudod, múltkor az eseted a tátrai lucosokkal. Kicsit mellélõttél. Viszont nem tudom eldönteni, hogy ezen "az akkor is csak nekem van igazam" kamasz hisztin, most röhögjek vagy sírjak. Tények:
Ad 1.1980-as évek pont a félelmetes mértékû kocsánytalan tölgy-elhalás (száradás) legendás korszaka.Bakonytól a Zemplénig.
Ad 2.Az állam erdészeti rendszerben senki nem kap támogatást, ha kiszárad az erdõ, klímakár éri. A magán még inkább nem. Ez már ökonómia és államigazgatás. Kevered az agráriumot az erdészeti ágazattal.
Ad 3. Olvasgass egy Mátyás Csaba nevû akadémikust, aki szintén biztos nem tudja az okokat. Valami Nature vagy miben publikált errõl.
Ad4. Elemei statisztika. Éves, havi bontások ebben a témában erõsen generalizáltak. Ezt nem is értem minek kell mondanom. Vagyis értem.
Eloszlás!! Kutass fel erdõterületekre napi bontású statisztikákat és tegyél mellé állomány alatti rh méréseket is, NDVI index-ekkel megspékelve. Láss csodát. Sokat érsz a bükkösödben a nyári csapi maxid havi bontású meglétével, meg az éves szummában kipipálható 800 mm-eddel, ha a júniusi 150 mm-ed a hónap utolsó két napján hullott le. És biztos hallottál az areális leöblítés fogalmáról, meg az evapotranspirációról is. Növekedhet a tenyészidõszaki csapadékod, ha az egy sült betonra hullik le és a 60%-a az átforrósodott lombozatról elpárolog, majd a maradék a nagy reliefen úgy robog lefelé, mintha csatornába öntötték volna. Mi is hasznosul belõle? Vagyis a mindenható csapadékadataid mellé máris olyan tudományterületek lépnek be, hogy felszínalaktan, fafajismeret, temõhelyismeret, növénytan, talajtan.
Egy szó mint száz, "ez az akkor is igazam van, mert igazam van, mert kiszámoltam" egy zsákutca. Az nem baj amíg magadat ámítod vele, csak itt kevésbé felvértezettek is olvassák és még a végén elhiszik.
Egy olyan állítás, miszerint egyetlen bemenõ adatbõl, egy sok száz inputból és outputból felépülõ oda-visszacsatolások hálózatát (erdõ) akarsz leírni, ne haragudj, de klasszikus tudománytalan röhej szint...
Éppen azt néztem hogy most felforrt az északi sarkvidék ? Akkor honnan szakad huszonötödször a hideg Kanadára meg az USÁ-ra ?
Szerk.: ha jól látom ez nem a tél, csak a febr.1-20 közti idõszak.
Szerk.: ha jól látom ez nem a tél, csak a febr.1-20 közti idõszak.
Szerintem nem kéne emiatt egymás torkának ugrani. Ugyanazt állítom, mint Te, hogy nem kevesebb a csapadék,sõt több az utóbbi években (már a 70-es években (mûszer nélkül akkor még) méregettem, és elképedek a tavalyi téli félév vagy a 2010-es év vagy az 1000 mm-ek láttán. Ugyanakkor azt kell látni, hogy nem éghajlatváltozás van (mert akkor itt most óceáni, mediterrán,mérsékelt övi sztyepp vagy mifene éghajlat van vagy mifene ?),- az éghajlat most is nedves kontinentális hosszabb melegebb idõszakkal - , hanem csak idõjárás változás. Vagyis az idõjárás egy szeszélyesebb fázisban van és nõttek a nagycsapadékú és aszályosabb periódusok. Mind hosszúságban, mind intenzitásban vagy gyakoriságban. A növényzet nehezen viseli az biztos, hogyha nyáron 2 hónap alatt van 12 mm esõ és 38 hõség meg 12 forró nap meg 15 % Rh. Utána igaz, hogy két hónap alatt leesik 328 mm, de az már az elpusztult fákat nem éleszti fel. Tudni kéne már a metneten is, hogy mi az idõjárás és mi az éghajlat ! (Péczely professzor úr tanítása szerint a különbség a vonatkoztatási idõ hosszában van, ami az éghajlat esetében rendszerint több évtized. Sajnos ez nem elég konkrét, de nem pár(2-4),néhány (3-5) hanem több évtizedrõl ír.)
Gondoltam, hogy megjelensz, ez is egy vélemény az enyém meg a számszakra utal. De látom fogalmatok sincs miért száradnak az erdõk és miét nem száradtak pl a az 1980-as években vagy akkor is csak nem volt ekkora hiszti mint most? Én nem akarok ezzel foglalkozni csak azt látom, hogy mindenért megy a hiszti. Ami tény az tény lehet vitatkozni nem elfogadni, leoltani de most jelenleg a legcsapadékosabb korszakban vagyunk ha tetszik ha nem. Megkockáztatom azért mondjátok ezt mert pont a támogatást nem kapnátok meg ha az igazat mondnátok, hogy bizony csapadékbõség van. Lehet a tenyészidõszakra fogni, megértem mert akkor senki sem tudja eldönteni, hogy tényleg azért száradunk mert kisebb a csapadék vagy tényleg azért mert hektikus vagy más egyéb ok. Én nem azt mondom, hogy rosszul végzitek a munkát, de mért kell minidig az igazságot elferdíteni? Ha a támogatás az ok megértem, de ettõl még tény marad a dolog! Sõt, kiszámoltam, sajnos rossz hírem van a tenyészidõszókban is növekszik a csapadék mennyisége így ez megint csak üresen duma. Többet nem foglalkozom a témával, én tényleg tudom amit tudok, sajnos mások és klímahiszit éltetõk ezt nem ismerik be egyéb dolgokból kifolyólag. Sajnálom, lehet nekem esni de az állítás, a számok és a mérések tények maradnak! Errõl még Te sem tudod a értelmesnek alig nevezhetõ körmondataiddal megcáfolni az igazságot. Ja és nem veszek erdõt, én csak számolok és igazolom a sok hazugság ellentettjét!
JÁTÉK!!!JÁTÉK!!!JÁTÉK!!!
A Kockás-féle játékot követõen egy táblás lebonyolítású játékot rendeznék, a résztvevõk számától függõen 16: Link vagy 24: Link vagy 32: Link fõs táblán történõ lebonyolítással.
16. helyig helyosztók! Így 16-an végig játszani tudnak.
JELENTKEZÉS: privát üzenetben
További részletek: Link
Várlak minél többeteket!
-----------------
antibulvár: Köszi a listát, 1996-ról és 1997-rõl nekem sincsenek információim.
A Kockás-féle játékot követõen egy táblás lebonyolítású játékot rendeznék, a résztvevõk számától függõen 16: Link vagy 24: Link vagy 32: Link fõs táblán történõ lebonyolítással.
16. helyig helyosztók! Így 16-an végig játszani tudnak.
JELENTKEZÉS: privát üzenetben
További részletek: Link
Várlak minél többeteket!
-----------------
antibulvár: Köszi a listát, 1996-ról és 1997-rõl nekem sincsenek információim.
Ez nagyjából mindent elmond a 2013/2014-es télrõl.
Míg Észak-Amerikában folyamatosan le-le szakadt a hideg, addig itt a tavasz dominált ez miatt. Jövõre talán változik a felálás, és õk fognak cumizni.
A homogenizált-generalizált klímaadatokból egy olyan komplex rendszert, mint az erdõ, soha nem fogsz megérteni.Segíthet az elmélyülésben a mikroklíma, termõhely adottságok, talajtan, mikrobiológia, dendrológia, erdõvédelmi ismeretek, biotikus károkozás, állományklíma.
Javaslom, hogy vegyél Somogyban, pl. a Zselicben cseres erdõket. Utána pedig kapd elõ pl. az Rh loggeredet és talajnedvesség mérõdet a tenyészidõszak alatt. És, mint erdõtulajdonos máris kezdhetsz hisztizni a támogatásért, amikor bejárva az erdõdet konstatálod az egyre szaporodó abiotikus eredetû foltos cserszáradást. És az álgesztesedõ középhegységi bükköseidben sem lenne jobb a helyzet.
Javaslom, hogy vegyél Somogyban, pl. a Zselicben cseres erdõket. Utána pedig kapd elõ pl. az Rh loggeredet és talajnedvesség mérõdet a tenyészidõszak alatt. És, mint erdõtulajdonos máris kezdhetsz hisztizni a támogatásért, amikor bejárva az erdõdet konstatálod az egyre szaporodó abiotikus eredetû foltos cserszáradást. És az álgesztesedõ középhegységi bükköseidben sem lenne jobb a helyzet.
Mindjárt elérjük a 10mm-t.Jelenleg 9.6mm pihen a mérõben.Jó eséllyel meglesz a 20mm. [esõ]
Köszi szuper, nagyon jó. Az 1995-öst kissé alacsonynak tartom de lehet pont nincs meg de így is magas. Sajnos 1996-97-rõl én sem tudok.
A 2000-es megvan nem tudom miért hagytam ki mivel minimumot felírtam, az 1998-as szintén köszi akkor jól tudtam ott van 1000 mm feletti.
Váraljametnek is köszi akkor van ott nagyobb is 1270 mm megy a 1999-es évhez:-)
Ha nem veszem 1000 mm felettinek az 1996-os évet ami szintén csapadékos volt. Akkor az elmúlt 18 évben 2013-ig bizony 11 évben volt az ország területén 1000 mm feletti mennyiség. Tehát az sivatagosodás és kiszáradunk címû nevetséges eposz ismét megcáfolva vagyon, ezáltal megcáfolva van az is, hogy az erdeink száradnak ki a aszály miatt!!!:-)
Az utóbbi idõkben pl 1999 és 2010-ben olyan helyeken, térségekben is volt 900-1100 mm ahol eddig soha pl a Kunság déli felén is, szóval ennyit ismét a klímakutatok zöldségeirõl!
A 2000-es megvan nem tudom miért hagytam ki mivel minimumot felírtam, az 1998-as szintén köszi akkor jól tudtam ott van 1000 mm feletti.
Váraljametnek is köszi akkor van ott nagyobb is 1270 mm megy a 1999-es évhez:-)
Ha nem veszem 1000 mm felettinek az 1996-os évet ami szintén csapadékos volt. Akkor az elmúlt 18 évben 2013-ig bizony 11 évben volt az ország területén 1000 mm feletti mennyiség. Tehát az sivatagosodás és kiszáradunk címû nevetséges eposz ismét megcáfolva vagyon, ezáltal megcáfolva van az is, hogy az erdeink száradnak ki a aszály miatt!!!:-)
Az utóbbi idõkben pl 1999 és 2010-ben olyan helyeken, térségekben is volt 900-1100 mm ahol eddig soha pl a Kunság déli felén is, szóval ennyit ismét a klímakutatok zöldségeirõl!
Kiegészítve egy-két dologgal:
Érdekességképpen 1989-tõl csak az OMSZ hálózatában (tehát pl. a vízügyi állomások lehettek ugye ennél magasabbak):
1989: 858 mm, Galyatetõ
1990: 730 mm, Szentgotthárd
1991: 889 mm, Kékestetõ
1992: 712 mm, Sümeg
1993: 858 mm, Pécs-Árpádtetõ
1994: 801 mm, Lenti
1995: 947 mm, Lenti
1996-ról és 1997-rõl nincs információm
1998: 1055 mm, Nagykanizsa
2000: 670 mm, Kékestetõ
Még annyi, hogy 2006-ban nem II. kerület, hanem Budapest Rákoscsaba, nyilván egy társadalmi csapadékmérõ állomás lehetett az.
A lényeg, hogy valóban szembetûnõ, hogy az utóbbi idõben megszaporodtak az 1000-es maximumok.
Érdekességképpen 1989-tõl csak az OMSZ hálózatában (tehát pl. a vízügyi állomások lehettek ugye ennél magasabbak):
1989: 858 mm, Galyatetõ
1990: 730 mm, Szentgotthárd
1991: 889 mm, Kékestetõ
1992: 712 mm, Sümeg
1993: 858 mm, Pécs-Árpádtetõ
1994: 801 mm, Lenti
1995: 947 mm, Lenti
1996-ról és 1997-rõl nincs információm
1998: 1055 mm, Nagykanizsa
2000: 670 mm, Kékestetõ
Még annyi, hogy 2006-ban nem II. kerület, hanem Budapest Rákoscsaba, nyilván egy társadalmi csapadékmérõ állomás lehetett az.
A lényeg, hogy valóban szembetûnõ, hogy az utóbbi idõben megszaporodtak az 1000-es maximumok.
Ma reggelig +8-9 mm esett. Lassan egy hónapja, hogy minden héten leesik 5-15 mm, hol több, hol kevesebb. (Mostanság már nem írom a csapadékösszegeket, de hamarosan kiszerelem a dig. csapadékmérõt, így lesznek pontos adatok is.) Ennek a csapadékos idõszaknak köszönhetõen (valószínûleg) megteltek a talaj vízkészletei. Még jobb, hogy nem egy-egy medi alkalmával estek le óriási mennyiségek, hanem több, kisebb (3-5-8-10-15) részletben. Nekem tetszik/tetszett ez a csapadékos periódus.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat