Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Most az egyszer egyetértek...bebizonyosodott az ezen a télen hogy akárki is akármiben bízott, valami szerint latolgatott mindannyian belebotlottak, és fére latolgattak egyes idõszakokban. Ez van, ezért szép az idõjárás.
Mindig van ami bejön mint pl ezek az anomália térképek is most kivételesen "bejött".Ezek az indexek pont olyanok mint a 10 napon túli bármilyen elõrejelzések az Idõkép grafikonon vagy a Köpönyegen.Index meg anomália ide oda akkor sem tudni mi lesz.Lehet az enyhe idõre utaló indexek ellentéte lesz február elején,de ez lehetne fordítva is ha most hidegre utalna!
Így gondolom ezt
Így gondolom ezt
Annyira bizonytalan az egész mint ezen a télen szinte mindég...annyi látszódik hogy a tavasz a télben variáció kipurcan, hogy aztán mire fogja futni az még kérdés.
Mondjuk addigra szépen át is fagyhatna.... Jöhetne ónosesõ-hó-ónosesõ-hó...
Hála a jó égnek! Ez kell ahhoz, hogy legyen esély csapadékra is.
Ja, akkor a jövõ idõt ne jelenben mond.
Nyáron sem "van" forróság hanem csak "lesz"
Nyáron sem "van" forróság hanem csak "lesz"
Akkor nem tartott túl sokáig a nagy hideg, meg hó sem volt mindenhol kielégítõ mennyiségben. Inkább legyen valamivel melegebb mint akkor, de kedvezõbb eloszlású hótakaró.
Hát igen: a meteorológiai prognózis valószínûséget jelent, nem bizonyosságot.
De próbáld csak ezt a szép, tudományos szemléletmódot lenyomni az átlagember torkán!
Az azt fogja mondani: õt nem valószínûségek érdeklik, hanem hogy fog esni szombat délután, vagy nem fog?
De próbáld csak ezt a szép, tudományos szemléletmódot lenyomni az átlagember torkán!
Az azt fogja mondani: õt nem valószínûségek érdeklik, hanem hogy fog esni szombat délután, vagy nem fog?
Nálam enyhe az idõ, és elég sok esõ esett eddig. Hogy a fenébe lehet délen hideg?
Olyan bazi hideg idõszak nem valószínû hogy jöjjön, mint ami 2012 február elsõ felében volt. Az olyan nagyon ritka. 
De a mostani szituáció azért rokonítható az akkorival (bár vannak különbségek is)
Hó természetesen elképzelhetõ, mint miknden, nem nagyon magas nyomású hideg idõszakban. Hogy kevés lesz-e, közepes mennyiségû, vagy netán sok? -azt most még nem tudhatjuk.
Viszont hogy ezután már csak "egy bõ hét" telik téli hõmérsékletekkel, nem hiszem. Inkább arra tippelek, hogy ha nem is lesz egyhuzamban, hosszan hideg, de az évszaknak megfelelõ fagyos idõ többször is vissza fog térni március közepéig.
Aligha lesz olyan reménytelenül, rohadt módon enyhe a meteorológiai télbõl hátra levõ még elég tetemes idõ, mint amilyen a karácsonytól idáig tartó három és fél hét volt.
De a mostani szituáció azért rokonítható az akkorival (bár vannak különbségek is)
Hó természetesen elképzelhetõ, mint miknden, nem nagyon magas nyomású hideg idõszakban. Hogy kevés lesz-e, közepes mennyiségû, vagy netán sok? -azt most még nem tudhatjuk.
Viszont hogy ezután már csak "egy bõ hét" telik téli hõmérsékletekkel, nem hiszem. Inkább arra tippelek, hogy ha nem is lesz egyhuzamban, hosszan hideg, de az évszaknak megfelelõ fagyos idõ többször is vissza fog térni március közepéig.
Aligha lesz olyan reménytelenül, rohadt módon enyhe a meteorológiai télbõl hátra levõ még elég tetemes idõ, mint amilyen a karácsonytól idáig tartó három és fél hét volt.
Az a baj az elõrejzésekkel, hogy nem tudják sokan értelmezni.
A DAI.-t sokan készpénznek vették, holott egy valószínûsége mindennek van, a modelleket is évekig készpénznek tekintették, azaz amit akkor mutatott akkor úgy lesz és punktum. Sajnos most is van olyan aki 6 óránként mást vár és ez nagy baj.
Tehát ha az jön ki hogy a december -1,9 fokkal hidegebb lesz annak van egy valószínûsége ha ez elér egy "szignifikáns" mértéket, akkor lehet alkalmazni, de egyáltalán nem biztos hogy ennyivel hidegebb lesz a december, sõt akár lehet enyhébb is.
A DAI.-t sokan készpénznek vették, holott egy valószínûsége mindennek van, a modelleket is évekig készpénznek tekintették, azaz amit akkor mutatott akkor úgy lesz és punktum. Sajnos most is van olyan aki 6 óránként mást vár és ez nagy baj.
Tehát ha az jön ki hogy a december -1,9 fokkal hidegebb lesz annak van egy valószínûsége ha ez elér egy "szignifikáns" mértéket, akkor lehet alkalmazni, de egyáltalán nem biztos hogy ennyivel hidegebb lesz a december, sõt akár lehet enyhébb is.
Link hideg de csont száraz 1040 hpa közel hozzánk...Következõ kérdés hogy lesz ebbõl havazás?
A DAI "bukásáról" is megírtam már a véleményemet, ide másolom ezt is:
DAI-ról: többen bukásról beszélnek, és az okokat vizsgálnák. Szimpatikus elhatározás -ezért én is felhozok egy lehetséges okot, melyre meggyõzõdésem szerint senki sem gondolt (legalábbis nem írta meg)
Arról van szó, hogy a DAI beválását vizsgálva természetesen a decemberi középhõmérsékletet vesszük figyelembe. Viszont a dec. 1-tõl dec. 31-ig terjedõ intervallum önkényes emberi konstrukció a légköri folyamatokhoz viszonyítva.
Hasonló a helyzet rekordmeleg nyári hónapok esetén. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a hõhullám a hónap közepén, vagy a végén érkezik-e. Ez utóbbi esetben ugyanis a forró idõszak egy része átcsúszik a következõ hónapra, és kapunk 2 magas középhõmérsékletû, de nem szélsõségesen forró hónapot az egy rekordmeleg helyett.
Most is, ha csak dec. 20-ig néznénk a középhõmérsékletet, mondhatnánk, hogy a DAI jól bevált. Azonban közbejött a nagyon gyakori karácsonyi zonalitás, enyhülés. Ez a tél következõ etapját jelenti, s a DAI nyilván nem erre, hanem az elõzõ, kora téli etapra vonatkozik.
Nézzük meg kissé közelebbrõl ezeket a szakaszokat. A csökkenõ besugárzás miatt a tél felé haladva elõször nyilván a könnyen lehûlõ eurázsiai szárazföld válik hidegebbé, míg az észak-atlanti térség viszonylag enyhe marad. (Itt jön a képbe a DAI szibériai hófelhalmozódást reprezentáló eleme) Tehát, a közelünkben jön létre megfelelõ hõkontraszt és hidegleszakadás.
Talán ennek a következménye a nálunk igen gyakori késõ novemberi, kora decemberi téli epizód.
A napforduló környékén viszont az észak-atlanti térség (Grönland, arktikus szigetvilág, Hudson-öböl) is nagyon lehûl, és a hideg leszakad az óceánra. Ez természetesen rendkívül felerõsíti a ciklontevékenységet az izlandi térségben, mely ránk nézve nyugati, délnyugati áramlással jár (karácsonyi enyhülés)
Más kérdés, hogy jó teleken, mikor az északkelet-európai hidegfelhalmozódás is erõs, ez a nyugati légpálya hamarosan görbül, lefûzõdik. S mi már január elsõ dekádjában megkapjuk soron következõ hidegelárasztásunkat. hideg havazas
Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.
A linkedhez: így legyen! (S lehet így is lesz, hiszen már elég közel van)
DAI-ról: többen bukásról beszélnek, és az okokat vizsgálnák. Szimpatikus elhatározás -ezért én is felhozok egy lehetséges okot, melyre meggyõzõdésem szerint senki sem gondolt (legalábbis nem írta meg)
Arról van szó, hogy a DAI beválását vizsgálva természetesen a decemberi középhõmérsékletet vesszük figyelembe. Viszont a dec. 1-tõl dec. 31-ig terjedõ intervallum önkényes emberi konstrukció a légköri folyamatokhoz viszonyítva.
Hasonló a helyzet rekordmeleg nyári hónapok esetén. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a hõhullám a hónap közepén, vagy a végén érkezik-e. Ez utóbbi esetben ugyanis a forró idõszak egy része átcsúszik a következõ hónapra, és kapunk 2 magas középhõmérsékletû, de nem szélsõségesen forró hónapot az egy rekordmeleg helyett.
Most is, ha csak dec. 20-ig néznénk a középhõmérsékletet, mondhatnánk, hogy a DAI jól bevált. Azonban közbejött a nagyon gyakori karácsonyi zonalitás, enyhülés. Ez a tél következõ etapját jelenti, s a DAI nyilván nem erre, hanem az elõzõ, kora téli etapra vonatkozik.
Nézzük meg kissé közelebbrõl ezeket a szakaszokat. A csökkenõ besugárzás miatt a tél felé haladva elõször nyilván a könnyen lehûlõ eurázsiai szárazföld válik hidegebbé, míg az észak-atlanti térség viszonylag enyhe marad. (Itt jön a képbe a DAI szibériai hófelhalmozódást reprezentáló eleme) Tehát, a közelünkben jön létre megfelelõ hõkontraszt és hidegleszakadás.
Talán ennek a következménye a nálunk igen gyakori késõ novemberi, kora decemberi téli epizód.
A napforduló környékén viszont az észak-atlanti térség (Grönland, arktikus szigetvilág, Hudson-öböl) is nagyon lehûl, és a hideg leszakad az óceánra. Ez természetesen rendkívül felerõsíti a ciklontevékenységet az izlandi térségben, mely ránk nézve nyugati, délnyugati áramlással jár (karácsonyi enyhülés)
Más kérdés, hogy jó teleken, mikor az északkelet-európai hidegfelhalmozódás is erõs, ez a nyugati légpálya hamarosan görbül, lefûzõdik. S mi már január elsõ dekádjában megkapjuk soron következõ hidegelárasztásunkat. hideg havazas
Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.
A linkedhez: így legyen! (S lehet így is lesz, hiszen már elég közel van)
Olyan erõs lehûlés most nem valószínû. Tegyük össze a kezünket ha össze jön egy bõ hét télies hõmérséklet, esetleg kevés hóval. Most sokkal többre nem hiszem, hogy nagy lehetõség lenne.
Jó egy héttel elõtte stabil volt, én erre emlékszem! Arra is emlékszem hogy igen nagy volt az egyetértés minden modellnél!
Számomra igazából a DAI az ami teljes mértékben áthúzta az õszbõl (szeptember) télre(december) analógia elméleti alapjait. Mert numerikus modellek korlátait tudjuk (max 10 nap) nagy bizonyossággal (max 5 nap). Viszont az analógia nagyon tévútra vihet bennünket. Majd tél végén érdemes lesz erre vissza térni és az állatok viselkedésére is. De még addig van bõ hat hét.
Az ecm 96 óránál....Link ez stabil kérem.
Az ecm 96 óránál....Link ez stabil kérem.
Én meg úgy emlékszem, valaki azt írta akkor, hogy "az AO széttárta a karját". Azaz, a tagok egyik fele erõs süllyedést mutatott, a másik fele viszont nem.
Jó kérdés, én is ezt fejtegettem alább. Az biztos, hogy pl. a NAO erõs pozitivitása másféle idõjárással jár nálunk, mint az amerikai keleti parton.
A tisztánlátás végett ide másolom neked annak a statisztikai vizsgálatnak a végkövetkeztetéseit, amirõl lentebb írtam. Az utolsó mondatot különös figyelmedbe ajánlom:
ÖSSZEFOGLALÁS:
A fentiekbõl a következõket szûrhetjük le.
1. Az Európához közel fekvõ sarki hidegtömegek (Grönland, Svalbard, Novaja Zemlja) kora õszi fejlõdési ütemének, fejlettségének nincs köze az eljövendõ tél hideg vagy enyhe voltához.
Korán, és nagyra fejlõdõ hidegdepó is járhat enyhe téllel térségünkben, és ennek fordítottja is megtörténhet.
2. Annál többet számít ezen hidegtömegek leszakadási hajlandósága -azaz, a minket érõ hidegelárasztások gyakorisága, illetõleg tartós volta az õsz elsõ felében. Kifejezetten hideg tél lehetõségére akkor kell gondolnunk, ha kora õsszel huzamosan az átlagnál hidegebb levegõ tartózkodik fölöttünk a magasban. A "magányos", átmeneti hidegöblítések viszont önmagukban akkor sem számítanak, ha egyébként nagyon alacsony izotermákat hoznak fölénk.
Ha nagyon kicsi a megadott kora õszi idõszakban a hideg napok száma 850 hepán (10 vagy annál kevesebb), az a közeledõ tél kifejezetten enyhe voltát veti fel. Ez jó összhangban van azzal a nyers megfigyeléssel, hogy a nagyon enyhe telek elõtt sokszor feltûnõen hiányoznak a hidegelárasztások az õsz elsõ felében.
4. A hideg és az enyhe telû csoport eredményei között jelentõs átfedés van. Az elõbbiben volt egy 15 napos (1984), míg az utóbbiban egy 20 napos (1997) Az is látható, hogy az 5 fokos izotermát hozó napok száma nincs arányban a tél zordságával még a hideg csoporton belül sem. Az évszázados jelentõségû 1928 és 1962 a csoporton belül viszonylag alacsony számokat produkált. Ez a tény rámutat a statisztikai megközelítés korlátaira, arra, hogy az ilyen módszerek prognosztikai célra csak nagy fenntartásokkal használhatók.
ÖSSZEFOGLALÁS:
A fentiekbõl a következõket szûrhetjük le.
1. Az Európához közel fekvõ sarki hidegtömegek (Grönland, Svalbard, Novaja Zemlja) kora õszi fejlõdési ütemének, fejlettségének nincs köze az eljövendõ tél hideg vagy enyhe voltához.
Korán, és nagyra fejlõdõ hidegdepó is járhat enyhe téllel térségünkben, és ennek fordítottja is megtörténhet.
2. Annál többet számít ezen hidegtömegek leszakadási hajlandósága -azaz, a minket érõ hidegelárasztások gyakorisága, illetõleg tartós volta az õsz elsõ felében. Kifejezetten hideg tél lehetõségére akkor kell gondolnunk, ha kora õsszel huzamosan az átlagnál hidegebb levegõ tartózkodik fölöttünk a magasban. A "magányos", átmeneti hidegöblítések viszont önmagukban akkor sem számítanak, ha egyébként nagyon alacsony izotermákat hoznak fölénk.
Ha nagyon kicsi a megadott kora õszi idõszakban a hideg napok száma 850 hepán (10 vagy annál kevesebb), az a közeledõ tél kifejezetten enyhe voltát veti fel. Ez jó összhangban van azzal a nyers megfigyeléssel, hogy a nagyon enyhe telek elõtt sokszor feltûnõen hiányoznak a hidegelárasztások az õsz elsõ felében.
4. A hideg és az enyhe telû csoport eredményei között jelentõs átfedés van. Az elõbbiben volt egy 15 napos (1984), míg az utóbbiban egy 20 napos (1997) Az is látható, hogy az 5 fokos izotermát hozó napok száma nincs arányban a tél zordságával még a hideg csoporton belül sem. Az évszázados jelentõségû 1928 és 1962 a csoporton belül viszonylag alacsony számokat produkált. Ez a tény rámutat a statisztikai megközelítés korlátaira, arra, hogy az ilyen módszerek prognosztikai célra csak nagy fenntartásokkal használhatók.
Én úgy emlékszem hogy stabil süllyedést mutatott! Be is jött!
Egy kérdés ezzel kapcsolatban amit nem értek. Ha nálunk pozitív az index akkor kizárt a hideg téli idõ hosszabb távon? Viszont Amerikára ez nem vonatkozik?
Egy dolog amit nálad észre vettem ha megengeded most megjegyezném. Saját vélemény. Ha analógia nélkül elemzel elképesztõ jó meglátásaid vannak és nagyon sokat lehet adni arra amit írsz. Ha analógia alapján csinálod sajnos esetek egy részében nem jön be.
Ez az index annyit ér mint akármelyik fáklya szerintem ilyen idõtávon...Elmondaná valaki hogy 2012 január közepe körül mit mutatottak ezek az indexek????Mielõtt látszata lett volna a kemény téli idõnek...
Van ezzel kapcsolatban egy elméletem:
Link
Látszik, hogy az AO okt. közepétõl dec. végéig általában a pozitív tartományban mozgott. Ezért a jet visszazárt, így a grönlandi hidegtömeget a sarkvidék megerõsödött keleti szélrendszere "belökte" a Hudson-öböl vidékére. Ott az jégverem effektus révén tovább hûlt, és kialakította azt a bazi hidegmagot, amit ott azóta is látunk.
A hõdifferencia aztán megindította a permanens ciklogenezist, sorozatos hidegleszakadásokat.
Elképzelésem magyarázatot ad arra, hogy lehetséges a meridionális áramlású, zord tél Észak-Amerikában az AO tartós pozitivitása mellett.
Link
Látszik, hogy az AO okt. közepétõl dec. végéig általában a pozitív tartományban mozgott. Ezért a jet visszazárt, így a grönlandi hidegtömeget a sarkvidék megerõsödött keleti szélrendszere "belökte" a Hudson-öböl vidékére. Ott az jégverem effektus révén tovább hûlt, és kialakította azt a bazi hidegmagot, amit ott azóta is látunk.
A hõdifferencia aztán megindította a permanens ciklogenezist, sorozatos hidegleszakadásokat.
Elképzelésem magyarázatot ad arra, hogy lehetséges a meridionális áramlású, zord tél Észak-Amerikában az AO tartós pozitivitása mellett.
A második linkeden látható állapot igencsak hajaz arra, amit nem sokkal ezelõtt felvázoltam:
" A most már elég biztosnak vehetõ szerda-csütörtöki hátoldal, lehûlés után jövõ héten újabb "csúszópályás" ciklon az Észak-Atlantikumból, mely a mediterrán térségben már mélyebb fajta, aktív mediciklonná lesz. Nálunk a fent említett lehûlés után elõoldal, ismét délies légmozgások, de csak rövid idõre. Ezzel párhuzamosan jelentõs légnyomás-süllyedés, fejlett csapadékzóna ény-dk-i hõmérsékleti megosztottsággal. Csapadék halmazállapota kérdéses, de északnyugaton, nyugaton akár komolyabb havazás is. A med elvonulása után anticiklonális epizód, viszonylag hideg idõ. Ez lehet hosszú, de rövid idõtartamú is elképzelhetõ, melyet újabb "csúszópályás" ciklon követ."
Esküszöm, nem néztem meg semmilyen modellt, mielõtt "képernyõre vetettem"
" A most már elég biztosnak vehetõ szerda-csütörtöki hátoldal, lehûlés után jövõ héten újabb "csúszópályás" ciklon az Észak-Atlantikumból, mely a mediterrán térségben már mélyebb fajta, aktív mediciklonná lesz. Nálunk a fent említett lehûlés után elõoldal, ismét délies légmozgások, de csak rövid idõre. Ezzel párhuzamosan jelentõs légnyomás-süllyedés, fejlett csapadékzóna ény-dk-i hõmérsékleti megosztottsággal. Csapadék halmazállapota kérdéses, de északnyugaton, nyugaton akár komolyabb havazás is. A med elvonulása után anticiklonális epizód, viszonylag hideg idõ. Ez lehet hosszú, de rövid idõtartamú is elképzelhetõ, melyet újabb "csúszópályás" ciklon követ."
Esküszöm, nem néztem meg semmilyen modellt, mielõtt "képernyõre vetettem"
Azért vigyázz csak azzal a vizes lepedõvel, amit rám akarsz húzni!
Ha figyelmesen elolvastad az írásomat, biztosan észrevetted, mennyire selyempapírba volt csomagolva abban minden állítás. Az alacsony T850-ek gyakoriságát vizsgáltam a kora õszi idõszakban nagyon hideg, és nagyon enyhe telek csoportjában. Már akkor megírtam, hogy bár mutatkozik valami halvány összefüggés, de az eredmény nem meggyõzõ, prognosztizálásra nem alkalmas.
Egy szóval sem mondtam, hogy nagy tél lesz. Azt mondtam, az eredmények alapján inkább tudok elképzelni egy átlagnál hidegebb telet, mint egy enyhébbet.
Nos, ezt tényleg elbuktam a jelek szerint (bár még közel sincs vége az idei télnek)
Sok munkám volt a vizsgálattal, mégsem bánom. Tanultam belõle, végtére a negatív eredmény is eredmény -semmi szégyellni való sincs ebben.
Ha figyelmesen elolvastad az írásomat, biztosan észrevetted, mennyire selyempapírba volt csomagolva abban minden állítás. Az alacsony T850-ek gyakoriságát vizsgáltam a kora õszi idõszakban nagyon hideg, és nagyon enyhe telek csoportjában. Már akkor megírtam, hogy bár mutatkozik valami halvány összefüggés, de az eredmény nem meggyõzõ, prognosztizálásra nem alkalmas.
Egy szóval sem mondtam, hogy nagy tél lesz. Azt mondtam, az eredmények alapján inkább tudok elképzelni egy átlagnál hidegebb telet, mint egy enyhébbet.
Nos, ezt tényleg elbuktam a jelek szerint (bár még közel sincs vége az idei télnek)
Sok munkám volt a vizsgálattal, mégsem bánom. Tanultam belõle, végtére a negatív eredmény is eredmény -semmi szégyellni való sincs ebben.
Én 100%-ra veszem hogy olyan téli helyzet nem alakul ki mint amire sokan "vágynak".
Igazából január közepe óta nem nagyon változott a makrofellállás, hideg és meleg keveredési zónában vagyunk most is, csak most az enyhébb oldalon. Nem messze tõlünk a Kárpátokon kívül Lengyelországban már hó van, onnantól már a hideg uralkodik:
Link
Ez a libikóka az elkövetkezõ napokban átbillen a hideg oldalra, ennek gyorsasága határozza meg a halmazállapotot.
Ez egyértelmû a térképeken:
Link
Idõközben az óceáni légtömeget továbbra is enyhe levegõt szállítanak a Földközi tenger nyugati medencéjébe, ahol keveredik ez a sarki hideg az óceáni levegõvel, ez csapadékos idõt okoz ÉNY-DK.-is széles sáv mentén. Nálunk ezért az áramlás keleties délekeletiessé válik a mostani délirõl.
Igazából január közepe óta nem nagyon változott a makrofellállás, hideg és meleg keveredési zónában vagyunk most is, csak most az enyhébb oldalon. Nem messze tõlünk a Kárpátokon kívül Lengyelországban már hó van, onnantól már a hideg uralkodik:
Link
Ez a libikóka az elkövetkezõ napokban átbillen a hideg oldalra, ennek gyorsasága határozza meg a halmazállapotot.
Ez egyértelmû a térképeken:
Link
Idõközben az óceáni légtömeget továbbra is enyhe levegõt szállítanak a Földközi tenger nyugati medencéjébe, ahol keveredik ez a sarki hideg az óceáni levegõvel, ez csapadékos idõt okoz ÉNY-DK.-is széles sáv mentén. Nálunk ezért az áramlás keleties délekeletiessé válik a mostani délirõl.
Hosszabb távon (modellektõl függetlenül) 3 utat tudok elképzelni, amin a nagytérségi folyamatok a jövõben járhatnak:
1. A most már elég biztosnak vehetõ szerda-csütörtöki hátoldal, lehûlés után jövõ héten újabb "csúszópályás" ciklon az Észak-Atlantikumból, mely a mediterrán térségben már mélyebb fajta, aktív mediciklonná lesz. Nálunk a fent említett lehûlés után elõoldal, ismét délies légmozgások, de csak rövid idõre. Ezzel párhuzamosan jelentõs légnyomás-süllyedés, fejlett csapadékzóna ény-dk-i hõmérsékleti megosztottsággal. Csapadék halmazállapota kérdéses, de északnyugaton, nyugaton akár komolyabb havazás is. A med elvonulása után anticiklonális epizód, viszonylag hideg idõ. Ez lehet hosszú, de rövid idõtartamú is elképzelhetõ, melyet újabb "csúszópályás" ciklon követ.
2. A lehûlés után elõoldal, azonban az újabb észak-atlanti ciklon nem csúszik be az északkeleti AC alá, mert ez utóbbi gyengülve keletre, délkeletre helyezõdik. A kontinens centrumába fokozatosan masszív teknõ helyezõdik, hátoldalán átmeneti északnyugati blokkal.
Ennek következtében nálunk enyhülés után maritim hideglevegõ betörése, alacsony nyomású, szeles-záporos (hózáporos)idõ. Valamivel késõbb esetleg mediciklon tevékenység, mediciklonos csapadék (hó?) ami után újra kialakulhatna, megerõsödhetne az északkeleti blokk, esetleges lábas hideg beszivárgással februárra.
3. A küszöbön álló lehûlés után elõoldal, a kontinens centrumában többé-kevésbé alacsony nyomás helyezõdik, azonban ettõl nyugatra gyenge blokk, inkább félblokk. A továbbiakban északnyugati irányítás, maritim-poláris szerencsétlenkedések. Az északkeleti blokk már nem tud rendesen kifejlõdni, komolyabb lábas hideg, számottevõ mediciklon-tevékenység a télen már nem lesz.
Meg kell mondjam, nem tudok százalékos becslést adni az egyes kimenetelek valószínûségére, ha agyonvernek se. Egyformán tartom õket valószínûnek vagy valószínûtlennek.
Amit jó szívvel kizárok az az, hogy az óceáni légtömegek újra teljesen szabad utat kapjanak kelet felé, az enyhe levegõ megint elérje Moszkva környékét, esetleg az Ural nyugati elõterét. Az északkeleti AC minden valószínûség szerint nem fog annyira leépülni, hogy ez ismét lehetõvé váljon. Ezért szinte biztosan nem lesz a decemberihez hasonló északi vonalzonalitás, nálunk hidegpárnás anticiklonnal.
1. A most már elég biztosnak vehetõ szerda-csütörtöki hátoldal, lehûlés után jövõ héten újabb "csúszópályás" ciklon az Észak-Atlantikumból, mely a mediterrán térségben már mélyebb fajta, aktív mediciklonná lesz. Nálunk a fent említett lehûlés után elõoldal, ismét délies légmozgások, de csak rövid idõre. Ezzel párhuzamosan jelentõs légnyomás-süllyedés, fejlett csapadékzóna ény-dk-i hõmérsékleti megosztottsággal. Csapadék halmazállapota kérdéses, de északnyugaton, nyugaton akár komolyabb havazás is. A med elvonulása után anticiklonális epizód, viszonylag hideg idõ. Ez lehet hosszú, de rövid idõtartamú is elképzelhetõ, melyet újabb "csúszópályás" ciklon követ.
2. A lehûlés után elõoldal, azonban az újabb észak-atlanti ciklon nem csúszik be az északkeleti AC alá, mert ez utóbbi gyengülve keletre, délkeletre helyezõdik. A kontinens centrumába fokozatosan masszív teknõ helyezõdik, hátoldalán átmeneti északnyugati blokkal.
Ennek következtében nálunk enyhülés után maritim hideglevegõ betörése, alacsony nyomású, szeles-záporos (hózáporos)idõ. Valamivel késõbb esetleg mediciklon tevékenység, mediciklonos csapadék (hó?) ami után újra kialakulhatna, megerõsödhetne az északkeleti blokk, esetleges lábas hideg beszivárgással februárra.
3. A küszöbön álló lehûlés után elõoldal, a kontinens centrumában többé-kevésbé alacsony nyomás helyezõdik, azonban ettõl nyugatra gyenge blokk, inkább félblokk. A továbbiakban északnyugati irányítás, maritim-poláris szerencsétlenkedések. Az északkeleti blokk már nem tud rendesen kifejlõdni, komolyabb lábas hideg, számottevõ mediciklon-tevékenység a télen már nem lesz.
Meg kell mondjam, nem tudok százalékos becslést adni az egyes kimenetelek valószínûségére, ha agyonvernek se. Egyformán tartom õket valószínûnek vagy valószínûtlennek.
Amit jó szívvel kizárok az az, hogy az óceáni légtömegek újra teljesen szabad utat kapjanak kelet felé, az enyhe levegõ megint elérje Moszkva környékét, esetleg az Ural nyugati elõterét. Az északkeleti AC minden valószínûség szerint nem fog annyira leépülni, hogy ez ismét lehetõvé váljon. Ezért szinte biztosan nem lesz a decemberihez hasonló északi vonalzonalitás, nálunk hidegpárnás anticiklonnal.
Teljes mértékben egyetértek veled. Én örûltem volna a legjobban ha mûködött volna az évszakos elõre jelzés. ld DAI de sajnos by DAI is..
Évszakokra elõre szerintem ugyan semmivel sem lehet elõre tekinteni jelenleg (maximum numerikus modellek szezonális elõrejelzései, de azok meg gyerekcipõ), viszont egy 10-30 napos intervallum már másképp hangozhat. Az is lehet, hogy idén valami más nagyon beleköpött az amúgy kész és finom levesbe (hiszen a szibériai hideg-hó, északi jég is stimmelt), pl. az, hogy a hidegbázis valóban erõsebb lett, de pl. az amerikai régió kapta, mi meg miattuk az enyhe légtömegeket. Nagyon összetett rendszer ez, ezer meg ezer kutató fél élete is kevés egyelõre a hosszútávú rejtélyek alapos(abb) feloldásához.
Én a talaj közeli nagy hideg esélyét is egyelõre rendkívül óvatosan kezelem. A modellek futásainak változatosságából pedig nekem az jön le, hogy amennyiben mégis megvalósul a lehûlés, avagy a januári tavasz félbeszakad, akkor az lehet, hogy eleinte kevés folyékony, max. vegyes csapadék kíséretében történhet, amit egy bizonytalan idejû szárazabb, hideg (de közel sem farkasordító) követhet. Lehet, hogy fájó kimondani, de komolyabb téli idõjárást, nagyobb havazást én a körvonalazódó helyzetbõl sem tudok kinézni, ha a realitás talaján maradok. Még azt is megkockáztatom (és minden bizonnyal nem tévedek sokat, ha azt mondom), a tél legkomolyabb akciója következhet, ha egyáltalán bejön a hideg. Sõt, lehetnek vadabb kimenetelek is, de úgy vélem arra kevés esély van, hogy olyan téli helyzet jöjjön majd, amire itt sokan vágynak, vágyunk...
A modellek futásainak változatosságából pedig nekem az jön le, hogy amennyiben mégis megvalósul a lehûlés, avagy a januári tavasz félbeszakad, akkor az lehet, hogy eleinte kevés folyékony, max. vegyes csapadék kíséretében történhet, amit egy bizonytalan idejû szárazabb, hideg (de közel sem farkasordító) követhet. Lehet, hogy fájó kimondani, de komolyabb téli idõjárást, nagyobb havazást én a körvonalazódó helyzetbõl sem tudok kinézni, ha a realitás talaján maradok. Még azt is megkockáztatom (és minden bizonnyal nem tévedek sokat, ha azt mondom), a tél legkomolyabb akciója következhet, ha egyáltalán bejön a hideg. Sõt, lehetnek vadabb kimenetelek is, de úgy vélem arra kevés esély van, hogy olyan téli helyzet jöjjön majd, amire itt sokan vágynak, vágyunk...
Azt már a Themometernek tél elején sikerült megdöntenie, hiszen az õszi makro képekbõl, hatalmas télre számított, még tavaly meg inkább enyhére. Linkelte is a hasonlóságokat nagy buzgalommal de mind hiába. A tavalyi bukás azért nem volt egyértelmû mert keleten nagyon enyhe volt a tél. Az idén viszont nincs kegyelem elbukott gyászosan az egész analógia. Sajnálom, hogy most is így próbál a jövõre tekinteni, néhányan követik is majd csalódnak nagyokat.
Magam egyébként nagyon korlátozottan hiszem (szinte egyáltalán nem), hogy a korabeli hasonlóságok 1-2 napnál távolabbi elõrejelzésben hasznosnak bizonyulhatnak.
Nagyon jól gondolod!
Nagyon jól gondolod!
Egy kis keresés, mi hasonlított a mostani elrendezõdésre a progival a régmúltból?
Jelenleg: Link (skandi AC, brit satu-ciklon)
Találatok stimmelés szerinti csökkenõ sorrendben: Link (a 2-3. legjobb e mellett volt 1-1 nappal!!) majd Link Link Link Link Link Link
Látható, hogy azért sikerült hasonlókat fognia. A nagyon jó hasonlósági érték miatt megnéztem azt az 1876.12.16.-ot, a folytatás hidegöblítés (épp -10) utáni elõoldalon maradást jelentett. A 2. találat sem hozta meg a telet hozzánk (épp 0 alatti T850-ek 10 napon át) és 1999 januárja meg extra enyhe volt. 1872 szintén (ránézésre ez is nagyon egyezik!), és a 10. leghasonlóbb (1872 január) két apróbb hidegöblítést hozott.
Ezek szerint a hasonló helyzetekbõl (legalábbis amit ez a buta szín-hasonlóságot nézõ progi talált) hideg, amolyan keményebb téli helyzet sose kerekedett ki (-10 körüli T850 legalább 1-2 napig, vagy keveredési zóna), viszont az archív felvételek felbontása igen gyenge (elkenõdnek a részletek), így az is lehet, hogy néha átscrolloztam 1-2 havas periódus felett, amit nem tudott a kis felbontás miatt mutatni a térkép. Ha most bejön a hideg+hó kombináció (pl. GFS 12Z 240 óráig), akkor ellentmondtunk néhány archív hasonlóság alapján történõ elõrejelzésnek.
Hozzá kell tennem, hogy a legtöbb hasonló térképen a brit ciklon jóval erõsebb, de a kék színek egyezõsége miatt ezeket találta a program
Disclaimer stb.: magam egyébként nagyon korlátozottan hiszem (szinte egyáltalán nem), hogy a korabeli hasonlóságok 1-2 napnál távolabbi elõrejelzésben hasznosnak bizonyulhatnak. Ellenben kíváncsi voltam azért
Jelenleg: Link (skandi AC, brit satu-ciklon)
Találatok stimmelés szerinti csökkenõ sorrendben: Link (a 2-3. legjobb e mellett volt 1-1 nappal!!) majd Link Link Link Link Link Link
Látható, hogy azért sikerült hasonlókat fognia. A nagyon jó hasonlósági érték miatt megnéztem azt az 1876.12.16.-ot, a folytatás hidegöblítés (épp -10) utáni elõoldalon maradást jelentett. A 2. találat sem hozta meg a telet hozzánk (épp 0 alatti T850-ek 10 napon át) és 1999 januárja meg extra enyhe volt. 1872 szintén (ránézésre ez is nagyon egyezik!), és a 10. leghasonlóbb (1872 január) két apróbb hidegöblítést hozott.
Ezek szerint a hasonló helyzetekbõl (legalábbis amit ez a buta szín-hasonlóságot nézõ progi talált) hideg, amolyan keményebb téli helyzet sose kerekedett ki (-10 körüli T850 legalább 1-2 napig, vagy keveredési zóna), viszont az archív felvételek felbontása igen gyenge (elkenõdnek a részletek), így az is lehet, hogy néha átscrolloztam 1-2 havas periódus felett, amit nem tudott a kis felbontás miatt mutatni a térkép. Ha most bejön a hideg+hó kombináció (pl. GFS 12Z 240 óráig), akkor ellentmondtunk néhány archív hasonlóság alapján történõ elõrejelzésnek.
Hozzá kell tennem, hogy a legtöbb hasonló térképen a brit ciklon jóval erõsebb, de a kék színek egyezõsége miatt ezeket találta a program
Disclaimer stb.: magam egyébként nagyon korlátozottan hiszem (szinte egyáltalán nem), hogy a korabeli hasonlóságok 1-2 napnál távolabbi elõrejelzésben hasznosnak bizonyulhatnak. Ellenben kíváncsi voltam azért
Nagy esélyünk van a hét közepétõl 7-10 napig tartó télies idõre. A havazás még láthatatlan kategória. Viszont nagyon szépen látszik ahogy a friss gfs is követi február elejétõl az indexeket. Tudjuk a zonális áramlást jól fogja a modell még tíz napos idõtávban is. Gondoljunk csak karácsonyra. Tologatta kb 1 hetet aztán nem volt menekvés....
Mondjuk ez inkább fél blokking 240 órától de nagyon a határon táncol.
Mondjuk ez inkább fél blokking 240 órától de nagyon a határon táncol.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat