Meteorológiai társalgó

Döbbenet, hogy neves szakemberek mennyi sültelenséget hordanak össze!!!

Tegnap volt két kérdésem érdemben Nyuli és Floo fogalakozott vele és tõlük jött tipp. Köszönöm nekik.

Az egyik, hogy Magyarország mikor csatlakozott az európai méréssorozathoz.
A másik, hogy hazánk területérõl mikor volt nagyjából az elsõ felszállás mikor is vette kezdetét a magas légkör mérése, elemzése.
Sajnos többen azt hiszik, hogy most és csak is most élünk modern világban, pedig ez nincs így igazából nagyon nincs új a nap alatt. Sõt, õseink, apáink nagyon is elõrehaladott gondolkodóak voltak, és törekedtek minden, itt a légkör megismerésére is.

Az elsõ kérdésre a válsz kis törivel:

No mivel Galilei 1592-ben felfedezte a hõmérõt, utána már nem volt nehéz mérni a levegõ hõmérsékletét sem.
Budán 1657-tól van hivatalos mérés. Az elsõ nagyobb területre kiterjedõ méréssorozatot II Ferdinánd Toscana-i herceg indította el Firenzébõl és bátyával Lipóttal megalapítottál ez elsõ európai tudományos meteorológiai társaságot melynek neve volt az ACCADEMIA DEL CIMENTO és bizony a feladatai közé tartozott hiteles mérések európai szerte való gyûjtése.
Pl csatlakozott Moszkva, Szentpétervár is ,de Bécs, Pozsony és a délkeleti vég Buda. Délebbre törökök még ezzel nem igazán foglalkoztak, érthetõ:-) A beküldött jelentéseket a SAGGI DI NATURALI ESPERIENZE folyóiratba gyûjtötték. Sajnos egy része nincs már meg pedig basszus mennyit érne most? Így amit most el lehet fogadni az nagyjából 1740-tól van, de teljesen 1780-tól már szerepel így ezzel dolgozunk jelenleg. Szóval arra a több mint 100 évre nagyon kíváncsi lennék ha még csak hiányosan is van meg. Mivel van Bécs, Pozsony és Buda, azért egy szép kis klímát már össze lehetne csipegetni belõle:-) Mészáros Lázár 1796-1858 A Batthyány-kormány császári hadügyminisztere fogta össze ezekben az idõkben a hazai méréseket.
Tehát az elsõ évszám 1657 volt:-)

A második kérdés.
Nyuli itt nagyon jól tudta, hogy az elsõ léghajós egyesület 1902-ben alapították hazánkban. Budapesten Aero-klub néven ekkor 261 tagot számlált, az esõ felszállás ezzel 1903 január elsõ napjaiban volt, tehát Nyuli válasza részben helyes, de igazából nem ez volt az igazi elsõ. Az elsõ ilyen klub Párizsban volt 1896-os alapítással ez érdekesség, itt írok néhány érdekes adatot. pl az elsõ ballon felszállásánál 444 ember vett részt, a ballontöltéshez 646700 köbméter világító gázra volt szükség. A megtett kilométerek száma 751 ballon óra alatt 15746 km-re rúgott. Ezután 4 év alatt 524 felszállás történt, 1519 utas vett részt összesen. Összesen 134 órát voltak fent, úgy 4 hónapot.
Az átlagos gázfogyasztás ballonként 1234 köbméter volt, átlagos úttartalom 6 óra alatt 144 km-t tettek meg, óránként 23,477 km-s sebességek.

Viszont a kérdésemre a válasz 1893-as év ekkor úgynevezett sárkányokat használtak a magas légkör kutatására. Ez volt a ballonszondás felszállás elõdje. Az elsõ sárkányt Nyugat-Európából engedték fel Párizs környékérõl 1866-ban. Európa többi részén is próbálkoztak vele és a mi monarchiánk területérõl is kiemelve Bécs, Innsbruck, de pl Vas- megyei Döbör községet. Természetesen Pozsony és Budáról is voltak felszállások, Nagyon jó pofán sárkány-állomásoknak hívták õket:-) 3000-4000 méterig és képesek voltak felemelkedni, majd be kellett gyûjteni az adatokat. Volt ugyan, hogy emberek hõlégballonnak vittek fel mérõeszközöket. Tehát 1893.
A másik évszám helyesen ami már tényleg magasra emelkedett a Nyuli által említett 1903 év volt.

Szóval nyugodtan fogadjuk el a régi méréseket mert hiba mint tudjuk most is vannak a mérésekben.

Lehet,hogy az unokáink már nem is fogják ismerni a tél fogalmát? Link

Ez így nagyon durvának néz ki! Ebbõl még zord tél is lehetne!

Persze, hogy a mérések óta. Nem, majd a Hadaikumi idõszak óta. Istenem...
Tényleg rá kell feküdni az " User hozzászólásainak kikapcsolása" menünek.

Link Link

Link Link

2007-ben csak egy európányi hideg hiányzott Nyugat-Szibériából, ezzel most nem lesz gond, kérdés, hogy eljut-e hozzánk valahogy?

Link

Fenyegetõ!

Ne csodálkozz rajta, mert az elmúlt 234 év legenyhébb tele a 2006/2007-es volt, de a második helyezett sem volt régen, mert az meg az 1997/1998-as. Legalábbis Budapesten.

De ha 6 ezer évet visszamegyünk a holocén klímaoptimumig, amikor a globális átlaghõmérséklet volt 1 fokkal magasabb, mint manapság, valsz. találunk enyhébb teleket is.

Ha már éltél akkoriban is, én kérek elnézést!

Brekk, Lász: én is csak a januárt írtam esélyesként, a december már elúszott, a februárról meg még semmit nem tudunk.

Nagyon jó lenne a 2007-es megdönteni és egy enyhe januárt, majd egy jó enyhe február, mert akkor lehet megverni a 2006-07-es telet, mivel a december már lefelé húzza az átlagot. Nagyon szorítok érte no:-)
Sajnos messze van még a tél vége és nagyon messze van január vége is, de talán, ha nem tudnám, hogy hamarosan véget ér az enyheség:-)

Talán érthetõ, ha csak ilyeneket írsz.
Még az évszak közepénél sem járunk! Vagyis nem beszélhetünk tényszerûen olyas valamirõl, ami egészében még meg sem történt! Eddig nem melegebb, mint a 2006/2007-es.
Joejack is mindössze azt írta "veszélyben van".
Errõl legközelebb durván 6 hét múlva lesz érdemes beszélgetni.

Valóban látványosan megugrott a T 4-5 környékén, ahogy beindult a NY-i, ÉNY-i (kedvezõ irányú) szél (már amennyiben a megeledést kedvezõnek vesszük). ; a reptérei amatõr mérõ is kilõtt: Link

Egy részben még nincs vége a télnek, más részben a december nem is volt nagyon enyhe attól még az elmúlt 20-30 évben is voltak sokkal enyhébb decemberek, így az állításod nem igaz!

Én meg le lettem hurrogva, hogy nem lehetek több 6-7 évesnél mikor a legenyhébb telet emlegettem.

No jó, de ezzel az erõvel visszamehetnénk tízezer éveket is. Koczkás nyilván a "mérések kezdete óta" gondolta a dolgot.

Ebben az esetben a 2. helyhez +4,5 fokos anomália kell, azaz +3,9 fokos havi átlag. Link

Egyelõre még 2007 is nagy veszélyben van. Lõrincen az elsõ 10 nap +6 fokos anomáliát hozott.

1-2 óra alatt emelkedett 5 fokot a T. Kellemes 6 fokról indulunk ma. És süt a nap.

Én nem tudom, de hol van az ECM hideg-elárasztása. Várom ám türelmesen . Biztos besorolt a gfs mögé . Az elõrejelzett hõfokok szerintem egyértelmûek (az AC-t jobban fogta az ECM). Nem vagyok gfs-fan, de mostanában megbízhatóbb, mint az európai. Az idei tél nagyon hajaz a 2007-esre: mindig tíz nap múlva látszik valamiféle lehûlés.
Ami viszont jó hír, ahogy Floo is írta: nem ér a (moderálva) a köd .

Igazi kemény tél már régen volt. 2002/2003 tele sorolható ide utoljára. A gfs éjféli , operatív futásán január 14.-e, és 21.-e között nincs magyarország felett negatív hõmérsékletû t850! Nem volna ez nagy kaland, ha nem ezt a telet élnénk. A "minden idõk 2. legmelegebb januárja " , a vágyakozások által vezérelt blõd lózung, természetesen már csírájában bukott teória. Mi az hogy minden idõk?! Regényeket lehetne olyan januárokkal megtölteni, ami biztosan enyhébb volt mint ez, még akkor is ha ezután 20 fok melegek lesznek. (A mérések elõtti idõkben persze csak a vegetáció állapotából, leírásokból következtethetünk, de kellõen beszédes az is.) Január 12.-én persze semmi értelme arról beszélni milyen lehet ez a hónap, hiszen közel a fele még Ûrtávlat meteorológiai szempontból.

Ha nem is a 2. de elõkelõ helyre van esély. Ma reggel remek napos idõvel indul. Már most reggel +4+5 fokról indulunk.

ÉK-európában hideg és hófelhamozódás zajlik ami 2 héten belül hazánk idõjárására is befolyással fog bírni minden bizonnyal.

Attól, hogy még nem láttad (két évtizede), nem jelenti azt, hogy nem is volt jégtörés a Dunán, helyszín: Csepel-kikötõ, idõpont: 2012.02.14. Link

Akkor az otthoniak biztos élvezik ezt az idõt. Hát igen, mikor is nem fúj ott a szél? Na majd hívnak telefonon, hogy hogy fújt a szél, de megmondom nekik, hogy láttam, az adatokat de elõször szépen végighallgatom õket. Link Szenteste napjára pikk-pakk elillant az a kis hó is.

Na igen. Egy hete 15.-e körül látszott erõs lehûlés, havazással, amibõl természetesen semmi sem lesz, sõt még enyhülünk is. Most meg 1 hét múlva 20.-ára látszik. Szerintem kár az erõlködésért

Amúgy meg nem is bánom, legalább süt nap és nemkell magam elõtt vágnom a ködöt, csak lehetne már akkor egy picit melegebb.

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de engem nagyon bosszant ez a téli idõ nélküli tél. Elvileg a leghidegebb hónapban vagyunk, de még fagy sem volt. Épp a múltkor beszélgettünk arról a kollégákkal, hogy gyerekkorunkban volt olyan, hogy a Dunán törték a jeget a jégtáblák miatt. Ilyet már két évtizede nem láttunk.
Sajnos, belátható idõn belül. (180 óra) semmilyen változás nem várható: marad a langymeleg, a köd, a pára.

Kékesre igazi nyári idõt hozott a mai front. -2 fok, élénk alapszél, 91 km/h-s széllökés (wc: -13 fok). De a hó hiánycikk ott is.

----------------------------

Jól néz ki az észak-atlanti ciklon: Link Közel lehet ez is a viharciklon kategóriához.

eddig jó úton haladunk....

Végre felhõtlen égre ébredek, nincs [moderálva] érõ köd!

Én abszolút nem írom le.Voltak többen akiknek nem tetszett az hogy beírtam 2-3 napja hogy a jövõ héten szerintem ugrik a télies idõ lehetõsége és inkább további enyhülés lesz,de modell futások alapján írtam akármennyire is akkor még bizonytalannak látszott.A mostani AC-t viszont ma este fedeztem fel mert ennyire hosszútávra nem is néztem pontosan napok óta.A Brit AC lehet az ami a Tél bekövetkeztét okozhatja Közép-Európában.Egy stabil,erõs Brit AC!Nem írnám le én se a februárt,se a március elsõ 2 hetét ahogy te sem írod le.Nem szabad ilyenkor még...

Fûtés szempontjából mindenképp jó, de a monotónia már annál kevésbé. Volt néhány szép meleg nap fõleg karácsonykor, meg a mostani hétfõ is, de a mai közepesen enyhe, jórészt borús napról nem sok jó mondható el. És ezen a télen eddig semmi érdemleges nem történt, csapadék is alig van.

Extrém meleg azért még nincs. Enyhe telünk van, de az is "csak" 3 hete.
Az átlag ember pedig, ha erre van berendezkedve, ha nem, inkább örül neki! Akit pedig nem érdekel milyen idõ van (és van ilyen is), az észre sem veszi.
Hófanoknak ínséges az idei szezon. Egy becsületes havazásra én is ki vagyok éhezve. Addig pedig élvezem, hogy keveset fûtök és nem kell 3 pulóver a kabát alá.

Már én is kezdem nehezen viselni a véget nem érõ enyheséget, valahogy nem erre vagyunk beállva az év ezen idõszakában. Szokatlan, hogy december 1. óta még lepelnyi hótakaró sem tudott kialakulni, és jó ha kétszer láttam eddig hózáport, utóbbi csak a ködfelhõzetbõl esett apró szemekben rövid ideig. Most már a fehérség lenne meglepõ, annyira hozzászoktam a hómentességhez. Éreztem én, hogy a tavaly március végi havazás után jó ideig nem látunk újra havat, és gyakorlatilag a tél sem jelent meg 2013 végéig a hidegpárnát leszámítva.

Modelleredmények és a sokéves megfigyelés alapján is ez elég valószínûnek látszik -mármint a hideg (és talán havas) tél megérkezése jan. 20. körül ,illetve nem sokkal azután.
Igen, arról a stabil, fejlett anticiklonról van szó, mely a magasabb szélességeken alakul ki nemsokára Európában, és amit a modellek egy ideje már elég következetesen adnak.
Az alacsony nyomású, enyhe atlanti légtömegek irányváltásra kényszerülnek az AC miatt, dél felé fordulnak, s az AC alá begyûrõdõ mediciklonokat hoznak létre.
Ez a szinoptikai kép gyökeresen különbözik az eddigi zonálistól, mondhatni, ellentéte annak.
Megvalósulás és hosszasabb fennmaradás esetén egész biztosan teljesen átformálja a mi idõjárásunkat is.
Nem is értem, miért vannak itt a fórumon reménytelen, lemondó hangok. Az idei telet most, jan. 12-én még ne írjuk le, pláne ilyen kilátások mellett!

Ezek az adatok engem a legkevésbé se lepnek meg. Mióta digitális hõmérõ van az autómban, viszonylag nagy távolságok hõmérsékleti "keresztmetszetét" tudom nyerni.
Tapasztalatom, hogy derült, viszonylag szélcsendes téli éjszakákon a hõmérsékleti mintázat a legkevésbé sem olyan, mint amit a hõtérkép mutat.
Ilyenkor messze nem azok a lassú átmenetek vannak, amit a Metnet hõtérképén is látunk.
Hanem patchwork -szerû mintázatot kell elképzelnünk, sok kis foltot egymás mellett, mint a párducbõr. Többször láttam, hogy például 15 km-en belül így alakultak a hõmérsékleti értékek: 1,5 fok, 2 fok, 2,5 fok 3 fok 2 fok, majd újra 1,5 fok. Aztán a következõ 10-20 km-en újra fel, majd megint lefelé hintázik a hõmérséklet. Tegnap este a Székesfehérvár-Gyõr útvonalon az 1,5 foktól a 6,5 fokig minden érték elõfordult szeszélyes eloszlásban.

GFS hosszútávon odarakta azért az 1045 Hpa-s AC-t.Hónap végére csak megjön már a tél...Nyomásfáklyákra kíváncsi leszek!

Rosszabb lesz, mint 2006/2007?

Reális esély mutatkozik akár, minden idõk 2. legmelegebb januárjára.

Ha kialakul a Brit AC akkor biztos vagyok benne hogy betámad a tél.Addig várakozás srácok és türelem mert azt nem gyõzöm hangsúlyozni ha idén nem lesz legalább 2 hét kemény téli idõ az meglepne.Lesz hideg bõven északkelet,északon és elég jó a nyomásfáklya ide fölénk.Benne van hogy egy masszív AC létrejön és akkor bumm hidegleszakadás és a kérdés a medi lesz.

Köszönöm szépen!

Jelenleg 10,5°C van, 2 km-re Mányokon 2,8°C! (Az n+1-edik ilyen csak az elmúlt pár héten!)

Ezt a telet már megette a fene itthon. Pár napja még január 15-re komolyabb téli idõ nézett ki, de mire ideér megint csak az esõ marad és a +10 C fok. Ma is olyan idõ volt kint, hogy inkább a tavasz jutott róla eszembe, mint a tél. A fáklya is elég egyértelmû: Link és vége is a januárnak. Majd a 2014/15-ös tél hozhat valamit.

Igen, a színezés nem a legszerencsésebb.

Tudom, de rengeteg szám így sem vehetõ ki, fõleg a térkép kéken színezett részébõl, mondjuk a -40; -50 fokok azok kivehetõek.

Ha rákattintasz a térképre, akkor nagyobb lesz.

Az Orosz Hidrometeorológiai Központ kicsit nagyobb felbontáú képekben is publikálhatná ezeket az értékes infókat, jónéhány szám szinte felismerhetetlen!

Sok az új ember ami nem baj ,csak kicsit megnehezíti a dolgom visszaolvasásnál. Megvan az a pár ember akirõl tudom,hogy nem csak írogat,na azt olvasom. Van pár ember akinek fogalma nincs hol van....

Abból a kis lábas hidegbõl kellene nekünk. Csak egy kevés is elég lenne.
Kár, hogy túl messze van.

Itt aztán lehetne lapátolni! Link

Kedves Rossmann!
Az Orosz Hidrometeorológiai Központ hivatalos honlapján belül az alábbi Link link bal oldalán alulról a 3. menüpontra kattintva 5 térkép jelenik meg: a 12 utc-s szinoptikus analízis, (16 órás Moszkvai idõben, az utóbbi néhány éve télen három, nyáron kettõ órával jár a magyar idõ elõtt, mert azóta folyamatosan nyári idõszámítás van náluk), alatta az elõzõ napi maximum, majd az aktuális éjszakai minimum, majd a 24 órás csapadék és legutoljára a hóréteg vastagsága.

Lefagyott a géped ?

Link

Akkor te rosszul húztál Bocs, nem hagyhattam ki!

A kijelentésed az 1880 elõtti idõkrõl egyszerûen nevetséges. Ajánlom a figyelmedbe Dr Alföldy Dénes: A meteorológiai mûszerek és elemek címû 1890-es években írt mûvét, amiben közel 200 oldalon taglalja az 1800-as évek második felében használt meteorológiai mûszerek jellemzõit, elhelyezésüket és a mérések végzését. A könyvben kitér minden fontos állapothatározónál használt eszközre és mérésekre.
CSAK a hõmérõ leírásával és annak elhelyézésével 19 oldalon foglalkozik!!! Kitér olyan problémás dolgokra (és ez a fontos a korábbi méréseket illetõen), mint az árnyékolt és árnyékoló nélküli hõmérésre különbözõ magasságokban, különbözõ talajtípusok felett, külsõ északi falon fûtetlen helyiségnél vagy fa árnyékában való mérésre, stb.....
Mivel a higany alapú hõmérõ alapvetõen nem változott az elmúlt 300 év során, a régi mérések elutasítását ez kizárja! Az 1700-as évek közepe óta a hõmérséklet mérési idejében egészen az 1960-as évekig nem volt változás. Az 1800-as évek második felében terjedtek el az árnyékolók (leghasználtabb: bádogernyõs árnyékoló volt akkoriban) Pl. Stockholmban 1878-1960-ig ugyanolyan árnyékolót használtak. A napi adatokon még csak-csak, de a havikon nem lehet nagyon vitatkozni, csupán az adatsorok hosszú távú összehasonlíthatósága miatti egyes korrekciós eljárások közti néhány tizedes eltérések képezhetik vita tárgyát.
Míg nálunk szinte olyan a felfogás, mintha 1901 elõtt nem is létezett volna meteorológia és mérések (bár ez a felfogás most már talán változni fog), addig vannak országok (pl. Csehország, Svédország), ahol még az 1700-as évek mérései is hivatalosan elfogadottak napi szinten is és egy adatbázisban szerepelnek a mai mérésekkel. Így pl. Prága hivatalos márciusi napi minimumhõmérsékleti rekordjainál a 31 napból 17-nél 1785-ös mérés szerepel [az a hónap egy álom lehetett].
Még mielõtt mindenkit hülyének nézel, aki régen mért és feljegyzéseket vezetett, kicsit tájékozódj, ami a témát illeti!