2024. november 30., szombat

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#6440
Közhelyek....Be e tudod bizonyítani, ha igen tedd meg, hogy ezek egyértelmûen antropogén eredetûek. Ha megpróbálnád nem írígyellek, mert még a tudódoknak sem sikerült.
#6439
"A gleccserek vékonyodásával, eltûnésével kapcsolatban sem volt senkinek ellenvéleménye, mivel azt a tényt sem cáfolhatjuk!"

Egy lista a jelenleg növekvõ gleccserekrõl. Link Természetesen nem vitatom, hogy hiteles beszámolók vannak arról, hogy számos gleccser visszahúzódó fázisban van. Egy kicsit utánajárva a témának megállapítható, hogy a kb. 160.000 földi gleccser tekintetében nincsen átfogó, és minden tudományos igényt kielégítõ elemzés. Egy ilyen elemzés ott kezdõdne, hogy milyen mérõszámhoz képest nõ vagy csökken egy gleccser térfogata pl. az elmúlt tízezer évben. Sajnos ezt sem tudjuk pontosan az egész bolygóra kivetítve. A gleccserek térfogata nem csupán a hõmérséklettõl, hanem a csapadékmennyiségtõl is függ, ezért akár egy csapadékmennyiség növekedésével járó melegedési fázis pontosan, hogy bizonyos gleccserek növekedését indítaná el, így a globális felmelegedés "mérõszámának" sem biztos, hogy megfelelõ bizonyítéka a gleccserek változása. Akkor már jobb, ha a hõmérsékletre helyezzük a hangsúlyt. Ezért demagóg kijelentések helyett inkább óvatos kijelentéseknek, alapos elemzéseknek van helye.
#6438
Példákat kiragadni könnyen lehet mindkét irányba: Link

Az Aral-tó kiszáradásának meg semmi köze nem volt a klímaváltozáshoz: egyszerûen csak ellocsolták gyapotra a tavat tápláló folyók vizét. Ugyanezt a Velencei-tóval vagy a Balatonnal is meg lehetne csinálni akár 1-2 év alatt is. Attól még nem nõne a globális átlaghõmérséklet. nevet
#6437
Én csak megemlítettem pár megtörtént eseményt, amit bármilyen magyarázat sajnos nem cáfol meg, fõleg nem az ember felelõsségét!
Az emberi behatást éppen Te erõsítetted meg az Arak tó esetében egyértelmûen!
Nem értem, hogy ezek miért "szemellenzõs példák" - mivel ismétlem, én csak az utóbbi években megtörtént események tényét közöltem! A gleccserek vékonyodásával, eltûnésével kapcsolatban sem volt senkinek ellenvéleménye, mivel azt a tényt sem cáfolhatjuk!
A kanadai hideg rekord tényét sem cáfolhatja senki, de az európai, vagy magyarországi meleg rekordokat sem!
Pl. az idén is:Link vagy Link
#6436
Bizony, kiegésztásként:
-Az északi sark jege a 2007-s mélypont óta gyarapodik.
-Az Aral-tó katasztrófája kizárólag emberi eredetû...

Így Zappo erõsen szemellenzõs példái máris megcáfolva.
#6435
Hideg rekordok dõltek meg Ázsiában, Kanadában az elmúlt években. Elég csak a 2006 januári rendkívüli hidegre gondolni, amely Oroszországban 100 éves rekordokat döntött meg. Rekord hideget eredményezett Európa keleti részénél is. A mostani rekord döntögetõ rendkívüli hidegrõl nem is beszélve, amely Európában ezekben a napokban tart. De említhetném a kanadai újabb rekord hideget is:
Link
Alberta fõvárosában, Edmontonban megdõlt a tavalyi -36,1 fokos rekord hideg 10 fokkal (!!!) az idei sarkvidéki hidegbetörés - -46,1 °C-ot mértek.
Az Északnyugati átjáró feltehetõen az 1920-as évek környékén is "nyitva" lehetett az akkori mainál is gyorsabb melegedésnek köszönhetõen.
Antarktiszról pedig korábban is szakadtak le jéghegyek. Ráadásul idén novemberben az átlagosnál nagyobb volt az antarktiszi tengeri jég kiterjedése.
Elmúlt pár évtized:
Link
Említhetnék azt is, hogy 2009 május elején az elmúlt 9 év legnagyobb tengeri jégborítottsága volt megfigyelhetõ:
Link

Arról is beszélhetünk, hogy közel két évtizede az alsó sztratoszféra globális átlaghõmérséklete sem csökkent, hanem stagnál.
Az adatok itt elérhetõk - szabadon bárki leellenõrizheti:
Link
Ez azért lényeges, mert az antropogén eredetû éghajlatváltozás teóriája szerint az alsó troposzférában melegedés zajlódik és vele egy idõben hûlés az alsó sztratoszférában - a teória szerint megerõsödött üvegházhatás miatt. A gond az, hogy az 1990-es évek eleje óta stagnál. Pedig a 90-es években emelkedett a felszín közeli légrétegek átlag hõmérséklete globálisan tekintve... közben az alsó sztratoszférában stagnálás volt... elgondolkodtató.
Ennyi hirtelen 10 perc alatt végig gondolva az elmúlt éveket és más dolgokat...
#6434
Ó, vígyázat, itt azért érdemes differenciáltabban gondolkodni. Az általad írt jelenségek a hosszan tartó korábbi felmelegedési folyamat következményei. Tény azonban, hogy mért adatok alapján nem emelkedett a bolygó átlaghõmérséklete.
#6432
Én ezen a mondaton mosolygok - "Az elmúlt években gyakorlatilag megtorpant a globális felmelegedés"
Pár tény ezzel szemben:
Az Északnyugati átjáró nyáron 2007 óta hajózható: Link
A Déli sarkról a jégtömbök leszakadása egyre gyakoribb és egyre nagyobbak: Link
Az Aral tó 10 év alatt gyakorlatilag kiszáradt: Link Link Errõl Noli észlelõtársunk is írt egy cikket az idén nyáron.
A gleccserek olvadása 2005: Link
Ennyi hirtelen 10 perc alatt guglizva...
#6431
Na ezek azok, ami miatt szerintem kár szót fecsérelni a "globális átlagra". Helyette a nagyjából változatlan (ilyen se nagyon van) környezetû mérõ állomások adataiból kellene valamit kihámozni. Ezeknél meg ugye ott a mérõeszközök cserélõdése...
#6430
Ez így komoly félreértés, a CO2 ilyen közvetlenül semmiképp sem hat az idõjárásra. Egyszerûen a néhány év alatt kibocsátott mennyiség (akár van háború, akár nincs) nagyon-nagyon apró töredéke a légkörben már meglévõnek. A CO2 kockázata abban rejlik, hogy a kibocsátott mennyiség ott is marad a légkörben, legalábbis pár száz évig biztosan. Így az egymást követõ évek kibocsátása folyamatosan összeadódva(!) fokozza az üvegházhatást, és nem az számít, hogy az adott évben éppen mennyit bocsátunk ki...

Tehát, hogyha a CO2 már a II. világháború idején úgy hatott volna az éghajlatra, ahogy te gondolod, akkor a hatása azóta egyszer sem gyengülhetett, hanem folyamatosan tovább kellett volna erõsödnie. Hiszen a légköri CO2-koncentráció azóta is folyamatosan emelkedik.
#6429
Mióta a Réthly köteteket megvásárolva azt alaposan , kicsit elemezve áttanulmányoztam - többször is - csak mosolyogni tudok a "nagyanyám idejében még igazi telek voltak" címû már - már demagógiává fejlõdött, széles rétegekben elterjedt, és osztott tézisen. A magam részérõl cáfolom ezt ahol csak tudom, de éppen a média által keltett hisztin legnehezebb úrrá lenni, persze nem mintha ezzel kapcsolatban valamiféle küldetéstudatom lenne, de amit tudok úgy vélem kötelességem megosztani másokkal, az évtized legnagyobb hisztikampányát mérséklendõ, azt a valósághoz közelítõ, tényekkel , valós adatokkal alátámasztva. Az elmúlt években gyakorlatilag megtorpant a globális felmelegedés.
#6428
A háborús "környezetszennyezés" alatt - a növelt teljesítménnyel mûködõ és többnyire olcsó szénnel energiát termelõ gyárak, gyárvidékek, valamint az igen nagy számú harci jármû által kibocsájtott CO2-t értettem. Ez is emberi behatás, szerintem.
Igaz nem fogalmaztam konkrétan de hozzátettem, hogy többek között.
#6427
Még szerencse, hogy '85-ben nem nyomtam be a zaciba a szánkómat 10 évre. Efféle ciklikusság szerintem nincs.
#6426
A háborúnak és az atomkísérleteknek, mint "környezetszennyezésnek" az égadta világon semmi köze az idõjáráshoz, jelentéktelen tényezõk voltak a természetes hatásokhoz képest. (Ha nem így gondolod, kíváncsi vagyok, konkrétan mit gondolsz, milyen mechanizmussal képesek ezek hatni az idõjárásra!) Az éghajlat módosítására komolyan számba vehetõ emberi hatás egyedül a levegõ CO2-tartalmának növekedése, ami nem egyetlen esemény, hanem az ipari forradalom óta (jó 200-300 év alatt) ÖSSZESSÉGÉBEN kibocsátott, és a légkörben maradó szén-dioxid eredménye.

Hogy a mi életünkbõl ismert bármilyen idõjárási jelenség mennyire "rendkívüli", azt pedig biztosan sokkal visszafogottabban (és reálisabban) ítéli meg bárki, aki olvasta az elmúlt évszázadok szélsõségeit számba vevõ Réthly-könyveket...
#6425
Olvasgatom, tájékozódom, élem 50 éve.
A ciklikussággal egyetértek. Jó példa az 1987-es, 2001-es tél is. 10 évente vannak erõsebb telek, most van, vagy lesz itt az ideje a következõnek. Eddig nagyon enyhe idõ volt és ez a mostani átmeneti lehûlés is csak 3-4 napig tart..., meglátjuk mit hoz a január...
#6424
Van egy természetes ciklikusság is ebben, ezt sem szabad elfelejteni.
Semmi se fekete-fehér..
Ajánlom, olvass el mindent pro és kontra, mindent tiszta lappal. Hogy tisztán lásson az ember, ez fontos.
Ez is csak az én véleményem..
#6423
Ez is egy mellékhatása az állítólagos (?) felmelegedésnek - vagyis az extrém idõjárási jelenségek, tornádók, hurrikánok, szélviharok, monszun esõzések, erõs fagyok, gyarapodása, hektikus váltakozása - olyan területeken, ahol az nem megszokott, vagy már elszoktak tõle az emberek...
Kérdezzünk megy egy embert, aki a világháború idején nõtt fel. Azt mondaná semmi különös nincs a mostani idõjárásban, mivel akkoriban sokkal keményebb telek voltak. A háború volt akkoriban a legnagyobb környezetszennyezés, többek között, ami kihatott az idõjárásra! Aztán jött a hidegháborús idõszak atomkísérleteinek százai, az olaj intenzív kitermelése alkalmazása, pazarlása - na az sem segített a légkör stabilitásának.
A jelenkort már ismerjük(?)...
Errõl az "Isten" nevezetû jelenség sem tehet.
Ez is csak egy amatõr magánvéleménye.
#6422
Ja, marhajó laza
Ebben a fenenagy globális felmelegedésben kicsit hideg van Link Link
Az az olasz -15-20 fok az durva.
1985 óta nem volt ott ekkora hideg.
#6421
Van Isten....A beléptetõ rendszer hibája miatt meg órákig rostokoltak a hidegben az azt megelõzõ nap valamelyikén.
#6420
A Bloomberg lehozta az eseményt: Link
#6419
Jelentés a koppenhágai klímacsúcsról: tegnap éjjel váratlanul órákig tartó, viharos széllökésekkel kísért intenzív havazás csapott le a konferencia résztvevõire. Kora reggelre kb. 10cm hó lepte be a várost, a hõmérséklet -7 fokra süllyedt.

A mai maximum mindössze -6°c-nak adódott a kellemes, óceáni éghajlatú Koppenhágában. Link 1986/87 tele óta valószínûleg ez a legalacsonyabb decemberi Tmax, mindezt 50-60km/h-s széllökések mellett.

A 140 magánrepülõt és 1200 limuzint felvonultató ( Link ) 15.000 meghívott szépen beletenyerelt a globális felmelegedésbe kacsint Az idõjárás nem elõször tréfálja meg a klímariogatókat. Nos, az intézményesített képmutatás után könnyen lehet, hogy így igazságos.
#6418
Azért enyhén szólva mókás, hogy az elmúlt években több cikket, tanulmányt olvastam arról, hogy a globális felmelegedés miatt Magyarország területén is meghonosodhatnak bizonyos melegkedvelõ növények, gyümölcsök. Sõt, kertészeti egyetemeken olyan kísérletezéseket folytatnak, hogy a középhõmérséklet emelkedése mellett miként viselkednek a késõbb kitelepíteni kívánt gyümölcsfajták. Olvastam olyan, komoly szakmai zsûri által jónak minõsített, díjazott tanulmányt is, amely aggodalmát fejezi ki, hogy a várható melegebb klímában a búza nem kapja meg a téli hidegigényét ! !
Meg hogy a dél-magyarországi területeken már ilyen meg olyan gyümölcsök is be fognak érni a meleg miatt, meg eddig is a dél-magyarországi területek klímája ilyen meg olyan.
Eközben erre a térképre pillantva azt látjuk Link , hogy az észak és közép-olaszországi területeken, Bologna, Ferrara, Ravenna, Firenze, Perugia környékén, vagyis elég kiterjedt területeken -15-17 fokkal számol a GFS, tehát -15-20 fok közötti hõmérsékletek lesznek ott vasárnap hajnalban.
Ami következtében olajfaültetvények fagynak majd ki, fügék, leanderek és egyéb, mediterrán növények pusztulnak majd el, sõt, mélyebben fekvõ helyeken akár nem kimondottan mediterrán növények is károsodhatnak.
A ténylegesen mediterrán klímaterületeken.
A globális felmelegedés jegyében duhos
#6417
Újabb fejezet a botrányban.

"Climategate has already affected Russia. On Tuesday, the Moscow-based Institute of Economic Analysis (IEA) issued a report claiming that the Hadley Center for Climate Change based at the headquarters of the British Meteorological Office in Exeter (Devon, England) had probably tampered with Russian-climate data.

The IEA believes that Russian meteorological-station data did not substantiate the anthropogenic global-warming theory.

Analysts say Russian meteorological stations cover most of the country's territory, and that the Hadley Center had used data submitted by only 25% of such stations in its reports.

Over 40% of Russian territory was not included in global-temperature calculations for some other reasons, rather than the lack of meteorological stations and observations."

"IEA analysts say climatologists use the data of stations located in large populated centers that are influenced by the urban-warming effect more frequently than the correct data of remote stations."

Link
Climategate goes SERIAL: now the Russians confirm that UK climate scientists manipulated data to exaggerate global warming

Link

A Met Office egyébként éppen december 8-án adott ki egy sajtó anyagot. Ebben leellenõrizhetõ, hogy honnan is származnak azok az állomások, amelyekbõl számítják a globális hõmérsékleti anomáliát.
Link
A legtöbb állomás egyébként az Egyesült Államokból származik.
Link
#6416
A XIX. század utolsó évtizedeihez képest a XIX. és XX. század fordulójára, XX. század elsõ évtizedére pár tized fokos hõmérséklet csökkenés valósulhatott meg. Ezt követõen fõként az 1920-as és 1930-as években egy erõteljes felmelegedés zajlott le a Föld több régiójában is kimutathatóan. Ez a felmelegedés a becslések szerint 0,5 °C körüli lehetett a XX. század elsõ felében, globális átlagban. A felmelegedésnek köszönhetõen a XIX. század utolsó évtizedeihez képest kb. 0,2-0,3 °C-os volt a melegedés. Ezt követõen fõként az 1950-es és 1960-as évekre történt egy hasonló mértékû (0,2-0,3 °C-os) globális átlaghõmérséklet csökkenés. Természetesen ezek a változások regionális szinten - akár kontinentális területeket nézve - markánsabban jelentkeztek. Például Grönlandon és az arktikus térségben az elmúlt 100 év leggyorsabb és legerõteljesebb felmelegedése zajlódott le az 1920-as évek környékén.

Errõl a felmelegedésrõl egyébként a "butított", "gyorsolvasatú" IPCC WGI SPM-ben is lehet ovlasni:
"Arctic temperatures have high decadal variability, and a warm
period was also observed from 1925 to 1945."

Egyébként többek között ez a nagyon fontos mondat is szintén szerepel az oldal alján csillaggal:

"Climate change in IPCC usage refers to any change in climate over time, whether due to natural variability or as a result of human activity. This usage differs from that in the United Nations Framework Convention on Climate Change, where climate change refers to a change of climate that is attributed directly or indirectly to human activity..."

Aztán hogy a benne foglaltakat ki, hogyan értelmezi az más kérdés.

Visszatérve.
Az 1970-es években, fõként a '70-es évek végén kezdõdött ismételten a globális átlaghõmérséklet emelkedése.
Az 1940-es évtized környékéhez képest kb. 0,3-0,4 °C-ot emelkedett a globális átlaghõmérséklet.

Ezen utóbbi felmelegedés mikéntje, hogyanja a fõ kérdés igazából.
Ugyanis a XX. század elsõ felében lezajlódott melegedés természetes eredetû folyamatoknak tudható be. Itt tehát egy félre értelmezést megint helyre lehet rakni. Ugyanis az IPCC maga is csak a XX. század második felében lezajlódó melegedéssel kapcsolatosan említi meg, hogy az valószínû(AR3)/nagyon valószín(AR4), hogy köze van a megnövekedett antropogén üvegházhatású gázoknak. Szóval..., amit legfeljebb az "antropogén éghajlatváltozás hívõi" kijelenthetnek, hogy az elmúlt fél évszázad 0,3-0,4 °C-os melegedése az ember számlájára írható. Nem pedig azt, hogy az elmúlt 100 vagy 150 év közel egy fokos melegedése... ez ugyanis ilyenformában sose állta meg a helyét és ez tényleg a tények elferdítése.

Van azonban egy kis apróság még ezzel a 0,3-0,4 °C-os melegedéssel kapcsolatban is. Még ez a 0,3-0,4 °C-os melegedés sem állítható, hogy mind az ember okozta. Itt jön a másik nagy csattanó. Ugyanis nincs elfogadhatóan bizonyítva, hogy ezt mind az antropogén hatás eredményezte. Nagyon valószínû, hogy ezt a melegedésben antropogén és természetes eredetû folyamatok is belejátszottak. Szóval a XX. század második felében lejátszódó 0,3-0,4 °C-os melegedés feltételezhetõ, hogy a természetes és antropogén eredetû folyamatok szuperpozíciójának eredménye. Ez már csak azért is feltételezhetõ, mert köze egy évtizede stagnálás figyelhetõ meg a földi átlaghõmérsékletben. Holott, az 1970-es évekbeli 330 ppm körüli CO2-rõl a '90-es évek közepére 360 ppm körüli értékre emelkedett a CO2 légköri mennyisége a Mauna Loa szigeténél. Az elmúlt közel egy évtizedben pedig kb 20 ppm-et (vagyis 2/3 annyit mint az idõ alatt, amikor a 0,3-0,4 °C-os hõmérséklet emelkedés volt), miközben a földi átlaghõmérséklet közel azonos szinten maradt.
Hm...

Összegezzük!

A fõ kérdés az, hogy a XX. század második felében lejátszódott kb. 0,3-0,4 °C-os globális átlaghõmérséklet emelkedésben milyen mértékben játszottak szerepet a természetes folyamatok ( ezek lehetnek belsõ és külsõ kényszerekbõl eredõ ) és az antropogén eredetû folyamatok?

Források:
IPCC 4AR WGI Report - Climate Change 2007: The Physical Science Basis
Link
Jason E. Box,  Lei Yang,  David H. Bromwich, and Le-Sheng Bai, 2009: Greenland Ice Sheet Surface Air Temperature Variability: 1840–2007, DOI: 10.1175/2009JCLI2816.1
Link



Egyébként felmerülhet bennünk a kérdés, hogy most tényleg mennyivel növekedhetett a földi átlaghõmérséklet az elmúlt közel 100 évben - mert ugye erre sem tudunk egzakt választ adni.

A globális szárazföldi felszínre vonatkozó 1901-2005-ös hõmérsékleti trend alapján évtizedenkénti hõmérsékleti emelkedés:
CRU 0,084 +/- 0,021
NCDC 0,068 +/- 0,024
GISS 0,056 +/- 0,012
Forrás: IPCC 4AR WGI Report - Climate Change 2007: The Physical Science Basis
Link

Vagyis:
Ha figyelembe vesszük a bizonytalanságokat is, akkor a CRU adatai alapján a közel 100 év alatt 0,66-1,1 °C-ot melegedett az átlaghõmérséklet a szárazföldek felett. Ugyanez az érték az NCDC adatai alapján 0,46-0,97°C, GISS alapján 0,46-0,71°C.

1.A bizonytalanság miatt az is elképzelhetõ, hogy csak 0,4-0,5°C-os volt a melegedés, de persze az is lehet, hogy 0,8-1°C.
Egyébként a CRU globális hõmérsékleti anomália adatsora alapján jön ki a legnagyobb évszázados hõmérsékleti emelkedés is, míg a másik két globális hõmérsékleti anomália adatsor alapján kisebb.
Ez meg ugye azért érdekes mert hát a CRU-val kapcsolatosan robbant ki a botrány. Igaz a médiában csak a trükk szót lehet hallani, amit próbálnak kimagyarázni, de a levélben azért jóval pontosabban le van írva, hogy mi is ez a trükk és abban a környezetben nagyon valószínûtlen a félre értése.

Errõl jut eszembe.
„Ezt is majd kimagyarázzák a kormányok által képzett és fizetett "szakértõk"! :-( ”
Nos, szakértõk dolgoznak a CRU-nak, a NASA-nak, az IPCC-nek. Ilyen szakértõk állítólag manipulálják az adatsorokat és hatással vannak a fontosabb folyóiratban megjelenõ cikkek tartalmára is az antropogén eredetû éghajlatváltozás jegyében.
Errõl szól a „climategate” botrány.
Pl.:
Link
Tényleg képesek lennének arra, hogy még az északi jégtakaró kiterjedésére vonatkozó adatokat is manipulálják?!

Ha befolyásolásnál tartunk, akkor... a Met Office rendszerint december legvégén, január elején adja ki az éves globális hõmérsékleti elõrejelzését. Most közel 3-4 héttel korábban adta ki. Feltételezhetõ, hogy a koppenhágai csúcs miatt.

(Egy-két éve egyébként kezembe jutott a MetOffice éves globális átlaghõmérséklet elõrejelzésének módszere, leírása. Ha emlékeim nem csalnak egyrészt figyelembe veszik az El Nino-t, mostanság már az AMO-t – elsõsorban évtizedes skálán és nem éves skálán, vulkáni aktivitást – nem vagyok benne biztos, hogy tényleg benne van, de a hindcastekbe beleveszik, éghajlati modell elõrejelzéseket, amelyek az IPCC forgatókönyvein alapulnak és talán mostanság a saját DePreSys elnevezésû évtizedes elõrejelzést készítõ éghajlati modellüket. A folytonos felül becslésnek több oka is lehet, de valószínûsíthetõ az ok az, hogy beleveszik az ÜHG-s forgatókönyvek szerinti várakozást a statisztikus alapokon nyugvó elõrejelzésükbe. Szóval az elõrejelzés készítése nem úgy történik, hogy lefuttatnak egy globális szezonális modellt és megnézik átlagban mit adott 12 hónapra.)

Tfh 2010 valóban 0,1-0,2°C-val megdönti az 1998-as globális átlaghõmérsékleti csúcsot. Ebben az esetben sem lehet arról beszélni, hogy az egy évtizede jelen lévõ stagnálásnak vége szakadt.

Nézzük 2010-es esélyeket közelebbrõl.
Az ok, amiért feltehetõen az 1998-as rekord meleg összejöhetett:

1. rendkívül erõs El Nino
2. igen meleg atlanti-óceáni felszíni vízhõmérséklet
(Mind a két jelenség globális befolyásoló tényezõ.)

2010-ben az év jó részében még domináns lehet az El Nino. Habár a sajtótájékoztatóban le is írják, hogy amennyiben már az év elsõ részében a vártnál hamarabb megszûnik az El Nino, akkor bizony a rekord döntés elmaradhat.
Mindenesetre a jó közepes El Nino valószínûsíthetõ.

ECMWF El Nino elõrejelzés:
Link
CFS El Nino elõrejelzés:
Link
Korábbi évek ENSO értékei:
Link

Amit még érdemes tudni – és itt jön képbe az Atlanti-óceán – rendszerint az El Nino megszûnésének évében az AMO index az elõzõ évhez képest az utóbbi egy-két évtizedben rendszerint elõre kapott. Jelenleg az éves AMO index a 2009-es évre nagyjából 0,05-0,1 körül zárhat. 2010-es évre nagy valószínûséggel 0,2 fok körüli értékkel megugorhat, vagyis 0,3 körüli értéket hozhat össze. Ez azonban a 0,4-es 1998-as magas értéktõl kisebb lenne.

Véleményem szerint az 1998-as évi meleg rekord, akkor dönthetõ meg, ha a mostani El Nino legalább az elõrejelzéseknek megfelelõen alakul, vagy melegebben és az AMO éves indexe 2010-es évre emelkedni fog a 2009-es évhez képest legalább 0,2 fokkal, de inkább 0,3-0,4 fokkal. Külön-külön nem valószínû a rekord megdöntése véleményem szerint, és ez is jelzi, hogy csak úgy lehetne egy rekord döntés, ha két természetes, kvázi-periódikus oszcillációval rendelkezõ folyamat szuperpozícióba kerülnénk.

Egy szó mint száz, akár megdöntjük az 1998-as értéket egy-két tizeddel akár nem, nem változtat az elmúlt egy évtized stagnálásán.

Egyébként látszik a fentebb linkelt ábrákról is, hogy a globális átlaghõmérséklet meghatározásánál is van egy kb 0,1-0,2°C-os bizonytalanság. Máris elgondolkodhatunk rajta, hogy ha 0,1°C-val esetleg megdöntenénk majd 2010-ben az 1998-as meleg rekordot – persze a MetOffice szerinti meleg rekord, mert másik elemzés szerint máskor volt – az végül is mennyire vehetõ „komolyan”, hogy tényleg megdõlt?



Lenne rengeteg dolog, amivel folytathatnám, de most csak egy ilyen rövid szösszenetre futotta.
#6415
A szó jelentése húsba vágóan egyértelmû - ez az a folyamat amit az EMBER idézett elõ a "modern" társadalomban. Azzal a saját maga által elfogadtatott környezetromboló és a természet összhangjával együtt élni nem tudó ténykedésével, amit a gyalázatosan emberekre erõltetett politika és a nagytõke elõír - de én már leírtam a véleményem, és azt is, hogy kb. mióta tart!
#6414
Szóval akkor mit is hívunk klímaváltozásnak? laza
Csak mert ezek itt klímacsúcsoznak, közben meg az is kérdés, hogy mi is az és mióta tart.
#6413
Reloaded laza
#6412
Akkor legyen... ;-)
#6411
Hát ez meg a másik kérdés lett volna.
#6410
Apa, most (elindult a folyamat már több. mint száz éve, de a java csak ezután) kezdõdik!!!
A "képzett" "tudósok", meg azt mondanak, amit a kormányok akarnak! :-(
A "botrány", pedig nem botrány, - mivel a bõrünkön érzékeljük - , csak annak akarják láttatni a (Nagytõke által irányított) kormányok!
Van egy javaslatom - Térjünk vissza a témára 10 év múlva..., akkorra kiderül, hogy alakultak a dolgok!
#6409
Az a gond ezzel fene globális játékkal, hogy a XX.század az egész golyóbisra kiterjedõ méréseivel együtt épp az elmúlt 1000év egyik leghidegebb idõszakát követõen (1875 környéke, a középkori kis jégkorszak lezáródása utáni majd mindent alulmúló rövid visszaesés) tört be.
Tehát ami most van, az 1000éves átlagot sem éri el, hisz ott bujkál az árulás eme mondatokban: "...a mérések kezdete óta...", ld. elõzõ mondat.
Másrészrõl a felszíni mérések eléggé csalókák, az urbanizáció és az állomástörténeti változások közel sem adják vissza a valóságot, erre jó példák az alsó troposzférikus mérések, ami szerint minimális emelkedés volt az elmúlt évtizedekben.

Szóval itt egy ellenérv, ami nem saját kútfõ, az itt többször is belinkelt tudományos filmbõl valók.
A kirobbanó botrány is jel a bûzlõ halra.
#6408
"A XIX. század vége óta a Föld átlaghomérséklete mintegy 0,3-0,6 °C-kal emelkedett, míg az utóbbi 40 évben (mely idoszakról már teljesebb és megbízhatóbb mérési adatok állnak rendelkezésre) 0,2-0,3 °C homérsékletemelkedés tapasztalható. A kimutatott kis mértéku felmelegedés két lépcsoben - 1910 és 1940 között, majd 1970-es évek közepétol kezdõdõen - következett be. A felmelegedés a tengeri és a szárazföldi térségekben egyaránt megmutatkozik."

Link
#6407
Mit hívunk most klímaváltozásnak?
#6406
XX.század harmadik harmada,kb.
#6405
Ki mikorra teszi a globális felmelegedés vagy a klímaváltozás kezdetét?
Úgyértem, tudom, hogy a klíma folyamatosan változik, de szerintetek amit most hívunk klímaváltozásnak vagy felmelegedésnek, az mikor kezdõdött?
#6404
Jó olvasni megfelelõ kiigazítást. Szándékosan nem fûztem hozzá kommentet, habár a cikk jegyzõje maga is tudósember. Úgy vettem észre, hogy szép összeollózást készített a klíma "ellenzék" érveibõl, sok mondatában néha szó szerint visszaköszöntek azok a jobbára angol nyelvû részletek, amelyekkel a neten magam is találkoztam, amikor a témán szörföltem. Összességében jó volt olvasni végre egy magyar összefoglalót is, eddig nem nagyon lehetett a mérvadó (és nem a réteg) elektronikus magyar sajtóban, miközben több tekintélyes külföldi orgánum már górcsõ alá vette a témát. A hétvégi Magyar Nemzetben is volt egy kis összefoglaló a klímamaffiáról, amely a kvótakereskedelemre tette rá a kezét. Ezzel is jöhet egy újabb botrány.
Csak nem fér a begyembe, hogy meg ne említsem azt a több száz fanatikus fiatalt is, aki tör és zúz a globális felmelegedés nevében, azt sem tudják mit és miért tesznek, vajon õk is ezt érdemlik, amikor lehet csak egy jobb és élhetõbb világot szeretnének? Szerintem ki kell mondani, hogy botrányos, ami folyik, a lényeg elvész. Elölrõl kellene kezdeni mindent, újabb nemzetközi tudós társaságot kellene létrehozni a témára és mindenek felett biztosítani a függetlenségüket, valamint megfelelõ belsõ kontrollt kiépíteni az adatok hitelességét illetõen. A régi leszerepelt hangadókat pedig egytõl egyig lecserélni. Egy olyan konferenciának viszont, hogy mennyi pénzt juttassanak harmadik világbeli országoknak Co2 kvóta fejében (ahol aztán majd lehet lenyúlják fegyverekre az egészet), semmi értelme.
#6403
Ez igaz.
Ellenben mellbevágóak a felszíni (eléggé manipulálható) mérésekkel szembeállított légköri mérések, amelyek eléggé másak, mint a lobbi által nyomottak, ami szerint az elmúlt évtizedek bla-bla-bla.

A hokiütõ-diagramm cáfolása is eléggé ütõs.
#6402
Nos, ahogy ígértem, egy irodalmi adat a CO2 hozzájárulásáról a természetes üvegházhatáshoz.

Az üvegházhatás összesen 33,0°C-kal melegíti a légkört, ebbõl 20,6°C-ért felelõs a vízgõz, 7,2°C-ért (ami 22%-ot jelent) a CO2. A többiek (figyelem, ezek szintén jócskán keletkeznek emberi tevékenység útján): troposzférikus ózon 2,4°C, dinitrogén-oxid 1,4°C, metán 0,8°C, egyéb gázok 0,6°C.

Forrás: Rákóczi Ferenc (199laza: Életterünk a légkör.
#6401
Sajnos ebben a cikkben is bõven van ferdítés. Borzasztóan sajnálom, hogy ebben a kérdésben gyakorlatilag csak a két végletet képviselõ vélemények hangzanak el, holott szerintem az igazság valahol a kettõ között lehet. (Röviden: a veszély valós és komoly, de a mi életünkben elõfordult éghajlati ingadozásoknak, szélsõségeknek ezernyi egyéb oka lehet, a természetes ingadozások pedig nem szûnnek meg, hanem egymásra rakódik a kétféle hatás.)

Ami a linkelt írásban leginkább szemet szúrt:

"A CO2 a "félelmetesnek" kikiáltott üvegházhatás 3,6%-át adja, amelybõl 0,1%-nyit ad hozzá az emberi tevékenység, szemben a vízpárával, amely 95%."

Ez ebben a formában semmiképpen sem igaz. A Föld légkörében jelenleg mûködõ természetes eredetû üvegházhatásban (ami nélkül több mint 30°C-kal lenne hidegebb a Föld) ennél jóval nagyobb a CO2 aránya. A Wikipedián 9-26% szerepel: Link - én a szakirodalomban (hangsúlyozom, nem a klímaváltozásról szóló írásokban, hanem a természetes légkör leírásában!) leginkább a 20-25% körüli becslésekkel találkoztam. Estefelé ennek mindenképp utánanézek, és hivatkozást is írok. Vagyis a légkörben lévõ szûk 0,03%-nyi természetes CO2 nélkül kapásból 5-8 fokkal hidegebb lehetne a Föld, ez alapján érdemes beszélni az emberi eredetû többlet (mondjuk az évtizedeken belül teljesen reális duplázódás) kockázatairól...
#6400
Nagyszerû cikk, jól ábrázolta azt a kört ami odaragad a klímaváltozás kérdéséhez , mint kutyához a bogáncs.Én - a jelenlegi, részben a botrányhoz kapcsolható hatások miatt - úgy vélem egy nagy - nagy bukás körvonalazódik. Lesz sok szép lózung szöveg, sõt talán újabb CO2 megszorítást sikerül keresztülverni, de számottevõ eredmény az biztosan nem lesz. Addig a pontig egyetértek a kitûzött célokkal, hogy a pazarlást mérsékelni kell, de ennek egyetlen kiútja szerintem a technikai fejlõdés. Az nem technikai fejlõdés, hogy televágjuk szélkerekekkel a villanypóznáktól egyébként is ocsmány képet mutató természeti környezetünket, de az sem, hogy kivágjuk a megújuló energia felhasználás nevében az erdõinket, megújuló energia felhasználásra fordítjuk a megtermelt élelmiszer alapanyagokat, területeket. Az utóbbinak a tragikus hatása már ki is bukott, fõleg a harmadik világban. A mostani ötletek elképesztõen dilettánsak, ugyanis nem hatékony, méregdrága , romboló , közvetve az ország versenyképességét, az emberek megélhetését, a még értékes környezetünket teszi kockára. Pazarlás, esztelen dolgok tömegével tetten érhetõk, ez ellen tenni érdemes, és kell. Ez az irányvonal azonban egészen másról szól. Az egész ügy az USA , Kína , és a fejlõdõ országok ellenállásán bukásra ítéltetett. Az Usa , és Kína gazdasága jórészt szénalapú.....
#6399
NM
nevet
#6397
Igazán nagyon köszönöm!


kacsint
#6396
Tessék:
Link
#6395
Egy magyar cikk az ezidõtájt különösen aktuális klímakérdésben: Link
#6394
Én letöltöttem anno,ha még kitartasz egy kicsit feldobom a tárhelyemre és belinkelem Neked.
#6393
Sajnos nem.
Érdekes, nekem jön szépen.
#6392
Józsi! (vagy Valaki) Esetleg tudsz egy alternatívát, ahol még meg lehet nézni vagy letölteni esetleg? Priviben is jöhetne. Sajnos itt 30%-nál megáll a video, egy tucat gépen próbáltam...

Elõre is köszönöm!
#6391
Ezt is majd kimagyarázzák a kormányok által képzett és fizetett "szakértõk"! :-(
A témához: 2003 - Link
2007 - Link
2009 - Link Link

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-30 08:01:07

Szentmártonkáta

2.1 °C

31502

RH: 90 | P: 1030.1

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131646

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.