Ho-ho-hóváró

Zala megyében harmadfokú belvízes készültség van a Zala folyó mentén: Link

Végre valahára a viharsarok ÉNy-i kapujában is megnyíltak az ég csatornái, már nemcsak 1mm körüli vagy tized mm-es napi csapadékösszegekrõl tudok beszámolni. Tegnap este 21UTC - reggel 6UTC-ig 3.6mm, 6UTC-tõl 10:30UTC-ig 2.1mm esett az OMSZ mérése alapján nálunk (ez közel 6mm eddig). Bár most átmenetileg szünet van a csapadékban, de még nincs vége. Jó esetben november vége (!) óta elõször egy tizes összejöhet 24óra alatt.

Elismerem, várakozásommal ellentétben nem szûnt meg a déli áramlási dominancia. Viszont annyiban mégis igazam lett, hogy a délies szelek most nem tartósak: 1-2 nap után elállnak, s szintén 1-2 napra északias légmozgás váltja fel azokat a peremciklonok áthelyezõdésének megfelelõen.
Egyébként rendben lefutott egy szinoptikai ciklus, még ha nem is vált télivé az idõjárás a meridionális szakban. Azért nem, mert a blokk északkeleten épült ki, és mi tartósan elõoldalra kerültünk. A meridionális fázis onnan is látszik, hogy légnyomás szempontjából "redux" idõszakban vagyunk: kis amplitúdójú légnyomás
ingadozás, ehhez képest jelentõs idõváltozások a csapadékzónák mozgása miatt.
A jelenlegi cirkulációs sémában csak akkor következhet be lényegi változás, ha az északkeleti óriás anticiklon meggyengül, és tartósan keletebbre helyezõdik. Akkor a Rossby hullám fél periódussal keletebbre jöhet, és újra megjelenhetnek nálunk az északnyugati légpályák.
De lehet, erre csak március második felében kerül sor.

Pedig mennyire az ellenkezõjét állítottad még 1-2 héttel ezelõtt...

Az azori AC is egyre nagyobb hatást gyakorol majd Nyugat Eu-ra, így szerintem még mindig nem húzhatunk ki a listáról egy esetleges keveredési zónás havazást, akár március elsõ hetében is. De a csapadékos jelleg, kisebb szünetekkel még mindenképp marad egy darabig. Azon sem csodálkoznék, ha a naptári tavasz elsõ hónapja hozná meg a sokat emlegetett konvektív telet..

Valamennyi dinamika van, de ezt a bõdületes észak-atlanti ciklontevékenység közvetett hatásának lehet betudni (peremciklonok) [esõ]
Viszont az éppen annyira bõdületes északkeleti AC egyelõre nem engedi, hogy a teknõk a kontinens közepébe helyezkedjenek. Így a hátoldali é-ény-i áramlás egyelõre kizárt nálunk, marad a gyakori elõoldal. Abszolúte beteg witterung ebben az évszakban.
Roppant kíváncsi vagyok a folytatásra!

Azért a dinamika halovány csírája most érezhetõ a légkörben, legalábbis a markánsan csapadékos napok, majd a langymeleg és napsütés váltakozása...erre enged következtetni.

Remélem ez a nyár már villant valamit, mert a márciusi hóvihar óta semmi olyan nem történt felénk, amire azt mondaná a mániákus amatõr, hogy hûûha.

Jó magyarosan: ja...
Csak hát ahhoz teljesen más szinoptikai berendezkedés szükségeltetne.
Mondjuk, ilyesmi:

Link

Nem tudom, mások is megfigyelték-e, de mostanában krónikusan "hiánycikk" az észak-északnyugati légpálya térségünk felett. Az olyan felállás, mikor a Brit-szk. és az atlanti part fölött van AC, ehhez skandi cikloncentrum, és e kettõ közös, é,ény-i áramlásában vagyunk mi.
Utoljára november végén, Katalin körül volt ilyen szituáció. Az északnyugati légmozgások elmaradása is tünete annak a cirkulációs anomáliának, melynek a kitartóan enyhe telet "köszönhetjük".
Kifejezetten érdekel, mikor fog újra kinyílni az "északnyugati ajtó".

Undorító, semmitmondó, utálatos idõjárás, pára, ború, csepergõ esõ.....(ide jönne a színváltós szmájli )
Hol vannak azok a jó kis konvektív napok, hózáporokkal, esetleg hózivatarokkal, közben viharos szél, de csak pár percig tartanak, utána minden újra csendes, símogató napsütés, gyönyörû Cb-k, szivárvány.....majd Ény felõl már jön a következõ felvonás......sóhaj....

Azt nem tudtam, hogy a legcsapadékosabb OMSZ állomás Kárász volt 1999-ben. Akkor viszont jó eséllyel a legcsapadékosabb az országban a vízügy magyaregregyi állomása volt abban az évben, ami ~4 km-re délre van Kárásztól. A kárászi éves összeg 1242,1 mm, a magyaregregyi 1270 mm volt. Júliusban durva felhõszakadás érhette Kárászt és Magyaregregyet, mert 80-100 mm-rel kilóg a havi összegük a másik három állomás átlagától. Link

Nekem kifejezetten tetszik.

Annyiszor gondoltam már, én is írok valami analogikus alapokon nyugvó és nem kevésbé emocionális töltetû várakozást, prognózist...
Inkább egy "vicc" - lehet, annak sem jó -

Mondá nagyapám valaha egy csapadékos tavaszon:
-Fiam, elállítsam az esõt?
Erre én (ámulva):
- Nagypapa, Te el tudod állítani az esõt?
- Hát persze...
Válaszolt az öreg, aztán elõvette rózsafanyelû bicskáját és a ház elõtt álló öreg diófa kérge alá szúrta. Elmormogott egy-két "varázsigét" és láss csodát! Elállt az esõ! Lehet, hogy két hét múlva, de elállt!

Nekem már eddig se tetszett, s ezzel, azt hiszem, nem mondok újat.
Nehéz most elõrejelzõnek lennem: objektívnek maradni és ugyanolyan lelkesedéssel elkészíteni a progit, mintha 20 cm hó és -10 fok lenne. Miközben az ember "befelé sír" a tényanyag összeszedése közben...
Te legalább reménykedhetsz a zivatarszezon hamaros eljövetelében.
Ha zimankós telet követõen derûs, hûvöskés koratavasz jön, azt el tudom viselni.
De ez az idei nemtudommi késõtél mélyen lehangol. És ne higgyék a melegdrukkerek, hogy ezután a tél után 100 percentesen az õ idejük fog következni. A nagyon huzamos elõoldali uralmat semleges, majd ugyanolyan hosszú hátoldali követi majd, s bizonyára nem csak évek múlva.
Könnyen lehet, hogy március még pozitív hõanomáliás lesz -de hogy az április, meg a május is? Nehéz elhinni.
Gondoljunk 2007-re: akkor is megfordult az áramlási trend tavasszal, jött a katasztrofális május eleji fagy...

De jó, hogy említetted, ott a pont:-)

Karcagon és Mosonmagyaróváron, de még Diósdon is ami egy szikes mészköves fennsík, hogy több helyen szivattyúzni kell. Ezt a rokonoktól hallom és az itt elõ öregektõl, hogy a régen Diósdon pincékben áll a víz? Elképzelhetetlen volt és most megint szomszédban is folyamatos szivattyúzás indult úgy 1 hete. Erre a rendszeresen 2005 körül került sor elõtte nem fordul ilyen elõ. Ezt mondták még az említett két településen is. És most Te is ezt mondod az Alföld egyik átlagosan is szárazabb részén. Bizony rengeteg csapadék van és a talajban található erek többek között nem szárdnak ki és új utakat találnak maguknak, új vízfolyások jönnek létre, és bizony bõven van bennük víz. Itt a példa rá, hogy van 1-2 év szárazabb idõszak, de többnyire olyan nedvesek vagyunk, hogy ezek vízfolyások, talajvizek, erek bizony telítettek szinte mindenhol.

Írjon a fórumba az is akinek tetszik ez az idõ.

tegnapelõtt elakadtam a kocsival a sárban 1 óra alatt tudtam kijönni.

Holnap viszont az Esztergomtól-Salgótarjánig tartó, keskeny, határmenti sávban szép, kora tavaszi idõ lehet. Szakadozott felhõzet mellett több órás napsütés, a többi országrészhez képest jóval gyengébb légmozgás.

Kis szerencsével összejöhet egy érdekes kombináció: az éjszaka leghidegebb hely lehet nappal a legmelegebb. De ehhez sok dolognak össze kellene passzolnia: felhõzet feloszlása éjszaka, köd hiánya, nappal megúszni a már túl szeles zónát, viszont egy kis bukószeles támogatás még jól is jöhetne.

Szerencsére ilyenkor is tudok találni legalább egy-két izgalmasabb momentumot.

Ismét esik.Lehet látni ahogy töltõdik Dunántúlon is a rendszer.Tegnap 3.5mm esett,csepergett,szitált össze.Még egy nap,aztán talán hétfõn napot is látunk!

Én nem nagyon figyelem a csapadékadatokat, de az feltûnt, hogy a pincében megint áll a víz. Arra nem emlékszem pontosan, hogy az elmúlt 2-3 évben mikor jelent meg. Ez csak azért érdekes, mert nagyjából a nyolcvanas évek közepétõl 2010 körülig biztosan csontszáraz volt.

Ezzel én is így vagyok, utálom ezt az idõt. 1 nap esõ, 1 nap napsütés, 1 nap esõ, 1 nap napsütés.......nálam már a késõbb délutáni nappal jelez valamit.

Az esõs idõszak néhány nap múlva kis szerencsével a Dunántúlra korlátozódik majd.

Egy pozitív dolgot tudok említeni, fõleg most, hogy itthon vagyok: egyre több és egyre többféle madárhangot hallani.

Undoritóóó idõ naa, semmi más Bõrig áztam Ezért szeretem 100% jobban a hideget és a havat Szárasság itt nincs, a hónap 33mm körül jár, éves közel 70mm-hez. Amúgy nem értem a Dél keletiek mit csodálkoznak, hát logikus h ott esik kevesebb mint akár itt Szabadkán...nézzük meg Dunántúlon is h pl Zalában vagy Tolnába esik több

A belvizes foltoknak lehet az oka, pl. a rosszul végzett talajmunka, vagy a foltokban lényegesen kötöttebb talaj,ahol sokkal rosszabb a talaj vízáteresztõ képessége.
Szikfoltos táblákon már akkor is megjelenik elszórtan a felszíni víz,amikor még máshol bõven elférne.
JoeJack! Teljesen egyetértek veled! Nagyon rossz ez az idõszak..

Érdekesen indult a február, de aztán beállt az idõjárás az "enyhe-száraz (de nem elég napos, gyakran szeles)" és "hûvös-csapadékos (de nem elég hideg)" idõszakok váltakozására, amit én mostanra eléggé meguntam.

Hó nincs, zivatar sincs, az erdõ még szürke, ha magas a hõmérséklet akkor meg a szél rontja el a hõérzetet, nekem ez egyre kevésbé tetszik.

Ez mindig is így volt ebben nincs változás. Ameddig visszanézem az adatokat ez nem változott, talán most pont azért feltûnõbb mert sok van belõle és szárazabb idõszakban meg olyan mintha nem is esne semmi.

Sok évet elemeztem ki fõként a fõvárosra de a csapadék eloszlása nem változott, ahogy írod 2 hónapig esett, aztán semmi, vagy kevés ez a medencében mindig így volt. Sok olyan feltûnõ év volt mikor szinte a 0 mm felugrott a következõ hónapra 100 mm fölé majd vissza 30 mm-re.

Most nem tudom sírjak vagy örüljek, de az OMSZ mérések szerint csak úgy 0-10 mm közt esett az elmúlt napon és már a radarok nem mutatnak vérmesebb tömböket. Van ahol már a vészharang kong a sár,belvíz,árvízveszély miatt, másutt porzanak állítólag a földek.Mindenesetre a sokszor hangoztatott nagyon sok (10+mm) hétvégi csapadék még nem látszik (elbújt ?).

A bõdületes november (130) után dec. okosan csak 9 mm-t hozott, a januári 15 után már 60 a február.Semmiféle vész nincs, hacsak az nem, hogy nem esik minden hónapban pontosan az átlag. Az ún. mezõgazdasági szakembereket sem értem, (jaj nem lesz termés, kiszáradnak az erdõk, folyók, nem volt fagy ami végezne a kártevõkkel stb.) ennél kedvezõbb utolsó négy hónapot mint volt elképzelni sem tudok.

A csapadék eloszlásával van leginkább a probléma. 2 hónapig nem esik utána 2 hónapig ömlik.

Közben kikerestem igaz hiányosan, de megvannak a maximális csapadék adatok.
1995-1998 között nem találtam pontosat de ami megvan feltételezhetõ, hogy 1997-es év kivételével mind a 3 évben volt 1000 mm feletti összeg hazánk területén.
A többi:
1999: 1242 mm Kárász
2001: 1042 Bánkút
2002: 1005 mm Mátraszentlászló
2003: 710 mm Mátraszentlászló
2004: 1070 mm Miskolc-Lillafüred
2005: 1171 mm Miskolc-Lillafüred
2006: 887 mm Budapest ( ezen én is meglepõdtem, II ker lesz az)
2007: 1011 mm Bakonyszücs
2008: 1001 mm Bakonyszücs
2009: 1087 mm Bakonyszücs
2010: 1554,9 mm Jávorkút
2011: 756 mm Kercaszomor
2012: 844,8 mm Sopron-Muck-kilátó
2013: 1050 mm körül Tormafölde.
Ez azért elég elképesztõ, de tény voltak olyan pontok az országban ahol 300-500 mm hullott még ezekben az években is. Sõt van 300 mm alatti érték is pl 203,2 mm szegd 2000-ban vagy 270 mm Tát, 2003-ban vagy 251 mm Tordas 2011-ben.
Ez is belefér de összességében egy igen csapadékos idõszakot élünk. Meddig tart ki tudja de érdekes mindenesetre.

Eddig 4mm esett, és hol van még a vége.. [esõ] [esõ] A föld meg nyeli, mint kacsa a nokedlit.

Ezt nem tudom, hogy mérik? De tuti hibás, hisz ide még mindig hiányzik a térkép szerint 65 mm az alsó szintekre, ha ez így lenne nem lenne belvíz már a környéken. Márpedig szám számmal van, így az 1 méteres szintig biztosan telítettek vagyunk.

Azért nem mindenütt az a helyzet mint a Dunántúlon.
Nálam:
December: 1.9mm
Január: 43.1mm
Február: 22.4mm (eddig)

3 hónap alatt ez a 65mm nem sok. De igaz most nálam ez a szám szépen meg fog nõni. De van is minek pótlódnia.
Link

Nálam még 70mm kellene. Tiszántúlon átlagben 70-90mm esõ hiányzik még.

Köd van és esik az esõ.

Érdekes, hogy ez csak sima völgyi köd, "tavaszi vastagságú": Link

A februárban 3 nap volt csapadékmentes és a mai sem lesz az mert valamennyi tuti fog esni, igaz mostanra állt el a 24 órája folyamatos esõ. 8,3 mm hullott, a hónap 50 mm körül van már.

Nedves november, száraz december, átlagos január és nagyon nedves február eddig itt. Azt hiszem a talaj teljesen telített. A Balaton is 121 cm már és hol van még az olvadás, az Alpokban helyenként 5-6 méter hó van és csak esik tovább. Nem hiába írtam már több alkalommal, hogy a valaha mért legcsapadékosabb korszakban vagyunk. Vannak záraz idõszakok ez tény, de az elmúlt 20 év legcsapadékosabb volt a hazai megfigyelés történetében 1840-es évektõl.
1995 óta csak 3-4 év volt olyan mikor itthon nem volt 1000 mm felett éves csapadék összeg, valahol az ország területén ez óriási szám. Tavaly ezt Tormafölde hozta ha jól tudom 1050 mm körül összeggel, pontosan nem jegyeztem meg. Ilyenre sem volt még példa. Így továbbra sem értem, hogy fenében száradhatnak ki az erdõk, mert csapadék ellátottság miatt ok nincs rá, hacsak valami betegség nem tizedeli õket. Igazából a tippem a támogatás miatti hiszti lesz!

kb. 2.6 fok lesz a téli középhõmérséklet Sopronban, 1901/02-es szezon óta ez lesz az 5. legenyhébb tél 2006/07, 1997/98, 1974/75, 1915/16 után

Kék radarjelbõl elég jól eseget. Sajnos(?) az egész hétvége csapadékos lehet.

Sajnos az áprilisi fagyok akkor is oda vágnak a gyümölcsösnek ( a fagyos szentekrõl nem is beszélve), ha a kitavaszodás csak március közepén indul meg. Egyet lehet tenni: imádkozni, hogy az áprilisi hideg öblítések vagy maradjanak el, vagy pedig lightos formában érkezzenek. És utánuk ne legyen derült, szélcsendes az éjszaka.

Nem törvényszerû, csak többnyire szokott még áprilisban is fagyni (felénk még májusban is volt már az utóbbi években meg húsvéti havazások is)
Nem kéne ide a -30 sem, meg a +15 sem egyelõre.
Különben 1988 február vége, márc.eleje majdnem úgy nézett ki nyomáseloszlásilag, mint amit most jeleznek elõre. Nem volt akkor éppen tavaszias idõ, bár elõtte talán a mostani télnél is melegebb volt.

Nem, egyáltalán nem kéne olyan áramlás! Maradjon csak ott ahol van, aztán pedig szívódjon fel.
És az sem törvényszerû, hogy ami március elsején kivirágzik, az le is fagy.
Miközben otthon Békésben az esõt várják, itt a fõvárosban az istenért nem akar véget érni a februári monszun. Lassan már az lenne furcsa, ha 2 napig nem esne...

Szép kis hidegmag van északkeleten, már -35 fok is van alatta az Uralban. Csak valami olyan áramlás kéne, ami erre hozná. Tegnaphoz képest elsejére úgy látom a modellek vagy 10 fokot emeltek 850-en, vagyis a ciklonok radírja végez a hideggel,AC-vel. Bár jan.21 táján is volt ilyen forgatókönyv...
Ha az elõoldali afrikai melegáram jönne be elsejére, akkor bizony délen a gyümölcstermelõk tényleg aggódhatnak. Az ottani 10-15 fok melegek meg enyhe éjszakák tartóssá válva már beindítanák a virágzást a korai fajtáknál.

Azért nincs, mert azt 20mm+ nál adnak ki. De 20 mm nem nagyon fog esni sehol egy nap. Max nálam a Nyírségben talán. [esõ]

Természetesen ilyen várakozások nem voltak, csak már megint extrém módon elferdítetted a dolgot.

Olyan várakozások voltak, melyek megerõsödõ ÉK-i hidegbázissal számoltak, mely esélyt adhatott volna itteni lehûlésre is.

Ezek a várakozások pedig 100 %-ban bejöttek, hiszen ebbõl Link ez Link lett.

Mondjuk azért azt sem értem , Pitom nagy területre várt 10 mm-t meghaladó csapadékot de még semmi veszélyjelzés nincs ...... (Y)

Csak, hogy nem a levegõbe beszélek, most láttam, hogy a holnapi megyei hírlap témája többek között a következõ: "porolnak a dûlõutak, csapadékra várnak a békési termelõk...".
Kis ország, nagy különbségek. A dunántúliaknak nyilván ez most elképzelhetetlen állapot, de felénk ez van.

Erre írtam reggel,hogy nem biztos, hogy hidegre fordul az idõ, de a keleti AC megerõsödése azért befolyással lehet ránk. A 850-es T-bõl nem mindig lehet az idõjárást 2 m-en látni. Az, hogy egy hétig 0 fok körüli lesz ott a T, abból lehet hideg és meleg is. Ma úgy rémlik jócskán pozitívban volt, de az országban 10 foknál melegebbet nem nagyon láttam, itt csak 8 fok volt a max. Másrész az óceán felett az állandó hidegöblítések miatt negatív anomália van a folytosos ciklonhátoldali északi áramlás hatására. Az óceán vize ilyenkorra erõsen lehûl és "hideg"anomália lehet ott a vízben is. Míg a tél elején onnan enyhe levegõ jött Európába, most már közel sem annyira. A britek pl. a folyamatos 0-10 fok közti T mellett nem nagyon spóroltak a fûtésen sem (óceáni éghajlaton ez kevés) és elõbb-utóbb egy pillanatnyi izlandi ciklonszünet megnyitja az utat keletrõl a még kemény szibériai hideg elõtt. A nagy téli enyheség is csak egy hónapig bírta és összeomlott két hétre. Ez a mostani kéthetes melegebb idõ (itt nem is olyan meleg mint a karácsonyi meg januári) sem fog örökké tartani.Úgy rémlik, hogy 1988 februárja is semmiérõ volt meg az egész 87/88-as tél, aztán február végén a Bakonyban vagy 25-30 centi havat dobott le a medi. Érdemes lenne utánanéznem az akkori makroszitunak...

És kitart majd októberig

" Nehogy még egy hónap múlva is ilyen magasságokban legyenek a maxik..."

Vagy 2 hónap múlva -teszem hozzá- mert ilyesmire is volt már példa. A jelenlegi cirkulációs séma elég hamar meg fog szûnni a szibériai téli maximum visszahúzódása útján.
Lehet, hogy utána átmenetileg még enyhébb (pontosabban, már kifejezetten meleg) szinoptikai kép áll elõ. Egy már-már nyárias epizódon idén márciusban nem különösebben lepõdnék meg.
De aztán... A "meleg" felállások uralma nem fog örökké tartani, s most már csak statisztikai megfontolásokból is inkább átlagos, vagy az alatti hõmérsékleteket feltételezhetünk a következõ hónapokban -hiszen a túl meleg idõszak kisebb megszakításokkal már csaknem egy éve tart.
Szóval, simán el tudom képzelni, hogy még április végén is hasonló maxik legyenek, mint most.
Elõtte meg télies, hózáporos-havazásos epizódok...
Egy ilyen forgatókönyvnek is van legalább akkora valószínûsége, mint annak, hogy márciusban már nyári napok lesznek, április végén meg hõségnapok.

2007-2008-2009-es teleken is szárazabb idõ volt , vagyis nem emlékszem valami hû de csapadékos idõjárásra. Úgy emlékszem 2009. decemberétõl kezdõdhetett el a csapadékos (erõsen?) téli idõ. 2011 január szintén nagyon száraz volt , a február is száraz idõvel indult. XD
2011 november 0 mm , holott már téli idõ volt. Az az lehetnek kivételek , de legtöbbször a nyarak csapadékosabbak , mint a telek. Mi az általános suliban így tanultuk XD

Való igaz, a stacionáris és erõs anticiklonokat úgy is tekinthetjük, hogy azokat a tõlük keletre elterülõ sarkvidéki, és a nyugatra elhelyezkedõ szubtrópusi áramlás a coriolis effektus "rátorlasztó" mûködése révén, KÖZÖSEN építi ki és tartja fenn.
A mindennapi tapasztalat messzemenõen megerõsíti ezt az elképzelést. Az AC keleti oldalán hideglevegõ van, a nyugatin meg meleg, de esetenként igen eltérõ arányban. Van, hogy a hideg végigfolyik az AC déli peremén, és még a nyugatira is átjön valamennyire.
Az ellenkezõ véglet pedig az, hogy még a délkeleti peremre se nagyon kerül hideg.
Az elsõ esetben természetesen fõképp a hideg levegõ feltorlódása következtében jön létre az AC, a másodikban pedig a meleglevegõ torlódása miatt. Az anticiklonok többsége e két végpont között helyezkedik el hideglevegõvel való telítettség szempontjából.
Jelen anticiklonunk, úgy látszik, a meleg fajták közé tartozik. Végsõ soron jól mondta Rossmann az imént, hogy az atlanti melegpumpa enyhe légtömegei "másztak ennek az anticiklonnak a hátára"
Ugyanazt mondta, mint most én, csak más szavakkal.
Az is igaz viszont, hogy egy ennyire fejlett északkeleti AC-t a téli félévben azért nem vehetünk teljesen semmibe. Jelenléte mindenképp a hidegebb összkép felé tolja a dolgokat.
Lehet, hogy a március is (vaskosan) pozitív hõanomáliát hoz, de a meleg idõszak így vagy úgy belátható idõn belül véget ér, ez biztos. Ha meggondoljuk, tavaly április vége óta kisebb megszakításokkal az átlagosnál melegebb az idõ, és az idõjárásban minden ellenkezõ vélemény ellenére van egy kiegyenlítõ jelleg. Ha nem így volna, eztán Észak-Amerikában mindig negatív lenne a hõmérsékleti anomália, Európában pedig állandóan pozitív. Ami -tudjuk- képtelenség.

Annyira igaz amit írtál, hogy a békés megyei kollégám mondta, már vetik a mákot és az árpát a gazdák.

Remélem aszért kaptok no. Ma itt megint esett egész nap az esõ, igaz gyengén meg szitálva de szünet nélkül esett.
A talaj már itt is telített, mivel a környéken tegnap a síkabb részeken bizony már voltak belvizes területek, és ma ismét jött rá az áldás, holnap megint esni fog és vasárnap is lehet lesz még valamennyi.
Én nem várok nagyon szárazabb idõszakot jó 2-3 nap lehet de a légkörzés alapvetõen nem változik, nyugati irányítás frontok, ciklonok stb.
ez már pl Csütörtök:
Link
Õk is nyugati irányítást és csapadékos idõt várnak hosszabb távon is:
Link
Link
Fõként, hogy az AO ismét negatívban van így folytatódik a változékony frontos csapadékos idõ akár több héten keresztül még.
Egyelõre nagy hidegelárasztás sincs hisz nem zuhannak mélybe az indexek, egyik sem, szóval marad a mostani séma.

Igazad van, összefolynak az évek!

"Múlt éven júliusban úgy esett észak-nyugaton 200 mm, hogy itt közben ki volt égve a fû" Ez szerintem 2012 akart lenni: Link Tavaly az északkeleti csücsköt kivéve mindenhol száraz volt a július: Link