Hydroinfo
A Balaton 39 centis! Már csak 1 centi kell a 40-hez, ez már azért haladás. mennyi lenne most februátban az átlag vízállás?
A következõ héten beköszönt Európába (átmenetileg?) a Tavasz, a hõmérséklet elérheti a +10-+12 fokot is, ez sok helyen esõvel is fog járni, ezért megvan az esélye hogy az Alpokban Csehországban és máshol is Közép Eu-ban árvízek legyenek.
a haverjaim szomszédjai egy ruszki búvárszivattyúval csenik el a Balaton vizét, aztán még mutogatják, hogy "milyen király golfpályánk van", ez a szomorú...
Mondjuk, hogy a következõ átlagos vagy kissé csapadékosabb tél után sem lesz lényeges változás a Balaton vízszintjében, akkor nekem egyértelmûen gyanús, hogy hová tüntetik el a vizet "egyesek". Különben meg lesajnálom a környékbelieket, a bánya- tavakban legyen elég víz...
A 30 cm legalább már nem 23, de a karácsonyig tartó idõszakban többször is várható a jelenlegi modellfutások szerint csapadék, aminek a zöme kiadós esõ lesz, ezekbõl talán sikerül valmennyire tovább emelkedni a vízszintnek, a befagyás "veszélye" egy ideig nem fog fennálnni.
A Balaton vízállása jelenleg 30cm,hõfoka 6,4C.Mostanában nem fog befagyni a Balaton.A vízállás meg aggasztóan kicsi.
Kíváncsi vagyok hogy a Balaton vízszintje ha egyszer visszaáll a "normális" szintre, akkor milyen gyorsaságal fog ez végbemenni. Mert ha véletlenül egy nagy tavaszi olvadás+esõ hatására hirtelen megemelkedne, akkor érdekes lenne végigmenni a parton és megnézni hogy mi történt a feltöltött, kibetonozott partszakasszal, stégekkel Szerintem egy csomó telektulajdonos fogná a fejét.
Az érdekességek között szerepel a Holt-tenger esetleges kiszáradása. Ezt megelõzendõ egy csatornát akarnak építeni a Vörös-tenger felõl. Ezzel nemcsak a vízpótlást oldanák meg, hanem rengeteg vízi energiát is nyerhetnének. A szintkülönbség csaknem 400 m, a vízhozam pedig "bármekkora lehet".
Kocka! Te jobban értesz hozzá, mint én no meg több adattal rendelkezel, a Kárpátokban van már jelentõs hómennyiség vagy föleg esõk voltak? Mivel melegebb enyhe idõ érkezik elképzelhetõ, hogy az esõzés hóolvadással együtt párosul. Van fenn most hó Királymezõ, Máramaros környékén?
Éjszaka Kárpátalján és Erdélyben nagy területen várható 20-30 mm esõ. Ez nagy valószínûséggel vasárnapra virradóra is megismétlõdik (talám még több csapadékkal). Ebbõl is rendes vízszintemelkedés lesz és csak reménykedni lehet, hogy a GFS által a jövõ hétre ígért DK-Európa felett kialakuló ciklon - a mostani elõrejelzésekkel ellentétben - nem helyezõdik a Kárpátok fölé. Ha mindez megtörténik ismét komoly árhullámok alakulhatnak ki a Tiszán és mellékfolyóin.
Az októberi esõzések eredményeképp kisebb árhullám fog levonulni a Tiszán. A mai adatok alapján a felsõ szakaszokon 1-2 m-es emelkedések lesznek. Egyébként Kárpátalján a 21-én hajnalban átvonult csapadékzónából 30-70 mm esõ hullott. Királymezõn az októberi csapadék 267 mm. Kíváncsian várom a mai, holnapi és a jövõ heti csapadékokat, hiszen a 300 mm feletti havi csapadék még ott is viszonylag ritka értéknek számít.A Mátrában és a Bükkben 5-15 mm kell a 600 mm-es éves érték eléréséhez, így a hétvégén lehet, hogy ez is meglesz.
Nem kell pótolni a Balaton vizétoktóber 21. 20:43 [mti]A Balaton vízmennyiségének mûszaki beavatkozásokkal történõ pótlását nem indokolják környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szempontok, jelentette ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) képviselõje az Országgyûlés Idegenforgalmi Bizottságának keddi ülésén Budapesten. A KvVM és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közös elemzése szerint a tó jelenlegi alacsony vízállása a természeti tényezõk következménye, ezért a pótlás nem indokolt. A képviselõk ugyanakkor - pártállástól függetlenül - úgy vélték, hogy fel kell készülni arra az esetre, ha a vízállás tartósan alacsony marad. A Balaton környékén élõk többsége ugyanis a turizmusból él, ezért nem ártana olyan alternatívát felépíteni, amely csökkenti ezt az "egy lábon állást". A KvVM és a BME a tanulmányt elküldte a Magyar Tudományos Akadémia elnökének véleményezésre, amely várhatóan novemberre készül el
Balcsi 1 cm-t emelkedett, de további jelentõs áradás kizárt, szóval várni kell még a javulásra!
Árhullámok (akár nagyobbak is) kialakulhatnak a Tisza mellékvizein, vagy a fõfolyó legfelsõ szakaszán, de a csekély mederteltség miatt ezek még valószínûleg gyorsan ellapulnak. A hideg betörése miatt viszont egyre nagyobb területen hullhat hó, ami a következõ héten-hetekben elolvadhat és egy újabb esõvel kísérve akár jelentõsebb vízmennyiséget is hozhat. Egyébként az, hogy üresek a medrek sokat nem jelent, hiszen 2001. márciusában is csaknem üresek voltak és mégis óriási árhullám vonult le. Persze ehhez tényleg nagy 150-250 mm csapadék "szükségeltetik"!
A balaton megint beállította a minimum rekordját 23 cm. A Tiszán most rendkivül alacsony a vízállás, temérdek esõnek kellene esni egy árvízhez, szerencsére nem lesz.
22-én és 23-án rendkívül nagy mennyiségû csapadék lehet Kárpátalján. Ha a délnyugati nedves szállítószalag telibe kapja a Máramarosi-havasokat, akkor akár bõven 100 mm feletti értékek is elõfordulhatnak.
A nagy havazások rendkívül sokat segíte(né)nek a Balcsi helyzetén. Ezért kérném: aki utálja a Telet havazás közben gondoljon arra, hogy milyen jó lenne, ha a Balaton a jövõben is létezne!
Balaton 24 cm újra, de a jövõheti csapadék megint segíthet rajta, viszont sok-sok esõ kell ahhoz, hogy jelentõsen emelkedjen a vízszint, mert a múltkori front általi kiadós csapadék után is csak 3-4 cm-t emelkedett, pedig akkor volt bõven, és ahhoz, hogy valamennyivel javuljon a helyzet, sokszor kell 3-4 cm, minimum el kellene érni árpilisra a 80 cm-t....
A hamarosan felépülõ, és legalább 2 héten keresztül fennállni látszó, DNY-i áramlás több rajtunk keresztül átvonuló mediterrán ciklonnal valószínûleg besegít a vízszint növelésében...
A Balaton most csak 23 cm, ez lesz a minimum rekord egyelõre a mostani és a jövõ heti sok esö miatt már áradni fog szerintem.
Ha jól tudom most szívták ki a vizet a tõzegtûzre. Egyébként a tavaly októberi min. szintek is "érdekesek": okt. 6.: 41 cm, 7.: 40 cm, 8.: 39 cm, 9.: 38 cm, 10.: 37 cm. (14.1°C-12.4°C vízhõmérséklet mellett. 12-tõl emelkedett a vízszint egészen a 71 cm-ig. (2003.04.02)
A hydroinfo.hu szerint megint 1 cm-rel csökkent a Balaton, ez már már gyorsabb, mint nyáron és hol vagyunk attól a T-ktõl...Balaton 2003.09.26-án már csak (sajnos) 24 cm!!! (lassan kezd hihetetlen lenni már a helyzet, amellett hogy nem igazán akarnak semmit tenni ellene...)!
múlt hét vasárnap csináltam panorámaképeket a balatonról, almádiban, alsoörsön, ill. csopakon. Sajnos a digiképem bedöglött ezért hagyományos filmre fényképeztem a cuccot, ha meglesznek felrakok párat az érdekesség kedvéért.
Balaton: idei min rekord újra!!!!25 cm-re csökkent, bár a Velencei-tó is csak mindössze 82 cm!A mostani állás szerint 1 hétig megint nem nagyon várható csapadék, a jövõhét keddi reménysugarak is elszállni látszanak...
Balaton újra 26 cm-re csökkent! Viszont a következõ napok száraz idõjárásában további lassú apadásra kell számítani, sõt száraz õsz esetén akár még a 20 cm, vagy az alatti már kritikus szint is "elérhetõ" lehet!
Engedjetek meg egy kis megemlékezést! 125 évvel ezelõtt, 1878. augusztus 30-ról, 31-re virradóra Miskolc mai belvárosának nagy részét elvitte a Szinva és a Pece patakok árvize. 277 embert temettek az árvíz után, de több feltételezés is arról szólt, hogy a halottak teljes száma (a meg nem találtakkal együtt) elérhette a 400 fõt is! Ez volt Magyarország legnagyobb emberáldozattal járó árvize és szerencsére azóta sem történt hasonló nagyságú katasztrófa. Az árvizet megelõzõ megelõzõ felhõszakadásról így szól a krónika: „Északnyugati Magyarországon a nagy esõzések, zivatarok DNY felõl jönnek, a Dunántúlról. Onnét jött az 1878. augusztus 30-iki katasztrófális felhõszakadás is; elõször Egert érintette, majd Ó-huta, Diósgyõr és Miskolc következett, végül Tállya, Golop és Mád. Óhután majdnem ugyanakkor állott be a zivatar, mint Miskolcon; 73 ház pusztult el, csak 5 maradt ép. Diósgyõrben a felhõszakadás éjjel 10-11 óra között kezdõdött borzasztó villámlással és mennydörgéssel. Egyszerre tombolt a vihar Perecesen, a Lyukó-völgyben és Diósgyõr határában. A Szinva kiöntött elvitte az összes hidakat, a malomgátat és házakat öntött el. Torlaszt azonban nem emelt sehol sem. Szemtanúk szerint a Fényeskõ-völgybõl (a Vártetõ északi oldalán) a víz olyan tömegekben rohant le, hogy elöntötte az utcákat és a Pogány féle háznál 1-2 m magas volt. A Tapolca rétre köbméternél nagyobb köveket hengerített le és az ott lévõ házakat is elmosta. A Szinva vize a parókia kerítésén belül az ajtónál volt (az akkori Szinva meder felett egy m magasan). A víz reggel 8-9 óra tájban már lefutott, de a Szinva-meder egy álló hétig színültig tele volt. Néhány emberélet is áldozatul esett. (ez utóbbi megállapítás a diósgyõri áldozatokra vonatkozik, ugyanakkor Egerben és Ó-hután is meghaltak néhányan a miskolci - hivatalosan 277 áldozat mellett)) Miskolcon az égiháború éjjel 11-12 közt. vette kezdetét, tehát a zivatar haladása lassú volt. Egybehangzó adatok szerint két egymást nyomonkövetõ felhõszakadás állott be és nem csak a vízimalmoknál, meg a zsilipeknél, hanem a az összes hidaknál torlaszok keletkeztek a hámori völgybõl lehordott rengeteg uszadékfából, kitépett élõfából és épületroncsokból. Az árvíz egy óra tájban vette kezdetét.”Jellemzõ az árvíz intenzitására, hogy a belvárosban percenként fél métert emelkedett a víz, tehát a menekülés szinte lehetetlen volt. Voltak épületek, ahol 4-5 m mély volt a víz. A Szinvához közeli épületek percek alatt dõltek össze a 2-3 m/s-al is rohanó árban. Augusztus 31-én reggelre Miskolcon lefolyt az ár és kezdetét vette a helyreállítás. A lehullott esõ mennyiségét illetõen mind a mai napig megoszlanak a vélemények. Voltak „szakértõk” akik mindössze egy 40 mm körüli nagy intenzitású felhõszakadásra és a torlaszokra „kenték” a sarat, ugyanakkor egyes becslések 120-140 mm közötti csapadékot említenek. Az mindenképpen megjegyzendõ, hogy az idõjárási helyzetben benne volt a bõven 100 mm feletti mennyiség, hiszen 31-én – amikor Miskolc már a halottait számolta – Selmecbányán 133 mm-es felhõszakadás volt, hiteles méréssel dokumentálva. Azok az elbeszélések, miszerint a Szinva és kisebb mellékvizei (Tatár-árok ez Bükkszentlászló patakja, a perecesi patak és a lyukói patak) is óriási mennyiségû vizet szállítottak, mindenképpen a nagyobb csapadékértékek felé mutat. Ezeken a területeken egy dús nyár-végi vegetáció 30-40 mm körüli esõt minden gond nélkül felvesz (nem egy ilyen felhõszakadást láttam már szinte minden nyom nélkül eltûnni) és így a patakokra csekély hatást gyakorol. Az, hogy köbméter nagyságú kõtömbök is elsodrásra kerültek, szintén jelez valamit. Az elbeszélésben írt parókia, most is bõven a Szinva meder felett van és az, hogy az árvíz után a meder egy hétig tele volt a karszt erõsen telített voltát jelzi. (Megjegyzendõ, hogy a teljes telítettséget kissé túlzónak tartom, ahhoz ma is folyamatos csapadék szükséges)Mindezeket figyelembe véve mindenképpen úgy tûnhet, hogy az 1878. augusztus 30-ról, 31-re hullott csapadék mennyisége nagy területen elérte, vagy meghaladta a 100 mm-t, de a teljes igazságnak talán soha nem jutunk a közelébe.Akit a téma jobban érdekel, szívesen állok rendelkezésére!
A Balaton 27cm!!Eszméletlen ilyen alacsonyan még nem láttam.De a Tiszát se,térdig ér a víz néhol a közepénél!
Tegnap láttam a Dunát is itt Bp-nél, és mit mondjak, nagyon ritka látvány fogadott, annyira alacsony volt!Mai adatok szerint 10 cm-re van az abszolút min-tõl ami akár meg is lehet, de a várható nagyon csapadék miatt Ausztriában és Dél-Németországban tovább nem fog csökkeni nagyon!Viszont elég érdekes lenne, ha azért megdõlne a rekord, mert akkor a tavalyi max után a min is átírodna már most az új évszázadban!
Hát Ferenc a balcsi már 30cm alatt van. Ha esetleg kifogunk egy szárazabb õszt, jó hosszú vénasszonyok nyarával, akkor még 20cm alá is mehet a vízszint.
Én még ilyen kicsi vízállást a Balatonnál nem láttam,ha lemegy 30cm alá.Igaz már 35cm alatt se láttam még.
A Fertõ Tó-ba kellene sûrgõsen vizet engedni,mert nagyon gyatrán áll!A vízszint iszonyatos alacsony!A Balatonban van még annyi víz,hogyha megkellene inni akkor bizony sok volna az...De van még számtalan állóvíz ami ugyan úgy vízhiáníytól szenved a Balatonon kívül!
Ez nem igaz, olyan alacsony a Duna vízszintje hogy a pecahelyemen iylen még sose volt, mikor árad már??
Szia Bali! A Balaton vízszintje tényleg volt ettõl is alacsonyabb az elmúlt 50 évben. Aztán elkészült a siófoki zsilip és évtizedeken keresztül mindenki élvezhette a sokkal kisebb vízszintingadozást. Ráadásul az emberek többsége nyáron jár a Balatonnál, amikor a téli, tavaszi vízbõség még érezteti hatását és így a magasabb vízre emlékszik. Õsszel és télen ki figyel már erre? Tavaly októberben már senki sem harsogta a médiában, hogy baj van a Balatonnal, hiszen ez akkor már nem volt hírértékû (szenzáció+divatos téma). Aztán van még egy dolog. Sajnos az elmúlt 100 évben nagyon sok iszap halmozódott fel a déli part térségében. Ez tovább csökkenti a víznélységet és természetesen eléggé kellemetlen is a fürdõzõk szempontjából. A fentiektõl függetlenül - sajnos az elmúlt 3-4 év idõjárása rendkívül kedvezõtlen volt a Balaton számára. Csak reménykedni lehet, hogy a folyamat lassan megfordul és újra feltöltõdik a tó. Én személy szerint nagyon várom, hogy a dunántúli észlelõk 300-400 mm-es téli és 400-500 mm-es tavaszi csapadékról számoljanak be 2004 júniusában.
A napokban volt szerencsém nézni az RTL KLUB-on a délelõtti BeachHouse mûsort és megdöbbentõ a Balaton vízszintje. Szerintem az elkövetkezõ években a kiszáradás fogja fenyegetni Magyarország legnagyobb állóvizét. Megnéztem az index-en is a képeket egyszerûen hihetetlen. Nekem ne mondja senki, hogy voltak már ilyenek az elmúlt 50 évben is mert ilyenre senki nem emlékszik. EGYSZERÛEN LEDÖBBENTÕ!
Tausz Sándor: egyszerûen egy 230 cm-rel lejjebb lévõ pontot kezdtek el nullának tekinteni. Nem hiszem, hogy elõtte feltérképezték a Balaton fenekét, és integrálással meghatározták, hogy hol van az átlagos szintje. :-) Biztos volt néhány "érdeklõdõ", aki nem értette, hogy a vízmércék 0-pontjának nincs fizikai jelentése, és a vízszint mínuszban is lehet. Most õk megnyugodnak, és azt hiszik, hogy mindent értenek. :-)
Az OMSZ mostanában a körzeti idõjárás jelentésekben a siófoki adatoknál mondja a Balaton hõmérsékletét és az "átlagos vízmélységét", ami ma 267 cm volt. Tudja valaki, hogy ez micsoda? Igaz, hogy jobban hangzik, mint a 37 cm. Visszajönnek a régi szokások? Szerintem az adatokat a végén még le is fogják "titkosítani".
A Fertõ tóról (Balinak az észlelési naplóba írt hozzászólására): az ottani 26 cm-es vízállás szerintem messze nem olyan rendkívüli, mint a Balaton 37 centije. Egyrészt a HYDROINFO-n úgy látom, tavaly nyáron is 20-30 cm körüli volt a vízszint. Másrészt a Fertõ a 19. században több évre is kiszáradt (földmûvelést folytattak a helyén!), utána elég volt néhány csapadékosabb év, hogy újra megteljen. A Balatonnál ilyesmire nem volt példa, tehát nem tudjuk, mennyire visszafordítható a dolog.Persze, Snowhunter jól mondja, a Balaton megléte geológiai értelemben igencsak "pillanatnyi" jelenség, az apadása így nem akkora természeti katasztrófa, mint ahogy a média beállítja. Igaz, én is szívesebben nyaralnék ott akkor, ha több víz lenne a tóban. Pedig geológus vagyok, jobban mondva leszek, ha minden igaz. :-)
Hova süllyed ennyire a Balaton??Így megy le akkor még a 0cm-t is eléri,mire a tél beköszönt!