Meteorológiai társalgó

T akt.: 1,2°C, de az udvarunkon álló kocsi teteje már deres.

Ezúttal szándékosan nem hivatkozom semmiféle modellre, hanem megpróbálom a dolgokat a mindennapi elemezgetésénél tágabb perspektívába helyezni.
Mindenekelõtt elismerem, hogy ami a makrováltást illeti, nem Nyuli volt kicsit pesszimista, hanem én voltam némileg túl optimista (télfan szempontból) Bár mindig hangsúlyoztam, hogy a váltás -ha lesz- több lépcsõben valósul meg, s nem egycsapásra. Ez utóbbi is elõfordul, de teljesen más stílusú idõjárás (közeli hidegdepó, élénk ciklontevékenység) szükségeltetik hozzá, mint a jelenlegi.
A Nyuli által leírtakra visszatérve, abban neki teljesen igaza van, hogy vannak "önfenntartó", az én szavaimmal "egyfajta verklire járó" idõjárási helyzetek, melyket roppant nehéz kibillenteni egyensúlyi állapotukból. A klasszikus atlanti zonalitás tipikusan ilyen helyzet.
Viszont van az éremnek másik oldala is: nevezetesen, ha az egyensúlyt szülõ kondiciók valamelyike jelentõsen és hosszabb távon megváltozik, az egyensúly elõbb-utóbb borulni fog, bekövetkezik a makrocirkuláció gyökeres átrendezõdése.
Jelen esetben a változóban levõ kondició az észak-eurázsiai hidegtömeg. Mikor a zonalitás elkezdõdött, ez még sehol se (pontosabban, tõlünk nagyon messze) volt. Most viszont megmutatta expanziós hajlamát délnyugat felé -erre utal egyrészt a kelet-skandináv AC küszöbön álló felépülése, a tõle keletre kialakuló ciklon, hátoldali hidegáramlásával. Ugyancsak ide sorolható, hogy hihetõ idõtávon (kb. egy hét) belül a kontinentális hideglevegõ elárasztja a Kelet-Európai-síkság nagy részét.
Persze erre lehet azt mondani, hogy a zonális hajlam hemiszférikus jelenség, amihez képest a kelet-európai történések alárendelt szerepet játszanak. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a kelet-európai (nyugat-szibériai) hideg légtömeg szervesen összefügg a nagy észak-eurázsiai hidegtartalékkal, s ennek viselkedése: expanziós hajlama bizonyos irányokba -már hemiszférikus kihatással bírhat.
Emiatt emlegettem többször is Navarone ágyúit: ott is, és itt, nálunk is az alapszerkezetben történt végzetes változás, melynek hatásai azonban nem nyilvánulnak meg azonnal, késleltetve jelentkeznek.
Meggyõzõdésem, hogyha a fagyos levegõ tartósan befészkeli magát Európa keleti felébe, az átrajzolja a minket érintõ cirkulációt. Ide kívánkozik az a többször beigazolódott tapasztalatom, hogy téli nagy hidegfelhalmozódások esetén a közeli hidegfelhalmozódás ténye az elsõdleges a légnyomási és áramlási mezõ milyenségével szemben. Ilyenkor zonális vagy ciklon elõoldali kép semmi garanciát sem jelent a hidegelárasztás elmaradására. Ha a közeli hidegtömeg felénk expandál, úgy a légnyomási mezõ fog, nemegyszer rapidan, ennek megfelelõen átalakulni.
A kérdés: mikor jöhet a makrováltás? A válasz: a legvalószínûbben január harmadik dekádjában. Ezzel persze semmi falrengetõt nem mondtam (hisz a modellek is arra engednek következtetni, hogy ADDIG NEM JÖN) Viszont tudni kell, hogy enyhe télközép után az esetek döntõ többségéban ilyenkor változik meg az általános makrocirkulációs kép. Erre tucatnyi esetet tudnék felhozni, de most nem fárasztom ezzel a kollégákat. Abban meggegyezhetünk, hogy a hosszasabb enyhe idõszakot követõen jan. 20. körül, vagy valamivel utána blockingosabbra váltó makroszinoptikai elrendezõdés, nálunk hidegebbre forduló idõ RENDKÍVÜL TIPIKUS. Nem hiába a régi megfigyelés Pál (jan. 25.) "fordulásáról".
Ráadásul esetünkben azt is elmondhatjuk, hogy ezt az elképzelést most nemcsak a múlt történései, statisztikai tények támogatják, hanem a szépen gyûlõ északkeleti hideglevegõ is.
Sajnos, az is elõadódhat mindezek ellenére, hogy minduntalan "kapufát rúg" az idõjárás, hasonlóan a 2006/2007-es tél történéseihez. Megtörténhet, hogy az idei telünk végül 1974/75, 1982/83, 2006/2007 és "hasonszõrû társaik" sorát növeli. Azonban erõsen reméljük, nem ez történik majd.

Sóhaj!
A 2006/2007-es rekordenyhe tél utáni 2007-es évben emlékszik valaki arra, hogy mindent lezabáltak volna a kártevõk????
A 2004/2005-ös hideg tél után 2006-ban emlékszik rá valaki, hogy nem volt kártevõ?
2012 februárjában nagyon kemény hidegek voltak, 2012-ben emlékszik valaki hogy kevesebb kártevõ volt, mint elõtte?
Ezt írta a Zalai Hírlap 2012. március 22-én a kemény februári hidegek után Link
Az egész cikk elég káoszos, mert elõtte õsszel az országban szárazság volt, így országosan gyenge állapotban ment bele a repce a télbe, így tavasszal elég vacakul néztek ki, viszont itt délnyugaton volt 2-3 alkalommal 20-30 mm, így itt (ismét) szépek voltak a repceföldek.
Illetve egyéb tényezõk is voltak, mint például a hótakaró hiánya vagy megléte, õsszel le kellett errefelé permetezni a repcét mert annyira fejlett volt stb stb.
De a lényeg az utolsó részben van: "A növényvédelmet is korábban kellett kezdeni, hiszen a repceszár ormányos nagyon korán megjelent az ültetvényeken."
-5-10 fokok voltak 1,5-2 hétig nappal, éjjel -10-15-18 fokok, nem kell mondani senkinek, mindenki emlékszik rá, a február elsõ fele kemény volt Link Link
És ezután korán megjelent az ültetvényekben a repceormányos!!!!!!

Kihagytam párszáz hozzászólást, most, hogy pár tucatot délutánról visszaolvastam valami rovarokról, szúnyogokról, csigateleltetésrõl meg nincstélrõl olvastam. Pár napja az agrometeorológiában kitárgyalva lett, egy hozzászólást tettem én is, nem tudom, hogy miért nem olvasta senki. Felesleges ezen molyolni egész hónapban, mikor itt a hideg. Mondjuk aggódom a tegnap látott legyekért én is. Szegények a napsütésben elõjöttek, hogy aztán kimúljanak . Kegyetlen ez a tél... Du. 8 fokban (sokan már napszúrást is kaphattak ) olvadoztunk, most meg valami pofonvágta a hõmérõt és már -0,3 fok . Mi lesz szegényke kártevõkkel ?
Ismét leírom. Tapasztalataim szerint kb. 8 %-ban a tél, 40 %-ban a tavasz, 50 %-ban a nyár és 2 %-ban az õsz felel a termésért. Jó õszt és telet hazavághat a tavasz és mindhárom hiába, ha a nyár tarol. Sajnos néha a tavaszt a nyár sem tudja helyrehozni, de hogy a tél nem hozható helyre az nagyon ritka. 2007-ben nagy fagykárok majd hõségkárok fordultak elõ májusban ill. júliusban. Ezeknek köze sem volt a télhez vagyis nem az enyhe tél okozta ezeket szerintem.

Jól írod, egy átlagos hõmérsékletû télen február végén indul a vegetáció, na de egy meleg, naposabb február után sokkal elõrébb tart, így a Márciusi fagy már jelentõs károkat tud okozni! Egyébként a Márciusi fagy nem árt a rögyfakadásnak, bimbósodásnak (feltéve ha nem extrém hidegrõl van szó).

Persze simán csak hívj, köszönöm a kiegészítést:-) A rajzásban épp erre gondoltam.

Nálam már fagy rég volt ilyen utoljára január 3-án volt utoljára fagyos nap micsoda zord tél van:-)

1; nincs olyan, hogy gyötrõ szúnyogok. Csak gyötrõ szúnyog (Aedes vexans) van.
2; gyakorlatilag nincs 3-4 éves periódus sem. Vagy ha van, az valami élõhelyi specialitás miatt létezik (példának okáért a mocsári sznyog és a gyötrõ szúnyog balatoni populációjának 50 éves változása Link )
3; de ha lenne is, az akkor sem ugyanazt jelenti, hogy 3-4 évente "rajzik", csak akkor nagyobb egyedszámban
4; remélem még így is kapok hengert ha végre felszabadulok

(5; irány a Bioszféra )

Enyhe januárban már beindul a nedvkeringés, de ahhoz tényleg igen enyhe, napos idõ kell hogy általánosságban rügyfakadás is beinduljon.(januárban nem jellemzõ hogy rügyfakadás legyen!) Erre ha enyhe, napos február jön, robbanásszerû lehet a vegetáció, beindul a rügyfakadás, sõt ha olyanok a körülmények a virágzás is. Nálunk március végéig átlagosan nincs gond. Ilyen verziónál már február közepe táján gond lehet! Statisztikusan március derekáig nálunk idõben csökkenõ eséllyel de kártevõ zord fagyok elõfordulnak. Kicsit elbeszélünk egymás mellett, mert egy pár fokkal enyhébb, átlagos napfénytartalmú január, február (egymást követve) sem okoz még szélsõséges állapotokat, legfeljebb valamelyest gyorsítja a vegetáció beindulását. Ilyenkor azonban februárban már elég egy melegebb, naposabb idõszak a robbanászerû folyamatokhoz. Ha fagyos , átlagos körüli tél volt nem elég egy februári melegebb idõszak ugyanehhez. Tehát az átlagos , optimum térségemben a március végi rügyfakadás. Szélsõséges esetben ez 1- 1,5 hónappal hamarabb bekövetkezhet. No ez nem hiányzik, és ezt tartom én (szerintem joggal) potenciálisan veszélyes állapotnak, a március derekáig statisztikusan elõforduló zord hõmérsékletek miatt. És itt rügykárosodásról beszélünk. A fa virágzása lutri, hiszen május végéig szinte bármikor lehet fagy.

Természetesen ebben igazad van, hogy egy jó meleg február után lehetnek komoly gondok, de mint írtam akkor már a vegetáció ugrásra készen áll. Ha pl február 15 és március 15 között szép napos enyhe idõ van és jön a márciusi tél akkor van baj mert akkor bizony a növények indulnak ezzel nincs vita, de a többivel igen:-)
Viszont ehhez is extrém idõnek kell lenni. Ekkor már szerencsére a napállás már magasa és ezek a hidegbetörések esetén is széllel járnak így valamelyest a kárt tudják mérsékelni. Tudunk rá példát.

Ha jól látom a Viharsaroknál egy masszív meleg mag fejlõdött ki.

Február végén átlagoson beindul a vegetáció erre írtam, hogy néhány hét eltérés lehet. De az évek nagyobb részében nálunk az õshonos mandula fa virágzásának kezdete február 25 körül van tudom itt élek itt nemsítették ki, így a vegetáció beindul február végén, kivéve ha zord az idõ, de egy átlagos tél után is indul így ez nem jó példa és nem ismerem el.
A vegetációnak fény kell és talajhõ, az, hogy most néhány ág virágzik, no ez elõfordul sokkot kapott valamiért pl törés stb. Nálam is volt, hogy az aranyesõ egy szélvihar után hideg idõben virágzott karácsonykor 2009-ben a nagy hideg idején mikor a ciklon után megenyhült az idõ, de õ elõtte a viharba eltört így sokkot kapott és virágzott pedig az idõjárás néhány nap alatt nem tette ezt lehetõvé.
Tény vannak olyan fajok amik károsodnak de mint írtam talajhõ és fény kell ami február közepétõl van meg, így az enyhe tél ezt nem okozhat komoly gondolt.
Fordítsuk meg, ha egy átlagos télen február végén beköszönt a tavaszi idõ és tart március közepéig miközben a vegetáció már ekkor bõven fejlõdik és jön egy brutális hideg akkor az már bizony komoly gondot okoz. Ez nem az enyhe vagy átlagos tél okozza hanem a márciusi nagy hideg. Ha a tél kitart zordságával áprilisig és a természet mint oly sokszor be akarja hozni a lemaradást és április végén már minden virágzik és ismét jön egy nagy zimankó, volt már rá példa akkor az sokkal több kárt okoz mint az enyhe tél. Szóval az éremnek sok oldal és példája van. Ami tény és vitathatatlan, hogy a tavaszi fagy se így, se úgy nem jó, sõt minél késõbb annál jobban káros, így mint írtam az enyhe tél nem okoz akkora gondot mint fent leírt példák, persze ha itt is jön a fagy akkor tök mindegy. Sajnos nálunk többnyire jön, szinte minden évben.

Na viszont ez nagyon igaz.
Ez nem is vita tárgya szerintem. Ha a február enyhe és beindítja a vegetációt akkor jön rá egy hideg március még a fa is kifagyhat.
Miért? Mert a fa törzse ágai olyan mint egy vízvezeték csõ. Ha elfagy a törzs megnyílhat. Sok ilyen példa van a kajszinál, vagy a korai õszibaracknál. De ehhez -2C kevés de tartósan -15 elég.
A fa ugyanis rügyfakadás elõtt elkezd vizet felvenni a talajból, akkor még alig látszik rajta valami. Úgy tudom a fák már februárban eleve "kényszer" nyugalomba vannak.

Sajnos nem sikerült megértened mirõl beszélek, de nem baj, segítek!

" Kérdésem mi a biztosíték arra egy hideg tél után ne fagyjon el semmi május közepén? Segítek! Az égvilágon semmi, mivel mindenre erre is tudok nem is egy példát hozni!"

Erre semmi biztosíték nincs, csak hogy én nem errõl beszéltem. Én is kérdeznék valamit, mikor nagyobb az esélye a fagynak, Márciusnan/Áprilisban vagy Májusban?

" Ne jöjjünk azzal, hogy hideg tél után májusba nem áll úgy a vegetáció, ugye ezt senki sem gondolja komolyan."

Nem jövök azzal, azzal viszont jöhetek, hogy hideg tél után Márciusban/Áprilisban nem áll úgy a vegetáció! És pont ez a lényeg, Normális esetben, normális tél után nem tud nagy károkat okozni egy esetleges Tavasz eleji hidegöblítés (legfeljebb április második felében), de egy enyhe tél után ( ha már most kezdenek virágzani néhol a fák, akkor mi lesz Márciusra???!!) túl korán beindult természetnek brutálisan odaverhet Márciusban és Áprilisban is még a -2 fokos hajnali fagy is!

Ez tény. Amit sokan félre értenek! Sok gazda (édes apámék is) nem az õshonos rovarok miatt aggódnak, hanem esetleges újabb (dél felõl érkezõ) rovarok szaporodásának kedvezhet az enyhébb idõjárás, de ez nem csak a télre hanem a forró száraz nyárra is vonatkozik. Vastag hótakaró alatt nincs -30C tudjuk a hó kiválóan szigetel. Tehát egy havas hideg télen is a hótakaró alatt átlehet vészelni a telet, még mi szét fagyunk. Érdemes az egész évet vizsgálni klíma szempontból nem csak egy adott évszakot.

Arról van emléketek,hogy a" híres" 2007-es télre milyen tavasz jött(elhúzódó,esetleg márciusi hó stb/Akkor fedeztelek fel benneteket,és arra emlékszem,hogy mindig 10 napra jósoltátok a hideget,és szépen kimentünk a télbõl egyszeri valamikori Februári havazással kb 15cm Galyatetõn utána viszont nem emlékszem.

Ezen a télen december 5.óta 200+ óránál mindig ott a hideg leszakadás és a bõdületes hóvihar! Nem tudom mi a bajotok!

Kedves Lász! Kérdezem: Elismered e , hogy egy korán beinduló vegetáció esetén, pl már március eleje táján elõrehaladott gyümölcsfa rügyfakadás, és abban hónapban megkezdõdõ virágzása potenciálisan , és hatványozottan nagyobb kockázatokat rejt, mint a normál idõben történõ? (Márciusban még zord hõmérsékletekre is elég jó esély van: Elõrehaladott rügyfakadás , zéró termés. virágzáskor -2 fok alatti fagy zéró termés. Minél elõrehaladottabb a vegetáció késõ tél/kora tavasszal statisztikusan annál nagyobb az elfagyás veszélye.) Májusban már tökmindegy milyen volt a tél, mert úgyis egy fagy mindenképpen kárt csinál!

A helyi rovaroknak nem árt a hideg ez való igaz,õk megszokták,itt élnek!De a bevándorlók pl.spanyol csiga egyre jobban elszaporodik!Tavaly sem volt hideg igazán,nyáron errefelé már gusztustalanul sokan voltak.Õk pl.már nem szeretik a -20-at!

Spontán jött,nem értek a versmértékekhez! Ám,ha kiadót tudsz,szólj,van sok versem.
Resident: Igen,3-4 nap csodát éltünk át.
Zöldvillám: A faggyal kapcsolatban nem azt gondoltam,amire Te gondolsz,hogy gondoltam.

A gyötrõ szúnyogoknál a legnagyobb rajzás átlagosan 3-4 évente van. Mi a baj ezzel?

Erre írta lász, még õsszel azt hiszem, hogy egy kontinentális jellegû telek sorozataiban
is kialakulatlanak kifejezetten enyhe telek is az archív adat sorok alapján.

Azért ezt a "szunyogok 3-4 évente rajzanak" dolgot gondold át mégegyszer

Ok KB! Jó lenne ha olvasnék olyat tõled, hogy miért jobb a hideg tél? Tessék elgondolkodni aztán, írogatni, hogy gyerekes stb. Én tényleg sokat foglalkoztam a klímával az élõlényekre tett hatásukkal, és mostanra bátran mondhatom azt amit leírtam. Azt, hogy neves tudósok mit mondanak a tévébe kit érdekel. A médiának hiszti kell ebbõl él nem más. Ha igaz lenne az IPCC által elõreharangozott klímakutatás akkor tavaly a földön már nem lenne jég, ehhez képest egész sok maradt. Persze volt tavaly olyan szövegek, hogy az óceán húvösebb volt akkor kérdezem én miért is maradt benne télre ennyi energia? Szóval hiszti, találgatás, hülyeség az sugárzik mint ha muszáj lenne a társadalom meg benyeli ezerrel! Foglalkozzunk az új tudománnyal és tényleg felejtsük el, hogy milyen jó a hideg tél, mert nem jó!

Itt van a várható hómennyiségLink

Döbbenetes, fõleg hogy a kisjégkorszak egyik izmos szakaszában történt.
Néhány jellemzõ életkép Réthlytõl , ebbõl a télbõl:
-Késmárk: február elején a méhek rajzottak, békák megszólaltak.
-Szepesség: februárban a rétek virágoztak, fák rügyeztek, megérkeztek a kakukkok is.
Bár vannak tudósítások márciusi , áprilisi hóról, májusi fagykárról, nagy általánosságban jó termõévrõl, bõ szõlõ, gyümölcs termésrõl számolnak be.
1708/09 , az utóbbi századok egyik legzordabb tele:
- Január, február, de még a március is hallatlanul hideg, gyümölcs, és egyéb fák, szõlõk fagytak el, vesztek ki e télen. Mindhárom hónapban nagy havakról, hóviharokról szól a krónika.
-Európaszerte zord tél, német, francia földön...
- ugyanakkor a soproni krónikás az elõzõ (1707/0 télrõl:
.......januárban egyáltalán nem észleltek fagyot, langyos, esõs ködös idõ, február nagyrészt ilyen, kevés hó a végén, de már másnap elolvad...március 18,19,20 jeges szelek...A hónap végétõl tavasz.
- 1707/08 Nagyszeben: meleg tél, tavaszi munkák egész télen, a madarak úgy énekeltek mintha nyár lenne...
Tehát Józsefkor egy komolyabb hidegbetörést leszámítva ennyi volt a tél! A kisjégkorszakban! Igen, arra akartam kilukadni, hogy szerintem nincs új a nap alatt, klímánkban tetten érhetõ ez a változékonyság bármely idõszakban az elmúlt évszázadokból.

Két spondeus, egy dactilus! Ez egész jó vers ,ha annak szántad! Ha nem akkor is,és oldja a "feszültséget"! Grat! Jókor jöttél vele.

Óriási volt az olaszfalusi tél. Én csak 1x jártam arra mialatt hóágyúzták az eplényi sípályát, de azt a szakadó havat éjszaka verõfényes holdfénynél és csodálatos csillagos ég alatt nem egyhamar felejtem el...Furcsa volt na.

Ez nyilván nekem is szólt, noha én nem fogalmaztam ennyire sarkosan. Természetesen az ÉK-i hideg légtömeg a továbbiakban bármire is jó lehet - csupán a jelen helyzetben ennek még nem mutatkoznak jelei. Hogy miért, azt pedig megindokoltam. Ha nekem szólt

Én tudom mit beszélek, sõt biztso vagyok a tudásomba. Kérdésem mi a biztosíték arra egy hideg tél után ne fagyjon el semmi május közepén? Segítek! Az égvilágon semmi, mivel mindenre erre is tudok nem is egy példát hozni! Ne jöjjünk azzal, hogy hideg tél után májusba nem áll úgy a vegetáció, ugye ezt senki sem gondolja komolyan. Szóval hideg tél után simán elfagy minden mint az enyhe tél után, mivel a vegetáció hazánkban február végén indul. Néhány hét eltérés lehet, de indul, ehhez semmi köze sincs a májusi fagyokhoz. Ha a helyzet megengedi akkor lesz májusi fagy ha nem akkor nem lesz ennyi a történet, de õ nem nézni milyen tél volt elõtte!

Jól írtad :KB!

Érdekes, ezen a "télen" ha éjszaka fagy, akkor már tél van?
Na persze Olaszfaluban legalább volt jó nagy mûhó Karácsony elõtt.
Máshol meg csak nagy hûhó.

Igeeen, a Tyúkok is tojnak, a gerlék meg balkániak hát csak kölcsenek ha akarnak!

Vicce vagy a szunyogok átlagos éltettalma 6-9 nap, így télen nem maradnak meg. A rovaroknak mint minden iylen állítólagos kártevõnek szerepe van miszerint õk táplálékok, így ha több van több pl madárfióka is lesz így egyáltalán nem káros. Ráadásul pl a szunyogok 3-4 évente rajzanak így tök mindegy milyen tél volt elõtte a lárvákat jól elbujtatják, így tavasszal a kedvezõ idõjárás alatt pl csapadék sokkal több van, lesz. Nincs köze a télhez mint ahogy a többi állítólagos kártevõnek. Szóval ezt már rég el kéne felejteni. Az 1910-es és 1970-es években vagy 1988-1992 között minden növénynek, állatnak el kelett volna pusztulni ha ez a média által terjesztett BAROMSÁG igaz lenne!
Felejtsük el ezeket és lássuk be végre, hogy az enyhe tél mindennek jobb, ha tetszik, ha nem. Nálunk az élõlények egy szigorú telet is elbírnak viselni, mivel akkor pl 2012 óta szúnyog sem lenne pedig tavaly mégis mennyit harcoltak velük! Mint többször leírtam hazánk éghajlatába ez ugyanúgy belefér mint egy 2012-es zord február vagy egy 2013-as márciusi hóvihar. Így hidd el tudom mirõl beszélek, és kitartok mellette amit írtam, mert kb tisztába vagyok a dolgokkal.

A balkáni gerlék sikeresen keltenek egész télen a fenyõn és a tujákon ilyen enyhe teleken, a rigót majd kifigyelem merre fészkel.

Érzelemhullám vonulgat a Metneten végig, remegõ hangok kiáltanak az égig!
Hol vagy Tél?
A másik féltekén tán?
Vacogó ajkak helyett nyílik a tulipán.

Nem túl bonyolult az internetes keresõk világában találni pár dolgot e témában: Link

azt írja: vannak kártevõk, amelyeknek kifejezetten szüksége van a téli kemény fagyra

Vagy egy másik: Link

"A kártevõk változatos formában, alakban telelnek, de általában jól bírják a hideget. A telelõ tojások általában erõs védelmet biztosítanak a majdan kikelõ lárvának, ilyen alakban telelnek a levéltetvek, amerikai kukoricabogár (talajban), gyapjaslepke (külön védelmet biztosít a gyapjúszerû szõrcsomó bevonat a tojáscsomón), atkák, stb. A kifejlett rovar is ellenálló a tél hatásaival szemben, így telel pl. a körte-levélbolha. Azon kártevõk, amelyek lárva alakban telelnek, valamilyen külön védelmet „találtak ki” maguknak. Az almamoly hernyója gubót készít, a cserebogár pajorja télen lejjebb húzódik a talajban, stb. A báb alakban történõ telelés szintén elterjedt, szintén megfelelõ védelmet nyújt."

SÕT: "A mezei pocok népesség tavaly õsszel felszaporodásnak indult, ugyanakkor ez a kártevõ érzékeny a telelés körülményeire. Az enyhe, csapadékos idõjárásban könnyebben megbetegszik, a száraz hideget jobban bírja. "

És végül: "Némely betelepedõ faj áttelelése kérdésessé válik a jelenlegihez hasonló hidegben, pl. gyapottok bagolylepke. A károsítókra gyérítõleg hat a tél végén kialakuló nappali felmelegedés, és az azt követõ kemény éjszakai fagy, illetve általában a nagy mértékû, gyakori hõmérsékletingadozás."

Érdemes használni az Internetet idõnként, nem csak a hülyeségek ismételgetésére

Nem azzal van gond,ki mit szeret, hanem az indoklással,olvasd el újra kérlek. Témát lezártam!

Nem fog kikelni semmi! Szerencséjükre õket nem a friss ECM-vagy Gfs futás készteti szaporodásra,és még a melegebb idõ sem elégséges,kell hozzá a napos órák számának tartós növekedése is. Ezek együttesen(tavasz)-stimulálják az ivarmirigyeket (hormonstimuláció- GNRh-hormon emelkedése stb)-teszik szaporodásra kész állapotba õket.

Ez az enyhe tél csak akkor jó, ha végig kitart és nem kapunk Márciusban vagy Áprilisban egy jó hidegöblítést, mert akkor nézhetjük a gyümölcsfákat, legfeljebb levél lesz rajtuk! Egy pár éve olyan volt olyan is erre felé, hogy már szép zöld termések voltak a gyümölcsfákon, aztán Május 10. körül a csersznyétõl kezdve a szilváig, almáig minden lefagyott a -4 fokos fagyban és újjból már nem virágoztak a fák!

Szerencsére nem sok esélyt látok arra, hogy a telet komolyabb hidegbetörés nélkül megússzuk, ha nem Januárban jön, még akkor is van egy hónap a télbõl. Inkább most jöjjön a hideg, mint késõbb sokkal nagyobb károkat okozva!

Az a véleményem az idõjárás nem érzelmi kérdés. Lász örül az enyhe télnek jól teszi mert szereti, én örülnék a hidegnek de nincs most szerencsém ennyi...
Felesleges valakinek neki rontani mert ezt vagy azt szereti, szíve joga.

Azért az meglepõ, hogy az OMSZ egy hét távlatában be merte vállalni a 16 fokot. Nem semmi idõk jönnek jövõ héten.

Már ne haragudj, de ez az írásod olaj a tûzre! Ezt a minõsíthetetlen indoklást- a jobb az enyhe tél -nem vártam tõled, ez már viccnek is sok! Gyerekes,tudomány, mit tudomány?-tudástalan ! Ha ezt komolyan gondolod, javaslom olvasgass biológiából a klíma szelektáló szerepérõl,mely leginkább pont a mi 4-évszakos idõjárásunkban van jelen.

Ma láttam feketerigót fészekanyagot szedett, neki bizony kell majd a rovar , ha kikelnek a fiókáik 2 hét múlva.

No, akkor lesz nagy zutty, vagy nem lesz nagy zutty?

Délen sok a felhõ.
Délnyugaton és délkeleten magas a páratartalom.
Északkeleten késõn áll le, de lehet reggelig kitart a szél.

Hát ez így elég gyengus. Ha az ÉÉK-i fagyzugokban nem áll le a szél, akkor könnyen lehet, hogy valamelyik középsõ állomás (Paks, Kakucs), vagy Pér, Felcsút hozza az idei év eddigi legalacsonyabb minimumát.

Meglátjuk, de nagy dolgokra (pl. zord nap, manapság már az is extra) nem kell számítani.

No, közben Zabar már fagyizik is. Akkor olyan nagy szél nemigen van ott.