Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Az Alpokalja szépen kifehéredett alacsonyabb szinteken is. A Kendigen meg már több méteres a hóvastagság, eltemette még a kamerát is.
Nehéz elképzelni rosszabb éghajlatot magamnak, mint hogy nincs nyári meleg, és téli hideg. Nekem hiába beszélsz az elõnyeirõl. Köszönöm szépen, a növényeim jól vannak, elvannak, bár nyaranta néha szenved a kert (néha, és az egynyáriak), a szokványos , klímánkra aklimatizálódott fák nem sínylik meg különösebben. Én meg csak ilyenekkel foglalkozom.
Elég nagy trauma az is amikor zonális uralom van, nincs igazi nyár, meg tél. Köszönöm, nekem éppen elég az is, csak elborzadással tudok az óceán partvidékének klímájára gondolni.
Hajrá, legalább mehet az építkezés is!
[légyszíves legközelebb használd a hozzászólás szerkesztése funkciót! köszönöm!
[légyszíves legközelebb használd a hozzászólás szerkesztése funkciót! köszönöm!
Néhány hete magam is megtapasztalhattam milyen az alpokban vastag,friss hóban síelni. Egy orvos barátommal voltunk, három csodás nap után jött örömünkre a hó. Ez hamar ürömmé változott, amit jól jellemez az alábbi felbukási arány is: Három nap friss hó nélkül:0-bukás. 'Egy nap friss hóban: 15-bukta!!
Itt tegnap reggel óta 3,5mm-jött le,és most már hideg advekció zajlik a légkörben. A sokoró magasabb "csúcsain"az intenzitás függvényében lehet némi látvány hó is, de havas esõ biztosan. A kõris hegy azonban szépen behavazódhat estig.
Hmm...hétvége egész kellemesnek ígérkezik, meg lehet kövezni de nekem ez már akkor is tavaszias, támad a tavasz !
Link
Link
Egy fekete-tengeri ciklon áramlási mezeje nem csak a közvetlen környéken fejti ki a hatását. A ciklon ÉNy-i peremén rendszerint erõs áramlás alakul ki, amely egyik hatását a Balkán-félsziget felett fejti ki, egy igen erõs, gyakran viharos szél, a Bóra képében. Nálunk akkor van igazán hatása, ha Oroszország és Ukrajna felett hideg légtömeg terül el. A ciklon ezt a hideg légtömeget a kiterjedt áramlási mezõ okán szinte bepumpálja a Kárpát-medencébe. Azaz bizony jócskán van/lehet hatása nálunk is.
-----------
Szerk.: Laci, azt hittem még alszol
-----------
Szerk.: Laci, azt hittem még alszol
Megválaszoltam a kérdéseidet már. A fekete-tengeri is hidegleszakadás eredménye, sokat zúdul be oda a sarki légtömeg. Nálunk nem olyan gyakran de azért elõfordul, hogy kiadós csapadékot okozzon . Úgy jön idõ, hogy egy északra elhelyezkedõ anticiklon peremén nem száraz hideg, hanem enyhe nedves levegõ érkezik. Ebben benne van a bárikus mocsár, téli nagy havazások.
Nálam helyi hatásokra gondoltam az mindegy, hogy visszapörgés vagy keleti áramlás de Diósdnak az nagyon fekszik, igaz a másik jó a délnyugati áramlás melybõl sok csapadék hullik, lásd a mostani napokat.
Amiket írtam ritka de mégsem mert több évben elõfordul kemény fagy március második felében és április 20-ig. A -31 fok kivételes no olyanra tényleg 100 évente van esély és csak a fagyzugokban ilyenkor a dombokon ennyire nincs hideg azért.
Az óceáni áramlásnál írtam számokat azok volt a zonális évtizedek. Egyszerûen arról van szó, hogy a zonális áramláshoz mindenképp kell egy azori anticiklon ami nyáron a észak afrikai passzát miatt északra vándorol így orrosodik nálunk, ezáltal száraz légtömegeket hoz, olykor száraz hidegfrontokkal, szerencsés esetben peremciklonokkal de ilyenkor gyengülni kell az azorinak ami nem mindig történik meg. Töményen ennyi a történet a kérdéseidre.
Nálam helyi hatásokra gondoltam az mindegy, hogy visszapörgés vagy keleti áramlás de Diósdnak az nagyon fekszik, igaz a másik jó a délnyugati áramlás melybõl sok csapadék hullik, lásd a mostani napokat.
Amiket írtam ritka de mégsem mert több évben elõfordul kemény fagy március második felében és április 20-ig. A -31 fok kivételes no olyanra tényleg 100 évente van esély és csak a fagyzugokban ilyenkor a dombokon ennyire nincs hideg azért.
Az óceáni áramlásnál írtam számokat azok volt a zonális évtizedek. Egyszerûen arról van szó, hogy a zonális áramláshoz mindenképp kell egy azori anticiklon ami nyáron a észak afrikai passzát miatt északra vándorol így orrosodik nálunk, ezáltal száraz légtömegeket hoz, olykor száraz hidegfrontokkal, szerencsés esetben peremciklonokkal de ilyenkor gyengülni kell az azorinak ami nem mindig történik meg. Töményen ennyi a történet a kérdéseidre.
Enyhe reggel, megint sok esõ esett éjjel. Az agyamra megy ez a sok esõ, nem tudunk daruzni hegeszteni.
Valóban ahogy már írták néhányan van egy nagyobb szórás a modellekben 20.-tól, egyelõre azonban ez szinte törvényszerû 200 óra felett. Hosszú téli periódusra továbbra sem számítok, de erõs 1-2 napos hidegöblítés 100% hogy lesz még.
Az alapokalján szép ez a látványhó, nem mesze tõle a kisalföldön már +4+5 fokok vannak.
Valóban ahogy már írták néhányan van egy nagyobb szórás a modellekben 20.-tól, egyelõre azonban ez szinte törvényszerû 200 óra felett. Hosszú téli periódusra továbbra sem számítok, de erõs 1-2 napos hidegöblítés 100% hogy lesz még.
Az alapokalján szép ez a látványhó, nem mesze tõle a kisalföldön már +4+5 fokok vannak.
Volt szerencsém átélni egy ilyen "körbelapátolni az autót, csodálkozni és társasjátékozni" helyzetet
.
Nem bántam, hogy az 50 centi hó elvett egy napot a síelésbõl. Az ember amíg nem él át ilyet azt gondolná, hogy húú de jó, hóesésben síelünk, jeeee. Aztán mikor a pár perces felvonózás után ki kell kaparnod magad az 5 centi hó alól, a pálya pedig átalakul szûz havas tereppé, akkor az ember rájön, hogy inkább ne. Vagyis de, csak azt már nem síelésnek hívják, hanem "szétnézünk a faluban"-nak
.
Köszönöm az infókat.
Ok, hogy nem hasonlítható 2006/07-hez a mostani szezon, de ez a 3cm-es eddigi szezonrekord hótakaró itt Bp-en. Szóval gondolom nem sok ilyet találnánk az elmúlt száv évre visszamenõleg. Ami miatt nagyon aggódok, az az, hogy még senki sem mondta, hogy Februárban már nem látunk hópelyheket, valami nagyon készülõdhet
.
DNY-on közben piroslik (narancslik
) a radar már a 3. frissítés óta.
Nem bántam, hogy az 50 centi hó elvett egy napot a síelésbõl. Az ember amíg nem él át ilyet azt gondolná, hogy húú de jó, hóesésben síelünk, jeeee. Aztán mikor a pár perces felvonózás után ki kell kaparnod magad az 5 centi hó alól, a pálya pedig átalakul szûz havas tereppé, akkor az ember rájön, hogy inkább ne. Vagyis de, csak azt már nem síelésnek hívják, hanem "szétnézünk a faluban"-nak
Köszönöm az infókat.
Ok, hogy nem hasonlítható 2006/07-hez a mostani szezon, de ez a 3cm-es eddigi szezonrekord hótakaró itt Bp-en. Szóval gondolom nem sok ilyet találnánk az elmúlt száv évre visszamenõleg. Ami miatt nagyon aggódok, az az, hogy még senki sem mondta, hogy Februárban már nem látunk hópelyheket, valami nagyon készülõdhet
DNY-on közben piroslik (narancslik
"Nem tudom mire jó ez a nyilvánvalóan suletlen elmélet, ez a nyugat mánia, gyakorlatilag a világ legundorítobb idõjárásat, az óceánit favorizalja. Nehéz erre bármit mondani."
Ezzel a minõsítéssel nem értek egyet, az óceáni éghajlatnak azért vannak elõnyei is.
Télen kevesebbet kell fûteni, nem fagy meg senki, mert szinte nincs is fagy.
Nyáron kevesebbet költenek légkondira (mondjuk nekem itt sincs rá szükségem) és nem halnak meg hõgutában.
Öntözni sem kell, mert van elég csapadék és ezzel együtt az alacsonyabb T maxok miatt a párolgás is kisebb.
Gyönyörûek a parkok és a kertek, sokkal szebbek mint nálunk, ahol nyáron a szárazság, télen az erõs fagyok miatt szenved a növényzet.
Persze van hátránya is pl. gyakori erõs szelek, nem lehet nyáron szabadban természetes vizekben strandolni és télen befagyott tavakon korcsolyázni, meg nagy hóban szánkózni.
Valamit-valamiért.
(Mondom ezt úgy, hogy sosem éltem óceáni klíma alatt. Lehet, hogy hamar megunnám én is, mert bár télen nagyon élvezném, a nyári meleg, a 30 fok hiányzana, mivel ezt szoktam meg, ezt szeretem.)
Ezzel a minõsítéssel nem értek egyet, az óceáni éghajlatnak azért vannak elõnyei is.
Télen kevesebbet kell fûteni, nem fagy meg senki, mert szinte nincs is fagy.
Nyáron kevesebbet költenek légkondira (mondjuk nekem itt sincs rá szükségem) és nem halnak meg hõgutában.
Öntözni sem kell, mert van elég csapadék és ezzel együtt az alacsonyabb T maxok miatt a párolgás is kisebb.
Gyönyörûek a parkok és a kertek, sokkal szebbek mint nálunk, ahol nyáron a szárazság, télen az erõs fagyok miatt szenved a növényzet.
Persze van hátránya is pl. gyakori erõs szelek, nem lehet nyáron szabadban természetes vizekben strandolni és télen befagyott tavakon korcsolyázni, meg nagy hóban szánkózni.
Valamit-valamiért.
(Mondom ezt úgy, hogy sosem éltem óceáni klíma alatt. Lehet, hogy hamar megunnám én is, mert bár télen nagyon élvezném, a nyári meleg, a 30 fok hiányzana, mivel ezt szoktam meg, ezt szeretem.)
"Szóval pont nálunk a legnagyobb aszály helyzeteket pont a zonális áramlás okozza. Mivel szinte törvényszerûen, a nyári idõszakban az azori anticiklon nagyon fejlett, és többnyire nálunk pont a zonális áramlás miatt szeret orrosodni ezáltal száraz frontokon kívül szinte csapadékot is alig adni."
Igen, abban igazad van, hogy az óceánról jövõ ciklonokból sajnos sokszor kieseik az esõ, mire ideérnek és bosszantó száraz, szeles hidegfrontként vonulnak át és még azt a kevés nedvességet is kiszárítja a szél, ami addig megvolt.
De, hogy a legnagyobb aszály helyzeteket ez okozná?
Nem inkább egy ránk húzódó forró levegõvel kitöltött anticiklon?
"Szóval hazánk csapadék ellátottsága alapján a legjobb bizony a kontinentális évtizedek, ez van sajnálom ezek tények:-))))))"
Ezt sem értem.
Szerintem itt a legtöbb csapadék akkor van, ha pl. olyan ciklonok képzõdnek, mint 2010 májusában, vagyis mediterrán ciklonok.
Nem értem ezt miért számítod kontinentális helyzetnek.
Gondolom azért, mert valahol van egy anticiklon is ilyenkor, kint az óceánon vagy keleten valahol, ami közrejátszik a ciklon kialakulásában.(Elõidézi, hogy hideg leszakadás legyen a Földközi-tenger medencéje fölé.)
De a csapadékot akkor is ciklon hozza, nem az anticiklon és valahogy nehezen tudom össze kapcsolni a ciklont a kontinentalitással, de lehet, hogy bennem van a hiba.
Ugyanígy a bárikus mocsár helyzetnél sem értem, hogy ennek a jó csapadék esélyes helyzetnek mi köze a kontinentalitáshoz és a keleti áramlásokhoz.
Igen, abban igazad van, hogy az óceánról jövõ ciklonokból sajnos sokszor kieseik az esõ, mire ideérnek és bosszantó száraz, szeles hidegfrontként vonulnak át és még azt a kevés nedvességet is kiszárítja a szél, ami addig megvolt.
De, hogy a legnagyobb aszály helyzeteket ez okozná?
Nem inkább egy ránk húzódó forró levegõvel kitöltött anticiklon?
"Szóval hazánk csapadék ellátottsága alapján a legjobb bizony a kontinentális évtizedek, ez van sajnálom ezek tények:-))))))"
Ezt sem értem.
Szerintem itt a legtöbb csapadék akkor van, ha pl. olyan ciklonok képzõdnek, mint 2010 májusában, vagyis mediterrán ciklonok.
Nem értem ezt miért számítod kontinentális helyzetnek.
Gondolom azért, mert valahol van egy anticiklon is ilyenkor, kint az óceánon vagy keleten valahol, ami közrejátszik a ciklon kialakulásában.(Elõidézi, hogy hideg leszakadás legyen a Földközi-tenger medencéje fölé.)
De a csapadékot akkor is ciklon hozza, nem az anticiklon és valahogy nehezen tudom össze kapcsolni a ciklont a kontinentalitással, de lehet, hogy bennem van a hiba.
Ugyanígy a bárikus mocsár helyzetnél sem értem, hogy ennek a jó csapadék esélyes helyzetnek mi köze a kontinentalitáshoz és a keleti áramlásokhoz.
26,7 mm esett eddig Helltakival mérve, zöldike is 27 mm mért. A digitális többet mért, mert meg van toldva kísérleti jelleggel, mivel eddig meg keveset mért. Még egy kicsit majd változtatnom kell, hogy pontosabb legyen a digitális mérés is.
Már nem esik szerencsére, minden úszik, elég lenne egy darabig a csapadékból erre.
Kéne egy kis napocska meg egy kis szél és 8-10 fok.
Már nem esik szerencsére, minden úszik, elég lenne egy darabig a csapadékból erre.
Kéne egy kis napocska meg egy kis szél és 8-10 fok.
"Rossz hírem van március 20-ig simán van hazánk területén -20, április 20-ig -10 fok alatti fagy és nem a töbrökrõl beszéltem most!"
Szerintem, ha idén újra ilyen értékek születnének , az nem csak nekem lenne rossz hír.
Szerencsére erre kicsi az esély.
Március 1.: -31 fok, március 19.: -19,5 fok és április 19.: -10 fok.
Azért szerintem ezek a durva értékek elég ritkán fordulnak elõ.
Meg az sem mindegy, hogy milyen helyen van az állomás.
Gondoljunk pl. az Iklódbördõce és Csokma-hegy között fennálló különbségre, amikor egy esetben Iklód -22 volt, akkor Csokma kb. -8 fok.
A három hely közül pl. Domaházáról tudom, hogy Zabartól nincs messze és a klíma viszonyai is hasonlóak.
Szerintem, ha idén újra ilyen értékek születnének , az nem csak nekem lenne rossz hír.
Szerencsére erre kicsi az esély.
Március 1.: -31 fok, március 19.: -19,5 fok és április 19.: -10 fok.
Azért szerintem ezek a durva értékek elég ritkán fordulnak elõ.
Meg az sem mindegy, hogy milyen helyen van az állomás.
Gondoljunk pl. az Iklódbördõce és Csokma-hegy között fennálló különbségre, amikor egy esetben Iklód -22 volt, akkor Csokma kb. -8 fok.
A három hely közül pl. Domaházáról tudom, hogy Zabartól nincs messze és a klíma viszonyai is hasonlóak.
"A fekete-tengeri mediterrán ciklonka köze nincs nyugathoz mégis számtalanszor hozott nagy tavaszi csapadékot, és az bizony keleti áramlás."
Érdekes ez a fekete-tengeri mediterrán ciklon.
Gondolom hasonlóan jön létre, mint a földközi-tengeri mediterrán ciklon (pl. a Genovai ciklon). Vagyis közvetlen a Fekete-tenger felett északról leszalad egy hideghullám, ami ciklont generál a tenger felett. A tenger partvidékén a hegységek( pl. a Kaukázus) tenger felé nézõ oldalain esõ óriási csapadékok valószínûleg ilyen ciklonokból eshetnek. Itt vannak helyek ahol több 1000 mm az éves csapadék pl. Batumi. Ez már szubtrópusi jellegû klíma, mert a meleg is meg van hozzá.
De az is lehet, hogy a nyugat felõl jövõ ciklonok a Fekete-tenger felett feltöltõdnek csapadékkal és így új erõre kapnak. Talán ilyenbõl is lehet sok esõ.
Azt azonban nem értem, hogy egy fekete-tengeri ciklon, hogy hat a mi idõjárásunkra.
Az azért már elég messze keleten van.
Elindul vissza felénk nyugat felé? Kialakul egy ideiglenes keleti áramlás, ami ránk tolja?
Az uralkodó nyugati áramlással szemben?
És még a csapadék sem esik ki belõle amíg elér idáig?
"Sõt Diósd számára nyáron a keleti áramlás szokta hozni a legnagyobb záporokat és csapadékot, igaz ez többnyire helyi de mégis keleti:-)"
A nyári helyi nagy csapadékokat okozó bárikus mocsár helyzetek is keleti eredetûek lennének és nem nyugatról jön fölénk a teknõ?
(Egyébként azt, hogy keletrõl fõleg negatív idõjárás jön, azt elsõsorban a mostani vagyis a téli idõszakra értettem és a saját szempontomból, mert mindenkinek más a megfelelõ.
Leegyszerûsítve a dolgot, azt azért lehet mondani szerintem, hogy télen általában keletrõl jön a hidegtámadás és nyugatról meg az enyhülés, a felmentõsereg. A hideg-meleg küzdelemben megvan a nyugat-kelet, óceáni-szárazföldi ellentét, amiben én az enyhe óceáni légtömegek pártján állok. Persze hideg jön északról is melegedés meg délrõl.
Nyáron bonyolultabb a helyzet és nem lehet az égtájak között olyan megkülönböztetést tenni, hogy honnan jönnek pozitív és honnan negatív hatások, ezt elfogadom. Pl. nyugatról jönnek a pusztító 100 km/h óra feletti szélviharok is, az meg nem hiányzik senkinek.
Sõt a kontinens nyugati partvidéken még a téli viharciklonok is tudnak csúnya dolgokat mûvelni, hozzánk ezek már szerencsére legyengülve érnek ide.)
Érdekes ez a fekete-tengeri mediterrán ciklon.
Gondolom hasonlóan jön létre, mint a földközi-tengeri mediterrán ciklon (pl. a Genovai ciklon). Vagyis közvetlen a Fekete-tenger felett északról leszalad egy hideghullám, ami ciklont generál a tenger felett. A tenger partvidékén a hegységek( pl. a Kaukázus) tenger felé nézõ oldalain esõ óriási csapadékok valószínûleg ilyen ciklonokból eshetnek. Itt vannak helyek ahol több 1000 mm az éves csapadék pl. Batumi. Ez már szubtrópusi jellegû klíma, mert a meleg is meg van hozzá.
De az is lehet, hogy a nyugat felõl jövõ ciklonok a Fekete-tenger felett feltöltõdnek csapadékkal és így új erõre kapnak. Talán ilyenbõl is lehet sok esõ.
Azt azonban nem értem, hogy egy fekete-tengeri ciklon, hogy hat a mi idõjárásunkra.
Az azért már elég messze keleten van.
Elindul vissza felénk nyugat felé? Kialakul egy ideiglenes keleti áramlás, ami ránk tolja?
Az uralkodó nyugati áramlással szemben?
És még a csapadék sem esik ki belõle amíg elér idáig?
"Sõt Diósd számára nyáron a keleti áramlás szokta hozni a legnagyobb záporokat és csapadékot, igaz ez többnyire helyi de mégis keleti:-)"
A nyári helyi nagy csapadékokat okozó bárikus mocsár helyzetek is keleti eredetûek lennének és nem nyugatról jön fölénk a teknõ?
(Egyébként azt, hogy keletrõl fõleg negatív idõjárás jön, azt elsõsorban a mostani vagyis a téli idõszakra értettem és a saját szempontomból, mert mindenkinek más a megfelelõ.
Leegyszerûsítve a dolgot, azt azért lehet mondani szerintem, hogy télen általában keletrõl jön a hidegtámadás és nyugatról meg az enyhülés, a felmentõsereg. A hideg-meleg küzdelemben megvan a nyugat-kelet, óceáni-szárazföldi ellentét, amiben én az enyhe óceáni légtömegek pártján állok. Persze hideg jön északról is melegedés meg délrõl.
Nyáron bonyolultabb a helyzet és nem lehet az égtájak között olyan megkülönböztetést tenni, hogy honnan jönnek pozitív és honnan negatív hatások, ezt elfogadom. Pl. nyugatról jönnek a pusztító 100 km/h óra feletti szélviharok is, az meg nem hiányzik senkinek.
Sõt a kontinens nyugati partvidéken még a téli viharciklonok is tudnak csúnya dolgokat mûvelni, hozzánk ezek már szerencsére legyengülve érnek ide.)
Amit linkeltél, az kb. 1400 m-en lesz, kérdés, hogy az ismerõsöd hol fog lakni. Lent Tröpolach (600 m) vegyest kap majd, éjjel hó, nappal esõ, Tröpolacher Alm (1200 m) elérhetõ még pl. az yr-en, de még ott is vegyesfelvágott lesz ez. Persze ettõl még ez élmény lesz, Tröpolach pl. múlt héten 190 cm-t kapott 2 nap alatt, le is volt zárva a teljes nassfeldi síterep 3 napig
Voltak arra ismerõseim, folyamatosan szóltak a lavinaszirénák, senki nem mehetett se síelni, se máshova, mert az autóutakat is lezárták a lavinaveszély miatt. Szóval ez nem annyira síélmény így, lehet körbelapátolni az autót, csodálkozni és társasjátékozni
20.-tól fog eldõlni a dolog,nagyon ketté van szakadva a fáklya. Brit,Skandi nyomásfáklya milyen?
Hát igen bele kell húznia az esõnek ,ha a 10 mm-t (nem a 20 mm-t !! ) meg akarja közelíteni éjfélig a megyében.Link napi csapadék
Ami zavar: vagy valamit nem értek,vagy valahol máshol van a hiba ,hogy a 3. frissítésnél se veszik ki a megyénkre várható + 20 mm-t keddre.Még mindig várom,várnám a magyarázatot rá,hisz így a holnapi figyelõre is kezd hiteltelen lenni számomra.
Ami zavar: vagy valamit nem értek,vagy valahol máshol van a hiba ,hogy a 3. frissítésnél se veszik ki a megyénkre várható + 20 mm-t keddre.Még mindig várom,várnám a magyarázatot rá,hisz így a holnapi figyelõre is kezd hiteltelen lenni számomra.
Azaz érdemes figyelgetni, ha tovább hûl, akkor nõ az esélyünk egy kis február végi hidegre/hóra. Én még szeretnék egy kis havat ide Bp-re eddig 1 nap lehetett a gyerekekkel szánkózni.
Ismerõsöm megy síelni Péntektõl Nassfeldbe. Van esélye rá, hogy élete legdurvább hóömlését élje át Link
. E szerint vasárnap majd 80mm csapadék fog hullani, javarészt hóban. Tudom, 5 nap még baromira sok idõ... A kérdésem annyi lenne, hogy hol lehet azt megnézni, hogy adott yr.no nyers ECM kimenet hány méterre vonatkozik?
szerk.: Illetve valaki tudná linkelni a GFS-nek azt a térképét, amin x nap alatt lehulló csapadék összes mennyiség szerepel, köszönöm?!
szerk.: Illetve valaki tudná linkelni a GFS-nek azt a térképét, amin x nap alatt lehulló csapadék összes mennyiség szerepel, köszönöm?!
A moszkvai 2m temp. fáklya átlaga (nem tudom belinkelni
febr. 20-tól minden futással egy kicsit lejjebb megy. Ugyanezt csinálta az elõzõ hidegbetörés elõtt is (akkor kb. -10-rõl ment le -20-ra megközelítõleg ugyanazzal a dátummal). Ezt csak azér' írom, mert mostanában itt a fórumon kezd felértékelõdni a keleti hidegbázis fontossága a mi idõjárásunk szempontjából.
Elhiszem.
Mindenesetre érzésem szerint sokkal könnyebben esik +2 fokban ennyi csapadék mint ma, mint -2 fokban...
Mindenesetre érzésem szerint sokkal könnyebben esik +2 fokban ennyi csapadék mint ma, mint -2 fokban...
Jól mér, mert Tormafölde 8,5 mm.
Arrafelé kevesebb esett.
Nagykanizsán Ksasi mérõje 29,7 mm.
Az omsz állomás szerintem annyival kevesebbet mér majd, amennyivel nyugatabbra van.
Arrafelé kevesebb esett.
Nagykanizsán Ksasi mérõje 29,7 mm.
Az omsz állomás szerintem annyival kevesebbet mér majd, amennyivel nyugatabbra van.
Igen, a 2010. január 31.-ei volt a legnagyobb hóesés, amit valaha láttam, persze csak 31 cm esett, de akkor még majdnem az ország leg ÉK-ibb részén éltem (a Cserehát közepén), ott azért nem jut minden évre 40 cm, mint a Mecsekben.
Viszont esõbõl már jutott, még ugyanabban az év Májusában, Júniusában futószallagon jöttek az ilyen ciklonok, 3 ciklon egymás után 3 árvizet okozott, az elsõ 61mm-t dobott le 1 nap alatt, a másodiknál csak annyira emlékszem, hogy 50 és 60mm között volt valahol a napi adag, a 3.-ból pedig néhány óra leforgása alatt 50mm esett, ez utóbbiból lettek a legnagyobb árvizek a térségben, ha jól tudom a Hernád vízállása rekordot is döntött. A föld már az elsõ ciklon elõtt is telítve volt vízzel, azon a tavasszon végig sok esõ esett, sõt, kis szünetekkek, de végül is az egész év nagyon csapadékos volt, 1200 mm esett összesen az éven (ez duplája az ottani átlag 600mm körülinek.), az AO és NAO indexek pedig egész évben negatívban voltak, ez talán példa nélküli is, de majd visszanézem, hogy igaz e.
Nem tudtok esetleg olyan radar archívumot, melyben vissza lehetne nézni a 2010-es év radarképeit? Ha todtok légyszi linkeljétek már be, köszönöm elõre is!
Nem tudtok esetleg olyan radar archívumot, melyben vissza lehetne nézni a 2010-es év radarképeit? Ha todtok légyszi linkeljétek már be, köszönöm elõre is!
De volt már rá példa!
Egyébként elég "klasszikus" felállás ez a Nagykanizsa - Budapest - Miskolc vonal menti nagy csapadék. Egy évben 1-3 alkalommal elõfordul.
Ugyanilyen felállás melletti nagy havazásra pedig ott van példának a 2010. január 31-ei gigantikus hóömlés.
Ugyanilyen felállás melletti nagy havazásra pedig ott van példának a 2010. január 31-ei gigantikus hóömlés.
Most már én sem, jóval keletebbre hullámzott be az egész, bár még mindig sok idõ van éjfélig, de nem tartom valószínûnek hogy itt akár 5 mm is leessen....
Eddig 0,8 mm a mai nap.
Eddig 0,8 mm a mai nap.
Nagykanizsa becélozta a 30 mm-t, most 25-nél jár.
Ma még egy 5-ös lejöhet simán.
Holnap még egy 10-es és 24 óra alatt 40 mm.
Csinos!
Itt a talaj felsõ 1 métere 100 %-os telítettségû Link
Mondjuk ez sokat nem ér, ha március 12-én elzárják a csapot, ami majd csak májusban nyílik meg újra.
Ma még egy 5-ös lejöhet simán.
Holnap még egy 10-es és 24 óra alatt 40 mm.
Csinos!
Itt a talaj felsõ 1 métere 100 %-os telítettségû Link
Mondjuk ez sokat nem ér, ha március 12-én elzárják a csapot, ami majd csak májusban nyílik meg újra.
Már reggel se értettem (most sem) ,hogy miért van kiadva ránk keddre a figyelõre + 20 mm-re amikor nem is esik.
??? Holnap jön ,jöhet az égi áldás.Valamit rosszul értelmezek??
Valójában csak azért hoztam fel a témát, hogy ne az ECM és GFS elõrejelzési térképek 200 órán túli elemzéseirõl szóljon a fórum, hogy jön-e a -20 vagy nem!? 
Nem bírom a sûrûn váltakozó jövõt lekövetni, most is kikapcs és mennem kell. Mindenesetre ez új nekem (szombati melegrekordnál ragadtam le, persze ma is errõl volt szó), de ide az eddigi karácsonyi SZR-nél(13,7) melegebbet nem vártam, nem is lett , persze a tegnapi 10,3 is a bõdületesenmelegszázéventeegyszer kategória.
Itt a 6 fok sincs meg. Ennyit a "tavaszias" idõrõl. A rádióban nem tudom mirõl beszélnek... Az ECM is pár napig 15 fokot várt ide szombatra, már épp készültem volna elültetni pár növényt, ma már fagyos reggel (-3) és 6 fokos Tmax az elõrejelzés.
"Érdekelne egy hozzáértõ elemzése a két kontinens, Észak-Amerika és Európa összehasonlításáról arra vonatkozóan, hogy miért vannak ott durvább hidegbetörések, mint Európában.
Persze tudom a Golf, meg ott nincs északra tengervíz, szárazföldön jön végig a hideg, stb stb, de gondolom ennél összetettebb a dolog."
Nem összetettebb a dolog ennél, 95 %-ban ennyi az ok Floo.
Ést ezt te is tudod jól, nem hiszem, hogy ezt szakértõvel kellene magyaráztatnod magadnak.
Persze tudom a Golf, meg ott nincs északra tengervíz, szárazföldön jön végig a hideg, stb stb, de gondolom ennél összetettebb a dolog."
Nem összetettebb a dolog ennél, 95 %-ban ennyi az ok Floo.
Ést ezt te is tudod jól, nem hiszem, hogy ezt szakértõvel kellene magyaráztatnod magadnak.
Elsõdlegesen a zonális áramlás erõsségétõl függ. Ha ugyanis erõs a nyugati áramlás, akkor a kontinens fölött nem tud kialakulni határozott AC. Ha gyenge a zonális áramlás, akkor létre tud jönni AC az USA fölött és ez pedig már le tudja rántani a hideget, persze ehhez kellenek a keleti part ciklonjai is. Jelen helyzetben van egy 1035 hPa fölötti középpontú AC ott: Link
Újabb erõs csapadékmezõ érkezett délnyugatról Link , megint locsog rendesen.
Ejjj ha ez hóban jött volna le....sóhaj!
Nagykanizsa 19 mm-nél tart.
Ejjj ha ez hóban jött volna le....sóhaj!
Nagykanizsa 19 mm-nél tart.
A mai napra nem erre számítottam. Tegnap este óta Pápán 8-9 fok közt a T, szél épphogy, esõ alig (1 mm). Országosan ahogy látom nem lett nagy kontraszt, keletebbre 10-15 fok, ahol esik 7-10 fokok. Zivatarról sem tudok. Persze még nincs vége a napnak.
Egyetértek, és talán még egy igen fontos tényezõ: Az óriási grönlandi" hûtõszekrény" közelsége!
Tudom-tudom, ez tiszta sor, de hátha van még egy-két finomság, amire nem gondolunk így kapásból.
Egész nap "bugyborékosan" esik az esõ nagy cseppekben, amolyan nyáriasan.
Egész nap "bugyborékosan" esik az esõ nagy cseppekben, amolyan nyáriasan.
Azért ennyire nem egyszerû a képlet. Az Amerikai hidegleszakadások mélysége függ még egy sor dologtól. Hiszen ott se szakad le állandóan a hideg.
Nézd meg Észak-Amerika természetföldrajzát! Északról (és délrõl) is teljesen nyitott, egyszerûen nincs, ami akadályozná a hideg betörését a kontinens belseje felé. Európa jóval tagoltabb.
Emellett persze elõfordulhat az is, hogy az ottani áramlási rendszer jobban támogatja az ilyen hidegek betörését, de a fõ oknak mindenképp a felszíni adottságokat gondolnám.
szerk: nem a betörések gyakoriságáról volt szó, szeke, hanem az erõsségérõl. Ezért is írom, hogy az áramlási rendszert is meg kell vizsgálni hozzá. Nyulit pl. szívesen meghallgatnám a témában.
Emellett persze elõfordulhat az is, hogy az ottani áramlási rendszer jobban támogatja az ilyen hidegek betörését, de a fõ oknak mindenképp a felszíni adottságokat gondolnám.
szerk: nem a betörések gyakoriságáról volt szó, szeke, hanem az erõsségérõl. Ezért is írom, hogy az áramlási rendszert is meg kell vizsgálni hozzá. Nyulit pl. szívesen meghallgatnám a témában.