Bioszféra
Egy csuszka, támadó pozícióban... Alig hittem a szememnek, amikor láttam, hogy ez a csuszka folyamatosan megtámadott és kergetett egy nagy fakopáncsot, perceken át. És mindezt egy igen kis területen. A képen a csuszka éppen a fakopáncsot méregeti, az újabb támadás elõtt Link
Igen, igazad lehet, az ember ellustult kissé az utóbbi idõben. 
Mondjuk nálunk meg volna a lehetõség a permetezésre de apu nem híve ennek, mindig morgalódik mikor mondom neki, hogy menj lécci permetezzél meg ezt meg azt. Olyankor két napig nem csinálja, mondván úgy is elfelejti a jány. 
Eddig szépen termettek permetezés nélkül is a fák, de idén már nincs kegyelem meg kell õket szóratni, mert látványosan hullott le a gyümölcskezdemény a tavalyi évben.
Éppen tegnap néztük nagypapival, hogy amit 4éve ültettünk meggyfát annyi termés lesz rajta majd' meg fog szakadni. Ástunk mellé egy támasztékot, nehogy baj legyen. Imádom ezt a tavaszi szép idõt, ilyenkor ha tehetem minden idõmet a kertben töltöm. Ültetgetünk virágokat, virágmagokat amik majd a nyáron csodaszépen fognak pompázni. Szerencsés helyen is van a házunk, egy dombtetõn ahol a falu több pontjáról fellátnak, és jólesik a dícséret az emberektõl mikor mondják: Milyen szép virágoskertetek van. Cserélgetünk a szomszédokkal virágmagokat, töveket is így egész szép lesz ez a kis utca ha minden jól megy.
Tegnap, napsárga krizantém töveket kaptam egy aranyos falusi bácsitól, el is ültettem a meteorológiai állomás mellé, had takarja a vasak tövét.
Béka ügyben: anyukám tegnap kapálgatott reggel a ház elõtti virágoskertben(napközben sajnos nem mehet ki a melegben a szívproblémája miatt) és ahogy szedte ki a füvet a rózsa tövektõl elõugrott egy kis béka. Köztudott, hogy szegénykém retteg az ilyen állatoktól, és sikítozva rohant be a lakásban: hogy Úristen, béka, béka!!!
Én kimentem húztam egy kesztyût és szegény jószágot átettem a szomszéd kertjébe. Így mindenki megnyugodott.
Mondjuk nálunk meg volna a lehetõség a permetezésre de apu nem híve ennek, mindig morgalódik mikor mondom neki, hogy menj lécci permetezzél meg ezt meg azt.
Olyankor két napig nem csinálja, mondván úgy is elfelejti a jány. Eddig szépen termettek permetezés nélkül is a fák, de idén már nincs kegyelem meg kell õket szóratni, mert látványosan hullott le a gyümölcskezdemény a tavalyi évben.
Éppen tegnap néztük nagypapival, hogy amit 4éve ültettünk meggyfát annyi termés lesz rajta majd' meg fog szakadni. Ástunk mellé egy támasztékot, nehogy baj legyen. Imádom ezt a tavaszi szép idõt, ilyenkor ha tehetem minden idõmet a kertben töltöm. Ültetgetünk virágokat, virágmagokat amik majd a nyáron csodaszépen fognak pompázni. Szerencsés helyen is van a házunk, egy dombtetõn ahol a falu több pontjáról fellátnak, és jólesik a dícséret az emberektõl mikor mondják: Milyen szép virágoskertetek van.
Cserélgetünk a szomszédokkal virágmagokat, töveket is így egész szép lesz ez a kis utca ha minden jól megy.Tegnap, napsárga krizantém töveket kaptam egy aranyos falusi bácsitól, el is ültettem a meteorológiai állomás mellé, had takarja a vasak tövét.
Béka ügyben: anyukám tegnap kapálgatott reggel a ház elõtti virágoskertben(napközben sajnos nem mehet ki a melegben a szívproblémája miatt) és ahogy szedte ki a füvet a rózsa tövektõl elõugrott egy kis béka. Köztudott, hogy szegénykém retteg az ilyen állatoktól, és sikítozva rohant be a lakásban: hogy Úristen, béka, béka!!!
Én kimentem húztam egy kesztyût és szegény jószágot átettem a szomszéd kertjébe.
Így mindenki megnyugodott. 
Talán kényelmeskedés magyarázatának is vehetõ, mióta ideköltöztem nyolc év alatt nem használtam semmilyen vegyszert. Noli említette anno hogy hihetetlen erõs a fák immunrendszere és képesek regenerálódni ha kellõ térköz van közöttük, átjárhatja lombjaikat a szél és napfény. Ezt igazolni látszik hogy ezen idõ alatt összesen két "áldozata" lett a vegyszermentes életnek, az is csak tavaly. Elszáradt a szépen termõ barackfám és egy ricinus(nak vélt) bokor. A barackfám úgy kezdett száradni hogy egyik ága összeért a mellette lévõ igen életerõs cseresznyefával és elszáradt a környezetébe esõ összes ága "féloldalasan". Ezeket õsszel levágtam, a megmaradt ép rész tavasszal sok virágot hozott, de a barackfa terjeszkedni kezdett a közelében lévõ orgonabokor felé végül összeértek. Ahogy összeért az orgona és a barack, a barackfa ép része is száradásnak indult végül ki kellett vágnom. A kertkapu melletti bokor (ricinusnak tippeltem) elpusztíthatatlannak tûnt, szépen zöldellt jól átvészelte a teleket (télen-nyáron zöldellt, tettem is fel fotót hóval borított élénkzöld leveleirõl) és egyre magasabb lett, mégis idén tavaszra elszáradt. Laikusként abban keresem-gondolom pusztulását, említettem hogy két meggyfám moniliás lett pár éve. Úgy néz ki mára szépen kiheverték, dúsan zöldellnek és idén is tele voltak virággal. Ahogy kezdték kiheverni a meggyfák (két év kellett hozzá) a moniliát, foltosodni kezdett a közelükben álló bokor(? babérszerû levelei voltak én ricinusnak véltem) levélzete, majd fokozatosan elszáradt az egész bokor.
Még egy kis színes: ma füvet nyírtam. Mivel rége nyírtam, ritkán jelentek meg, de most nyomban megjelentek a rigók "bogarászni" a szabad felületeken ahogy mindenkor teszik ha eltûnik a számukra magas fû. Ami érdekesebb az a békák viselkedése volt. Máskor bármily halkan közeledtem a medence felé, 2-3 m távolságban elhallgattak talán a talaj rezgéseit érezték lépéseim nyomán, pedig nem szokásom csörtetni. Ma viszont tovább perlekedtek egymással pedig sokáig a közelükben zúgattam a fûnyírót nem törõdtek vele. Egyébként is hetek óta kuruttyolástól hangos a környék, gyakran "kérték az esõt", most éppen csodaszép idõ van (ki is települtem a teraszra laptopostól) és eddig általában fél-egy nappal elõbb jelzik élénk hangjukkal a közeledõ idõváltozást ami esõt is hozhat, de gondolom most éppen "párkeresõben" vannak
Megjelentek a legkülönfélébb rabló- karoló- és hálós pókok, de javarészt még kicsik.
A lentebb említett gyíkocska tetemét továbbra is "szerelik" a hangyák ahogy napok óta teszik, a földön fekvõ "hátoldalával" (hanyattfekve pusztult el)végezhettek mert már a hasbõrét bontják és elõbukkantak finom csontozatú bordái - csontozatának felépítése bámulatra méltó "mûremek", lehet hogy csontvázának fotóját mégis bemutatom (bár a "lebontás" fázisainak felgyorsított animációját nem teszem közzé, hátha taszít valakit az enyészet folyamata)
Még egy kis színes: ma füvet nyírtam. Mivel rége nyírtam, ritkán jelentek meg, de most nyomban megjelentek a rigók "bogarászni" a szabad felületeken ahogy mindenkor teszik ha eltûnik a számukra magas fû. Ami érdekesebb az a békák viselkedése volt. Máskor bármily halkan közeledtem a medence felé, 2-3 m távolságban elhallgattak talán a talaj rezgéseit érezték lépéseim nyomán, pedig nem szokásom csörtetni. Ma viszont tovább perlekedtek egymással pedig sokáig a közelükben zúgattam a fûnyírót nem törõdtek vele. Egyébként is hetek óta kuruttyolástól hangos a környék, gyakran "kérték az esõt", most éppen csodaszép idõ van (ki is települtem a teraszra laptopostól) és eddig általában fél-egy nappal elõbb jelzik élénk hangjukkal a közeledõ idõváltozást ami esõt is hozhat, de gondolom most éppen "párkeresõben" vannak
Megjelentek a legkülönfélébb rabló- karoló- és hálós pókok, de javarészt még kicsik.
A lentebb említett gyíkocska tetemét továbbra is "szerelik" a hangyák ahogy napok óta teszik, a földön fekvõ "hátoldalával" (hanyattfekve pusztult el)végezhettek mert már a hasbõrét bontják és elõbukkantak finom csontozatú bordái - csontozatának felépítése bámulatra méltó "mûremek", lehet hogy csontvázának fotóját mégis bemutatom (bár a "lebontás" fázisainak felgyorsított animációját nem teszem közzé, hátha taszít valakit az enyészet folyamata)
Ebben igazad van! Próbálunk védekezni de csak nagyon minimális szintre próbáljuk leszorítani mert nem vagyunk híve a sok vegyszernek.
De ami kell az kell, hogy legyen termés.
Tavaly is szépen termett, 9nagy málnás ládával lett errõl a fáról, és voltak közte akkor mint egy nagy férfi ököl.
Próbálunk védekezni de csak nagyon minimális szintre próbáljuk leszorítani mert nem vagyunk híve a sok vegyszernek.De ami kell az kell, hogy legyen termés.
Tavaly is szépen termett, 9nagy málnás ládával lett errõl a fáról, és voltak közte akkor mint egy nagy férfi ököl.
Várjuk meg még a termés-természetes ritkulását. Majd ha diónyi almák látszanak akkor sincs vége a lepotyogásoknak,ha nem védekeztek az almamoly és társulata ellen.( a harkály megtette) 
Ez a fajta pedig elég ellenálló, a héja viaszkos,légzáró, azért is áll el húsvétig, ha télen szépen +5 fok körül, és páradús helyen tárolják.
...A harkály pedig nem kér érte bilétát,vizsgálati díjat,..
Ez a fajta pedig elég ellenálló, a héja viaszkos,légzáró, azért is áll el húsvétig, ha télen szépen +5 fok körül, és páradús helyen tárolják.
...A harkály pedig nem kér érte bilétát,vizsgálati díjat,..
Köszi az infót, én is keresgéltem de konkrét kártevõrõl én sem találtam semmit.
Közben most voltam kint megnézni a nagy öreg almafánkat(Húsvéti rozmaring a neve, nem tudom ismered-e?), hogy ugyan járják e méhek. Erre nézem a gyepet alatta, hogy ugyan mitõl van ott olyan sok forgács, mint amit egy sthil fûrész szokott okozni. Mondom magamban mi ott nem is vágtunk fát..
Hát felnézek és látom a harkály egy irdatlan nagy lyukat vágott az almafa egyik vaskos ágába. Nem örülök neki.
Egyébként ennyi virág még sosem volt ezen a fán, mondhatni roskadásig van, ha ebbõl csak minden 2-3.-ból lesz termés szegény fa meg fog "szakadni".
Közben most voltam kint megnézni a nagy öreg almafánkat(Húsvéti rozmaring a neve, nem tudom ismered-e?), hogy ugyan járják e méhek. Erre nézem a gyepet alatta, hogy ugyan mitõl van ott olyan sok forgács, mint amit egy sthil fûrész szokott okozni. Mondom magamban mi ott nem is vágtunk fát..
Hát felnézek és látom a harkály egy irdatlan nagy lyukat vágott az almafa egyik vaskos ágába. Nem örülök neki.
Egyébként ennyi virág még sosem volt ezen a fán, mondhatni roskadásig van, ha ebbõl csak minden 2-3.-ból lesz termés szegény fa meg fog "szakadni".
A feketerigó által pusztított kártevõkrõl nem találtam semmit a neten. A már említett földigiliszta mellett hernyókat, bogarakat eszik, melyek közt természetesen kártékonyak is lehetnek. Egyébként mindenevõ: a fentieken kívül elfogyasztja a magvakat, bogyót is. Állítólag néha rákap a szõlõre, miáltal a seregélyhez hasonló kárt okoz.
Szarvas: egy nyárfa faj (biztos nem õshonos) egy gombabetegség miatt pusztul. A levelet támadja meg, rozsdaszerõ szemcsék hullanak tömegével róluk. A gomba kártétele miatt aug. elejére-végére az összes levél lehull, a fa legyengül, majd pár év alatt elpusztul.
Igen, eléggé túlszaporodtak az elmúlt években. Azt nem tudom viszont, hogy milyen kártevõket pusztítanak konkrétan.
Ez véletlenül nem Szeged, Puskás utca - Kukovecz Nana utca és tsai környéke?
A környéken sorban mennek tönkre az oszlopos nyárfák. Persze az öreg egyedeken nem csodálkozom, de a fiatal fák se hajtottak még ki, pedig ez egy korán ébredõ fa.
Csak kérdezném, hogy Felétek mi a helyzet, észleltetek-e valamit ezzel kapcsolatban.
Csak kérdezném, hogy Felétek mi a helyzet, észleltetek-e valamit ezzel kapcsolatban.
Nekem sincs bajom a feketerigóval, talán azt leszámítva, hogy agresszívan terjeszkedõ, túlságosan "belevaló" faj. Egyébként mutatós madárka, fõleg a hímek (a tojó "egyenszürke", és a csõre sem szép élénksárga) Néha majdnem akkorára nõ, mint egy kisebb galamb. Különösen tetszik, mikor esõ után mindegyik gilisztát tart a csõrében: ennek nem tudnak ellenállni, ez az õ "habos süteményük".
Ha már fecske, akkor elmesélek egy érdekes, jópofa történetet velük kapcsolatban. Arról van szó, hogy elõfordul, az eresz alatti sárfészkeik egyszer csak lezuhannak -talán a fecske végzett rossz munkát a sár felrakásakor, de valószínûbb, hogy az anyagnak nagy melegben való kiszáradása okozza a bajt.
Nálunk is többször megtörtént ez, s egyszer fiókástul esett le a fészek, egyenesen a betonpadlóra. Három vagy négy fióka azonnal elpusztult, de egy közülük puhára esett, a testvérkéire. Így aztán semmi baja se történt. Sokáig vakartam a fejem, mitévõ legyek a magatehetetlen kis fecskével, mely a szülõi táplálás nélkül biztos halálra van ítélve. Végül azt találtam ki, hogy "mûfészket" készítek: egy polietilén palack alsó részét levágtam úgy, hogy kis kelyhet kaptam, nagyjából fecskefészek méretût. Ezt felszögeztem a gerendára, pontosan a sárfészek helyére. Tettem bele száraz füvet, végül "beleültettem" a fiókát. Meg kell mondjam, egy petákot se adtam volna az "akció" sikerére. De csodák csodája: a szülõk visszajöttek, és annak rendje-módja szerint etetni kezdték a fiókát. Fel is nevelték, ki is repült. A módszert bátran ajánlom mindenkinek, aki hozzám hasonló cipõben jár fecskeügyben.
Nálunk is többször megtörtént ez, s egyszer fiókástul esett le a fészek, egyenesen a betonpadlóra. Három vagy négy fióka azonnal elpusztult, de egy közülük puhára esett, a testvérkéire. Így aztán semmi baja se történt. Sokáig vakartam a fejem, mitévõ legyek a magatehetetlen kis fecskével, mely a szülõi táplálás nélkül biztos halálra van ítélve. Végül azt találtam ki, hogy "mûfészket" készítek: egy polietilén palack alsó részét levágtam úgy, hogy kis kelyhet kaptam, nagyjából fecskefészek méretût. Ezt felszögeztem a gerendára, pontosan a sárfészek helyére. Tettem bele száraz füvet, végül "beleültettem" a fiókát. Meg kell mondjam, egy petákot se adtam volna az "akció" sikerére. De csodák csodája: a szülõk visszajöttek, és annak rendje-módja szerint etetni kezdték a fiókát. Fel is nevelték, ki is repült. A módszert bátran ajánlom mindenkinek, aki hozzám hasonló cipõben jár fecskeügyben.
Tavaly itt is kevesen voltak, de idén már jóval többen vannak szerencsére.
Én is szeretem õket lesni repkedésük közben, néha elzsibbad a nyakam lesés közben.
Délután már elfoglalták az üres fészkeket a szomszéd gerendás terasza alatt, jött is szólni, hogy megjöttek a vendégek, ritka örömmel mondta.
Fekete rigóból itt is túlnépesedés van, konkrétan mint anno az oroszok, annyian vannak.
Hajnaltól késõ estig csinálják a mûsort és látványosan nem félnek az embertõl. Én õket is bírom jönnek és gilisztáznak, zöldséget lopnak a komposzt tetejérõl, és bunyóznak. Szóval megy a mûsor. Sõt, idén láttam elõször egy rég nem látott vendéget a kertünkben, nevesen a Bíbicet, az még egy mókás kis madár. Évek óta nem tûnt fel felénk, de most újra itt van.
De még sorolhatnám mennyi és mennyi fajta madár van erre.
Remélem hozzád is megérkeznek a várva-várt fecskék.
Én is szeretem õket lesni repkedésük közben, néha elzsibbad a nyakam lesés közben.
Délután már elfoglalták az üres fészkeket a szomszéd gerendás terasza alatt, jött is szólni, hogy megjöttek a vendégek, ritka örömmel mondta.
Fekete rigóból itt is túlnépesedés van, konkrétan mint anno az oroszok, annyian vannak.
Hajnaltól késõ estig csinálják a mûsort és látványosan nem félnek az embertõl. Én õket is bírom jönnek és gilisztáznak, zöldséget lopnak a komposzt tetejérõl, és bunyóznak. Szóval megy a mûsor. Sõt, idén láttam elõször egy rég nem látott vendéget a kertünkben, nevesen a Bíbicet, az még egy mókás kis madár. Évek óta nem tûnt fel felénk, de most újra itt van.
De még sorolhatnám mennyi és mennyi fajta madár van erre.
Remélem hozzád is megérkeznek a várva-várt fecskék.
Én is mindig örültem a fecskék érkezésének, elgyönyörködtem kecses vonalaikban, bravúros röptükben. Régebben több fészket is raktak nyaranta az eresz alá, voltak kisfecskéink.
Úgy látszik, ennek már vége.
Múlt évben is nagyon kevés volt a fecske errefelé, idén pedig nyomuk veszett. Sem a gyõr-tatai teraszvidéken (ahol lakom), sem a szomszédos Szigetközben (ahol gyakran járok) nem találkoztam velük ezen a tavaszon. A Balaton keleti medencéjének környékét ismerem még elég jól, tíz napja voltam lenn, akkor még ott sem volt fecske.
A fecskék vészes fogyatkozásáról egyébként már azelõtt is olvastam, rossz idõjárási körülményeket, és az olaszok fecskevadász szenvedélyét említették okként az írások. Akkor még nem hittem komolyan, hogy ki is veszhet nálunk ez a kedves madárka.
Az is igaz, a mi vidékünk (Gyõr és környéke) természetkárosítás szempontjából nagyon terhelt. Ide nagyon "befújt a nyugati civilizáció szele", és fõként ártalmakat hozott magával. Nagyforgalmú, zajos, nyüzsgõ tranzit-táj lettünk, nem békességes, nem természet és emberbarát. Nem tudom megítélni, az évrõl-évre növekvõ autóáradatnak milyen szerepe van pl. a madárfajok elõfordulási gyakoriságának megváltozásában, de hogy valamekkora van, az bizonyos. Tizenhét évvel ezelõtt, mikor kiköltöztünk a város mellé, csodálkozva láttam, hogy ellentétben a belvárossal, itt a fecske sok, feketerigó viszont nincs. Akkor még kevés volt az autó errefelé. Ahogy egyre szaporodtak a jármûvek a közelben húzódó fõúton, fogyatkozni kezdtek a fecskék, ellenben megjelent a feketerigó, ez az életerõs, tipikusan urbánus faj. Tavaly már nem fészkelt nálunk fecske, most pedig már nincs is. Azért jó lenne, ha a nyár folyamán látnék még valamennyit.
Úgy látszik, ennek már vége.
Múlt évben is nagyon kevés volt a fecske errefelé, idén pedig nyomuk veszett. Sem a gyõr-tatai teraszvidéken (ahol lakom), sem a szomszédos Szigetközben (ahol gyakran járok) nem találkoztam velük ezen a tavaszon. A Balaton keleti medencéjének környékét ismerem még elég jól, tíz napja voltam lenn, akkor még ott sem volt fecske.A fecskék vészes fogyatkozásáról egyébként már azelõtt is olvastam, rossz idõjárási körülményeket, és az olaszok fecskevadász szenvedélyét említették okként az írások. Akkor még nem hittem komolyan, hogy ki is veszhet nálunk ez a kedves madárka.
Az is igaz, a mi vidékünk (Gyõr és környéke) természetkárosítás szempontjából nagyon terhelt. Ide nagyon "befújt a nyugati civilizáció szele", és fõként ártalmakat hozott magával. Nagyforgalmú, zajos, nyüzsgõ tranzit-táj lettünk, nem békességes, nem természet és emberbarát. Nem tudom megítélni, az évrõl-évre növekvõ autóáradatnak milyen szerepe van pl. a madárfajok elõfordulási gyakoriságának megváltozásában, de hogy valamekkora van, az bizonyos. Tizenhét évvel ezelõtt, mikor kiköltöztünk a város mellé, csodálkozva láttam, hogy ellentétben a belvárossal, itt a fecske sok, feketerigó viszont nincs. Akkor még kevés volt az autó errefelé. Ahogy egyre szaporodtak a jármûvek a közelben húzódó fõúton, fogyatkozni kezdtek a fecskék, ellenben megjelent a feketerigó, ez az életerõs, tipikusan urbánus faj. Tavaly már nem fészkelt nálunk fecske, most pedig már nincs is. Azért jó lenne, ha a nyár folyamán látnék még valamennyit.
Ide a mai napon érkeztek meg, jelentem, és örülök nekik nagyon.
Reggel a buszmegben láttam az idei elsõt, egybõl bevágtatott egy ott lévõ tavalyi fészekbe olyan sebességgel, hogy majd le vitte a fejem.
Most pedig már többen is vannak, a szomszéd parasztház verandájánál.
Reggel a buszmegben láttam az idei elsõt, egybõl bevágtatott egy ott lévõ tavalyi fészekbe olyan sebességgel, hogy majd le vitte a fejem.
Most pedig már többen is vannak, a szomszéd parasztház verandájánál.
Nem tudom, másoknak is van-e ilyen tapasztalata, de én idén tavasszal még mutatóba se láttam fecskét.
Rudolfking igazad van, a lába "hossztengelye" kb. 75-80°-os szögben felfelé áll mintha éppen lépett volna. Erõsen ránagyítva digizoommal, lába finomszõrzetének nagyjából egyöntetû száliránya, alatta pedig lábszárának átderengõ körvonalai hasonló szögben húzódva is erre utalnak
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
A kotlóstyúkok hõsiességérõl nekem is van egy történetem. A csirkekeltetés olyan 20 éve a 80 körüli nagyanyómnak, 60 körüli anyukámnak volt a játéka, a kiscsirkék pedig az unokahúgomnak (szerencsére, a barbie játékok helyett). A pulink épp, hogy nem kölyök, alig másfél éves volt. Minden jószággal, a csirkékkel is játszani akart. A kotlós, ha a puli elérte a csirkéktõl kb. három m-es távolságot, vertyogva nekirepült, nyolc körömmel plusz egy csõrrel esett a kutyának. Az érezte, hogy a kotlós életre-halálra harcol, utána a kotlós körül három m sugarú körben körözött és ugatta a kotlóst. Soha többet nem mert kotlósokat jobban megközelíteni, csak hõsiesen megugatta a kellõen biztonságos távolságról õket. Sokat nevettünk akkoriban a bátor pulikon.
Hát menni sosem árt azért, de ennyi csapadékból ennyi steppicola az kisebbfajta csoda. Jó a hely, gyémántfokozatú .
. 
Köszi
Nem lehet, hogy a Te képed esetében az a barna egy belógó falevél, amit épp letaposott?
Egyik barátom nevelgetett 3 sünt, akik árokba borultak (nem tudták anyjukat követni), felnõtt korukban visszatérhettek a természetbe. Õt kellene megkérdezni, hogy is volt nekik a lábuk Bár a kesztyûs megoldás sem hihetetlen.
Nem lehet, hogy a Te képed esetében az a barna egy belógó falevél, amit épp letaposott?
Egyik barátom nevelgetett 3 sünt, akik árokba borultak (nem tudták anyjukat követni), felnõtt korukban visszatérhettek a természetbe. Õt kellene megkérdezni, hogy is volt nekik a lábuk
Bár a kesztyûs megoldás sem hihetetlen. 
Hû, ez nem semmi, és ezt a lakhelyed körül gyûjtötted? Én a szárazság miatt ki sem néztem mostanság, lehet kellett volna...? 
Rudolfking kedves képet mutattál az éjjeli látogatóról GRAT Elég nyugodtak a sünik általában, jól tûrik a fotózást. Évekkel ezelõtt mutattam sorozatot melyen a süni fényes nappal nyugodtan tûrte hogy közvetlen közelrõl makrózzam orrát és szemét is A nemrég csatolt képsor Link fotoalanya már nem volt ilyen békes, a "Süni néz" fotó elkattintása után támadóan az objektív felé kapott fejével majd azonnal elment, lehetséges hogy az éjszakai vakuzás idegesítette fel.
Viszont csatolt fotód érdekes egybevetésre ad alkalmat. Képeden a lába szembõl nézve végig szõrösnek tûnik, de oldalról nézve "karmos kesztyûre" emlékeztet mely "csuklóig ér" és kutya mancsára hasonlít szõrzetével, kiálló karmaival és "párnázott" talpával, ám fölötte már csupasz a lába.
Bemutatására engedelmeddel közös montázsba foglaltam fotód és a korábbi képem kivágatát a süni lábáról:
Elég nyugodtak a sünik általában, jól tûrik a fotózást. Évekkel ezelõtt mutattam sorozatot melyen a süni fényes nappal nyugodtan tûrte hogy közvetlen közelrõl makrózzam orrát és szemét is A nemrég csatolt képsor Link fotoalanya már nem volt ilyen békes, a "Süni néz" fotó elkattintása után támadóan az objektív felé kapott fejével majd azonnal elment, lehetséges hogy az éjszakai vakuzás idegesítette fel.Viszont csatolt fotód érdekes egybevetésre ad alkalmat. Képeden a lába szembõl nézve végig szõrösnek tûnik, de oldalról nézve "karmos kesztyûre" emlékeztet mely "csuklóig ér" és kutya mancsára hasonlít szõrzetével, kiálló karmaival és "párnázott" talpával, ám fölötte már csupasz a lába.
Bemutatására engedelmeddel közös montázsba foglaltam fotód és a korábbi képem kivágatát a süni lábáról:
JoeJack érdekes és ritkán látott történet, de nem lep meg a békésnek ismert madarak "ragadozása". A varjú dögevõ és gyakran fészekrabló tehát "húsevõ-ragadozó" is lehet A tyúkokat illetõen, kölökkori emlékem vidéki nyaralásokból hogy a tanyán nemcsak a héjára hanem a varjakra is figyelni kellett mert arrafelé rákaptak a varjak hogy következetesen rácsaptak a kiscsibékre és elragadták a kotlóstól eltávolodott pelyheseket. Ha a kotlós idejében észrevette, bátran elkergette a varjat (a totyogó esetlen kotlósok igen bátrak is tudnak lenni csibéik védelmében, láttam egyet mely egy héjával szállt szembe rikácsolva-csapkodva addig míg a rohamlépésben odafutó kakas véget nem vetett a "csatának", ketten már sikeresen elzavarták a ragadozót)
A tyúkok "csuszkahús" evési szándéka nem meglepõ, hiszen láttam hogy (akkoriban) vidéki szokás szerint a levágott/kizsigerelt baromfi emberi táplálkozásra alkalmatlan belsõségeit közébük hajították és a tyúkok versengve felkapkodják megeszik. Ekkor olyat is láttam hogy egy félig lenyelt, csõrébõl kilógó nagyobb béldarabbal rohangászott egy jérce társa elõl mert az rátámadt és el akarta venni tõle. Bár a tyúkok élelmezésében fõként a búza és kukorica (néhol a hal-liszt) képzete kapcsolódik össze ismereteinkben, szemlátomást a tyúkok is kedvelik a húst amennyiben hozzájuthatnak
A tyúkokat illetõen, kölökkori emlékem vidéki nyaralásokból hogy a tanyán nemcsak a héjára hanem a varjakra is figyelni kellett mert arrafelé rákaptak a varjak hogy következetesen rácsaptak a kiscsibékre és elragadták a kotlóstól eltávolodott pelyheseket. Ha a kotlós idejében észrevette, bátran elkergette a varjat (a totyogó esetlen kotlósok igen bátrak is tudnak lenni csibéik védelmében, láttam egyet mely egy héjával szállt szembe rikácsolva-csapkodva addig míg a rohamlépésben odafutó kakas véget nem vetett a "csatának", ketten már sikeresen elzavarták a ragadozót) A tyúkok "csuszkahús" evési szándéka nem meglepõ, hiszen láttam hogy (akkoriban) vidéki szokás szerint a levágott/kizsigerelt baromfi emberi táplálkozásra alkalmatlan belsõségeit közébük hajították és a tyúkok versengve felkapkodják megeszik. Ekkor olyat is láttam hogy egy félig lenyelt, csõrébõl kilógó nagyobb béldarabbal rohangászott egy jérce társa elõl mert az rátámadt és el akarta venni tõle. Bár a tyúkok élelmezésében fõként a búza és kukorica (néhol a hal-liszt) képzete kapcsolódik össze ismereteinkben, szemlátomást a tyúkok is kedvelik a húst amennyiben hozzájuthatnak
Ma egészen elképesztõ jelenetet láttam. Egy szarkapár verebet fogott!!! Jöttem hazafelé, egyszer csak nagy csatargás, csivitelés az MVH fügefájánál, hát látom az egyik szarka verebet üldöz. Gondolom sérült lehetett a veréb, vagy épp kirepülõ, "félszállós" fiatal, mindenesetre magától repült oda, mögötte a két szarka, aztán a földrõl újból már nem tudott felszállni a kismadár. Úgy vitte a szarka, mintha legalább sólyom lenne. Aztán jól összeverekedtek rajta. Annyira döbbenten figyeltem a dolgot, hogy mire lecseréltem az objektívemet, véget ért a "móka". Sosem láttam még szarkát ilyesmire "vetemedni".
Bár egyszer nagyanyámnál a tyúkok akartak csuszkahúst zabálni, de nem jött össze nekik.
Aztán jól összeverekedtek rajta. Annyira döbbenten figyeltem a dolgot, hogy mire lecseréltem az objektívemet, véget ért a "móka". Sosem láttam még szarkát ilyesmire "vetemedni".Bár egyszer nagyanyámnál a tyúkok akartak csuszkahúst zabálni, de nem jött össze nekik.
Éjjel gyakori látogatóval találkoztunk, egy sünnel. Amikor észrevett, megállt, én meg próbáltam távolról lefotózni vakuval. 2 méterre már nem ment el az AF segédfény, homályos lett a kép. Közelebb lopóztam és úgy fotóztam. A süni abszolút nem érezte zavartatva magát. Addig-addig lopóztam, amíg a végén már a makro mód érte el a korlátait Hihetetlen egy süni volt, fotóztatta magát
Link
Ahogy továbbálltunk, fogta magát, és visszaballagott a fûbe. Remélem azért nagyon nem vakítottam el
Hihetetlen egy süni volt, fotóztatta magát Link
Ahogy továbbálltunk, fogta magát, és visszaballagott a fûbe. Remélem azért nagyon nem vakítottam el
Thermometer, történeted megható és felötlött bennem még Pestrõl a gyerekek "pintyházaspárjának" halála. A hím váratlanul gubbasztani kezdett, párja mellé simulva halkan csiporászott neki, már ez is megható látvány volt. A gubbasztó hím hirtelen lefordult az ülõfáról és a hátán fekve maradt a kalitka alján. Ekkor következett egy szinte emberi jelenet. A nõstény leröppent mellé és körötte ugrálva fejével lökdöste párja tetemét mint aki "ébresztgeti" vagy talpra akarja fordítani. Közel egy órán át kísérletezett "újraélesztésével". A drámai "fordulat ezután következett: az emberi beleérzéssel "párját sirató" nõstény visszarepült az ülõfára, a máskor életvidám folyton röpködõ madárka gubbasztani kezdett majd õ is lefordult holtan. Sose voltak betegek, többször is raktak tojást, általában vidám és kedves lények voltak, esténként gyakran az ülõfán összesimulva vagy a fészkükben halkan csiporásztak egymásnak (a nõstény a fészekben a hím a fészek peremén ülve) öröm volt nézni kölcsönös ragaszkodásukat. Emberi beleérzéssel szemlátomást "szerették egymást" ezért hajlamos vagyok feltételezni hogy a nõstény "utána pusztult párjának" bánatában. Ezért én elhiszem történeted "antropomorfizmusból" fakadó megítélését hiszen oly keveset tudunk az állatok "lelkivilágáról" hasonlóan ahhoz ahogy sok ember valódi lelkivilágát sem ismerjük igazán csupán a felénk mutatott "vasárnapi arcukat", csak tetteikbõl/megnyilvánulásaikból itélhetünk jól vagy rosszul és akkor is tévedhetünk nemegyszer...
Floo, Szilvi a válasz egyszerû: meg kell kóstolni A gombák általában "gombaízûek" mégis az egyik finom majdnem csirkehússzerû a másik kesernyés - nekem (gyerekkori mérgezésem miatt) ellenszenves a gomba (max. õzláb, "pincecsiperke", "zsákos" laska jöhet szóba nálam) de úgy érzem egy közös minden gombában - termõközege és tápanyag-feldolgozásának sajátosságai miatt mindegyiken érzek egy kis "nedves dohszagot" és a tápláléknál az illat is fontos szerintem legalábbis Persze egy gombapaprikás vagy rántott gomba adalékainak íz- és illatanyaga elfedheti a "gombaszagot" de én aki ritkán eszem gombát mindig megérzem és felötlik a gyerekkoromban nyersen megevett mérgezõ gomba (ehetõ "csirkegombának" néztem valami hasonló külsejû mérgezõt) illata. Hiszitek vagy sem, az íze semmivel össze nem hasonlítható de nagyon finom volt nyersen is ám két órával késõbb mintha kést forgattak volna a gyomromban, iszonyú fájdalmat és görcsöket éreztem majd eszméletemet vesztettem. Orvos többórányi járásra volt úttalan utakon (tanyán nyaraltam) mozdítani sem mertek, mivel minden kijött belõlem csak reménykedtek hátha rendbejövök, így épp hogy csak túléltem a gombamérgezést de azóta sem kedvelem igazán a gombát bár megeszem ha elém tálalják.
A gombák általában "gombaízûek" mégis az egyik finom majdnem csirkehússzerû a másik kesernyés - nekem (gyerekkori mérgezésem miatt) ellenszenves a gomba (max. õzláb, "pincecsiperke", "zsákos" laska jöhet szóba nálam) de úgy érzem egy közös minden gombában - termõközege és tápanyag-feldolgozásának sajátosságai miatt mindegyiken érzek egy kis "nedves dohszagot" és a tápláléknál az illat is fontos szerintem legalábbis Persze egy gombapaprikás vagy rántott gomba adalékainak íz- és illatanyaga elfedheti a "gombaszagot" de én aki ritkán eszem gombát mindig megérzem és felötlik a gyerekkoromban nyersen megevett mérgezõ gomba (ehetõ "csirkegombának" néztem valami hasonló külsejû mérgezõt) illata. Hiszitek vagy sem, az íze semmivel össze nem hasonlítható de nagyon finom volt nyersen is ám két órával késõbb mintha kést forgattak volna a gyomromban, iszonyú fájdalmat és görcsöket éreztem majd eszméletemet vesztettem. Orvos többórányi járásra volt úttalan utakon (tanyán nyaraltam) mozdítani sem mertek, mivel minden kijött belõlem csak reménykedtek hátha rendbejövök, így épp hogy csak túléltem a gombamérgezést de azóta sem kedvelem igazán a gombát bár megeszem ha elém tálalják.
Nem akartam fotózni halott élõlényt csak megemlítem mert megfigyelésre ad "okot". A kertkapu elõtt találtam egy színpompás de halott kis (farok nélkül cca. 6 cm) gyíkocskát. A hátán fekszik, farkát elveszítette, más külsérelmi nyom nem látszik rajta. Ellepték a közepes méretû feketehangyák, de érdekes módon csak alatta nyüzsögnek aminek nem tudom az okát, talán "árnyékban" akarnak "dolgozni" vagy a hátrészén egy esetleges sérülés miatt (nem fordítottam meg nem látom) könnyebben tudták megbontani. Csak feltételezem hogy a hátán érhette súlyos sérülés mert a gyíkok nem pusztulnak bele farkuk elvesztésébe hiszen egyik menekülési trükkjük a farok "hátrahagyása" amit késõbb újranövesztenek. Egyszóval figyelem a "lebontás" fázisait, a hangyák már két napja "dolgoznak" rajta de ránézésre nem látszik még komoly eredmény ahhoz képest hogy egy meztelen csigát korábban órák alatt "elpucoltak", egy elhullott egeret két nap alatt eltûntettek, csak a csontjai maradtak. Azt figyelem a kis gyíkocska "eltakarítása" mennyi idõt vesz igénybe nekik, fázisait ("idõgyorsító" animációs szándékkal) is fotózom bár nem adom közre hiszen a Bioszféra az életrõl "szól" és nem az enyészetrõl Reggel elbringáztam a kisboltba, sajnos megint láttam több halott rigót melyeket autók csaptak el. Majd harminc évet autóztam, tudom, az ember észre sem veszi ha kistestû madarat elüt csak kocsimosáskor vagy ha a szélvédõnek csapódnak. Mióta végleg kiszálltam az autóból feltûnnek az agyongázolt siklók, sünik, madarak és egyéb védett/hasznos élõlények tetemei. Közlekedni kell és szükséges akár a "Navigare necesse est" mondás jegyében, életünk egyszerûen megbénülna nélküle, de mégis - HA a súlyosabb gazdasági és társadalmi gondok enyhülnek, nem ártana az élõvilág védelmére is odafigyelni gondosabb útvezetéssel hiszen természeti környezetben az élõlények nem vesznek tudomást a mesterséges akadályokról mint pld. a vonulási útjukon/mozgáskörzetükben idõnként átszáguldó autók. Sajnos vannak sokkal fontosabb megoldásra váró súlyos emberi problémák de ha elfeledkezünk arról hogy NEM a Természet urai csak "állampolgárai" vagyunk, súlyos károkat szenvedhetünk melyeket idejében megelõzni könnyebb és olcsóbb hiszen rombolni könnyebb mint építeni. Tágabb hasonlattal, a Természet is csakolyan mint a házunk tája, ha nem tartjuk rendben és nem figyelünk oda amire kell, egyensúlya megbomlik, idõvel összeomlik és elpusztulunk romjai alatt...
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Reggel elbringáztam a kisboltba, sajnos megint láttam több halott rigót melyeket autók csaptak el. Majd harminc évet autóztam, tudom, az ember észre sem veszi ha kistestû madarat elüt csak kocsimosáskor vagy ha a szélvédõnek csapódnak. Mióta végleg kiszálltam az autóból feltûnnek az agyongázolt siklók, sünik, madarak és egyéb védett/hasznos élõlények tetemei. Közlekedni kell és szükséges akár a "Navigare necesse est" mondás jegyében, életünk egyszerûen megbénülna nélküle, de mégis - HA a súlyosabb gazdasági és társadalmi gondok enyhülnek, nem ártana az élõvilág védelmére is odafigyelni gondosabb útvezetéssel hiszen természeti környezetben az élõlények nem vesznek tudomást a mesterséges akadályokról mint pld. a vonulási útjukon/mozgáskörzetükben idõnként átszáguldó autók. Sajnos vannak sokkal fontosabb megoldásra váró súlyos emberi problémák de ha elfeledkezünk arról hogy NEM a Természet urai csak "állampolgárai" vagyunk, súlyos károkat szenvedhetünk melyeket idejében megelõzni könnyebb és olcsóbb hiszen rombolni könnyebb mint építeni. Tágabb hasonlattal, a Természet is csakolyan mint a házunk tája, ha nem tartjuk rendben és nem figyelünk oda amire kell, egyensúlya megbomlik, idõvel összeomlik és elpusztulunk romjai alatt...Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Ha Te leírod a hal ízét úgy, hogy én abból tudjam, milyen is a ponty én is leírom a kucsmagombáét!
Mi a lótúrót lehet írni egy gomba ízérõl?
Kucsmagombaíze van, nem édes, nem savanyú, nem keserû, gombaízû.
Pl. sokan kérdik, mivel sokak által ismeretlen a káki, hogy mihez hasonlít az íze?!
Semmihez, a kákihoz.
Csak az embereknek kell valami fogódzó, valami amihez lehet kötni, ha azt mondanám a barackhoz, akkor megnyugodnának, hogy na akkor jó lehet, közben meg semmi köze a barackhoz.
De mivel barackjuk van otthon, úgyhogy ha ahhoz hasonlít, akkor nem is akarnak már ilyet ültetni.
A kivit például mindenki a szõlõ mintájára metszi, mert hasonlít rá, ugyanúgy kúszónövény, közben meg ha úgy metszik mint a szõlõt, akkor egy db gyümölcs nem lesz rajta.
Meg kell figyelni, hogy az a valami hogyan viselkedik, mit akar csinálni, és külön kell kezelni a többitõl.
Szerintem tökmindegy milyen íze van a kucsmának, ha kimész az erdõbe (szedres, dzsindzsás helyen, ahol kecskefûz és cseresznyefa van a közvetlen közelben, ligetes bozótosban lehet találni, nálunk a szõlõhegy elhagyatott részein van sok), és szednél egy vacsiravalót, így is úgyis megsütöd.
Mi a lótúrót lehet írni egy gomba ízérõl?
Kucsmagombaíze van, nem édes, nem savanyú, nem keserû, gombaízû.
Pl. sokan kérdik, mivel sokak által ismeretlen a káki, hogy mihez hasonlít az íze?!
Semmihez, a kákihoz.
Csak az embereknek kell valami fogódzó, valami amihez lehet kötni, ha azt mondanám a barackhoz, akkor megnyugodnának, hogy na akkor jó lehet, közben meg semmi köze a barackhoz.
De mivel barackjuk van otthon, úgyhogy ha ahhoz hasonlít, akkor nem is akarnak már ilyet ültetni.
A kivit például mindenki a szõlõ mintájára metszi, mert hasonlít rá, ugyanúgy kúszónövény, közben meg ha úgy metszik mint a szõlõt, akkor egy db gyümölcs nem lesz rajta.
Meg kell figyelni, hogy az a valami hogyan viselkedik, mit akar csinálni, és külön kell kezelni a többitõl.
Szerintem tökmindegy milyen íze van a kucsmának, ha kimész az erdõbe (szedres, dzsindzsás helyen, ahol kecskefûz és cseresznyefa van a közvetlen közelben, ligetes bozótosban lehet találni, nálunk a szõlõhegy elhagyatott részein van sok), és szednél egy vacsiravalót, így is úgyis megsütöd.
Nagyon guszta! Úgy érzem kell egy próbát tennem ezzel a gombával.
Még annyit, hogy az íze milyen, ha le tudod írni?
Még annyit, hogy az íze milyen, ha le tudod írni?
2008. április 1-én ez volt a vacsim: kucsmagombás rántotta Link
Nagyon finom!
Nagyon finom!
Ó, kérem, ez már igen, szép fogás! Bevallom, még sosem ettem ilyen gombát. Milyen típusú gomba? Levesnek, pörköltnek vagy mire az igazi, vagy csak ínyencség?
Bocsi ha butát kérdezek.
Bevallom, még sosem ettem ilyen gombát. Milyen típusú gomba? Levesnek, pörköltnek vagy mire az igazi, vagy csak ínyencség?Bocsi ha butát kérdezek.
Ma reggel Gyõrben, a Mosoni-Duna partján közvetlen a várfal tövében megható állat-jelenetnek voltam tanúja. Egy vadkacsa gácsér hûségesen õrizte elpusztult párját. Dolgom volt a városban, nagyjából egy óra múlva tértem vissza a mondott helyen parkoló autómhoz. A kacsa pontosan ugyanott álldogált, ahol hagytam. Bár antropomorfizmus az ilyesmi, mégis arra gondoltam: talán arra vár, hogy az a másik egyszercsak mégis felkel?
A minap a kerti asztalon levõ ruhaszövet terítõ alsó felén roppant érdekes képzõdményt találtam. Barna vattacsomóhoz volt hasonlatos, csak kissé ritkább szerkezetû. Jobban megnézve rájöttem, hogy a terítõ elemi szálaiból "készült", s szinte oda volt tapadva annak felszínéhez. A csomó belsejében kb. cseresznyemagnyi, de annál laposabb, sárgásfehér, ikrás szerkezetû golyócska volt. Nyilván valamilyen rovar vagy pók mûve, mely védõburkot készít petéi számára. Tudja valaki, mi ez a rovar?
Ritkábban jövök mostanság, de mindenkor szép képeket látok tõletek GRAT
Amiért jöttem, az egy érdekes, rigótól hallott szinte hihetetlen reakció amit az imént tapasztaltam, gondoltam megírom. Komolyzenei darabokat, ének és nagyzenekari szerzeményeket hallgattam vegyesen. Éppen Solveig dala zengett amikor a nyitott ablak elõtti fára röppent egy rigó és az énekesnõ magasabb hangjainál közbefütyült saját trilláival de olyan hangerõvel hogy úgy tûnt, igyekszik túlharsogni azt. Amikor véget ért a dallam, a rigó is elhallgatott. Viselkedése annyira a rigóknál megszokott rivalizálásnak tûnt hogy kísérletképp újra lejátszottam a darabot, a rigó újra és újra megszólalt az énekesnõ magasabb frekvenciájú hangjainál ugyanazokon a helyeken, szinte "túlcifrázva" azt hangerejével és fordulataival. "Ellenkísérletként" leálltam a zenével, ekkor a rigó is elhallgatott, majd kis várakozás után elrepült egy távolabbi fára és ott trillázott újra. Lehet hogy tévedek, de szinte biztosra veszem hogy az énekesnõ magasabb hangjai késztették a rigót "válaszra". Laikusként úgy vélem, ez esetleg olyan hatás lehetett a rigónál, ahogy egy "éneklõ kutya" vonítani kezd bizonyos hangszerek magasabb hangjai hallatán. Persze lehet hogy csak véletlen egybeesés de gyanúsan ismétlõdött a dal többszöri lejátszásával
A rigót füttyre késztetõ dallam: Link E. Grieg: Peer Gynt - Solveig song elõadó Marita Kvarving Sølberg
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Amiért jöttem, az egy érdekes, rigótól hallott szinte hihetetlen reakció amit az imént tapasztaltam, gondoltam megírom. Komolyzenei darabokat, ének és nagyzenekari szerzeményeket hallgattam vegyesen. Éppen Solveig dala zengett amikor a nyitott ablak elõtti fára röppent egy rigó és az énekesnõ magasabb hangjainál közbefütyült saját trilláival de olyan hangerõvel hogy úgy tûnt, igyekszik túlharsogni azt. Amikor véget ért a dallam, a rigó is elhallgatott. Viselkedése annyira a rigóknál megszokott rivalizálásnak tûnt hogy kísérletképp újra lejátszottam a darabot, a rigó újra és újra megszólalt az énekesnõ magasabb frekvenciájú hangjainál ugyanazokon a helyeken, szinte "túlcifrázva" azt hangerejével és fordulataival. "Ellenkísérletként" leálltam a zenével, ekkor a rigó is elhallgatott, majd kis várakozás után elrepült egy távolabbi fára és ott trillázott újra. Lehet hogy tévedek, de szinte biztosra veszem hogy az énekesnõ magasabb hangjai késztették a rigót "válaszra". Laikusként úgy vélem, ez esetleg olyan hatás lehetett a rigónál, ahogy egy "éneklõ kutya" vonítani kezd bizonyos hangszerek magasabb hangjai hallatán. Persze lehet hogy csak véletlen egybeesés de gyanúsan ismétlõdött a dal többszöri lejátszásával
A rigót füttyre késztetõ dallam: Link E. Grieg: Peer Gynt - Solveig song elõadó Marita Kvarving Sølberg
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat