Meteorológiai társalgó

Azért ezek nagytérségû folyamatok és 180 órán belül, 3 nap múlva maximum azért látok mást, mert 3 nappal tovább látok majd 180 órán belül
Az elsõ érdekességek úgyis mindig 240 óra környékén jelennek meg és most még ott sem találok semmit...

3 nap múlva tök mást fogsz látni, relax
Itt pl. 0 fok van, máris nem tudom átérezni a mediterrán életérzést

Ránéztem az északi hemiszféra T850 térképeire, és nagyon jól sikerült elrontaniuk a reggelemet:
Link Link Link Link Link Link Link
Végig nagyon erõs, hatalmas hidegmagok Észak-Amerikában. Van olyan pillanat, amikor szinte nincs -20-as T850 egész Eurázsiában! Ezek aztán fognak ciklont generálni az óceánra, az biztos. Európa száraz, óceán csapadékos: Link és ma reggel a fél ország +8 °C felett áll.

Nos igen, a moddelek egyre inkább egy bitangosodó nyugatias áramlásban látják a nagy AC-korszak végének esélyét (ha bejön, emelem a kalapom Thermometer elõtt, de elõbb azért kivárjuk a végét ), ami viszont nekem szimpi (és ezt írtam a hosszútávúban is), hogy a keleti AC is erõsödni látszik szépen.
A két óriás (atlanti szuperciklon vs keleti mega-AC - v.ö Mega Shark és Mecha Shark ) csatája pedig általában izgalmas télen mifelénk. Kivéve persze, hogy pontosan a kettõ között helyezkedünk el, mert akkor kaphatuk full déli, szaharai áramlást is. De legalább a télutálókra is szép napok jönnének (egészen addig, míg a keleti AC ki nem terjeszkedik Skandináva fölé, és benyomul hozzánk az igazi lábashideg, ami késõbb délre szakadva medit generál, ami..... és itt ébredtem fel ma reggel

Üdv! Én keveset szoktam írni ide,de folyamatosan figyelem a társalgót!A véleményem az ,hogy amit ti is tudtok ,hogy 5 napnál távolabbra nem lehet elõrejelezni max 10% beválással!
Itt az élõ példa hogy múlt héten még -10 fokos reggeli minimumokat is vártak itt a fórumon,de ez mára már lecsökkent -3-4 fokra! Rendben az Ac adott most egy darabigmax a héten vagy jöv hét elejéig, de most a megérzésem és nem a modelek álltal felvázolt esetre hagyatkozva figyeljétek meg hogy utána mozgalmas idõnk lesz akár havazásokkal és fehér Karácsonnyal

Mégis, milyen idõt szeretnél? Csapadékost? hiszen egy igen csapadékos idõszakon vagytok túl a dunántúl nagy részén, lásd csapadékadatok, talajnedvesség stb.. Link Ellenben keleten átlag alatti csapadék hullott a 30, vagy 90 napos átlaghoz viszonyítva. Szeles idõt szeretnél? hiszen szél is volt untig, szinte mindenfelé! Ha az öreg kártyás kiegyenlítõsdit fog játszani (hosszabb távon tuti, de néhány hétre, hónapra ez bizonytalan) , akkor nem tudni mikor, de akár kelet lehet a csapadékosabb. Ha kelet a csapadékosabb az aligha egy mediterrán depressziós felállás. a többit tudod. Na mind1, fel a fejjel, majd lesz valahogy.

Ha nem egy medencében tengõdnénk, csodás, kellemesen enyhe idõszak elé nézhetnénk a következõ 1-másfél hétben.
De miután itt csücsülünk, megkapjuk az egyre szennyezettebb, párás, szürke, egyhangú napokat minimális hõingással. Ahhoz viszont nem feltétlen lesz eléggé hideg a megülepedett levegõ, hogy mindenütt zúzmara szépítse a tájat, helyette lehet jó kis ködszitálás +1 fokban.

Nem like! Nagyon nem!

Nekem eme anticiklonális idõjárás az egyik kedvenc téli helyzetem (különösen, ha hóval indít, kár a tegnapi peremciklonért).
Ami most látszik, hogy a következõ 10 napban alig megyünk 1030hPa alá, ha épp igen (1025-1030 közé), akkor a modellek által csak 3-4 napra elõre látott kisebb meglepetésekkel is számolhatunk.
A holnap tetõzõ, vastagon 1040 hPa feletti légnyomás is kuriózum lesz, nálam 1042-1043 között tetõzhet.

Egyetertek veled.

Borongos kisse szeles, de enyhe reggelunk van. Legszivesebben aludnak meg egy ket orat

A hivatásosak kivehetik beragadt szabadságukat és hátra lehet dõlni, nagy változások nemigen lesznek. 20.-körül lehet majd mocorgás. Én betonozok aknát így most nem bánom ha nem lesz csapadék. Én a fekete karácsonyra is növekvõ esélyt látok, keleten biztosan, délnyugaton nem egyértelmû. Az más világ.

Sajnos az este itt gyönyörû két órás havazásból visszaváltott szitáló esõbe, így csak foltokban maradt meg hó a belterületeken, kint viszont fehérek a dombok,. Reggel korcsolyapályáva változott minden és most felhõ sincs az égen, jelenleg -2 fok van, holnap reggel közel lehetünk a -10-hez.

Igen, de emlékezzünk vissza az októberi lábasra. No akkor még éjszakára sem is adtak a -1, -2 fokot a modellek sõt volt, hogy országosan pozítiv tartományba maradt az elõrejelzés, ennek ellenkezõje történt az ország 90%-a fagyot kapott és a fele kemény fagyokat. Most december közepe van ebbõl nem sok minden jöhet ki, mint a kemény fagyok majd a köd, stratus majd vasárnap ott lehet újabb hidegbeszivárgás. Megmondom õszintén erõsebb váltásra gondoltam de ebbõl is csak pici kitisztulás lesz de némi átkeverés lehet véleményem szerint.
Ez a helyzet tipikus tóbefagyasztó medencébe megülõ kemény hideget okoznak, nem igazán lehet más ebbõl.

Megérkezett a tavasz Tmin.6,7 fok,télikabát mehet a fogasra

Egy aprócska szavam van erre az idõre:

A hét második fele talán adja, amikor majd elkezd ködölni esténként és eleinte nyílt köd lesz a Holddal. Bár biztos hoknébelezik... akkor aztán minden hiába. Unalom a köbön.

Érdekes, hogy -4°Cokban nem képes havazni, vagy esõ esik dögivel. Tegnap este meg majdnem levertem a hõmérõt az asztalról. 7°C-ot mutatott 23 órakor . O.o Azthittem elromlott... de nem.

Klasszikus decemberi hûljünk már le dolog. Majd januárban, februárban telibever minket a nagy havazás. Nemvagyunk elkésve.



Szép jó reggelt nektek is.

Én is így látom, de be kell vallanom, h nagyon zavarba hoznak a modellek, továbbra is rejtély a hét második felének idõjárása. Az ecm pl. elõrukkolt olyannal is, h pl. szerda délutántól -2 fokról csütörtök reggelre mindössze -4 fokig csökken a T, derült, szélcsendes idõben kb. -6 fok vagy alatti Td-nél. A T profil pedig mind lenn, mind fenn egységesen emelkedne, közben AC kp. (Valakinél vhol vmi van a palacsintában, már csak az a kérdés, h kinél, ki tette bele és mi az)

Decemberben szerintem komoly tél már nem várható, inkább átlagos hõmérsékletû, csapadékszegény idõ néz ki a modellek alapján.

Ez tévedés a fõvárosban tavalyi december jóval 1,46 fokkal volt hidegebb. Az idei most kissé enyhébb eddig, de ez teljesen normális. Joggal érezheted, hogy a tavalyi december télies volt mivel többet havazott, és az elsõ napok után már átlag alá csökkent a hõmérséklet. Mégis meg kell érteni, hogy ami most van az szinte teljesen megfelel hazánk elsõ 10 napjának a tél elsõ hónapjában. Mások a tények mint írtam, és a várakozások.

Most viszont szépen látszik a 10 perces mérésnél, hogy érkezik a lábas hideg a medencébe. Nálam egész éjszaka 6 fok körül voltunk az utóbbi órában 3 fokot csökkent hõmérséklet. Zabar már -6, -7 fokon áll. Lesz még itt meglepi a fagyokat illetõen:-))))))))

Alföld nem hiszem hogy kell menned a vidámparkba!

Vagy vadaspark nem tökmindegy ?

Amit a GFS (és más modellek) 192 óráig adnak, az komolyan vehetõ. Esetünkben ez lényegében a holnapra kialakuló AC helyzet, lényegtelen módosulásokkal.
Ami 192 és 240 óra között látható, azt még erõs fenntartásokkal figyelembe lehet venni. Ez még mindig az AC helyzet. Az óceánon tényleg giga ciklonok, de minket ez az AC fedettségnek hála, nem kell hogy érdekeljen. (Az Észak-Atlanti-óceánon minden télen gigaciklonok vannak)
Amit 240 órán túl mutat a modell, az mese kifújt habbal -szót se érdemel.

Én amit tudok az az hogy az Atlanti óceánra folyamatosan rászakadó hideg légtömegek generálják a ciklonokat.A másik dolog ami lehet baromság is,de egész nyáron anticiklonos idõ volt a Brit-szigeteken elég ritka,meleg nyarat okozva ezzel és felvetettem nem ezen az oldalon hanem máshol hogy ez bizony megfordulhat a télen és ez enyhe telet is okozhat otthon hogy ciklonos idõszak lesz és télen nem tud majd tartós blocking lenni legalábbis a Brit-szigetek környékén és az Atlanti-óceánon.Amúgy a többirõl gõzöm sincs majd egy hozzá értõbb személy elmagyarázza az okokat itt a fórumon.Egyszer megváltozik a helyzet az biztos,de lehet nem ebben a hónapban sõt...

Nézd meg hogy folyamatosan oda szakad le a hideg.Óceán felett természetesen miért ne generálódna ciklon?Enyhe páradús levegõvel ütközik a fagyos légtömeg és van amitõl az útjuk során nagyon kitudnak mélyülni.Az OMSZ nem rég írt cikket a mostani Északi viharciklonról hogy nagy szerepe van a magassági jetnek a viharciklonok mélyülésében.
Link

Ameddig a GFS ellát giga ciklonok folyamatosan. Addig itt tél nem lesz míg 940-950Hpa-os ciklonok szaladgálnak. Mitõl ilyen stabil ez a rendszer? Alig, hogy az egyik ciklon elhal, már ott is a következõ. Mi táplálja ezeket a ciklonokat, hogy ennyire ki tudnak mélyülni és sokáig fent maradni? Mi kell ahhoz hogy ez a kör megszakadjon? Nincs az a Brit AC ami ezeket meg tudná állítani, hisz azonnal rátolnák az AC-t a kontinens belsejére. Valaki okosabb elmondhatná mégis, hogy mûködnek ezek a viharciklonok. Engem érdekelne.

Én tartózkodnék attól az állásponttól, hogy nincs semilyen összefüggés (nem rád értem). De a létezõ hatás feltehetõen kioltódhat más ismeretlen kényszerek hatására, vagy esetleg szuperponálódhat egyéb folyamatokra. MÁS. Mitõl függ a viharciklonosodás?

Na, akkor a hülyéskedések után jöjjön az igazság pillanata...


Link

1956-ban évszázados jelentõségû zord február: minimum közeli
1962/63, 1963/64 évszázados jelentõségû zord ikertelek: minimum közeli
1969/70, nagyhavas, hófúvásos, elég hideg tél: maximumban
1978/79 kifejezetten zord, blockingos tél: minimumközeli
1984/85, 1985/86, 1986/87 , három egymást követõ hideg tél: minimumközeli
1995/96, zord tél: minimumközeli
1998/99 abszolút minimumhoz közeli értéket hozó december, hófúvásos február: maximumban
2001/2002, 2002/2003, hideg telek: maximumban
2009/2010, különösen Északnyugat-Európában igen zord tél: minimumban

Tehát, napfoltminimumhoz közeli hideg tél: 9
Napfoltmaximumban elõfordult hideg telek száma: 4

Nézzük meg ezután az enyhe teleket is:

1956/57, kifejezetten enyhe: maximum közelében
1974/75, enyhe tél: minimum közeli
1982/83, hírhedten enyhe tél: maximum közeli
1987/88, enyhe tél: középtájon
1989/90, mérsékelten enyhe, de évszázados jelentõségû télközepi meleget hozó tél: maximumban
1997/98, enyhe tél: középtájon
2000/2001, enyhe tél: maximumban
2006/2007, roppant enyhe: minimumban

Enyhe telek napfoltmaximumban: 4
Enyhe telek napfoltminimumban: 2

Hát-hát... Közel 60 évre visszamenõleg, ha akarom, mutatkozik némi összefüggés. Mintha a hideg teleket csakugyan inkább a napfoltminimumok, az enyhéket a maximumok "vonzanák".
De vannak csattanós ellenpéldák is ebben az idõszakban. Mindjárt elsõnek ott van 1969/70 havas, hideg tele napfoltmaximumban. Utána a leszálló ágban átlagos, vagy enyhébb fajta telek jöttek. A kifejezetten enyhe 1997/98-as tél középtáji, míg a csúcsra jutó naptevékenység melletti 1998/99-es szép hideg.
A napfoltmaximumos 2000/2001-es nagyon enyhe, de a szintén maximumbeli 2001/2002, 2002/2003 nagyon hideg.
Szóval, bár úgy tûnik, van valami halvány, elnagyolt összefüggés, ebbõl jósolni biztosan nem lehet.

Korrekt!

Idõállás. Link

Köszönöm!

Babolcsai György remek tanulmánya a szeptember és a december idõjárási kapcsolata közt!

Na, akkor nézzük, mi a nagy igazság:

Link

Laci és a tavalyi december szerinted milyen volt? Mert itt akkor hótakaró volt dec.4tõl meglepi mikulás esti hózáporral egésznapi fagyival! hónap átlagosnál éppen, hogy hidegebb volt mégis sokkal téliesebbnek nézem mint a mostanit. Dai szerint 1996, 1998, 2001, 2002 december féleségre számítottam! Jelenleg még a 96-os jellegûbben bízhatunk ha Nap nem tesz keresztbe.

Igen az kivételesen jó tél volt ráadásul fehér karácsonnyal! Itt 2002 óta nem volt abszolút fehér karácsony hó és fagy is! Napfoltmaximum nem a 2000/01 télre esett nekem úgy rémlik.. És akkor fordult elõ az mint most, hogy decemberben söpörtem a faleveleket még hirhedt 2006/07 telén is elõbb sikerült a nagy október végi nov. elejei hideg betörésnek köszönhetõen. Ez a kettõ két rémálom tél volt! Remélem most nem ilyen lesz.

Mivel hónapokig nem voltam aktív és tavaly télen sem sokszor így most már feltenném a kérdésem hogy mi is az a DAI????

Feltámadt a szél és átfordult északiba, északkeletibe. Érkezik a lábas hideg

Az alacsonyabb átlaghõmérsékletû légréteg vastagsága kisebb, így ott az adott nyomási szint alacsonyabban van.

Nem kell egyetérteni a de a tény, az tény marad:-)

Van olyan megfigyelés, hogy a nagyon zord telek rendszerint napfoltminimumok táján állnak elõ.
Eszerint nem sok jóra számíthatnánk az idén. Szerencsére ez a szabály a legkevésbé sem abszolút érvényû: gondolj csak a zord 2002/2003-ra, mely csupán egy évvel elõzte meg a napfoltmaximumot.

Na, ha már alapkérdéseket feszegetünk ma este, nekem is lenne egy kérdésem az okosokhoz.
Megfigyeltem, hogy az 500 hpa geopotenciál és a T850 térképek mintázata eléggé hasonló.
Azaz, ahol hideg van, ott alacsonyabb a geopotenciál. Viszont a geopotenciál (érthetõ módon) cikloncentrumokban is nagyon alacsony, ahol ellenben nem szokott rendkívül hideg lenni.
Úgy veszem észre, ahol nem különösebben alacsony a légnyomás, de mégis alacsony a geopotenciál, ott nagyon hideg van.
Van igazság ebben a megfigyelésben? Egyáltalán: mi az összefüggés a hõmérséklet és a geopotenciál között?

Thermometertõl kérdezem szerinted az õszvégi második nap maximum hogyan befolyásolhatja mi telünket? Sok viharciklon miatt rossz az elõérzetem.. Kisfiam már nagyon szeretne szánkózni!

Sziasztok! Én továbbra sem értek egyet Lász kollegával, hogy ilyen a mi decemberünk... Lehet én is követem a vadasparkba Alföld-et ha december utolsó dekádján alakul ki a 6 havas nap ami mi decemberünket jellemzi. DAI nem jönne be akkor pedig borsó vetés lesz a téli szünetben.

Érdekes ez de számomra kissé már bonyolult

Szia! Valaki linkelt kétnapja egy omsz térképet ott a dunántúl pozitív volt!

Még annyit, hogy feltehetõleg ez a mechanizmus a felelõs a sarkvidék légtömegeinek rendkívüli szárazságáért, nagyon alacsony harmatpontjáért. A folyamat legtisztábban a nagyjából advekciómentes területeken tudja kifutni magát, azaz, a sarki hideg anticiklonok belsejében.

A MetNet-es térképen a napi két szélsõértékbõl számított átlaghõmérséklet a négy (vagy nyolc) napi adatból számított, 61-90-es napi középhõmérsékleti átlaghoz van viszonyítva.

Lenne egy kérdésem.

A metnetes havi középhõmérséklet eltérés térkép az a valóságot mutatja.? Mert pár napja írtam ha a Dunántúlon nem hûl átlag alá az idõ, akkor "rosszúl áll" a DAI. De lász azt írta válaszként jól áll és egy OMSZ térképet linkelt. Az tényleg nem piroslott úgy mint a metnetes térkép.

Köszönöm a válaszotokat eéõre is.

Teljesen megizzadtam kint, de aztán feltámadt a szél, a 8 fokot levitte 7,3-re, felfrissült a levegõ, nem olyan fülledt, mint 6 óra felé..

Igen, ezek az 50-es lökések itt is enyhítik a verejtékezést valamelyest

Na, na -itt azért nagyon ravasz fizikai folyamatokról van szó. Ha a kisugárzás kvázi akadálytalan (kellõen hosszú, végig felhõtlen éjszaka), és a gyenge légmozgás miatt a levegõ fajsúly szerinti elrendezõdést vesz fel, valamint szintén emiatt a magasban elhelyezkedõ melegebb levegõ sem tud lekeveredni, akkor feltételezhetjük, hogy a minimumhõmérsékletet a talaj közeli légréteg harmatpontja fogja meghatározni. Egészen pontosan, a minimumhõmérséklet jó közelítéssel megegyezik majd a harmatponttal.
A harmatpont alá elvileg azért nem tud hûlni a levegõ, mert ennél a hõmérsékletnél megindul a vízgõz kicsapódása, és a felszabaduló látens hõ gátját képezi a további lehûlésnek.
A bajok szerintem ezzel az egyszerû(nek feltételezett) mechanizmussal vannak. Elvileg a harmatpontját elért levegõbõl éppen annyi vízgõz csapódik ki, hogy az újra elérje a 100%-os relatív páratartalom állapotát, azaz, vízgõzre nem túltelített, hanem éppen telített legyen.
Nekem viszont az a nézetem, hogy a kicsapódás, mint folyamat önfenntartó, és éppen ezért kicsit "túlszalad" a páratelítettségen: még akkor is folytatódik, mikor a relatív páratartalom már 100% alá csökkent valamivel (mondjuk, 98%)
Ekkor újra adott a kisugárzási lehûlés lehetõsége egészen addig, míg a lehûlõ levegõ ismét 100%-ig telített lesz, mikor is megint kicsapódik egy adag vízgõz, felszabadul valamekkora látens hõ. Ilyenkor egy idõre megint megáll a lehûlés. Egyébként a felszabadult látens hõ is minduntalan kisugárzik, csak ideig-óráig képes megakadályozni a további hûlést.
Tehát, a folyamatot a következõképpen képzelem el: az elsõ etapban a levegõ elég gyorsan lehûl a kezdeti harmatpontig. Innen apró lépcsõkben hûl tovább a kicsapódás-lehûlés-újabb kicsapódás sémának megfelelõen. Közben abszolút vízgõztartalma csökken, harmatpontja mind alább száll. Tehát, a folyamat révén a levegõ mind szárazabbá, hidegebbé válik, és bizony lehûlhet a kezdeti harmatpont alá.
Ennek feltétele természetesen a hosszas kisugárzás. Nyáron igen száraz levegõben az a gyakori, hogy a kezdeti harmatpontot se éri el a hûlõ levegõ -egyszerûen azért, mert nem elég hosszú az éjszaka a kellõ kisugárzáshoz.

Itt is 8 fok van még mindig. Csak azt nem tudtam eddig, hogy ez hõség! Bár az erõs lökésekkel kísért ÉNy-i szél enyhíti a hõséget.