Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A Visszatekintõbe terveztem betenni, de persze ez részletkérdés.
Nahát, akkor én megpróbálok némi új információval szolgálni. Nem vitatom, hogy a légkör kaotikus rendszer, és hogy egy bizonyos állapotnak többféle, idõ múltával pedig nagyon sokféle kimenetele lehetséges.
Vannak ellenben az idõjárásnak olyan faktorai, melyek jóval kevésbé kaotikusak, mint a levegõnek, mint gáznak a mozgásai. Ilyen például a szibériai hótömeg, vagy a sarki jég.
A hó jelenléte önerõsítõ folyamatokat indít el: felszíne visszaveri a napsugarak legnagyobb részét, nemigen tud ezen az úton felmelegedni. Ugyanakkor hõszigetelõ tulajdonsága folytán megakadályozza, hogy az alatta levõ földfelszín hõje elérje a fölötte elterülõ légréteget. Mindezek következtében a hosszú szubarktikus éjszakákon a hófelszín fölötti levegõ rendkívül lehûl. A lehûlés anticiklonokat generál, azok pedig fenntartják a derült éghez, a kisugárzáshoz szükséges leszálló légmozgást. Az ilyen "ördögi kör" a káosz állapotában is biztosan fennmarad egy ideig. A szibériai hómennyiség a Hari-féle prediktor egyik eleme, feltehetõleg éppen a fentiek miatt bír elõjelzõ hatással.
A másik elem egy bizonyos légnyomás-eloszlási mintázat: közép-európai alacsony nyomás+észak-atlanti magas nyomás vs. közép-európai magas nyomás+észak-atlanti alacsony nyomás.
Ez az elem a minket érintõ hidegleszakadások lehetõségét fejezi ki. Nem mindegy, hogy a hómezõk fölött felhalmozódott fagyos levegõ el tud-e jutni hozzánk, vagy sem.
E két elem között is van kapcsolat, de ennek kielemzése meghaladja lehetõségeimet. Illetve, talán a meridionális hõcsere ciklusain keresztül függenek össze.
Szóval, arra kívántam rávilágítani, hogy a sarki-szubarktikus hidegbázis kiépülése, regenerálódási hajlama az egyes téli szezonokban eléggé determináltnak látszik.
Hogy a krioszféra hogy reagál a nyár végi, õsz eleji besugárzás csökkenésre, érzésem szerint elég sokat elmond a továbbiakról. Hogy milyen ütemben alakulnak ki,ill. regenerálódnak a sarki hidegtömegek, hogy ezek mutatnak-e leszakadási hajlamot vagy sem, az nagyon jellemzõ az adott õszre és télre. Ezek a jellemzõk pedig nemegyszer fennmaradnak az õsz és tél teljes idõtartamára.
Vannak ellenben az idõjárásnak olyan faktorai, melyek jóval kevésbé kaotikusak, mint a levegõnek, mint gáznak a mozgásai. Ilyen például a szibériai hótömeg, vagy a sarki jég.
A hó jelenléte önerõsítõ folyamatokat indít el: felszíne visszaveri a napsugarak legnagyobb részét, nemigen tud ezen az úton felmelegedni. Ugyanakkor hõszigetelõ tulajdonsága folytán megakadályozza, hogy az alatta levõ földfelszín hõje elérje a fölötte elterülõ légréteget. Mindezek következtében a hosszú szubarktikus éjszakákon a hófelszín fölötti levegõ rendkívül lehûl. A lehûlés anticiklonokat generál, azok pedig fenntartják a derült éghez, a kisugárzáshoz szükséges leszálló légmozgást. Az ilyen "ördögi kör" a káosz állapotában is biztosan fennmarad egy ideig. A szibériai hómennyiség a Hari-féle prediktor egyik eleme, feltehetõleg éppen a fentiek miatt bír elõjelzõ hatással.
A másik elem egy bizonyos légnyomás-eloszlási mintázat: közép-európai alacsony nyomás+észak-atlanti magas nyomás vs. közép-európai magas nyomás+észak-atlanti alacsony nyomás.
Ez az elem a minket érintõ hidegleszakadások lehetõségét fejezi ki. Nem mindegy, hogy a hómezõk fölött felhalmozódott fagyos levegõ el tud-e jutni hozzánk, vagy sem.
E két elem között is van kapcsolat, de ennek kielemzése meghaladja lehetõségeimet. Illetve, talán a meridionális hõcsere ciklusain keresztül függenek össze.
Szóval, arra kívántam rávilágítani, hogy a sarki-szubarktikus hidegbázis kiépülése, regenerálódási hajlama az egyes téli szezonokban eléggé determináltnak látszik.
Hogy a krioszféra hogy reagál a nyár végi, õsz eleji besugárzás csökkenésre, érzésem szerint elég sokat elmond a továbbiakról. Hogy milyen ütemben alakulnak ki,ill. regenerálódnak a sarki hidegtömegek, hogy ezek mutatnak-e leszakadási hajlamot vagy sem, az nagyon jellemzõ az adott õszre és télre. Ezek a jellemzõk pedig nemegyszer fennmaradnak az õsz és tél teljes idõtartamára.
Ha meglesz, majd tedd be az éghajlatváltozásba, onnan nem fut ki olyan hamar...
Ferri : lehet, valahol elvesztettem a fonalat, de a tudomány legalapvetõbb két mozgatórugója a kutatás és szkepticizmus: azaz mindent vizsgálunk és semmit sem hiszünk el bemondásos alapon. Enélkül még valahol a barlangban rágcsálnánk a mammutcsontot.
Valaki az egész tudományt úgy képzeli el, hogy gonosz szakállas bácsik fehér köpenyben lassan kínozzák a nem szakmabeli de mindent felfedezõ szegény amatõröket, mindent kitalálnak, hogy megvédjék a saját várukat a fejlõdéstõl, a legdurvábban konzervatívok.
Persze akinek minimális rálátása van, az tudja, hogy a tudomány a legkevésbé konzervatív a világ összes "áramlata" közül, elvben mindenkit meghallgatnak és mindenkit egyformán bírálnak el. Sajnos, mivel itt is emberek irányítanak, ez az elv nem tud 100%-osan érvényesülni, de még mindig fényévekkel jobb, mint más területen.
Ha meg valaki tudományos kérdésekben akar hozzászólni annak nem opció hanem kötelezõ a tudományos elveket elfogadni.
Én nem akarok rátukmálni senkire semmit, alapból feltételezem, hogy aki ide ír, azt azért elfogadja, hogy amit ma ismerünk a meteorológiában, azt nem teafûbõl jósolták ki, hanem évszázadok kõkemény kutatás és szkepticizmus útján kristályosodott ki.
Éppen elég oldal van, ahol az ezoterikus baromságok terjednek, legalább itt, ahol elvileg szakmaiság van, itt kerüljük már el ezeket..
Ferri : lehet, valahol elvesztettem a fonalat, de a tudomány legalapvetõbb két mozgatórugója a kutatás és szkepticizmus: azaz mindent vizsgálunk és semmit sem hiszünk el bemondásos alapon. Enélkül még valahol a barlangban rágcsálnánk a mammutcsontot.
Valaki az egész tudományt úgy képzeli el, hogy gonosz szakállas bácsik fehér köpenyben lassan kínozzák a nem szakmabeli de mindent felfedezõ szegény amatõröket, mindent kitalálnak, hogy megvédjék a saját várukat a fejlõdéstõl, a legdurvábban konzervatívok.
Persze akinek minimális rálátása van, az tudja, hogy a tudomány a legkevésbé konzervatív a világ összes "áramlata" közül, elvben mindenkit meghallgatnak és mindenkit egyformán bírálnak el. Sajnos, mivel itt is emberek irányítanak, ez az elv nem tud 100%-osan érvényesülni, de még mindig fényévekkel jobb, mint más területen.
Ha meg valaki tudományos kérdésekben akar hozzászólni annak nem opció hanem kötelezõ a tudományos elveket elfogadni.
Én nem akarok rátukmálni senkire semmit, alapból feltételezem, hogy aki ide ír, azt azért elfogadja, hogy amit ma ismerünk a meteorológiában, azt nem teafûbõl jósolták ki, hanem évszázadok kõkemény kutatás és szkepticizmus útján kristályosodott ki.
Éppen elég oldal van, ahol az ezoterikus baromságok terjednek, legalább itt, ahol elvileg szakmaiság van, itt kerüljük már el ezeket..
Részben jogos, részben viszont felesleges ez a vita, hozzám met4ever megkozelítése áll a legkozelebb, az a tény, hogy még rengeteget nem tudunk bolygónk klímájának alapveto osszefuggéseirol, még nem ok arra, hogy másoknak rátukmáljuk a saját agnoszticista/szkepticista álláspontunkat. A tudósból (meg a tudomány amator kovetoibol) nem szabad, hogy kivesszen a lelkesedés, a kíváncsiság és tudásszomj, amely megannyi kemény diót segített feltorni. Ahogy sikerult behatolni az atom belsejébe, eljutni a világ kezdetén, a Nagy Bumm elso mikropillanataiban uralkodó viszonyok megértéséhez és megfejteni egy sor egykor megoldhatatlan tudományos rejtélyt, meggyozodésem szerint sikerul egyszer majd a globális éghajlati viszonyok dinamizmusának megértéséhez, a humán és a természetes klímaváltozás arányainak megkozelítoleg pontos meghatározásához. Azt sohasem fogjuk tudni megmondani, 10-12 napon túl 1-1 helyen milyen lesz az idojárás, de az igenis lehetséges és elérheto cél, hogy idovel meg tudjuk nagy vonalakban mondani, hogy egy alapvetoen huvosebb vagy melegebb periódus vár-e ránk, kontinentális vagy inkább óceáni hatások túlsúlya felé haladunk-e, és jó néhány egyéb alapveto klíma-paramétert is nagy vonalakban kitapintani. Ember, kuzdve kuzdjél és bízva bízzál - ez az én mottóm, ebbol az alapállásból kozelítem meg a dolgokat. Szép estét mindenkinek 
Jó nektek Na majd holnap itt is meglesz a 12 fok, ha nem ködölünk be
Na majd holnap itt is meglesz a 12 fok, ha nem ködölünk be 
Egyelõre semmi újat nem hozott ez a ki mit tud, talán egy kicsit ez is lapos, a dinamika még fokozható?! 
Látom, sikerült alaposan belecsapnom a lecsóba a kijelentéseimmel.
Kissé hadd világítsam meg állításaimat, míg bizonyos kollégák teljesen félre nem értik azokat.
Amit mondtam, az nem hit kérdése: közel 40 õsz és tél gondos megfigyelése áll mögöttük. Bizonyos összefüggések önként, minden erõltetés nélkül kínálkoztak ebbõl.
De meg kell mondjam, nekem is vannak kétségeim. Távol áll tõlem, hogy a fanatikusok szûklátókörû magabiztosságával állítsak dolgokat. Azt mondom, a 40 õsz és tél megfigyelése alapján idén inkább egy hidegebb fajta télelõt, télközepet tudok elképzelni. Ha véletlenül mégis kifejezetten enyhe tél jönne, azon csodálkoznék, de nem rendkívüli módon. Mint érdekes, tanulságos esetet megõrizném az emlékezetemben.
Az is világos, hogy a 40 év, bármilyen hosszú idõ egy ember életében, elég kevés ahhoz, hogy belõle általános érvényû szabályokat állítsunk fel. Lász azt is megmondta, hogy úgy látszik, a Hari-féle prediktor elég jól mûködik meridionális érákban, de csõdöt mond a zonálisokban.
A kaotikus rendszerek matematikájához nem értek, ezért érdemben nem tudom vitatni a szakértõk álláspontját. Abból indulok ki, hogy igazuk van.
A tiszta matematika épülete önmagában véve logikailag kikezdhetetlen, de természettudományok esetén mindig kérdés ennek a megfigyelésekhez való viszonya. Ha az empiria következetesen mást mutat, mint a jelenség matematikai modellje, úgy a matematikusoknak kell elgondolkodniuk a dolgon.
Mivel a rigorózus és skrupulózus tudósember csak a statisztikailag kimutatható összefüggéseket ismeri el (talán még ezeket sem könnyen, fenntartás nélkül) ezért elhatároztam, hogy a GFS archívum alapján megvizsgálom, milyen volt a kora õszi hidegelárasztások gyakorisága hazánkban kifejezetten hideg, illetve kifejezetten enyhe telek elõtt. A kimutatást még nem készítettem el, magam is kíváncsi vagyok az eredményre. Akármit is találok majd, meg fogom írni a fórumba.
Kissé hadd világítsam meg állításaimat, míg bizonyos kollégák teljesen félre nem értik azokat.
Amit mondtam, az nem hit kérdése: közel 40 õsz és tél gondos megfigyelése áll mögöttük. Bizonyos összefüggések önként, minden erõltetés nélkül kínálkoztak ebbõl.
De meg kell mondjam, nekem is vannak kétségeim. Távol áll tõlem, hogy a fanatikusok szûklátókörû magabiztosságával állítsak dolgokat. Azt mondom, a 40 õsz és tél megfigyelése alapján idén inkább egy hidegebb fajta télelõt, télközepet tudok elképzelni. Ha véletlenül mégis kifejezetten enyhe tél jönne, azon csodálkoznék, de nem rendkívüli módon. Mint érdekes, tanulságos esetet megõrizném az emlékezetemben.
Az is világos, hogy a 40 év, bármilyen hosszú idõ egy ember életében, elég kevés ahhoz, hogy belõle általános érvényû szabályokat állítsunk fel. Lász azt is megmondta, hogy úgy látszik, a Hari-féle prediktor elég jól mûködik meridionális érákban, de csõdöt mond a zonálisokban.
A kaotikus rendszerek matematikájához nem értek, ezért érdemben nem tudom vitatni a szakértõk álláspontját. Abból indulok ki, hogy igazuk van.
A tiszta matematika épülete önmagában véve logikailag kikezdhetetlen, de természettudományok esetén mindig kérdés ennek a megfigyelésekhez való viszonya. Ha az empiria következetesen mást mutat, mint a jelenség matematikai modellje, úgy a matematikusoknak kell elgondolkodniuk a dolgon.
Mivel a rigorózus és skrupulózus tudósember csak a statisztikailag kimutatható összefüggéseket ismeri el (talán még ezeket sem könnyen, fenntartás nélkül) ezért elhatároztam, hogy a GFS archívum alapján megvizsgálom, milyen volt a kora õszi hidegelárasztások gyakorisága hazánkban kifejezetten hideg, illetve kifejezetten enyhe telek elõtt. A kimutatást még nem készítettem el, magam is kíváncsi vagyok az eredményre. Akármit is találok majd, meg fogom írni a fórumba.
Hát ha ezt személyeskedésnek vetted, akkor ahhoz csak gratulálni tudok, de most tényleg tévedsz, mert nem volt az.
-------------------------
Zabaron lassan már fagy van, de az IR mûholdkép alapján mintha terjeszkedne a felhõzet.
-------------------------
Zabaron lassan már fagy van, de az IR mûholdkép alapján mintha terjeszkedne a felhõzet.
"Régen úgy tudták, hogy a Föld lapos." Az ókor elõtti idõkre igaz, azóta nem! A középkorban is tudták, csak nagyon kevés gömbi ábrázolás (pl. OT térkép gömként ábrázolása), utalás maradt fenn, mert ugyebár a Földet térképeken nem gömbként szokás ábrázolni, hanem kilapítva síkban. Ha valaki visszanézi 800-1000 év múlva a mai atlaszainkat, az is joggal gondolhatná, hogy kik ezek az "idióták", akik laposnak hitték a Földet. (Nem pont ezekkel a szavakkal, de lényegében így az oktató is elmondta ezeket térképtörténet kurzuson.)
Ezt meg tavaly:
Erõs szkeptikusságomat a hosszútávú elõrejelzéssel kapcsolatban az határozza, meg, hogy hiába próbálunk millió és millió kiindulási adatot beletömni egy számítógépbe, ha 3-5-7 napra rá összehasonlítjuk a kiindulási adatokat a 3. 5. 7. napra, egész biztosan kisebb-nagyobb eltéréseket tapasztalunk, amik exponenciálisan erõsödnek fel, így ahogy már írtam máskor, egy lepkepuki ma kint az óceánon, gyökeresen változtatja meg a ma elképzelt, 2 hét múlva elérõ idõjárásunkat.
Erõs szkeptikusságomat a hosszútávú elõrejelzéssel kapcsolatban az határozza, meg, hogy hiába próbálunk millió és millió kiindulási adatot beletömni egy számítógépbe, ha 3-5-7 napra rá összehasonlítjuk a kiindulási adatokat a 3. 5. 7. napra, egész biztosan kisebb-nagyobb eltéréseket tapasztalunk, amik exponenciálisan erõsödnek fel, így ahogy már írtam máskor, egy lepkepuki ma kint az óceánon, gyökeresen változtatja meg a ma elképzelt, 2 hét múlva elérõ idõjárásunkat.
Én szerettem volna elkerülni a személyeskedést, de úgy látszik végsõ érvként ez a reflex mûködik nálad.
Eleve az elsõ beírásod is (a látszat ellenére) tisztán személyeskedés volt, én próbáltam érvekkel bemutatni a tévedésed, de a reakciód megmaradt az óvodás/leereszkedõ szinten, így egyetértek, felejtsd el, amit írtam..
Mások majd vitatkoznak, mivel vitaindítónak szántam, kissé felpörgetni itt az állóvizet, de aki nem akar, annak nem kell beszállni a vitába.
Eleve az elsõ beírásod is (a látszat ellenére) tisztán személyeskedés volt, én próbáltam érvekkel bemutatni a tévedésed, de a reakciód megmaradt az óvodás/leereszkedõ szinten, így egyetértek, felejtsd el, amit írtam..
Mások majd vitatkoznak, mivel vitaindítónak szántam, kissé felpörgetni itt az állóvizet, de aki nem akar, annak nem kell beszállni a vitába.
Köszönöm, hogy helyettem reagáltál, remélem Floo se gondolta komolyan azt az állítását, hogy a légkör nem kaotikus viselkedésû, mivel az egész káoszelmélet pont a légkörkutatásból nõtt ki
Link
Nekem ezzel a determinisztikus káosszal is bajom van, mert amint lemegyünk elemi részecske szintre, akkor megjelenik egy új bizonytalansági tényezõ ala Heisenberg.
Ezért - mégha elvben egy pontos mérés után képesek lehetnénk elõrejelezni, fizikailag lehetetlen pontos mérést végrehajtani, mivel maga a mérés változtatná meg a kiindulási feltételeket.
Link
Nekem ezzel a determinisztikus káosszal is bajom van, mert amint lemegyünk elemi részecske szintre, akkor megjelenik egy új bizonytalansági tényezõ ala Heisenberg.
Ezért - mégha elvben egy pontos mérés után képesek lehetnénk elõrejelezni, fizikailag lehetetlen pontos mérést végrehajtani, mivel maga a mérés változtatná meg a kiindulási feltételeket.
Én sajnos nem vagyok olyan okos ember, mint te, ezért ennél mélyebb szinten nem is tudok és fõként nem is akarok vitatkozni.
Itt nem "igazi" káoszról van szó, hanem ún. determinisztikus káoszról, ami azt jelenti, hogy ha ismernénk az összes kormányzó egyenletet, akkor leírhatók lennének a jövõbeli állapotok (=determinisztikus), de ehhez a kezdeti állapotot is teljesen pontosan kellene ismerni. Az utóbbi hiányában hiába leírható a rendszer - de mivel determinisztikus káosz jellemezõ rá - ezért rendkívül érzékeny a kezdeti feltételekre, így ezek hiányában sajnos még sem tudjuk kihasználni a determinisztikusságát, legfeljebb addig, ameddig adott esetben a kezdeti feltétel hibái még nem okoznak túl nagy széttartást a lehetséges jövõbeli állapotokban.
Afelõl nincs kétségem, hogy a propagandát pénzelik, de afelõl sem, hogy a mûkõdõ távkapcsolatok kutatását is. Ez utóbbi viszont érthetõ okokból nem fog megjelenni a Metropol hasábjain, de valószínûleg a tankönyvekben sem... A meteorológia áttörést akkor fog elérni, ha megtalálja a hidroszféra kulcspontjait. Ezek pedig a SST mintázatok körül keresendõk. Az egyik legismertebb "ha-akkor" kapocs a közismert El-nino jelenség.
Persze, mert ha nem jön be valami rövid vagy hosszútávú elõrejelzés, vagy bármilyen idõjárással kapcsolatos állítás, akkor rá lehessen fogni, hogy azért nem jött be, mert kaotikus, mert káoszelméleten alapszik, így a szakemberek mintegy védve vannak.
Könnyebb ráfogni, hogy kaotikus, mint rájönni a titkok nyitjára.
Egyébként szerintem nem kaotikus.
Könnyebb ráfogni, hogy kaotikus, mint rájönni a titkok nyitjára.
Egyébként szerintem nem kaotikus.
Nem vagyok képben, hogy itt mekkora és miylen irányú kutatások folynak, gondolom leginkább azokat a kutatásokat pénzelik, amik nem nagyon térnek el a nemzetközi általános irányzattól (azaz óriási a felmelegedés, és mindmeghalunk)
Joejack: a kijelentéslogikai hiba: abból, hogy VALAMELYIK tudományos állítást késõbb valamikor megcáfolnak, még nem következik, hogy MINDEN tudományos állítást meg fognak cáfolni.
Ez a "tagadd, a nincsen rózsa tövis nélkül állítást" érettségi feladat
Joejack: a kijelentéslogikai hiba: abból, hogy VALAMELYIK tudományos állítást késõbb valamikor megcáfolnak, még nem következik, hogy MINDEN tudományos állítást meg fognak cáfolni.
Ez a "tagadd, a nincsen rózsa tövis nélkül állítást" érettségi feladat
Az éghajlattan egyik tetszhalott kutatási területe a távkapcsolatok feltérképezése. De senki ne gondolja, hogy ennek a területnek az eredményeit nagy dobra verik. A különbözõ SST mintázatok sokszorta nagyobb hatással vannak a légköri folyamatokra, mint azt gondolnánk.
Igen, vártam már ezt az érvet, úgy hívják, hogy szalmabáb érvelés, az érvelési hibák egyike
: azzal, hogy az egyik állításomat kiemeled és "látszólag" megcáfolod, ezzel úgy szeretnéd beállítani ,hogy a hozzászólás többi része is hamis.
De a te állításod sem áll meg, mivel a Föld laposságát dogma alapján nyilvánították ki, a kaotikus rendszerek megjósolhatatlanságát matematikailag bizonyítani lehet.
Emellett ráadásul a tudomány nem azt állítja (ahogy én sem), hogy ez a jövõben is lehetetlen, hanem azt, hogy a jelenlegi módszerekkel lehetetlen.
: azzal, hogy az egyik állításomat kiemeled és "látszólag" megcáfolod, ezzel úgy szeretnéd beállítani ,hogy a hozzászólás többi része is hamis.
De a te állításod sem áll meg, mivel a Föld laposságát dogma alapján nyilvánították ki, a kaotikus rendszerek megjósolhatatlanságát matematikailag bizonyítani lehet.
Emellett ráadásul a tudomány nem azt állítja (ahogy én sem), hogy ez a jövõben is lehetetlen, hanem azt, hogy a jelenlegi módszerekkel lehetetlen.
Régen úgy tudták, hogy a Föld lapos.
Ma úgy tudják, hogy a légkör egy "megfejthetetlen" kaotikus rendszer.
Ma úgy tudják, hogy a légkör egy "megfejthetetlen" kaotikus rendszer.
Ezekkel a hozzászólásokkal tökéletesen egyetértek.
Ez a vita már jó régóta megy itt a fórumokon, gyakorlatilag az indulás (2002) óta
Akkor született a "bezzeg RÉGEN mekkora telek voltak" kifejezés is RÉGEN = amerikai elnök
Emlékszem milyen hiú volt a Metnet pl. az Idõképpel szemben a nagy szakmaiságára, mégis a hangadók azok közül kerültek ki, akiknek - amikor kértem ,hogy támasszák alá a jóslataikat - egyetlen érvük és bizonyítékuk az volt, hogy "nem hisznek a matematikában".
Szeke: ezért is emeltem ki, hogy a HS prediktor üdítõ kivétel a többi libacsontból jóslások közt, csak a legnagyobb tisztelettel tudok érezni iránta.
Én nem látom azt a rengeteg ha - akkor típusú összefüggést...
Ez a vita már jó régóta megy itt a fórumokon, gyakorlatilag az indulás (2002) óta
Akkor született a "bezzeg RÉGEN mekkora telek voltak" kifejezés is
RÉGEN = amerikai elnökEmlékszem milyen hiú volt a Metnet pl. az Idõképpel szemben a nagy szakmaiságára, mégis a hangadók azok közül kerültek ki, akiknek - amikor kértem ,hogy támasszák alá a jóslataikat - egyetlen érvük és bizonyítékuk az volt, hogy "nem hisznek a matematikában".
Szeke: ezért is emeltem ki, hogy a HS prediktor üdítõ kivétel a többi libacsontból jóslások közt, csak a legnagyobb tisztelettel tudok érezni iránta.
Én nem látom azt a rengeteg ha - akkor típusú összefüggést...
Hari Seldon prediktora statisztikai alapon bizonyult helyesnek, tehát nem hit kérdése a dolog. (Igen, tudom, volt két "zaj" az adatsorban, de ettõl még mûködik) A kaotikus rendszer pedig bizony nem kis számban tartalmaz "ha-akkor" típusú összefüggéseket is. Az éghajlati távkapcsolatok attól még léteznek, hogy nemigen hallani róluk.
Nagyapámat már gyermekkorában nagyon érdekelte az idõjárás. 5-6 évesen rendszeresen nézte a nyári zivatarokat , figyelte a felhõket , és szinte minden évszakban érzett valami csodás , valami új dolgot. Úgy 6 évesen (!) elhatározta hogy õ ezzel akar majd foglalkozni. Amikor iskolába került , egyre több nehézsége akadt: nem ment neki az olvasás , nem tudott megtanulni írni. Ezért pár hónap után speciális iskolába iratták. A szülei nagyon csodálkoztak ezen , hogy ilyen döntést kellett hozniuk , hiszen az oviban olyan okosnak tûnt. Az új suliban nagyapám elhatározta , hogy a könyvtárból idõjárással , éghajlattan-nal kapcsolatos könyveket vesz ki. És láss csodát , megtanult olvasni , és milyen könnyen ment már neki. 8 évesen folyamatosan , szépen olvasott már és ezzel együtt az írása is sokat fejlõdött. 9 évesen átíratták egy normál iskolába és a második legjobb tanuló lett.
2008-11-05-én írtam:
Én úgy gondolom, ebbe a borzasztóan összetett rendszerben, ha holnapután az egyik összetevõje megváltozik, az a két hónappal késõbbi történéseket alapjában változtathatja meg.
2010-11-01:
Több éve gondolom és írom, hogy egy olyan fantasztikusan összetett és bonyolult "gépezet" ez, hogy egy egészen apró változtatás a jelenben és a jövõben exponenciálisan érvényesül.
Szintén 2010 november:
Évekkel ezelõtt sokkal többen hittek az októberben elõrejelezhetõ dec.-jan. februári idõjárás tuti elõrejelzésében, ma már sokkal többen vannak akik rájönnek, hogy ebben a szinte kaotikus rendszerben a mai kiindulási helyzetet nézve, "A" folyamat prognosztizálható, ha a 5 nap múlva nézzük, nem kizárt, hogy a sokadik, akár "M"-dik folyamat vezethetõ le akár csak egy hónapra is, nem még 2-re vagy 3-ra.
Az "A" és az "M" között az ég és föld viszonyt akartam kifejezni.
Az meg amikor a mai szinoptikus felállásból próbál valaki a télre vonatkoztatni olyan összefüggésben, hogy egy hasonló 19xx-as felállás után mi következett 19xx decemberében meg januárjában, nos szerintem az is erõs tévút.
Magamat is azok közé sorolom, akiknek elég kevés esélye lenne megérteni a számítások pontos menetét.
Annyit tudok, hogy a világ sokkal bonyolultabb annál, hogy bárki, itt a fórumon képes lenne felfogni, legfõképpen azok, akik biztosan tudják, hogy mi az összefüggés a libacsont meg a tél hõmérséklete között
Annyit tudok, hogy a világ sokkal bonyolultabb annál, hogy bárki, itt a fórumon képes lenne felfogni, legfõképpen azok, akik biztosan tudják, hogy mi az összefüggés a libacsont meg a tél hõmérséklete között
Tavaly én is éreztem, fel is jött pár kiló, de a nyáron indokolatlanul folytatódott a jelenség. Most megállt, úgyhogy szerintem ugyanolyan telünk lesz, mint tavaly. 
Lassan olyan ez mint a ki mit tud? Tény, a mai napot kellemes õszi idõ gyenge légmozgás és 18,2 fok Tmax. jellemezte alapvetõen
Tény, a mai napot kellemes õszi idõ gyenge légmozgás és 18,2 fok Tmax. jellemezte alapvetõen 
A nagyapámnak meg iszonyúan fáj a bal lába , és ez csak kemény tél elõtt szokott nála elõfordulni. 
xd
xd
Micsoda? Az, hogy szolgáljanak valamilyen bizonyítékkal az állításaik alátámasztására?
Mert ez így csak a horoszkópok szintjén van.
A tanultemberségre mindössze annyi kívánalom van, hogy amikor az ember tanul, akkor rájön önmaga korlátoltságára és megfelelõ szerénységgel áll a dolgokhoz, nem pedig kinyilatkoztat és aki nem hiszi az egy gáncsoskodó.
Én készséggel elhiszek minden elõrejelzést, amint alá van támasztva megfelelõ eszközökkel, de addig hadd ne fogadjam el azért, mert azt xy mondta.
A legnagyobb kedvencem: amikor valaki a fél évvel ezelõtti kommentjét citálja vissza, hogy neki mennyire bejött, amit akkor "jósolt".
A tudomány jelenlegi állása szerint NEM létezik 2 hétnél távolabbi elõrejelzés, az éghajlati átlaghoz képest plusz információt hordozna.
A két hét is már nagyon a határon van, az információtartalom az idõvel exponenciálisan csökken, ráadásul függ az idõjárási helyzettõl, elõrejelzett paramétertõl
Az is nagyon valószínû, hogy ezzel a módszerrel a hiba nem is csökkenthetõ egy bizonyos szint alá, azaz a mérések pontosításával vagy a számításkapacitás növelésével egy idõtávnál távolabb nem növelhetõ az elõrejelzés pontossága.
Személyes véleményem az, hogy ebben változás csak egy másik matematika feltalálásával várható, vagy egyáltalán nem várható
Mert ez így csak a horoszkópok szintjén van.
A tanultemberségre mindössze annyi kívánalom van, hogy amikor az ember tanul, akkor rájön önmaga korlátoltságára és megfelelõ szerénységgel áll a dolgokhoz, nem pedig kinyilatkoztat és aki nem hiszi az egy gáncsoskodó.
Én készséggel elhiszek minden elõrejelzést, amint alá van támasztva megfelelõ eszközökkel, de addig hadd ne fogadjam el azért, mert azt xy mondta.
A legnagyobb kedvencem: amikor valaki a fél évvel ezelõtti kommentjét citálja vissza, hogy neki mennyire bejött, amit akkor "jósolt".
A tudomány jelenlegi állása szerint NEM létezik 2 hétnél távolabbi elõrejelzés, az éghajlati átlaghoz képest plusz információt hordozna.
A két hét is már nagyon a határon van, az információtartalom az idõvel exponenciálisan csökken, ráadásul függ az idõjárási helyzettõl, elõrejelzett paramétertõl
Az is nagyon valószínû, hogy ezzel a módszerrel a hiba nem is csökkenthetõ egy bizonyos szint alá, azaz a mérések pontosításával vagy a számításkapacitás növelésével egy idõtávnál távolabb nem növelhetõ az elõrejelzés pontossága.
Személyes véleményem az, hogy ebben változás csak egy másik matematika feltalálásával várható, vagy egyáltalán nem várható
Ez erõs volt.
Az általad nem ismert, nálad többet tudókat (...), Te tudod.
Az általad nem ismert, nálad többet tudókat (...), Te tudod.
Egy a lényeg, hogy halvány fingunk sincs az idei télrõl, hisz nem vagyunk jövõbe látók...
Majd meglátjuk ha itt lesz az ideje...ennyi.
Egyébként magamon is érzem a zsírfelhalmozódást, az pedig elég kemény teleket szokott jelenteni
Majd meglátjuk ha itt lesz az ideje...ennyi.
Egyébként magamon is érzem a zsírfelhalmozódást, az pedig elég kemény teleket szokott jelenteni
Üdv a klubban! Már (még csak) ketten vagyunk, annak meg külön örülök, hogy egy tanult ember is van a csapatban.
Kedvencem a halas. Mintha a halak nem 0 - +5 fokos vízben lennének akkor is ha -40 fok van, vagy ha +5
Elképzelés van: ha jól emlékszem ez az idei volt az elmúlt 200 év leghidegebb nyara 
.. vagy csak lett volna?
Akár még igaza is lehet bárkinek, a horoszkópok is bejönnek néha.
1-2 Oroszok, bastardi: lásd fent, és a "minden idõk" valamint a "sohanemlátott mértékû" mondatok nevetséges beteljesülése..
3 A halakról: hol van az a - legalább - statisztikai elemzés, amely elegendõ adatból világosan mutatja, hogy ha a halakon október végén jelentõs (?!) a zsírfelhalmozódás, akkor a következõ tél átlagosnál hidegebb volt.
4-10: Ilyet én is tudok: decemberben +1,5& os anomális lesz, mert a kákifámon már most beértek a gyümölcsök..
Hányszor el lett mondva: nincs semmilyen kapcsolat az õsz és a tél idõjárása között: bármilyen õsz után jöhet bár milyen tél, aki ezzel ellentéteset állít, az hozzon statisztikákat, prediktorokat (mint HS féle legalább)
Mert enélkül abszolút semmi valós alapja nincs az állításnak. Csak arra jó, hogy hitegessen, meg megtévessze a kevésbé hozzáértõket. Persze úgyis az van, hogy annak lesz igaza, aki a leghangosabban ordít...
Még H.S pszichohistóriai prediktora áll a legközelebb a valósághoz, bár én ezzel is tamáskodom, mert kaotikus rendszerben véges adatsorból szabályt levonni matematikai hiba.
Azzal egyet tudok érteni ,hogy vannak valamiféle szabályszerûségek, amik az éves periódusú változásokat meg tudják határozni, de nem hiszem, hogy ilyen egyszerû ha-akkor kapcsolattal rendelkeznének
.. vagy csak lett volna? Akár még igaza is lehet bárkinek, a horoszkópok is bejönnek néha.
1-2 Oroszok, bastardi: lásd fent, és a "minden idõk" valamint a "sohanemlátott mértékû" mondatok nevetséges beteljesülése..
3 A halakról: hol van az a - legalább - statisztikai elemzés, amely elegendõ adatból világosan mutatja, hogy ha a halakon október végén jelentõs (?!) a zsírfelhalmozódás, akkor a következõ tél átlagosnál hidegebb volt.
4-10: Ilyet én is tudok: decemberben +1,5& os anomális lesz, mert a kákifámon már most beértek a gyümölcsök..
Hányszor el lett mondva: nincs semmilyen kapcsolat az õsz és a tél idõjárása között: bármilyen õsz után jöhet bár milyen tél, aki ezzel ellentéteset állít, az hozzon statisztikákat, prediktorokat (mint HS féle legalább)
Mert enélkül abszolút semmi valós alapja nincs az állításnak. Csak arra jó, hogy hitegessen, meg megtévessze a kevésbé hozzáértõket. Persze úgyis az van, hogy annak lesz igaza, aki a leghangosabban ordít...
Még H.S pszichohistóriai prediktora áll a legközelebb a valósághoz, bár én ezzel is tamáskodom, mert kaotikus rendszerben véges adatsorból szabályt levonni matematikai hiba.
Azzal egyet tudok érteni ,hogy vannak valamiféle szabályszerûségek, amik az éves periódusú változásokat meg tudják határozni, de nem hiszem, hogy ilyen egyszerû ha-akkor kapcsolattal rendelkeznének
Én örülök a mostani enyhe idõnek még, fûtés szempontjából is jó, meg ilyenkor még nem látom értelmét a hónak. Úgy is elolvadna utánna pikk-pákk. Majd November közepétõl-végétõl jöhet ezerrel a Tábornok! Link
Link
Pedig van elképzelés számtalan.
2013/14 TÉL
A lista valószínûleg nem teljes, illetve bõvül, ha valami kimaradt szóljatok.
Egyelõre nem kérdéses, hogy milyen lesz a tél.
Az is igaz viszont, hogy a tél kimenetelének az elõrejelzése, illetve a jelek felfedezése egyenesen arányos a fórumokat látogató TISZ kontra NyISZ tagok számával.
1. Az orosz tudósok szerint az elmúlt 100 év leghidegebb tele fenyeget.
2. Bastardi szerint gyilkos tél jöhet Európára
3. hofélia-d szerint hideg tél jön, mert a halain szokatlan és jelentõs a zsírfelhalmozás.
4. Hari Seldon szerint decemberre -0,8; -2,8 fokos negatív hõmérsékleti anomália várható.
5. Snowhunter szerint decemberre -2,3 fokos negatív hõmérsékleti anomália várható.
6. Lász szerint hosszú, kemény, zord tél várható, mert az elõzõ hideg teleket mind-mind
-- mély hidegleszakadások elõzik meg.
7. VáraljaMet szerint hideg tél jöhet, mert az elõzõ hideg telek mindegyiknél volt egy
-- nyáriasabb idõszak október közepe környékén, többfelé 25 fok körüli/esetleg feletti
-- hõmérsékletekkel!
8. Ferri szerint a hosszantartó délnyugati áramlás egy kemény tél nyitánya is lehet.
9. Thermometer szerint: néhány évtizedes szerény megfigyeléseim alapján úgy tûnik: ha
-- kora õsszel (szeptember és október legeleje) a ciklonok lehúzódnak a mérsékelt
-- szélességekre, illetve a kontinens centrumába, ennek megfelelõen nálunk gyakran
-- csapadékos, hátoldali hidegáramlásos az idõ -majd ezt az idõszakot októberben, november
-- elsõ felében anticiklonális, esetleg anticiklonális-gyenge elõoldali korszak követi,
-- úgy nagyon gyakran hideg december és január a folytatás.
10. Thermometer szeint: ha nagyon nincs számba vehetõ hidegleszakadás, hidegöblítés az õsz
-- elsõ felében,
-- hanem mindig délies áramlások vannak, az hideg télelõ, télközép szempontjából rossz
-- jelnek számít.
11. Thermometer szeint:Az idei az õszi idõnek legjobb forgatókönyve a hideg tél szempontjából!
Ha most mozgalmas, szeles, csapadékos idõ lenne, gyakori frontátvonulással, ha képtelen lenne
lenyugodni a légkör, nem alakulna ki délkeleti légmozgásos, magasnyomású idõ (vénasszonyok nyara), akkor
sokkal jobban aggódna a tél miatt, tehát valószínûsíthetõ a hideg tél.
12. ???
13. ???
****************************************
1. A Brit Meteorológiai Intézet egyértelmûen az átlagosnál melegebb nyárra számít, átlagos
csapadék mellett.
2. A Columbia Egyetem kutatói szintén a megszokottnál enyhébb télre számítanak hazánk
térségére vonatkozóan....
3. ...akárcsak az Amerikai Meteorológiai Szolgálat..
4. ...és egy olasz biometeorológiai kutatóközpont.
5. Zivatarzóna szerint 90%-ra biztos, hogy nem lesz hideg, havas a tél, mivel beindulni látszik a csigagyár.
6. CFS most!! a téli három hónapra, átlagos, vagy kicsit átlag feletti hõmérsékleteket számol.
7. Thermometer szeint:a tartós október végi, november eleji hideg kedvez az enyhe tél szerelmeseinek.
Ez volt a helyzet pl. 1997-ben és 2006-ban (és még számos más esetben), és zonális, tavaszias tél következett.
8. ???
9. ???
Folyt. köv.
2013/14 TÉL
A lista valószínûleg nem teljes, illetve bõvül, ha valami kimaradt szóljatok.
Egyelõre nem kérdéses, hogy milyen lesz a tél.
Az is igaz viszont, hogy a tél kimenetelének az elõrejelzése, illetve a jelek felfedezése egyenesen arányos a fórumokat látogató TISZ kontra NyISZ tagok számával.
1. Az orosz tudósok szerint az elmúlt 100 év leghidegebb tele fenyeget.
2. Bastardi szerint gyilkos tél jöhet Európára
3. hofélia-d szerint hideg tél jön, mert a halain szokatlan és jelentõs a zsírfelhalmozás.
4. Hari Seldon szerint decemberre -0,8; -2,8 fokos negatív hõmérsékleti anomália várható.
5. Snowhunter szerint decemberre -2,3 fokos negatív hõmérsékleti anomália várható.
6. Lász szerint hosszú, kemény, zord tél várható, mert az elõzõ hideg teleket mind-mind
-- mély hidegleszakadások elõzik meg.
7. VáraljaMet szerint hideg tél jöhet, mert az elõzõ hideg telek mindegyiknél volt egy
-- nyáriasabb idõszak október közepe környékén, többfelé 25 fok körüli/esetleg feletti
-- hõmérsékletekkel!
8. Ferri szerint a hosszantartó délnyugati áramlás egy kemény tél nyitánya is lehet.
9. Thermometer szerint: néhány évtizedes szerény megfigyeléseim alapján úgy tûnik: ha
-- kora õsszel (szeptember és október legeleje) a ciklonok lehúzódnak a mérsékelt
-- szélességekre, illetve a kontinens centrumába, ennek megfelelõen nálunk gyakran
-- csapadékos, hátoldali hidegáramlásos az idõ -majd ezt az idõszakot októberben, november
-- elsõ felében anticiklonális, esetleg anticiklonális-gyenge elõoldali korszak követi,
-- úgy nagyon gyakran hideg december és január a folytatás.
10. Thermometer szeint: ha nagyon nincs számba vehetõ hidegleszakadás, hidegöblítés az õsz
-- elsõ felében,
-- hanem mindig délies áramlások vannak, az hideg télelõ, télközép szempontjából rossz
-- jelnek számít.
11. Thermometer szeint:Az idei az õszi idõnek legjobb forgatókönyve a hideg tél szempontjából!
Ha most mozgalmas, szeles, csapadékos idõ lenne, gyakori frontátvonulással, ha képtelen lenne
lenyugodni a légkör, nem alakulna ki délkeleti légmozgásos, magasnyomású idõ (vénasszonyok nyara), akkor
sokkal jobban aggódna a tél miatt, tehát valószínûsíthetõ a hideg tél.
12. ???
13. ???
****************************************
1. A Brit Meteorológiai Intézet egyértelmûen az átlagosnál melegebb nyárra számít, átlagos
csapadék mellett.
2. A Columbia Egyetem kutatói szintén a megszokottnál enyhébb télre számítanak hazánk
térségére vonatkozóan....
3. ...akárcsak az Amerikai Meteorológiai Szolgálat..
4. ...és egy olasz biometeorológiai kutatóközpont.
5. Zivatarzóna szerint 90%-ra biztos, hogy nem lesz hideg, havas a tél, mivel beindulni látszik a csigagyár.
6. CFS most!! a téli három hónapra, átlagos, vagy kicsit átlag feletti hõmérsékleteket számol.
7. Thermometer szeint:a tartós október végi, november eleji hideg kedvez az enyhe tél szerelmeseinek.
Ez volt a helyzet pl. 1997-ben és 2006-ban (és még számos más esetben), és zonális, tavaszias tél következett.
8. ???
9. ???
Folyt. köv.
Nagyon cuki! Ránkfért egy gyászos nyárvég és pocsék szeptember után. Kezdem szeretni ezt az õszt. És jót tesz a fûmag kikelésének is.
Na igen
Meg tavasszal, ha múlt héten 20 fok volt, most 30 van, akkor jövõ héten 40 lesz...
Amikor más arányosság nincs, csak egyenes...
Amúgy ez teljesen érthetõ: az átlagember lelki világától a káosz távol áll, mindenben az élet megszokott törvényeit szeretné belelátni. Kellemes érzés, ha azt gondoljuk, hogy érjük. Valószínûleg az emberek 99%-a, ha élete végéig próbálkozna, akkor se értené meg azokat a számításokat, amiket egy meteorológiai modell használ, sokkal egyszerûbb, ha olyanokat mondunk, hogy "megfigyelésem szerint, ha ekkor ez van, akkor ez lesz", "tapasztalataim alapján, ha december 8-án 4 varjú repül kelet felé, akkor februárban meleg lesz" és társai.
Meg tavasszal, ha múlt héten 20 fok volt, most 30 van, akkor jövõ héten 40 lesz...
Amikor más arányosság nincs, csak egyenes...
Amúgy ez teljesen érthetõ: az átlagember lelki világától a káosz távol áll, mindenben az élet megszokott törvényeit szeretné belelátni. Kellemes érzés, ha azt gondoljuk, hogy érjük. Valószínûleg az emberek 99%-a, ha élete végéig próbálkozna, akkor se értené meg azokat a számításokat, amiket egy meteorológiai modell használ, sokkal egyszerûbb, ha olyanokat mondunk, hogy "megfigyelésem szerint, ha ekkor ez van, akkor ez lesz", "tapasztalataim alapján, ha december 8-án 4 varjú repül kelet felé, akkor februárban meleg lesz" és társai.
Hónap végére, úgy 27-e környékén viszont teljesen megnyugszik a légkör, bárikus mocsár jellegû állapot köszönt be, ami áthúzódik november elsõ harmadára is. A dél-nyugatias áramlású napok tehát meg vannak számlálva.
Nem olyan végtelennek tûnik ez az elõoldal, mindkét királyi modell fõfutása szerint már 192 óránál megjelenik egy északi-tengeri; skandináv anticiklon kezdemény, ami nem épp egy meleg folytatásról árulkodik.
Pedig rossz ránézni erre a végtelennek tûnõ elõoldalra,olyan mintha soha nem akarna véget érni.De Te tartod a lelket a tapasztalataiddal bennem és a télváró fórumozókba.Az mindenesetre megdönthetetlen tény,hogy a jelenlegi és a közeljövõben várható helyzet nem fogja elpazarolni az egyre halmozódó hideget messze északon.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat