2025. augusztus 13., szerda

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#14333
Hm-hm....az is lehet!
#14332
Köszönöm mindenkinek a választ! nevet
#14331
Szerintem ugyanaz van mint az ÉK-i csücsökkel. Nem tud mit kezdeni a domborzati viszonyokkal.
#14330
Hogy mára miért, azt nem tudom, de holnapra talán ezért: Link -> Link
Ez sem rossz: Link
#14329
Én pedig azt szeretném kérdezni, mi az oka annak, hogy a GFS mára is Link és holnapra is Link (illetve az elmúlt napokban is) ide a szlovén-magyar határra kiugróan magas harmatpontot vár izoláltan?
#14328
Dalmácia középsõ részére van radarkép, mert a horvát radar hatósugara nem ér el odáig: Link

Vagy elégedjek meg a mûholdképpel?
#14327
Lenne egy kérdésem, fõleg OMSZ-osokhoz.

Bp. külterületén lakom, és régebben (mondjuk 5-10 éve) azt esti híradó utáni idõjárás elõrejelzésben Bp-re kiírt hõmérsékleti értékek általában beváltak nálunk, viszont belterületen kb. 2°C magasabb volt, mint az elõrejelzett. (min is, max. is). Mostanában viszont az az érzésem, mintha inkább a belvárosra jellemzõ értékeket adnak meg, és nálunk a város szélén az elõrejelzetthez képes van kb. 2°C hidegebb.

Van ilyen törekvés, vagy ez csak az én érzéki csalódásom lehet? Bp. melyik jellemzõ részére adtok elõrejelzést?
#14326
Megvan, he-he! Link laza

Azaz, a fagyos nap a kivétel, abba a 0,0 fok még nem tartozik bele, a többihez elég, ha pont a kerek határt éri el a hömérséklet. Jóskának utólag is köszönjük az információt!
#14325
Egy 36°C-os maximumú nap egyszerre nyári, höség- és forró nap, mint ahogy egy -11°C-os minimumú is beszámítandó mind a zord, mint a fagyos napok közé is. (Meg a téliek közé is, ha a maximum nem megy 0°C fölé.) A statisztika így korrekt: nagyon félrevezetö lenne, ha az ember elkezdené a nyári napok számát vizsgálni, és pl. 2007-re a sok 30-40 fok miatt kevesebb jöhetne ki, mint egy átlagos nyárra.

A talajmenti köd valóban nem ködös nap, az csak akkor lesz, ha szemmagasságban 1 km alá csökken a látástávolság.

A ,0 tizedes értékek hovatartozásának utána kellene néznem...

#14324
Ha jól tudom a jelzõnapoknál a "nagyobb (és kisebb a télieknél) vagy egyenlõ" elve érvényesül, ráadásul a kerekítési eljárások miatt a 24,5 fok is lehet pl. nyári nap, azt én sem tudom, hogy ez a gyakorlatban, hogy mûködik.

A forró nap az hõség- és nyári nap is egyben, legalább is szerintem. Így lenne logikus.
#14323
Ködös napnak számít, amennyiben az észlelési helyen, szemmagasságban a látástávolság 1000 m alá csökken. Lehet, hogy 2 méter magasságot kell venni, nem tudom, mert akkor ha az észlelõ mondjuk törpe növésû és 1,20 magas, akkor több ködös napot észlel ugyanazon a helyen, mint pl. én az 1,97-es magasságommal laza
A lényeg, a talajmenti köd abban az esetben nem számít ködös napnak, ha pl. az udvar végében lévõ réten van egy keskeny ködcsík a rét felett. Ha kimész, és 2 méter magasságban 1000 méter alatti a látástávolság, akkor tuti ködös nap.
Sõt, ha pl. egyik éjjel beáll a köd hajnali 3-kor, és köd van még reggel 8-kor is, akkor az 2 db ködös napnak számít.
#14322
Lenne néhány kérdésem az illetékesekhez. Az éghajlati napló böngészése és a statisztikák gyûjtögetése okán vetõdtek fel bennem. Lehet volt már szó errõl, de talán nem baj, ha felelevenítjük. A talajmenti köd az ködös napnak számít? Az éghajlati naplóban a 25.0 °C is nyári napnak számít, a 30.0 °C hõségnapnak, a 35.0 °C pedig forró napnak. Ez helyes így? Én úgy tudom, hogy mindegyiknél 1 tizeddel magasabbnak kell lenni, hogy a kritériumot teljesítse (pl. 25 °C feletti maximumú nap a nyári nap, stb.). Azt is megfigyeltem, hogy a rendszer a forró napot hõségnapnak és nyári napnak is számolja. Az igaz, hogy 25 °C és 30 °C felett van a pl. 35.6 °C, de akkor nem 1 db forró napunk van "csak"? Nyári és hõségnapnak is számolni kell? Egyelõre ennyi kérdésem lenne.
Elõre is köszönöm a választ! szegyenlos
#14321
Én biztosan tudok. És nem szentkirályszabadjai adatokkal.
#14320
Veszprémtõl délre, a szentkirályszabadjai reptéren mért hivatalos adatokat tudom ajánlani:

2006. május Link
2006. június Link
#14319
Sziasztok!
Nekem 2006-os meteorológiai adatokra lenne szükségem a szakdolgozatomhoz Veszprémbõl (az állatkerthez minél közelebb).
Május eleje és június vége között.
Tud ebben nekem valaki segíteni???
#14318
Link
Link
Sajnos nem OMSZ-os kompozit képek,de remélem azért ezek is megfelelnek. nevet
#14317
Köszönöm a választ! nevet Igen, a Rex-re gondoltam.
Visszakeresve a Rex témában írt hsz-eket, jól gondolom, h. ez a helyzet az?
Link
Link
#14316
Az omega-helyzetrõl Ferri értekezett még 2007 áprilisában: Link

Szibéria Rex-Ac-helyzetrõl írt a télen: Link
Ez afféle északi-típusú blockingként aposztrofálható: Link

Egyébként van Voejkov-tengelyként ismert Ac-felállás is: Link
#14315
Milyen makroszinoptikus helyzet az omega helyzet? Térképet tudtok linkelni? Ha jól sejtem, egyik olyan helyzet, ami a hõségért felel. De pl. a 2007-es 40 foknál is ilyen volt?

A másik kérdésem is egy makrohelyzetre vonatkozik, szibéria emlegette télen, hogy vmilyen típúsú anticiklon. Csak ennek most a neve sem jut eszembe. szegyenlos
#14314
Ment PÜ.
Itt jelezném, hogy 2006. 01. 01-tõl minden nap 14h körül elmentem a hõtérképet, a radart, egy EU mûholdképet és egy nagyfelbontású (pl. sat24) Magyarország mûholdképet. Akinek kell, dátummegjelöléssel szívesen küldök, ami hiányzik.
#14313
Igaz nem kompozit, de hidegcsepp a met. társalgóban linkelt egy hurokfilmet aznapról 83 662-es hozzászólásában.
#14312
Nem, a kompozit mûholdképre gondoltam: Link
A radarképeknek tudom, hogy van archívuma, szoktam is nézegetni, fõleg ilyen szép idõ után. nevet
#14311
Ha a kompozitkép alatt a radart érted, itt az archívum: Link
#14310
Üdv Mindenkinek!
Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e valakinek lementve 18-ai OMSZ kompozitkép és hõtérkép. Ugyanis aznap délután elment itthon a net, és nem tudtam lementeni ezeket a képeket. Kompozitképbõl leginkább a 13:10 órás (11.10 UTC), hõtérképbõl pedig a 16 órás (14 UTC), vagy e körüli idõpontú kéne, de ha a kompozitokból a reggeli és az esti is megvan valakinek aznapról, az is jó lenne. Ha valaki el tudná nekem küldeni ezeket a képeket, akkor légyszi küldjön egy privátot, és megadom neki az e-mail címem, ahová küldheti.
Elõre is köszi. nevet
#14309
Bizony azon az emlékezetes napon Budapesten és Kecskeméten délben mínusz 17°C volt a hõmérséklet.
Akkoriban minden nap hallgattam 13óra 45-kor az idõjárás-és vízállás jelentést és ott hangzottak el ezek az értékek.
#14308
Gyerekek,valaki tudna nekem segíteni?
Felvettem vagy 10(5x2 perc) percnyi AVI-t egy Cu 0-ról a Cb-ig alakulásáról.
Próbáltam timelapse-et készíteni VirtualDj progival,de nagyon darabos,szaggat,nem jó.
Van VirtualDub,de még nem dolgoztam vele,nem tudom a menetét(sajna nem is tudok rájönni,progi még így nem fogott meg szegyenlos szomoru ),hogy lehetne összevágni vele az 5x 2 perces videót,valamint az egészet elmenteni gyorsítva.
Kár lenne érte,mivel jól látni rajta a cellák egymás utáni kialakulását,tehát multicellás zivirõl van szó.
Ha valaki szánna rám egy kis idõt,hogy elmagyarázná az "útmutatót",megköszönném.
nevet

#14307
Azért az 1987 január 12-rõl 13-ára jövõ drasztikus lehûlés se kutya.
Íme: Link és Link
#14306
Ha téli hidegbetörés tartja a rekordot, akkor talán 1979. január 1. lehetett az az alkalom. Itt a Metneten is többször olvastam már róla visszaemlékezéseket, miként lett pár óra alatt kemény fagy a tavaszias idöböl: Link Link

Bár ez nem biztos, hogy egy órán belül történt, ennyire rövid idö alatt 20 fokos lehülést én inkább egy nyári (vagy még inkább nyár végi "évszakváltó") HF-töl tudok elképzelni. A 35 fokban érkezö heves zivatar eleve képes 20 fok környékére leejteni a hömérsékletet; ha mindez HF mentén történik, akkor erre az érkezö hideg levegö még rásegíthet.
#14305
Törölt tartalom
#14304
Pontos adatra nem emlékszem, de 20-25 fok körül volt egy téli hideg betörés alkalmával. Talán Németh Lajostól hallottam egy elõadáson, de homályosak az emlékek nevet
#14303
Az is valami, köszi! nevet
Ha a békéscsabai 18 óra alatt bekövetkezõ felmelegedés szerepel a rekordok között, akkor csak van adat errõl is.
#14302
Hát ehhez bele kéne nézegetni bizony mélyen az adatbázisba... nevet
Majd ha addig nem lesz rá válasz, akkor jövõ hét közepe felé lesz rá idõm/lehetõségem, aztán majd szólok, ha találtam valamit.
Bár nem nagyon emlékszem, hogy találkoztam volna ilyen órás adattal, csak napossal.
#14301
Itt is felteszem a kérdést, bár sajnos nem hiszem, hogy van erre adat.
Szóval mennyi volt Magyarországon az egy óra alatt bekövetkezett legnagyobb hõmérsékletcsökkenés?
#14300
Megoszlanak a vélemények,mint bármely más témában (pl. só és magas vérnyomás,tojás és koleszterin stb.)
Pl. ausztrál orvosok a tojássárgája és a koleszterin-szint közötti összefüggést vizsgálták,és arra a következtetésre jutottak,hogy az a vizsgált személy,aki 8-10 tojást elfogyasztott naponta,csökkent a káros koleszterin-szintje.
Talán a mértékletesség,ami minden esetben jó tanácsadó.
#14299
Na hát errõl beszélek én is!
Akkor most hogy van ez?
#14298
Bõrrákkal kapcsolatban a minap elhangzott olyan vélemény is az egyik közmédiumban,hogy azok a szabadban dolgozó emberek,akik egyenletesen barnulnak le,kevésbé veszélyeztettek azokkal szemben,akik pl. egy tengerparti nyaralás alkalmával leégnek.

A nagyvárosok légszennyezettsége az utóbbi 10 évben ( a gépkocsik károsanyag-emissziójának jelentõs csökkenése,valamint az ipar sajnálatos leépítése miatt)sokat javult,ezért az UV sugarak kevésbé nyelõdnek el a tisztább levegõben.


#14297
Rendben, akkor ezt is tudom, köszönöm a kijavítást!
#14296
Ez hatalmas tévedés! Az UV okozta sejten belüli genetikai károsodás egy életen át összeadódik (pontosabban egyre több mutáció keletkezik, amelyet már nem tudnak kijavítani a DNS javító enzimek), így mindkét változat ugyanolyan káros! Akkor is kapsz bõrrákot, ha tavasztól kapálod a kukoricát, meg akkor is, ha nyaraláskor fekszel a napon egész nap. A bõrrákosok aránya igen nagy a szabadtéri munkát végzõk - pl. kõmûves - között, mégpedig azokon a bõrfelületeken jelentkeznek a melanómák, amelyek ki vínnak téve a napsütésnek - pl. váll. hát, kar.
#14295
Szerintem a két déliparti állomás Link
#14294
Nem lepõdnék meg, hogy az egyik Sármellék a másik pedig Siófok.
WRF csak ott tud a tóról gyakorlatilag szerintem.
#14293
A 2m-es T és Td térképeken a Balatontól D-re lévõ két "folt" mitõl keletkezik? Link ? Szinte mindig látható, hol erõsebben, hol gyengében.
#14292
A Szolnokra vonatkozó sokéves (1961-1990) átlagokat (T, Csapadék, napsütés) már nagy nehezen összevadásztam a netrõl, de a jelzõnapok átlagaira vonatkozó adatokat sehol sem találtam. szomoru
Tudnátok ebben segíteni?
Elõre is köszi. vidám
#14291
Így van, elszakadtunk a természettõl, elszakadtunk az évszázadok alatt kialakult életmódbéli javallatoktól.
A civilizációs, természetet nem ismerõ tevékenységeink pedig törvényszerû mellékhatásokkal járnak, amikre rögtön talál a tárdadalom kibújó okokat.
#14290
Köszönöm a választ! nevet
#14289
Ez teljesen igaz, de emellett érdemes megnézni az elsõ linkedet, miként voltak felöltözve....
Hosszú nadrág, hosszú ing, lehetõleg világos, kalap. Nem véletlenül.... És nem véletlenül öltözködnek hasonló elv alapján a sivatagban is....
#14288
A klimatizáltságnak nem sok köze van a bõrrákhoz. kacsint Viszont abban igazad van, hogy sokkal károsabb 2 hétig aszalódni a napon, mint kora tavasztól hozzászokni.

Normális és természetes reakció, hogy erõs napsütésben és melegben ember s állat igyekszik a hûvösbe.
És valóban egyénfüggõ: én alig várom az õszt, tél végén pedig a tavaszt. A kellemes langyos 18-23 fok közötti idõjárás az enyém. nyelvnyujtas


#14287
Szerintem is, ez nagyon egyénfüggõ, mint minden más is.
Én pl. nem nagyon szeretem ezt a hõséges-UV-s-mániás idõszakot, de szerencsére nem is leszek éppen rosszul, ha kinn vagyok a legnagyobb melegben.
#14286
A mai ember puhányabb, ebben igazad van, sõt, szerintem azért is több (ha több) a bõrrákos megbetegedések száma, mert aki a klimatizált irodából elmegy nyaralni, vagy kivesz 2 hét szabit, és szénné ég abban a 2 hétben, az sokként éri a bõrt. Évközben elszoknak az emberek a naptól, és egy hirtelen nagy dózis ártalmasabb, mint egy hosszabb ideig tartó, de folyamatos napsütés.
#14285
Közel jársz az igazsághoz, itt van néhány adatsor az ózonréteg állapotáról:

Link Sodankylae, Finnország - 20 éve változatlan a légköri ózon mennyisége (Dobson Unit-ban kifejezve).

A globális tendenciákról a www.theozonhole.com oldalon lehet tájékozódni, innen származik ez az ábra is: Link A 90-es évek elejéig az ózonréteg vastagsága 4%-kal esett vissza, azóta lassú emelkedés figyelhetõ meg.

A szabadban tartózkodásról annyit, hogy például vasárnap 3 órát, kedden is hosszabb idõszakot töltöttem a déli órákban tûzõ napon minden probléma nélkül... nevet
#14284
Ebben a könyvben: Link bövebben lehet olvasni a témáról. Én innen úgy emlékszem, hogy összességében csak max. 10 százalékkal(?) erösödött nálunk az UV-sugárzás a vékonyodó ózonréteg miatt, de ezen belül pont a legveszélyesebb (legrövidebb) hullámhossz-tartományban sokkal nagyobb volt a növekedés. Az meg ezen nem segít, hogy relatíve ártalmatlanabb, hosszabb hullámhosszakon alig változott valami, és ez húzza le az össz-változást.

Utolsó észlelés

2025-08-13 19:42:09

Gyergyóújfalu - Hargita

21.6 °C

RH: 71 | P: 1019.6

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

144516

Hírek, események

Hétvégén újabb hidegfront érkezik

Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46

pic
Ismét hétvégén romlik el az idő, északnyugat felől egy hidegfront éri el hazánkat, ami meglehetősen lomhán vonul át, plusz hétfőre egy hidegcsepp is érkezhet.