Ho-ho-hóváró

Tudja valaki, hogy a metnetnek, mennyi az átlagos egyedi látogatója, esetleg?

Szerintem még tél van. Bács megyében a védett helyeken (árok) még méteres havak vannak.

Idén már a találkozóra sem volt pénz - ennyire nélkülözhetõ... Szép az amatõrség, de azt is lehet profin csinálni.

Ezért ment át Laller az idõképre. Nézettebb, mint a met.hu.

Vicceltek?

Ezek az oldalak csakis két dolog miatt vannak elõrébb:

- van reklámjuk
- 15 és 30 napos csodásan csillogó egyszerû elõrejelzések a fõoldalon

Az emberek 95%-a tojik a szakmaiságra, a lényeg, hogy tudja hány fok lesz 17 nap múlva este 8-kor Budapesten. Az én ismerõseim is mindig kérdezik: tényleg esni fog a hó 1 hét múlva? Mert látta a köpönyegen, idõképen. Én ekkor mindig elmondom, hogy 1 hétnél távolabbra elõrejelezni pl havazást egyenértékû a véletlen tippeléssel, nézzék inkább az OMSZ vagy a Metnet elõrejelzését. 2 nap múlva megint ugyanez a kérdés: tényleg jön a tavasz? Mert látta az idõképen/köpönyegen..

HA nézettséget akarunk, akkor ebben irányban kell fejlõdni. Persze kérdés mi az oldal célja és mennyire nélkülözhetõ a nézettségbõl fakadó reklámbevétel.

Szép is lenne, ha több tízezer embert érdekelne Magyarországon föleg maga a meteorologia (pl. metnet) és nem elsösorban a gyors meteorológiai információhoz jutás lehetöleg minél csillogóbb környzetbe ágyazva, a háttér pontosabb ismerete nélkül (...)

Több dolgot is levontam ezen számokból, adatsorokból, de ezeket most nyilvánosan nem szeretném megosztani.

Te milyen következtetést vonsz le ezekbõl a "számszerû tényekbõl"?

Nem teljesen idõjárás, de talán még belefér a fórumba.

Szakmaiság ide, szakmaiság oda...a metnet.hu nincs a 100 legnézettebb magyar weblap között.
Ellenben az idõkép.hu a nagyon elõkelõ 10. helyen szerepel. A köpönyeg.hu a 25., met.hu (OMSZ) a 98.
Íme a legnézettebb hazai weboldalak rangsora: Link
Ezt nem azért linkeltem, hogy a szívemnek oly kedves metnetet lejárassam és más idõjárási oldalaknak imponáljak, pusztán csak azért, hogy a számszerû tényeket megismerjük.

Szerintem itt elég sok párhuzam van az idei tél és a tavalyi zivatarszezon között: volt egy fõ akció (január végi/február elejei havazások és hideg - május 19-ei/20-ai zivataros helyzet, egy szombathelyi/minket teljesen elkerülõ akció (december 7-ei hózáporok - június 22-ei szupercella), ami még hiányzik, az a szezon végi csattanó (? - szeptember 12-ei meglepetés zivatar).

Egy márciusi, éjszaka leesik-nappal elolvad jellegû mediterrán ciklonos havazásra még lehet is esély nálunk, ez az enyhe teleken is elõfordult néha (pl. 2007).

De itt vagyok ,vagyunk. Csak sztoikus nyugalommal nézem a kisímult fáklyát s közben merengek szebb téli,havas estéken...

De én itt vagyok:-) Hivatalosan is megnyitottam az idei tavaszi szezont. A kinti kis kerti csobbanó feltöltve, néhány hidegtûrõ halfaj már vígan úszkál benne::-) 12,4 fokot mérek a téli csúcsom, szép-szép de nem az igazi, ez van itt északon ennek is örülni kell:-) Sokat voltam kint szép gomolyok kellemes csodás idõ! Mi kell még? A hülye szeles hideg tél? A frászt, ez az igazi:-) Jól szurkoltam az idei télen, nekem való téli szezon volt, most már irány a tavasz, szerencsés esetben már komoly téli megpróbáltatás nem lesz, az indexek kiválóak. A tél idén kiirtva, gyönyörû:-)
Link
Link
Most már nem is akarok hidegrõl, hóról és egyéb kellemetlen dologról hallani decemberig, remélem, nem is lesz:-)

Bizony itt van.
Üres is a fórum, mint a magdeburgi féltekék! Avagy, "kunyhóink mind hallgatva, mint megannyi puszta sír"
Számbeli többségben lehetnek a télfanok a tavaszimádókkal szemben.
Nem is nagyon érdemes ránézni a modellekre, úgyis tudom, hogy nem helyeznek kilátásba téli fordulatot jelenleg.
Ha másképp volna, már élénkülne a fórum...

Ma Karácsony óta merjük Pozsonyban a legmagasabb értéket, kereken 13 fok van, tavaszi illata van a levegõnek, májust idézõ gomolyok úsznak az égbolton, csodálatos! A mi hõingasunk 25 fok, a legalacsonyabbat, -11 fokot január 26-an, a legmelegebbet december 25-én mertem (az a bizonyos 14 fok). Folytatás: a fáklyát kivasaltak, csekély ingadozás mellett valamivel 0 fok feltett fut március elején is. Itt a kora tavasz

Nálunk tényleg nem akarnak megnyílni az ég csatornái.
Nem túl bíztató, hogy 0-50cm között 50mm, 0-100cm között ~100mm csapadék hiányzik a talajból így február végén...

Szépen "leköveti" a csapadék a déli országhatárt. Ilyet még a radaron sosem láttam.

Hii de komoly zápor vonul alattunk pár km el. Link

Nálunk 32,5 fok (-14,0 fok [jan.27.] és 18,5 fok [febr.16.])

11,9°C és robban a légkör Szép gomolyok nõnek az égen.

Nálam még kevesebb 21,2 fok 11,8 és -9,4 fok volt a tél eddig. Ma szép kellemes, fantasztikus csúcs szuper idõ van de a maxi 11,5 foknál megállt. Mi a titok a déli országrészben? Simán van 15-17 fok is. Itt idén télen ez e nyamvadt 11,8 fokot bírtuk összeszenvedni. No nem baj márciusban az elsõ nyári napot remélem én hozom mondjuk nõnapkor:-)

Nagyon szép hely, szép képek! Tényleg nagy élmény lehetett ott lenni. Az ilyen hasonlítgatások sántítanak azért, sokszor alig kell nekem pár tíz kilométert utaznom, hogy nagy havat lássak a Bükk magasabb részein, de mégis többe nézem a nálam hulló kevesebb havat. Nehéz erre racionálois magyarázatot adni... Bizony én is gondoltam már azért arra, hogy jó lenne olyan 800 méter körüli helyen élni akár hazánkban is, hiszen azért a legtöbb télen kielégítõ hó van olyan magasságban.
...........
Rossz, esõs , sáros enyhe február , akár a tavalyi, szerencsére most kevesebb a csapadék, és enyhébb az idõ. [esõ]

A magashegységet természetesen össze se lehet hasonlítani a kis tengerszint feletti magasságú, medence-fekvésû Magyarországgal. (Ja, és a 46 és 48 északi szélesség között helyezkedik el az ország, Eurázsia nyugati, az Atlanti-óceánba nyúló szarván. Hát ne csodálkozzunk! )
Viszont a magashegység, az teljesen más tészta.
Én "csak" Zakopane-ban voltam a családommal 2011 március elején -"sítáboroztunk".
Gyengébbek kedvéért ide írom, hogy Zakopane a Magas-Tátra északi, lengyel oldalán van.
Kifogtunk egy tartósan északnyugati irányítású idõszakot: az észak-északnyugatról érkezõ nedves sarki-tengeri levegõt a hegység északi oldala alaposan "megcsapolta". Legalább 3 napon át éjjel-nappal esett a hó, szünet nélkül. Hóban aztán nem volt hiány ott, a télisportolók legnagyobb örömére.
Ettõl viszont nem ment el a kedvem a hazai téltõl. Igaz, a ideihez hasonló szezonok végén már nemegyszer mondtam én is: ha nem képes semmit produkálni a tél, akkor most már takarodjon! Viszont ez a hangulat sosem tartott nálam sokáig, nem váltam "renegáttá".
Mennyire másképp szólna most a nóta, ha 1986/87 vagy 1995/96 szabású tél végén lennénk!
Nem rossz ez a medence-fekvés a megülepedõ hideggel, a délkelet felõl szivárgó (vagy bezuhogó) lábas hideggel.
Ezek a mi telünk "specialitásai", melyek hiányoznak az Alpokban, például.

Elõször azt hittem azt kérdezed, hogy az eggyel feljebbi hozzászólásomban az abszolút hõingás mértékét hogyan számoltam ki. De aztán rájöttem, hogy a homok mennyiségére kérdeztél rá.

Az autóm tetejérõl összekapartam a leülepedett homokot és kb. 1 grammnak saccoltam.

1 m2 (autó tetejének mérete) = 1 gramm
1 km2 = 1.000.000 gramm = 1 tonna
100.000 km2 (hazánk területe) = 100.000 tonna.

Kicsit elnagyoltan, de így számoltam ki.

Sziasztok! Utóbbi idõben nem írtam, azért, mert tetszik az idõjárás, nem várok telet, épp süt a nap és nyugodtabban nézek a gázórára is hó végén. Miért nem várom a telet? Voltam egy hetet síelni és olyan világot láttam ott, hogy elvesztettem az õrült fanatikus függõségem a hó iránt. Minek idegeskedjek, minek reméljek remegve itthon havat, ha a belvárosban élek, a leesett hó mennyisége valószínûleg (95%+) nevetségesen kevés és amúgy is hamar elolvad, vagy ha nem, eltúrják kis fekete tornyokba? Szeretem természetesen a havat, örülök ha esik, de nem hiányzik ez a fajta hó....
annyira, mint amit Franciaországban élhettem át 1 héten keresztül! Havas hegycsúcsok mindenfelé, és rengeteg hó! Igazi hó, vizes hó, porhó, összesen bõven 1m felett! Amikor ott esik, akkor nem leesik pár centi hó, hanem ömlik! Két nap esett (ráadásul napközben) a hó, és mindkétszer rengeteg esett: elõször csak 40cm, aztán 70-nél is több! Akkor már síelni sem lehetett, így túráztam az amúgy vizes, tömörebb 50-60 cm hóban, eléggé király élmény volt. Az intenzitás pedig döbbenetes dolgokra képes, egy rendesebb eresztés alatt 11/10et simán produkál, amikor már nehéz levegõt venni, vagy nyitva tartani a szemet, pedig szél se tombol.
Egyszerûen az egy másik világ, és mi, hóimádok oda valók vagyunk, nem a síkvidéki 5 cm-ekre, mert nem sokkal szebbek, mint egy napos délután, vagy egy esõs-ködös kirándulás. Ami ott, a hegyek között zajlik "tél" néven: na az kell nekünk!
Néhány kép, letölthetõ link formájában (nem tudom feltölteni most õket):
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Még egy kis meteorológiai érdekesség: volt nálam légnyomásmérõ, és míg az alsó részeken 800 hPa körül volt a (nem) tegnerszinti légnyomás, a felvonó tetején 700, még egy felvonót futva már csak 600 hPa volt a légnyomás! (Mégsem fájt a fejem...) A sírendszer 1600-3400 m között volt.
Száz szónak is egy a vége: egy rendes télért egy ilyet valahogy bele kell erõltetni a szezonba, mert a magyar tél ezután nehezen tudna kielégíteni

Jó az 22,9 fokos ingásnak.

Ezen a télen még ez az ingás nem olyan rossz.

A töbörben is csak 32,2 fokos ingásra futotta, ami -20,8 (febr. 4.); és a +11,4 (nov. 5.) fokos értékekbõl adódik.
A napi pedig szintén február 4-én volt a legtöbb.
-20,4-õl +4,1 fokig emelkedett a hõmérséklet.
Ezen belül pedig 2 órán belül ment fel a -20 értékrõl +2 fokig.
Azaz a nagy zutty helyett reggel a nagy futty epizódot vetítették..
Link

A Viharsarokban okozott már óriási károkat az a mindent felemésztõ izzás.

Ezt miként számoltad ki?

Szombathelyen ez az érték még kevesebb, a két szélsõérték -9,0 fok és +12,7 fok, így az abszolút hõingás 21,7 fok. Tényleg nagyon kevés.

Az elmúlt 100 napon az abszolút hõingás mértéke nem érte el mérõhelyemen a 24 fokot.
November 10-e óta a hõmérséklet a -9,1°C és +13,8°C-os intervallumban változott.
Jobb helyeken ekkora hõingás egy nap alatt megvan.

Az esõ itt is rengeteg homokot hagyott a kocsikon.
Számításaim szerint ezzel az áramlattal alsó hangon kb. 100 ezer és 500 ezer tonna közötti szaharai homok érkezett hazánkba.

Lenyûgözõ! Ezért (is) imádom az idõjárást

Esik a szokásos 7 és 8 óra közötti záporunk ami érdemi csapadékot nem hoz csak arra jó, hogy iskolába menet esernyõ kelljen (de legalább a ködöt leverte egy kicsit).
Jó lenne már némi napsütés.

Az olasz hegyekben piros hó esett Link

Itt 4.9mm lett a vége.Péntek éjjel,szombaton megint lejön egy 20-as,amit szívesen elküldenék oda DK-re!Talán a jövõ hét már szárazabb lehet,nem is bánnám!

Sáros esõ esett tegnap, Afrikából kaptunk egy kis homokot Link
Egy barátom hívott az este, hogy tiszta mocsok lett a kocsija, honnan jött ez az esõ!?

Tény, hogy a 10 napos térképen felétek tényleg ott fityeg egy sárga lyuk : Link . Pontos térképet sajnos nem tudom bemásolni, mert egy 1px-es spacer.gif jelenne meg helyette. Ámbár az elmúlt 2 hétben nekem is feltûnt, hogy ahogy a térség közeledik a csapadékhoz szépen lefarag belõle. Legutóbb 7mm-t vártam és csak 1mm lett belõle. Kerestem az ok-okozati összefüggéseket, de pontos magyarázatot nem tudok adni. Sejtésem szerint a talaj kisebb telítettségébõl adódóan (országos átlaghoz viszonyítva értem a kisebb telítettséget) a légkörnek kevesebb nedvességet tud átadni (ez lehet az egyik ok); vagy a frontális csapadékot megelõzõ, sokunk által gyûlölt DK-i szél: a romániai Erdélyi-szigethegységbõl száraz adiabatikusan lebukó gyenge fõn lehet a másik ok (aljas módon T emelkedést okoz , RH csökkenést és ezáltal kevesebb [esõ] -t).

A múltkori csapadék egy jókora sávot hagyott ki DK-en (ezt a részt 1mm és ny felirat jelöli ki): Link . Ennek oka a DNy-ÉK tengelyû front hullámvetését követõen néhány 10km-t hirtelen D-re helyezõdésében, majd újbóli lelassulásában látom (hiszen a D-i határszélen ismét megjelentek az 5mm feletti értékek).

Ömlik az esõ, már 5-6 mm lehet a mai adag. Reggel még 9 fok volt, aztán napközben csökkent a hõmérséklet, már csak alig 5 fok van.

Szép a radar arrafelé!

A fáklyánk itt DK-en egyre csak szárad és szárad. Tovább nõtt az esélye, hogy lehozzuk ezzel a 2-3 mm-rel a februárt, miközben a fél ország úszik a sárban. Na, ez lenne a nem semmi! Három, átlagnál szárazabb hónap egymás után (ebbõl a december és a február extra száraz). Sõt, ha jól emlékszem itt még a november is elég gyenge volt, miközben úszott a Dunántúl.

Érdekes ez az északkeleti tömb valahogy kimaradt a modellekbõl. Délután óta több hullámban idõnként erõs csapadékhullást produkált ez a nap. Az elõrékben is kisebb esõkrõl hallottam, olvastam. itt kiadós esõ esett, esik.

Az általad bemutatott hõ és nyomásfáklyák jól jellemzik a helyzetet, de nem ez volt a kérdés, amin vitázunk.
Azt hiszem itt két fogalom keveredik, ez okoz zavart. Nevezetesen, az atlanti hatás és a nyugati áramlások dominanciája térségünkben. Ugyanis ezek különbözõ dolgok.
Hogy lesz atlanti hatás idõjárásunkban a következõ 2 hétben, azt egy pillanatra sem tagadom.
Hogy ez abszolút meghatározó lesz, azt már igen.
Egyébként közvetett és részleges atlanti hatásról beszélhetünk annak a szinoptikai alapszituációnak az esetében is, mikor az északkeleti blokkoló AC alá begyûrõdnek a "csúszópályán" az észak-atlanti térségbõl a Mediterráneumba "leszánkázó" ciklonok. Ez a felállás nagyon sokszor igazi havas, hideg téli idõvel jár nálunk, holott az atlanti-óceáni befolyás kétséget kizáróan fennáll.
Ha viszont úgy értelmezed az általad leírtakat, hogy a következõ 2 hétben dominálni fog a nyugati áramlás térségünkben, annak határozottan ellent mondok a modelleredmények alapján.
Ha atlanti hatást értettél a "nyugati irányítás" alatt, akkor azt válaszolom, részben valóban ez lesz a helyzet. Az persze kérdés marad, hogy milyen arányban fogják az atlanti, és a szárazföldi hatások meghatározni idõjárásunkat. 100%-os arányú biztosan nem lesz az atlanti hatás.

Aztán szombaton megint. Kíváncsi lennék, összesen hány cm hó esett ott eddig februárban, gyanítom, hogy 20 cm felett lehet az összeg, csak az egyes havazások között mindig gyorsan elolvadt.

Közben lassan, de biztosan közeledik a szlovén zóna az ország felé, és most egyelõre stabilan tartja magát, lehet, hogy mégis kibírja a határig egypár villámmal: Link

Tévedés, nem lesz patthelyzet továbbra is nyugtai irányítás lesz.Lehet 1-2-3 nap anticiklon uralom de hosszú távon sem ez lesz a jellemzõ:
Link
Link
Link
Nyugati cikloncsaládok perem, illetve mediterrán ciklonja fogják ostromolni a környéket az anticiklon nem szólhat nagyon bele idõjárásunkban. Azért látod délinek mert szinte mindenhol ciklonális hatás lesz de a fõ mozgatórúgó az izlandi minimum és az azori maximum, õk azok:
Link
Link
Link
És esze ágában nincs ezen változtatni:
Link
Ráadásul csapadék is marad:
Link
Szóval továbbra sincs változás. Fõ nyugati irányítás változékony enyhe idõ, olykor hátoldalon átmeneti lehûléssel.

Köszi a megerõsítést, valóban szépen látszik a folyamat!

---------------------

Reggelre Írott-kõ megint kifehéredhet. Link Link

A két utolsó térkép már valóban ezt mutatja.
De az alapkérdés az volt, vajon "tuti" nyugati irányítás lesz-e a következõ két hétben, vagy bibi van a dologgal?

Így van, ráadásul az AC hatása kb. két-három napig lesz érezhetõ nálunk, utána már egyértelmûen a nyugati ciklon lesz az irányító (illetve annak peremciklonjai). Link Link Link Link Link Link Link

Szerintem ez nem a poharas helyzet.

Ha nincs irányítás, akkor nem patthelyzet van, hanem az AC éppen rajtunk csücsül. De most nem errõl lesz szó.

Szerintem meg nem lesz nyugati irányítás, meg keleti irányítás sem -patthelyzet lesz.
De ez már felfogás kérdése -a félig tele pohár vs félig üres pohár problematikája.

Most már itt is követhetõek lesznek az esetleges zivatarok. Megjavult/elkészült/megcsinálták: Link

Kössz, de elég ha beírod ide, majd reggel megnézem Ja tényleg, kis jegek persze lehetnek most is villám nélkül is.