Agrometeorológia
A mi kertünkben van egy 23 éves pinus pinea. Sajnos csemeteként sokáig nagyon lassan nõtt, de 2007-tõl beindult és most már kb 6-7 m magas és kezdi felvenni az ernyõ formát a lombkoronája, és szélben már egyre jobban hallatszik a lágy olaszos susogása is.
2009-ben és 2012-ben megsínylette a telet és a komoly fagyok után elég sok tûlevél barnán lehullott, de gond nélkül kiheverte a -18 -19 fokos fagyokat. Ekkor a fügefa is tövig kifagyott.
Továbbá nevelünk egy fügefát is, õ 3 éves, valamint egy 2 éves kínai kenderpálmát, akit még nem ültettünk ki végleges helyére. Tavaly decemberben Dél-Afrikából rengeteg protea magot hoztam, mostanában fogom õket elvetni, kíváncsi vagyok, miként viselkednek majd.
2009-ben és 2012-ben megsínylette a telet és a komoly fagyok után elég sok tûlevél barnán lehullott, de gond nélkül kiheverte a -18 -19 fokos fagyokat. Ekkor a fügefa is tövig kifagyott.
Továbbá nevelünk egy fügefát is, õ 3 éves, valamint egy 2 éves kínai kenderpálmát, akit még nem ültettünk ki végleges helyére. Tavaly decemberben Dél-Afrikából rengeteg protea magot hoztam, mostanában fogom õket elvetni, kíváncsi vagyok, miként viselkednek majd.
Hát igen, nagyon nem mindegy, hogy milyen adottságú területen kertészkedik az ember.
Sokan szeretnének különleges növényeket nevelni, de nem tudnak a rossz klíma miatt.
Máshol meg, rendelkezésre áll a lehetõség, de nem használják ki. Budapest belterületén is nagyítóval kell keresni a mediterrán és szubtrópusi növényeket, pedig rengeteg lehetne. Ott van bizonyítékul pl. az ELTE Füvészkert a VIII. kerületi Illés utcában. Az a rengeteg különlegesség, ami ott megmarad, az a város belterületi részein máshol is lehetne. A közparkokból mégis hiányzanak ezek a fajok. A magánkertekben is ritkák, csak néhány kivétel van (ciprus, gránátalma, füge).
Itt van Dlusztus Miklós remek írásának linkje ami ehhez kapcsolódik.
Link
Sok felé a nagyon kedvezõ fagylefolyású dombokról (szõlõhegyekrõl) is hiányzanak a megtelepíthetõ egzóták. Bízom benne, hogy ez azért van mert nem ismerik az emberek ezeket a növényeket és nem azért, mert nem érdeklik õket.
Egyébként azzal együtt, hogy a mi kertünk klímája nagyon kedvezõ a korlátozottan téltûrõk neveléséhez, "cserébe" a talajviszonyok rendkívül pocsékok. Kb. fél méter vastagon sittel kevert homok van, ez alatt meg tiszta sárga homok. Ha más nem, legalább annyi elõnye ennek is van, hogy a vízátengedés-drénezõdés- kiválóan mûködik. (A legtöbb növény azt szereti, ha a viz nem áll meg tartósan rajta és a gyökerek így elegendõ levegõt kapnak.)
Persze az ültetõgödrökbe jó földet és komposztot szoktam tenni.
Sokan szeretnének különleges növényeket nevelni, de nem tudnak a rossz klíma miatt.
Máshol meg, rendelkezésre áll a lehetõség, de nem használják ki. Budapest belterületén is nagyítóval kell keresni a mediterrán és szubtrópusi növényeket, pedig rengeteg lehetne. Ott van bizonyítékul pl. az ELTE Füvészkert a VIII. kerületi Illés utcában. Az a rengeteg különlegesség, ami ott megmarad, az a város belterületi részein máshol is lehetne. A közparkokból mégis hiányzanak ezek a fajok. A magánkertekben is ritkák, csak néhány kivétel van (ciprus, gránátalma, füge).
Itt van Dlusztus Miklós remek írásának linkje ami ehhez kapcsolódik.
Link
Sok felé a nagyon kedvezõ fagylefolyású dombokról (szõlõhegyekrõl) is hiányzanak a megtelepíthetõ egzóták. Bízom benne, hogy ez azért van mert nem ismerik az emberek ezeket a növényeket és nem azért, mert nem érdeklik õket.
Egyébként azzal együtt, hogy a mi kertünk klímája nagyon kedvezõ a korlátozottan téltûrõk neveléséhez, "cserébe" a talajviszonyok rendkívül pocsékok. Kb. fél méter vastagon sittel kevert homok van, ez alatt meg tiszta sárga homok. Ha más nem, legalább annyi elõnye ennek is van, hogy a vízátengedés-drénezõdés- kiválóan mûködik. (A legtöbb növény azt szereti, ha a viz nem áll meg tartósan rajta és a gyökerek így elegendõ levegõt kapnak.)
Persze az ültetõgödrökbe jó földet és komposztot szoktam tenni.
Sajnos nem a belvárosban, hanem egy kertvárosi völgyben lakom, itt mindig 2-3 fokkal hidegebb van inverziós helyzetekben, mint a "fügés" részeken. Mondjuk az utóbbi három télnek köszönhetõen most itt is szépen nõnek a fügék (egyre több kertben látni).
Debreczy Zsolt alapított egy szépséges arborétumot Budakeszin, ez nem azonos a kísérleti parcellákkal; a Gimnáziumnál elkanyarodó buszról, ott kell leszállni ahol a busz a hegytetõre fölér az erdészeti központ (és étterem) mellett. Mediterrán örökzöldek gyûjteménye, sok éve kiültetve. Árusítanak is, tanácsadással egybekötve, a biológus munkatársaktól kell kérni idõpontot. Úgy tudom, van egy "treemail" csomagküldõ szolgálatuk is.
A kikelt borsót kizabálták a varjak. 
Meg a szomszéd macskája, kutyája a vetésbe szarik. Az ilyenek veszik el az ember kedvét. 
Meg a szomszéd macskája, kutyája a vetésbe szarik. Az ilyenek veszik el az ember kedvét.
Ezt szokták villanykörtével, infralámpával, gyertyával, mécsessel is csinálni, de úgy az igazi, ha azokon a kritikus éjszakákon még be is takarják a növényt, mivel akkor a fejlõdött hõ a növény közelében marad. Szerintem takarás nélkül nem sokat ér, hiszen a hõ kisugárzódik.
A karácsonyfa izzót nem értem, hiszen ezek a kis izzók nem melegek. Pont ez a jó bennük, hogy ha hozzáérnek a karácsonyfa ágához leveléhez nem tudják felmelegíteni és felgyújtani.
Szerintem nem igazán alkalmasak fagyvédelmi vészfûtés céljára.
A karácsonyfa izzót nem értem, hiszen ezek a kis izzók nem melegek. Pont ez a jó bennük, hogy ha hozzáérnek a karácsonyfa ágához leveléhez nem tudják felmelegíteni és felgyújtani.
Szerintem nem igazán alkalmasak fagyvédelmi vészfûtés céljára.
Közben eszembe jutott, hogy a Budai Arborétumban is van Feijoa sellowiana.
A ménesi úti támfal tövében a (Gellért-hegy déli oldalában) 2012-ben létrehoztak egy mediterrán kertrészt sok korlátozottan téltûrõ faj kiültetésével. Mivel 2012 februárja után ültették a növényeket, egyelõre minden él és virul. Van itt az ananászguáván kívül pl. Eucalyptus gunnii, Olea europea, Nerium oleander, Pistacia lentiscus, Arbutus unedo, Choisya ternata, Jasminum officinale stb.
A ménesi úti támfal tövében a (Gellért-hegy déli oldalában) 2012-ben létrehoztak egy mediterrán kertrészt sok korlátozottan téltûrõ faj kiültetésével. Mivel 2012 februárja után ültették a növényeket, egyelõre minden él és virul. Van itt az ananászguáván kívül pl. Eucalyptus gunnii, Olea europea, Nerium oleander, Pistacia lentiscus, Arbutus unedo, Choisya ternata, Jasminum officinale stb.
Ha nálad idén -14 volt a leghidegebb, akkor azt még kibírták volna.
2012 február itt is durva volt, viszont még akkor is sikerült -15 fok felett maradni.
Akkor én a kertben -12 fokot mértem leghidegebbnek, de lehet, hogy az a mérés nem volt pontos.
A metnetes XX. kerületi észlelõ (Kraca) -13,8 fokot mért akkor leghidegebbnek. A fügék csúcs rügyei épen maradtak itt a kerületben akkor is. A kerületben nincs dombtetõ, teljesen sík. Itt csak városi hõsziget van, ennyi a siker titka. Sok füge, gránátalma és európai ciprus él itt a környéken. A kertünk egy belsõ udvar, ami házakkal van körülvéve minden irányból, úgy, hogy dél felõl a Nap jól be tud sütni.
Viszont a 2012-es február után lomblevelû örökzöldekben voltak károk bizonyos helyeken itt a kerületben és Pesten máshol is. Leginkább a szeles és napos részeken. Pl. láttam többé kevésbé megfagyott örökzöld kecskerágókat is. Más helyeken viszont semmi bajuk nem lett.
Külterületen akkor -20 fok körül volt a minimum, ami az érzékeny növényeket elfagyasztotta, kivéve ha takarva voltak.
Ha nálad most -14 volt, akkor 2012-ben -20 fok körül lehetett. Valóban nem alkalmas érzékeny fajoknak. Viszont abból a csoportból amirõl írtam, hogy -20-ig bírja ültethetnél.
Egyébként csodálkozom, mert Szentendrét védettebbnek, melegebbnek gondoltam, mert szép nagy sértetlen fügéket lehet ott látni bennt a városban.
Azon a hideg télen még kevesebb érzékeny faj volt kiültetve nálunk és még elég kicsik voltak. Amikor lehetett tudni, hogy nagyon hideg jön, lombbal takartam õket. Pl. a babér és a japánnaspolya meg a fényes levelû fagyal már akkor is megvolt. Nem lett különösebb bajuk szerencsére.
A 2012-es februárnál sokkal rosszabb volt a 2002-2003-as tél. Akkor egész télen hideg havas idõ volt.
Az volt az utolsó folyamatosan hideg tél. Nagy erõpróba volt a növényeknek. Akkor pl. a Budai Arborétumban teljesen kifagyott egy több évtizedet megélt örökzöld benge (Rhamnus alaternus).
De még ennél is sokkal rosszabb volt a 84-85 ös és a 86-87-es tél, amikor katasztrófális károk voltak nemcsak díszcserjékben, hanem szõlõben és gyümölcsben is. Az 1987-es hideget a 2002-2003-as tél is csak távolról közelítette. Szerencse, hogy azóta nem volt ilyen hideg és remélem, hogy még sokáig nem is lesz.
2012 február itt is durva volt, viszont még akkor is sikerült -15 fok felett maradni.
Akkor én a kertben -12 fokot mértem leghidegebbnek, de lehet, hogy az a mérés nem volt pontos.
A metnetes XX. kerületi észlelõ (Kraca) -13,8 fokot mért akkor leghidegebbnek. A fügék csúcs rügyei épen maradtak itt a kerületben akkor is. A kerületben nincs dombtetõ, teljesen sík. Itt csak városi hõsziget van, ennyi a siker titka. Sok füge, gránátalma és európai ciprus él itt a környéken. A kertünk egy belsõ udvar, ami házakkal van körülvéve minden irányból, úgy, hogy dél felõl a Nap jól be tud sütni.
Viszont a 2012-es február után lomblevelû örökzöldekben voltak károk bizonyos helyeken itt a kerületben és Pesten máshol is. Leginkább a szeles és napos részeken. Pl. láttam többé kevésbé megfagyott örökzöld kecskerágókat is. Más helyeken viszont semmi bajuk nem lett.
Külterületen akkor -20 fok körül volt a minimum, ami az érzékeny növényeket elfagyasztotta, kivéve ha takarva voltak.
Ha nálad most -14 volt, akkor 2012-ben -20 fok körül lehetett. Valóban nem alkalmas érzékeny fajoknak. Viszont abból a csoportból amirõl írtam, hogy -20-ig bírja ültethetnél.
Egyébként csodálkozom, mert Szentendrét védettebbnek, melegebbnek gondoltam, mert szép nagy sértetlen fügéket lehet ott látni bennt a városban.
Azon a hideg télen még kevesebb érzékeny faj volt kiültetve nálunk és még elég kicsik voltak. Amikor lehetett tudni, hogy nagyon hideg jön, lombbal takartam õket. Pl. a babér és a japánnaspolya meg a fényes levelû fagyal már akkor is megvolt. Nem lett különösebb bajuk szerencsére.
A 2012-es februárnál sokkal rosszabb volt a 2002-2003-as tél. Akkor egész télen hideg havas idõ volt.
Az volt az utolsó folyamatosan hideg tél. Nagy erõpróba volt a növényeknek. Akkor pl. a Budai Arborétumban teljesen kifagyott egy több évtizedet megélt örökzöld benge (Rhamnus alaternus).
De még ennél is sokkal rosszabb volt a 84-85 ös és a 86-87-es tél, amikor katasztrófális károk voltak nemcsak díszcserjékben, hanem szõlõben és gyümölcsben is. Az 1987-es hideget a 2002-2003-as tél is csak távolról közelítette. Szerencse, hogy azóta nem volt ilyen hideg és remélem, hogy még sokáig nem is lesz.
Én arról hallottam, hogy a "Télen is zöld kertek"-nek lesz majd új kiadása. Ebben már benne lennének az elmúlt 45 év honosítási tapasztalatai.
De lehet, hogy kaktuszos könyvbõl is lesz új.
De lehet, hogy kaktuszos könyvbõl is lesz új.
A múltkor olvastam egy trükköt, amivel pár fokot lehet nyerni: betekerik a törzset karácsonyfa -izzóval, és a kritikus napokon bekapcsolva hagyják.
Irigyellek, nálam -14 körül volt az alja, itt sajnos nem lehet kiültetni a guavát, a japán naspolyát, a szamócafát és a babért. 2012 februárjában pedig minden (füge, káki) elfagyott volna. Gondolom a növényeid déli fekvésben vannak, és valamilyen dombtetõn/oldalban laksz, mert a -10-nél még Bp-en is volt hidegebb.
Úgy tudom többet él az USA-ban, mint itthon. Arról a könyvrõl is hallottam, csak még nincs meg.
Egyik kaktuszos ismerõsömmel beszélgettek, aki jól ismeri õt, és állítólag most újra ír a témában egy könyvet. Gyakorlatilag 40 év telik el, hogy megjelenjen egy új magyar nyelvû télálló kaktuszos könyv.
Én már nagyon nagyon nagyon várom. 
Persze kitér az agavékra, jukkákra, kísérõnövényekre is.
Egyik kaktuszos ismerõsömmel beszélgettek, aki jól ismeri õt, és állítólag most újra ír a témában egy könyvet. Gyakorlatilag 40 év telik el, hogy megjelenjen egy új magyar nyelvû télálló kaktuszos könyv.
Én már nagyon nagyon nagyon várom. Persze kitér az agavékra, jukkákra, kísérõnövényekre is.
"Debreczy Zsoltról annyit kell tudni, hogy az 1976-ban megírt könyvével a korát megelõzte. Azóta sem íródott a témában magyar nyelvû könyv. A témában nekünk õ az Isten."
Debreczy Zsoltnak van egy másik az általad említettnél régebbi (1971) könyve, a "Télen is zöld kertek", ami meg az én nagy kedvencem. Ez az örökzöld fásszárúakról (nyitva és zárvatermõk) szól.
Persze ezeken kívül még sok más kitûnõ könyvet írt és fordított.
Szerintem is Õ a legnagyobb jelenleg a szakmában.
Debreczy Zsoltnak van egy másik az általad említettnél régebbi (1971) könyve, a "Télen is zöld kertek", ami meg az én nagy kedvencem. Ez az örökzöld fásszárúakról (nyitva és zárvatermõk) szól.
Persze ezeken kívül még sok más kitûnõ könyvet írt és fordított.
Szerintem is Õ a legnagyobb jelenleg a szakmában.
Ha olyan helyen van a kerted, ahol a füge csúcs rügye sohasem sérül, sohasem fagy vissza (nincs hidegebb -15 foknál télen), akkor a babért akár ki is ültetheted, mivel ha nem tart túl sokáig, a babér kibírja a -15 fokot is.
Az európai mediterrán örökzöld fa és cserjefajok egy részének -15 fok körül van a tûréshatára.
Ilyen pl.: a Laurus nobilis mellett a Rhamnus alaternus, Viburnum tinus, Quercus ilex, Arbutus unedo.
Van egy másik örökzöld fásszárú mediterrán csoport aminek még ennél is jobb, -20 fok körül van a tûrés határa, ezek: Laurocerasus lusitanicus, Laurocerasus officinalis (kislevelû balkáni fajták, pl.: a 'Zabeliana'), Cistus laurifolius, Phyllirea latifolia, Quercus coccifera
A babért árnyékos, félárnyékos helyre érdemes ültetni, ahol a téli napfény kevésbé éri (de ha ház közelében van lehet napon is) és az a legjobb, ha a tetõrõl rá folyik a csatornából összegyûlt víz.
A szabadba kiültetve soha többet nem lesz rajta pajzstetû és korompenész.
Az európai mediterrán örökzöld fa és cserjefajok egy részének -15 fok körül van a tûréshatára.
Ilyen pl.: a Laurus nobilis mellett a Rhamnus alaternus, Viburnum tinus, Quercus ilex, Arbutus unedo.
Van egy másik örökzöld fásszárú mediterrán csoport aminek még ennél is jobb, -20 fok körül van a tûrés határa, ezek: Laurocerasus lusitanicus, Laurocerasus officinalis (kislevelû balkáni fajták, pl.: a 'Zabeliana'), Cistus laurifolius, Phyllirea latifolia, Quercus coccifera
A babért árnyékos, félárnyékos helyre érdemes ültetni, ahol a téli napfény kevésbé éri (de ha ház közelében van lehet napon is) és az a legjobb, ha a tetõrõl rá folyik a csatornából összegyûlt víz.
A szabadba kiültetve soha többet nem lesz rajta pajzstetû és korompenész.
Szia Lactarius!
Nekem van ananász guáva (Feijoa sellowiana vagy más néven Acca sellowiana) kiültetve a szabadba.
2013 õszén ültettem ki, eddig 2 telet élt túl szerencsésen. Remélem hamarosan túl leszünk a harmadikon is.
A 2013-14-es télen -8 fok, a 2014-15 ös-ön -10, az idei télen szintén -10 fok körül volt az abszolút minimum (eddig). A faj hardiness besorolása 8a vagyis eszerint elvileg -12 fokig bírja.
Persze nem csak ez számít a korlátozottan téltûrõ lomblevelû örökzöld növények hideg tûrésénél, hanem az is, hogy milyen hosszú a folyamatos fagykitettség, vagyis az, hogy milyen sokáig van folyamatosan mélyen fagypont alatt a hõmérséklet. A legkritikusabb az amikor nappal is fagypont alatt marad és mélyebben átfagy a talaj. Szerencsére az elmúlt években a legrosszabb fajta hideg betörések, az észak-keleti lábas hidegek nem tartottak tovább 1 hétnél.
Az utolsó igazán kellemetlen, károkat is okozó hideg 2012 februárjában volt, akkor voltak utoljára erõs hosszan tartó (több hétig) fagyok.
A feijoa mellett még sok más téltûrés határán mozgó mediterrán és szubtrópusi fásszárút is kiültettem.
Pl.: Laurus nobilis, Ligustrum lucidum, Cornus capitata, Eriobotrya japonica, Loropetalum chinense, Escallonia bifida, Callistemon rigidus, Eucalyptus gunnii, Arbutus unedo stb.
Eddig még rendben van mindegyik.
A -10 fokos abszolút minimum és az 1 hét körüli hosszúságú fagykitettség még belefért a tûrõképességükbe.
Üdv.
Nekem van ananász guáva (Feijoa sellowiana vagy más néven Acca sellowiana) kiültetve a szabadba.
2013 õszén ültettem ki, eddig 2 telet élt túl szerencsésen. Remélem hamarosan túl leszünk a harmadikon is.
A 2013-14-es télen -8 fok, a 2014-15 ös-ön -10, az idei télen szintén -10 fok körül volt az abszolút minimum (eddig). A faj hardiness besorolása 8a vagyis eszerint elvileg -12 fokig bírja.
Persze nem csak ez számít a korlátozottan téltûrõ lomblevelû örökzöld növények hideg tûrésénél, hanem az is, hogy milyen hosszú a folyamatos fagykitettség, vagyis az, hogy milyen sokáig van folyamatosan mélyen fagypont alatt a hõmérséklet. A legkritikusabb az amikor nappal is fagypont alatt marad és mélyebben átfagy a talaj. Szerencsére az elmúlt években a legrosszabb fajta hideg betörések, az észak-keleti lábas hidegek nem tartottak tovább 1 hétnél.
Az utolsó igazán kellemetlen, károkat is okozó hideg 2012 februárjában volt, akkor voltak utoljára erõs hosszan tartó (több hétig) fagyok.
A feijoa mellett még sok más téltûrés határán mozgó mediterrán és szubtrópusi fásszárút is kiültettem.
Pl.: Laurus nobilis, Ligustrum lucidum, Cornus capitata, Eriobotrya japonica, Loropetalum chinense, Escallonia bifida, Callistemon rigidus, Eucalyptus gunnii, Arbutus unedo stb.
Eddig még rendben van mindegyik.
A -10 fokos abszolút minimum és az 1 hét körüli hosszúságú fagykitettség még belefért a tûrõképességükbe.
Üdv.
2 nap áztatás + 1 hét földben lét után kibújtak az elsõ tulipáncsili palánták. Igaz a hely több, mint ideális: 8. emelet, ablak mellett, radiátoron(éppen langyos).
Még várom a habanerot és a csípõs cseresznyepaprikát, napokon belül mocorogniuk kell.
Még várom a habanerot és a csípõs cseresznyepaprikát, napokon belül mocorogniuk kell.
Na, kivittem a konténeres babért (1,5 méteres). Letöröltam a leveleit szappanos vízzel, mert a benti tárolásnál nagyon felszaparodtak rajta a pajzstetvek és a korompenész. Most már szép zölden várja a tavaszt
A fal mellett teleltetett növények is mind élnek: indián banán, füge, káki stb.
A fal mellett teleltetett növények is mind élnek: indián banán, füge, káki stb.
Hosszú idõ után talán a mostani télen nem fog semennyire sem visszafagyni a fügém. Még nem akarom elkiabálni. 
Nálam is kb ennyi lehetett, ill. a déli oldalon talán nem mentünk -14 alá. Megkarcoltam a fügék ágait, élnek.
A harlekin katicát marha bosszantóak voltak.
2014 nyarán volt temérdek sok belõlük. Persze nem otthon, hanem a hegyekben, bár otthon is akadtak példányok.
A Pilisben kirándultunk 2014 nyarán és ott majd megették az embert a Pilis tetõ oldalában a szerpentinen. Fura és kellemetlen élmény volt.
2014 nyarán volt temérdek sok belõlük. Persze nem otthon, hanem a hegyekben, bár otthon is akadtak példányok.
A Pilisben kirándultunk 2014 nyarán és ott majd megették az embert a Pilis tetõ oldalában a szerpentinen. Fura és kellemetlen élmény volt.
Nah megnyugodtam. A napocska elõcsalogatta a borsómat. A hagymára ráférne egy kis kapálás, mert a tyúkhúr megindult a sorok között.
A tavalyi év nálunk is megviselte a tujasort. A sok hõség nap, plusz az augusztus végi vihar megtépázta. Egész nyáron locsoltam, de anyum azt mondta, hogy nem öntöztem egyáltalán.
Nem nagyon fogta fel, amikor az idõjárást próbáltam magyarázni. 
November végén én is találtam ilyesféle bogarat, majd keverek nekik valami koktélt február vége felé.
A hagymára ráférne egy kis kapálás, mert a tyúkhúr megindult a sorok között. A tavalyi év nálunk is megviselte a tujasort. A sok hõség nap, plusz az augusztus végi vihar megtépázta. Egész nyáron locsoltam, de anyum azt mondta, hogy nem öntöztem egyáltalán.
Nem nagyon fogta fel, amikor az idõjárást próbáltam magyarázni. November végén én is találtam ilyesféle bogarat, majd keverek nekik valami koktélt február vége felé. 
Hát várjuk meg a tél végét, lehetNE egy két hetes csonti fagy,-10-15 körül, talán gyéríti a földi bábokat. 
Vagy történne az mint a múltévi 5-szörös hõség napokban, akkor a harlekin katicák adták fel, mert a 20-23 fokos átl.hõmérsékletben kiszáradtak- fulladtak a peték, az anya-katicák is kevés petét raktak le.
Vagy történne az mint a múltévi 5-szörös hõség napokban, akkor a harlekin katicák adták fel, mert a 20-23 fokos átl.hõmérsékletben kiszáradtak- fulladtak a peték, az anya-katicák is kevés petét raktak le.
Igazándiból valószínûleg nem az a baj,amit felsoroltál.
Inkább az a 2012 óta megtelepedõ, apró rovarfaj, mely elkezdte pusztítani a fák gyökereit és ezáltal teljesen elpusztulnak a tuják.
Védelem még nincs ellene, sõt védett faj.
A boróka-tarkadíszbogár lehet a tettes Link
Apukám kertészhaverja hiába tett meg mindent a fákért, permetezés, mi egyebek, kálcium, kávézacc, nem használ.
Inkább az a 2012 óta megtelepedõ, apró rovarfaj, mely elkezdte pusztítani a fák gyökereit és ezáltal teljesen elpusztulnak a tuják.
Védelem még nincs ellene, sõt védett faj.
A boróka-tarkadíszbogár lehet a tettes Link
Apukám kertészhaverja hiába tett meg mindent a fákért, permetezés, mi egyebek, kálcium, kávézacc, nem használ.
A kártevõk térhódítása továbbra is töretlen.
Sorra adják meg magukat az örökzöldek, fõként tuják a környezetemben. Siralmas mi növénymennyiség ment tönkre, különösen az elmúlt 2 év során.
És nincs mit tenni. Nekünk a másodjára ültetett smaragd tuja sorunk ment tönkre. Igaz csak az egyik fele ( 1 évesek ).
Sorra adják meg magukat az örökzöldek, fõként tuják a környezetemben. Siralmas mi növénymennyiség ment tönkre, különösen az elmúlt 2 év során.
És nincs mit tenni. Nekünk a másodjára ültetett smaragd tuja sorunk ment tönkre. Igaz csak az egyik fele ( 1 évesek ).
Oké! Örülök. Mindig jó, ha többen vagyunk! Egy kis idõbe telhet, mire az adminok felvesznek, de szerintem ma már csatlakozhatsz.
Egy kis idõbe telhet, mire az adminok felvesznek, de szerintem ma már csatlakozhatsz.
A télállókat mind ott tartom, mindjárt csatlakozom, és ott van egy jó pár kép a kertrõl is.
Mekkora kerted van? Rengeteg napfény kell nekik. Ott kellene tartanod télálló fajokat. Sokkal bizarrabb, ha kint vannak télen-nyáron.
Gyere, csatlakozz a "télálló kaktuszok" csoportba a fb-on! Nemcsak kaktuszok vannak, hanem jukkák, agavék is!
Gyere, csatlakozz a "télálló kaktuszok" csoportba a fb-on! Nemcsak kaktuszok vannak, hanem jukkák, agavék is!
A Yuccat a szomszédtól kaptam tavaly, átültettem, mert egy 20 cm átmérõjõ és 30 cm magas cserépben volt, nõtt is vagy 30 centit.
Az Agavet sajnos vagy 2-4 fokon sötétben vagy 20 fokon fényben tudom teleltetni, jövõre már lesz nekik télikert, de idén még nem tudtam megcsinálni a polikarbonát tetõt és a szigetelést
Az Agavet sajnos vagy 2-4 fokon sötétben vagy 20 fokon fényben tudom teleltetni, jövõre már lesz nekik télikert, de idén még nem tudtam megcsinálni a polikarbonát tetõt és a szigetelést
Agave americana
Yucca aloifolia
Egyik sem télálló. Az agave keresi a fényt, és megnyúlt, holott világos helyen kellene teleltetni. Ilyenkor hûvös (10 fok), száraz tartás kell neki.
A jukka már jobban néz ki. Nyaranta baromi nagyot tudnak nõni. Bár ha kicsi a cserepük, akkor megette a fene az egészet.
Yucca aloifolia
Egyik sem télálló. Az agave keresi a fényt, és megnyúlt, holott világos helyen kellene teleltetni. Ilyenkor hûvös (10 fok), száraz tartás kell neki.
A jukka már jobban néz ki. Nyaranta baromi nagyot tudnak nõni. Bár ha kicsi a cserepük, akkor megette a fene az egészet.
Szintén Csongrádon fényképeztem a világ legkisebb jukkáját: Yucca nana Link
Ki találja ki melyik fajnak a törpe formája?
Ki találja ki melyik fajnak a törpe formája?
Uhh, bocsi. Ezt tényleg benéztem. Vélhetõen yucca recurvifolia-ja van, de kíváncsi vagyok rá, és a te gloriosa példányaidra is!
Vélhetõen yucca recurvifolia-ja van, de kíváncsi vagyok rá, és a te gloriosa példányaidra is! 
Cauchy yuccáról beszélt, nem agavéról: Link
Bár arra én is kiváncsi vagyok, melyik fajra gondolt. Nekünk van legalább három. A múlt héten a nagy hó az egyik gloriosát teljesen letörte, csak a méteres törzse maradt meg. Igaz, most elég csúnya látvány, de volt már ilyen korábban is, kinõ az majd abból a csonkból.
Bár arra én is kiváncsi vagyok, melyik fajra gondolt. Nekünk van legalább három. A múlt héten a nagy hó az egyik gloriosát teljesen letörte, csak a méteres törzse maradt meg. Igaz, most elég csúnya látvány, de volt már ilyen korábban is, kinõ az majd abból a csonkból.
Van egy "hatalmas", 1,5m-es jukkám is, de azt se merem kint hagyni, majd csinálok róluk képet és felteszem.
Debreczy Zsolt a mai napig azt vallja, hogy egész Európában Magyaroszágnál nincs jobb éghajlata a télálló kaktuszoknak, jukkáknak, agavéknak. Gyakorlatilag, ami Új-Mexikóban él, az itt mind télálló.
A gyakorlatlan szemnek igen! És a fajon belül még ott vannak az élõhelyi változatok is. Itt láthatod, hogy a mesa garden eleve milyen sok Agave faj magját forgalmazza. 2 napja került fel az új lista. Nem kevés. Link
A /18/-as éghajlati besorolás minden bizonnyal a mi klímánkon is télálló. Azokból most mind rendeltem.
Debreczy Zsolt jóvoltából az Agave megalacantha-nak egy nagyon szívós, télálló hibridje mozgatta meg most az állóvizet télállós berkekben. Nekem is sikerült egyet szereznem. Debreczy Zsoltról annyit kell tudni, hogy az 1976-ban megírt könyvével a korát megelõzte. Azóta sem íródott a témában magyar nyelvû könyv. A témában nekünk õ az Isten.
LinkA /18/-as éghajlati besorolás minden bizonnyal a mi klímánkon is télálló. Azokból most mind rendeltem.
Debreczy Zsolt jóvoltából az Agave megalacantha-nak egy nagyon szívós, télálló hibridje mozgatta meg most az állóvizet télállós berkekben. Nekem is sikerült egyet szereznem. Debreczy Zsoltról annyit kell tudni, hogy az 1976-ban megírt könyvével a korát megelõzte. Azóta sem íródott a témában magyar nyelvû könyv. A témában nekünk õ az Isten.
Az Agave americana a legelterjedtebb faj a nemzetségbõl. Vélhetõen neki is az van. És valóban; szárazon kell teleltetni, vagy csak iszonyú kevés vizet kapjon a téli hónapokban. Olyan 10 fokon érzi most jól magát.
A tiéd az nem A.americana? Link
Az nem télálló, de azt is hidegben kell teleltetni. Én tavasszal ki szoktam ültetni, õsszel, tél elején pedig felszedem és föld nélkül teleltetem, kb. 0 körüli hõmérsékleten.
Az nem télálló, de azt is hidegben kell teleltetni. Én tavasszal ki szoktam ültetni, õsszel, tél elején pedig felszedem és föld nélkül teleltetem, kb. 0 körüli hõmérsékleten.
Egy biológus barátomtól kaptam, õ mondta, hogy télre hozzam be. Remélem nem zavarja össze a benti meleg
Ilyenkor már nem szabadna hajtania. Megbolondul a melegben, nem tud nyugalomba vonulni.
Egyébként az Agave neomexicana a világ legszívósabb télálló agávéja. Ha megfelelõ közegben van, vagyis sóderes talajban, akkor sohasem lehet gondja a teleléssel.
Tavasszal építek egy jó nagy sziklakertet, amelybe jócskán szeretnék télálló agávékat telepíteni. Ezekbõl még nagy lemaradásban vagyok.
Egyébként az Agave neomexicana a világ legszívósabb télálló agávéja. Ha megfelelõ közegben van, vagyis sóderes talajban, akkor sohasem lehet gondja a teleléssel.
Tavasszal építek egy jó nagy sziklakertet, amelybe jócskán szeretnék télálló agávékat telepíteni. Ezekbõl még nagy lemaradásban vagyok.
Én behoztam az agavet, igaz még kicsi, de bent 1 hónap alatt két új levelet hozott.
A növények nagy részét tegnap kitettem, hadd levegõzzenek, amíg jó az idõ.
A növények nagy részét tegnap kitettem, hadd levegõzzenek, amíg jó az idõ.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat