Meteorológiai társalgó

Hát igen: a meteorológiai prognózis valószínûséget jelent, nem bizonyosságot.
De próbáld csak ezt a szép, tudományos szemléletmódot lenyomni az átlagember torkán!
Az azt fogja mondani: õt nem valószínûségek érdeklik, hanem hogy fog esni szombat délután, vagy nem fog?

Nálam enyhe az idõ, és elég sok esõ esett eddig. Hogy a fenébe lehet délen hideg?

Olyan bazi hideg idõszak nem valószínû hogy jöjjön, mint ami 2012 február elsõ felében volt. Az olyan nagyon ritka.
De a mostani szituáció azért rokonítható az akkorival (bár vannak különbségek is)
Hó természetesen elképzelhetõ, mint miknden, nem nagyon magas nyomású hideg idõszakban. Hogy kevés lesz-e, közepes mennyiségû, vagy netán sok? -azt most még nem tudhatjuk.
Viszont hogy ezután már csak "egy bõ hét" telik téli hõmérsékletekkel, nem hiszem. Inkább arra tippelek, hogy ha nem is lesz egyhuzamban, hosszan hideg, de az évszaknak megfelelõ fagyos idõ többször is vissza fog térni március közepéig.
Aligha lesz olyan reménytelenül, rohadt módon enyhe a meteorológiai télbõl hátra levõ még elég tetemes idõ, mint amilyen a karácsonytól idáig tartó három és fél hét volt.

Hideg van, de száraz eddig
Link

Az a baj az elõrejzésekkel, hogy nem tudják sokan értelmezni.
A DAI.-t sokan készpénznek vették, holott egy valószínûsége mindennek van, a modelleket is évekig készpénznek tekintették, azaz amit akkor mutatott akkor úgy lesz és punktum. Sajnos most is van olyan aki 6 óránként mást vár és ez nagy baj.


Tehát ha az jön ki hogy a december -1,9 fokkal hidegebb lesz annak van egy valószínûsége ha ez elér egy "szignifikáns" mértéket, akkor lehet alkalmazni, de egyáltalán nem biztos hogy ennyivel hidegebb lesz a december, sõt akár lehet enyhébb is.

Link hideg de csont száraz 1040 hpa közel hozzánk...Következõ kérdés hogy lesz ebbõl havazás?

A DAI "bukásáról" is megírtam már a véleményemet, ide másolom ezt is:

DAI-ról: többen bukásról beszélnek, és az okokat vizsgálnák. Szimpatikus elhatározás -ezért én is felhozok egy lehetséges okot, melyre meggyõzõdésem szerint senki sem gondolt (legalábbis nem írta meg)
Arról van szó, hogy a DAI beválását vizsgálva természetesen a decemberi középhõmérsékletet vesszük figyelembe. Viszont a dec. 1-tõl dec. 31-ig terjedõ intervallum önkényes emberi konstrukció a légköri folyamatokhoz viszonyítva.
Hasonló a helyzet rekordmeleg nyári hónapok esetén. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a hõhullám a hónap közepén, vagy a végén érkezik-e. Ez utóbbi esetben ugyanis a forró idõszak egy része átcsúszik a következõ hónapra, és kapunk 2 magas középhõmérsékletû, de nem szélsõségesen forró hónapot az egy rekordmeleg helyett.
Most is, ha csak dec. 20-ig néznénk a középhõmérsékletet, mondhatnánk, hogy a DAI jól bevált. Azonban közbejött a nagyon gyakori karácsonyi zonalitás, enyhülés. Ez a tél következõ etapját jelenti, s a DAI nyilván nem erre, hanem az elõzõ, kora téli etapra vonatkozik.
Nézzük meg kissé közelebbrõl ezeket a szakaszokat. A csökkenõ besugárzás miatt a tél felé haladva elõször nyilván a könnyen lehûlõ eurázsiai szárazföld válik hidegebbé, míg az észak-atlanti térség viszonylag enyhe marad. (Itt jön a képbe a DAI szibériai hófelhalmozódást reprezentáló eleme) Tehát, a közelünkben jön létre megfelelõ hõkontraszt és hidegleszakadás.
Talán ennek a következménye a nálunk igen gyakori késõ novemberi, kora decemberi téli epizód.
A napforduló környékén viszont az észak-atlanti térség (Grönland, arktikus szigetvilág, Hudson-öböl) is nagyon lehûl, és a hideg leszakad az óceánra. Ez természetesen rendkívül felerõsíti a ciklontevékenységet az izlandi térségben, mely ránk nézve nyugati, délnyugati áramlással jár (karácsonyi enyhülés)
Más kérdés, hogy jó teleken, mikor az északkelet-európai hidegfelhalmozódás is erõs, ez a nyugati légpálya hamarosan görbül, lefûzõdik. S mi már január elsõ dekádjában megkapjuk soron következõ hidegelárasztásunkat. hideg havazas
Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.

A linkedhez: így legyen! (S lehet így is lesz, hiszen már elég közel van)

Olyan erõs lehûlés most nem valószínû. Tegyük össze a kezünket ha össze jön egy bõ hét télies hõmérséklet, esetleg kevés hóval. Most sokkal többre nem hiszem, hogy nagy lehetõség lenne.

Jó egy héttel elõtte stabil volt, én erre emlékszem! Arra is emlékszem hogy igen nagy volt az egyetértés minden modellnél!

Számomra igazából a DAI az ami teljes mértékben áthúzta az õszbõl (szeptember) télre(december) analógia elméleti alapjait. Mert numerikus modellek korlátait tudjuk (max 10 nap) nagy bizonyossággal (max 5 nap). Viszont az analógia nagyon tévútra vihet bennünket. Majd tél végén érdemes lesz erre vissza térni és az állatok viselkedésére is. De még addig van bõ hat hét.

Az ecm 96 óránál....Link ez stabil kérem.

Én meg úgy emlékszem, valaki azt írta akkor, hogy "az AO széttárta a karját". Azaz, a tagok egyik fele erõs süllyedést mutatott, a másik fele viszont nem.

Jó kérdés, én is ezt fejtegettem alább. Az biztos, hogy pl. a NAO erõs pozitivitása másféle idõjárással jár nálunk, mint az amerikai keleti parton.

A tisztánlátás végett ide másolom neked annak a statisztikai vizsgálatnak a végkövetkeztetéseit, amirõl lentebb írtam. Az utolsó mondatot különös figyelmedbe ajánlom:

ÖSSZEFOGLALÁS:
A fentiekbõl a következõket szûrhetjük le.

1. Az Európához közel fekvõ sarki hidegtömegek (Grönland, Svalbard, Novaja Zemlja) kora õszi fejlõdési ütemének, fejlettségének nincs köze az eljövendõ tél hideg vagy enyhe voltához.
Korán, és nagyra fejlõdõ hidegdepó is járhat enyhe téllel térségünkben, és ennek fordítottja is megtörténhet.

2. Annál többet számít ezen hidegtömegek leszakadási hajlandósága -azaz, a minket érõ hidegelárasztások gyakorisága, illetõleg tartós volta az õsz elsõ felében. Kifejezetten hideg tél lehetõségére akkor kell gondolnunk, ha kora õsszel huzamosan az átlagnál hidegebb levegõ tartózkodik fölöttünk a magasban. A "magányos", átmeneti hidegöblítések viszont önmagukban akkor sem számítanak, ha egyébként nagyon alacsony izotermákat hoznak fölénk.
Ha nagyon kicsi a megadott kora õszi idõszakban a hideg napok száma 850 hepán (10 vagy annál kevesebb), az a közeledõ tél kifejezetten enyhe voltát veti fel. Ez jó összhangban van azzal a nyers megfigyeléssel, hogy a nagyon enyhe telek elõtt sokszor feltûnõen hiányoznak a hidegelárasztások az õsz elsõ felében.

4. A hideg és az enyhe telû csoport eredményei között jelentõs átfedés van. Az elõbbiben volt egy 15 napos (1984), míg az utóbbiban egy 20 napos (1997) Az is látható, hogy az 5 fokos izotermát hozó napok száma nincs arányban a tél zordságával még a hideg csoporton belül sem. Az évszázados jelentõségû 1928 és 1962 a csoporton belül viszonylag alacsony számokat produkált. Ez a tény rámutat a statisztikai megközelítés korlátaira, arra, hogy az ilyen módszerek prognosztikai célra csak nagy fenntartásokkal használhatók.

Én úgy emlékszem hogy stabil süllyedést mutatott! Be is jött!

Egy kérdés ezzel kapcsolatban amit nem értek. Ha nálunk pozitív az index akkor kizárt a hideg téli idõ hosszabb távon? Viszont Amerikára ez nem vonatkozik?

Egy dolog amit nálad észre vettem ha megengeded most megjegyezném. Saját vélemény. Ha analógia nélkül elemzel elképesztõ jó meglátásaid vannak és nagyon sokat lehet adni arra amit írsz. Ha analógia alapján csinálod sajnos esetek egy részében nem jön be.

Ez az index annyit ér mint akármelyik fáklya szerintem ilyen idõtávon...Elmondaná valaki hogy 2012 január közepe körül mit mutatottak ezek az indexek????Mielõtt látszata lett volna a kemény téli idõnek...

Van ezzel kapcsolatban egy elméletem:

Link

Látszik, hogy az AO okt. közepétõl dec. végéig általában a pozitív tartományban mozgott. Ezért a jet visszazárt, így a grönlandi hidegtömeget a sarkvidék megerõsödött keleti szélrendszere "belökte" a Hudson-öböl vidékére. Ott az jégverem effektus révén tovább hûlt, és kialakította azt a bazi hidegmagot, amit ott azóta is látunk.
A hõdifferencia aztán megindította a permanens ciklogenezist, sorozatos hidegleszakadásokat.
Elképzelésem magyarázatot ad arra, hogy lehetséges a meridionális áramlású, zord tél Észak-Amerikában az AO tartós pozitivitása mellett.

A második linkeden látható állapot igencsak hajaz arra, amit nem sokkal ezelõtt felvázoltam:

" A most már elég biztosnak vehetõ szerda-csütörtöki hátoldal, lehûlés után jövõ héten újabb "csúszópályás" ciklon az Észak-Atlantikumból, mely a mediterrán térségben már mélyebb fajta, aktív mediciklonná lesz. Nálunk a fent említett lehûlés után elõoldal, ismét délies légmozgások, de csak rövid idõre. Ezzel párhuzamosan jelentõs légnyomás-süllyedés, fejlett csapadékzóna ény-dk-i hõmérsékleti megosztottsággal. Csapadék halmazállapota kérdéses, de északnyugaton, nyugaton akár komolyabb havazás is. A med elvonulása után anticiklonális epizód, viszonylag hideg idõ. Ez lehet hosszú, de rövid idõtartamú is elképzelhetõ, melyet újabb "csúszópályás" ciklon követ."

Esküszöm, nem néztem meg semmilyen modellt, mielõtt "képernyõre vetettem"

Azért vigyázz csak azzal a vizes lepedõvel, amit rám akarsz húzni!
Ha figyelmesen elolvastad az írásomat, biztosan észrevetted, mennyire selyempapírba volt csomagolva abban minden állítás. Az alacsony T850-ek gyakoriságát vizsgáltam a kora õszi idõszakban nagyon hideg, és nagyon enyhe telek csoportjában. Már akkor megírtam, hogy bár mutatkozik valami halvány összefüggés, de az eredmény nem meggyõzõ, prognosztizálásra nem alkalmas.
Egy szóval sem mondtam, hogy nagy tél lesz. Azt mondtam, az eredmények alapján inkább tudok elképzelni egy átlagnál hidegebb telet, mint egy enyhébbet.
Nos, ezt tényleg elbuktam a jelek szerint (bár még közel sincs vége az idei télnek)
Sok munkám volt a vizsgálattal, mégsem bánom. Tanultam belõle, végtére a negatív eredmény is eredmény -semmi szégyellni való sincs ebben.

Pontosabban egy másik metlap szerint

Bezony...itt a világ vége

Homokfelhõ és nagy hideg jön - a Tények szerint.

Én 100%-ra veszem hogy olyan téli helyzet nem alakul ki mint amire sokan "vágynak".

Igazából január közepe óta nem nagyon változott a makrofellállás, hideg és meleg keveredési zónában vagyunk most is, csak most az enyhébb oldalon. Nem messze tõlünk a Kárpátokon kívül Lengyelországban már hó van, onnantól már a hideg uralkodik:
Link
Ez a libikóka az elkövetkezõ napokban átbillen a hideg oldalra, ennek gyorsasága határozza meg a halmazállapotot.
Ez egyértelmû a térképeken:
Link
Idõközben az óceáni légtömeget továbbra is enyhe levegõt szállítanak a Földközi tenger nyugati medencéjébe, ahol keveredik ez a sarki hideg az óceáni levegõvel, ez csapadékos idõt okoz ÉNY-DK.-is széles sáv mentén. Nálunk ezért az áramlás keleties délekeletiessé válik a mostani délirõl.

Hosszabb távon (modellektõl függetlenül) 3 utat tudok elképzelni, amin a nagytérségi folyamatok a jövõben járhatnak:
1. A most már elég biztosnak vehetõ szerda-csütörtöki hátoldal, lehûlés után jövõ héten újabb "csúszópályás" ciklon az Észak-Atlantikumból, mely a mediterrán térségben már mélyebb fajta, aktív mediciklonná lesz. Nálunk a fent említett lehûlés után elõoldal, ismét délies légmozgások, de csak rövid idõre. Ezzel párhuzamosan jelentõs légnyomás-süllyedés, fejlett csapadékzóna ény-dk-i hõmérsékleti megosztottsággal. Csapadék halmazállapota kérdéses, de északnyugaton, nyugaton akár komolyabb havazás is. A med elvonulása után anticiklonális epizód, viszonylag hideg idõ. Ez lehet hosszú, de rövid idõtartamú is elképzelhetõ, melyet újabb "csúszópályás" ciklon követ.
2. A lehûlés után elõoldal, azonban az újabb észak-atlanti ciklon nem csúszik be az északkeleti AC alá, mert ez utóbbi gyengülve keletre, délkeletre helyezõdik. A kontinens centrumába fokozatosan masszív teknõ helyezõdik, hátoldalán átmeneti északnyugati blokkal.
Ennek következtében nálunk enyhülés után maritim hideglevegõ betörése, alacsony nyomású, szeles-záporos (hózáporos)idõ. Valamivel késõbb esetleg mediciklon tevékenység, mediciklonos csapadék (hó?) ami után újra kialakulhatna, megerõsödhetne az északkeleti blokk, esetleges lábas hideg beszivárgással februárra.
3. A küszöbön álló lehûlés után elõoldal, a kontinens centrumában többé-kevésbé alacsony nyomás helyezõdik, azonban ettõl nyugatra gyenge blokk, inkább félblokk. A továbbiakban északnyugati irányítás, maritim-poláris szerencsétlenkedések. Az északkeleti blokk már nem tud rendesen kifejlõdni, komolyabb lábas hideg, számottevõ mediciklon-tevékenység a télen már nem lesz.
Meg kell mondjam, nem tudok százalékos becslést adni az egyes kimenetelek valószínûségére, ha agyonvernek se. Egyformán tartom õket valószínûnek vagy valószínûtlennek.
Amit jó szívvel kizárok az az, hogy az óceáni légtömegek újra teljesen szabad utat kapjanak kelet felé, az enyhe levegõ megint elérje Moszkva környékét, esetleg az Ural nyugati elõterét. Az északkeleti AC minden valószínûség szerint nem fog annyira leépülni, hogy ez ismét lehetõvé váljon. Ezért szinte biztosan nem lesz a decemberihez hasonló északi vonalzonalitás, nálunk hidegpárnás anticiklonnal.

Teljes mértékben egyetértek veled. Én örûltem volna a legjobban ha mûködött volna az évszakos elõre jelzés. ld DAI de sajnos by DAI is..

Évszakokra elõre szerintem ugyan semmivel sem lehet elõre tekinteni jelenleg (maximum numerikus modellek szezonális elõrejelzései, de azok meg gyerekcipõ), viszont egy 10-30 napos intervallum már másképp hangozhat. Az is lehet, hogy idén valami más nagyon beleköpött az amúgy kész és finom levesbe (hiszen a szibériai hideg-hó, északi jég is stimmelt), pl. az, hogy a hidegbázis valóban erõsebb lett, de pl. az amerikai régió kapta, mi meg miattuk az enyhe légtömegeket. Nagyon összetett rendszer ez, ezer meg ezer kutató fél élete is kevés egyelõre a hosszútávú rejtélyek alapos(abb) feloldásához.

Én a talaj közeli nagy hideg esélyét is egyelõre rendkívül óvatosan kezelem. A modellek futásainak változatosságából pedig nekem az jön le, hogy amennyiben mégis megvalósul a lehûlés, avagy a januári tavasz félbeszakad, akkor az lehet, hogy eleinte kevés folyékony, max. vegyes csapadék kíséretében történhet, amit egy bizonytalan idejû szárazabb, hideg (de közel sem farkasordító) követhet. Lehet, hogy fájó kimondani, de komolyabb téli idõjárást, nagyobb havazást én a körvonalazódó helyzetbõl sem tudok kinézni, ha a realitás talaján maradok. Még azt is megkockáztatom (és minden bizonnyal nem tévedek sokat, ha azt mondom), a tél legkomolyabb akciója következhet, ha egyáltalán bejön a hideg. Sõt, lehetnek vadabb kimenetelek is, de úgy vélem arra kevés esély van, hogy olyan téli helyzet jöjjön majd, amire itt sokan vágynak, vágyunk...

Azt már a Themometernek tél elején sikerült megdöntenie, hiszen az õszi makro képekbõl, hatalmas télre számított, még tavaly meg inkább enyhére. Linkelte is a hasonlóságokat nagy buzgalommal de mind hiába. A tavalyi bukás azért nem volt egyértelmû mert keleten nagyon enyhe volt a tél. Az idén viszont nincs kegyelem elbukott gyászosan az egész analógia. Sajnálom, hogy most is így próbál a jövõre tekinteni, néhányan követik is majd csalódnak nagyokat.

Magam egyébként nagyon korlátozottan hiszem (szinte egyáltalán nem), hogy a korabeli hasonlóságok 1-2 napnál távolabbi elõrejelzésben hasznosnak bizonyulhatnak.

Nagyon jól gondolod!

Reméljük, az analógia-elmélet pont idén dõl majd meg

Egy kis keresés, mi hasonlított a mostani elrendezõdésre a progival a régmúltból?
Jelenleg: Link (skandi AC, brit satu-ciklon)
Találatok stimmelés szerinti csökkenõ sorrendben: Link (a 2-3. legjobb e mellett volt 1-1 nappal!!) majd Link Link Link Link Link Link
Látható, hogy azért sikerült hasonlókat fognia. A nagyon jó hasonlósági érték miatt megnéztem azt az 1876.12.16.-ot, a folytatás hidegöblítés (épp -10) utáni elõoldalon maradást jelentett. A 2. találat sem hozta meg a telet hozzánk (épp 0 alatti T850-ek 10 napon át) és 1999 januárja meg extra enyhe volt. 1872 szintén (ránézésre ez is nagyon egyezik!), és a 10. leghasonlóbb (1872 január) két apróbb hidegöblítést hozott.

Ezek szerint a hasonló helyzetekbõl (legalábbis amit ez a buta szín-hasonlóságot nézõ progi talált) hideg, amolyan keményebb téli helyzet sose kerekedett ki (-10 körüli T850 legalább 1-2 napig, vagy keveredési zóna), viszont az archív felvételek felbontása igen gyenge (elkenõdnek a részletek), így az is lehet, hogy néha átscrolloztam 1-2 havas periódus felett, amit nem tudott a kis felbontás miatt mutatni a térkép. Ha most bejön a hideg+hó kombináció (pl. GFS 12Z 240 óráig), akkor ellentmondtunk néhány archív hasonlóság alapján történõ elõrejelzésnek.

Hozzá kell tennem, hogy a legtöbb hasonló térképen a brit ciklon jóval erõsebb, de a kék színek egyezõsége miatt ezeket találta a program
Disclaimer stb.: magam egyébként nagyon korlátozottan hiszem (szinte egyáltalán nem), hogy a korabeli hasonlóságok 1-2 napnál távolabbi elõrejelzésben hasznosnak bizonyulhatnak. Ellenben kíváncsi voltam azért

Nagy esélyünk van a hét közepétõl 7-10 napig tartó télies idõre. A havazás még láthatatlan kategória. Viszont nagyon szépen látszik ahogy a friss gfs is követi február elejétõl az indexeket. Tudjuk a zonális áramlást jól fogja a modell még tíz napos idõtávban is. Gondoljunk csak karácsonyra. Tologatta kb 1 hetet aztán nem volt menekvés....

Mondjuk ez inkább fél blokking 240 órától de nagyon a határon táncol.

12z GFS nagyon télfan lett.

Tegnap a sok felhõ ellenére ilyenkor emelkedett a T 12,4 fokig és éjjel sem nagyon csökkent. Most is borongós az idõ és 13,1-rõl, ami délben volt 10-re süllyedt. Elvileg ma még nem kellene lehûlésnek jönni (talán a magasban még melegszik is). Rájöttem az okra, mint valami spanyol viasz félére: nem számít télen a napsütés meg a borultság meg a csapadék annyit a T alakulására, mint a szél. Ha fúj a szél elég erõsen teljesen mindegy , hogy a T850 mennyi, vagy nappal vagy éjszaka van, esik vagy nem esik, mennyi a felhõ: a T bír emelkedni. Ha eláll, akkor csökken (persze a mértékbe a többi is beleszól). Most a tegnappal ellentétben semmi szél és a borult ég ellenére csökken.
Megnéztem, hogy mennyi 15 feletti max-ot mértek a metnetesek a télen. A múltkor kettõt találtam a négyezer valahány max-ból, most ez újabb néggyel bõvült, ma nem tudom még, hogy lesz-e ? Persze a média és mások továbbra is ontják majd, hogy ezen a télen országszerte rengeteg helyen és nagyon sokszor volt 15 foknál melegebb és hogy ez a GM bizonyítéka és jönnek (már vannak is) a vészharangkongatások , hogy most aztán tényleg tenni kell, merd elolvad Grönland meg az Antarktisz, szegény jegesmacik meg elsivatagosodunk stb. stb.
Tegnap a híradó egy szakavatott túrázót szólaltatott meg, aki szerint az utóbbi években januárban mindig fagyban és hóban szokott hegyeket járni, ilyenre mint ami most van nem emlékszik.
Megnéztem, hogy 2007-ben 16-szor érte el nálam a Tmax a 10 fokot, 15 fok is volt Pápán és 8 fagyos nap, most ugyanez : 6 nap 10 fok felett,13,2 max. és 8 fagyos nap (19 nap alatt) .Havi T közép akkor 5,5, most 5,2 fok 19 nap alatt.(19 nap alatt persze sem akkor, sem most nem volt hó) Tuti akkor még nem túrázott vagy fogalma sincs mit beszél. De akkor minek dugnak elé mikrofont ?
Így alakulnak naplómban a januári max-ok 2007 óta: 15...14,3...14,2...10,8...13,1...11,2...11,8...13,2
Látszik, hogy az idei értékben semmi kiugró sincs (megkockáztatom, hogy az országban máshol sem, bár nem ellenõriztem )
És vajon 1901 óta hány évben volt 15 fok feletti országos napi max rekord(OMSZ adatbázis, csak 4-én és 15-én nem volt 15-öt elérõ felmelegedés, de volt olyan év, ami több napi rekordot hozott,pl.2007). Ezek az évek a következõk:
1921,36,39,48,56,65,75,76,83,85,92,93,98,2001,02,03,05,07,08. Ezekben az években 15-20 fok közt volt a januári Tmax. Csak az én életemben ez a 15. ilyen év (úgy emlékszem most 5-én rekorddõlés volt). Persze ezek csak a napi rekordok, ha 2002-ben egy napon 20 fokig melegedett a levegõ, az nem zárja ki, hogy azon a napon 1901-ben, 1912-ben, 1933-ban, 1970-ben, 1999-ben stb. nem mérhettek akár 15-19 fokot is. Ha megnéznénk alaposan, akkor a 113 év alatt nem lenne sok olyan év, amikor nem voltak 15 foknál nagyobb januári melegek.

Igen, ez már bizony a keveredési zóna közepe,:
Link
Link

Azt sem tudjuk, hogy a most következõ hétnek mi lesz a végsõ forgatókönyve, nem hogy február elejének!
Közben a frissülõ Gfs középtávon megint szebb, mint a 06-os futás.

Na, a változatosság kedvéért február vonalzós zonalitással kezdõdik és batár elõoldallal folytatódik majd?

Elnézve a modelleket, az a megdöbbentõ, hogy ilyen makrofelállásnál nem képes minket elárasztani a komoly északkeleti hideg. Erõs azori-ac, erõs északkeleti ac, köztük átcsúszó ciklonok sora...

Valahogy pont mindig rossz irányba haladnak a ciklonok tovább, a nyugati teknõ meg tengelyével tõlünk nyugatra vesztegel. Emiatt pont annyira van délies beütése az áramlásnak, hogy a durva hideget visszaszorítsa.

1-2 napon belül viszont kiderül, hogy melyik rendszer gyõz, ha csak egy kicsivel erõsebb lesz a teknõ, akkor visszatér a 7-10 fokos semmilyen idõ, ha gyengébb, akkor akár bõven fagyos nappalok sora és havazás is valószínû.

Jó, hát ez vicc volt -egyébként is azt írtam: NEMIGEN, és nem azt hogy SOHASEM. Középtávú latolgatásodra visszatérve: igazad van, a mai futásokkal kissé visszabillent a mérleg nyelve az enyhébb szcenáriók felé. De természetresen még semmi sem dõlt végérvényesen el.
Az benne van a pakliban (mint ennél a felállásnál mindig), hogy a fagyos kontinentális légtömegek expanziója a visszájára fordul, ezek a blokkoló északkeleti anticiklonnal együtt visszhúzódnak keletre. Elég komisz kimenetel lenne, de ahogy mondtam, a legkevésbé se kizárt. Innentõl viszont kettéágazik az út. Lehetne újra tartós elõoldali délies légmozgás (nem hiszem, hogy lesz) akkor, ha az északkeleti AC csak kissé hátrál meg. (Azaz, továbbra is "csõre töltve" várakozik a februárra)
A másik lehetõség, hogy nagyon meghátrál. Ekkor bejöhetne a kontinens belsejébe valami teknõféle, lehetne fölöttünk brit AC és északkeleti ciklon közös áramlási rendszerében maritim, maritim-poláris levegõ beáramlás ény-ról. [esõ]
Ehhez viszont gyökeres makroszinoptikai át (vissza) rendezõdés kellene. Valahogy nehéz elképzelni.

És még egy megfontolás: az AO elemei közül a sarki magasnyomások jövõbeli viselkedését nem tudom megbecsülni. A másik elemét, az alacsonyabb szélességek ciklontevékenységét viszont igen. A légnyomás átlagértéke hosszútávú süllyedõ tendebnciát mutat -gondolj csak a december 1040 hepákra, hasonlítsd össze a mostanival. A csapadékhajlamunk ios tendenciaszerûen nõdögél -nem hiszem, hogy a helyenként 0mm decemberi csapadékot eredményezõ állapot a következõ hetekre fennmaradjon, ill. kiújuljon. Fentiek nem kedveznek a magas AO értéknek.

Én ezt azért nem nevezném kisebb lehûlésnek. Például amit az omsz mutat az elõrejelzésben , az nagyon is jelentõs lehûlés.Tegnap még a Dunántúlon 15-17 fokok is voltak , egy hét múlva szombatra meg +1 és +2 fokokat mutat éjszakai fagyokkal és hózáporokkal.
Én azért nem lennék meggyõzõdve hogy 3 nap után enyhülés jön.
Ráadásul a fáklyán egyre nagyobb a szórás:Link

A hivatalos OMSZ elõrejelzés is nappali 0 fok körül számol csütörtöktõl, ami megegyezik az ECM-el:
pl miskolc.
Link

4 nap távolságban azért nagy tévedés már nem lehet.

Július 19-én a rekord 3,6 fok, így tud lenni:-)

Ennek inverze:

Tudtam, hogy ez stratiform felhõzet, csillagfény nélküliség betesz majd. Még 4 fok se tud lenni ma éjjel. (Dátum: júl. 19.)

Kár (vagy szerencse?) hogy ilyen nemigen lesz...

Jól beszél. Nem stabil a szibériai maximum ránk gyakorolta hatása, ellenben igen erõs az izlandi minimum. A hosszútávúba kifejtettem, hogy mi következik ebbõl. Egyelõre kisebb lehûlés, és csapadék lesz, hisz törvényszerû, majd ismét óceáni légtömegek akár már egy hét múlva jöhetnek vissza.

Valamivel azért jobbak a kilátások, közelebb is van az idõpont, és stabil azért a makrokép. Persze úgy is az idõjárás teszi ki a pontot az i-re, úgyhogy csak reménykedni lehet. Tény, hogy a 15.-ére várt lehûléses idõszakból ez lett ami most is van, tehát tavasz... De most a Pál forduló is ott van, igaz népi regula, de jött már be... Lásd 2005-2012...

+1

Nem kell misztifikálni ezt a dolgot. AO egyelõre negatívban van, aztán emelkedik kb. +1-ig, majd az ens szétszóródik. NAO is 0 és +1 között fut. Ha az indexek felmennének +2, +3, +4-re, az már aggasztó lenne -de errõl ebben a futásban nincs szó. Egyébként is minden futásban módosul valamennyit a fáklya.
Ha megnézed, az idei szezon egyetlen épelméjû hidegbetörésénél, nov. 25. körül is a -1 és a +1 között voltak az értékek.