Globális jelenségek
Igen, tengerszinten, amennyiben helyesen vissza tudom idézni még a nemzetközi közjogbéli tudásomat, akkor ez 2x6 km, viszont a a tengerfenéken asszem 300 km körül van. Illetve szintén van egy kisebb gazdasági övezeti sáv talán a halászatra. Ugyanakkor elfogadott elv a nemzetközi jogban a kontinentális talapzat elve. Ezért van az óriási vita, hogy mi számít kontinentális talapzatnak, tehát kvázi a felszín morfológiailag egyezõ tenger alatti folytatásának, és itt már geológiai színezetû viták is vannak. Amíg a kontinentális talapzat elér, azt az adott parti ország a sajátjának tekintheti. Azt hiszem az oroszok is erre hivatkozva tûztek ki zászlót az északi sark környékén a tenger alatt.
Arról is olvastam nemrég, hogy az arab olaj rentábilis kitermelhetõsége már zuhanó ágban van, tehát a költségráfordítás és a kitermelt mennyiség aránya. Abban az esetben tehát, ha a Föld kõolajkészletrõl beszélünk, nem árt megvizsgálni a rentábilitási rátát, amelynek alapján a kép sokkalta árnyaltabb.
Arról is olvastam nemrég, hogy az arab olaj rentábilis kitermelhetõsége már zuhanó ágban van, tehát a költségráfordítás és a kitermelt mennyiség aránya. Abban az esetben tehát, ha a Föld kõolajkészletrõl beszélünk, nem árt megvizsgálni a rentábilitási rátát, amelynek alapján a kép sokkalta árnyaltabb.
Aha, köszi a javítást. 
Egy elõadásból ollóztam ki. Inkább a "kiaknázandó" területek miatt raktam be.
Egy elõadásból ollóztam ki. Inkább a "kiaknázandó" területek miatt raktam be. 
Természetesen az Északi-sarkvidéken is ki vannak jelölve (mint ahogy a Föld más részein is, akár van olaj, akár nincs) a tengeri felségvizek határai az országok között. A partoktól távolabb esõ vizek jogállásáról (pl. a norvég-orosz tengeri határ helyérõl vagy a sarkpont körüli terület hovatartozásáról) viszont még igen komoly viták vannak és lesznek, felosztásról egyelõre nem lehet beszélni.
Ha a kördiagramod a Föld olajkészleteinek megoszlását ábrázolná, akkor teljesen téves. Bár sokféle becslés létezik, az arányok semmi esetre sem ilyenek, a Közel-Kelet túlsúlya mindenképp nyomasztó. Valahogy így: Link
Ha a kördiagramod a Föld olajkészleteinek megoszlását ábrázolná, akkor teljesen téves. Bár sokféle becslés létezik, az arányok semmi esetre sem ilyenek, a Közel-Kelet túlsúlya mindenképp nyomasztó. Valahogy így: Link
Már kb. most fel van osztva a nagyhatalmak között, hogy kinek melyik terület jut az olaj kitermelésére... 
Épphogy és érintõlegesen idevaló, ám óriási magyar találmány és óriási siker, a napelemes cserép: Link
Az a baj, hogy meglepõ módon sokan lineárisan tekintenek a folyamatokra, holott a globális felmelegedés is hektikusan történik.
A másik belinkelt cikk például a Száhel-övezetet sújtó szárazság enyhülésérõl beszél, miközben Kenyában éppen most dúl polgárháború az utóbbi évek rendkívüli szárazsága miatt.
Attól, hogy egy-egy területen szárazság van, vagy éppen ellenkezõleg, az nem biztos, hogy a globális felmelegedés következménye. Ahogy a globális felmelegedés esetén is az igazi kérdés, hogy mennyi az ember által kiváltott, és mennyi a természetes folyamatok része.
Ha most valóban egy hidegebb periódus következik be, ki tudja majd megmondani, mennyi ebbõl a NAO-változásának és mennyi a napfolttevékenység gyengeségének a következménye? És ha a kettõ nem együtt hat, akkor vajon milyen eltérések lennének? Miként azt sem tudjuk, hogy az elmúlt idõszakból mennyi a NAO és mennyi az erõs napfolttevékenység számlája.
De mindannyiszor leírom, hogy bármilyen folyamat is lesz, az emberi tevékenység önkorlátozó szerepe aligha lehet hiba.
Szerintem nagyobb hiba, ha nem készülünk fel a legrosszabbra, mintha felkészülünk, védekezni próbálunk, aztán nem a legrosszabb forgatókönyv történik.
A másik belinkelt cikk például a Száhel-övezetet sújtó szárazság enyhülésérõl beszél, miközben Kenyában éppen most dúl polgárháború az utóbbi évek rendkívüli szárazsága miatt.
Attól, hogy egy-egy területen szárazság van, vagy éppen ellenkezõleg, az nem biztos, hogy a globális felmelegedés következménye. Ahogy a globális felmelegedés esetén is az igazi kérdés, hogy mennyi az ember által kiváltott, és mennyi a természetes folyamatok része.
Ha most valóban egy hidegebb periódus következik be, ki tudja majd megmondani, mennyi ebbõl a NAO-változásának és mennyi a napfolttevékenység gyengeségének a következménye? És ha a kettõ nem együtt hat, akkor vajon milyen eltérések lennének? Miként azt sem tudjuk, hogy az elmúlt idõszakból mennyi a NAO és mennyi az erõs napfolttevékenység számlája.
De mindannyiszor leírom, hogy bármilyen folyamat is lesz, az emberi tevékenység önkorlátozó szerepe aligha lehet hiba.
Szerintem nagyobb hiba, ha nem készülünk fel a legrosszabbra, mintha felkészülünk, védekezni próbálunk, aztán nem a legrosszabb forgatókönyv történik.
Ez a tudósok között folyó vita lassan a vallásháborúkra kezd emlékeztetni, mindegyik meg van gyõzõdve, hogy neki van igaza, és ezáltal fokozatosan hiteltelenné és nevetségessé válik az összes tézis. Kár érte.
Ezeket a mondatokat évtizedek óta halljuk, azaz néhány lobbiérdeket hangoztató tudós szerint lesz jégmentes az északi pólus környéke...
A bánkúti találkozón beszélgettünk is errõl, hogy a klímakonferenciákon vajon teret kapnak-e majd az elmúlt két évben klíma-elõrejelzésekbe nem illõ tapasztalások.
Várd ki a végét... általában október elsõ dekádját követõen indul gyors növekedésnek, szinte függetlenül attól, hogy mekkora is volt a minimumkiterjedés.
Link
Itt az utóbbi néhány napban már igen erõteljes növekedés látszik, mértéke gyakorlatilag megegyezik a 2007. évi görbe meredekségével (ami az egyik leggyorsabb feljegyzett növekedési ütem).
Link
Itt az utóbbi néhány napban már igen erõteljes növekedés látszik, mértéke gyakorlatilag megegyezik a 2007. évi görbe meredekségével (ami az egyik leggyorsabb feljegyzett növekedési ütem).
Én is bezoomoltam ma reggel, na de tényleg nincs ott folt, ill. kitöréseken kivül semmi különös...-igen, a ciklus elmletileg elkezdodott, de hát gyakorlatilag szinte egyátalán. 
Ránéztem a képre, megláttam egy kis foltocskát, belezoomoltam... erre kiderült, hogy egy apró kosz volt a monitoron. Eszerint velem csak játszik.
Egyébként definíció szerint elkezdõdött az új ciklus, hiszen felbukkant az elmúlt hónapokban egy-két kicsiny, rövid életû folt, aminek a mágneses polaritása már ennek felelt meg. (Tudjuk, hogy a foltok polaritása ciklusváltáskor mindig átfordul). Ám ez az új ciklus eddig nagyon gyengén muzsikál: a Spaceweather oldalán is 0 az aktuális napfolt-relatívszám, azaz most is foltmentes a Nap (ha tiszta monitoron nézzük).
Egyébként definíció szerint elkezdõdött az új ciklus, hiszen felbukkant az elmúlt hónapokban egy-két kicsiny, rövid életû folt, aminek a mágneses polaritása már ennek felelt meg. (Tudjuk, hogy a foltok polaritása ciklusváltáskor mindig átfordul). Ám ez az új ciklus eddig nagyon gyengén muzsikál: a Spaceweather oldalán is 0 az aktuális napfolt-relatívszám, azaz most is foltmentes a Nap (ha tiszta monitoron nézzük).
Vajon most már tényleg elkezdõdött a következõ Napfont-cikuls, vagy megint csak játszadozik velünk Nap õfelsége??? A jelenlegi kép: Link
Ha az éghajlati modellek - amelyek futásai az IPCC jelentéseiben szerepelnek - nem képesek (ÜHG+természetes folyamattal sem) visszaadni a xx. század elsõ felében jelentkezõ (nem kicsi) tengervíz hõmérséklet emelkedést, majd csökkenést, sõt a modellben jelentkezõ nagyon halovány melegedés tetõpontját is rossz idõre adják, akkor hogy lehet elfogadni azt, amit 70-100(!!!) évre ad elõre?
Link
(jobb alsó Global Ocean ábra)
Én értem, hogy viszonylag jól visszaadják az 1960-1990-es klímát (mert hogy rendszerint ezzel az idõszakkal verifikálják). Azonban egy fontos részt az óceáni multidekadális folyamatokat nem látják megfelelõ amplitúdóval, kvázi-periódus idõvel.
Az óceáni hõtranszportot a közepes szélességeken majdnem duplájára becslik, mint ami a reanalízisek alapján sejthetõ.
Az északi hemiszférán az óceáni vízhõmérsékletet relatíve nagy hibával adják csak vissza - azt is rendszerint olyan hogy alá becslik.
Tudjuk, hogy fõleg az Atlanti-Óceán északi medencéjében zajló tengervíz hõmérsékletének több évtizedes oszcillációja nagy mértékben hatást gyakorol szinte az egész északi hemiszféra éghajlatára. Ha nem képes a modell megfelelõ amplitúdóval, relatíve kisebb hibával leírni a folyamatot, akkor eleve nem fog kellõen jól jelentkezni a szárazföld feletti hõmérsékleti értékekben a hatása. Igaz, hogy valamelyest reprodukálják az éghajlati modellek, hogy van valami több évtizedes oszcilláció, de nem a legtökéletesebben - vagy legalábbis az IPCC-ben szereplõ modell futásokból ez nem látszik. Most vagy direkt nem rakták bele az IPCC jelentéseibe a jó modell eredményeket, vagy nem tudom.
Mindezek olvashatók az IPCC 1. Munkacsoportjának jelentésében a 8. fejezet alatt (I. jelentés 589-652.old.)
Fájl - Chapter 8 Climate Models and their Evaluation (pdf, 6MB):
Link
Link
(jobb alsó Global Ocean ábra)
Én értem, hogy viszonylag jól visszaadják az 1960-1990-es klímát (mert hogy rendszerint ezzel az idõszakkal verifikálják). Azonban egy fontos részt az óceáni multidekadális folyamatokat nem látják megfelelõ amplitúdóval, kvázi-periódus idõvel.
Az óceáni hõtranszportot a közepes szélességeken majdnem duplájára becslik, mint ami a reanalízisek alapján sejthetõ.
Az északi hemiszférán az óceáni vízhõmérsékletet relatíve nagy hibával adják csak vissza - azt is rendszerint olyan hogy alá becslik.
Tudjuk, hogy fõleg az Atlanti-Óceán északi medencéjében zajló tengervíz hõmérsékletének több évtizedes oszcillációja nagy mértékben hatást gyakorol szinte az egész északi hemiszféra éghajlatára. Ha nem képes a modell megfelelõ amplitúdóval, relatíve kisebb hibával leírni a folyamatot, akkor eleve nem fog kellõen jól jelentkezni a szárazföld feletti hõmérsékleti értékekben a hatása. Igaz, hogy valamelyest reprodukálják az éghajlati modellek, hogy van valami több évtizedes oszcilláció, de nem a legtökéletesebben - vagy legalábbis az IPCC-ben szereplõ modell futásokból ez nem látszik. Most vagy direkt nem rakták bele az IPCC jelentéseibe a jó modell eredményeket, vagy nem tudom.
Mindezek olvashatók az IPCC 1. Munkacsoportjának jelentésében a 8. fejezet alatt (I. jelentés 589-652.old.)
Fájl - Chapter 8 Climate Models and their Evaluation (pdf, 6MB):
Link
Igen, két elszigetelt - 1026 és 1027-es - napfoltpár volt látható az elmúlt idõszakban, ám ahogy megszoktuk jó ideje, átmenetik és gyengék voltak.
érdekes...napfolttevékenység még mindig elenyészõ? mostanában volt egy két foltcsoport...
Link [home]
(Yann Arthus-Bertrand és Luc Besson közös filmje a Földrõl)
A Föld kifosztásáról, az energiatartalékaink módszeres pusztításáról, az élõvilágunk kiirtásáról, a fáink tömeges kivágásáról, a saját életterünk precíz porig rombolásáról van szó benne.
A film másfél óra alatt elmondhatatlanul gyönyörû képek és félelmetes számadatok kontrasztjával mutatja be az Ember végletekig beteg munkásságát.
Mindenki figyelmébe ajánlom!
(Yann Arthus-Bertrand és Luc Besson közös filmje a Földrõl)
A Föld kifosztásáról, az energiatartalékaink módszeres pusztításáról, az élõvilágunk kiirtásáról, a fáink tömeges kivágásáról, a saját életterünk precíz porig rombolásáról van szó benne.
A film másfél óra alatt elmondhatatlanul gyönyörû képek és félelmetes számadatok kontrasztjával mutatja be az Ember végletekig beteg munkásságát.
Mindenki figyelmébe ajánlom!
Az nekem is feltûnt a kétféle adatsor összehasonlításánál, hogy jellemzõen rendre 0,3-0,5 fok a különbség, az eredeti javára.
Errõl az jutott eszembe, hogy ha az 1781-1900 közötti idõszakra is elvégeznénk (elvégezték volna...) a homogenizálást, akkor vajon ott is alkalmazni lehetne ezt a módszert?
Mert így egy elég kardinális probléma van a budai adatsorokkal: a nagyobbik része, ami valóban használható lenne (hiszen akkor még hõszennyezés nem nagyon volt), valahogy "kiesett" a szolgálat látókörébõl. Az utolsó része homogenizált, de abból meg csak 30-40 év vehetõ teljesen komolyan.
Szóval valamilyen módon össze kéne hozni a két dolgot.
Errõl az jutott eszembe, hogy ha az 1781-1900 közötti idõszakra is elvégeznénk (elvégezték volna...) a homogenizálást, akkor vajon ott is alkalmazni lehetne ezt a módszert?
Mert így egy elég kardinális probléma van a budai adatsorokkal: a nagyobbik része, ami valóban használható lenne (hiszen akkor még hõszennyezés nem nagyon volt), valahogy "kiesett" a szolgálat látókörébõl. Az utolsó része homogenizált, de abból meg csak 30-40 év vehetõ teljesen komolyan.
Szóval valamilyen módon össze kéne hozni a két dolgot.
1780-tól egészen 1908-ig fûtetlen helyiség északi falára kifüggesztett hõmérõkkel végezték a méréseket, az árnyékolási technika viszont változhatott az idõszak során. Annyi bizonyos, hogy a legutolsó évtizedekben bádog hõmérõházat használtak (errõl akár rajzot is tudok küldeni).
1908. március 1-tõl Stevenson-féle hõmérõház.
1908. március 1-tõl Stevenson-féle hõmérõház.
Azt még mindig nem tudom,hogy a 14 m magasan a falon és a 20. századi 2m-es hõmérõházak közti idõben milyen elvek és eszközök segítségével mértek(közel 100 évig) ?
Ítélje meg mindenki saját maga az adatok megbízhatóságát. Engem személy szerint leginkább az a kérdés izgat, hogy milyen indokkal vont le az OMSZ több tizedfokot a 20. század elsõ felébõl származó mérésekbõl? Az elõbb ismertetett állomástörténet alapján erre nincs logikus magyarázat (nem is kaptam senkitõl).
Utánanéztem, az áthelyezés idõpontja 1910 március.
Íme teljes budapesti állomástörténet (az OMSZ által ignorált adatok korából valót is) az érdeklõdõk kedvéért:
A budai meteorológiai megfigyelések a Nagyszombati Egyetem 1779. évi Pestre költöztetésével indultak meg, az egyetemhez tartozó csillagda birtokában lévõ mûszerek segítségével. 1780 és 1781-rõl már hiánytalan mérési sor áll rendelkezésre.
1782.01.01 és 1818.04.12 között a manheim-i elõírásoknak megfelelõen történtek a megfigyelések, a latin nyelvû észlelési segédlet fordításából érdekes részleteket tudhatunk meg (Kazay E: A Societas Meteorologica Palatina és Annak mûködése - Idõjárás, 1914, p193-210):
"Gondoskodni kell arról, hogy a hõmérõt ne érjék sem a közvetlen, sem a visszavert napsugarak. A helyiség, amelynek ablakában a hõmérõ ki van akasztva, sohasem fûttetik, nehogy a meleg levegõ kiáramlása befolyásolja a hõmérõ adatait. A hõmérõ magassága ahol függ, 44 párisi láb (kb. 14m) a föld felett."
A korszakban napi 3 alkalommal, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor olvasták le a mûszert, amely királyi palota épületéhez tartozó csillagda északi falán volt kifüggesztve.
1818.04.13-án átadták a csillagvizsgáló új épületét a Gellérthegy tetején, egészen 1849-ig itt folytak a megfigyelések, sajnálatos módon 1849 tavaszán Buda visszavételekor az épület ágyúzásnak esett áldozatul. Ebben a 3 évtizedben néha 1-1 órát ingadoztak az észlelési órák, azonban jellemzõen 7-14-21 órakor történt a leolvasás. 1835 és 41 között viszont napi 4, 1841-48 között pedig napi 10 észlelés (!) történt.
Az 1850-es években a pesti oldalon folytak megfigyelések, a mérések helyérõl nem találtam információt.
1861-tõl kezdõdõen Schenzl Guidó, az OMSZ elõdjének alapítója folytatott megfigyeléseket a budai reáliskolában (I. ker, a Fõ utcához közel).
1865-ben az állomást áthelyezték az iskola új épületéhez (Toldi Ferenc utca 9.).
1890-ben a budapesti állomás a meteorológiai intézet új székházába, a Fõ utca 6. szám alá került. Az épület ma is áll.
1910 márciusában az intézet székházával együtt az állomás is a Kitaibel Pál utcába költözött, a mûszerek egy az épülettel szomszédos észlelõkertben kaptak helyet. A mérõhely környéke fokozatosan épült be a következõ néhány évtized során. 1985. április 1-én a mûszerkertbõl a már említett háztetõre került az állomás beépítés miatt. Jelentõs hõszennyezéssel valószínûleg az 1930-as évek óta lehet számolni, a környéken akkor indult meg az erõteljes beépítés.
1871-tõl 1965.12.31-ig napi 3 alkalommal észleltek, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor. 1966-tól napi négy észlelés UTC szerint (00-06-12-18h).
Remélem a fentiek alapján mindenki megfelelõen tudja kezelni a budapesti idõsorokat
Íme teljes budapesti állomástörténet (az OMSZ által ignorált adatok korából valót is) az érdeklõdõk kedvéért:
A budai meteorológiai megfigyelések a Nagyszombati Egyetem 1779. évi Pestre költöztetésével indultak meg, az egyetemhez tartozó csillagda birtokában lévõ mûszerek segítségével. 1780 és 1781-rõl már hiánytalan mérési sor áll rendelkezésre.
1782.01.01 és 1818.04.12 között a manheim-i elõírásoknak megfelelõen történtek a megfigyelések, a latin nyelvû észlelési segédlet fordításából érdekes részleteket tudhatunk meg (Kazay E: A Societas Meteorologica Palatina és Annak mûködése - Idõjárás, 1914, p193-210):
"Gondoskodni kell arról, hogy a hõmérõt ne érjék sem a közvetlen, sem a visszavert napsugarak. A helyiség, amelynek ablakában a hõmérõ ki van akasztva, sohasem fûttetik, nehogy a meleg levegõ kiáramlása befolyásolja a hõmérõ adatait. A hõmérõ magassága ahol függ, 44 párisi láb (kb. 14m) a föld felett."
A korszakban napi 3 alkalommal, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor olvasták le a mûszert, amely királyi palota épületéhez tartozó csillagda északi falán volt kifüggesztve.
1818.04.13-án átadták a csillagvizsgáló új épületét a Gellérthegy tetején, egészen 1849-ig itt folytak a megfigyelések, sajnálatos módon 1849 tavaszán Buda visszavételekor az épület ágyúzásnak esett áldozatul. Ebben a 3 évtizedben néha 1-1 órát ingadoztak az észlelési órák, azonban jellemzõen 7-14-21 órakor történt a leolvasás. 1835 és 41 között viszont napi 4, 1841-48 között pedig napi 10 észlelés (!) történt.
Az 1850-es években a pesti oldalon folytak megfigyelések, a mérések helyérõl nem találtam információt.
1861-tõl kezdõdõen Schenzl Guidó, az OMSZ elõdjének alapítója folytatott megfigyeléseket a budai reáliskolában (I. ker, a Fõ utcához közel).
1865-ben az állomást áthelyezték az iskola új épületéhez (Toldi Ferenc utca 9.).
1890-ben a budapesti állomás a meteorológiai intézet új székházába, a Fõ utca 6. szám alá került. Az épület ma is áll.
1910 márciusában az intézet székházával együtt az állomás is a Kitaibel Pál utcába költözött, a mûszerek egy az épülettel szomszédos észlelõkertben kaptak helyet. A mérõhely környéke fokozatosan épült be a következõ néhány évtized során. 1985. április 1-én a mûszerkertbõl a már említett háztetõre került az állomás beépítés miatt. Jelentõs hõszennyezéssel valószínûleg az 1930-as évek óta lehet számolni, a környéken akkor indult meg az erõteljes beépítés.
1871-tõl 1965.12.31-ig napi 3 alkalommal észleltek, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor. 1966-tól napi négy észlelés UTC szerint (00-06-12-18h).
Remélem a fentiek alapján mindenki megfelelõen tudja kezelni a budapesti idõsorokat
Ezek szerint melegebbet mértek az 1800-as években Bp-en a grafikon szerint, mint 1985-tõl a tetõn nagyon durva hõszennyezés mellett.
A házak, épületek, a hõszennyezés az éjszaka idõtartama alatt melegít lényegesen, a nappal viszont csak akkor hût, amennyiben konkrét árnyék vetõdik a mérõre. Télen pl. Bp-en a városban nappal is kell hogy fûtsön a város, hisz gyakran hó sem esik belterületen, miközben a várostól távolabb igen, illetve egy esõ után hamarabb melegszik fel a beton és az aszfalt, mint mondjuk a hideg, akár fagyos talaj.
Íme: "Az 1930-as évek folyamán - az egyébként saroktelek - mûszerkert két oldalán 3 emeletes bérházakat építettek, amelyek alacsony napállásnál a mûszerkertet részben leárnyékolták. Ennek ellenére nem következett be a mérési sorozatban észrevehetõ változás."
Íme: "Az 1930-as évek folyamán - az egyébként saroktelek - mûszerkert két oldalán 3 emeletes bérházakat építettek, amelyek alacsony napállásnál a mûszerkertet részben leárnyékolták. Ennek ellenére nem következett be a mérési sorozatban észrevehetõ változás."
A képre gondoltam,hogy a tetõn mértek 1908 óta.Valóban késõbb már helyesen írta,de a hõmérsékletet tudtommal nem mérik már ott régen,csak a csapadékot.A napfénytartam mérésére pedig éppenhogy kiváló.
Szerk.:a linken belül az állomástörténetre gondoltam.A háztetõn nem sokáig mértek,nem tudom már végleg,hogy Budapest alatt már mit értsek?Jogosan jegyezte meg valaki,hogy Bp. hõmérsékletét nem lehet egy adattal megadni,legfeljebb egy kerületre lehet vonatkoztatni egy adatból.
A hõmérsékletmérésnél ugyanúgy,ahogy felhõsödés visszaveti a felmelegedést, úgy egy közeli ház vagy fa is.A városi,beépített környezet fûtési szezonban és napmentes idõben biztosan melegít,fõleg éjszaka.Ugyanakkor (hacsak nem aszfaltpályán mérünk) napos idõben visszavetheti a felmelegedést a sok árnyék(szintén a téli félévben inkább).
Furcsa,hogy Pápán 2002-ben kikerült a várostól messze egy patakparti mélyedésbe,szántóföldi környezetbe(bár épület is van a közelben) az automata,mégis melegedést mutat az évtized eddigi átlaga 1971-2000-hez képest 0,8 fokot - bár azok már "külvárosi" adatok.(1901-50-hez képest 0,6 fokot,akkor a gimnáziumban mértek)
Itt olvasható az állomástörténet, ebbõl valóban a Hidegség által említett mérõhely-változások derülnek ki (annyi eltéréssel, hogy eszerint 1910-ban került a mérés az OMSZ-székház mûszerkertjébe): Link
Nem egészen értem s dolgot,ill. hogy kinek higyjek ? Itt egészen másról van szó !Link
Ne feledkezz meg arról, hogy 1908 óta errõl a helyrõl származnak a mérések: Link
A mérõhely környéke folyamatosan épült körbe, napjainkban elképesztõ hõszennyezésnek van kitéve. Az állomás a 80-as évek közepén került fel a háztetõre, további melegedést okozva.
Még egy apróság: jól látható, hogy az OMSZ által az interneten közölt 100 éves adatsorok nem érintetlenek, az évkönyvekben közölt eredeti mérésekhez képest levontak belõlük néhány tizedfokot homogenizálás címen (ennek indokát több hónap kutatómunka után sem sikerült megtalálnom, ráadásul konkrét választ az Éghajlati Osztály munkatársaitól sem kaptam...).
A mérõhely környéke folyamatosan épült körbe, napjainkban elképesztõ hõszennyezésnek van kitéve. Az állomás a 80-as évek közepén került fel a háztetõre, további melegedést okozva.
Még egy apróság: jól látható, hogy az OMSZ által az interneten közölt 100 éves adatsorok nem érintetlenek, az évkönyvekben közölt eredeti mérésekhez képest levontak belõlük néhány tizedfokot homogenizálás címen (ennek indokát több hónap kutatómunka után sem sikerült megtalálnom, ráadásul konkrét választ az Éghajlati Osztály munkatársaitól sem kaptam...).
Könnyen lehet,ha valami elképesztõ légszennyezés,napkitörés,napfoltminimum,meteorbecsapódás,vulkáni aktivitás stb. nem szól közbe.Ha közbeszól és a terresztikus és extraterresztikus +antropogén hatások nem ugyanazok maradnak mint 200 éve,akkor a sinushullám elmaradhat...
Kiváncsi lennék,hogy a 2002-2009-es átlagok mint alakultak.Tudomásom szerint elég magasak voltak,így lehet,hogy az utolsó 50 évben nem volt 10 fok alatt,amihez fogható nem látszik az adatsorban.
Kiváncsi lennék,hogy a 2002-2009-es átlagok mint alakultak.Tudomásom szerint elég magasak voltak,így lehet,hogy az utolsó 50 évben nem volt 10 fok alatt,amihez fogható nem látszik az adatsorban.
Kérdés, hogy a régi adatokat mennyire érdemes összevetni az új mérésekkel, de ha lehet, akkor ebbõl úgy látszik, hogy 200 év alatt éppen egy fél szinuszhullámot tett meg a hõmérséklet.
Ha továbbgördítem idõben, akkor ezek szerint hamarosan elérjük a maximumot és 100 év alatt vissza fog hûlni az átlag 2-3 fokot.
Ha továbbgördítem idõben, akkor ezek szerint hamarosan elérjük a maximumot és 100 év alatt vissza fog hûlni az átlag 2-3 fokot.
Komment nélkül, egy kis adat annak eldöntéséhez, hogy milyen idõtávon milyen a tendencia:
Ezért írtam be a múltkor(szerencsére már vannak 108 évet felölelõ átlagaim) Pápa (igaz,hogy vagy 6 helyen mért,és egy helyen egyhuzomban csak max. 20-30 évekig létezõ állomásadatokból) néhány téli átlagát.
Most kicsit részletesebben:
- 1901-50 ;- 1951-2008;- 2000-2008
dec. 1,0 fok ; 1,1 fok ; 1,1 fok
jan.-1,0 fok ;-0,2 fok ; 0,0 fok
febr.0,5 fok ; 1,6 fok ; 2,4 fok
Tél :0,17fok ; 0,83fok ; 1,17fok
Ezekbõl semmiképp nem látszik,hogy Pápán a telek nem melegedtek.
Most kicsit részletesebben:
- 1901-50 ;- 1951-2008;- 2000-2008
dec. 1,0 fok ; 1,1 fok ; 1,1 fok
jan.-1,0 fok ;-0,2 fok ; 0,0 fok
febr.0,5 fok ; 1,6 fok ; 2,4 fok
Tél :0,17fok ; 0,83fok ; 1,17fok
Ezekbõl semmiképp nem látszik,hogy Pápán a telek nem melegedtek.
Örülök neki, hogy a legalább egy szegmensben kezd egyetértés mutatkozni, azaz a globális felmelegedésben.
A kiváltó okokról ebben a vitában nem esett igazából szó, magam is csak annyit jegyeztem meg, hogy azzal biztosan nem hibázunk, ha a károsanyag-kibocsátást igyekszünk korlátozni. Ha téves az emberi beavatkozásról alkotott elképzelés, akkor sem éri kár a földet. De ha mégis van alapja, ám nem korlátozzuk magunkat, akkor mire 100 százalékos bizonyosságot nyer a kérdés, újabb évtizedek telnek el, és késõ lesz bármit tenni.
Mivel a naptevékenységre és más globálisan befolyásoló tényezõkre nem lehetünk hatással, csak magunkra koncentrálhatunk.
Flooval pedig az a problémám, hogy rossz kiindulási pontból, teljesen hamis következtetést vont le, s ezt mint tényt jelentette be.
Mivel Bp., Szeged és Debrecen adatsorai a téli hõmérsékletekkel kapcsolatban egyirányba mutatnak, a mértékrõl lehet vitatkozni, de az irányról nem. De ehhez, az 1900 és 1970 közötti adatokat kell az 1970 óta eltelt idõszakkal összevetni.
Ha csak az 1970 és 2000 közötti idõszakot hasonlítjuk össze a 2000 óta tartó évekkel, akkor megtévesztõ következtetésekre jutunk. Az 1970-es években ugyanis egy meleg ciklus volt, míg 2001 és 2006 között egy hideg, s az azóta eltelt 3 év melegciklusa csak részben ellensúlyozza a korábbi hideget. De ha az évtizedek átlagait vagy 30 éves átlagot vetünk össze az 1970 elõtt évtizedekkel, 30 évekkel vagy 70-nel, akkor már tisztán látszanak a változások.
A kiváltó okokról ebben a vitában nem esett igazából szó, magam is csak annyit jegyeztem meg, hogy azzal biztosan nem hibázunk, ha a károsanyag-kibocsátást igyekszünk korlátozni. Ha téves az emberi beavatkozásról alkotott elképzelés, akkor sem éri kár a földet. De ha mégis van alapja, ám nem korlátozzuk magunkat, akkor mire 100 százalékos bizonyosságot nyer a kérdés, újabb évtizedek telnek el, és késõ lesz bármit tenni.
Mivel a naptevékenységre és más globálisan befolyásoló tényezõkre nem lehetünk hatással, csak magunkra koncentrálhatunk.
Flooval pedig az a problémám, hogy rossz kiindulási pontból, teljesen hamis következtetést vont le, s ezt mint tényt jelentette be.
Mivel Bp., Szeged és Debrecen adatsorai a téli hõmérsékletekkel kapcsolatban egyirányba mutatnak, a mértékrõl lehet vitatkozni, de az irányról nem. De ehhez, az 1900 és 1970 közötti adatokat kell az 1970 óta eltelt idõszakkal összevetni.
Ha csak az 1970 és 2000 közötti idõszakot hasonlítjuk össze a 2000 óta tartó évekkel, akkor megtévesztõ következtetésekre jutunk. Az 1970-es években ugyanis egy meleg ciklus volt, míg 2001 és 2006 között egy hideg, s az azóta eltelt 3 év melegciklusa csak részben ellensúlyozza a korábbi hideget. De ha az évtizedek átlagait vagy 30 éves átlagot vetünk össze az 1970 elõtt évtizedekkel, 30 évekkel vagy 70-nel, akkor már tisztán látszanak a változások.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat