Agrometeorológia

Igen, az eperfa az egy fa, és nagyobbra is nõ, mint az akác. Utak mentén, és még a gyerekkoromban is az udvaron. Nem hiába írják a kádárok- hordó készítõk a legjobb fának. Disznók legjobb eledele volt, esténként megrázva...

Ajánlott vegyszer;
Link

Tavalyi beszerzés, 3 g /10-15 liter, cca: 200 ft/tasak.

Tegnapi tartós esõzés 10-20 óráig lepakolt 5,2 mm.
A mai nap derült, de szeles. Megvárom a 15 óra utáni jelenést, mert akkor és utána gyengül a szél, és körül járható a fa.
Általában és meglátásom szerint a délutáni- lemenõ napálláskor jobb, hatékonyabb a permetezés. Nincs szél és erõs napsugárzás, ami rontaná a felszívódást.
Amint látható a kajszifám még nincs metszve, mert én a zöldmetszés híve vagyok.
Link


Tehát a csonthéjasoknál vagy õsz eleje- szeptember, és tavaszodás végén- áprilisban szoktam "szemügyre venni" a rossz, felesleges vesszõket. A túl korai metszés már magába hordozza az ágelhalás, ahogy írják a monília vesszõ fertõzés veszélyét.
A nedvesítõ szer meg felesleges szerintem, a jól tájolt aránylag szélmentes idõben a tapadás garantált. Meg a felszívódás este-éjjel kifejti hatását, akár a rovarölõk is.

Tehát én is imádkozok, hogy maradjon gyümölcs a fákon, ebben az enyhe és mégis hideg tavaszelõben. Rovarjárást alig, vagy semmit észlelek. Nem messze (600 m) egy öreg bácsinak vannak méhei, de most semmi mozgás. Még a kék dongók is alszanak...
Tehát ez is meghatározza a vesszõ lemetszést, mennyi gyümölcs kötõdik per-pill.

Tolna környékén az utak mellett mindenfelé eperfák voltak a múlt század közepéig (sõt tán a 70-es évekig is) a selyemhernyók miatt, de aztán bejött az amerikai szövõlepke, meg párhuzamosan a mû(selyem)szál, és inkább kivágták majdnem mindet. A városban van még pár, pl. az általános sulim udvaron volt 1 hatalmas meg egy elég nagy, illetva ahogy írtam, lent a Duna partján vannak még. Remélem idén meg tudom dézsmálni majd õket kicsit, hátha a gyerek is megkóstolja
Anno duplán jó érzés volt enni róla a suliban, mivel május legvégén érik, már igazi vakációs hangulatban legeltük lefelé

Kis bogyós csenevészeket málna gyûjtõ alatt voltak elkönyvelve a húszas évem elejéig. Szegeden környékén most nem is tudnék eperfát mondani, de általános koromban 15 éve biztos volt. Legutóbb Csongrádon találkoztam eperfákkal az út mentén. Majd a kertbe is akarok rakni a következõ ültetési
körben.

Fehérbimbós állapotban és teljes virágzáskor kell felszívódóval permetezni. A nedvesítõt ki ne felejtsd, anélkül nem hat. Szinte kizárólag a rovarok terjesztik, fehérbimbós állapotban nincs fertõzés.

Ok, természetesen elfogadom, hogy saját tapasztalat. De az is tény, hogy a Dunántúl hatalmas, és ebben sem lehet homogén egységként kezelni (lásd a mi példánk, ahol eperfa az eperfa - Tolnán).
Mondjuk érthetõ, hogy ismerik, bazi nagy selyemgyár mûködött a múlt század jelentõs részén ott
De lásd még harki kommentjét, miszerint Szegeden is szederfa. Úgyhogy azért mindkettõnknek van igazsága. Én továbbra is úgy gondolom, hogy mûveltségtõl, és nem földrajzi elhelyezkedéstõl függ, hogy valaki jól ismeri-e a növény nevét.

Talán ma reggel lett a T.min. alja, 2,6 fok lett itt a központban. A külterület biztos kapott 0 körül is. Esõ tegnap 10-20 óráig kb.5 mm., délelõtt megyek megmérni.
Én reménykedek, hogy lesz barack. Kapott rezes lemosót, mint a meggy is, de most én is lefújom a virágokat felszívódóval. Ugyan így majd a meggy totál virágzáskor ismét.
Olyan ez a monília mint az influenza járvány. Majsa mellék utcáiban elterjedt a meggy és kajszi, szilva. És persze vannak soha nem, vagy csak egyszer permetezett fa, amelyrõl átterjedhet a gomba spóra. Sõt a rovarok is "átszállítják" nemcsak a virágport.

Eperfáról nem tudtál? Az kemény.
Meg még akkor nézik hülyének az embert, amikor azt mondod, hogy fajtatiszta és nem fajtiszta, pedig az elsõ a helyes. De már itt is szerencsére jó irányba kezdenek változni a dolgok.
Amibe az ember "belenyúl"... növényeknél nemesítés, állatoknál tenyésztés; az fajta!!!

Én sem tudtam, hogy van eperfa. Eddig azt hittem, hogy csak egy fajta eper létezik. A szederrõl tudtam, hogy csak bokor, de errefelé is sokan szederfának mondják. Hiába mondja az ember, hogy az bokor akkor is hülyének néznek és nekik van igazuk. Ez olyan keveredés lehet mint az aranyesõ és az aranyvesszõ története. Van még a birsalmázás meg birskörtézés, pedig csak simán birs van.

Az általad az eperfa és a szederrel kapcsolatosan írtakkal teljesen egyetértek. De engedd meg, hogy fenntartsam azon megállapításomat - melyet nem a wikipediaból vettem, hanem sok évtizedes tapasztalat alapján - hogy fenáll a területi megosztottság az elnevezést illetõen.

Köszi

Lestyán (vegeta)

Barackvirágzás: itt most léptek fehérbimbós állapotba a barackvirágok.

Szerintetek ez milyen növény? Link

Ma reggel korán keltem és letrüszköltem a virágzó kajszikat, õsziket felszívódó monilija ellenivel. Nagyon nemakaródzott, de az Arome csapi elõrejelzése barackra nézve katasztrofális volt. Napközben jött a hideg, esõs idõ ami nem csak a termést, hanem a fákat is hazavágta volna. Nem sok baracklekvár lesz idén a megyénkben, pálinkáról nem is beszélve.

Hoztam a mai képeket. Megint itt van ez a mediterrán ciklon, szinte hetenként adja a borult, hûvös idõt.
A kajszi, C235 most;
Link
Link
Virágos kert;
Link
Link
Törpe tulipán a jácint mellett;
Link
Lila akác indulóban, virágzás április dereka;
Link
Utcai aranyesõ-aranyvesszõ;
Link
Örökzöld bõrlevelû bokrom, virágzás két hét múlva;
Link

Én a képen tujákat látok, és egy nem beazonosítható, több törzsû *fát*.
Szeder nincs a képen.

Az, hogy szeder vagy eper a gyümölcs, amúgy sem a formájától függ. Két teljesen külön növény.
Eper(fa): Link
Szeder: Link (a bal felsõ "szederfa" kifejezés butaság, nem létezik, azok eperfák és az elsõ linken kellene szerepelniük.)
Még csak nem is rokonok, közük nincs egymáshoz! Sem formában, sem ízben, sem semmiben. Szeder: tövises, kemény apró magok, savanykás íz, hamvas, relative keményebb termés, emiatt jól szállítható/értékesíthetõ. Eper: soha nem tövises, nem érezhetõ benne mag, éretten tömény édes íz (savanyú kevésbé jellemzõ), nem hamvas, nincs tartása, éretten összeszottyad, ezért nem is nagyon szállíható.

Amúgy a wikipedián szokás szerint marhaság van (talaci is talán innen vette), én Dunántúli vagyok de sose hallottam, hogy szedernek hívták volna az eperfát.

Szerintem ez nem földrajzilag jellemzõ tévedés, inkább mûveltségbeli probléma.
Lásd még "szõkekóla".

Köszönöm a helyesbítéseket, így már tisztább. Link Ezen a képen láthatod hogy nem fa, hanem bokor.

Nekünk akkor szeder van, mert nem fa, hanem bokor ami nekünk van, csak fa szerûvé nõtt, hatalmasra.
Metszeni pedig kell, mert ha nem metszenénk a fejünkre nõne. Nagyon agresszív, gyorsan növõ fajta, mindent elnyom.
Látszik a 2 képen alább hogy mindössze egy nyár alatt mekkorát nõ.
Egyszer nem volt 2 évig metszve, mindent benõtt, még a fától 5 méterre lévõ felsõ déli teraszunkat is.
Tehát évente kell metszeni, fõleg a vastagabb ágakat középrõl gyéríteni.
És valamilyen szinten formára is van vágva, így szebben néz ki.

Régen teljesen le volt nyírva, és nyár végére 3 méteres! növést produkált minden irányban lógtak ki a virgácsok. Ez hülyén nézett ki akkor. Így ez jobb megoldás. A bokor amúgy kb. 40 éves lehet.

Egyébként 25 éve az építkezésnél nem tudták kiszedni a bokrot, annyira erõs és mélyen vannak a gyökerei.

Gyors tisztázás - az eperfa nem tud szedret adni.
Botanikailag és történelmileg helyes elnevezések:
Eper: fán nõ, selyemhernyók eszik a levelét (ették régen, mikor még volt selyemgyártás), a gyümölcs fehér vagy lila, nagyon édes, ragacsos. (Ez van nektek).
Szeder: bokron nõ, vadon szinte minden erdõben, sok apró bogyóból összeálló termése fekete/sötétlila, édes. Vadon tövises, vannak tövismentes nemesítések, de messze nincs olyan aromájuk, mint az erdeinek. Semmi köze az eperhez és fájához, téves elnevezés, szerencsére nem mindenhol terjedt el, sõt.
Szamóca: na ezt hívja a nép epernek (ez is tévedés, de nagyon régi, így mára elfogadott, a földieperbõl rövidülve) - mindenki ismeri és többnyire szereti. Van vadon növõ fajtája is erdõkben, ez ugyanúgy szamóca, kisebb, és ez is sokkal de sokkal aromásabb, finomabb mint a nemesítettek.

Még szerencse, hogy a málna elég egyértelmû, meg a ribizli.
Aztán ott van még az egres/köszméte/piszke, meg még ki tudja hány neve van országszerte

Eperfát nem szokták metszeni, max ha díszbokorrá akarják faragni, mint az akácot sokfelé (jól megnyomorítva). A duna mentén (Domborinál) rengeteg õsrégi, hatalmas eperfa van, vagy legalábbis volt gyerekkoromban. Nyár elején ragacsos gyümölcsszõnyeg volt alattuk. Nagyra növõ fa, ha hagyják.

Nem egészen, de ez nyilván fajtafüggõ is. A magyar és a Gönci magyar Szarvas, külterületen fehérbimbós, elvétve nyílt virággal, városon belül Szarvason és Békéscsabán is teljes virágzásban van. A korai fajták külterületen is teljes virágzásban vannak.

Ma reggel permeteztem monilija ellen, jöhet az esõ.

Országosan nagyjából ugyanúgy állnak a kajszik ezek szerint.

Az eperfát illetõen valóban megoszlik az ország, igaz pont fordítva mint írod. Dunántúlon hívják szederfának. Anélkül, hogy a soha fel nem oldható vitában állást foglalnék, csak halkan jegyzem meg, hogy Dunántúlon is eperfa (és nem szederfa) hordóban szokták a pálinkát érlelni.
Egyébként nem értem, miért kell az eperfát metszeni? Semmi nem indokolja.
Finom pálinkát lehet az eperbõl készíteni. Igaz egy kicsit macerás a cefrézés, de megéri.

Így van, nem túl szapora növésû, de második évtõl egy kis szerencsével már hozhat termést. Ráadásul sok termést hoz, szóval nem kell egy egész erdõ hozzá. Egyébként akár 3 méter magasságig is megnõhet, szóval nagyra nõ.
Arról nem is beszélve, hogy a sok egyéb mellett rengeteg C vitamin van benne. Minden kertes házban elférne 1-2 bokor, fõleg a mai vitaminszegény étrendek mellett.

Ma a hûvös reggel után nekiláttam az elõkerti mályvafácskák (2) és a tekervényes-lugasos lila akác metszésének.
A sok gallyat,vesszõt pedig kisszékre ülve ledaraboltam egy PP-zsákba. Nem hiszitek el, de kézzel, metszõollóval hihetetlen mennyiséget össze lehet vágni, sûríteni egy zsákba. 8-12 cm-es hosszúságra vágva, és lerázva, kézzel nyomkodva lett vagy 10-15 kg. gyújtósnak való.
A pp-zsák olyan terményes zsák, nem necz-zsák, mint a krumplis,se nem müa.mûtágyás, azon átszúródik, vagy nem szellõzik. De elrakva nagyon jól kiszárad a nyáron.
Persze akinek több tíz-50 fája, bokra van, annak jól jön akár kölcsönözve egy mulcsozó gép.

Én úgy tudom, a homoktövis lassan növekszik, mint sivatagi- homokbuckás helyen. (persze ha alá-tuningolunk kristályos lombtrágyával,.. azt nem tudom )
A kutyus meg maradjon úgy ahogy neki tetszik. Körül kell venni 30-50 cm.es drót kosárral a pálmát, és nem lesz gond.

Elhiszem, de én inkább natúran fogyasztanám a vitaminforrása miatt. Amúgy az a 3 tõ hatalmas bokrokká terebélyesedik ám!

Meteo: szerencsétlen állat 11 éves lesz lassan, hagy maradjon minden a helyén erre a kis idõre.

eperfánk metszés elõtt ( pénteki kép ) Link és metszés után ( vasárnapi kép ) Link
Gyorsan növõ fajta, igazából bokor, mert több ágból nõ ki fa szerûvé, de ha egyszer eperfa a neve, akkor így kell hívni.
Egyébként a Dunántúlon inkább eperfának, keleten inkább szederbokornak hívják.
Ez a "fa" kb. 40 éve lehet jelenlegi helyén nálunk, túlélt egy építkezést, ki akarták szedni, de egyszerûen nem lehetett, annyira vastag, erõs és szerteágazó gyökérzete van.
Végül nem is baj hogy nem lett kivágva, nyáron árnyékol és sok termést ad, a nyár elsõ felében kb. 120 kg fehér szedret ad.

Itt múlt héten csak talaj menti fagy volt,fagykárról nem tudok. Itt már virágoznak a kajszik. Szerencsére tegnap a méhek dolgoztak serényen. Vilmos körténk is virágozhat akár már 1 hét múlva, ha az idõ olyan lesz.

Kinél volt ma fagykár, és milyen mértékû ha volt!?
Itt szerencsére semmi különös nem lett, hiszen a vegetáció eléggé le van még maradva térségemben.
Az aranyesõk még csak most kezdenek részben virágozni, a kajszik közül egyik sem virágzik, legalábbis amiket én láttam még egyik sem bontott virágot. A mandula itt is kivirágzott a környéken.

Hétfõ óta ennyit fejlõdött a barack: Link Link Link Link
Kb. 40% a kinyílt virágok száma már. Megúsztuk a héten, kétszer volt fagy: -0.3 és -0.6°C.
A jelen: 13.2°C, derült ég, a méhek meg teszik a dolgukat.

Durva volt ez a fagy keleten... Itt szerencsére megúsztuk -2 -3 fok között, és még egyik barackfa sem virágzik, épp csak a szirmok hegye látszik még csak ki a bimbókból. Remélem azért, hogy északkeleten is maradt még ép virág.

Köszönöm! Majd hozok képeket, ha elkezdõdik a totál virágzás.

Kibírja szerintem, csukódott sziromlevelek mellett, és nem órák hosszat tartott a -5.
Volt már áprilisban is nálam -3,-4 virágzó cseresznyefa magasságában, és hozott termést. (igaz lelocsoltam slaggal,rá is fagyott a víz)

Mennyit bír ki pirosbimbósan a barack ? Lehet idén is több füge terem a kertben mint barack? Reggel -4.5 fok volt.

Nekünk ivartalanított kutyánk van, mégis jelölget, szóval ezt nem gondolhattad komolyan!(?)
A macskával kevered a kutyát...

Szép képek!
A Hellmann melletti virágod egyvirágú csillaghagyma: Link

A homoktövis is nagyon jó pálinkának, de ahhoz három tõ meglehetrõsen kevés

Kasztrálás

Én múlt héten ültettem 1 körte, illetve 1 szilvafát, valamint 3 tõ homoktövist. Remélhetõleg jövõre már lesz utóbbinak termése is.
Most tavaszra tervben van még az elõkertbe egy pálmafa is, de van egy fiú kutyánk és mindent megjelöl mindenhol, nem tudom hogyan kellene ezt megelõzni a pálmafa esetében.

Vegyes virágsor, van benne krókusz, az már levirágzott, jácint, és nárcisz, tulipán. Május végén már szétterül és kisárgul. Fûnyíróval ilyenkor úgy felülrõl harapósan lenyírom. Majd szeptemberben kiegyelem õket.

Igen, nárciszok. Most kevesebb virágot hoznak mint tavaly. Igaz nem is bolygattuk, májusban már le is szoktam fûnyírózni.

A fal közelében lévõ hagymák nárciszok? (ezen a képen: Link )

Hoztam a mai kerti képeket;
S.barack; nagyon keservesen kezd virágozni. nem jó elõjel, mert bepállik a bibe, esetleg féloldalas, vagy dupla-iker termés a következménye. majd elválik.
Link
Link
A szilva;
Link
Az orgona. Ez is tavaly olyan törpe virágot hozott csak.
Link
A meggyek;
Link
Sziklakerti moha-erdõ;
Link
És végül egy virág a Hellman csapimérõ árnyékában;
Link

Hajrá Tavasz!

Köszönöm a segítséget, azonnal meg is csináltam, még a szél is kicsit velem volt, a 24. óra végén volt ez

Igen, de kapkodd a körmöd!

Ilyen állapotban a kajszi lemosó permetezése olajos rézkénnel még mehet? Link

Még pár szót a jácint-snidlingrõl: Ha a jácintot 15-18 cm gyökértalp mélységben ülteted, alig fejleszt fiókhagymákat, nem aprózódik el.

Tulipánnál nincs hosszú távú sekély ültetési probléma: sekély ültetés és száraz év esetén az új centrum hagymát akár 10 cm-rel is lejjebb fejlesztheti.

Ma nagy metszést végeztem az elõkertben. Csemege szõlõ lugaska és az égbetörõ szilvafám volt soron.
Csem. szõlõ ép vesszõi olyan 60-70% , kellett több éves kordont is eltávolítani, nem a fagyok miatt.
Az égbetörõ termõ szilvafán pedig nagy mûtétet csináltam, egy középvezér ágat vettem ki, kb.5-6 cm. vastagot. Utána késsel szépen körbefaragtam 45 fokra a sorjás háncsot, és kevertem egy gyógyító keveréket, ami bordói lé konc. és tavalyról maradt fakapu lemázoláshoz használt falazúr szuszpenzió. Mind a kettõ vízben hígítható, a próbára csinált 5 cl. bordóihoz öntöttem kicsi falazúrt, és szépen keveredtek.(ciánkék bordói+barna falazúr= delfinkék elegy) és ezzel ecseteltem le a sebeket.
Holnap ha süt a nap, folytatom a meggyfákkal,fénykép készül.

A reaper itt a földbe rakva kb 3 hét után kezdett jönni (február második fele), de csak vagy 3-4 mag. Ami után kibányásztam a lyukakból és betettem a propagátorba, 2-3 nap alatt kicsírázott vagy 20... Ennyit tesz, hogy melegbe kerültek. Abból a fajtából gyakorlatilag kijött mind, ami szóba jöhet (a magok kb 70%-a). A csoki habi lassabb volt, abból a tálcában talán 1 jött ki, a propagátorban kb 1 hét után elkezdtek csírázgatni. Tegnap is dugtam le nemrég kikeltet (2 és fél hete volt már a propagátorban). De ez tényleg lassú fajta. A csoki bhutlah-om ugye kimúlt (3 jött ki a tálcában, mind kidõlt), a propagátorban még 1 sem kelt ki, lehet nem is fog már, de azért hátha... Adok neki még másfél 2 hetet, ha kijön akkor dézsába kerül és bent telel, mert már sok érdemi termést nem adna kint. Él még a reményhal.
Jövõre te is csinálj elõcsíráztatást, sokat gyorsít a folyamaton. Mondjuk a kínai paprikáknak alapból javasolt a fólia, sokkal gyorsabban, nagyobbra nõ és erõsebb is lesz a termés. Nem hiába, igazi trópusi növények, ott egész évben növögethetnek, minek siessenek. Sajnos a mi klímánkon erre nincs módjuk (max téli meleg, világított helyiségben).

Chili ügyben nekem is feltûnt az elhúzódó csírázás, a chocolate habanero-m 3 hét után bújt ki radiátoron, ablakban.(Még mindig nem az összes) A carolina reaper ugyanennyi idõ alatt meg sem mozdult. Lassan lemondok róla és/vagy nem fog szabad földbe kerülni, csak jövõre, ha kikelne.