Meteorológiai társalgó

Az is lehet hogy egész télen zonalitás lesz , februárban már egyre nehezebb lesz télies idõnek kialakulnia. Aztán márciusban jön a nyár.
Mostanában úgyis félévig tart

Link

Ameddig szem ellát, ez zömében zonalitás.

Spórolós idõszak, a télen kevéssel gazdálkodóknak kánaán.

Ezek szerint nem mindenkinek "jött le", amit a télközepi zonalitásról írtakkal kifejezni akartam. A tél eddigi menete, és a mostani alapfelállás sem indokolja, hogy 2013/14-et már most a kifejezetten enyhe telek közé sorozzuk.
Extrém dolgokról -eltekintve dec. 25. és 26. 10 fok fölötti, helyenként 15 fokot megközelítõ maximumaitól- sem beszélhetünk idei telünk kapcsán.
A decemberi középhõmérséklet országosan kissé meghaladja majd a sokéves átlagot, az eltérés azonban nem óriási, nem +3-4 fokra rúgó.
A következõ cca egy hétben sem igazán látszik semmi szélsõséges -a többit meg még nem tudhatjuk biztosra.

Teljes vakvágány ez az összahasonlítósdi, hiszen az esetleg hasonló!! alapfelállásokból, teljesen más és más kimeneteleket lehet találni, csak kicsit keresgélni kell.

A gyenge, illetve erõs telekkel való összehasonlítást nem tartom túl jónak abban az értelemben, amikor ezekben próbáljuk keresgélni a kapaszkodót.
Ugyanis lehet itt hasonlítgatni a dolgokat egymáshoz, de! Ha most az alapfelállásokat nézzük, lehet nem lesz köze ennek, meg a 2006-2007-es télnek egymáshoz semmi. Még akkor sem, ha ez a mostani ugyanúgy a végéig nem produkál semmit, mint a hõn emlegetett 7 évvel ezelõtti és ez is "elmarad". És akkor persze majd jól kielemzésre kerül, hogy ez két totálisan eltérõ tél volt. Ez még lehet, hogy így is volt-van. De mi marad meg az emberekben? Az, hogy mindkét tél a nullával volt egyenlõ.
Ugyanez van, amikor felhozzuk a példát, hogy ez, meg az a tél hasonlóan gyatrán indult, aztán milyen durva lett a vége. Persze! Lehet, hogy hasonlított, csak miként!? Mindig végig kellene nézni az alaphelyzeteket. Mik voltak akkor a kilátások és mik most? Mi idézte elõ akkor azt a helyzetet és mi most? Lehet, hogy tök más képet kapnánk és akkor már felesleges is azt mondogatni, hogy az x,y,z tél is így indult, aztán a vége csattant...
Ez most egy új helyzet. Én nem vagyok elkeseredve annyira annak láttán, ami most van, még akkor sem, ha nálam nagyobb tél- és hófanatikust keveset találni. A jelenlegi helyzet könnyen lehet, hogy extrém lesz, már pedig az itt lévõ többség szerintem szereti az extremitást. (Én is ezért tértem most vissza a fórumba, mert ígértem, amikor extrém helyzet van kilátásban, jövök. Most úgy tûnik, ez lehetséges az lesz. ) Szóval nem kell túlzottan elkeseredni, mert lehet "történelmi telet" fogunk írni, amit még nagyon sokáig fogunk emlegetni. Aztán max tényleg jön egy kis tél a végére és akkor több év múlva egy átlagos télként tekintünk vissza a 2013-2014-es etapra.

Én is abban bízok, hogy a makrováltás, a masszív hidegbeáramlás ezen a télen nem január legvégére, február elsõ napjaira marad. Mert, -legalábbis idõtartam szempontjából- ilyen esetben már csak "kis télre" számíthatunk. (Igaz, e rövidke tél nagyot is üthet, mint 2012 februárjában)
Amellett a múlt teleibõl azt a tapasztalatot szûrtem le, hogy a komolyabb márciusi kitolódás is a zordabb fajta telekre jellemzõ, mikor már decemberben, de januárban mindenképpen, elõfordulnak havak, nagy hidegek.
Az igazi enyhe teleknek rendszerint az a kimenetele, hogy a komisz, tartós télközepi zonalitás a tél második felére csökken megszûnik. Ekkor mediciklonos helyzetekbõl akár nagy havat is kaphat fõleg az ország nyugati része (1982/83, 1987/8 Olyan is volt, hogy februárban a mediciklonokra megjött a sarki-szárazföldi hideg is (1983/84)
Aztán félblockingos verzió is sokszor elõfordul a tartós zonalitás után (1974/75, 2000/2001 meg még kismillió más enyhe tél) Ez értelemszerûen az északkeleti országrésznek jobb.
De ezek a túl késõn jött téli epizódok rendszerint rövidek, s gyors kitavaszodás követi õket február végén, március elején.

Nekem aztán nagy kedvencem a február, mert a legtöbb nagy havazás, hófúvás ehhez a hónaphoz köthetõ térségemben. De... A magas napállás, amely ráadásul sc romboló, már kedvez a tartós hótakarónak, ezt ellensúlyozza a szibériai Ac maximuma, a kelet európai síkság ezidõtájt szinte mindig zord légtömege, ami azért érezteti sok esetben hatását ebben a hónapban, fõleg az elsõ felében.
Hogy jön ez ide? A január bizony sokszor elsz@rakodik a tél tekintetében, és bizony nagyon kitolódhat az igazi tél kezdete, nem is olyan ritka ez, valóban. Azonban - ahogy a jónép mondja a februárra - "rúg még vagy kettõt és vége". Február derekától bizony már egyre inkább kuriózum az igazi fagyos, havas téli idõ. Tehát ilyen teleken könnyen úgy járhatunk, hogy van egy - két havas, fagyos epizód, és kitelt a télnek. Ezek az epizódok együttesen sem igen haladják meg 10 - 15 napot. Ha kialakulnak egyáltalán. Talán ezért is van a csalódottság, mert mindenki érzi hogy ketyeg az óra. Azt tartom ugyan, hogy Sándor - Józsefig minden elõfordulhat , de természetesen hatványozottan csökkenõ eséllyel.
Nézzük csak az eurázsiai sokéves átlagot!
Január: Link , február: Link , március: Link Ami nyilvánvaló, az a földrajzi szélességünkön a napállásból adódó hõtöbblet februárban. Északabbra a Lengyel, Belorussz térségben alig fedezhetõ fel különbség,(januárhoz képest) ott a kontinentális hatás bõven ellensúlyozza a nálunkénál jelentéktelenebb napállás - különbségbõl (január- február különbsége) adódó hõtöbbletet.

Én például a szept. 1-tõl okt. 10-ig, illetve a nov. 10-tõl dec. 20-ig terjedõ 40 napos idõszakokat vizsgálnám (Egyszerûség kedvéért, ha nem veszem figyelembe a Gauss-görbét -ami egyébként remek ötlet!)
Egyébként éppen most agyaltam a Hari-féle összefüggés lehetséges okain. Hari sajnos nem szolgált magyarázattal, csak azt állapította meg, hogy ez az idõbeli távolhatás statisztikailag jól kijön de, pl. janár tekintetében már nem tudott ilyet találni.
Valami olyasmire gondolok, hogy a szibérisi korai hófelhalmozódás a hidegdóm kialakulását segíti, tehát lesz honnan kapjuk a hideget a késõbbiekben.
A szeptemberi (kora õszi) cirkulációs muszter pedig azért számít, mert a Namias-ciklusoknak megfelelõen a szeptemberi meridionális cirkuláció éppen tél elejére térhet vissza, elhozva hozzánk az északkeleten halmozódó hideget.
Lász archív adatokból megállapította, hogy alapvetõen zonális korszakokban a DAI nem mûködött. Ez természetes, tekintve, hogy ilyen idõszakban a Namias-ciklusok elmosódottak.
A teljes decemberrel, mint referencia idõszakkal is éppen az a baj, hogy tartalmaz egy ciklusváltást: új ciklus indulását a napforduló táján, ami nagyon gyakori. Ilyenkor természetesen elõoldal majd zonalitás lép fel, és hiába erõs a hófelhalmozódás, hideglevegõ felhalmozódás Szibériában, ez a hidegtömeg dec. utolsó dekádjában már nem tud térségünkhöz férkõzni.

Felvetõdött bennem a kérdés, hogy az adatbázisokban vannak adatok csúszóátlagokra, vagy ezeket (pl. nov.18-dec.17.) napi átlagokból kéne kiszámítani (vagy az országos napi átlagot is 88 állomás adataiból kell kiszámolgatni ?) ?

Az enyém. Gondoltam ilyen drasztikus változás kéne ahhoz, hogy bejöjjön nekik a bulvárjóslatuk.

Ezt a naptári erõltetést én is nagyon furcsálltam (hiszen hogyan szabhatunk idõjárási folyamatokat emberi egyszerûsítésekhez meg kitalációkhoz?), nekem olyasmi tetszene/tetszett volna, hogy valamiféle Gauss görbe szerint súlyozni kellene az adatokat (tehát a vizsgált idõintervallum eleje és vége elnyomódik a közepe pedig nagy súllyal számít), és ezt a görbét meg lehet tologatni az idõben ide-oda.
Hari Seldontól kérdeztem is, hogy miért ezek a határok (pl. miért december 1-31? Miért nem 5-27 vagy nov 29 dél - jan 2 este?). Sajnos nagyon lehangoló választ kaptam: azért, mert õ már megpróbálta áttologatni a határokat, és más intervallumra nem jött ki ez a "bámulatos" pontosság. Tehát ez is csak játék volt a számokkal a nagyobb (ál?)precizitás elérése érdekében mindenféle magyarázat vagy indok nélkül. Lehet, hogy egy 98%-os beválású tartománykijelölés helyett egy 65%-os beválású sokkal pontosabb lenne (a meteorológia és nem a számok terén), mert (ahogyan Te kiválóan érveltél is pl. emellett) több köze lenne a valós folyamatokhoz, tehát az általam már sokat emlegetett OKOKHOZ. Tehát nem felülrõl (hogyan kombózzuk a képletet a jó illeszkedés ("beválás") érdekében), hanem alulról (milyen folyamatok milyen hatással járhatnak, ezeknek milyen hatásuk lehet stb.) kellene a "képletet" megalkotni.

Tökéletesen igazad van az általad leírtakban.
Én pedig azt tartom, ha igazi,összességében zord, nagy tél nem is lesz az idén, egy tisztességes szendvicstelünk még lehet, akár nagyon hideg epizóddal.
A közelmúltban 2, ehhez hasonló forgatókönyvû tél is elõfordult: 2004/2005 és 2011/2012, mely igazán még csak tegnap volt... (Ráadásul 2011/2012-ben a novemberi AC és hidegpárna után egész decemberben és január elsõ felében nem volt egyetlen reményteli "helyzet", és az ünnepek is enyheséget hoztak. Aztán mi lett februárra...)
Szóval, nem igazán értem a most uralkodó megrökönyödést, csalódottságot. A jelenlegi történések tizenkettõ egy tucatnak vehetõk.

Ui.: Megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem, amit a polárfronti ciklogenezis, baroklin instabilitás és a hõkontraszt összefüggésérõl írtál. Számomra meglepõen hasznosnak bizonyult, több érdekes gondolatom származott belõle.

"Egyetlen -hangsúlyozom- egyetlen olyan télre sem emlékszem közel 40 évre visszamenõleg, hogy a december végi vonalzonalitás változatlan formában fennállt volna február közepéig, végéig. Ez utóbbi mondatomat kétszer, pirossal vésem alá."

Attól még, hogy nem marad egész télre jellemzõ a zonalitás, még nem álltak elõ a hideg, havas idõ feltételei a Kárpát-medencében. Le is írod utána, hogy mitõl tartasz, amelyek simán bekövetkezhetnek és akkor annyi az (országos) hóvárakozásoknak.
Regionális ill. rövid idõszakokra beköszönõ havazás nélkül ált. nem múlik el a tél, de hogy ez országos szinten és hosszabb ideig megmaradva bekövetkezzen, már sok minden kell. Ebbõl a szempontból nem egy álom terület az ország, jobb ha ezzel mindenki tisztában van, még ha vannak jobb (tartósan havasabb) évek is.

Engem szerencsére már nem lomboz le annyira, mert elmegyek a hóhoz, ha házhoz jön, ha nem...

Zombor 0 fok és köd, szépen a fogta a tegnap déli UM h beragad a köd Nyugat-Vajdaságban.

Ironizálni persze lehet (sõt muszáj is), de ha figyelmesen elolvastad írásomat, nyilván látod, hogy itt nem az intervallum önkényes tologatásáról van szó azért, hogy mégis nyerõnek láttassam a DAI-t.
Amit leírtam,légkörfizikailag "megalapozott gyanú", hogy ezzel büntetõjogi terminussal éljek.
Természetesen az intervallum kijelölésének problematikája a másik oldalra, azaz szeptemberre is érvényes: ez a kijelölés is kissé önkényes.
Persze, a tudományban világosan ki kell jelölni az efféle határokat az összahasonlíthatóság érdekében.
De tudnunk kell, a "beskatulyázás" mindig magában hordozza a nyári hónapok példáján bemutatott hibalehetõséget.

Általában egy része a Velencei-tóra, illetve az az melletti földekre megy. Este 1/25 és 6 között repülnek vissza. Dec. 27-én voltam egész nap a Velencei tavon horgászni és az ottani horgászok mesélték, hogy a ludak óramû pontossággal indulnak esténként. Este lett és tényleg hallottuk a gágogást a fejünk felett.

Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.

Óriási!

Nem jön össze ez a tél sem úgy tûnik a térkép szerint.

Itt Budaörsön ragyog a nap, pedig a mûholdkép alig változott tegnap óta, amikor végig köd és borultság volt. A hõmérséklet is mindjárt kellemesebb.

Kénytelen vagyok tollat (pontosabban billentyûzetet) ragadni, mert úgy látom, nem kevesen teljesen helytelenül értelmezik a tél közepi zonalitást.
Mindenekelõtt ismételten leszögezem, hogy nagyon gyakori jelenségrõl van szó: legalább annyi (ha nem több) közepén enyhe, "lyukas" télre emlékszem vissza, mint ünnepek környéki zimankót, fagyot-havat hozóra. Igaz, hogy idén a szûken vett karácsony rekordközeli enyheséget produkált, azonban ettõl eltekintve semmi sincs a mostani felállásban, amitõl meg kéne lepõdnünk.
Azt a gyászos hangulatot sem egészen értem, ami jelenleg a télkedvelõ kollégák körében tapasztalható. Tegnapelõtt bezzeg felcsillant a remény, vidám lett a fórum az ECMWF által kilátásba helyezett skandináv AC miatt! Mára pedig újra a teljes letargia...
Nem kellene, hogy így rángassák ide-oda az emberek hangulatát az egymást követõ, változó modellfutások. Nem kellene, fõleg azért, mert a minket most érdeklõ január közepi idõszak nincs is még a modellek látókörében.
Azt tudomsul kell venni, hogy a tartós tél közepi zonalitás sokáig reménytelennek tûnik. Egyik cikloncsalád a másikat követi az Atlanti-óceánról, és rövid ideig sem tud északi, északkeleti áramlás kialakulni, mely telet hozhatna. Bizony elõfordul, hogy 3-4 hétig sincs értelmes hidegelárasztás nálunk, észak kapuját mintha bezárták volna...
De tudnunk kell, hogy amennyire megdönthetetlennek látszik most ez az áramlási éra, éppolyan biztos (pardon: nagyon valószínû...) annak megdõlése a tél második felében. Egyetlen -hangsúlyozom- egyetlen olyan télre sem emlékszem közel 40 évre visszamenõleg, hogy a december végi vonalzonalitás változatlan formában fennállt volna február közepéig, végéig. Ez utóbbi mondatomat kétszer, pirossal vésem alá.
A zonális éra megszûnésének valószínû oka az, hogy a tél második felében már az alacsonyabb szélességek is lehûlnek, ezért csökkenõ hõkontraszttal, csökkenõ nyomásgradienssel számolhatunk. Amellett épp ilyenkor éli virágkorát a szibériai téli légnyomás-maximum,
E kettõ együttes hatására a nyugati áramlási szalag lelassul és behullámzik felettünk, beáll a blocking.
Semmi okunk sincs feltételezni, hogy ez idén másképp történjen. A magam részérõl pillanatig sem tartok attól, hogy elmarad a cirkulációs átrendezõdés.
Amitõl ellenben kicsit félek -mert a múltban gyakran elõfordult, végképp tönkretéve a telünket- az két dolog.
Az egyik, hogy a roppant nagy zonális áramlási hajlam következtében a kialakuló blocking nem tud kompletté válni. Blockingba hajló félblocking fejlõdik ki fõként február elsõ felében, poláris-maritim légtömegek ismételt beáramlásával. Ezek azonban igazi kemény, havas telet nem hoznak: szeles, hózáporos, mérsékelten hideg-mérsékelten enyhe ilyenkor a tél vége.
A másik rossz lehetõség, hogy a kimélyülõ Rossby-hullám olyan pozicióba kerül ránk nézve, hogy a hideg keletre szakad. Mi csak gyenge beszivárgást kapunk a Kárpátokon át, az Al-Dunán keresztül. Érdekes módon igazán enyhe telek vége felé ez a két helyzet gyakran egymást követi.
Egyelõre ne gondoljunk ezek egyikére sem -valószínûbb, hogy a makrocirkulációs korszakváltás eljön január közepe felé, legkésõbb második felében. Jó jelnek értékelem az utóbbi napok gyors, kiadós légnyomás-csökkenését, mert lappangó meridionálisba forduló, teknõsödõ hajlamot látok benne.

DAI-ról: többen bukásról beszélnek, és az okokat vizsgálnák. Szimpatikus elhatározás -ezért én is felhozok egy lehetséges okot, melyre meggyõzõdésem szerint senki sem gondolt (legalábbis nem írta meg)
Arról van szó, hogy a DAI beválását vizsgálva természetesen a decemberi középhõmérsékletet vesszük figyelembe. Viszont a dec. 1-tõl dec. 31-ig terjedõ intervallum önkényes emberi konstrukció a légköri folyamatokhoz viszonyítva.
Hasonló a helyzet rekordmeleg nyári hónapok esetén. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a hõhullám a hónap közepén, vagy a végén érkezik-e. Ez utóbbi esetben ugyanis a forró idõszak egy része átcsúszik a következõ hónapra, és kapunk 2 magas középhõmérsékletû, de nem szélsõségesen forró hónapot az egy rekordmeleg helyett.
Most is, ha csak dec. 20-ig néznénk a középhõmérsékletet, mondhatnánk, hogy a DAI jól bevált. Azonban közbejött a nagyon gyakori karácsonyi zonalitás, enyhülés. Ez a tél következõ etapját jelenti, s a DAI nyilván nem erre, hanem az elõzõ, kora téli etapra vonatkozik.
Nézzük meg kissé közelebbrõl ezeket a szakaszokat. A csökkenõ besugárzás miatt a tél felé haladva elõször nyilván a könnyen lehûlõ eurázsiai szárazföld válik hidegebbé, míg az észak-atlanti térség viszonylag enyhe marad. (Itt jön a képbe a DAI szibériai hófelhalmozódást reprezentáló eleme) Tehát, a közelünkben jön létre megfelelõ hõkontraszt és hidegleszakadás.
Talán ennek a következménye a nálunk igen gyakori késõ novemberi, kora decemberi téli epizód.
A napforduló környékén viszont az észak-atlanti térség (Grönland, arktikus szigetvilág, Hudson-öböl) is nagyon lehûl, és a hideg leszakad az óceánra. Ez természetesen rendkívül felerõsíti a ciklontevékenységet az izlandi térségben, mely ránk nézve nyugati, délnyugati áramlással jár (karácsonyi enyhülés)
Más kérdés, hogy jó teleken, mikor az északkelet-európai hidegfelhalmozódás is erõs, ez a nyugati légpálya hamarosan görbül, lefûzõdik. S mi már január elsõ dekádjában megkapjuk soron következõ hidegelárasztásunkat.
Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.

Itt ma is igazi tavaszi idõvel indult a nap, a madarak csicseregnek a nap hétágra süt.. A hõmérséklet is 7,4 fokra felment, tehát ma se maradt el a tavasz... a rügyek nagyon kövérek, és híznak egyre több fán, a gesztenye és jegenye fákon hatalmas rügyek vannak, ha így menne sokáig, ki is pattannának.. Gyenge DNY-i szél van.

A reggeli derengés után csak beködöltünk újra Link

Itt felénk is ez a helyzet. Reggel óta, hol vékonyabb a ködréteg, hol vastagabb.
Amikor elvékonyodik, nyílt köd van, sõt a Napot is láttam ma reggel, amikor bezáródik akkor komorabb a hangulata az idõjárásnak. Most ép nyílik megint, de a magasban a felhõk érkeznek lassan.

Wow. Nyílik a köd. Kezd sütni a nap. A vízszintes látótáv azért még 50m környékén.

Én meg június végén õszt érzek

Arra, hogy a természet is tavaszt érez.

Jó ötlet, köszi!

De merre??Lehet É felé,mert itt már melegük volt!

Átszerkesztettem a tegnapit, és megjegyeztem a címben, hogy vasárnapi elõrejelzés. Csak hogy addig is legyen valami.

Kiegészítés: sajnos fejlesztõi beavatkozást igényel a tegnap délutáni elmaradás okozta technikai probléma (beragadt a tegnap reggeli progi és csak azt lehet szerkeszteni), úgyhogy egy ideig még biztos várat magára a 36 órás.

Persze mert az egyik bedûlt az indexeknek, és többiek követték:-))))

Tatáról elment az 53 ezer lúd ennyien nem tévedhetnek

még két hét és indul a móka

Idén csak áprilisban szólaltak meg az említett madarak, gondolom a balkáni gerle volt amit említettél.
Ködös, deres, fagyos, hamisítatlan téli reggel van. A gfs mára a jan.10.-e körüli közép európai teknõsödést (amit napokig adott stabilan fõfutásként) is elfelejtette. A többieken is amíg a szem ellát aktív izlandi ciklonképzõdés , tõlünk északra vonuló ciklonok...
Nem gyenge ... Link
Lász!(352) Link

Nekem meg a kutyám ugatott reggel!Mire is utalnak ezek a jelek???

A reggeli 36 órás elõre nem marad el, csak még néhány technikai dolgot egyeztetnem kell.

Tegnap galamb krúgatott, ma hajnalban pedig elkezdett karattyolni egy feketerigó.

Azt hiszem lebuktam:-)))))))

Immáron második napja vendék itt a sûrû köd, de néha az ég is látszik, ennek örömére elég rendesen lehûlt a levegõ, 0,2 fokot mérek. Szitálásból ismét összepötyögött 0,1 mm.

Ja, közelebb vagyunk a váltáshoz... Az év váltáshoz.

Itt sûrû köd, remélem feloszlik, mert kerti fõzést tervezünk...

A hasonlat a tv2-é, vagy a tiéd?

Jó reggelt mindenkinek! Egy nappal megint közelebb vagyunk a váltáshoz! Továbbra is tartom, hogy 10.-után átalakul európa idõjárása, s ezt tényleg nem a különbözõ modellkimenetekre pillantva mondom, hanem idõsödõ agyam emlékeiben kutatva-minden statisztikát mellõzve- "érzem " így. Tudom, hogy ez mit sem ér,ha az idõjárás fricskájaként végképp megbolondul, és tavasz lesz egész januárban! No hát ezt nem hiszem, ezért a magam részérõl kitartok a végsõkig! Max.márciusig, tudom ugyanis, ha eljö az igazi TÉL abból két hét is bõven elég tud lenni-Hóval ,faggyal-széllel!! (Most misére kell mennem a Kislányommal, imába foglalom a télvárásomat , az biztos!-a többi már korántsem az!

Moszkva környékén sem tiszta a dolog...Vannak jelek bizony a Keleti hideg felhalmozódásra utána pedig bármi lehet.A telet még ne temesse senki mert egy másfél hónapos "enyheség" a magasabb légrétegekre gondolok,könnyen megbosszulhatja magát!

"Januárban még hó is esett..." -csilingel a riporternõ hangja. Azt a mindenit! Betyár egy világ ez.. télen hó?!!

Link

Micsoda hatásvadász riport!
Undorító ez a média. A vége különösen nevetséges.

Lesz bizony a tv2 szerint is átrendezõdés, nyilván nem is akármilyen. A minap egy riportban rendkívül hideg telet harangoztak be az éves idõjárási összefoglaló végén, nem kizárt tehát egy 1929-es vagy egy 1942-es típusú hideghullám sem, ha bele akar húzni ez a tél.

A T 0 felett van, a köd igen sûrû volt két órája, de kicsit felszállt és egyes felületeken a vastagon kirakódott vízréteg lefagyott és csillog villog az esti fényben, pedig mindenhol csorog a víz a sûrû köd utóhatásaként. Vizesek az utak, vizesek az autók, de a kisugárzás képes volt helyenként fagypont alá vinni felületeket. Különleges

Már többször nézett ki úgy, hogy az amcsi hideg bedõl, aztán mindig megújult. Én nem látom ennek a reális végét. Amíg onnan ekkora hidegek szakadnak az óceánra, én még csak nem is reménykedek. Már pedig még egy darabig ömleni fog a nagyon hideg levegõ az atlanti térségre.
Azt meg kívánom jegyezni, hogy ez nem egyenlõ azzal, amit többen mondanak és leegyszerûsítenek, hogy Amerikában és itt nálunk egyszerre nem lehet tél. Lehet! Csak nem ilyen áramlási viszonyok és felállás mellett...

Ami még nem túl jó hír szerintem, hogy a gfs fáklya, ha valamit nagyon stabilan ad kb. 10 napra elõre az általában be is jön neki, dec. közepétõl látta már, ha nem emlékszem rosszul ezt a f..t, ami ez elmúlt napokat jellemezte...

Hát igen, a legnagyobb melegek is gyakran augusztusban jönnek, így a téli hideg csúcspontja is kitolódhat simán január végére-február elejére. Csak én úgy vagyok vele, hogy augusztusban simán "elviselek" még forró napokat, de februárban már nem fûlik a fogam a zord hideghez, akkor már a közelgõ tavasz várásának lázában égek.
De ezzel gondolom nem vagyok egyedül.

Lesz átrendezõdés szerintem is, bár a mostani futások ennek semmi jelét nem mutatják. De miért is nem? Az amerikai hidegmag újult erõvel támad január elsõ napjaiban, a hideghullám janu.2-3 körül a keleti partot is elárasztja, az általa generált ciklon újra elég erõsnek bizonyul, gyorsan átkelve ostromolja európát. Újra elõoldalon leszünk, ismét csak meleget kaphatunk, nincs mese! DE! Talán ezzel elfogyni látszik az amcsi muníció, miközben keleten ,és remélhetõen skandináviában is magas nyomás,és hideg halmozódás veszi végre kezdetét. Ezt azért az AO-most is mutatja, legalábbis az erre utalás érzékelhetõ-átrendezõdés kell legyen a Január közepén legkésõbb. Persze,ez a tél már így is elég kiábrándító sokunknak,nehéz megint csaknem újra 2-hét enyheségrõl hallani, és még azt is "túlélni" -de akkor is így lesz, türelem. Egyszerûen így kell lennie, és kész!!!

Anti-salek metódus. Én már régen megállapítottam