Ho-ho-hóváró

Néhány hete magam is megtapasztalhattam milyen az alpokban vastag,friss hóban síelni. Egy orvos barátommal voltunk, három csodás nap után jött örömünkre a hó. Ez hamar ürömmé változott, amit jól jellemez az alábbi felbukási arány is: Három nap friss hó nélkül:0-bukás. 'Egy nap friss hóban: 15-bukta!! Itt tegnap reggel óta 3,5mm-jött le,és most már hideg advekció zajlik a légkörben. A sokoró magasabb "csúcsain"az intenzitás függvényében lehet némi látvány hó is, de havas esõ biztosan. A kõris hegy azonban szépen behavazódhat estig.

Hmm...hétvége egész kellemesnek ígérkezik, meg lehet kövezni de nekem ez már akkor is tavaszias, támad a tavasz !
Link

Egy fekete-tengeri ciklon áramlási mezeje nem csak a közvetlen környéken fejti ki a hatását. A ciklon ÉNy-i peremén rendszerint erõs áramlás alakul ki, amely egyik hatását a Balkán-félsziget felett fejti ki, egy igen erõs, gyakran viharos szél, a Bóra képében. Nálunk akkor van igazán hatása, ha Oroszország és Ukrajna felett hideg légtömeg terül el. A ciklon ezt a hideg légtömeget a kiterjedt áramlási mezõ okán szinte bepumpálja a Kárpát-medencébe. Azaz bizony jócskán van/lehet hatása nálunk is.
-----------

Szerk.: Laci, azt hittem még alszol

Megválaszoltam a kérdéseidet már. A fekete-tengeri is hidegleszakadás eredménye, sokat zúdul be oda a sarki légtömeg. Nálunk nem olyan gyakran de azért elõfordul, hogy kiadós csapadékot okozzon . Úgy jön idõ, hogy egy északra elhelyezkedõ anticiklon peremén nem száraz hideg, hanem enyhe nedves levegõ érkezik. Ebben benne van a bárikus mocsár, téli nagy havazások.
Nálam helyi hatásokra gondoltam az mindegy, hogy visszapörgés vagy keleti áramlás de Diósdnak az nagyon fekszik, igaz a másik jó a délnyugati áramlás melybõl sok csapadék hullik, lásd a mostani napokat.
Amiket írtam ritka de mégsem mert több évben elõfordul kemény fagy március második felében és április 20-ig. A -31 fok kivételes no olyanra tényleg 100 évente van esély és csak a fagyzugokban ilyenkor a dombokon ennyire nincs hideg azért.

Az óceáni áramlásnál írtam számokat azok volt a zonális évtizedek. Egyszerûen arról van szó, hogy a zonális áramláshoz mindenképp kell egy azori anticiklon ami nyáron a észak afrikai passzát miatt északra vándorol így orrosodik nálunk, ezáltal száraz légtömegeket hoz, olykor száraz hidegfrontokkal, szerencsés esetben peremciklonokkal de ilyenkor gyengülni kell az azorinak ami nem mindig történik meg. Töményen ennyi a történet a kérdéseidre.

Enyhe reggel, megint sok esõ esett éjjel. Az agyamra megy ez a sok esõ, nem tudunk daruzni hegeszteni.
Valóban ahogy már írták néhányan van egy nagyobb szórás a modellekben 20.-tól, egyelõre azonban ez szinte törvényszerû 200 óra felett. Hosszú téli periódusra továbbra sem számítok, de erõs 1-2 napos hidegöblítés 100% hogy lesz még.


Az alapokalján szép ez a látványhó, nem mesze tõle a kisalföldön már +4+5 fokok vannak.

Volt szerencsém átélni egy ilyen "körbelapátolni az autót, csodálkozni és társasjátékozni" helyzetet .
Nem bántam, hogy az 50 centi hó elvett egy napot a síelésbõl. Az ember amíg nem él át ilyet azt gondolná, hogy húú de jó, hóesésben síelünk, jeeee. Aztán mikor a pár perces felvonózás után ki kell kaparnod magad az 5 centi hó alól, a pálya pedig átalakul szûz havas tereppé, akkor az ember rájön, hogy inkább ne. Vagyis de, csak azt már nem síelésnek hívják, hanem "szétnézünk a faluban"-nak .
Köszönöm az infókat.


Ok, hogy nem hasonlítható 2006/07-hez a mostani szezon, de ez a 3cm-es eddigi szezonrekord hótakaró itt Bp-en. Szóval gondolom nem sok ilyet találnánk az elmúlt száv évre visszamenõleg. Ami miatt nagyon aggódok, az az, hogy még senki sem mondta, hogy Februárban már nem látunk hópelyheket, valami nagyon készülõdhet .

DNY-on közben piroslik (narancslik ) a radar már a 3. frissítés óta.

"Elõrejelzés: szerda
Eközben a Dunától keletre elszórtan lehet zápor, esetleg zivatar. Délnyugaton jelentõs mennyiségû csapadék is lehullhat." (OMSz)

Már meg sem lepõdöm! Ki sem lehet találni, hová jut a teljesen felesleges szélvihar.

"Nem tudom mire jó ez a nyilvánvalóan suletlen elmélet, ez a nyugat mánia, gyakorlatilag a világ legundorítobb idõjárásat, az óceánit favorizalja. Nehéz erre bármit mondani."

Ezzel a minõsítéssel nem értek egyet, az óceáni éghajlatnak azért vannak elõnyei is.

Télen kevesebbet kell fûteni, nem fagy meg senki, mert szinte nincs is fagy.
Nyáron kevesebbet költenek légkondira (mondjuk nekem itt sincs rá szükségem) és nem halnak meg hõgutában.
Öntözni sem kell, mert van elég csapadék és ezzel együtt az alacsonyabb T maxok miatt a párolgás is kisebb.
Gyönyörûek a parkok és a kertek, sokkal szebbek mint nálunk, ahol nyáron a szárazság, télen az erõs fagyok miatt szenved a növényzet.
Persze van hátránya is pl. gyakori erõs szelek, nem lehet nyáron szabadban természetes vizekben strandolni és télen befagyott tavakon korcsolyázni, meg nagy hóban szánkózni.

Valamit-valamiért.

(Mondom ezt úgy, hogy sosem éltem óceáni klíma alatt. Lehet, hogy hamar megunnám én is, mert bár télen nagyon élvezném, a nyári meleg, a 30 fok hiányzana, mivel ezt szoktam meg, ezt szeretem.)

"Szóval pont nálunk a legnagyobb aszály helyzeteket pont a zonális áramlás okozza. Mivel szinte törvényszerûen, a nyári idõszakban az azori anticiklon nagyon fejlett, és többnyire nálunk pont a zonális áramlás miatt szeret orrosodni ezáltal száraz frontokon kívül szinte csapadékot is alig adni."

Igen, abban igazad van, hogy az óceánról jövõ ciklonokból sajnos sokszor kieseik az esõ, mire ideérnek és bosszantó száraz, szeles hidegfrontként vonulnak át és még azt a kevés nedvességet is kiszárítja a szél, ami addig megvolt.

De, hogy a legnagyobb aszály helyzeteket ez okozná?
Nem inkább egy ránk húzódó forró levegõvel kitöltött anticiklon?

"Szóval hazánk csapadék ellátottsága alapján a legjobb bizony a kontinentális évtizedek, ez van sajnálom ezek tények:-))))))"

Ezt sem értem.

Szerintem itt a legtöbb csapadék akkor van, ha pl. olyan ciklonok képzõdnek, mint 2010 májusában, vagyis mediterrán ciklonok.
Nem értem ezt miért számítod kontinentális helyzetnek.
Gondolom azért, mert valahol van egy anticiklon is ilyenkor, kint az óceánon vagy keleten valahol, ami közrejátszik a ciklon kialakulásában.(Elõidézi, hogy hideg leszakadás legyen a Földközi-tenger medencéje fölé.)
De a csapadékot akkor is ciklon hozza, nem az anticiklon és valahogy nehezen tudom össze kapcsolni a ciklont a kontinentalitással, de lehet, hogy bennem van a hiba.

Ugyanígy a bárikus mocsár helyzetnél sem értem, hogy ennek a jó csapadék esélyes helyzetnek mi köze a kontinentalitáshoz és a keleti áramlásokhoz.

26,7 mm esett eddig Helltakival mérve, zöldike is 27 mm mért. A digitális többet mért, mert meg van toldva kísérleti jelleggel, mivel eddig meg keveset mért. Még egy kicsit majd változtatnom kell, hogy pontosabb legyen a digitális mérés is.
Már nem esik szerencsére, minden úszik, elég lenne egy darabig a csapadékból erre.
Kéne egy kis napocska meg egy kis szél és 8-10 fok.

"Rossz hírem van március 20-ig simán van hazánk területén -20, április 20-ig -10 fok alatti fagy és nem a töbrökrõl beszéltem most!"

Szerintem, ha idén újra ilyen értékek születnének , az nem csak nekem lenne rossz hír.
Szerencsére erre kicsi az esély.
Március 1.: -31 fok, március 19.: -19,5 fok és április 19.: -10 fok.
Azért szerintem ezek a durva értékek elég ritkán fordulnak elõ.

Meg az sem mindegy, hogy milyen helyen van az állomás.

Gondoljunk pl. az Iklódbördõce és Csokma-hegy között fennálló különbségre, amikor egy esetben Iklód -22 volt, akkor Csokma kb. -8 fok.

A három hely közül pl. Domaházáról tudom, hogy Zabartól nincs messze és a klíma viszonyai is hasonlóak.

"A fekete-tengeri mediterrán ciklonka köze nincs nyugathoz mégis számtalanszor hozott nagy tavaszi csapadékot, és az bizony keleti áramlás."

Érdekes ez a fekete-tengeri mediterrán ciklon.

Gondolom hasonlóan jön létre, mint a földközi-tengeri mediterrán ciklon (pl. a Genovai ciklon). Vagyis közvetlen a Fekete-tenger felett északról leszalad egy hideghullám, ami ciklont generál a tenger felett. A tenger partvidékén a hegységek( pl. a Kaukázus) tenger felé nézõ oldalain esõ óriási csapadékok valószínûleg ilyen ciklonokból eshetnek. Itt vannak helyek ahol több 1000 mm az éves csapadék pl. Batumi. Ez már szubtrópusi jellegû klíma, mert a meleg is meg van hozzá.
De az is lehet, hogy a nyugat felõl jövõ ciklonok a Fekete-tenger felett feltöltõdnek csapadékkal és így új erõre kapnak. Talán ilyenbõl is lehet sok esõ.

Azt azonban nem értem, hogy egy fekete-tengeri ciklon, hogy hat a mi idõjárásunkra.
Az azért már elég messze keleten van.
Elindul vissza felénk nyugat felé? Kialakul egy ideiglenes keleti áramlás, ami ránk tolja?
Az uralkodó nyugati áramlással szemben?
És még a csapadék sem esik ki belõle amíg elér idáig?

"Sõt Diósd számára nyáron a keleti áramlás szokta hozni a legnagyobb záporokat és csapadékot, igaz ez többnyire helyi de mégis keleti:-)"

A nyári helyi nagy csapadékokat okozó bárikus mocsár helyzetek is keleti eredetûek lennének és nem nyugatról jön fölénk a teknõ?

(Egyébként azt, hogy keletrõl fõleg negatív idõjárás jön, azt elsõsorban a mostani vagyis a téli idõszakra értettem és a saját szempontomból, mert mindenkinek más a megfelelõ.
Leegyszerûsítve a dolgot, azt azért lehet mondani szerintem, hogy télen általában keletrõl jön a hidegtámadás és nyugatról meg az enyhülés, a felmentõsereg. A hideg-meleg küzdelemben megvan a nyugat-kelet, óceáni-szárazföldi ellentét, amiben én az enyhe óceáni légtömegek pártján állok. Persze hideg jön északról is melegedés meg délrõl.
Nyáron bonyolultabb a helyzet és nem lehet az égtájak között olyan megkülönböztetést tenni, hogy honnan jönnek pozitív és honnan negatív hatások, ezt elfogadom. Pl. nyugatról jönnek a pusztító 100 km/h óra feletti szélviharok is, az meg nem hiányzik senkinek.
Sõt a kontinens nyugati partvidéken még a téli viharciklonok is tudnak csúnya dolgokat mûvelni, hozzánk ezek már szerencsére legyengülve érnek ide.)

Amit linkeltél, az kb. 1400 m-en lesz, kérdés, hogy az ismerõsöd hol fog lakni. Lent Tröpolach (600 m) vegyest kap majd, éjjel hó, nappal esõ, Tröpolacher Alm (1200 m) elérhetõ még pl. az yr-en, de még ott is vegyesfelvágott lesz ez. Persze ettõl még ez élmény lesz, Tröpolach pl. múlt héten 190 cm-t kapott 2 nap alatt, le is volt zárva a teljes nassfeldi síterep 3 napig Voltak arra ismerõseim, folyamatosan szóltak a lavinaszirénák, senki nem mehetett se síelni, se máshova, mert az autóutakat is lezárták a lavinaveszély miatt. Szóval ez nem annyira síélmény így, lehet körbelapátolni az autót, csodálkozni és társasjátékozni

Egyetlen pozitív dolgot látok, uridoben 1050 körüli keleti Ac. A britt, skandináv Ac kat tarkón vágja az atlanti szörnyeteg.

20.-tól fog eldõlni a dolog,nagyon ketté van szakadva a fáklya. Brit,Skandi nyomásfáklya milyen?

Lehet, hogy nem lesz szükség a szánkóra ebben a szezonban már. Link A végén már kapaszkodik felfelé a nyomás fáklya, de az 1020 hPa édes kevés a dübörgõ atlanti ciklon gyárral szemben. A helyzet bizonytalan, de a kávét már lassan felteszik fõni...