Bioszféra

Elképzelhetõ, egy MME-s ismerõsöm Klapujtõ környékérõl már volt megfigyelése.

Köszi! Egy étterem mellett van.

Torzsás ecetfa
Rhus typhina Link

Kérésem volna; milyen ez a fa-cserje?
Egész télen ilyen sötétbarna-piros lándzsa-bugában látszik.
Link

Tegnapi fogás: Link :-)

Ráadásul a késõbbi magnolia, szerintem sokkal szebb a virága, mint a koraiaké.

Kezdenek sárgába borulni a repcemezõk Link Link Link Link Link Link Link

Mai életképek, 2012.04.05 Kiskunmajsa;
1.Lila akác fürtös virág bimbója.
Link
2.Érdi bõtermõ meggyfa 3.éves.
Link
3.Neve nincs szilvafa, 4.éves, tavaly lefagytak a virágok.Most 3* annyi van.
Link
4.Orgonák;
Link
5.Totál tuli fulli;
Link
6. Könnyezõ szagos szõlõ. Még két héttel elõtte metszettem, de mégis siratja a vesszejét.. Link
Ha esik az esõ Vince napján akkor tele lesz a pince, --tehát tessék öntözni, (nem locsolni)

Hello. Magnólia.

Sziasztok!

Van a kertünkben egy bokor. De mi is ez a növény valójában? Itt egy kép róla:Link

De nagyon szépséges virágtenger! Nálunk még a tulipánok le vannak maradva kb 2héttel, de majd én is hozok fotókat ha kezdenek nyílni, vannak különleges holland példányaink is.

Néhány tulipán nyílik a házunk mellett:

Jó 3 hete kaptam egy ilyen virágot: Link
Így képrõl valaki meg tudná mondani, hogy mi a pontos neve?
Olyan oktatást kaptam, amikor adták, hogy már a nevére sem emlékszem...
Annyit tudok, hogy bogárölõ.
Csak azért érdekelne, hogy rákeressek milyen körülmények között kell tartani..

UI.: Ciki lenne megkérdezni újra mindent.. Fél órán át hallgattam az oktatást.

A ezen a héten sikerült pár szép tavaszi virágot lefotózni. Már itt is virít az aranyeso meg pár fa. Fotók itt: Link

Egy kis érdekesség !

Mindene bizarr, de az emberek imádják !
Kihaltnak hitt citrusfajtát keltettek életre Firenzében !

Link

Láthattam a tegnapi nap fecskét? Molnárnak tippelném, hangja is ismerõs, "nyári dallam" volt. Elõször egy drótkerítésen ült (bár csak távolról láttam), majd felröppent 25-30 méter magasra, vitorlázott az ellenszélben (ekkor jellegzetes alakját is látni lehetett), majd elrepült. Igaz, furcsa, hogy egyedül lett volna...?

Link
Hétvégén így festett a barackfánk. De már ekkor is elég sok szirom volt a fa alatt. Valószínû hétvégére teljesen elvirágzik.

Megvan, köszöni szépen

A szembeszomszédod jukkája?

Hát elég kicsi az esélye, hogy megússzuk.
Holnap Iklód felé járok, megnézem a ma reggeli -3 fok okozott-e valamit a barackokon.

Cseresznyék Link Link Link Link Link
Kökények Link Link
A szembeszomszédom dísz szilvája Link Link

A fagytól én is be vagyok rittyentve,remélem az északnyugati (avagy hétfõ hajnalban inkább már nyugati) szél megmenti az õszibarackunkat.

Az õszibarackfánkkal szórakoztam délután-estefelé, a kinyílt virágok a zöld levelekkel és a kék éggel nagyon jól mutattak Link Link

A beporzást épp egy nehézbombázó végezte Link Link Link Link
Igaz, hogy Isten segítségére lesz szükség, hogy ne fagyjanak le, de szerencsére közel van Isten Háza Link
Egy esti tájkép Link
Végre egyre több a zöld, ez épp nagymamám vetése Link Link Link
Csörnyeföld környéke Link
Virágban a cseresznye Link
Szépen fejlõdik a repce az aszály ellenére, és fehérednek a kökények Link

Bocs a gépelési, helyesírási hibákért, ha olvassa egy modi, kijavíthatná a zagyvaságomat

Felénk az a mondás járja, ha az ember szerez egy kis termetû (szemfog méret korlátozása)fogós kutyát (pl. foxterrier), fog egy sünit és vesz néhány füldugót, rövid idõn belül olcsón megveheti a szomszéd házát. Komolyra fordítva: anyukámnál a puli-süni páros miatt van úgy, hogy naponta fel kell kelni éjszaka. A puli képes 30 cm-es árkot kaparni a süni körül, ha anyukám esetleg mélyen alszik és nem végez idõben süneltávolítást egy szemetes lapáttal.

Szerencsére a kutyák beszédét lehet érteni, hogy leht tudni, hogy, valami állatot fog, idegent ugat. Nem igaz, hogy nem tudnak beszélni.

Én elvagyok a sünikkel, csak néha riaszt fel egy-egy éjszakai szabadban alvós horgászat alkalmával a szuszogó, prüszkölõ, morgó süni.

Fotók Csákvárról és a Fáni-völgybõl!
Link

Aranyos ez a kép a sünirõl. Egyébként én is kedvelem a sünöket és sokszor találkozom velük.
Azt olvasom a Wikipédián, hogy nálunk a keleti sün honos, míg a kontinens nagyobb, nyugati részén az un. európai sün fordul elõ. Azelõtt viszont egy olyan írás került a kezembe, mely szerint Magyarországon európai sün van, a keleti csak szórványos. Mi itt az igazság? A képen látható példányt inkább keletiként azonosítom.
Ha már szóba került a téma, feltétlen el kell beszélni a sün és a kutya találkozását, mert ez szenzációs. Ha éjszaka sünt talál valamelyik kutyám a kertben, órák hosszat is képes dühösen morogni (a hang roppant jellegzetes, rögtön tudom, hányadán állunk!), mely idõnként vad csaholásba csap át. A kutya a pofájába veszi a sünit, de a tüskék jól megszúrkálják -nyilván innen a harag. Ha a kutya "sünénekét" meghallom, sürgõsen felkelek, kimegyek, és megpróbálom elvenni az ebtõl "játékszerét". Vesztegetni való idõ nincs, noha az összegömbölyödött, szúrós kis sündisznó valamekkora védelmet élvez, egy idõ után a kutya mégis megfojtja, kinyúvasztja. Másrészt akár fél éjszaka sem hagyja abba a zajongást a sünt fogott eb. Mások hasonló tapasztalatai?

Anno én is telefonnal csináltam róla sötétben úgy, hogy a mellette lévõ köztéri világító berendezés szépen rávetette a fényét, de hát a kép minõsége sajnos hagy némi kívánnivalót, nem vitás.
Köszi az infót, hát idén sajnos már nem fogom látni virágozni, mert jó ha 3 hét múlva megyünk Szegedre, azután pedig természetesen a borfesztiválra

Ez tényleg szép fogás!!
Állítólag a Budai Sas-hegy fölött is látott egyet egy Nemzeti Parkos ember még nagyon régen, s az is nagy csodálkozást váltott ki akkor.

Qqcs, na ki vagyok? Éjszakai látogató

Az elsõ tüskéshátú ebben az évben. Késõ éjszaka volt és a kertkaputól messzebb lapult meg. (Bocs nem fórumtéma, egyik fiam tegnap délután meglátogatott. Szoftveres megoldásokról és fejlesztõcégének problémáiról beszélgettünk késõ éjszakáig. Nagyon úgy látom bármely bonyolult programozás SEMMISÉG az adóügyekhez képest...)
Fiam távozásakor vette észre a sünit, szólt nekem, én rohantam a masináért
A süni "megvárt" de az elsõ két vakuzás után hirtelen az objektív felé csapott fejével és elinalt a sötétbe. Ekkor átkapcsoltam "nightframe" videó módba mert látványos volt ahogy a süni sötétben villogó szemekkel elszaladt. Követtem futását ami szépen látszott a kijelzõben, de a felvétel félig se sikerült mert a vakuzásoktól, majd a bekapcsolt infravetõ terhelése lemerítette az akksit és kikapcsolt a gép, miért is ne épp akkor...
"Látszik a bokorból Brekkencs orra, S még mi látszik a bokorból? Látszik egy tüskés hát!"
1024 pixelen_ Süni jön: Link Süni néz (a "támadás" elõtti pillanat): Link Süni megy: Link
Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Egyébként honnan jöhetett, hogyan kerülhetett ide?

Tényleg! Az igaz (minden sasfajra vagy csak némelyikre avagy egyikre sem ), hogy amikor elpusztul a párja, akkor már nem választ újat?

Azannya, tényleg lehet hogy az!
Mindig is imádtam a ragadozó madarakat, amikor kisebb koromban mentünk valahova autóval, mindig számoltam az ölyveket az út mellett.
Fõleg a különlegeseket próbáltam elcsípni, és most, hogy sokat vagyok kint, remélem egyre többször kerül a szemem elé ilyen ritkaság.
A héjasas valóban nagyon ritka, írd majd ide be, mit gondolnak a madarászok.
Én is megkérdek valakit.

Nocsak, hát akkor halászsas, az sem rosszabb
Extáziiiiiis
Köszönöm a gratulációt!
Remélem talál magának párt a környéken (esélye tízmillió az egyhez , és ideköltöznek

No, korrigálom magam: szóval Floo, õ egy tojó halászsas (Pandion haliaetus), legalább 3 éves példány. Mme-es ismerõseim is gratulálnak eme remek fotókhoz.

Kökörcsin, kelendõ portéka..: Link Link Link Link
egy euphorbia: Link
és egy orgona: Link

Micsoda fogás!
Háááát...., nem vagyok nagy madarász, engedelmeddel át is küldeném pár mme-es ismerõsnek a képeket. Én a rendkívül ritka, fokozottan védett, alkalmi vendég héjasasra gondolnék.

Ma reggeli képek:
Link Link Link Link Link
Nyírjes: Link

Na madarászok, ez mi a szösz Link ?
Tormafölde felett körözött, ragadozómadár, sokat agyaltam rajta, de tippem sincs Link
Közeli kép Link , látni, hogy fehér a feje, van egy vastag sötét örv a nyakán, a mellkasa is fehér, és mintha vörösesbarnás árnyalat lenne a szárnyán és a farkán.

Szilvák totál virágban Link Link Link
Tavaszi színorgia Link
Az itthoni kajszink alatt egyre több a szirom, elvirágzás felé közeleg Link Link , mivel az enyémnél elõbb kinyíltak is voltak, így biztos vannak már teljesen elvirágzóban lévõk.
Az ártéri területen lévõ fûzfák messzirõl zöldellnek, már szépen lombosodnak.

Nagyon szép kép! Itt még csak "kipattanás" elõtt vannak a virágok, remélem nem lesz idén olyan csúnya fagykár virágzáskor mint tavaly.

Nagyon jó! Nálunk a tetején kezdenek el elõször nyílni a virágok. Itt is szépen "dolgoztak" a méhek, dongók.

Virágzik a sárgabarack: Link (timelapse)

Szerencsére idén be is lesz porozva: Link

Sziasztok.
Életemben elõször láttam szarkát. Tegnap és ma is a kertünk legvégében volt. Gyönyörû madár. Olyan hanggal volt, hogy egybõl magára vonta a figyelmet. Hallom a hangját, mondom ez nem varjú, és utána pillantottam meg.

Kinyíltak a nárciszok, virágzik a sárga barack, hamarabb, mint a mandula...

Gondoltam, hátha megtetszik egy érdekesebb rovarnak, de (egyelõre?) nem: Link :-)
Orgona-rügy: Link Napról-napra duzzadnak. (Szûk egy hetes kép ugyaninnen: Link )

Olyan sok mindenrõl írtál, hogy a témák miatt és a terjedelem okán, nem is tudok egy részletben válaszolni. Azt hiszem, több részre bontom majd a mondanivalómat, helyet engedek más kommenteknek, ill. megvárom a következõ hozzászólásodat a folytatással.
Mindenekelõtt utolsó soraid vonatkozásában: én sem akarok senki helyére állni, erre sem tárgyi tudásom, sem egyéni hangvételem nem képesít. Itt a Bioszféra fórumon sok "egyéniség" van, és számos "nagy egyéniség" -ezek mindegyike külön entitás, egyszeri és megismételhetetlen stílus, éppen ezért pótolhatatlan. Ha "fenntartjuk a széküket az asztalnál", az nagyon helyes, azonban a "jól sikerült" hallgatás miatt az utóbbi idõben kissé szürkült a fórum, nem találod úgy? A magam részérõl rákívántam a filóra (melynek inspirálására a biológia kérdései különösen alkalmasak), nekem ilyen a lelkialkatom.
Rátérve a madarak énekére: igazat adok abban, hogy a szépség relatív és nehezen megfogható (erre még viszatérek), és nem feltétlenül tartja szépnek azt a dolgot X, amit Y annak tart, és olyan is van, aki gyengén fejlett esztétikai érzéke okán észre sem vesz semmiféle szépséget. Eltérõ szellemi fejlettségünk, megelõzõ tapasztalataink, aktuális élethelyzetünk más és más nézõpontot kölcsönöz mindannyiunknak -ez szinte közhely.
Azonban mindez -véleményem szerint- nem jelenti azt, hogy nem létezik semmiféle univerzális szépség. Michelangelo Dávidját, Bach h- moll szvitjét, Beethoven kilencedik szimfóniáját azért a legtöbbünk szépnek találja, korszaktól és körülményektõl függetlenül (éppen ebben áll a mûvészi zsenialitás)
Az az érdekes, hogy a madarak éneke voltaképpen a szexuális partnerek csalogatását, esetleg a riválisok távoltartását szolgálja -azaz nagyonis "praktikus" célokat. Tulajdonképp mindez megoldható volna például ultrahanggal is, ami emberi fül számára nem érzékelhetõ.
Mégis, a természetben éppen a madárdal a hang csodája, apoteózisa. Muzikalitása olyan fokú, hogy több klasszikus zenedarabot is ihletett.
Hasonló a helyzet a virágokkal. Ezek a természetben a szín kvintesszenciái, gyönyörködtetik a szemet -holott biológiai célszerûségük mindössze annyi, hogy vonzzák a beporzást végzõ rovarokat. Önkéntelenül nyomakszik elõtérbe a gondolat, vajon nincs-e diszkrepancia ezen szimpla "cél", és a formák és színek zavarba ejtõ tobzódása között. Aztán ott vannak az ásványok, melyeknek sokszínûsége, s nemegyszer növényi struktúrákra emlékeztetõ formái szintén szépérzékünkre hatnak, és itt már szó sem lehet semmiféle evolúciós célszerûségrõl.
Szóval, kissé nehéz elhessegetni azt az alapvetõen naiv képzetet, hogy mindez az ember örömére "lett kitalálva".
A fentiekkel voltaképpen azt akartam megvilágítani, hogy a célszerûség és az esztétikum két különbözõ principiuma, útja a gondolkodásnak (legalábbis látszat szerint), melyket szinte lehetetlen közös nevezõre hozni. Azt nagyon könnyû meghatározni, hogy valami célszerû, adekvát, és hogy miért az (vagy miért nem). Hogy miért szép? Sok-sok kérdõjel. Ha megnézed -például- a Tadzs Mahal épületét: lenyûgözõen szép. Marilyn Monroe is szép, kétségtelenül. Okok? Elsõre legfeljebb lapos általánosságok jutnak az ember eszébe. A régi embereket is foglalkoztatta a kérdés, a választ fõképp az arányokban találták meg. Felfedezték az aranymetszést (olyan felosztás, ahol a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik az egészhez) Kiszámoltam, ki is szerkesztetettem, és rajzoltam olyan téglalapokat, melyeknek oldalai az aranymetszés arányainak felelnek meg. Aztán összehasonlítottam õket másfélékkel, milyen hatást keltenek. Hát, talán-talán van benne valami, de nem egyértelmûen.
A térbeli szimmetria is egyik oka a vizuális szépségnek. Bár személyes véleményem az, hogy kis mértékû, s bizonyos fajta aszimetria még esztétikusabbá teszi a látványt.
Az egzakt tudományokat, melyek a modern ember gondolkodásának vezérfonalát képezik, fõleg az okszerûség és a célszerûség érdekli. Analítikus jellegüknél fogva jórészt mennyiségekkel dolgoznak -a minõséget, a világ formai elemét nehezen, vagy sehogysem képesek megfogni (üdítõ kivételek éppen a Te fraktáljaid!) Már-már dogmaszámba megy, hogy a természetben a funkció határozza meg a formákat, nem más. Én pedig úgy látom, hogy vannak funkción átlépõ formák, melyek az élõvilág legkülönbözõbb helyein jelentkeznek, s melyeket nem kapcsol össze semmiféle mûködési analógia. Ilyen, például, a csigaház. A puhatestûek konstrukciójához nyilván nagyon passzol ez a forma, de vajon mit keres szakasztott ugyanaz a szerkezet az emberi belsõfülben? Nézz meg egy felnyitott diót: észbontóan hasonló formákat látsz, mint az emberi agykoponyában. Tekervényezett féltekék, még az agysarló is megvan. A héj belfelszínén, akárcsak a koponyacsonton, ott van a tekervények halvány benyomata. Mindez a véletlen mûve? Lehet. Nemrégiben megismerkedtem egy újfajta zöldséggel, az un. pagodakellel. A pagodakel helikális felépítése pontos mása a csigaházénak. Olyan, mintha sok, különbözõ nagyságú zöld csigaház volna egybeszerkesztve. Hasonlóságok a két élõlény életmódjában, élõhelyében?
Bizonyos fafaj (azt hiszem, a hárs) szárnyas termésének struktúrája, erezettsége roppant hasonló a hártyás rovarszárnyéhoz. A sort valószínûleg lehetne még folytatni, legyen elég ennyi. Olybá tûnik, mintha a természet "kitalált" volna alapformákat, melyeket azután makacsul alkalmaz, tekintet nélkül szövetstruktúrákra, életformákra. Mintha -legalábbis bizonyos esetekben- a forma uralkodna a struktúrán, és nem megfordítva.
Korunk egyik betegsége, hogy a természettudományos szemléletmódnak megfelelõen az esztétikum, mint alapelv rettentõen visszaszorult a (vélt) praktikummal szemben. A régi korok minden tárgyat kidíszítettek, manapság a dísztelenség általános, és riasztó (mi szükség holmi cicomákra?) Azelõtt nem épült ház valamiféle ornamentika nélkül, ma minden dobozszerû, sima, és tökéletesen alkalmazkodik a vasbeton anyagszerûségéhez. Száz évvel ezelõtt még a klasszicista arányok miatt építettek négy méter belmagasságú szobákat, folyosókat. A mai funkcionalista szemlélet azt mondja, ez marhaság: mennyi energiába kerül fûteni (vagy hûteni) a fölösleges légtereket, a folyosó is elég, ha kissé téresebb a fejmagasságnál...
Szóval, a mai "építészet" mûvei ész és célszerûek (valószínûleg olcsók is) és rondák, mint az ítélet. Mai ésszel már fel sem fogható, hogy volt olyan kor, melyet kifejezetten a mûvészet, az esztétikum szült, az volt a vezérelve: az európai reneszánsz. Mióta ember él a földön, dekorációs, mûvészi hajlamai mindig kifejezésre jutottak. Ehhez képest napjaink dísztelensége, érzéketlensége a szép iránt nem az ész diadalát mutatja, hanem egyfajta degenerációt. Persze, létezik most is mûvészet, de úgy látom, ez jobbára "antimûvészet": a nonfiguratív õrültségek riasztóak, és a mûalkotásnak, akárhogy is vesszük, esztétikusnak (is) kell lennie, a különlegesség vagy a mélyértelmûség nem elég. Szóval, szerintem, nagy baj lesz abból, ha a mûvészet "halála" végleges marad. Persze lehet, néhány évszázad múlva az emberiség nevetve, és szörnyûlködve tekint majd vissza az esztétikumot megtagadó mai korra.

Thermometer valóban messzemenõ gondolatsor lenne indítható, miért tetszik a madárének. Úgy vélem ez bármely embernél idegi alkata és pillanatnyi lelkiállapota szerint alakuló képzettársítások egyvelege. Mást érez pld. az erdõben lappangó felderítõ katona aki számára élet-halál kérdés is lehet a madárak hangjainak felismerése vagy elhallgatásuk-felrebbenésük (Szun-Ce A hadviselés törvényei mûvében "mondotta" - Ahol a madarak megállapodnak, ott nem lehet ellenség, ahol madarak röppennek fel, ott ellenség leselkedik; kiegészítem azzal -melyet tán erdõjáró kollegáink is megerõsíthetnek- érdemes figyelni hangjukat is mert elrebbenésüket megelõzõen, közvetlen veszélyzónájuknál még nagyobb távolságban lévõ veszély esetén elõbb még riasztóhangokat hallatnak és ezek a hangok elárulják hogy ember vagy számukra veszélyes állat közeledik). Meteorológiai szempontból korábban említettem megfigyelésemet, a rigóének szinte "percre pontosan" jelzi egy vihar közeledését vagy a csapadéksáv vonulását. A madárének hallatán mást érezhet egy "civil" akinek lelkialkatát (egyben értelmi szintjét is, bár pillanatnyi reakcióját jelentõsen befolyásolhatja aktuális élethelyzete) általában háromféle reakció árulja el: gyönyörködés-közöny-agresszivitás. "Optimális élethelyzetben" (jó vagy még elviselhetõ létkörülmények között) az intelligens érdeklõdõ ember gyönyörködik madárhangokban, az egocentrikus elengedi füle mellett, az agresszív hajlamú inkább "levadássza" a madarat. A "kutató" és "vadász" hajlam kicsi gyerekeknél felismerhetõ, pld. egy verébcsapatot az egyik megfigyeli és eteti õket, a másik követ hajít közéjük (késõbb légpuskával lövi õket) és jót nevet ha szétrebbennek. Kicsi korban az érdeklõdés vezérel minden egészséges gyereket "archetipusuk" szerint reagálva, a közöny csak késõbb lép fel. A közöny megjelenése nagymértékben a szülõk beállítottságán múlik, ahogy a "kutató/vadász" hajlamok erõsítése vagy kioltása a gyerekben, bár érettebb korban értelmes/mûvelt embereknél az "önnevelés" meghatározó lehet hibáik felismerésében és jellemük/viselkedésük önkéntes korrigálásában. Értelmes ember gyönyörködik a szépségben, de ami taszítja vagy "érdekellentétbe" kerül vele azt nem gyûlöli elpusztítására törekedve, hanem megvizsgálja és megpróbál együttélni vélt vagy valós hibáival mert lehetõleg mindenben a középúton jár. A halál és pusztítás csak pszichopata vagy frusztrált/lelkileg sérült embernek adhat katarzist és megnyugvást. Sajnos bonyolult és nehéz dolog a saját létünk formálásában szükséges könyörtelenség és az emberi könyörület megfelelõ arányú "alkalmazása" a helyzet függvényében. Senki nem kötelezhetõ saját létérdekei veszélyeztetésére, ennek mértékét CSAK az egyén moralitása és kompromisszumkészsége szabja meg. A moralitást és az ebbõl fakadó kompromisszumkészséget gyermekkorból hozzuk magunkkal a szüleinktõl kapott "etalonok" alapján. Idõvel nagyobb közösségbe kerülve szerencsés közegben ez javulhat vagy rosszabb esetben torzulhat a csoportok vezéregyéniségének szuggesztivitása vagy csoportérdekek (ill. a csoportban megszerezhetõ "konc") szerint, ki mennyit hajlandó elviselni abból amit számára kedvezõtlennek vél (ezt még ronthatja a hosszabb távú helyzetfelismerési készség hiánya ami "vakká teszi" a várható következmények megítélésében ezért inkább a vezér nézeteivel azonosul, tetteivel is kiszolgálva azt). Elkanyarodtam, bocs. A madárének bármilyen formája szép, fogékony emberekben képzettársításokat kelt mert az "élet örömét hirdeti"- mostanság a Tavasz közeledtét, a Természet újjászületését érzékelteti az izgatott pittyegéstõl a kicifrázott rigóénekig. Elismerem, varjúkárogás-szarkacserregés-sirályvijjogás lehet "fülsértõ" dehát nekik "ez adatott meg" de itt is a képzettársítás "mûködik" pld. a varjú "bölcs" de felcsipeget undorító hulladékot is, egy dögkeselyû taszító külsejéhez társul a dögevõ életmód tudata viszont röptük fenséges és csodáljuk szemét mellyel nagy távolságokról is felfedezi a prédát. Honos madaraink éneke is javarészt agressziót hordoz mert az "információközlésen" túl gyakorta "területvédelem" mely akár halálos végû párharcba is torkollhat. Egy oroszlán ordítása is fenséges lehet a képzettársítás miatt (bár jobb biztonságos távolból hallani). Mindenben kellõ mértékû kompromisszum szükséges pld. a Természettel együttélésre legjobb példa a hidegben egymáshoz húzódó két süni esete: csak annyira közeledhetnek hogy már ne fázzanak, de még ne szúrják egymást. A madarak sok kellemetlenséget is okozhatnak, enyhébb példa a "házirigóm" mely gyakran elémrebbent "köszönni" a terasz asztalára, bizalmasan forgolódott elõttem karnyújtásnyira de egyúttal alaposan le is piszkolta pottyantásaival. Viszont ha felrebbent az "éneklõ fára" bõven kárpótolt énekével melynek szépségét mégoly komoly zenemûvek sem képesek visszaadni legfeljebb utánozni próbálják. A ritmust adó hangkeltõ eszközök (üreges fatörzs ütögetése vagy taps és csörgõk pld. itt Tshwane Traditional Dancers Link ) után létrehozott hangszerek eleinte madár- és emberi énekhangokat utánoztak. Ha az embernek van kedve (és ideje) hallgatni a rigóének bonyolult/hajlékony futamait (kedvencem az "üveghang") sok apró szépséget fedezhet fel amibõl átlagos fülelõ csak a "fortissimo" részeket hallja meg melyek akár emberi füttyel is utánozhatók. Nagy csendben több madárnál megfigyeltem hogy "magukban is beszélnek" azaz halkan csiporásznak fütyörésznek, talán "hangolnak vagy skáláznak" ahogy emberi énekes teszi. Elnézést a filóért
Még annyit a "mostanában hiányzik a fórumról ..." soraidhoz, úgy vélem- eltávozott és/vagy hallgató fórumtársaink visszavárása az oka hogy "helyüket üresen hagyjuk". "Nyomulhatnék ezerrel" képek és kávé+pipa filók tömegével de nem teszem mert én is visszavárom õket mivel nem a helyüket akarom betölteni és egyedül nem is lennék képes szerteágazó alapos tudásuk pótlására. Egyéni véleményem: az még nem azonos elveik feladásával ha félreteszik egyéni indulataikat a fórumközösség kedvéért, viszont nagyon hiányozik szakismeretük és erre alapozott meghatározásaik/tanácsaik. Az õ döntésük, tiszteletben tartom de nem "foglalom el üresen hagyott helyüket".
Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Hello Bölke.
Igen, a Városháza elõtt vannak és több példány is. De van egy 80 éves, ami elképesztõ látvány mikor virágzik. Most szeretném kölcsönkérni a digitálisfényképezõt, mert már így állnak állítólag. Link Ha nem tudok szerezni, jobb híján mobillal készítek majd képeket. Az is valami...

Köszi, ez is infó. Ha már látom, szegedi vagy (bár a zenefórumban is írtunk egymásnak szegedi témákban) megkérdezném, hogy láttad már a Városházával szemben a Széchenyi téren azt a gyönyörû tulipánfát (lehet, nem is egy van ott)? Egy csoda, amikor virágzik. Bár hozzáteszem, nekem a cseresznyevirágzás a kedvencem, na meg a virágos kõris.

Köszi a képeket. Vajon azt is tudod, hogy milyen fajta a kajszid? Elég röhejes, ahogyan a ceglédi óriás kajszim, ami még csak facsemete, dugig van virágbimbóval. Úgy sem nevel még termést.
Egyébként ma vagy holnap kivi telepítés lesz nálam. Most már itt az idõ.

Itt már vannak olyanok, amik (túlérett helyett) túlvirágoztak, olyan nagyon mélysárga színûek.

Az itthoni kajszibarackfáinkat ma le kellett kötözni, mert különben a sok méhe elrepítette volna õket
Annyira jó volt alattuk állni és hallgatni a dongást-sürgés-forgást, miközben a virágillat szinte elbódított.
Rongyosra is fényképeztem Link Link Link Link Link Link Link Link

Itt az aranyvesszõ és a mandula is ma kezdett el kinyílni.

Hihetetlen, de itt még mindig nem nyílt ki az aranyvesszõ. De most már tényleg csak napok kérdése.