Meteorológiai társalgó

Köszi az utána járást.

Elsõ kérdésre a tipp 1905.
Másodikra 1855.

Azért ennyire nem tragikus a dolog.
Általában hangsúlyozva van az idõarányos beválási valószínûség.
Az amatõr meteorológiai portálokon pedig csak felszövegezik a nyers kimeneteket sokat nem gondolkoznak vajon milyen bizonytalan az adott helyzetben a légkör állapota. Azt hiszem vagyis azt tapasztalom az internetes omsz hivatalos prognózisa is a nyers ecm kimenet felszövegezése. Talán 72 órán belül számolhatják be a helyi hatásokat. De azt hiszem a beválási valószínûségrõl náluk van egy tájékoztató.

" Az égvilágon semmi értelme alacsony valószínûségû elõrejelzéseket kiadni."
Teljes egyetértésemmel találkozik ez a kijelentés. Sõt, tovább megyek: nemcsak értelme nincs, hanem nem is szabadna szabályos elõrejelzéseket készíteni 200 órán túli modelleredmények alapján.
Persze, a csábítás nagy: hiszen 300 óránál is ott vannak ugyanazok a térképek, mint amik 24 óránál, például. Ugyanúgy lehet azokbõl is félnapokra lebontott, számadatokat tartalmaszó prognózist elõállítani.
De egy szakembernek éreznie kell (hisz mi, amatõrök is tisztában vagyunk ezzel) micsoda óriási különbség van beválási valószínûség, egyáltalán, komolyan vehetõség szempontjából egy 24 órás, és egy 300 órán felüli idõtávú szinoptikai térkép között. Aki ezt nem érti, az tényleg nem érti a numerikus, valószínûségi elõrejelzés lényegét.
Vagy ami még rosszabb, nem akarja érteni, vagy direkt szélhámoskodik. Szerény véleményem szerint, aki ugyanúgy közöl 200 órán felüli modelleredmények alapján készült részletes prognózist, mint ahogy a 24 vagy 48 órás idõtávû alapján készültet, az kókler.
Ilyen hosszú idõtávban már napi lebontású, számadatokat is tartalmazó elõrét igen-igen kétes (vétkes?) dolog adni.
Legfeljebb annyit lehet mondani, hogy ilyen és ilyen makrocirkulációs kép látszik valószínûnek, de akkor is fel kell hívni a figyelmet a beválás bizonytalanságára.
Tulajdonképp nem is az az "árulás", ha valaki jóval 200 órán túlra szabályos prognózist készít. Hiszen rendszerint bukni fog vele, és mivel az emberek tényleg nem hülyék, elõbb-utóbb már csak legyinteni fognak rá.
Az árulás az, mikor a meteorológus "kisunnyog" az ilyen prognózis mögül. Azaz, a kérdéses napra szóló elõrét hozzáigazítja, farigcsálja a változó modellkimenetekhez. Ilyenkor látszólag nincs bukta: pénteken még ezt jósoltam jövõ utáni hét szerdára, majd vasárnap azt, kedden pedig amazt -s lám, végül igazam is lett!
Lehet, nincs bukás, de van áltatás, és permanens csalódások az olvasók-hallgatók részérõl.
Ha én lennék a "nagyfõnök", nem engedném, hogy a meteorológusok 5 napon túlra részletes elõrejelzést publikáljanak. S azt is csak kivételes esetben, hogy utólag hozzányúljanak a prognózisokhoz.

Írdod: "Hogyan is lehetne megfogni a keleti hidegbetöréseket, ha tõlünk keletre 500-1000 kilométerenként van egy állomás?"
Íme a tényleges helyzet a mai minimumokkal: Link
A legnagyobb adathiány az óceánok és a sarkvidékek térségében van.

Egy dolog a mezõgazdaságnak tragédia lenne, ha a várva várt lábas hidegünk esetleg február közepe táján méltóztatna megérkezni, addig meg maradnának többnyire a fagymentes éjszakák. Erre is van esély. Nem biztos, hogy a tél végén nem tör rénk az északi sark. Ez sem lenne rendkivüli sem.

71.

71 éve történt a doni katasztrófa. Január tizenkettedikei szovjet áttörés napjaiban az idõjárás is igen zordra fordult, a hideghez idõnként erõs szél, hóviharok társultak.
Link
Link
(Nálam még 2013 van fejben.., köszi Télember! )

Siófokon rendben mentek a mérések. Ha nagyon akarod, még az észlelõ nevét is megtalálom 1944-bõl. Hiánytalanok az adatok

Azért nem mindenki volt hadköteles akkoriban.

Nem is mutatnak mást, folyton melegítenek!
Már lassan megjelenik messze délen a 20 fokos izoterma is, még a végén március utolsó napjaiban meglátogathatom a jó öreg Csepeli strandot!

Igen ez a fajta meleg levegõ már az ecm futásán is rajta van. Den nem valószínû, hogy elér minket de figyelemre méltó így január közepén.

Többen írták és ez lehet az oka a modellek csapongásának, hogy mi pont ütközõ zónában lehetünk egy darabig, sajnos elég sanszos, hogy a meleg oldalon kezdetekben.

Annak indult, de nem maradt úgy (120 óra felett).
Hát igen, a 06z-t valami kinti télfan hekkelhette.
Ezzel együtt nem tartom kizártnak a pálfordulatot...

Africa is coming
Link

Donnie: Annyira betegek a modellek, hogy nem is emlékszem ilyenre mikor volt ilyen hogy futásról futásra mást mutassanak.

A folytatás annyira nem lett rózsás.

Én nem igen hiszem h téliesebben indul Már a 06Z után tuttam h nem sok esélye van annak a futásnak

12z a 06z-hez képest is téliesebben indul. Link

Jó hülye elmélet volt részemrõl a szinuszos a minap (hogy kb hasonló ideig tartanak az egymást követõ futások hûtõ- és fûtõjellegû futásai, és ezek felváltva hullámzanak), erre most mégis ezt csinálja a GFS.

Néha a leghülyébb elméletek is igazolódnak viszont (1-1 alkalommal)

Évszámot kérek, jöhet privátba is aztán írok hozzá kis történet is, ja két évszám kell. Este vagy holnap délelõtt fent lesz ígérem. Most mennek kell.

101 éve és 8 napja

Ma elõször ültem gép elé, és a GFS fáklya láttán azt kell mondjam... Nofene!
OP "kicsit" elszállt, most lefelé.
Ami jó, hogy a tagok átlagát is levitte jó pár fokkal (a GFS, nem maga az OP).
ECM-mel helycserés támadást folytatnak?

Azt ne felejtsd el,hogy Szegeden akkor csak belterületi mérések voltak,ezt nem árt figyelembe venni az összehasonlításoknál.

Problémát megoldottam. Az oldalnézetet lekicsinyítettem 90%-ra miközben normális esetben 100% szokott lenni. De azért köszi

Igen köszi olvastam:-)

Szibéria:

Teljesen igazad van, voltak hiányosságok ahogy most is vannak. De itt elõttem van épp az 1911-es évkönyv. Bátran mondhatom, hogy ennyire összeszedett, kidolgozott, igényes, pontos, és tartalmas évkönyveket csak abban az idõszakban úgy 1950-ig láttam. Így azokban az idõkben nagyon is szükség volt a mérésekre. Azok az emberek sem voltak hülyék sõt, nem szabad lebecsülni õket. Azonban igazad van a háború sok veszteséget okozott, de amik megmaradtak mint pl Budapest, Siófok Pécs stb azért azok rendben mentek, kisebb hiányosságokkal, Így ráfogni nem lehet ezekre, hogy hibásak sõt..

Felteszek két kérdést aki tudja rá a választ kérem írja meg, vagy tippeljen. Az elsõ magas légköri felszállások, próbálkozások mikor voltak Magyarországon? Magyarország mikor csatlakozott az európai mérésekhez?
Két évszámra vagyok kíváncsi.
Este 8 körül értékelem a válaszokat.

Magam is beszéltem olyan észlelõvel, hogy kiment kitette a kezét és úgy írta be a hõmérsékletet, igaz nem mostanában volt. De úgy a 60.-as években.

Kérek menj be Debrecenbe a könyvtárba és kérd el az észlelési naplókat, én mindengyiket átolvastam, abban benne van az észlelõ neve is, volt amikor a mûszer romlott el, volt mikor bombáztak stb. Ezek tények. Azért a világválság és a világháború nem keverendõ össze. Van egy fiatal észlelõ 2 nap alatt úgy beviszik a frontra hogy azt se tudja eszik-e vagy isszák.

Igen köszönöm, országosan hidegebb volt, akkor bizony jól írtam. Tény ezek eltérõek mint minden évben egyes vidékeknek de nagyságrendileg mûködik a dolog.

Tehát 5 ilyen évünk is volt amióta megbiztató mérések folynak. Ami azért nem kevés.

Azt leírtuk, hogy a 1795-96 -os szezonban ezt értsük november-március között, tehát ekkor a március volt a leghidegebb hónap a téli idõszak folyamán.
De bizony volt, hogy november volt a leghidegebb, sõt és nem is kell messzire visszamenni. pl 1993-94-es év is iylen volt.
Még ilyen volt 1920-21, 1876-77-es tél. Ebbõl én 3 szezont találtam.
Tehát ha téli idõszakot nézem akkor a márciusnál 1 novembernél 3 is elõfordult.

Ennek analógiájára az 1929-1933-as adatokat se vegyük figyelembe a nagy gazdasági világválság miatt, mert akkor vélhetõen az észlelõk is nagyon stresszesek voltak és alul/felül mértek.
Link

IE8 bug.

Bizony, nagyrészt én is ezt tapasztalom...

Bezzeg a DM naptárról tudnak olyat mondani, hogy "óóó, nem is volt az olyan rossz, fél évre elõre csak 1 hetet tévedett".

Szibéria: Lász írta lentebb, hogy OMSZ-os évkönyvben az országos átlagnál a március volt hidegebb, plusz Télembernél is ez volt Siófokon. Ezek szerint keleten hidegebb volt a január, de ha értelmezted az írásomat, akkor láthattad, hogy Budapesten is. A többire nem reagálok, mert az csak egyszerû kibúvókeresés részedrõl.

Ez elég lokális lehetett 1944.-ben: 1880 elõtti adatok erõsen kérdõjelesek, ezért nem is lehet valóban komolyan venni. Debrecenben én is néztem régi adatokat anno, ott a gyógyszerész nézte 1854.-tõl, de olvastam hogy akkor össze vissza mértek több helyen az országban.

Szóval a met.hu adatbázisa alapján:

Debrecen 1944 (havi középhõmérséklet)
1944-01 -0.6
1944-02 -0.7
1944-03 1.8

Szeged ugyanekkor:
1944-01 1.8
1944-02 -0.4
1944-03 2.9
(forrás: Link
Másrészt 1944.-ben háborús készülõdés volt, az észlelõket vitték kifelé a frontra majd új érkezett helyettük, elég vészterhes idõszak volt akkor. Bombázások idején meg voltak hetes vagy hónapos kihagyások is érthetõ okok miatt.

Lász , ha esetleg átsiklottál volna felette: Link Link

Loznica,(Nyugat-Szerbia) 18 fok Nem semmi.

"Az emberek nem hülyék, ha elmagyarázzák nekik, hogy pillanatnyilag 1 napra "lát elõre" a prognózis, akkor meg fogják érteni."

Te melyik univerzumból érkeztél? Az embereknek úgy általánosságban gõze nincs az idõjárási elõrejelzésekrõl, se a valószínûségekrõl, se egy idõjárási esemény idõbeli lefolyásáról

De nem is ez a szomorú, hanem az, hogy hiába próbálnád elmagyarázni nekik, a többség nem is akarná megérteni, sõt leginkább téged nevezne hülyének, hogy mit okoskodsz itt, neki az a lényeg, hogy 3 hét múlva péntek délután 2-kor esni fog-e vagy sem.

A jó elõrejelzésed elfelejti, a rosszat 30-szor az orrod alá dörgöli fennhanngon állítva, hogy ennél még a béka is pontosabban jósol.

Én már úgy vagyok vele, hogy ha kérdezik, akkor inkább azt mondom, hogy majd utána nézek, de inkább nem válaszolok. Mert ha egyértelmût kijelentek, azt elfogadja de utána beszól, ha nem az volt, ha meg elkezdek beválási esélyekrõl beszélni, akkor sültbolondnak néz, neki annyi jön át, hogy ez az illetõ bizonytalan, tehát nem tud semmit.

De nem kell messzire menni, itt a Metneten is bõven akadnak ilyenek, akik csak a tuti frankó kijelentõmondatokat tartják megfelelõ elõrejelzésértékûnek..

Siófoki adatok (illetve ezek hiánya miatt) alapján sajnos csak 1944-et tudom szintén megerõsíteni:
január: 2,9 °C, március 2,5 °C átlaghõmérséklettel zárt ebben az évben.

Ezt azért még gondolod át...

Az igen-nem az 2 kategória, ami lefedi az összes kimenetet, míg egy valószínûségi elõrejelzés esetén több kategória is lehet, pl. +3 foknál nagyobb, +1, +3 fokos, -1, +1 fokos, -3, -1 fokos ill. -3-nál alacsonyabb anomália valószínûsége.
Másrészrõl pedig a dolog erõsen függ az adott esemény klimatológiai bekövetkezési valószínûségétõl is. Ha pl. egy adott pontban, a hónap adott hetében a hóesés valószínûsége kisebb mint 0,1%, akkor egy erre vonatkozó 10-20%-os valószínûségi elõrejelzést nem vennél komolyan?
Ha viszont mondjuk 95% adott esemény klimatológiai valószínûsége, akkor nem biztos, hogy megijednél egy 50-60%-os elõrejelzési valószínûségtõl, pedig jóval magasabb, mint az elõbb említett 10-20%-os....

Persze nem mindegy, hogy mekkora a valószínûség, de azt azért mindenki tudja, hogy az 50%-os valószínûségû elõrejelzések tulajdonképpen nem jobbak egy tippmix szelvénynél. És ez akkor is így van, ha az elõbbi elkészítése nagyságrendekkel több energiába, idõbe telik, mint egy tippmix-szelvény kitöltése. A kérdés tehát nemcsak jogos, de nagyon fontos is, hogy miért kerülnek nyilvánosságra azok az elõrejelzések, amelyek beválási valószínûsége közelít az 50%-hoz, magyarán vagy beválnak, vagy nem? A valószínûség a közvélemény szemszögébõl olyan, mint a banki hirdetéseknél a csillag és az apró betûs rész. A széles közvélemény elé én csak a 80% feletti valószínûségû elõrejelzéseket tárnám. Ha ez egy hét, akkor egy hét, ha 1 nap, akkor 1 nap. Az emberek nem hülyék, ha elmagyarázzák nekik, hogy pillanatnyilag 1 napra "lát elõre" a prognózis, akkor meg fogják érteni. Az égvilágon semmi értelme alacsony valószínûségû elõrejelzéseket kiadni.

Akkor törlöm a böngészési adatokat.

Szerk: Nem értem vele semmit, ugyan úgy szét van esve

Köszönöm 1808 kimaradt valamiért. Országosan viszont 1944 márciusa hidegebb volt az egyik évkönyv szerint.
Igen Váralajmetnet nagyon szép munkája van és bizony tudni kell, hol keresgéljen az ember, Ádám is így tett.

Ádám viszont tudja milyen finom gyûjteményeim vannak a tarsolyba még ezen kívül is:-)
Természetesen fejbõl ennyi adat nem megy, sok igen de ennyi nem lehet, de valamiért nagyon szerencsés vagyok a memóriámmal, így az iskolákban is ezekbõl éltem:-)
Azt viszont tudom, hogy hol kell mit megnézni és tényleg nagyszerû gyûjtésem van most már, sõt jó sokat írogattam a könyvtárban is:-)

Viszont helyesbítek, mivel azt írtam, hogy május vagy szeptember itt termesztésre felcserélõdésre gondoltam, de azért nem igazán lehetnek egész nyáron a legmelegebb hónapok ezek. Május melegebb volt mint pl augusztus vagy akár július is és szeptemberrel is elõfordult ez az volt.

Nálam OK.

Értem, hogy mit szeretnél megfogalmazni, én inkább arra próbálnék rávilágítani, hogy egy adott területet (Magyarországot) tekintve, jelenállapotból, az az általad említett nagytérségi,de helyi folyamatok, szerintem nem befolyásolják a várható idõjárást. A Földközi-tenger vízhõmérsékletében is inkább csapadékszinten érzek valamennyi összefüggést. Persze ha mondjuk egy brutális hõ kontrasztal berendezkedett Európa, átmenetileg módosíthat bizonyos idõtávokon az anomálián. De hát az áramlás iránya az mindig beleszólhat a dolgokba.

Ja és utólagosan is köszi, hogy vetted a fáradalmat, velem ellentétben az áttekinthetõ hozzászólásra, kérlek most írd a számlájára annak, hogy 35 órája vagyok talpon, meg még leszek is estig, így nem annyira kifinomult a gondolkodó képességem.

Csak nekem jön be ilyen furán az oldal? Bal oldalt fent lehet bejelentkezni, utánna jobbra fent írja ki, hogy sikeres bejelentkezés. Teljesen szét van esve az oldal. Csak nálam jelentkezik ez a probléma?

Váraljamet budapesti adatsorában 4 olyan év is akad, amikor a március átlaghõmérséklete a januári alatt végzett. Ez nem is olyan kevés 234 év alatt, igaz mindegyik elég régen volt. Sorrendben 1796, 1808, 1804 és 1845 volt ilyen.

Plusz két esetben 1 fokon belüli volt a különbség január javára, ebbõl az egyik "viszonylag" közel volt a jelenhez, 1944-ben történt mindez (+1,6/+2,2). Ez a megelõzõ 30 évhez (-1,7/+5,2) képest 3,3 fokos pozitív anomáliát jelentett januárban és 3 fokos negatív anomáliát márciusban.

Január:

absz. Tmin: -5,3 fok.
absz. Tmax: +13,2 fok.
átlagos Tmin: +0,2 fok.
átlagos Tmax: +5,6 fok.
Fagyos nap: 15 db.
Téli nap: 0 db.
Csapadék: 22 mm.
Havas nap: 4 db.
Hótakarós nap: 3 db (max: 6 cm).
Uralkodó szélirány: ÉNy-i.

Március:

absz. Tmin: -4,5 fok.
absz. Tmax: +8,9 fok.
átlagos Tmin: +0,6 fok.
átlagos Tmax: +6,0 fok.
Fagyos nap: 9 db.
Téli nap: 0 db.
Csapadék: 118 mm.
Havas nap: 14 db.
Hótakarós nap: 1 db (max: 13 cm).
Uralkodó szélirány: ÉNy-i.

Nem meglepõ módon a január nagy része északi zonalitással telt. Néha a frontok felkavarták nálunk is az állóvizet, de jobbára AC alatt pihentünk. Link A hónap elsõ felében befigyelt pár izgalmasnak tûnõ hidegöblítés, de ezek nagyrészt szárazon, ÉK felõl mentek végbe. Link

Hónap végén volt a legmelegebb, ami folytatódott február elején is, akkor már +15 fok is elõfordult! Link Aztán egycsapásra megváltozott minden. Link És mi lett belõle! Link Link Elég klasszikus felállás. Link Link

Nem csoda, hogy a február jóval hidegebb lett a januárnál, bár nem igazán volt extrém. Ahhoz több csapadék kellett volna. Azért akadtak kemény napok.

No de márciusban beindult a csigagyár. A mi csigagyárunk. Link Link Link Link

Napsütéses órák száma: 86/68/86. Január = március, durva.

Ezt nem lehetett kihagyni

Ezeket fejbõl is tudod, vagy azért néha írásos anyagra is támaszkodsz?
És miféle könyv...?

Jaj te milyen gonosz vagy, hogy a tutifrankó állításokat tényekkel cáfolod. Nem is értem hogy mered venni ehhez a bátorságot és az energiát

Nekem 1990-tõl vannak saját méréseim, oylan, hogy a január melegebb lett volna, mint a március, oylanra nem emlékszem, olyanra viszont többször is, hogy a március hidegebb, mint a február, illetve olyanra, hogy az adott hónap eleje és vége cserélõdött fel: azaz az átlaghõmérséklet a csökkenés helyett nõtt (pl tavaly október) illetve a növekedés helyett csökkent: tavaly március és május is)

Na de könyv, az mikor fog megjelenni ezekbõl? Szívesen állnék sorba érte!

Tegnapi nap után elgondolkoztam de ezt nem lehet kihagyni:-)

Nálunk gyakran elõfordul, olyan, hogy decembernél hidegebb a március de elõfordult már pl olyan, hogy januárnál hidegebb a március nem is egyzser.
1780 óta
1796, 1804, 1845 és 1944 ezekben az években március bizony hidegebb volt mint január.
Sõt 1795-96-os szezonban a március volt a tél leghidegebb hónapja. Ezek fõvárosi adatok országosan is elõfordult regionális szinten más években is, sajnos ahhoz több gyûjtés kell, hogy nagyobb képet kapjak. így állok egyelõre:-) De amiket leírtam azok nagyjából országos szinten is megállják a helyüket. Olyan sokat van, hogy február enyhébb a márciusnál. Nyári idõszakban is találunk, hogy a nyár legmelegebb hónapja május vagy szeptember, õszi a tavaszi hónapok is felcserélõdhetnek. De tél és a nyár ebbõl is legszélsõségesebb. A legextrémebb amit beszéltünk már, hogy 1926-ban a nyár legmagasabb hõmérséklet április 26-án volt 33,6 fokkal Debrecenbõl, igaz ekkor természetesen nem ez volt a legmagasabb havi közép a nyári idõszakban.
Ha egy tél enyhe nem jelenti azt, hogy márciusban ne lenne nagy havazás és zord hideg igaz kisebb az esélye de mint látjuk van rá példa.
Sõt egy másik extrém példa 1913-ben április 12-én alakult a ki a fõvárosban és gyakorlatig az egész Dunántúlon a legvastagabb hótakaró, úgyhogy egész télen alig volt havazás, és április közepén sokfelé voltak 10-30 cm vastag havak hófúvások a Bakonyban 1,5 méteres torlaszokkal. A fõvárosból is 5 hótakarós napot jelentettek és 12 cm vastag maximális havat.
1938-ban március melegebb volt mint április, és még sorolhatnám volt minden minta a búcsúban hazánk éghajlat bizony nagyon színes:-)

Amennyire tudom, a modellezés jelenleg elérte a saját határait. Bár korábban is igaz volt, hogy az elõrejelzések jelentõsen csak a mérõhálózat illetve a mérések gyakoriságának növelésével érhetõ el, azt gondolom, hogy mára ténylegesen is elkerülhetetlenné vált. Közismert tény, hogy Oroszországban, Mongóliában, vagy Kazahsztánban borzasztó ritka a mérõhálózat. Ezek sûrítése viszont elengedhetetlen az elõrejelzések tovább pontosításában. Gondoljatok csak a termikus AC fizikai paramétereire! Hogyan is lehetne megfogni a keleti hidegbetöréseket, ha tõlünk keletre 500-1000 kilométerenként van egy állomás?

Természetesen nem vitatom, hogy a fejlõdés vérrel-verítékkel lehetséges csak, de néha úgy érzem, hogy a meteorológia továbbfejlõdését aligha várhatjuk a modellek továbbfejlesztésétõl.