Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Szerintem ugyanaz van mint az ÉK-i csücsökkel. Nem tud mit kezdeni a domborzati viszonyokkal.
Dalmácia középsõ részére van radarkép, mert a horvát radar hatósugara nem ér el odáig: Link
Vagy elégedjek meg a mûholdképpel?
Vagy elégedjek meg a mûholdképpel?
Lenne egy kérdésem, fõleg OMSZ-osokhoz.
Bp. külterületén lakom, és régebben (mondjuk 5-10 éve) azt esti híradó utáni idõjárás elõrejelzésben Bp-re kiírt hõmérsékleti értékek általában beváltak nálunk, viszont belterületen kb. 2°C magasabb volt, mint az elõrejelzett. (min is, max. is). Mostanában viszont az az érzésem, mintha inkább a belvárosra jellemzõ értékeket adnak meg, és nálunk a város szélén az elõrejelzetthez képes van kb. 2°C hidegebb.
Van ilyen törekvés, vagy ez csak az én érzéki csalódásom lehet? Bp. melyik jellemzõ részére adtok elõrejelzést?
Bp. külterületén lakom, és régebben (mondjuk 5-10 éve) azt esti híradó utáni idõjárás elõrejelzésben Bp-re kiírt hõmérsékleti értékek általában beváltak nálunk, viszont belterületen kb. 2°C magasabb volt, mint az elõrejelzett. (min is, max. is). Mostanában viszont az az érzésem, mintha inkább a belvárosra jellemzõ értékeket adnak meg, és nálunk a város szélén az elõrejelzetthez képes van kb. 2°C hidegebb.
Van ilyen törekvés, vagy ez csak az én érzéki csalódásom lehet? Bp. melyik jellemzõ részére adtok elõrejelzést?
Megvan, he-he! Link
Azaz, a fagyos nap a kivétel, abba a 0,0 fok még nem tartozik bele, a többihez elég, ha pont a kerek határt éri el a hömérséklet. Jóskának utólag is köszönjük az információt!

Azaz, a fagyos nap a kivétel, abba a 0,0 fok még nem tartozik bele, a többihez elég, ha pont a kerek határt éri el a hömérséklet. Jóskának utólag is köszönjük az információt!
Egy 36°C-os maximumú nap egyszerre nyári, höség- és forró nap, mint ahogy egy -11°C-os minimumú is beszámítandó mind a zord, mint a fagyos napok közé is. (Meg a téliek közé is, ha a maximum nem megy 0°C fölé.) A statisztika így korrekt: nagyon félrevezetö lenne, ha az ember elkezdené a nyári napok számát vizsgálni, és pl. 2007-re a sok 30-40 fok miatt kevesebb jöhetne ki, mint egy átlagos nyárra.
A talajmenti köd valóban nem ködös nap, az csak akkor lesz, ha szemmagasságban 1 km alá csökken a látástávolság.
A ,0 tizedes értékek hovatartozásának utána kellene néznem...
A talajmenti köd valóban nem ködös nap, az csak akkor lesz, ha szemmagasságban 1 km alá csökken a látástávolság.
A ,0 tizedes értékek hovatartozásának utána kellene néznem...
Ha jól tudom a jelzõnapoknál a "nagyobb (és kisebb a télieknél) vagy egyenlõ" elve érvényesül, ráadásul a kerekítési eljárások miatt a 24,5 fok is lehet pl. nyári nap, azt én sem tudom, hogy ez a gyakorlatban, hogy mûködik.
A forró nap az hõség- és nyári nap is egyben, legalább is szerintem. Így lenne logikus.
A forró nap az hõség- és nyári nap is egyben, legalább is szerintem. Így lenne logikus.
Ködös napnak számít, amennyiben az észlelési helyen, szemmagasságban a látástávolság 1000 m alá csökken. Lehet, hogy 2 méter magasságot kell venni, nem tudom, mert akkor ha az észlelõ mondjuk törpe növésû és 1,20 magas, akkor több ködös napot észlel ugyanazon a helyen, mint pl. én az 1,97-es magasságommal 
A lényeg, a talajmenti köd abban az esetben nem számít ködös napnak, ha pl. az udvar végében lévõ réten van egy keskeny ködcsík a rét felett. Ha kimész, és 2 méter magasságban 1000 méter alatti a látástávolság, akkor tuti ködös nap.
Sõt, ha pl. egyik éjjel beáll a köd hajnali 3-kor, és köd van még reggel 8-kor is, akkor az 2 db ködös napnak számít.

A lényeg, a talajmenti köd abban az esetben nem számít ködös napnak, ha pl. az udvar végében lévõ réten van egy keskeny ködcsík a rét felett. Ha kimész, és 2 méter magasságban 1000 méter alatti a látástávolság, akkor tuti ködös nap.
Sõt, ha pl. egyik éjjel beáll a köd hajnali 3-kor, és köd van még reggel 8-kor is, akkor az 2 db ködös napnak számít.
Lenne néhány kérdésem az illetékesekhez. Az éghajlati napló böngészése és a statisztikák gyûjtögetése okán vetõdtek fel bennem. Lehet volt már szó errõl, de talán nem baj, ha felelevenítjük. A talajmenti köd az ködös napnak számít? Az éghajlati naplóban a 25.0 °C is nyári napnak számít, a 30.0 °C hõségnapnak, a 35.0 °C pedig forró napnak. Ez helyes így? Én úgy tudom, hogy mindegyiknél 1 tizeddel magasabbnak kell lenni, hogy a kritériumot teljesítse (pl. 25 °C feletti maximumú nap a nyári nap, stb.). Azt is megfigyeltem, hogy a rendszer a forró napot hõségnapnak és nyári napnak is számolja. Az igaz, hogy 25 °C és 30 °C felett van a pl. 35.6 °C, de akkor nem 1 db forró napunk van "csak"? Nyári és hõségnapnak is számolni kell? Egyelõre ennyi kérdésem lenne.
Elõre is köszönöm a választ!
Elõre is köszönöm a választ!

Sziasztok!
Nekem 2006-os meteorológiai adatokra lenne szükségem a szakdolgozatomhoz Veszprémbõl (az állatkerthez minél közelebb).
Május eleje és június vége között.
Tud ebben nekem valaki segíteni???
Nekem 2006-os meteorológiai adatokra lenne szükségem a szakdolgozatomhoz Veszprémbõl (az állatkerthez minél közelebb).
Május eleje és június vége között.
Tud ebben nekem valaki segíteni???
Milyen makroszinoptikus helyzet az omega helyzet? Térképet tudtok linkelni? Ha jól sejtem, egyik olyan helyzet, ami a hõségért felel. De pl. a 2007-es 40 foknál is ilyen volt?
A másik kérdésem is egy makrohelyzetre vonatkozik, szibéria emlegette télen, hogy vmilyen típúsú anticiklon. Csak ennek most a neve sem jut eszembe.
A másik kérdésem is egy makrohelyzetre vonatkozik, szibéria emlegette télen, hogy vmilyen típúsú anticiklon. Csak ennek most a neve sem jut eszembe.

Ment PÜ.
Itt jelezném, hogy 2006. 01. 01-tõl minden nap 14h körül elmentem a hõtérképet, a radart, egy EU mûholdképet és egy nagyfelbontású (pl. sat24) Magyarország mûholdképet. Akinek kell, dátummegjelöléssel szívesen küldök, ami hiányzik.
Itt jelezném, hogy 2006. 01. 01-tõl minden nap 14h körül elmentem a hõtérképet, a radart, egy EU mûholdképet és egy nagyfelbontású (pl. sat24) Magyarország mûholdképet. Akinek kell, dátummegjelöléssel szívesen küldök, ami hiányzik.
Igaz nem kompozit, de hidegcsepp a met. társalgóban linkelt egy hurokfilmet aznapról 83 662-es hozzászólásában.
Nem, a kompozit mûholdképre gondoltam: Link
A radarképeknek tudom, hogy van archívuma, szoktam is nézegetni, fõleg ilyen szép idõ után.
A radarképeknek tudom, hogy van archívuma, szoktam is nézegetni, fõleg ilyen szép idõ után.

Üdv Mindenkinek!
Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e valakinek lementve 18-ai OMSZ kompozitkép és hõtérkép. Ugyanis aznap délután elment itthon a net, és nem tudtam lementeni ezeket a képeket. Kompozitképbõl leginkább a 13:10 órás (11.10 UTC), hõtérképbõl pedig a 16 órás (14 UTC), vagy e körüli idõpontú kéne, de ha a kompozitokból a reggeli és az esti is megvan valakinek aznapról, az is jó lenne. Ha valaki el tudná nekem küldeni ezeket a képeket, akkor légyszi küldjön egy privátot, és megadom neki az e-mail címem, ahová küldheti.
Elõre is köszi.
Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e valakinek lementve 18-ai OMSZ kompozitkép és hõtérkép. Ugyanis aznap délután elment itthon a net, és nem tudtam lementeni ezeket a képeket. Kompozitképbõl leginkább a 13:10 órás (11.10 UTC), hõtérképbõl pedig a 16 órás (14 UTC), vagy e körüli idõpontú kéne, de ha a kompozitokból a reggeli és az esti is megvan valakinek aznapról, az is jó lenne. Ha valaki el tudná nekem küldeni ezeket a képeket, akkor légyszi küldjön egy privátot, és megadom neki az e-mail címem, ahová küldheti.
Elõre is köszi.

Bizony azon az emlékezetes napon Budapesten és Kecskeméten délben mínusz 17°C volt a hõmérséklet.
Akkoriban minden nap hallgattam 13óra 45-kor az idõjárás-és vízállás jelentést és ott hangzottak el ezek az értékek.
Akkoriban minden nap hallgattam 13óra 45-kor az idõjárás-és vízállás jelentést és ott hangzottak el ezek az értékek.
Gyerekek,valaki tudna nekem segíteni?
Felvettem vagy 10(5x2 perc) percnyi AVI-t egy Cu 0-ról a Cb-ig alakulásáról.
Próbáltam timelapse-et készíteni VirtualDj progival,de nagyon darabos,szaggat,nem jó.
Van VirtualDub,de még nem dolgoztam vele,nem tudom a menetét(sajna nem is tudok rájönni,progi még így nem fogott meg
),hogy lehetne összevágni vele az 5x 2 perces videót,valamint az egészet elmenteni gyorsítva.
Kár lenne érte,mivel jól látni rajta a cellák egymás utáni kialakulását,tehát multicellás zivirõl van szó.
Ha valaki szánna rám egy kis idõt,hogy elmagyarázná az "útmutatót",megköszönném.
Felvettem vagy 10(5x2 perc) percnyi AVI-t egy Cu 0-ról a Cb-ig alakulásáról.
Próbáltam timelapse-et készíteni VirtualDj progival,de nagyon darabos,szaggat,nem jó.
Van VirtualDub,de még nem dolgoztam vele,nem tudom a menetét(sajna nem is tudok rájönni,progi még így nem fogott meg


Kár lenne érte,mivel jól látni rajta a cellák egymás utáni kialakulását,tehát multicellás zivirõl van szó.
Ha valaki szánna rám egy kis idõt,hogy elmagyarázná az "útmutatót",megköszönném.

Ha téli hidegbetörés tartja a rekordot, akkor talán 1979. január 1. lehetett az az alkalom. Itt a Metneten is többször olvastam már róla visszaemlékezéseket, miként lett pár óra alatt kemény fagy a tavaszias idöböl: Link Link
Bár ez nem biztos, hogy egy órán belül történt, ennyire rövid idö alatt 20 fokos lehülést én inkább egy nyári (vagy még inkább nyár végi "évszakváltó") HF-töl tudok elképzelni. A 35 fokban érkezö heves zivatar eleve képes 20 fok környékére leejteni a hömérsékletet; ha mindez HF mentén történik, akkor erre az érkezö hideg levegö még rásegíthet.
Bár ez nem biztos, hogy egy órán belül történt, ennyire rövid idö alatt 20 fokos lehülést én inkább egy nyári (vagy még inkább nyár végi "évszakváltó") HF-töl tudok elképzelni. A 35 fokban érkezö heves zivatar eleve képes 20 fok környékére leejteni a hömérsékletet; ha mindez HF mentén történik, akkor erre az érkezö hideg levegö még rásegíthet.
Pontos adatra nem emlékszem, de 20-25 fok körül volt egy téli hideg betörés alkalmával. Talán Németh Lajostól hallottam egy elõadáson, de homályosak az emlékek

Az is valami, köszi! 
Ha a békéscsabai 18 óra alatt bekövetkezõ felmelegedés szerepel a rekordok között, akkor csak van adat errõl is.

Ha a békéscsabai 18 óra alatt bekövetkezõ felmelegedés szerepel a rekordok között, akkor csak van adat errõl is.
Hát ehhez bele kéne nézegetni bizony mélyen az adatbázisba...
Majd ha addig nem lesz rá válasz, akkor jövõ hét közepe felé lesz rá idõm/lehetõségem, aztán majd szólok, ha találtam valamit.
Bár nem nagyon emlékszem, hogy találkoztam volna ilyen órás adattal, csak napossal.

Majd ha addig nem lesz rá válasz, akkor jövõ hét közepe felé lesz rá idõm/lehetõségem, aztán majd szólok, ha találtam valamit.
Bár nem nagyon emlékszem, hogy találkoztam volna ilyen órás adattal, csak napossal.
Itt is felteszem a kérdést, bár sajnos nem hiszem, hogy van erre adat.
Szóval mennyi volt Magyarországon az egy óra alatt bekövetkezett legnagyobb hõmérsékletcsökkenés?
Szóval mennyi volt Magyarországon az egy óra alatt bekövetkezett legnagyobb hõmérsékletcsökkenés?
Megoszlanak a vélemények,mint bármely más témában (pl. só és magas vérnyomás,tojás és koleszterin stb.)
Pl. ausztrál orvosok a tojássárgája és a koleszterin-szint közötti összefüggést vizsgálták,és arra a következtetésre jutottak,hogy az a vizsgált személy,aki 8-10 tojást elfogyasztott naponta,csökkent a káros koleszterin-szintje.
Talán a mértékletesség,ami minden esetben jó tanácsadó.
Pl. ausztrál orvosok a tojássárgája és a koleszterin-szint közötti összefüggést vizsgálták,és arra a következtetésre jutottak,hogy az a vizsgált személy,aki 8-10 tojást elfogyasztott naponta,csökkent a káros koleszterin-szintje.
Talán a mértékletesség,ami minden esetben jó tanácsadó.
Bõrrákkal kapcsolatban a minap elhangzott olyan vélemény is az egyik közmédiumban,hogy azok a szabadban dolgozó emberek,akik egyenletesen barnulnak le,kevésbé veszélyeztettek azokkal szemben,akik pl. egy tengerparti nyaralás alkalmával leégnek.
A nagyvárosok légszennyezettsége az utóbbi 10 évben ( a gépkocsik károsanyag-emissziójának jelentõs csökkenése,valamint az ipar sajnálatos leépítése miatt)sokat javult,ezért az UV sugarak kevésbé nyelõdnek el a tisztább levegõben.
A nagyvárosok légszennyezettsége az utóbbi 10 évben ( a gépkocsik károsanyag-emissziójának jelentõs csökkenése,valamint az ipar sajnálatos leépítése miatt)sokat javult,ezért az UV sugarak kevésbé nyelõdnek el a tisztább levegõben.
Ez hatalmas tévedés! Az UV okozta sejten belüli genetikai károsodás egy életen át összeadódik (pontosabban egyre több mutáció keletkezik, amelyet már nem tudnak kijavítani a DNS javító enzimek), így mindkét változat ugyanolyan káros! Akkor is kapsz bõrrákot, ha tavasztól kapálod a kukoricát, meg akkor is, ha nyaraláskor fekszel a napon egész nap. A bõrrákosok aránya igen nagy a szabadtéri munkát végzõk - pl. kõmûves - között, mégpedig azokon a bõrfelületeken jelentkeznek a melanómák, amelyek ki vínnak téve a napsütésnek - pl. váll. hát, kar.
Nem lepõdnék meg, hogy az egyik Sármellék a másik pedig Siófok.
WRF csak ott tud a tóról gyakorlatilag szerintem.
WRF csak ott tud a tóról gyakorlatilag szerintem.
A 2m-es T és Td térképeken a Balatontól D-re lévõ két "folt" mitõl keletkezik? Link ? Szinte mindig látható, hol erõsebben, hol gyengében.
A Szolnokra vonatkozó sokéves (1961-1990) átlagokat (T, Csapadék, napsütés) már nagy nehezen összevadásztam a netrõl, de a jelzõnapok átlagaira vonatkozó adatokat sehol sem találtam.
Tudnátok ebben segíteni?
Elõre is köszi.

Tudnátok ebben segíteni?
Elõre is köszi.

Így van, elszakadtunk a természettõl, elszakadtunk az évszázadok alatt kialakult életmódbéli javallatoktól.
A civilizációs, természetet nem ismerõ tevékenységeink pedig törvényszerû mellékhatásokkal járnak, amikre rögtön talál a tárdadalom kibújó okokat.
A civilizációs, természetet nem ismerõ tevékenységeink pedig törvényszerû mellékhatásokkal járnak, amikre rögtön talál a tárdadalom kibújó okokat.
Ez teljesen igaz, de emellett érdemes megnézni az elsõ linkedet, miként voltak felöltözve....
Hosszú nadrág, hosszú ing, lehetõleg világos, kalap. Nem véletlenül.... És nem véletlenül öltözködnek hasonló elv alapján a sivatagban is....
Hosszú nadrág, hosszú ing, lehetõleg világos, kalap. Nem véletlenül.... És nem véletlenül öltözködnek hasonló elv alapján a sivatagban is....
A klimatizáltságnak nem sok köze van a bõrrákhoz.
Viszont abban igazad van, hogy sokkal károsabb 2 hétig aszalódni a napon, mint kora tavasztól hozzászokni.
Normális és természetes reakció, hogy erõs napsütésben és melegben ember s állat igyekszik a hûvösbe.
És valóban egyénfüggõ: én alig várom az õszt, tél végén pedig a tavaszt. A kellemes langyos 18-23 fok közötti idõjárás az enyém.

Normális és természetes reakció, hogy erõs napsütésben és melegben ember s állat igyekszik a hûvösbe.
És valóban egyénfüggõ: én alig várom az õszt, tél végén pedig a tavaszt. A kellemes langyos 18-23 fok közötti idõjárás az enyém.

Szerintem is, ez nagyon egyénfüggõ, mint minden más is.
Én pl. nem nagyon szeretem ezt a hõséges-UV-s-mániás idõszakot, de szerencsére nem is leszek éppen rosszul, ha kinn vagyok a legnagyobb melegben.
Én pl. nem nagyon szeretem ezt a hõséges-UV-s-mániás idõszakot, de szerencsére nem is leszek éppen rosszul, ha kinn vagyok a legnagyobb melegben.
A mai ember puhányabb, ebben igazad van, sõt, szerintem azért is több (ha több) a bõrrákos megbetegedések száma, mert aki a klimatizált irodából elmegy nyaralni, vagy kivesz 2 hét szabit, és szénné ég abban a 2 hétben, az sokként éri a bõrt. Évközben elszoknak az emberek a naptól, és egy hirtelen nagy dózis ártalmasabb, mint egy hosszabb ideig tartó, de folyamatos napsütés.
Közel jársz az igazsághoz, itt van néhány adatsor az ózonréteg állapotáról:
Link Sodankylae, Finnország - 20 éve változatlan a légköri ózon mennyisége (Dobson Unit-ban kifejezve).
A globális tendenciákról a www.theozonhole.com oldalon lehet tájékozódni, innen származik ez az ábra is: Link A 90-es évek elejéig az ózonréteg vastagsága 4%-kal esett vissza, azóta lassú emelkedés figyelhetõ meg.
A szabadban tartózkodásról annyit, hogy például vasárnap 3 órát, kedden is hosszabb idõszakot töltöttem a déli órákban tûzõ napon minden probléma nélkül...
Link Sodankylae, Finnország - 20 éve változatlan a légköri ózon mennyisége (Dobson Unit-ban kifejezve).
A globális tendenciákról a www.theozonhole.com oldalon lehet tájékozódni, innen származik ez az ábra is: Link A 90-es évek elejéig az ózonréteg vastagsága 4%-kal esett vissza, azóta lassú emelkedés figyelhetõ meg.
A szabadban tartózkodásról annyit, hogy például vasárnap 3 órát, kedden is hosszabb idõszakot töltöttem a déli órákban tûzõ napon minden probléma nélkül...

Ebben a könyvben: Link bövebben lehet olvasni a témáról. Én innen úgy emlékszem, hogy összességében csak max. 10 százalékkal(?) erösödött nálunk az UV-sugárzás a vékonyodó ózonréteg miatt, de ezen belül pont a legveszélyesebb (legrövidebb) hullámhossz-tartományban sokkal nagyobb volt a növekedés. Az meg ezen nem segít, hogy relatíve ártalmatlanabb, hosszabb hullámhosszakon alig változott valami, és ez húzza le az össz-változást.