Időjárási visszatekintő

A világ legelsõ tornádófotói: Link

Márciusi összefoglaló bluli jóvoltából: Link

--------------------
bazsalazsa0204: Szépen összeszedted a fõbb eseményeket, voltak benne olyanok, amikre én nem is emlékeztem.

2013-as konvektív szezon rövid áttekintése.

Február 6. Korai zivatar Cegléd térségében úgy hogy közben északon, ömlött a hó 10-15 cm vizes hó hullott.

Március 8. Nõnapi hidegfront délen és keleten zivatarokkal,délnyugaton villámcsapás ért egy templomot.

Március 19. József napi hidegfront,keleten zivatarlánccal,apró jégesõvel,erõs zivatar tevékenységgel,viharos széllel,délen izolált cellák voltak.

Április 10. Hidegfront,helyi közepes zivatarokkal.

Április 28.Helyi zivatarok,gyönyörû látványt okozva.

Május 2. Konvektív nyitány. A Dunántúlon és északon fõként több helyen,több ALKALOMMAL ZIVATAROK,NÉHOL INTENZÍV ZIVATAROK VOLTAK,volt Szupercella és bow-echo este,illetve Kecel térségében viharkárok(valószínû downbourst miatt),illetve éjjel még MKR is.

Május 3. További zivatarok,néhol intenzívek,Szentendrén pl .diónyi jégverés délután.

Május 4.-5. Helyi közepes zivatarok fõleg nyugaton,délnyugaton.

Május 6. Újabb intenzívebb zivataros nap,délen a magyar-szerb határnál néhol 50-90 m esõ esett,északkeleten nagyobb jég,szélviharok,kiadós esõ volt,Budapesten is szép cella okozott nagy felhõszakadást.

Május 8. Több helyen gyenge-vagy közepes zivatarok.

Május 10. Etétõl nyugaton néhol zivatarok.

Május 11. Zivataros nap,nyugaton,majd fõleg délen.
Estére vihar csapott le Szegedre jégesõvel,felhõszakadással,károkozó szélviharral.

Május 12. Fõleg keltre összpontosultak a hevesebb zivatarok,északkeleten nagy méretû jég,károkozó szélviharok,felhõszakadások,sõt Tornádó is volt.

Május 17. Zivatarlánc(közepes).

Május 19. Újfent zivatarlánc,délnyugaton ekkor egy-egy károkozó SC gyanús cella is volt.

Május 20. Zivatarok nyugaton,egy Szupercella is(meglepetés).

Május 21.-22 :Elszórt jelleggel gyenge-közepes záporok-zivatarok az országban.

Május 25. Front elõtti záporok,zivatarok.

Május 26. Front,keleten,délen sok esõ,néhol zivatarok.

Május 29. Elszórt zivatarok,fõleg nyugaton,Felvidéken Szupercella volt este.

Május 30. Sekély ciklon,sokfelé kiadós esõvel,heves záporokkal,fõleg a Dunnától keletre heves zivatarokkal,4 db Tornádó lehetett e napon,Cegléd környékén komolyabb viharkárokkal.

Május 30.-június 1.-2. : hideg csepp,záporok-zivatarok sokaságával.

Június 3. hidegfront,néhol zivatarokkal,fõleg keleten.

Június 4. Nógrád és Heves egyében jó kis cellák, 20-50 mm esõvel,néhol jéggel,erõs széllel.

Június 5. Újabb zivatarok,néhol intenzívek is.

Június 6.-7.-8 . Újabb és újabb zivataros napok,nagyobb számban és hevesebb jelleggel pedig 8.-án voltak komolyabb cellák.

Június 10. Komoly viharok fõleg a közép Dunántúlon,fekete cellák a radaron,este komolyabb MKR középen és keleten.

Június 11. gyenge-néhol közepes záporok-zivatarok a hidegfront mögött elszórt jelleggel.

Június 20. Helyi hõzivatarok a ország egyes pontjain.

Június 22. Az amerikás "fekete nap".
Jó pár fekete cella a radaron,Cegléd térségében tojás nagyságú jegek,Szombathelyen is pofás SC volt,Hajdúságban 138 km/h-s szelt okozott egy cella,éjjel MKR.

Június 23. Fõleg északon,északkeleten zivatarok,néhol intenzívebbek is,este Kecskeméten Szupercella állt össze kisebb károkat okozva.

Június 24. Markáns hidegfront,kiadós esõ,Dunától keltre heves zivatarok is,pl, Miskolc környékén illetve inkább attól északra 40-80 mm esõ is hullott 1.-2 óra alatt,jelentõs károkat okozva.

Június 26. -28. Helyi zivatarok ezen 2 napon.

Június 30. Hidegfront,keleten zivatarok elszórt jelleggel.

Július 5.-6. Zivataros napok,néhol intenzív zivatarcellákkal.

Július 7. még voltak zivatarok,de kisebb számban,délnyugaton intenzívebb cellák is voltak gyönyörû struktúrával.

Július 13. Hidegfront,északkeleten néhol heves zivatarokkal.

Július 20. Úgyszintén.

Augusztus 9. Hidegfront,fõleg nyugaton és északon zivatarok,néhol károkozóak.

Augusztus 10. Front mögötti helyzet,északkeleten heves,károkozó zivatarok voltak néhol.

Augustus 26. Elszórt záporok,zivatarok,északkeleten,északon néhol 30-50mm -es felhõszakadások voltak.

Augusztus 28. Hidegfront,sok csapadékkal,MKR-el,Bakonyban és Bakonyalján 40-80 mm esõ hullott néhány óra alatt.

Augusztus 29. Hidegfront mögötti helyzet,meglepetés zivatarok Déltõl-estig,fõleg középen és északon.

Szeptember 12.-12. Hidegcsepp,fõleg nyugaton és északon zivatarok,pl Zircen 13.-án. többszöri sûrû jégverés volt.

október 11.-12.-én fõleg éjszakánként záporok,közepes zivatarok,11.-én éjjel inkább nyugaton,12.-én éjjel középen is meg északon is.

Október 30. hajnali záporok,egy-egy zivatar is a fõváros környékén a hidegcseppbõl.

December 6.-7 :Xavér ciklon,hózivatarok fõleg északnyugaton és középen.

2014.március, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +10,4 °C (+4,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +5,1 °C (+4,2 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +16,3 °C (+5,0 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 9 mm (34 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1016,3 hPa
Napsütéses órák száma: 186 h (SYNOP) (+38 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)


Szélsõértékek:
Tmin: -0,1 °C (11.)
Tmax: +23,1 °C (22.)
Legnagyobb napi hõingás: 17,5 °C (14.)
Pmin: 1000,7 hPa (4.)
Pmax: 1033,2 hPa (9.)
Legnagyobb szélsebesség: 40.7 km/h 315°(ÉNY) (16.)
Legerõsebb széllökés: 66.6 km/h 338° (ÉÉNY) (15.)
Uralkodó szélirány: É
Legnagyobb napi csapadék: 6.8 mm (24.)
Legnagyobb hóvastagság: 0 cm ()

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 6
Jelentõs csapadékú napok: 1
Zivataros napok: 0
Fagyos napok: 1
Téli napok: 0
Havas napok: 0
Hótakarós napok: 0
Ködös napok: 1

Az idei március száraz, a sokéves átlagnál jóval melegebb volt. A hónap elején még nagyjából az évszaknak megfelelõ idõjárás uralkodott, majd fokozatosan egyre melegebb lett az idõ. Nem voltak ritkák a 20 C° feletti napi maxok sem. A hónap utolsó harmadának elején két HF is érkezett, lehûlést, csapadékot hozva. Ekkor gyakran volt élénk, viharos szél. Mindazonáltal a havi csapadék jóval alatta maradt a sokéves átlagnak. A hónap végén ismét visszatért a kellemes idõ.

Éves csapadék: 57 mm (-20 mm a sokéves átlaghoz képest)

Leolvasások elnapolva, de a 110m-es szint adatai megvannak:
Tokaj, 2014. március:
T átlag: 11,0°C
Tmin. átlag: 6,7°C
Tmax. átlag: 15,9°C
Abs. Tmin: 1,2°C (14.)
Abs. Tmax: 21,7°C (22.)
Legmagasabb Tmin: 12,4°C (29.)
Legmagasabb napi átlag: 15,3°C (22.)
Legalacsonyabb napi átlag: 7,6°C (25.)
Legnagyobb hõingás: 16,9°C (14.)

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#224550 - 2014-04-03 11:04:10)

Valóban,így már helyesebb

Még fontos megemlíteni 2004-bõl a február 20.-21.-i komoly ónos esõt,melynek térségem különösen nagy elszenvedõje volt! Csapadékmérési adataim nincsenek 2004-rõl,de 4,5 cm vastag jeget mértünk mindenen február 21.-én,mintha üvegbe lett volna zárva minden,kb 45 mm csapadék jött le ónosban.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#224549 - 2014-04-03 10:47:42)

2004 július 10-i HF szárazon vonult át Budapesten. Az ország ÉK-i részén voltak akkor erõsebb zivatarok, amik a határon áthelyezõdve MKK-á szervezõdtek.

A kõbányai tornádó 2004 június 3-án volt

2004 augusztus 26-án nem volt tornádó Ferihegyen.

Amúgy szép összefoglaló, látszik, hogy szereted és élvezed a konvektív történeteket

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#224548 - 2014-04-03 10:35:57)

Most már pár napja elkezdõdött a konvektív szezon,és egy kis nosztalgiázásként az épp 10 évvel ezelõtti,2004-es példátlanul jó konvektív szezont írom most le nektek.
Azért is különös számomra a 2004-es év,mert ez volt az elsõ év,amit teljes egészében megfigyeltem idõjárási,légköri vonatkoztatásban.
Szerint azóta sem volt ilyen jó konvektív szezon,a 2010-es is csak talán alulról súrolja.

A nagyobb volumenû események röviden:
Igen korán már február 8.-án megvolt az év elsõ komoly vihara,majd szokatlan késõi idõpontban november 19.-én is volt egy komoly évzáró vihar!

1. február 8. : Markáns hidegfront érkezett,Sopron kivételével szinte az egész országban elõfordultak zivatarok egy zivatarlánchoz kapcsolódva,egy-egy szupercella is kialakult,a front mentén pedig jégesõ,jégdara,erõs havazás,esõ egyszerre jelen volt komolyabb zivatar tevékenységgel,erõsen viharos,néhol orkán erejû széllel,a Budaörsi repülõtéren burána pusztított 120-140 km/h-s lökésekkel,repülõgépeket felborítva.Alföldön meg nem erõsített hírek szerint 2 Tornád pusztított F1-F2-es kategóriában.

2. Habár nem komoly konvektív esemény,de fontos megemlíteni,hogy a február 9.-i hideg beáramlást komoly lehûlés,és néhol 100 km/h feletti szélvihar kísérte,délután heves hózáporok alakultak ki,melyeket 100-120 km/h-s széllökések kísértek néhol.

3. Március 24. Váratlan zivatarlánc alakult ki északkeleten,néhol tuba is lenyúlt.

4. Május 5. Heves zivatarok törtek ki az északkeleti határszélen,néhol diónyi jégveréssel,orkán erejû széllel.

5. Május 21. Heves zivatarok törtek ki északkeleten,ahol nagyobb jégverés volt,pl. Miskolc környékén is komoly jégesõ pusztított.

6. Június 5. Konvergencia hatására keleten,északkeleten heves zivatarok törtek ki,fõként a nagy felhõszakadás okozott károkat,gondokat.

7. Június 9. Az Armageddon napja: Egészen a Benelux államoktól hazánkig vonult át egy heves zivatarlánc,mely országos szinten 1 milliárd Ft-os kárt okozott,Budapestre 8 óra körül csapott le a vihar 100 km/h körüli széllel,sok esõvel,nagy károkkal,szinte az összes tömegközlekedési eszköz mûködésében zavar keletkezett,természetesen,amelyik árammal mûködik.
Szintén megfigyeltek Tornádót F1-F2-es erõsségben.Miskolcon pedig USA-t megszégyenítõ,8-10 cm-es átmérõjû jégesõ pusztított délután,az esti viharlánc elõtt!

8. Június 10. . 9.-éhez hasonlóan szintén majdnem az Északi tengertõl kialakulva megközelítette hazánkat egy zivatarlánc,de szerencsére ez nap már gyengébb viharokkal vonult át,északon viszont sajnos ismét keletkeztek károk a viharok miatt.

9.Június 20 : A zivataros nap,többfelé több alkalommal voltak nagyobb zivatarok,fõleg a felhõszakadás okozott gondokat.

10. Július 5.-6. Zivataros konvektív móka,fõleg északon,és nyugaton erõsebb felhõszakadások voltak.

11. Július 10. Markáns hidegfront érkezett,Demszky országszerte Tornádó veszélyt hirdetett ki,Kõbánya-Kispesten F1-F2-es Tornádó pusztított aznap délután.

12. Július 19. Viharzóna a Nyírségben: a megyeszékhely és környékét heves zivatarok sújtották hatalmas,5-7 cm átmérõjû jégesõvel,100-110 km/h-s szélviharral.

13. Július 23 : Újabb jégesõ Miskolcon,a helyiek nem tették az ablakba,amit 2004-ben kaptak nyáron!

14. Július 26.-29. : Igen komoly mediterrán ciklon sújtotta az országot,különösen a Dunától keletre esõ területeket,néhol 100-160 mm esõ hullott néhány nap alatt kiadós esõkbõl és heves zápor,zivatarokból.

15.Augusztus 6. Szorványos jelleggel heves zivatarok alakultak ki az ország egyes pontjain,komoly felhõszakadással,néhol 50 mm feletti csapadék hullott fél-1 óra alatt.

16. Augusztus 26. Kezdetben nyugaton,majd országszerte több zivatarlánc is kialakult heves jégesõkkel,komoly felhõszakadásokkal,pusztító szelekkel,Ferihegyen F1-F2-es Tornádó pusztított.

17. Október 17. Konvektív csapadékzóna vonult át az ország középsõ és keleti részein,Szegeden jelentõs károkat okozott a kifutófelhõ átvonulása,melyben 90-100 km/h-s széllökések voltak.

18. November 19. : A Tátrát letaroló viharciklon hidegfrontja alakította idõjárásunkat.
Déltõl-kora estig átvonult a hidegfront,fõleg a Dunántúlon és a fõváros környékén görgõfelhõ,zivatarlánc,jégesõ kísérte a ciklont,néhol orkán erejû 120 km/h körüli széllel,Kunhegyesen F2-es Tornádót figyeltek meg.
A viharzóna átvonulása után csendesedett az idõ,majd a hideg advekció betörését újfent 90-100 km/h-s lökések kísérték estig,a károkat megközelítették Magyarországon az 500 millió Ft-ot.

Összességében a Dunától keletre esõ részek vitték a prímet 2004-ben,de azért másütt is voltak komolyabb események.

Köszönet az adatokért! Azért ezek az 1800-as évek szép kis értékekkel tudnak ám elõrukkolni.

Budapesten 1780 óta a 3., 1901 óta a legenyhébb március volt az idei.

Havi középhõmérséklet (Lõrinc): 10,36°C [nyers]
Havi középhõmérséklet (Lõrinc): 9,70°C [homogenizált]
Havi középhõmérséklet (Ferihegy): 9,29°C

Az 5 legenyhébb március Budapesten (1780 óta):
1.: 9,84°C (1836)
2.: 9,83°C (1882)
3.: 9,70°C (2014)
4.: 9,60°C (1990)
5.: 8,80°C (1974)

Vép 2014. Március: Havi középhõmérséklet 9,6°C (WS1600), csapadék 11,4 mm (HellTaki), fagyos nap 5, legalacsonyabb T. -1,6°C 1., legmagasabb T. 22,8°C 21.. Mérhetõ csapadék 4 nap esett, csapadéknyom szintén 4 nap, csapadék nélküli nap így 23 lett.

Gyõrszemere-Nagyszentpál:
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl 9.6 °C
Havi középhõmérséklet fõtermunusokból 8,77 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet 2.7 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet 16.4 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet -4.8 °C (11.)
Havi legmagasabb hõmérséklet 22.9 °C (21.)
Legnagyobb napi hõingás 22.2 °C (11.)
Havi összes csapadék 5.8 mm
Legcsapadékosabb nap 2.5 mm (23.)
Csapadékos napok száma 7
Fagyos napok száma 7

Budapest - Pestszentlõrinc, OMSZ-állomás, március: +4,3 fok eltérés az átlagtól!
(a hivatalos napijelentés kiadvány összesítése alapján)

Márciusi csapadék 25mm, az év 106mm-en áll.
Vicces, hogy itt 1db fagyos nap volt, egy egészen acélos -0,2 fokot sikerült kiszenvedni egész hónapban.
- na ez nem volt.

2014 márciusi átlaghõmérséklet: +9,53°C.
Abszolút minimum: -0,4°C.
Abszolút maximum: +22,1°C.
Fagyos napok száma: 3 db (utolsó március 11-én).
Márciusban minden nap +9°C felett volt a maximum hõmérséklet!

A télre visszatérve: az egész téli félévben összesen 42 db fagyos nap volt. 10 db téli nap volt. Zord nap nem volt, és olyan éjszaka is csak egy volt, amikor -5°C alá csökkent a hõmérséklet (január 25-rõl 26-ra virradóan).

2014. március nálam:

T átlag: 9,67 °C.
T min. átlag: 4,48 °C.
T max. átlag: 15,98 °C.
Absz. T min.: -1,5 °C. (11.)
Absz. T max.: 23,7 °C. (21.)
Absz. hõingás: 25,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 5,8 °C. (02.)
Legmagasabb napi átlag: 15,8 °C. (22.)
Napi átlagok hõingása: 10,0 °C.
Legalacsonyabb T max.: 7,6 °C. (03.)
Legmagasabb T min.: 11,5 °C. (17.)
Napi legnagyobb hõingás: 20,4 °C. (21.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (03.)

Legalacsonyabb légnyomás: 999,5 hPa. (03.)
Legmagasabb légnyomás: 1033,8 hPa. (09.)

Fagyos nap: 3 db.

Havi csapadékmennyiség: 23,4 mm. (éves: 122,5 mm.)
Csapadékos nap: 9 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 4 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 12,0 mm. (23.)

Az átlagosnál több, mint 4 °C-kal melegebb és kissé szárazabb (77 %) hónap volt március. Ezzel a siófoki mérések kezdete óta eltelt idõszak legmelegebb márciusán vagyunk túl, csaknem 0,7 °C-kal felülmúlva az eddigi rekordot. Jellemzõ az enyheségre, hogy ezzel az átlaggal a leghidegebb 20 áprilisba se került volna be a hónap. Egy átmeneti gyenge lehûléstõl eltekintve mindvégig tartott a stabilan enyhe idõ.

Kenderesen a márciusi csapadék 21,6 mm volt.

A szombatról- vasárnapra lévõ éjjelt sikerült odakint a szabadban töltenem.
A Kánó-Imola-ragályi részeket körülvevõ dombok tetjén a kocsi hõmérõje +7- +11 fokot, a völgytalpakon -2 - -4 fokot mutatott.
A völgytalpakon errefelé a kökényes, a domboldalakon a szilvafa az illeszkedõ tájképi struktúra. Így itt fagykárról nem nagyon lehet látványos képeket készíteni, mert nem jellemzõ, hála a gondos gazdáknak.
+A kökény még nem volt teljes virágban, a szilva meg már magasabban volt a fagyáshoz.

Így szerencsére lesz mibõl a lepárlókat mûködtetni késõ õsz folyamán.

ATTI! Hazafelé láttalak, Rudabányán lefelé jövet a szerpentinen jöttetek kocsival.

Tokajban 110m-en az 5 perces adatokból számolt közép ma délutánig 10,94.
Ezen a szinten a havi abs. Tmax: 21,7; a havi abs. Tmin: +1,2.
(A többi majd az összes logger leolvasása után, kb. 1 hét múlva.)

Igen, ahogy azt hiszem Derick is írta már, a múlt március, sõt, az egész tél átlaghõmérsékletileg nem volt egy hideg tél, csak a folyamatos szûnni nem akaró havazás miatt volt rendkívül télies.
A folyamatos mediterrán ciklonok miatt (szerencsére) soha nem tudott nyugalomba jutni a levegõ, így nem lettek kemény hideg éjszakák.
Meg túl hideg levegõ sem volt felettünk, volt hogy -1-2 fokos 850 mellett havazott.
A 2005-ös nem is olyan rég volt, itt felénk az elmúlt 15-20 év leghidegebb tele volt, Iklódban -25 fok volt február 10-én, az volt az egyetlen tél amikor a szõlõhegyen lévõ fügék fagykárt szenvedtek.
Aztán március elején visszatért a tél, Iklód -19 fokkal rukkolt ki.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#224299 - 2014-03-29 08:43:32)

Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#224298 - 2014-03-29 08:24:4

Szép reggelt kívánok!
Mához 1 éve egy olyan gusztustalan mediterrán ciklon érkezett,ami még az én ingerküszöbön felsõ szintjét is megüti.
Kora hajnalban intenzív havazás indult,reggelig 5 cm vizes hó hullott,a már meglévõ 8-10 cm-re,így közel 15 cm-es hótakaró alakult ki 0 - 0,5 fokon.
Reggel átváltott változó intenzitású ónos esõre,majd reggel további hol ónos esõ,hol esõ váltogatta egymást.
Délelõtt órákon át intenzíven esett az esõ,sõt heves záporok is voltak délelõtt,ultrabrutál-mega-giga-lucsok alakult ki mindenütt,dél körül gyengébben,de tovább esett az esõ,majd kora délután a gyengébb esõt óriás-giga-pelyhes havazás váltotta föl,ami alig maradt meg,50 Ft-os érme nagyságokban havazott,ilyet nagyon ritkán látni,majd a majd a kora délután,délután további részében még esett kisebb esõ.
A ciklon 24,2 mm csapadékot adott.

Persze ott áll még a január 14.-i ciklon is holtversenyben a 2012/2013-as télbõl hiszen aznap hajnaltól reggelig olykor erõs keleti szél,hófúvás kíséretében átlagban 13-15 cm porhó hullott kb -2-3 fokon,majd reggeltõl-másnap hajnalig gyakori,változó intenzitású vegyes csapadék hullott,hol esõ,hol ónos esõ,hol havas esõ,hol jégdara,hol pedig hó.
Mivel egész nap 0 fok volt,még éjjel is,ezért a havazásos részeknél 3,5 cm-t gyarapodott a hó,így a meglévõ 3 cm után összesen 20 cm-re gyarapodott a hótakaró,melyben rengeteg víztartalom volt,34,7 mm csapadék hullott összesen.
Ez volt a 2 legszebb/legizgalmasabb,de egyben leggusztustalanabb mediterrán ciklon 2013 elsõ negyedévében.

És még három évet visszapörgetve: Link

A márciusi középhõmérséklet -0,4°C volt. A tavalyi március - pedig sokat emlegetjük - csak tisztelegni tudna neki a +3,3°C-os középhõmérsékletével.

És nem annyira régrõl, 2005 márciusa is érdekes volt: Link

A nem min/max-os közép pedig 8,6 fok volt Link
Érdekes tél-tavasz volt, január elsõ felében rendes téli idõ volt végig állandó fagyokkal, szerintem hidegpárna lehetett.
Aztán január közepén véget ért a tél, attól fogva minden nap 5-10-15 fokok voltak, éjszaka persze voltak fagyok, de a február is meleg nappalokkal telt csapadék nélkül.
Úgyhogy a március közepi -3-5 fokos fagyok már biztos okoztak károkat.

Szombathelyen 1901 óta a legmelegebb március 1990-ben volt (hihetetlen 26,1 fokos havi Tmax értékkel), amikor a min-maxból számított középhõmérséklet 9,1 fokon zárt.

A tegnapi nappal bezáróan az idei március 9,0 fokon áll. A hátralevõ napok elõrejelzései alapján 9,2-9,3 fok körül zárhat az átlag.

Az év elsõ hónapjai igen jelentõs mértékben eltérnek pozitív irányban az átlagtól, ha nem kapunk egy átlagos, vagy átlagosnál hûvösebb nyarat, akkor az idei év szép helyezést érhet el a TOP legmelegebb évek között...

Néhány hete azt mondta hogy most szünetelteti kicsit a MetNetet, aztán majd valamikor beír!

A legmelegebb március, a legmelegebb téli félév, a legtöbb napsütéses év, a legtöbb csapadékú év, a legszárazabb év, március végi hóviharok 3 napig negatív T mellett, a leghosszabb zord napú periódus, a legcsapadékosabb elsõ negyed év, legleglegleglegleglegleglegleglegleg....
Még ha nincs is feldolgozva minden adat, és minden második "leg" csak dobogós, akkor is durva.

A téli félévben én is csaknem biztos vagyok. Ha lesz egy kis idõm, akkor kiszámolgatom.

Lacit viszont lehet, hogy nem látjuk már itt.... [esõ]

Nálam +9,09°C eddig a márciusi középérték. Simán megfelel egy kicsit hûvösebb áprilisnak.
Az egész téli félévet tekintve (október 15-tõl április 15-ig) pedig lehet, hogy a mérések kezdete óta a legmelegebb félévet fogjuk magunk mögött hagyni.
Lász biztosan tudna hozzá adatot is mondani. Kár, hogy régóta nem látom a fórumon, remélem nem beteg!

Siófokon.

Azt gondolom, hogy országosan is a legmelegebb. Legfeljebb a mértéke lehet kisebb. Nemsokára majd jelentkeznek a többiek is a havi átlagokkal, akkor tisztább lesz a kép.

Siófokon vagy országosan?
Gondolom Siófokon!
És országosan is a legmelegebb lehet?

Ma reggelig 9,29 °C.

Annyira elõkelõ, hogy vastagon az eddigi legmelegebb márciust írjuk. A vége valahol 9,4 °C körül lehet (az eddigi rekord 8,9 °C volt)....

Csak érdekességként: ez az érték nem férne be a top 25 leghidegebb április közé.

Az elébb "meg akartam nézetni" az izoterma térképet, csak elfelejtettem belinkelni. Íme:

Link

Még két tanulsága jut eszembe a 2013 március 14-15-i helyzetnek. Mindkettõrõl írtam már, de nem árt õket felidézni a konkrét eset kapcsán.
Az elsõ: ha igen nagy tömegû, igen hideg levegõ halmozódik fel a közelünkben, akkor az aktuális légnyomási és légáramlási viszonyok másodlagosak ehhez képest. Ha a hidegtömeg expanzív hajlamú és felénk "akar" terjeszkedni, akkor a bárikus mezõ fog tüneményes sebességgel átrendezõdni úgy, hogy a hidegelárasztás megtörténhessen.

Link

Még a fenti, március 10-i helyzet is igazi elõoldali, és az északkeleti hidegtömeg híján kifejezett melegadvekciót okozhatott volna az atlanti-parti cikloncentrumtól keletre.
Így viszont ez lett belõle 4 napon belül:

Link


A másik tanulság: a tél barátai által rendszerint joggal elátkozott atlanti ciklontevékenység nemritkán a leghavasabb, legzordabb idõszakaink kialakulásának egyik elõsegítõ tényezõje. Mint ahogy az volt 2013 március közepén is. Végeredményben az észak-atlanti légnyomási minimum egy kimélyült, és Közép-Európa fölé jutott ciklonja okozta a havazást, a hófúvást. És az rántotta ránk a rendkívül hideg levegõt is. Ha hiányzott volna ez az atlanti behatás, lehetett volna egy száraz hidegfront, majd többé-kevésbé (de inkább kevésbé) dinamikus, magasnyomású hidegbeáramlás északról, északkeletrõl. Néhány változóan napos-felhõs, szeles, 5 fok körüli, talán valamivel az alatti csúcshõmérsékletû nap lett volna az eredmény. Igaz, erõs éjszakai fagyokkal.

Emlékezzünk az egy évvel ezelõtti rendkívüli idõjárásra, 2013 március tizennegyedikének délutánjára és éjjelére! Orkán, sívó porhó, embermagas fuvatagok, betemetett autók... Mozdulatlanságba dermedt pályák, sok száz veszteglõ jármû, sok ezer tanácstalan, ijedt, didergõ ember...
Olyan hóvihar, ami még télen se gyakori, március közepén pedig egyszer látunk ilyet az életben, ha szerencsénk (balszerencsénk?) van.
Vizsgáljuk meg még egyszer a történteket a meteorológia aspektusából annál inkább, mert érdekes tanulságokkal szolgál ez az eset.
A márciusi hideghullám és nagy havazás elõzményeit már csaknem egy hónappal korábban tetten érhetjük. Az elsõ, kezdetben még elmosódott jelek február 15-tõl kezdtek mutatkozni:

Link
Link
Link
Link
Link

Látjuk, hogy Grönlandtól északra nagy területen -30 fokig, illetve az alá szállt a hõmérséklet a 850 hpa-s nyomásnívón. A február 15-tõl február 20-ig tartó idõszakban ez a hidegtömeg kelet felé, Svalbard irányába terjeszkedett.
Nézzük, mi lett a sorsa a felhalmozódott rendkívül fagyos légtömegnek. Kövessük nyomon a történteket, immár 5 naponként:

Link
Link
Link
Link
Link

A környezetüknél jóval hidegebb légtömegek ezek szerint mindvégig a Grönlandtól Novaja Zemlja-ig terjedõ régióban tartózkodtak.
Legelõször is magyarázatot kellene találni ennek a hidegmagnak a kifejlõdésére, és huzamos fennmaradására. A körülhatárolt,ugyanazon a helyen sokáig fennálló hidegtömeg feltehetõleg valamilyen kumulatív, önerõsítõ mechanizmusnak köszönheti létét. Több lehetõség közül most csak egyet említek: a magára hagyott lehûlõ légtömeg kicsapódás révén vízgõztartalmának mind nagyobb részét elveszti, harmatpontja folytonosan lejjebb száll. Ez persze elõsegíti a további lehûlést. A száraz levegõben egyre kevesebb felhõ képzõdik, s ez a kisugárzás malmára hajtja a vizet. Ha megnézzük a szinoptikai térképeket, azt látjuk, hogy a Grönland fölötti levegõ mindig igen alacsony harmatpontú. Fentiek értelmében ez természetes is: a hó és jégfelszínen fekvõ fagyos levegõ csak rendkívül kevés vízpárát képes onnan felvenni (szemben a tengerfelszín fölötti légtömeggel). A grönlandi felföld nagy tengerszint fölötti magassága is nyilván szerepet játszik az ottani levegõ szárazságában -hiszen a ritka levegõnek eleve kicsi a páranyomása.
Nem csoda tehát, hogy a tavaly márciusi rendkívüli idõjárás "bölcsõje Grönlandon ringott", ha szabad így kifejezni magamat.
De hogy lehetséges az, hogy az itt fejlõdésnek indult hidegtömeg végül a Novaja Zemlja környékére került, és onnan kezdte befolyásolni Európa idõjárását? A sarkvidék keleti szélrendszerének a hidegmagokat inkább nyugat felé kellene mozdítania! Lehetséges, hogy a magyarázatot a jet idõleges lassulásában és amplitúdó-növekedésében kell keresnünk. Feltételezésem az, ha a jet zárt és gyors, akkor az azzal ellenáramlásban mozgó sarki keleti szél is erõs és egyirányú. Ennek indikátora az AO pozitivitása: például idén az õsz második felében és tél elején az AO tartósan pozitív volt -nem is tudott a grönlandi hidegtömeg kelet felé mozdulni egy tapodtat sem. Inkább nyugat felé mozgott, és az amerikai arktikus szigetvilágban és a Hudson-öböl táján alakított ki hatalmas, tartós hidegmagot.
Ezzel szemben tavaly tél végén az AO erõsen negatívvá vált, és az arktikus keleti szelek meggyengülése lehetõvé tette a grönlandi hideg légtömegek jelentõs keletre vándorlását.
A másik légkörfizikai összefüggés, amit iskolapálda-szerûen adott ki ez a szituáció: a hõkontraszt ciklogén hatása. Tudjuk, hogy a polárfront kvázi lineáris áramlásai tartósan örvényesedni, cirkulárissá válni csak akkor képesek, ha a megfelelõ hõkontraszt a környezetben adott. Ez utóbbit a környezeténél jóval alacsonyabb hõmérsékletû hidegmag "szállítja" is. Tehát, stacionárius, fejlett ciklon képzõdik a polárfronton, ha egyidejûleg hidegmag is jelen van a közelben. Nézzük, így volt-e ez esetünkben is?

Link
Link
Link
Link

A polárfronti ciklogenezis kissé késve követi a hidegmag kiképzõdését, de ez természetes is. A folyamatnak "tehetetlensége" van. Az utolsó két térképen mindenesetre feltûnik, hogy a ciklontevékenység, a ciklonképzõdés a polárfronttól az alacsonyabb szélességek felé terjeszkedik. Ez a folyamat is törvényszerû, és legtöbbször alacsony nyomású teknõ kiképzõdéséhez vezet.
Esetünkben azonban kissé más irányt vettek az események. A történéseket erõsen komplikálta az észak-atlanti ciklontevékenység. Március 10-re a következõ kép alakult ki:

Link

Erre a szinoptikai berendezkedésre külön felhívom a figyelmet. A magam részérõl "skandináv V-nek" (vagy "éknek") neveztem el a fenti bárikus ábrát. Jellemzõje a Grönlandtól a Skandináv-félszigetig terjedõ, ény-dk tengelyû AC ék, melynek elõldalán (Északkelet-Európában) is, és a hátoldalán (atlanti-part) is, fejlett ciklonok helyezkednek el. Pusztán morfológiailag is nagyon figyelemreméltó ez a helyzet, és még inkább az, ha belegondolunk ennek cirkulációs, idõjárásmódosító hatásába. Arról van szó, hogy a dél felé törõ nagy tömegû fagyos levegõ (vagy ha úgy tetszik annak aerodinamikai következménye, az ék alakú AC)
a páradús, enyhe atlanti-óceáni légtömegeket délebbi pályákra kényszeríti, azaz, az izlandi minimum alacsony nyomású, nedves légtömegei kénytelenek alacsony szélességekre helyezõdni ("csúszópályás" szituáció) Ugyanakkor, ezen páradús, enyhe levegõ az alacsony szélességeken (térségünkben) "randevúzik" az AC ék elõoldalán szintén dél felé mozgó rendkívül hideg sarki levegõvel. Ergo, a skandináv V szituáció kifejezetten hajlamos keveredési zónákat létrehozni Közép-Európában nagy csapadékkal -a hidegadvekció folytán fõképp havazással. Nem csoda, hogy leghavasabb, legzordabb téli idõszakaink egyik jellegzetes makroszinoptikai elrendezõdése ez.

Most már csak néhány térkép van hátra, érdemes végigfutni ezeken is:

Link
Link
Link
Link
Link

Látható, hogy a fentebb leírt mechanizmus alapján az észak-atlanti depresszió egyik ciklonmagja Bretagne térségébõl pár nap alatt a Kárpát-medence környékére jutott. Kezdetben kissé töltõdött a ciklon, majd újra kimélyült, "bepörgött". Centrális nyomása a Kárpátoktól keletre 985 hpa-ra zuhant, alacsonyabbra, mint az atlanti-parton mutatott érték.
Nézzünk ehhez egy izoterma-térképet is: a ciklon két oldalán igen jelentõs a hõmérsékleti különbség: a -10 fokos és a +15 fokos T850 izoterma talán ha 1000 km távolságra húzódik egymástól. Térségünk teljesen a hideg oldalon helyezkedik el, Északnyugat-Magyarország felett -10 fokos a T850. A cikloncentrum közelében, erõs csapadékhullásban, éjszaka a T2m se volt jelentõsen magasabb ennél az értéknél: észak-Dunántúon -5 fok közelében lehetett.
Az izobártérképen az is látszik, hogy az izobárok igen sûrûek, nagy volt a nyomásgradiens a ciklonban. Ennek volt köszönhetõ az orkánerejû szél március 14. délutánján és a rá következõ éjszaka. A közlekedési káoszt is fõként a rendkívül erõs szél okozta, s nem a lehullott hómennyiség. Igaz, ez északkeleten 20 cm körüli (vagy még több) volt, de éppen ott a szél némileg gyengébb volt. Az igazi katasztrófahelyzet Közép-Dunántúlon alakult ki, ahol talán ha 10 cm hó esett, de pusztító erejû szélviharban. A rendkívüli hófúvásban szerepet játszott az elég erõs fagy is -az, hogy végig száraz porhó esett. A rendkívül erõs szél a neki kitett helyekrõl teljesen lesöpörte a havat, és végül a szántók "liofil" talaját hordta.
Érdekes kérdés, vajon mi lett volna, ha ugyanez a hóviharos helyzet pl. januárban áll elõ. Véleményem szerint a hidegadvekció akkor se lett volna erõsebb. Viszont hosszasabban nyugalomba juthatott volna a beáramló igen hideg levegõ, és a hosszabb éjszakákon jóval -20 fok alatti zord fagyok lehettek volna.

Gyorsan végigpörgetve azt a szezont ott azért jóval több zonalitás volt, különösen decemberben és januárban. Összességében 1-másfél hónapot is kitett a zonális idõszak akkor.

Néhány kiragadott példa: Link Link Link Link Link Link Link Link

Nagyobb blocking kezdetben csak december végén és január végén volt: Link Link Link

Aztán a február már tényleg inkább blockingos volt, viszont akkor valóban mindig máshová szakadt le a hideg.

Nem hiába mondták többen is korábban, hogy a két szezon között ég és föld volt a különbség a keleti AC miatt. 2006-ban gyakorlatilag ki sem épült, most viszont szinte végig megvolt, csak sosem tudott érdemlegesen nyugatabbra terjeszkedni.

Ez mondjuk igaz!
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is hasonló volt, ott sem volt azt hiszem zonalitás, csak a hideg mindig vagy tõlünk nyugatra, vagy keletre zuhant le.

Nem hinném, de valószínûleg ilyen nem is fog, mivel alig volt zonalitás Európában a télen.

Nézzük szépen sorban, december egy jókora brit blockinggal indult: Link Utána volt egy-két nap, amikor próbálkozott a zonalitás: Link De aztán jött a 6-ai viharciklon: Link Mögötte pedig stabil anticiklonális blokk épült ki: Link Igaz ezt követõen Észak-Európában közel egy hétig zonalitás volt: Link Link Majd jött a karácsony és vele együtt az erõs meridionalitás: Link Így mentünk át a januárba: Link A hónap elején folytatódott a meridionalitás, erõs teknõsödésekkel: Link Link Amit egy pár napos zonalitás követett: Link Majd kezdõdött az újabb blocking: Link Ez már igen tartósnak és erõsnek bizonyult, csak februárban lett vége: Link Link Link Link Egészen pontosan nagyjából 7-én, de még itt sem volt teljes zonalitás: Link És a következõ napokban is maradt a teknõsödési hajlam: Link Link Link Ezt viszont zonalitás követte: Link Amit hamar megtört a keleti AC: Link Link És megérkeztünk márciusba: Link (Aztán a kezdeti meridionalitást 10-e óta zonaális jellegû áramlás váltotta fel, de azért voltak menne átmeneti meridionális helyzetek is, vasárnap pedig újból borul az áramlási kép, jön a teknõ: Link Link Link Link )

Szóval egész télen összességében kb. 2-3 hétnyi zonalitás volt, nagyrészt meridionális irányítás uralkodott, fõként a kelet-európai anticiklon miatt. Mi viszont rendre a teknõk elõoldalán helyezkedtünk el, ezért volt tartósan enyhe a tél. Egyébként a zonalitás hiányát jól jellemzi a tél hõmérsékleti maximumainak értéke és eloszlása is, egy zonális télen nálunk a rendre be-becsúszó fõnös napok miatt nem 12,7 fok lett volna az abszolút maximum, ahogy az idén történt, hanem legalább 15 fok.

Ha nincs az óceánon anticiklon, ami blokkolná az észak-amerikai hidegbetörések "lökéshullámait" Európa felé, akkor ennyire szoros kapcsolat áll fenn a két kontinens között.
Az utóbbi 2 évtized rendkívül erõs, hetekig, hónapokig az óceán felett terpeszkedõ anticiklonjai gyakran elvágták egymástól Észak-Amerikát és Európát.

Jelent már meg valami tanulmány arról, hogy az idei télen az Észak-amerikai meridionalitás mennyire erõs zonális kényszert fejtett ki Európára? A téli szezon legnagyobb meglepetése számomra ez volt.

Lassan az elsõ negyedév végéhez közeledve aggasztó a kép: Link 90 napos csapadékösszeg: no comment...

A mítoszok, legendák vége, szezonális mundérbecsülettel
( A 2013-14-es téli elõrejelzési csokor verifikációja )

A tavaszi napéjegyenlõséghez közeledve elérkezett ennek: Link a szubjektív verifikációja.

Hõmérséklet :

Ez esetben a véleménycsokor eredõje és a szezonális elõrék között nagy kontraszt mutatkozott, hisz elõbbi egyértelmûen átlag körli vagy hidegebb téllel számolt addig a szezonális elõrék enyhébb télre tették le voksukat.

Tudjuk, h a téli átlaghõmérséklet 2.6 fokkal volt magasabb, mint a 81-10-es átlag Link , csapadék szempontjából pedig 70 % körül (+/- 5%) végzett ugyanezen idõszakhoz képest.

Ennek fényében az elõzetes várakozási csokrunk órisási bukását hozta ez a tél. A természet/állatvilág szintén példa nélkül fogott mellé , hiszen a szignifikánsan hidegebb tél helyett az egyik legmelegebb tél következett, így a 6. télre rossz elõrét készített, ezzel 5-1-re módosult az eddigi hibátlan mérleg.

A szezonális elõrék viszont megmentették a mundér becsületét, mivel enyhébb telet adatk, úgy, h ezen belül a december átlag körüli lehet, míg a január-február tandem szignifikánsan enyhébb. Bár az elõrejlezett intervallumból õk is bõven kilógtak (több mint 1 fokkal), de mivel az irány határozott volt, ezeket az elõréket teljesen rossznak nem minõsíteném , fõként, hogy egyfajta különbséget is képesek voltak adni a hónapok eltérései között.

A DAI verifikációján már túlvagyunk: Link

Csapadék:

Nagykanizsa vs. Orosháza ~170-180 vs. ~30-40 mm

A téli csapadékot tekintve azt hiszem mindent elmond a fenti egy sor. Országos viszonylatban 70% körülire futott ki a csapadékmennyiség, de ez irtózatos nagy különbségek között. Az ország kb. nyugati negyede átlag fölött, míg másik három negyede jócskán vagy kevésbé átlag alatt végzett.
Az általában durva felbontással (kontinensnyi léptékben) dolgozó szezonális elõrék természetesen ilyen eltéréseket nem képesek megfogni, így õket én országos átlag tekintetében értékelem. Ebben a tekintetben kis vagy mérsékelt bukást hozott az átlag alatti csapadékú tél, az elõrejelzett (85-115%) intervallumból 15%-kal lógott ki. Az extrém szárazra sikerült decembert valamennyire megmentette tehát a következõ két hónap.

Elképzelhetõ, h el vagy benéztem vmit, akkor elnézést érte! Legközelebb, ha minden jól megy, május közepe táján jövök a nyári várakozási csokrunkkal. Egy kis beharangozó: az elmúlt 3 nyár absz. maximumai (h.á-on): 2011: 39.2, 2012: 40.4, 2013: 40.6, 2014: ???

Nehéz lesz elkerülni, hogy március ne kerüljön be az eddig mért tíz legmelegebb közé. Mi több, még akár elõkelõ helyezés is lehet belõle....

De nem ám.


Van ott ám nyári deres kép is.
Link

Nem szégyelled magad? Egy ilyen tél után képes vagy berakni ezt az albumot??? Teringettét!

A mai napi minimumok szépen mutatják, hogy mennyire is változékony a Kárpát-medence idõjárása.

Az 1 évvel ezelõtti kemény mínuszok már csak múló rossznak tûnnek ilyen távlatból.
Tavaly ezen a napon a töbrökben mérhettük az eddig általunk megmért leghidegebb hõmérsékleteket.
(-33,6 fok.)
Link
A helyenként 80-100 cm-es hóvastagsággal változatos képet mutatott akkor a Bükk-fennsík.
Akkor azt hihettük, "sosem olvad el".
Link

És most pedig már virágpompával találkozat az ember, ha kirándul.
A hóvirág, a kék csillagvirág, a kökörcsin, kankalin, hérics, kikerics festi a tájat tavaszi színekre, tölti az ember milliõjét.

Sõt, eszerint még hidegebbek is lehetnek a telek Európában a jövõben: Link Persze ez csak találgatás, semmi más. De érdekességnek jó.

"- A globális felmelegedés ma már általánosan elfogadott tény, így valószínûleg nagyobb meglepetés lett volna egy átlagnál jóval hidegebb tél, mint enyhébb."

Eközben évek óta az évszázad leghidegebb telét várják a szakemberek!
Ha Észak-Amerikában tudott lenni olyan, amilyen lett, akkor itt miért lett volna meglepetés?
A telek az elmúlt idõszakban alig néhány tizedet melegedtek csak, a nyarak lettek jóval melegebbek!

Márton fórumtársunk cikke a Kisalföldben az elmúlt télrõl.

Link

A cikkbõl látszik, hogy van azért olyan újság, amely hiteles helyrõl szerzi be információit.

Elképesztõ idõszak ez a mostani téli félév, hisz november óta vastag pozitív anomália van minden hónapban, ennek ellenére fagy is sokszor volt, hisz pl. a magasan enyhe januárban és februárban is volt 17 ill. 14 nap. A 3,1 fokos januári és 4,4 fokos februári közép ugyanakkor elmarad 2007-tõl de 2008-tól is. 2008-ban március is olyan enyhe volt, hogy a 16-án elültetett krumpli nem fagyott el, bár a Bakonyban Húsvétkor hótakaró is kialakult.Az meg még elképesztõbb, hogy ennek ellenére nov. 8. után nem alakult ki 15 fokot elérõ T, vagyis nem volt a pápai kertünkben 120 napja ! Talán ma....?
Remélem a csapadék nem úgy alakul, hogy egy csapadékos, 2 száraz hónap. November rekordesõs volt itt, dec-jan-ban alig esett, február hozott egy nyolcvanast, most meg 2 hét alatt esett 1,1 mm. Ha most is száraz 2 hónapunk lesz és melegebb az átlagnál, akkor még megszívhatjuk...
U.I.: Még egy érdekesség: a Karácsony volt a télen a legenyhébb, mindkét napon 11 fokos napi közép, ami áprilisi szint ! Meg a téli max is akkor alakult ki 13,7 fokkal. Mivel itt 20 év alatt ha 2 fehér Karácsony volt olyan érzésem van, hogy ez az idõpont éppen statisztikailag a leghótlanabb a télen.

Nálam a 2013/14-es tél négyadatos középhõmérséklete 1,8°C (az elmúlt 23 tél második legmelegebbje, csak 2006/2007 volt ennél enyhébb), 2,6 fokkal enyhébb az elmúlt 23 tél átlagánál.
A leesett hó mennyisége 20 cm (az elmúlt 23 tél negyedik legkevesebbje), az elmúlt 23 tél átlagának harmada.
A hótakarós napok száma 19 nap (az elmúlt 23 tél ötödik legkevesebbje), az elmúlt 23 tél átlagának fele.

Azaz igen enyhe, hószegény telet hagytunk magunk mögött.

Ellenben a 76,5 mm-es téli csapadék megfelel az átlagosnak (az extra-száraz decembert kipótolta az év elsõ két hónapja).

A téli középhõmérséklet 2,23 fokos lett, napi tmin/tmax értékekbõl számolva.
Néhány adat :
- decemberi átlag : 0,6 fok, 1 hótakarós nap
- januári átlag : 2 fok, 8 hótakarós nap
- februári átlag: 4,1 fok, 3 hótakarós nap
A hõmérséklet lényegesen a sokévi átlag felett alakult mindhárom téli hónapban, a hótakarós napok száma messze elmarad a sokévi átlagtól.
További adatok: Link