Időjárási visszatekintő

Akkor egy kis összegzése a csapadékmennyiségeknek a Kelet-Mecsekbõl (Yvette+május):Link Link Link
A hegység északkeleti részén (nálunk) a 40-50 mm egyáltalán nem tekinthetõ soknak. Yvette-nél Váralja és környéke viszonylag "szárazon" maradt. Jelentõs mennyiségû csapadék most a Mecsek déli oldalán és a hegyvidéki területeken hullott. A hegyi állomásomon (Dobogó/Ördöghegy) a számított csapadékmennyiség 107 mm-nek adódott az Yvette-ciklonra. Ott a havi csapadékösszeg május 17-ig (tegnapig) 201!!! mm volt.

"Én elképzelhetetlennek tartom,hogy a most lezáruló csapadékosabb idõszak után másfél hónap szárazság jöjjön..." Link

Az hogy te mit tartassz elképzelhetetlennek, és mit vizionálsz az csak egy dolog. Valóban elég szép talajnedvességgel várhatjuk a nyári idõszakot, de a leglényegibb , felsõ 30 centis réteg nedvességtartalma nagyon hamar offolódhat. Fikció: Keleties közpentú AC , keleties szárító szelek , nyári melegek, egy - egy hõzivatar, ami el is lobban, nem tud kellõen hasznosulni. Pár hét és aszálytól hangos a fórum, persze lesz aki lobogtatja a statisztikát, hogy kérem volt esõ, nem, vagy alig maradunk el a sokévi átlagtól.... de ez a természetet nem fogja meghatni, mert az elpárolgás/ talajnedvesség ettõl iszonyatosan deficites lenne.

A ciklon elõtt kitett vödrömben lemértem és kiszámoltam a lehullott csapadékot: 109 mm jött ki. (Árpád-tetõ: 108mm)

Ez nagyjából reális is, ilyen helyzetben itt mindig több a csapadék a pécsi állomásnál, bár most elég hasonló az ottani adattal...

Amúgy 4 év után ismét kiöntött a vasasi patak, homokzsákolni is kellett, ennek csak egyik oka a sok csapadék, a másik, hogy a meder nagy részében nád meg mindenféle gizgaz nõ az otthagyott iszapban.

Cirfandli: nekem az a 100mm feletti nap gyanús..

Csupán annyit jelent Medárd,hogy a Medárd körüli idõszakban(Ez nálam május 15.-június 30. között van általában)ugrásszerûen megnõ a záporok-zivatarok kialakulásának esélye,és intenzitásuk is megnõ,ezt ún. szingularitásnak nevezzük.

Medárd?
Mi különbség van a múlt novemberi nagyobb csapadék, a februári nagyobb csapadék, az elmúlt 1,5 hónap bõ csapadéka, és a Medárd között?
A Medárd korszaka lejárt, teljesen esetleges hogy a Medárd idõszakára esik-e egy anticiklonos idõszak, vagy egy beragadó ciklon.
2010-ben csapadék maximumrekord, 2011-ben csapadék minimumrekord volt!
Senki sem tartotta elképzelhetõnek, hogy egy csapadék maximumrekord utáni évben csapadék minimumrekord legyen.
Mégis lett!
Ha ez a beragadó ciklon ami most volt, ez Medárd-ra esik, mindenki mondogatná, hogy medárdi esõk vannak.
Ha Medárdkor esik akkor az medárdi esõ, ha nem, akkor csak simán esõ.
A Medárd a "régi" klíma mellett volt jellemzõ, amikor a szárazföld elõbb melegedett, mint az óceán, így egy aktív ciklonos idõszak indult meg jellemzõen június elsõ felében.
De véleményem szerint ez a nyugati irányításosabb, zonálisabb idõszaknak volt a jellemzõje, a meridionális idõszakban teljesen estleges a dolog.

Én elképzelhetetlennek tartom,hogy a most lezáruló csapadékosabb idõszak után másfél hónap szárazság jöjjön,már csak azért sem,mert itt van a Medárd körüli idõszak,és pláne azért nem,mert a szárazabb idõ néhány napig tarthat,és jövõ hét péntektõl ismét egyre nagyobb eséllyel alakulhatnak ki záporok-zivatarok,ami már sokadik futás óta stabilan látszik.
Lokálisan persze lehetnek szárazabb területek az országban,de nem az aszály lesz/lehet a jellemzõ a következõ másfél hónap során.
Sokkal inkább el tudok képzelni a szokásos idõpontban,július,augusztusban aszályt,ha szerencsénk lesz megússzuk a nyári csúcs idõszakot 2 hét aszállyal,ha nem 2011-2012-2013-hoz hasonlóan idén is 1-2 hónapig tarthat az aszály,hõhullámokkal megspékelve.

Meg az évezred telét is meg az évszázad nyarát is hiába várják!
A június illetõen amennyiben helyes a megfigyelésem, és folytatódik a sorminta: november csapadékos (nyugaton 150-190 mm), december-január közepéig száraz (10-20 mm), január közepétõl február végéig csapadékos (nyugat 150 mm), február végétõl április elejéig száraz, majd április 5-ével indult a csapadékos blokk, ami lehet, hogy most ezzel a jövõ heti meleggel és elõoldallal véget ér....akkor 1,5 hónap szárazság veszi kezdetét, mint ahogy a december-január közepe és a február végétõl április elejéig tartó 1,5 hónap volt.
Így a június lehet hogy száraz lesz, és nyilván meleg.
1,5 hónap szorulás, 1,5 hónap hasmenés.
A nyári félév egyébként szárazabb lett?
Az elmúlt években jellemzõen a téli félév volt csapadékosabb és a nyári szárazabb nem?

Az OMSZ hosszú távú elõrejelzése:

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2014. április 11-én kiadott hosszú távú meteorológiai elõrejelzése szerint a május az átlagosnál melegebb és átlagosnál szárazabb, a június az átlagosnál melegebb és az átlagosnál kissé szárazabb, a július az átlagosnál melegebb és átlagosnál szárazabb lesz. - május havi vízügyi elõrejelzés 7. oldala

Lassan két évtizede várják a nyári félév csapadékmennyiségének csökkenését és az ország "kiszáradását". Eddig nem következett be és ezután sem fog. Bármit is mutatnak a regionális szintre leskálázott klímamodelljeik.

Májusban már 15 nap alatt több csapadék hullott országos átlagban, mint az ilyenkor szokásos: Link A jelenlegi makroszinoptikai kép mellett én a júniust sem tudom szárazként elképzelni. Persze lehet, hogy tévedek.

A talaj már kifejezetten túltelített állapotban van a legtöbb helyen: Link Link növények többségének fejlõdése szempontjából az 50-70%-os relatív telítettség a legkedvezõbb egyébként, ekkor nem száraz a talaj, de nem is úszik minden a vízben...

A ciklon elõzetes mérlege (a csapihoz még a mai nap is hozz jön majd): Link ha már volt linkelve akkor bocsi. A hegyvidéki területek, a csapadék és az áramlási mezõ kapcsolatát is szépen szemlélteti a térkép.

A Dunántúl nyugati felén még most is esik, szinte egész pénteken esett és viharos szél is volt. Ez nem annyira lokális.A radaron most is több megyére kiterjedõ csapadékmezõk ÉK-en,délen Ny-on. Még ez sem pontszerû lokalitás.

Kíváncsian várom, hogy a hónapban eddig felgyülemlett viszonylag vaskos negatív anomáliát képes lesz-e a következõ 2 hét (várhatóan) nyárias idõjárása ellensúlyozni, s egy átlag körüli májust kialakítani, vagy sem. Bízom benne, hogy igen. Hajrá nyár!

IDézek:
"Viszont péntektõl-hétfõig tessék figyelni,lokálian bõdületes összegek hullhatnak le".
Azért a mai napot már közel sem jellemezte olyan rossz idõjárás,mint csütörtökön.
Felém valóban alulteljesített,egy átlagos mediciklonnak ment el

Szerintem ez a ciklon még él annál inkább is mert itt egész nap zuhog az esõ és tombol a szél. A Pilisben ezek szerint egy mini AC alakult ki reggel, hogy a ciklont arrafelé már lezártnak tekintik ? Itt az orkán erejû fadöntõ és tetõszaggató szél, a közel 40 mm esõ és a 10 fokos középhõmérséklet valóban alulteljesítés: kritikán aluli idõ .
És még most is tart. [esõ]

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#229551 - 2014-05-16 07:43:03)

Szép reggelt!

Felém igen csak alul teljesített a ciklon.
80 km/h körüli max lökés ( 80,7 km/h),és 10,9 mm csapadék hullott csütörtök reggeltõl-ma reggelig,ebbõl 8,5 mm délelõttöl -estig,a maradék 2,4 mm pedig ma hajnalban,zápor is volt.
Szerdán reggeltõl-ma péntek reggelig,tehát 2 napig volt viharos szél,szerdán késõ este 72,6 km/h-s,ma péntek reggelig 63,4 km/h-s maximális szelet mértem.
A 70-80 km/h-s szél is elég volt ahhoz,hogy sok levelet,gallyakat,egy-egy ágat szakítson le a viharos északnyugati szél a még gyenge május közepi növényzetrõl.

Szóval Yvettke: Ez egy 2-es,tulajdonképpen bármely mediciklon a hátoldalával együtt 80 km/h feletti szelet,bõven 10 mm feletti esõt képes produkálni,felém is.

Este 6 óra körül viszont váratlan dolog történt:
Délután 1-6 között 50-60 km/h-s lökésekig gyengült a szél,aztán 6 órakor felerõsödött,és este 9-ig 70 km/h körüli lökések kísérték,miközben fél 8-ig még az esõ is csapkodott,igazi öröm idõ volt.
Aztán közben 7 után északkelet felõl felszakadozott a felhõzet,9-re már csak közepesen felhõs volt,szép látvány volt.

Az egyik idõjárásos csoportban( Viharvadászok Club-ja),ahol admin vagyok és rendszeresen írok elõrejelzéseket épp az imént dicsértek meg,hogy nem vártam sok esõt,pl fõváros térségére és az északi,északnyugati tájakra.

Idézek a szerda esti prognózisomból:
"Csütörtökön az ország nagy részén borult lesz az ég sokfelé esõvel,záporokkal,keleten néhol zivatar is lehet,de az igazán jelentõs esõ csak kis területre,fõleg délre korlátozódik,itt 30-50 mm hullhat,fõváros térségében délutánig 10 mm közeli összeg eshet,majd délutántól péntek reggelig újabb 10 mm(lokálisan 20-30 mm is)".
Tehát dacára az extrémnek kinézõ elõrejelzési szitu,és omsz 2. fokú figyelmeztetésére én kb.20 mm-t vártam a fõvárosra csütörtökre,és be is jött.
Budapesttõl délre 30-50 mm-is mértek,északra 5-10 m hullott csak.

Én csak azt nem értem,az omsz mit akart még este is a 2 .fokú figyelmeztetéssel esõre!?

Komoly károk keletkeztek az országban,de a 2013 március 14.-15.-i hókáosz és júniusi dunai árhullámhoz hasonló krízishelyzet nem alakult ki,bár azért a Dunántúl egy jó részén-kiemelten a Balatonnál- és északkeleten tudnának mirõl mesélni.

Tehát a ciklon több helyen is lebõgött,semmi extrém esõ nem lett(Szeged-Budapest-Pécs háromszög hozott 30-65 mm-t),a szél viszont bejött,pusztító lett,Balcsin 100-125 km/h-s lökésekkel.

Viszont péntektõl-vasárnapig tessék figyelni a konvekcióra,lokálisan bõdületes összegek hullhatnak le hétfõig.

fectroll: Szuper megfigyelés,leírtad amit akartam

Én is azt várom,hogy egy hasonló ciklon érkezik a hónap végén,tényleg szeretnek ezek az erõs ciklonok párban jönni,és már látszik is a GFS-en 1-2 napja hajlam a hónap végi nagyobb csapadékra.Ezzel még nem fújt ki május.

Hát ebben biztos voltam, hogy Zala megye fog nyerni
122 centis hótakaró, tejóég!

Májusi integrált vízháztartási tájékoztató és elõrejelzés: Link

Egy éve történt...
Kicsit más szemszögbõl... Link

Továbbra is az április 8-i +24,5°C az idei hõmérsékleti szezonrekord nálam.
Nyári napunk tehát még nem volt az idén.
1985-ben ezen a napon mértem az év elsõ +20°C feletti hõmérsékletét. Utána aztán már melegebb idõk jöttek.

Ritka jó idei évkezdet (kemény tél nem volt, optimális csapadék,extrém hõmérsékletek vagy viharok -majdnem- elmaradása ) után továbbra sem volt sem fagy, sem nyári meleg. 1,8 és 24 fok közt volt a T, ami az áprilisnál is kevésbé volt csapongó (akkor 0,2 és 24,7 közt volt a T ) és 22,1 mm esõ esett több részletben. A vegetáció ilyen gyönyörû rég volt májusban, több mint ígéretes. A 14,1 fokos közép épp a sokévi közepet tükrözi.
Kár, hogy nagy valószínûséggel ez az idill romba dõl...
/Persze a fentiek Pápa környékérõl szóltak/

Szép munka, köszönjük!
Egyszer egy ilyet mi is átélhetnénk...

A rendszeres hazai hóvastagság-mérések a múlt század elején kezdõdtek. Eleinte a csapadékmérõ állomások, majd fokozatosan a klímaállomások mérési programjában is helyet kapott a hótakaró vastagságának napi szintû feljegyzése.
A magyarországi hegyvidéki abszolút maximumot (151 cm, Kõszeg-Stájerházak, 1947. 02. 19.) az idõk során talán már unalomig ismételgettük, mint ahogy az ország legmagasabb pontjának, Kékestetõnek az abszolút adata (146 cm, 1963. 02. 21.) is jól ismert.

De joggal merül a kérdés, hogy vajon mi a helyzet síkvidéken?

A válaszhoz érdemes elõkeresni az 1942. februárjában feljegyzett adatokat. Ekkor a hosszan tartó rendkívüli hideg és a többszöri jelentõs havazások következében a hónap közepére olyan mennyiségû hó halmozódott fel az ország több részén is, amihez hasonlót nem nagyon találni a mérési adatsorban. Természetesen jó néhány állomást kiválasztva más években az ekkor meglévõnél vastagabb hótakaró is kialakult, de országos területi átlagban szinte példa nélkül álló az akkori helyzet. (Amint az majd látható, fõként az északnyugati megyék, az Északi-középhegység térsége, valamint északkelet és a délkeleti határszél maradt ki ebbõl az extrém szituációból - csak itt most a mérték kicsit más, mint például napjainkban egy nagy havazásos ciklonnál, hiszen még a gyengébb országrészekben is 30-40 cm összejött azért. Ezzel szemben viszont délnyugaton, a Dél-Dunántúlon, a középsõ országrészben és az Alföld egyes részein igazán különleges számokat lehet találni.)

Jöjjenek az adatok, minden állomáson az abszolút maximum értéke szerepel.
(Esetleges hibák mind a mérések során, mind az adatok késõbbi közlésekor elõfordulhattak nyilvánvalóan, de ezt talán említenem sem kell.)

Mosonmagyaróvár 54
Sopron 37
Csorna 26
Gyõr 52
Ravazd 50
Kõszeg 87
Pápa 47
Szombathely 30
Káld 42
Farkasgyepû 90
Zirc 70
Körmend 30
Türje 50
Taliándörögd 49
Zalaegerszeg 51
Tihany 46
Balatonlelle 58
Lenti 75
Nagykanizsa 122
Marcali 76
Mernye 72
Rinyakovácsi 80
Barcs 89
Bakonya 122
Baj 58
Esztergom 56
Börzsönyirtás 92
Csákvár 70
Budapest, Csillagvizsgáló Intézet 99
Budapest, Meteorológiai Intézet 60
Kápolnásnyék 79
Sárbogárd 100
Szakály 90
Szálka 87
Pécsvárad 80
Szügy 39
Salgótarján 30
Gyöngyös 45
Galgamácsa 56
Jászberény 62
Ócsa 95
Tápiószele 48
Abony 58
Szolnok 50
Kunszentmiklós 62
Nagykõrös 98
Kecskemét 68
Izsák 70
Kalocsa 45
Kiskunhalas 74
Baja 72
Bácsalmás 78
Szeged 64
Rudabánya 34
Hidasnémeti 27
Sátoraljaújhely 38
Lillafüred 46
Tarcal 34
Lajostanya 37
Nyíregyháza 50
Csaroda 25
Tiszabecs 39
Mátészalka 33
Polgár 40
Poroszló 42
Nagyhortobágy 49
Debrecen 70
Nyírábrány 37
Tiszaroff 46
Szerep 58
Túrkeve 71
Szeghalom 52
Szarvas 54
Bökényitelep 56
Szentes 60
Békéscsaba 28
Orosháza 33
Battonya 31

Az abszolút síkvidéki nyerõ tehát a Nagykanizsán és a Nyugat-Mecsek déli oldalán fekvõ Bakonyán mért 122 cm. Elõbbit február 17-én, utóbbit február 10-én jegyezték fel.
További érdekesség, hogy Nagykanizsán február 10. és 23. között, vagyis megszakítás nélkül 14 napon keresztül, míg Bakonyán február 10. és 19. között, azaz megszakítás nélkül 10 napon keresztül 100 cm felett alakult a hóréteg vastagsága. A harmadik síkvidéki százast, a sárbogárdi 100 cm-t pedig február 17-én és 18-án mérték.

Érdekességképpen a nagykanizsai adatokat összevetettem a napi csapadékmérések eredményeivel. A hónapban összesen 108 mm csapadék hullott a mérõhelyen, és a napi összegek eloszlása nagyon szépen korrelál a hótakaró vastagságának változásaival. Vagyis a 122 cm abszolút valósnak tekinthetõ, és minden valószínûség szerint a többi százas érték is jó közelítéssel elfogadható.

Az adatok forrása: az Országos Meteorológiai Szolgálat évkönyvei és havijelentései.

A top 10-ben szerintem is benne lesz. (Ha jól emlékszem, abban a 2012-es is benne volt.) De a május azért valószínûleg "elcsúfítja" majd az anomáliát. Eleve negatívban vagyunk ráadásul a következõ 1 hétben legjobb esetben is éppen az átlag körül leszünk. Utána pedig ûridõ, de igazán jelentõs meleg-anomália, ami akár csak átlagosra kihozhatná a májust nem igazán látszik egyelõre a modelleken. (Én legalábbis nem látok erre utaló jelet.) Szóval ezeket figyelembe véve én olyan 0.5 és 1 fok közötti negatív anomáliára számítok májusban. Esetleg egy nyárias utolsó hét még kihozhatja átlag körülire, de nem igazán hiszem, hogy ez bekövetkezik. De majd a tapasztaltabbak helyesbítenek.

Két szokatlanul meleg tavaszi hónap után (március eddigi legmelegebb, április 8.legmelegebb) egy kis latolgatás az idei tavasz várható átlagáról (Siófok adatsora alapján).

Ahhoz, hogy az idei ne szerepeljen a legmelegebb tavaszok tízes listáján 14,60 °C-nál hidegebb májusra lenne szükség. Ez nem lehetetlen, mert ezzel nem lenne a top tízes hideg listában se, de az elõzmények (és a kilátások) tükrében nem túl valószínû.

Egy csupán átlagos májust feltételezve idei tavaszunk máris a dobogóra kerülhetne.

Ahhoz pedig nem kellene még egy top tízes melegségû május se, hogy az idei tavasz az eddig mért legmelegebbé lépjen elõ. (eddigi legmelegebb tavasz 2007-bõl való: 13,73 °C.)

2014.április, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +13,3 °C (+1,8 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; napi 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +8,1 °C (+2,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +18,9 °C (+2,1 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 33,1 mm (80 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1012,8 hPa
Napsütéses órák száma: 161,4 h (SYNOP) (-23,4 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)


Szélsõértékek:
Tmin: +2,3 °C (10.)
Tmax: +23,7 °C (28.)
Legnagyobb napi hõingás: 16,8 °C (8.)
Pmin: 1003,8 hPa (19.)
Pmax: 1020,8 hPa (7.)
Legnagyobb szélsebesség: 33.3 km/h 23°(ÉÉK) (17.)
Legerõsebb széllökés: 55.6 km/h 45° (ÉK) (17.)
Uralkodó szélirány: ÉK
Legnagyobb napi csapadék: 10.6 mm (25.)
Legnagyobb hóvastagság: 0 cm ()

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 14
Jelentõs csapadékú napok: 2
Zivataros napok: 3
Fagyos napok: 0
Nyári napok: 0
Ködös napok: 1

Az idei április igazi szeszélyes április volt. A
hónap nagy részében az átlagnál kissé melegebb volt az idõ, így a havi
középhõmérséklet a sokéves átlag felett alakult. Megjelentek az elsõ
zivatarok, bár a hónap utolsó harmada csapadékos volt, a sokéves
átlagtól mégis elmarad a csapi mennyiség, mert sok zápor, zivatar
elkerülte a térségünket. A szél gyakran megélénkült.

Éves csapadék: 99,1 mm (-18,9 mm a sokéves átlaghoz képest)

Nézegetve a tátrai webkamerákat, megakadt a szemem ezen a grafikonon:

A Kõpataki-tónál 1800m magasan a 9:00-kor mért adatokat ábrázolja.
December elejét és január végét leszámítva ott is alig ment fagypont alá a hõmérséklet.

Döbbenetes!

A vízügy mérései alapján az újszegedi gátõrháznál a idei csapadék elérte a 200 mm-t /200,6/.

A videó marhajó, ügyes!

Összeraktam egy mûholdkép-animációt az elmúlt napok konvektív idõszakából, 19-étõl kezdõdõen: Link Sajnos a minõsége nem lett túl rózsás (még a legjobb beállítással nézve sem), de a lényeg azért látszik rajta.

Emellett készítettem egy összefoglalót az itteni eseményekrõl: Link
Bár csak 5 zivataros nap fordult elõ (2 csapadékos és 3 száraz), összességében elégedett vagyok az idõszakkal, látvány és csapadék is volt bõven. Szerintem érdekes helyzet volt, ráadásul az ilyen hosszú konvektív idõszak még nyáron sem túl gyakori. Külön tetszett az átmenet, ahogy az "alig volt labilitás zivatarhoz" jellegû napokból átmentünk a "szinte minden zápor bedörrent" jellegû napokba.

Április 42mm, az év 148mm-en áll.

Gyõrszemere-Nagyszentpál 2014 április:
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl 12,7 °C
Havi középhõmérséklet fõtermunusokból 12,34 °C
Havi átlagos relatív páratartalom: 80,3%
Havi átlagos relatív légnyomás: 1012,93 hPa
Havi átlagos felhõfedettség: 5,68 okta
Havi átlagos minimumhõmérséklet 6,1 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet 19,4 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet 0,0 °C (11.)
Havi legmagasabb hõmérséklet 25,3 °C (8.)
Legnagyobb napi hõingás 19,0 °C (30.)
Havi összes csapadék 20,4 mm
Legcsapadékosabb nap 6,5 mm (8.)
Csapadékos napok száma 16
Jelentõs csapadékú napok száma: 1
Zivataros napok száma: 4
Nyári napok száma: 1
Ködös napok száma: 4

Látod-látod....

Viszont annyit tévedtem, hogy nem a legmelegebb, hanem a leghidegebb top tízes lett így, mint május.


Komolyra fordítva: természetesen áprilisról van szó, ha valaki a szakik közül átírná, megköszönném! [megtörtént! ervin]

Nemhiába ez a legprofibb oldal, már most elõre lehet tudni a májusi értékeket

2014. [április] nálam:

T átlag: 13,23 °C.
T min. átlag: 8,58 °C.
T max. átlag: 18,81 °C.
Absz. T min.: 2,3 °C. (13.)
Absz. T max.: 23,7 °C. (30.)
Absz. hõingás: 21,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 8,3 °C. (16.)
Legmagasabb napi átlag: 16,9 °C. (30.)
Napi átlagok hõingása: 8,6 °C.
Legalacsonyabb T max.: 11,9 °C. (15.)
Legmagasabb T min.: 14,4 °C. (24.)
Napi legnagyobb hõingás: 16,4 °C. (13.)
Napi legkisebb hõingás: 3,5 °C. (25.)


Legalacsonyabb légnyomás: 1005,1 hPa. (28.)
Legmagasabb légnyomás: 1021,6 hPa. (16.)

Zivataros nap: 6 db.
Jégesõs nap: 1 db.

Havi csapadékmennyiség: 26,9 mm. (éves: 149,4 mm.)
Csapadékos nap: 17 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 12 db.
Jelentõs csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 8,1 mm. (13.)

Az átlagnál 2 °C-kal melegebb és szárazabb (63 %) hónap volt. Ezzel az idei április a siófoki mérések kezdete óta mért 8. legmelegebb március lett! Érdekes, hogy -bár nyári nap nem volt, sõt a 24 °C-ot se értük el-, mégis ilyen magas átlag született. Ennek oka a folyamatos enyhe idõ, a kifejezetten enyhe éjszakák sorozata, és a ritkán jelentkezõ csupán kisebb, átmeneti lehûlések.
A sok csapadékos nap ellenére viszonylag száraz lett a hónap. Külön kiemelendõ a sok zivataros nap.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#227547 - 2014-05-01 09:55:51)

Szép reggel!
MA május 1.-én reggel frankó kis égkép van.
Tele az ég altocumulusokkal,fejlettebb castellanusok is vannak,és tornyosodó gomolyok is.
15,2 fok mérhetõ.
7,9 fok volt mérhetõ ma reggel a legalacsonyabb minimumként,tegnap szerdán pedig csak meg lett az év elsõ nyári napja felém,25,2 fok lett a maximum(de még így is 6 fokkal hidegebb volt,mint 2012 április 30.-án,akkor 31,1 fok volt,sõt május 1.-én 32,2 fok,2.-án pedig 32,6 fok volt ).

A múlt héthez hasonlóan ez a hét sem úgy alakul,ahogy vártam,esemény nincs számottevõ,de a látvány fõleg hétfõn és szerdán elképesztõ volt,tetszett.

Hétfõn délelõtt 11-tõl-este fél 7-ig volt látványos konvekció.
Délután negyed 5-fél 5 között nagyjából egy 20 perces heves zápor adott 7,3 mm csapadékot,utána dél felé másfél órán át dörömbölt gyenge-olykor közepes zivatar-tevékenységgel néhány zivatarcella egy konvergencia mentén,szép fényhatásokkal megáldott naplemente volt.

A kedd a NAGY BÜDÖS SEMMIRÕL szólt!
Többfelé elõforduló zápor,zivatarról volt szó az országban,még a fõvárosra is kiemelten jó esélyek nyíltak zivatarokra,de nem.
Nem hogy zápor-zivatar nem volt,de egyetlen fejlõdõ gomoly sem.
Hajnaltól-délig a sok rétegfelhõ tett be a konvekciónak,déltõl-délutánig sok fátyolfelhõ mellett totális divergencia volt,élénk,olykor erõs északi szél fújt,dél körül vált világossá számomra,hogy egyetlen zápor-zivatar sem lehet.
Déltõl-késõ estig kelet,délkelet felé terebélyesedtek a távoli gomolyok,Cb-ek,este,késõ este naplemente elõtt,közben,és után különösen szép látvány volt.

Szerdán délelõtt 11-tõl-este 8-ig zajlott 2014-es év eddigi legszebb konvekciója.
12:45-16 h:45-ig töb közepes zivatar is kialakult tõlem dél,délnyugatra,délkeletre,szép struktúrájuk volt,felém csapadék nem volt,de megélénkült a keleti szél.
A zivatar-tevékenység gyenge.közepes volt.
Átmeneti szünet,stabilabb levegõ után 17h-20h-ig zajlott stabil konvektív móka,észak,északkelet,kelet felé fõleg gyönyörû zivatarok épültek föl,a zivatar-tevékenység kb 2 órán át volt jellemzõ,többnyire gyenge.néha közepes.
Csapadék nem hullott,de este fél 7 és negyed 8 között olykor megerõsödött az északkeleti szél.
Délután és este is volt néhány közelebbi lecsapó,egy-kettõbe a ház is beleremegett.
Az esti utolsó zivatargóc a hátoldalán gyönyörû mammákat eregetett,gyönyörûen festettek a cellák naplemente idején.
A nap szinte összes zivatarára jellemzõek voltak a virgák,elõször szürkés,estére látványos fehér színekben.

Összegezve: A hét elsõ felében 3 napból 2 napon voltak zivatarok,de felém csak 1 napon,hétfõn hullott csapadék(7,3 mm).
Kedd az értékelhetetlen volt,totál bukta,ebbõl látszik,hogy néhány órával a várt események elõtt borulhat az elõrejelzés,(nem azon van a hangsúly hogy zivatar nem volt,hanem semmi konvekció).Az este viszont szépre sikerült.
Szerdán behúztam az elsõ nyári napot 25,2 fokkal,de ma reggelre jelentõsen lehûlt 7,9 fok lett,közel a 20 fokos hõingáshoz.

MA csütörtökre,holnap péntekre ne sokat várok,talán a szombat lehet izgalmasabb,majd vasárnaptól néhány napon át az erõs hidegfront véget vet a konvektív események sorozatának,stabilizálódik a helyzet.

Április 44,5 m-rel zárt nálam,eddig idõarányosan megegyezik az idén év elsõ negyedében lehullott csapadék a 160 mm-es 100 éves átlaggal.

Az elmúlt két nap idõjárása több eseményt hozott, mint tavaly az egész év.

30-án délután egy gyorsan kifejlõdõ zivatarfelhõbõl az elmúlt 30 év legintenzívebb jégesõje alakult ki. Szerencsére a jégszemek átlagos mérete borsónál alig volt nagyobb, így jelentõs kárt nálam nem okozott. A jégesõ után sokfelé 2-3 cm vastagon borították a jégszemek a talajt, a fûben még órákkal a csapadék után is megtalálható volt belõle.

A mai nap csapadékot nem, de látványelemeket tartogatott: már a kora délutáni órákban körös-körül helyi zivatarok alakultak ki, folyamatos dörgés, morgás kíséretében. 17 óra tájékán a tõlem délre kifejlõdõ multicellás rendszer egyik cellájából hosszú felhõtölcsér ereszkedett le. A tuba nem ért talajt és körülbelül 15 percig volt látható.

Kenderes áprilisi csapadéka 37,9 mm.

Mindez viszont semmi sem ért a földeknek,nem csak kárt hagyott maga után a csapás,de még a vízkészleti helyzet sem javult,tehát halottnak a csók esete,de hát ez van!
Majd a csendes esõ segít.

Képek a késõ délutáni jégverõsrõl:
Így indult az egész: Link és amit maga után hagyott: Link Link áll a jég a földeken: Link Link Link kopasz fák: Link Link Hatalmas területek víz alatt (igen, az ott mind jégkása!): Link Link a víz az úttal egy szintben volt: Link hatalmas vízzel és jégkásával körbezárt és elöntött tanya: Link Link
A képek a jégesõ után kb 1 órával készültek, úgy, hogy folyamatosan ömlött az esõ, tehát el lehet képzelni, hogy milyen intenzitású jégverést kapott a terület... A másik dolog pedig, hogy ezen a területen 3 napja meg iszonyú szárazságról beszéltek, februártól mostanáig szinte semmi esõ nem volt, most viszont megkapta...

Megszületett a válasz, hogy hogyan alakult az idei április hõmérséklete. A 10 napja írt adatok alig módosultak: a Tmin és Tmax az utolsó dekádban nem dõlt meg és nem lett nyári nap sem.Ugyanakkor az elsõ két dekád 11,3 fokos átlaga 12,5 fokra nõtt.
Ezzel az általam mért 8 április átlagát nézve a 4. helyre emelkedett, 3 is magasan elõzi a 8 évbõl (10 napja még a 8. helyen állt, a leghidegebb 2010. volt 11,5 fokkal, ezt kemény 1 fokkal felülmúltam).Ez a múlt századi kb. 10,5 fokos átlagot 2 fokkal haladja meg, míg a 2000. óta jellemzõ 12 fokosat csak 0,5 fokkal. Ezek csak közelítõ adatok, mivel a 114 év átlagait különbözõ módszerrel készíthették, és nem minimum-maximum átlagolással.
A csapadék a 8 év közül a 2. helyen áll, csak 2010 elõzi meg, de a 45,1 mm reggelig nõhet, bár már a körülöttünk lévõ Cb-k sorra bedöglenek ismét.

Van valahol valami adat arról, hogy mikor volt a mérések kezdete óta a legmelegebb július? (A legmelegebb nyári idõszakok listája fent van az OMSZ oldalán, de hónapokra lebontva nem találtam ilyesmit.) Elõre is köszönöm a választ!

Általam kiszámolt éves csapadékátlag lakóhelyemre,Pilisvörösvárra 640 mm.
Ehhez képest az utóbbi 7 év mérései(saját) jóval magasabbak:
2007:679 mm,
2008:887 mm,
2009:684 mm,
2010:1146,4 mm,
2011:420,1 mm,
2012:597,8 mm,
2013:884,4 mm,

Látszik,hogy az átlag bõ 100 mm-rel többnek adódott!

2014 eddig : 163,6 mm,mely közel 10 mm-rel haladja meg az átlagot,mely a mai napig 156 mm,április 30.-ig 160 mm.

Tegnap éjfélig a havi átlag 12,83 °C.

Április tíz legmelegebb listájára 12,9 °C-kal lehet felkerülni. Vélhetõen fel fog kerülni....

akkor nem sérült a logger az a lényeg. Nem tartom kizártnak hogy azt meghúzhatták mert érdekelte az illetõt mi az és megpattant a mûanyag. Volt ott egy család akinek volt pár gyerkõce akiket minden érdekelt. Azt sem tartom kizártnak hogy meghúzták és õk törték le. Mind1 nem vádaskodom egy biztos nem valami hanem valaki volt.

Tegnap odafent voltam szinte egész nap a Bükkben. Nagymezõ környékén.
Természetesen reggel még -3 fok körüli hõmérséklet várt a töbrökben, de 9 óra felé már kellemes 9-10 fok volt.
A "tél-tavasz" választóvonala:
Link
Link
Link

Szépen látszik, hogy a a mélyebb részeken még nem indult meg a bükkfák lombozata, a magasabb, enyhébben viszont már zöld minden.

A Fennsíkot most végre sikerült egy olyan magasabb részrõl is fotóznom, ahonnan szinte az egész egsége látszik.
Link

Képgaléra:
Link

A loggerek közül a kelet 2 állmoásnál (ami a ház mellett van) eltört az árnyékoló teteje. Szerencsére az árnyékoló "talpra" esett, és így a mûszer is mért tovább.
Csak ép nem a szabvány, hanem kb. a rad. min. értékeket hozta.
Van olyan nap a hõmérséklet napi menetében, amikor reggel -6, délután pedig 29,1 fok volt a hõmérséklet. Érdekességnek ez sem rossz.
Természetesen az árnyékolót némi helyreigazítást követõen feltettem vissza, ahová kell.

9 nap alatt 5 hozzászólás, ez a fórum is behal...?
Dícsértem a múltkor az áprilist, most megnéztem, hogy az elõzõ 7-hez képest hogyan állunk 2 dekád után saját méréseimet felhasználva.
ÉV---Tmax---Tmin---T közép---Csapadék
2007...26,0...1,0...13,1...0,6 mm
2008...24,1...-0,5..12,0...31,1 mm
2009...26,7...3,6...15,2...7,5 mm
2010...26,7...-1,1..11,5...89,9 mm
2011...27,9...1,2...13,4...30,4 mm
2012...30,4...-2,4..12.1...37,5 mm
2013...28,1...-2,7..11,8...41,0 mm
2014...24,7...0,2...11,3...30,0 mm(1-20. közti eddigi adatokból)

Ha az 1951-2008 közti évek átlagához viszonyítunk (a min-max közepelés az OMSZ nem tudom milyen átlagához képest tudom kicsit másabb) akkor azt látjuk a T esetében, hogy mind a 7 (sõt borítékolható, hogy a 8. is) év melegebb volt a 10,5 fokos átlagnál. Hogy mennyivel nem írom ide, mindenki ízlése szerint számíthatja.A 41,8 mm-es havi csapadékátlagot nézzük, akkor csak a 2010-es év volt az átlag felett. Idõarányosan viszont az idén megvan az átlag és a T sem nagyon lesz extrém meleg, mint pl.2007-en, 2009-ben vagy 2011-ben, amikor a 13 fokot is meghaladta, sõt volt 15 felett is. Az idei közepet úgy 12-13 fok közé várom és Tmax-ban sem nagyon leszünk 26 fok felett, de egy-két nyári nap simán bejöhet. Fagymentesnek várom a hónapot 2 m-en, ami az utóbbi évek gyakori alacsony minimumait nézve szép teljesítmény lesz. Ugyanakkor az OMSZ adatai szerint 2000-2008 közt 11,7 fok volt a közép és csak 34,4 mm a csapadék. Ha ezt megtoldom újabb 5 évvel (2009-13) saját méréseimmel, akkor 2000-2013-ra kb.12 fokos T és 37 mm csapadék adódik.Így elmondhatjuk, hogy végre nem lesz extrém meleg és száraz ez a hónap az utolsó 7 vagy 14 évhez képest sem, bár nem árt 10 nap múlva verifikálni.
Abban biztos vagyok, hogy a többségében száraz (amit a 2-3 fokos pozitív anomáliák fokoztak)és meleg áprilisok közé egy szelídebb vegyül és a mg. végre kedvezõ elõjelekkel várhatja a májust vidékünkön, ami a vegetációt nézve már itt is van.

Néhány napja többen is pedzegették az április végi/május eleji nyárias epizód esetleges újbóli bekövetkezését (közben ennek esélye gyakorlatilag 0-ra csökkent az új modelleredmények fényében). Ezzel kapcsolatban eszembe jutott egy érdekes meteorológiai tapasztalat, amit szerintem már elég sokan megfigyeltek. Történetesen arról van szó, hogy egy múltbéli átlagostól lényegesen hideg idõszak mintegy "triggereli", elõsegíti az azt követõ erõs felmelegedést. Vagyis egy hideg idõszakot követõ felmelegedés során gyakran nem sokáig marad a hõm. az átlagos érték körül, hanem viszonylag gyorsan "átcsap a ló túloldalára" és az átlagostól lényegesen melegebb idõszak veheti kezdetét. (Persze számos ellenpéldát is lehet találni.) Igaz volt ez pl. a tavalyi március-áprilisra is: a nagyjából 3 hetes télies epizódot szinte átmenet nélkül nyárias folytatás követte április közepétõl. De ott van a tavalyi hûvös szeptember is, amikor a hónapot jellemzõ negatív anomália október elején csúcsosodott ki (ld.: hidegrekordok), majd az átmeneti átlagos idõt követõen a hónap második felében újfent nyárias idõben volt részünk. És még sok ezekhez hasonló példát fel lehetne hozni... Ezen tapasztalatot figyelembe véve pedig szintén lényegesen kisebb a tavalyi nyárias epizód idei megismétlõdése. Persze az utolsó szót mindig az idõjárás mondja ki!

Vízügyi tájékoztató és elõrejelzés: Link

Ez de jóság

2014. március Bükk-fennsík, töbör

T átlag: +3,0943 °C.
T min. átlag: -6,29032 °C.
T max. átlag: +11,04839 °C.
Absz. T min.: -15,3 °C. (11.)
Absz. T max.: 16,9 °C. (31.)
Absz. hõingás: 32,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -4,375 °C. (11.)
Legmagasabb napi átlag: +10,675 °C. (23.)
Napi átlagok hõingása: 17,3355 °C.
Legalacsonyabb T max.: 3,9 °C. (3.)
Legmagasabb T min.: 8,0 °C. (23.)
Napi legnagyobb hõingás: 28,0 °C. (11.)
Napi legkisebb hõingás: 6,3 °C. (24.)
RHI: 1 nap. -4,375 °C; (11.)

Fagyos nap: 26 db.
Hideg nap: 20 db.
Zord nap: 10 db.
Téli nap: Nem volt.

Az elmúlt évekhez képest mérsékelten hûvös hónappal telt a Bükk-fennsík töbreinek hõmérséklete.
Kiugró minimum, vagy ép maximum nem volt.
Azért 3 napon a hõingadozás meghaladta a 25 fokot, de még ez is megfelelõ a tavaszi dinamikának. A jelzõszámok értéke az elõzõ hónaphoz képest kicsivel több, de ez pedig inkább a februári enyheséget tükrözi, mintsem a március keménységét.
A tavaszi virág pompa, az üde zöld talajszinti tájkép már megvan a Fennsíkon, de a lombos fák még "tudják", kicsit várni kell még.

Köszi!
Igyekszem mindent fölírni,de lehet egy-kettõt még én sem tudtam,3-szor voltam tavaly július,augusztusban 1-1 hetekre külföldön,de szerencsére épp az eseménytelenebb idõszakokban.
Azért a május,június szépen adta,május 2.-i konvektív nyitány fantasztikus volt,volt a közelemben Szupercella,bow-echo,késõ este jött egy pofás cella Dunaújváros felõl,többszöri apróbb jéggel,aztán éjjel MKR órákig erõs széllel,szemerkélõ és felhõszakadásszerû csapival,és szemrontó villám parádéval.
HA akció van,elsõtõl az utolsó villámig próbálok mindent végig követni,rekordom: este fél 10-tõl-másnap reggel 8-ig