Meteorológiai esélylatolgatások
Igen, legalább erre megmaradtak az esélyek, az utolsó dekádra nagyot bukott a felvázolt pozitív forgatókönyvem...
Mondjuk ECM zonális fáklya eléggé két klaszterre szakadt, ezért maradok óvatos.
Ha nem is fut ki "major" SSW-nek, azért a félgömbi vertikális szerkezet átalakulhat. Egy idő után ismét lehet magas szélességeken AC Grönland-Izland körül. A sztratoszféra változásai támogathatják, és ha lent Grönlandtól nyugatra úgy alakul a hidegmag helyzete, akkor ki is alakulhat az előoldalán. Január első hetére talán.
Meglátjuk, de túl nagy a hajlam továbbra is a pozitív anomáliákra...
Boldog karácsonyt mindenkinek!
Mondjuk ECM zonális fáklya eléggé két klaszterre szakadt, ezért maradok óvatos.
Ha nem is fut ki "major" SSW-nek, azért a félgömbi vertikális szerkezet átalakulhat. Egy idő után ismét lehet magas szélességeken AC Grönland-Izland körül. A sztratoszféra változásai támogathatják, és ha lent Grönlandtól nyugatra úgy alakul a hidegmag helyzete, akkor ki is alakulhat az előoldalán. Január első hetére talán.
Meglátjuk, de túl nagy a hajlam továbbra is a pozitív anomáliákra...
Boldog karácsonyt mindenkinek!
Gergő, Szabolcs, én is több jó előjelet látok. Talán december utolsó dekádja lehet érdekesebb újra, a jövő heti enyhülés után. Először érkezik az AC peremen is hidegebb levegő. Majd az anticiklon/gerinc az óceánra húzódva próbálkozhat észak felé is kiterjedni. Erre most szép példa kezd lenni a GFS OP, de abban az időszakban ENS támogatás is látszik.
Az utolsó kép már nagyon űrtáv, az Újévvel záródó hetet mutatja. Itt egy buktató is látszik, ha a blokk meg is tud erősödni valóban, könnyen teknő előoldalon is találhatjuk magunkat végül. De egyelőre ez nem így tűnik a ma készült előrében, miközben két irányból is táplálkozna az atlanti gerinc:
Ezeket persze merész még készpénznek venni, de ami támogathatja a blokkhajlamot statisztikai-távkapcsolati alapon, az a Nyugat-Csendes-óceánon áthaladó trópusi hullám (egyszerűsítve egy nyugati szél anomália sárgával jelölve), ez sok napja látszik. Általában az áthaladása után 5-15 nappal statisztikailag több az AC a megfelelő helyeken. Ez egyébként a poláris örvényt is tudja gyengíteni távkapcsolatok által.
Plusz a GFS-ben az örvény minden szinten nyugat felé hátrálna, ez tolná maga mögött az óceán felé a gerincek újabb hullámait:
Az örvény egyelőre kissé gyengébb maradhat, a szibériai AC és a Távol-Keleti alacsony geopotenciálok mentén és a korábban említett gerinc mentén tudnak zavaró hullámok feljutni. Ezáltal a Karácsony körüli időszakkal, ha nem is járunk jól, eldöntheti részben a tél további részét is a poláris örvényt tekintve. Január elejére már markáns gyengülés is jöhet, SSW esélyekkel.
Talán ez magyarázza azt is, hogy január-februárra grönlandi-óceáni magas geopotenciálok tűnnek fel az évszakos ECM-ben. Link
Az egész túl szép, hogy igaz legyen, valahol biztos bukni fog, az is lehet, hogy a nagyobb része...
Az utolsó kép már nagyon űrtáv, az Újévvel záródó hetet mutatja. Itt egy buktató is látszik, ha a blokk meg is tud erősödni valóban, könnyen teknő előoldalon is találhatjuk magunkat végül. De egyelőre ez nem így tűnik a ma készült előrében, miközben két irányból is táplálkozna az atlanti gerinc:
Ezeket persze merész még készpénznek venni, de ami támogathatja a blokkhajlamot statisztikai-távkapcsolati alapon, az a Nyugat-Csendes-óceánon áthaladó trópusi hullám (egyszerűsítve egy nyugati szél anomália sárgával jelölve), ez sok napja látszik. Általában az áthaladása után 5-15 nappal statisztikailag több az AC a megfelelő helyeken. Ez egyébként a poláris örvényt is tudja gyengíteni távkapcsolatok által.
Plusz a GFS-ben az örvény minden szinten nyugat felé hátrálna, ez tolná maga mögött az óceán felé a gerincek újabb hullámait:
Az örvény egyelőre kissé gyengébb maradhat, a szibériai AC és a Távol-Keleti alacsony geopotenciálok mentén és a korábban említett gerinc mentén tudnak zavaró hullámok feljutni. Ezáltal a Karácsony körüli időszakkal, ha nem is járunk jól, eldöntheti részben a tél további részét is a poláris örvényt tekintve. Január elejére már markáns gyengülés is jöhet, SSW esélyekkel.
Talán ez magyarázza azt is, hogy január-februárra grönlandi-óceáni magas geopotenciálok tűnnek fel az évszakos ECM-ben. Link
Az egész túl szép, hogy igaz legyen, valahol biztos bukni fog, az is lehet, hogy a nagyobb része...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#617947 - 2023-12-07 15:01:04)
Persze ez nem ilyen egyszerű a gyakorlatban, de a poláris örvény gyengülése, megingása, zónaszél sebességének csökkenése és az erős AC hajlam a sarkvidéken, szibériában...Hát miért ne??? Igaz, decemberben korainak tartanám a hasonló felállásokat, mint pl az 56-os térképen van, mert még fejlődnie kell ahhoz a hidegmagnak is bőven, de nem állunk rosszul! Nagyon nem!
Persze ez nem ilyen egyszerű a gyakorlatban, de a poláris örvény gyengülése, megingása, zónaszél sebességének csökkenése és az erős AC hajlam a sarkvidéken, szibériában...Hát miért ne??? Igaz, decemberben korainak tartanám a hasonló felállásokat, mint pl az 56-os térképen van, mert még fejlődnie kell ahhoz a hidegmagnak is bőven, de nem állunk rosszul! Nagyon nem!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#617943 - 2023-12-07 14:50:42)
Érdekes és egyben klasszikus, keményebb fajta télre berendezkedő, nagytérségi átalakulás előjelei vannak a modelleken! Ha tartják ezeket az időtáv közeledésével, akkor dörzsölhetjük bizony a markunkat. Gyönyörű, ahogy az anticiklonok uralják egész Szibériát, majd ahogy a Grönlandról kiszakadó magassági teknő és a tőle északra felálló sarki AC, ezzel egyidejűleg a Grönlandtól nyugatra szétcsúszó, szétforgácsolt hideg 500 hPa-n nagyon biztató. Az óceánon ragadó blocking pikk pakk felállhat, majd északról a sarkvidéki AC esetleges délre törésével és a bivaly szibériai magasnyomás egybekapcsolódásával egy keményebb fajta télbe való átrendeződés előjele lehet! Ezt a modellek még nem látják teljesen az időtáv miatt, de a fáklya kezd beszédes lenni.
Érdekes és egyben klasszikus, keményebb fajta télre berendezkedő, nagytérségi átalakulás előjelei vannak a modelleken! Ha tartják ezeket az időtáv közeledésével, akkor dörzsölhetjük bizony a markunkat. Gyönyörű, ahogy az anticiklonok uralják egész Szibériát, majd ahogy a Grönlandról kiszakadó magassági teknő és a tőle északra felálló sarki AC, ezzel egyidejűleg a Grönlandtól nyugatra szétcsúszó, szétforgácsolt hideg 500 hPa-n nagyon biztató. Az óceánon ragadó blocking pikk pakk felállhat, majd északról a sarkvidéki AC esetleges délre törésével és a bivaly szibériai magasnyomás egybekapcsolódásával egy keményebb fajta télbe való átrendeződés előjele lehet! Ezt a modellek még nem látják teljesen az időtáv miatt, de a fáklya kezd beszédes lenni.
Középtávon 8-10 nap egy elég stabilnak látszó magasnyomás épül ki Közép-és Nyugat/Ény-Európa térségében. Űrtávban 16+ nap ez kiterjeszkedhet az Észak-Atlanti és Skandináv térség fölé benyúlva, mely egy jeges karácsony esélyeit teremtené meg...messze van még.
Európa időjárásában tipikus helyzet körvonalazódik, valamint hosszútávú kitekintés a lehetséges forgatókönyveket illetően
11.20.-ai bejegyzésemet folytatnám, új bejegyzéssel.
Jelenleg a vaskosan negatív Ao index, az Északi Sarkkörön túl nyúlva Európára eső részén is elhozta a magasnyomás széleskörű térhódítását, igy az Atlanti ciklonok Európa belső vidékei felé vándorolnak, hátoldalukon rendre leszipkázva,lecsípve a hideglevegőből.
A helyzet változni látszik, még ha hazánkban elsőre nem szembetűnő módon. Az Atlanti-óceánon a ciklon aktivitás erősődhet, ugyanakkor az Ao index lassan indul el a "pincéből", de továbbra is erős marad.
144-168 órától már a zónalitás is megjelenik, míg az Európában a magasnyomás egyre inkább Északkelet Európába koncentrálódik, sőt önálló AC központot kialakítva ezen az öreg kontinens "csücskében".
A helyzet tipikus.
Nagy kérdés, hogy az atlanti ciklontevékenység ki tudja-e "tessékelni" avagy "söpörni" a sarkvidéki eredetű hideglégtömegeket a kontinensről avagy sem? Vannak erre is kimenetek 168-192 órán túl mindkét modellen. Mellesleg megjegyzem, az antciklon alatt -15 és -20 fokos hideg alakulhat ki illetve érkezhet utánpótlás a sarkkör felől és nem egészen 24-48 óra múlva érkezik a térségbe az -10 fokos hideglégtömeg, ami hóval borított felszín alatt fokozatosan szárad mint légtömeg illetve hűl is tovább alulról.
Statisztikát nem vezetek erről mint TISZ tag, csak az emlékeim vannak meg erről a tipikus helyzetről. Rendszerint az esetek felében az atlanti ciklontevékenység megerősödésével, ha nem nyílik "egy alacsony nyomású zóna, átjáró" a sarkkör irányába a kontinens belseje felé vonuló ciklonok és frontjaik apránként, de kitessékelik a kontinensről a hideg javát. Vannak jelek arra, hogy lazulna a magasnyomás az Északi Sarkkörön túl, viszont nem éppen megnyugtató, hogy az NAO index rendesen szór.
Átlag nulla körül igaz.
Nem vagyok épp rebdes a fejleményeket illetően van némi bizonytalanság. Viszont emlékeim vannak arra vonatkozóan, hogy nullás NAO mellett is lehetséges lábas hideg beáramlás. Akár Ék-i Ac túlnyúlásaként, akár összekapcsolódva valami délről felnyúló Dny. Eu.-i Ac-val.
Ha a NAO inkább maradna a pincébe MASZFEJ is lehet(ne),de most inkább következzenek a lehetséges forgatókönyvek.
1. A legvalószínűbb, hogy az óceánon beindul a ciklonaktivitás(zonalitás) lesz úrrá mint sem a meridionális áramlás.A ciklonok a magasnyomású északkelet Európai anciklonnak Skandinávia felett ütköznek neki, illetve kerüli ezt. Ráadásul a "harapó fogó" Grönlandi magasnyomás is útját állva kis rés marad két AC között csak észak felé.(1) Európában kelet, északkelet felé haladva egyre inkább a magasnyomás lesz jellemző. A frontok inkább Nyugat,Dny. Eu.-ban okoznak majd változékony időjárást.
Ennek még nem látjuk a végét csak mélyen üveggömb tartományban.
Félő, hogy a magasnyomás fokozatosan kipucolódik a térségből vagy annyira az Ural hg. keleti felére szorul vissza, hogy érdemben és súlypontját tekintve egyáltalán nem szól bele Európa időjárásába.
December 10 után lehet a zonalitásban átmeneti "rezsim váltás" esetleg félblock ( Dny-Eu.i Ac központ vs Északnyugat Eu. ciklon/ciklonrendszer közös áramlási rendszerében) vagy teljes block délről felnyúló Brit Ac és magasnyomás nyugatabbra. Ebből bizonytalan mértékű,erősségű és erejű hidegöblités északnyugati irányból.
2. Az 1.-es pont első felében vázoltak szerint(1) a megerődösődő ciklonaktivitás utat tőrHET északi irányba viszont a hideget Északkelet Európában nem takarítja ki. A magasnyomás fokozatosan teret hódít Dec.10.-e után,a kontinens belső vidékei felé. MegindulHAT a kontinentális hidegelárasztás keleti áramlással magasnyomás központtól erősen függően. Ez lehet a lengyel síkságon keresztül vagy Kelet-Európa déli vidékei felől Ukraján és Fekete tenger mentén egyenesen a Kárpát-medence felé. Érdmes lesz a növekvő magasnyomás mellett a kontinentális száraz hidegekre, oly jellemzően AC alatt nem a 850hPal-os hőmérsékleti réteget nézni (~1550m) hanem jóval lejjebb 925-ön vagy T2 méteren vett Td-t illően, hogy tudjuk megállapítani a hideg valódi határát. Nem hiába lábas, a lábas hideg.
3. A nullás, esetleg enyhén negatív NAO mellett érdemben nem nő meg a ciklonaktivitás az óceánon, rendre felmorzsolódnak a ciklon a Skandinávai előtt és a felett, közben a magasnyomás fokozatosan teret hódit Európa felett. Előbb Skandinávia felett, majd fokozatosan dél,délnyugat felé haladva. Gyakorlatilag kialakulhat Voyekov tengely északkeleti áramlással vagy MASZFEJ.
Metnet szleng szótárból idézve: "MASZFEJ: MakroSzinoptikus Fejreállás, jelentős eltérés az általánosan jellemző nyugatias áramlástól (pl. kiterjedt északi anticiklon Európa nagy részén keleties áramlással)."
Összegezve: Én az 1.-es pontot tartom valószínűbb folytatásnak mint a másik kettőt. Korai tartanám igy decemberben. Tél szemszögéből ez nem ajtóstul, tokostul tudná ránk rúgni az ajtót, ha telibe kapnánk egy kontinentális hidegöblitést.
Én inkább tartom valószínűbbnek, hogy ez nem most fog bekövetkezni. December van, bár nem lehetetlen áramláskép, de ilyen általában januárban, februárban szokott kialakulni.
Hazánkat nézve beáll a télies, regionálisan(Északon, északkeleten) téli idő, a jövőhét folyamán. Valamint az időszak elején regionális kis mennyiségű hóesésre is esély van. A folyatásban: jó kérdés, melyik rezsim győz. Atlanti ciklonaktivitás vagy a száraz kontinentális hideggel kitöltött magasnyomású Ék. Eu.-i anticiklon? Minden ezen billeg avagy függ. Ennek a folyamatnak a végét jelenleg még nem látni. Nekem is csupán tippjeim vannak. Sok függ most a NAO-tól.
Kimentett, szemléletes,szerkesztett kép. (Eredeti modelltérkép GFS 168 óráról).
11.20.-ai bejegyzésemet folytatnám, új bejegyzéssel.
Jelenleg a vaskosan negatív Ao index, az Északi Sarkkörön túl nyúlva Európára eső részén is elhozta a magasnyomás széleskörű térhódítását, igy az Atlanti ciklonok Európa belső vidékei felé vándorolnak, hátoldalukon rendre leszipkázva,lecsípve a hideglevegőből.
A helyzet változni látszik, még ha hazánkban elsőre nem szembetűnő módon. Az Atlanti-óceánon a ciklon aktivitás erősődhet, ugyanakkor az Ao index lassan indul el a "pincéből", de továbbra is erős marad.
144-168 órától már a zónalitás is megjelenik, míg az Európában a magasnyomás egyre inkább Északkelet Európába koncentrálódik, sőt önálló AC központot kialakítva ezen az öreg kontinens "csücskében".
A helyzet tipikus.
Nagy kérdés, hogy az atlanti ciklontevékenység ki tudja-e "tessékelni" avagy "söpörni" a sarkvidéki eredetű hideglégtömegeket a kontinensről avagy sem? Vannak erre is kimenetek 168-192 órán túl mindkét modellen. Mellesleg megjegyzem, az antciklon alatt -15 és -20 fokos hideg alakulhat ki illetve érkezhet utánpótlás a sarkkör felől és nem egészen 24-48 óra múlva érkezik a térségbe az -10 fokos hideglégtömeg, ami hóval borított felszín alatt fokozatosan szárad mint légtömeg illetve hűl is tovább alulról.
Statisztikát nem vezetek erről mint TISZ tag, csak az emlékeim vannak meg erről a tipikus helyzetről. Rendszerint az esetek felében az atlanti ciklontevékenység megerősödésével, ha nem nyílik "egy alacsony nyomású zóna, átjáró" a sarkkör irányába a kontinens belseje felé vonuló ciklonok és frontjaik apránként, de kitessékelik a kontinensről a hideg javát. Vannak jelek arra, hogy lazulna a magasnyomás az Északi Sarkkörön túl, viszont nem éppen megnyugtató, hogy az NAO index rendesen szór.
Átlag nulla körül igaz.
Nem vagyok épp rebdes a fejleményeket illetően van némi bizonytalanság. Viszont emlékeim vannak arra vonatkozóan, hogy nullás NAO mellett is lehetséges lábas hideg beáramlás. Akár Ék-i Ac túlnyúlásaként, akár összekapcsolódva valami délről felnyúló Dny. Eu.-i Ac-val.
Ha a NAO inkább maradna a pincébe MASZFEJ is lehet(ne),de most inkább következzenek a lehetséges forgatókönyvek.
1. A legvalószínűbb, hogy az óceánon beindul a ciklonaktivitás(zonalitás) lesz úrrá mint sem a meridionális áramlás.A ciklonok a magasnyomású északkelet Európai anciklonnak Skandinávia felett ütköznek neki, illetve kerüli ezt. Ráadásul a "harapó fogó" Grönlandi magasnyomás is útját állva kis rés marad két AC között csak észak felé.(1) Európában kelet, északkelet felé haladva egyre inkább a magasnyomás lesz jellemző. A frontok inkább Nyugat,Dny. Eu.-ban okoznak majd változékony időjárást.
Ennek még nem látjuk a végét csak mélyen üveggömb tartományban.
Félő, hogy a magasnyomás fokozatosan kipucolódik a térségből vagy annyira az Ural hg. keleti felére szorul vissza, hogy érdemben és súlypontját tekintve egyáltalán nem szól bele Európa időjárásába.
December 10 után lehet a zonalitásban átmeneti "rezsim váltás" esetleg félblock ( Dny-Eu.i Ac központ vs Északnyugat Eu. ciklon/ciklonrendszer közös áramlási rendszerében) vagy teljes block délről felnyúló Brit Ac és magasnyomás nyugatabbra. Ebből bizonytalan mértékű,erősségű és erejű hidegöblités északnyugati irányból.
2. Az 1.-es pont első felében vázoltak szerint(1) a megerődösődő ciklonaktivitás utat tőrHET északi irányba viszont a hideget Északkelet Európában nem takarítja ki. A magasnyomás fokozatosan teret hódít Dec.10.-e után,a kontinens belső vidékei felé. MegindulHAT a kontinentális hidegelárasztás keleti áramlással magasnyomás központtól erősen függően. Ez lehet a lengyel síkságon keresztül vagy Kelet-Európa déli vidékei felől Ukraján és Fekete tenger mentén egyenesen a Kárpát-medence felé. Érdmes lesz a növekvő magasnyomás mellett a kontinentális száraz hidegekre, oly jellemzően AC alatt nem a 850hPal-os hőmérsékleti réteget nézni (~1550m) hanem jóval lejjebb 925-ön vagy T2 méteren vett Td-t illően, hogy tudjuk megállapítani a hideg valódi határát. Nem hiába lábas, a lábas hideg.
3. A nullás, esetleg enyhén negatív NAO mellett érdemben nem nő meg a ciklonaktivitás az óceánon, rendre felmorzsolódnak a ciklon a Skandinávai előtt és a felett, közben a magasnyomás fokozatosan teret hódit Európa felett. Előbb Skandinávia felett, majd fokozatosan dél,délnyugat felé haladva. Gyakorlatilag kialakulhat Voyekov tengely északkeleti áramlással vagy MASZFEJ.
Metnet szleng szótárból idézve: "MASZFEJ: MakroSzinoptikus Fejreállás, jelentős eltérés az általánosan jellemző nyugatias áramlástól (pl. kiterjedt északi anticiklon Európa nagy részén keleties áramlással)."
Összegezve: Én az 1.-es pontot tartom valószínűbb folytatásnak mint a másik kettőt. Korai tartanám igy decemberben. Tél szemszögéből ez nem ajtóstul, tokostul tudná ránk rúgni az ajtót, ha telibe kapnánk egy kontinentális hidegöblitést.
Én inkább tartom valószínűbbnek, hogy ez nem most fog bekövetkezni. December van, bár nem lehetetlen áramláskép, de ilyen általában januárban, februárban szokott kialakulni.
Hazánkat nézve beáll a télies, regionálisan(Északon, északkeleten) téli idő, a jövőhét folyamán. Valamint az időszak elején regionális kis mennyiségű hóesésre is esély van. A folyatásban: jó kérdés, melyik rezsim győz. Atlanti ciklonaktivitás vagy a száraz kontinentális hideggel kitöltött magasnyomású Ék. Eu.-i anticiklon? Minden ezen billeg avagy függ. Ennek a folyamatnak a végét jelenleg még nem látni. Nekem is csupán tippjeim vannak. Sok függ most a NAO-tól.
Kimentett, szemléletes,szerkesztett kép. (Eredeti modelltérkép GFS 168 óráról).
A poláris örvény gyengülése, SSW, esetleg polar split, összeomlás stb. inkább januártól jellemző általában: Link Amúgy nyilván egyetértek, a korábbi telek silánysága nem ront (nem is segít) az idei tél esélyein, főleg hogy néhány korábbi évben a szerencse is gyakran elkerült, pedig a hideg és a helyzet adott volt. Ugyanakkor az extrém meleg idei év, az egyre melegebb évek az utóbbi időben, az egyre gyatrább hidegek, egyre kevesebb hó azért a globális felmelegedéssel megtámogatva érzésem szerint - kevéssel ugyan - de évről évre rontja a jó havas, hideg telek esélyét.
"nem szabad kiindulni sosem a múltnak az időjárásából"
"október, november azért meghozta az első kiterjedtebb fagyokat és emlékszem gyerekkoromban ez általában így volt akkor is, amikor egy ütős tél jött soron!"
De azért jöhet a tél, beengedjük!
"október, november azért meghozta az első kiterjedtebb fagyokat és emlékszem gyerekkoromban ez általában így volt akkor is, amikor egy ütős tél jött soron!"
De azért jöhet a tél, beengedjük!
Néhány gondolat a hosszabb távú kilátásokat illetően a részemről:
Na már most az elmúlt néhány, sorozatos teleken is mindig azt vártam és gondoltam, hogy na most ez jó tél lesz...Hát sosem jött össze! Utólag belegondoltam csak a lelkesedés beszélt belőlem, de a tényeket, jeleket abszolút nem láttam az orrom előtt, vagy nem vettem figyelembe. Na de a lényeg nem ez, hanem emlékezzünk vissza, hogy volt olyan tél, hogy a -10 fokos levegő vígan elkerülte az országot és még a modelleken is nagyítóval kellett keresni a tagokat, melyek egyáltalán addig leszórtak...Idén ez egy kicsit másképp alakul(t) eddig. November utolso napjait éljük és úgy tűnik rövid időn belül kétszer is befigyel hozzánk a -10 fok körüli, fagyos levegő. Azt mindenkinek meg kell tanulnia, aki eddig nem tudná, hogy nem szabad kiindulni sosem a múltnak az időjárásából=ergó hiába volt enyhe az elmúlt x tél, az ideire nézve ez semmit sem jelent.
Amit hiányoltam és hiányzott és amiért enyhék lettek az elmúlt telek, az véleményem szerint egyrészt a november végi/december eleji fejlett hidegdepó hiányának volt betudható és nyilván az erős poláris örvény, melyre decemberi hónapban ha emlékeim nem csalnak, jóformán semmiféle melegedés sem tudott hatni még egy kicsit sem, tehát egyáltalán nem zavarta meg a tél első hónapjában semmiféle melegedés a sztratoszférában sem. A hideg így persze, hogy nem tudott labdába rúgni, vagy az első korai fagyok sem tudtak megérkezni, mert volt ilyen tél is, hogy december közepéig fagy sem volt igazán! Nos idén kicsit más a helyzet ebben is, hiszen október, november azért meghozta az első kiterjedtebb fagyokat és emlékszem gyerekkoromban ez általában így volt akkor is, amikor egy ütős tél jött soron!
Az az érzésem és furcsállom is, hogy nincs ami kisöpörje Európából a hideget és egyszerűen, ha ez így hamar akkor a nagy hideg is hamarosan fel fog bukkanni Európa északi,északkeleti határainál, hiszen a zonalitásnak nem sok nyoma van és a friss számítások szerint nem is lesz...Ellenben a hidegdepó december első napjaiban már olyan méreteket is ölthet fent északon, északkeleten, ami alapja egy jó december, januárnak, feltéve hogy a GFS folyamatosan adja a sztratoszférikus bemelegedéseit, mely szintén december elején biztatónak tűnik! Nem mondom, hogy brutális lesz a most következő tél, de nem is szabad leírni és semmiképp sem az előzőkből kiindulva!
Néhány gondolat a hosszabb távú kilátásokat illetően a részemről:
Na már most az elmúlt néhány, sorozatos teleken is mindig azt vártam és gondoltam, hogy na most ez jó tél lesz...Hát sosem jött össze! Utólag belegondoltam csak a lelkesedés beszélt belőlem, de a tényeket, jeleket abszolút nem láttam az orrom előtt, vagy nem vettem figyelembe. Na de a lényeg nem ez, hanem emlékezzünk vissza, hogy volt olyan tél, hogy a -10 fokos levegő vígan elkerülte az országot és még a modelleken is nagyítóval kellett keresni a tagokat, melyek egyáltalán addig leszórtak...Idén ez egy kicsit másképp alakul(t) eddig. November utolso napjait éljük és úgy tűnik rövid időn belül kétszer is befigyel hozzánk a -10 fok körüli, fagyos levegő. Azt mindenkinek meg kell tanulnia, aki eddig nem tudná, hogy nem szabad kiindulni sosem a múltnak az időjárásából=ergó hiába volt enyhe az elmúlt x tél, az ideire nézve ez semmit sem jelent.
Amit hiányoltam és hiányzott és amiért enyhék lettek az elmúlt telek, az véleményem szerint egyrészt a november végi/december eleji fejlett hidegdepó hiányának volt betudható és nyilván az erős poláris örvény, melyre decemberi hónapban ha emlékeim nem csalnak, jóformán semmiféle melegedés sem tudott hatni még egy kicsit sem, tehát egyáltalán nem zavarta meg a tél első hónapjában semmiféle melegedés a sztratoszférában sem. A hideg így persze, hogy nem tudott labdába rúgni, vagy az első korai fagyok sem tudtak megérkezni, mert volt ilyen tél is, hogy december közepéig fagy sem volt igazán! Nos idén kicsit más a helyzet ebben is, hiszen október, november azért meghozta az első kiterjedtebb fagyokat és emlékszem gyerekkoromban ez általában így volt akkor is, amikor egy ütős tél jött soron!
Az az érzésem és furcsállom is, hogy nincs ami kisöpörje Európából a hideget és egyszerűen, ha ez így hamar akkor a nagy hideg is hamarosan fel fog bukkanni Európa északi,északkeleti határainál, hiszen a zonalitásnak nem sok nyoma van és a friss számítások szerint nem is lesz...Ellenben a hidegdepó december első napjaiban már olyan méreteket is ölthet fent északon, északkeleten, ami alapja egy jó december, januárnak, feltéve hogy a GFS folyamatosan adja a sztratoszférikus bemelegedéseit, mely szintén december elején biztatónak tűnik! Nem mondom, hogy brutális lesz a most következő tél, de nem is szabad leírni és semmiképp sem az előzőkből kiindulva!
"144-168 óránál valahol November 18.-án illetve +1-3 nap körül van egy félblockszerű állapot, és/vagy valahogy csak sikerül című "próbálkozás""-idézet a 11.ei bejegyzésemből.
Ez a próbálkozás csak sikerült, olyannyira, hogy marad(t) a trend és 9 nap múlva ott tartunk, hogy bár nagy a szórás, de AO és NAO is inkább lefele szór. Félblockok és teljes blocokok kavalkádja. Ki-ki újuló állapot. Hőmérsékletekbe sokáig nem volt nagy egyetértés a két "királyi" modell közt, már ami 850hPal-os hőmérsékleti tartományt illeti Európa felett. Bár utóbb futások alapján az Ecm folyamatosan kezd igazodni a GFS-hez.
Viharkém is megemlítette #72510 .."mert a troposzférában összességében a zonális szelek gyengülése látszik több modellben is kb. 20-ától."
Ezt valahogy mindketten sikerült megcsípnünk.
A folytatásban:
A NAO miatt aggódom, hogy nem fordul-e 3-4 napos teljes blockból majd zonalitásba a felállás. Az AO határozottan mínuszba mehet majd, igy fennáll az esélye December első felében Észak-,Északkelet-Eu. Ac kialakulásának, ami ránk nézve csak megfelelő felállás esetén(!) adhat kapaszkodót a télre, máskülönben zonalitás mellett max csak ott lesz,de nem tud labdába rúgni hazánk időjárását illetően.
A helyzet továbbra is bizonytalan hazánk időjárása szempontjából, de legalább a makroszinoptikus helyzetképek alapján körvonalazHATó az elkövetkezendő 7 nap menetrendje.
A téliesedő trend marad. A november végi lehűlés nem tűnt el a modelleken, továbbra is határozott léptekkel haladunk a télies(éjszakai mínusz, nappal 5 fok körül), sőt egyes epizodokban téli (szinte egész napos fagy, vagy az is, havazás síkvidéken,megmaradó hó) időjárás felé.
Ez a próbálkozás csak sikerült, olyannyira, hogy marad(t) a trend és 9 nap múlva ott tartunk, hogy bár nagy a szórás, de AO és NAO is inkább lefele szór. Félblockok és teljes blocokok kavalkádja. Ki-ki újuló állapot. Hőmérsékletekbe sokáig nem volt nagy egyetértés a két "királyi" modell közt, már ami 850hPal-os hőmérsékleti tartományt illeti Európa felett. Bár utóbb futások alapján az Ecm folyamatosan kezd igazodni a GFS-hez.
Viharkém is megemlítette #72510 .."mert a troposzférában összességében a zonális szelek gyengülése látszik több modellben is kb. 20-ától."
Ezt valahogy mindketten sikerült megcsípnünk.
A folytatásban:
A NAO miatt aggódom, hogy nem fordul-e 3-4 napos teljes blockból majd zonalitásba a felállás. Az AO határozottan mínuszba mehet majd, igy fennáll az esélye December első felében Észak-,Északkelet-Eu. Ac kialakulásának, ami ránk nézve csak megfelelő felállás esetén(!) adhat kapaszkodót a télre, máskülönben zonalitás mellett max csak ott lesz,de nem tud labdába rúgni hazánk időjárását illetően.
A helyzet továbbra is bizonytalan hazánk időjárása szempontjából, de legalább a makroszinoptikus helyzetképek alapján körvonalazHATó az elkövetkezendő 7 nap menetrendje.
A téliesedő trend marad. A november végi lehűlés nem tűnt el a modelleken, továbbra is határozott léptekkel haladunk a télies(éjszakai mínusz, nappal 5 fok körül), sőt egyes epizodokban téli (szinte egész napos fagy, vagy az is, havazás síkvidéken,megmaradó hó) időjárás felé.
Hm hát akkor a társalgóba is sokat kellene törölni..
Szerintem semmi gond nem volt mindenki leírta a véleményét ennyi.
Az bisztos amit ő írt az egy szempont, meg van a másik oldal..
De ha ő azt kéri akkor tiszteletben tartom.
Legyen tél
Szerintem semmi gond nem volt mindenki leírta a véleményét ennyi.
Az bisztos amit ő írt az egy szempont, meg van a másik oldal..
De ha ő azt kéri akkor tiszteletben tartom.
Legyen tél
Akkor én is latolgatok ide egyet
Szerintem dec. közepén megjön az első síkvidéki hó, nyilván karácsonykor melegedés, szilveszterkor viszont lehűlés. Majd jan-februában többszöri havak (nagyobb is), legalábbis DNy-ra. Márciusban még lehet hideg, de áprilistól jön a tartósabban meleg, mint 2018-ban (tavaszi károkozó fagyok nélkül).
Mindezt több megfigyelésre alapozom:
1. Szerintem - véget ért a 2016-2022-es (nyomdafestéket nem tűrő káromkodás) 7 éves ciklus.
2. Mindenki ültetgeti ki a leandereit, pálmáit a kertjébe => be fognak nézni -10, -15-ös fagyok is.
3. Jó lenne
Beválási valószínűség: enyhe
Szerintem dec. közepén megjön az első síkvidéki hó, nyilván karácsonykor melegedés, szilveszterkor viszont lehűlés. Majd jan-februában többszöri havak (nagyobb is), legalábbis DNy-ra. Márciusban még lehet hideg, de áprilistól jön a tartósabban meleg, mint 2018-ban (tavaszi károkozó fagyok nélkül).
Mindezt több megfigyelésre alapozom:
1. Szerintem - véget ért a 2016-2022-es (nyomdafestéket nem tűrő káromkodás) 7 éves ciklus.
2. Mindenki ültetgeti ki a leandereit, pálmáit a kertjébe => be fognak nézni -10, -15-ös fagyok is.
3. Jó lenne
Beválási valószínűség: enyhe
Bár a jövő hétvégi helyzet ugyan hátoldalt hoz, abban azért bíztam, hogy ebben az esetben T850 szezonrekord is lesz. ez talán éppen csak, de összejöhet. És ezzel lehet ki is fújt. Ettől függetlenül szerintem van értelme 180 óra fölé is nézelődni. Mert:
Az SST fontos, ha egy évszak átlagos viszonyaira való hatást nézzük, de a kettő közti időskálán (10 nap-egy-két hónap) bőven játszanak más tényezők is, többek között az elején a légkör kiinduló állapota, stb.
Szerintem jó példa erre pont a mostani helyzet, ami persze még csak modellezett, mert a troposzférában összességében a zonális szelek gyengülése látszik több modellben is kb. 20-ától. (Sőt az előtte lévő erősödést sem az atlanti szektor hajtja elsősorban.)
De inkább egy anticiklonos, gerinces próbálkozásokat (is) jobban megengedő helyzetre utal az előző hsz-em ECM-es metszete is, Ebbe részleteiben nem mennék bele, mert bizonytalanság van bőven. Egyik kérdés az, hogy ezek inkább a dél felől csak felnyúló, de pl. a britektől északra el nem érő, gerincek lesznek-e (félblokk szerűen) vagy egy rendes blokk is ki tud-e alakulni átmenetileg. De hiába, hogy az előbbibe sorolható a most hétvégi szitu, DK-Európa így is kap egy átmeneti hideglöttyöt.
Az is igaz, hogy mindenhol tele vagyunk pozitív anomáliával, a meleg tengervizek miatt/mellett. Ez persze sok szituációt befolyásol rövidebb távon is. De a légköri felállást nem szabad kihagyni a képletből. Persze szerintem is a rekorddöntögető globális hőmérsékletek miatt egy átlagnál enyhébb tél a legvalószínűbb ismét, de helyzetek ettől még lehetnek benne. Az ősz nem meglepő, hogy így alakult, a meleg tengervizekben tárolt sok hő szépen realizálódott, és lelassította az északi félteke lehűlési ciklusát. És amit írsz, könnyen lehet, hogy tartósabb negatív anomáliákat csak tavasszal látunk majd.
Szépen látszik, hogy az északi félteke anomáliája mennyivel magasabb, mint nyáron, ami akkor is rekord magas volt. De nagyobb és gyakoribb ingadozások vannak benne, ahogy megérkezett az ősz, nem meglepő módon. Ez télen is folytatódik természetesen. Az újra bezuhanó Antarktiszi Oszcillációval együtt pedig megint melegszik a déli félteke is, újabb globális hőmérséklet kiugrást eredményezve.
Az SST fontos, ha egy évszak átlagos viszonyaira való hatást nézzük, de a kettő közti időskálán (10 nap-egy-két hónap) bőven játszanak más tényezők is, többek között az elején a légkör kiinduló állapota, stb.
Szerintem jó példa erre pont a mostani helyzet, ami persze még csak modellezett, mert a troposzférában összességében a zonális szelek gyengülése látszik több modellben is kb. 20-ától. (Sőt az előtte lévő erősödést sem az atlanti szektor hajtja elsősorban.)
De inkább egy anticiklonos, gerinces próbálkozásokat (is) jobban megengedő helyzetre utal az előző hsz-em ECM-es metszete is, Ebbe részleteiben nem mennék bele, mert bizonytalanság van bőven. Egyik kérdés az, hogy ezek inkább a dél felől csak felnyúló, de pl. a britektől északra el nem érő, gerincek lesznek-e (félblokk szerűen) vagy egy rendes blokk is ki tud-e alakulni átmenetileg. De hiába, hogy az előbbibe sorolható a most hétvégi szitu, DK-Európa így is kap egy átmeneti hideglöttyöt.
Az is igaz, hogy mindenhol tele vagyunk pozitív anomáliával, a meleg tengervizek miatt/mellett. Ez persze sok szituációt befolyásol rövidebb távon is. De a légköri felállást nem szabad kihagyni a képletből. Persze szerintem is a rekorddöntögető globális hőmérsékletek miatt egy átlagnál enyhébb tél a legvalószínűbb ismét, de helyzetek ettől még lehetnek benne. Az ősz nem meglepő, hogy így alakult, a meleg tengervizekben tárolt sok hő szépen realizálódott, és lelassította az északi félteke lehűlési ciklusát. És amit írsz, könnyen lehet, hogy tartósabb negatív anomáliákat csak tavasszal látunk majd.
Szépen látszik, hogy az északi félteke anomáliája mennyivel magasabb, mint nyáron, ami akkor is rekord magas volt. De nagyobb és gyakoribb ingadozások vannak benne, ahogy megérkezett az ősz, nem meglepő módon. Ez télen is folytatódik természetesen. Az újra bezuhanó Antarktiszi Oszcillációval együtt pedig megint melegszik a déli félteke is, újabb globális hőmérséklet kiugrást eredményezve.
Az AO és NAO indexen utóbbi esetén fontos, hogy nulla vagy mínusz előjelű legyen. Előbbi esetén (AO) tapasztalataim alapján, már amennyi időt foglalkoztam vele amatőr "pályafutásom" alatt enyhe pozitív és erősebben negatív AO esetén is lehet bizonyos makroszinoptikus felállás esetén hozzánk is lenyúló hosszú hullámú lefűződés. (A megfigyeléseim alapján a fenti "enyhe" jelző, azért illetem, mert pozitív AO - jelenlegi fázisban az- ,hogy Grönlad ésszakeleti vidékeire is jut az alacsony nyomás hátoldalán lefűződő sarki ciklonokból hideg oda. Épp ezért "enyhe" pozitív Ao esetén, mérsékeltövi északi zonalitás esetén hátoldalon már le-le szakad a széléből a nulla fok vagy esetleg egy óceáni nedves -5 ös légtömeg. Ráadásul ilyen helyzetben a Grönladni magasnyomás is hajlamosabb kelet fele ki terpeszkedni Skandináva felé, igy nagyon nem mindegy hogy ilyen esetben a NAO index milyen állásban van. Ha pozitív el se ér a hideg. Ha negatív a NAO enyhe pozitív AO esetén, akkor egészen Izlandig és Skandináviáig elcsordogálhat ciklonok hátoldalán, Grönladi Ac előoldalán a -5 fok. Mint most jelen esetben is tapasztaljuk. Negatív AO esetén meg tankönyv példás hidegöblités jöhet északkelet vagy blocking esetén nyíl egyenesen északról. Persze itt se mindegy a NAO milyen. Negatív NAO-nál Ac a Britteknél vagy kintebb az óceánon aztán majd kiderül hogy voyekov tengelyünk lesz vagy két Ac közé szorult alacsony nyomás Közép-Eu.-ban stb. ,de ez mind mind általánosítás. Pozitív NAO esetén ciklonok vonulgatnak az óceánon igy AO hiába negatív Skandi Ac esetén van esély rá, hogy csúszópályás felállásba jöhet havvv ide vagy úgy lehet havvv hogy DNy Eu.i Ac alakul és Skandi ciklon amolyan félblocking állapotban csoroghat északról a hideg. Sok féle kimenet van és amennyi igaz állítás, annyi kivétel is. Nagyon sok múlik azon, hogy egy egy index pozitív és negatív hatása mennyire mély vagy épp semleges és az épp aktuális akció centrumok(AC-k és ciklonok) hol helyezkednek el, mekkora meleget/hideget mozgat és mennyire mélyek vagy magasak. Rengeteg nuansz.
Egy általánosabb megközelítés, bár nem saját szerzemény mivel itt pozitív esetén nem adja add kapaszkodót annak amit én megfigyeltem, hogy enyhe + AO-ban is lehet hozzánk, Európához közel hidegebb légtömeg,ami megfelelő NAO index vagy pl. kisebb indexek SKAND,EA,EA-WR..stb esetén okozhat meglepetéseket pl. középhegységeinkben havazást. Nahh és akkor itt az általánosításban az AO:
Ez volt egy kis index felelevenítő csokitó tollából konyhanyelven, már amit saját önfejemmel régebben kihámoztam, megfigyeltem,ráéreztem ésatöbbi.)
"Bizony talán lesz is valami próbálkozás."
Nagyon úgy fest, hogy lesz.
.. és akkor a mostani helyzetképről.
Index: AO enyhe pozitív,NAO negatív és északi zónalitás van.(72ó múlva)
Frontok elérnek minket. Központok tőlünk nem messze északra vonulnak, gyakorlatilag ez a felállás előszobája vagy egy félblocknak vagy klasszikus blockingnak. Bár néha előfordul, hogy rövid félblock szerű lefűződés után hamar ránk telepedő AC és átállunk zonalitásba és kipucolódik a hideg még Európa közeléből is. Most nem az néz ki egyenlőre persze űridőben azért a GFS mindenbe is belemegy, de üveggömbe(192ó<) most nem szándékozom gabalyodni aktuális modell kimenetek esetén.
120 óránál a 2023.11.11 00z-s ECM jól adja a Skandi Ac-t a maga hidegével és GFS sokkal lagybatag,bár 06z-t néztem most.
144-168 óránál valahol November 18.-án illetve +1-3 nap körül van egy félblockszerű állapot, és/vagy valahogy csak sikerül című "próbálkozás".
Indexek téren üveggömb kategória modell térkép nézegetés nélkül: Egyértelmű, hogy szépen szórnak,de ha marad a trend akkor az AO átcsúszik negatívba, igy megnő a télies esélyek száma Európára nézve(, aztán meg kitudja hogy hova szakad le a hideg.)
Nao pedig nagyon enyhén pozitív vagy éppen nulla. Nem éppen rózsás állapot.
Lesz egy próbálkozás,aztán ilyen enyhe +NAO és -AO esetén Északkeleti AC beficcenhet a sarki magasnyomás folytatásaként, ami felveti megfelelő nyomás elrendeződés esetén hazánkban az északkeleti hidegbeszivárgás esélyét?! Feltéve, ha nem túl erős nulla közeli NAO miatt majd egy helyben eltekereg kint az óceánon az izlandi ciklongyár és a kontinensen előtérben kerülnek a kontinentális hatások. Itt aztán mehetünk akár melyik irányba. Bicigli támasztós köd kategória a csúszópályán Ac alá becsússzanó ciklon dömping dny Euba nekünk előoldal míg ék AC-nál meg ott csücsül a hideg Európa "északkelet Uráli hg.-i" kapujában.
Összegezve lesz egy probálkozás, az már elég világosan látszik. A mértéke és a pontos lefolyása szokás szerint szór mint az állat! Utánna meg főképpen, mivel egy makroszinoptikai átrendeződésről van szó az első idei normálisabb télies idő betörésről. Legalább is amit 850T-ét illeti nulla fok vagy az alá kicsivel.
Egy általánosabb megközelítés, bár nem saját szerzemény mivel itt pozitív esetén nem adja add kapaszkodót annak amit én megfigyeltem, hogy enyhe + AO-ban is lehet hozzánk, Európához közel hidegebb légtömeg,ami megfelelő NAO index vagy pl. kisebb indexek SKAND,EA,EA-WR..stb esetén okozhat meglepetéseket pl. középhegységeinkben havazást. Nahh és akkor itt az általánosításban az AO:
Ez volt egy kis index felelevenítő csokitó tollából konyhanyelven, már amit saját önfejemmel régebben kihámoztam, megfigyeltem,ráéreztem ésatöbbi.)
"Bizony talán lesz is valami próbálkozás."
Nagyon úgy fest, hogy lesz.
.. és akkor a mostani helyzetképről.
Index: AO enyhe pozitív,NAO negatív és északi zónalitás van.(72ó múlva)
Frontok elérnek minket. Központok tőlünk nem messze északra vonulnak, gyakorlatilag ez a felállás előszobája vagy egy félblocknak vagy klasszikus blockingnak. Bár néha előfordul, hogy rövid félblock szerű lefűződés után hamar ránk telepedő AC és átállunk zonalitásba és kipucolódik a hideg még Európa közeléből is. Most nem az néz ki egyenlőre persze űridőben azért a GFS mindenbe is belemegy, de üveggömbe(192ó<) most nem szándékozom gabalyodni aktuális modell kimenetek esetén.
120 óránál a 2023.11.11 00z-s ECM jól adja a Skandi Ac-t a maga hidegével és GFS sokkal lagybatag,bár 06z-t néztem most.
144-168 óránál valahol November 18.-án illetve +1-3 nap körül van egy félblockszerű állapot, és/vagy valahogy csak sikerül című "próbálkozás".
Indexek téren üveggömb kategória modell térkép nézegetés nélkül: Egyértelmű, hogy szépen szórnak,de ha marad a trend akkor az AO átcsúszik negatívba, igy megnő a télies esélyek száma Európára nézve(, aztán meg kitudja hogy hova szakad le a hideg.)
Nao pedig nagyon enyhén pozitív vagy éppen nulla. Nem éppen rózsás állapot.
Lesz egy próbálkozás,aztán ilyen enyhe +NAO és -AO esetén Északkeleti AC beficcenhet a sarki magasnyomás folytatásaként, ami felveti megfelelő nyomás elrendeződés esetén hazánkban az északkeleti hidegbeszivárgás esélyét?! Feltéve, ha nem túl erős nulla közeli NAO miatt majd egy helyben eltekereg kint az óceánon az izlandi ciklongyár és a kontinensen előtérben kerülnek a kontinentális hatások. Itt aztán mehetünk akár melyik irányba. Bicigli támasztós köd kategória a csúszópályán Ac alá becsússzanó ciklon dömping dny Euba nekünk előoldal míg ék AC-nál meg ott csücsül a hideg Európa "északkelet Uráli hg.-i" kapujában.
Összegezve lesz egy probálkozás, az már elég világosan látszik. A mértéke és a pontos lefolyása szokás szerint szór mint az állat! Utánna meg főképpen, mivel egy makroszinoptikai átrendeződésről van szó az első idei normálisabb télies idő betörésről. Legalább is amit 850T-ét illeti nulla fok vagy az alá kicsivel.
Bizony talán lesz is valami próbálkozás. Legalábbis 15-e után nem lenne meglepő egy teknőből lefűződő cut-off/medi. Valójában már a mostani időszakban vártam, hogy a teknők/gerincek szerkezetének átalakulása az északi féltekén megenged tőlünk nyugatra jobban felnyúló gerinceket - legalább átmeneti időszakokra. Az látszik is, hogy a ciklonképződés ugyan nem áll le, de a rendellenesen alacsony nyomású időszak megtörni látszik az Euro-Atlanti szektor egy részén.
Ebből csak egy köztes gerinc valósul meg elsőre, de ennek fejlődése az északi oldalán kihat az Izland-Skandinávia körüli térségre is. Animálni érdemes: Link
Rrelatíve magasabb geopotenciálokat okozva, a ciklonok hátoldalán pedig újra dél felé nyomuló hideg levegőt eredményezhet abban a térségben.
Innen kellene egy újabb lépés, és úgy tűnik érkezik is, gerincesedés Ny-Európa felett egy héten túl. Elég meggyőző ennek a jele az ENS-ben, és látszik a fenti idő-hosszúsági grafikonon is 16-ától.
.
Nagy buktató, hogy mennyi hűvösebb levegőt tud berántani a gerinc előoldalán, és hol. Ha tőlünk nyugatra, akkor még előoldal sem kizárt.
---------------------------------------------------------------------------------------------
Végül pár mondatban hosszabb távra kitekintve a poláris örvényre, ami most nagyon erősre gyorsul. Tartósabban is erős maradhat a következő két hétben, de egyre inkább úgy, hogy elindulnak az ilyenkor már időszerű próbálkozások, az örvény peremén enyhe felmelegedési hullámokkal. Ezek egy ideig inkább erős zónaszeleket hoznak a kiéleződő hőmérsékleti és bárikus gradiensek miatt. De tartós fennállásuk decemberre hozhat eredményt, egy akár nagyobb gyengülés formájában. Egyelőre semmi extra, de azért érdemes figyelni, hátha ezzel párhuzamosan az AO/NAO is mozdul lejjebb majd.
Ebből csak egy köztes gerinc valósul meg elsőre, de ennek fejlődése az északi oldalán kihat az Izland-Skandinávia körüli térségre is. Animálni érdemes: Link
Rrelatíve magasabb geopotenciálokat okozva, a ciklonok hátoldalán pedig újra dél felé nyomuló hideg levegőt eredményezhet abban a térségben.
Innen kellene egy újabb lépés, és úgy tűnik érkezik is, gerincesedés Ny-Európa felett egy héten túl. Elég meggyőző ennek a jele az ENS-ben, és látszik a fenti idő-hosszúsági grafikonon is 16-ától.
.
Nagy buktató, hogy mennyi hűvösebb levegőt tud berántani a gerinc előoldalán, és hol. Ha tőlünk nyugatra, akkor még előoldal sem kizárt.
---------------------------------------------------------------------------------------------
Végül pár mondatban hosszabb távra kitekintve a poláris örvényre, ami most nagyon erősre gyorsul. Tartósabban is erős maradhat a következő két hétben, de egyre inkább úgy, hogy elindulnak az ilyenkor már időszerű próbálkozások, az örvény peremén enyhe felmelegedési hullámokkal. Ezek egy ideig inkább erős zónaszeleket hoznak a kiéleződő hőmérsékleti és bárikus gradiensek miatt. De tartós fennállásuk decemberre hozhat eredményt, egy akár nagyobb gyengülés formájában. Egyelőre semmi extra, de azért érdemes figyelni, hátha ezzel párhuzamosan az AO/NAO is mozdul lejjebb majd.
Én úgy gondolom jó telünk lesz, több okból is, az egyik a pozitív Szibériai hófelhalmozodás lehet.
.A másik az Északi-sarkvidéki területén a jég kiterjedése és gyorsan hízásnak indulása is..
Szerintem jó helyen történő hideg felhalmozodás jó előjel a későbbiekre nézve.
Rég volt ennyi jég jó helyen a közelünkben az biztos, Lapföld is egy jó példa lehet hogy, keményen megvetti valahol a tél a lábát onnan már nem távozik egy jó ideig az biztos.Én bízakodó vagyok, jó havas telünk lesz, nyilván lesznek jó és rosszabb helyek...
.A másik az Északi-sarkvidéki területén a jég kiterjedése és gyorsan hízásnak indulása is..
Szerintem jó helyen történő hideg felhalmozodás jó előjel a későbbiekre nézve.
Rég volt ennyi jég jó helyen a közelünkben az biztos, Lapföld is egy jó példa lehet hogy, keményen megvetti valahol a tél a lábát onnan már nem távozik egy jó ideig az biztos.Én bízakodó vagyok, jó havas telünk lesz, nyilván lesznek jó és rosszabb helyek...
"De jó előjel hogy a hideg közel helyeződik hozzánk, ha ez tartósan fentmarad akkor bizakodó időszak elé nézünk. "
Erre az "attrakcióra" az utóbbi időben fele rész már sikerült. Ugyanis a Grönland éki részében tartósan jelen van a -10 vagy az alatti hidegbázis.
Figyelemre méltó azis, hogy Skandinávia északi felében is megvetetti időről időre magát a tél.
Egyenlőre a bivaly erős atlanti ciklontevékenység alatt zonalitásban várjuk a gyökeresebb átrendeződést. A "bizakodó időszak"-ra való tekintettel látszanak kiementek, hogy egyre inkább elérnek hazánkat a 0 fokos légtömegek 850-en. S míg mi a zivatar esélyeket lestük, addig csendben megjelennek/megjelentek űridőben a télies félblockingos, oldalzsebes blockos kimenetek az első idei tél támadásai.
Egy olyan szűk 10 nap múlva okosabbak lehetünk. Egyéni vélemény alapján a hónap második felére várnék első tél kopogtatót, persze inkább csak középhegységeinkbe, feltéve ha lesz csapadék. Anticiklonos hidegöblités esetén inkább napi kiterjedtebb éjszakai fagyok megjelenését.
Erre az "attrakcióra" az utóbbi időben fele rész már sikerült. Ugyanis a Grönland éki részében tartósan jelen van a -10 vagy az alatti hidegbázis.
Figyelemre méltó azis, hogy Skandinávia északi felében is megvetetti időről időre magát a tél.
Egyenlőre a bivaly erős atlanti ciklontevékenység alatt zonalitásban várjuk a gyökeresebb átrendeződést. A "bizakodó időszak"-ra való tekintettel látszanak kiementek, hogy egyre inkább elérnek hazánkat a 0 fokos légtömegek 850-en. S míg mi a zivatar esélyeket lestük, addig csendben megjelennek/megjelentek űridőben a télies félblockingos, oldalzsebes blockos kimenetek az első idei tél támadásai.
Egy olyan szűk 10 nap múlva okosabbak lehetünk. Egyéni vélemény alapján a hónap második felére várnék első tél kopogtatót, persze inkább csak középhegységeinkbe, feltéve ha lesz csapadék. Anticiklonos hidegöblités esetén inkább napi kiterjedtebb éjszakai fagyok megjelenését.
Ebben az unalmas időjárásban egy kis kikacsintás a jővőre nézve.
Jóval hidegebb van a Spitzbergákon mint lenni szokott. Ez az állapot tartósan fent is marad, annyi változás lesz hogy Lapföld is csatlakozik hozzá. Az első keményebb fagyokkal és immár megmaradó hóval.
És utána ami érdekes megindult a hideg levegő Oroszország európai része felé, minket nem érne egyenlőre el, de Oroszország és a közelebbi részeket igen. Ott is végre a tél lehetne az úr, föleg Szibéria nyugati részén ahol még most elég enyhe az idő.
De jó előjel hogy a hideg közel helyeződik hozzánk, ha ez tartósan fentmarad akkor bizakodó időszak elé nézünk.
Egy szó mint száz, Európa szerte inkább a nyár lesz a jellemző, de fent Északon már a tél megindult és egyre közelebb jönn majd hozzánk.
Jó lesz ez
Jóval hidegebb van a Spitzbergákon mint lenni szokott. Ez az állapot tartósan fent is marad, annyi változás lesz hogy Lapföld is csatlakozik hozzá. Az első keményebb fagyokkal és immár megmaradó hóval.
És utána ami érdekes megindult a hideg levegő Oroszország európai része felé, minket nem érne egyenlőre el, de Oroszország és a közelebbi részeket igen. Ott is végre a tél lehetne az úr, föleg Szibéria nyugati részén ahol még most elég enyhe az idő.
De jó előjel hogy a hideg közel helyeződik hozzánk, ha ez tartósan fentmarad akkor bizakodó időszak elé nézünk.
Egy szó mint száz, Európa szerte inkább a nyár lesz a jellemző, de fent Északon már a tél megindult és egyre közelebb jönn majd hozzánk.
Jó lesz ez
Igen, erre utaltam egyébként nagyon finoman a Globális topikban is, de ahogy a mettársalgóban folytatott eszmecsere is bizonyítja, Európa nem az egyértelmű ENSO-távkapcsolatokról híres. A modellek közül viszont legalább van pár bíztató a tél második felére, viszont a beválás finoman szólva sem acélos. De azért én is reménykedem ebben.
Közben talán tényleg megtörik a jég, és így október elejére kapunk egy érdemibb hidegöblítést is, bár nagy a bizonytalanság. Részletezve:
ÉK-Európában az anticiklon leépül, és a hétvégi, minket is érintő front ciklonja után még egy ciklon is arrafelé vonulhat, ezzel tőlünk északra megváltozhat a mostani makrohelyzet.
Egy időre Izlandtól D-re gyengülhetne a ciklontevékenység is. Majd az előkészítés után jöhet a kulcsmozzanat, az amerikai gerincesedés előoldalán egy kettagú ciklonrendszer fejlődhet ki több modell szerint is,
Ennek a ciklonrendszernek szép áramlási mezeje lehet a magasban, ami egy újabb downstream hatással járna, és kifejlődne egy atlanti gerinc. Ennek előoldalán pedig a folyamat elején leírt események miatt amúgy is közelebb lévő hideg levegő megindulna dél felé.
Persze a bizonytalanság jó nagy az atlanti gerinc körül is már.
Utána pedig még zavarosabb minden: űrtáv is, meg a Philippe után most formálódó trópusi ciklon is beleszólhat a dologba, plusz a gerinc lehet elég hamar be is húzódik a kontinensre. ECM fáklya a végén mindenesetre eléggé szór felfelé is.
Összességében egy hidegbetörés körvonalazható, de mértéke, és az, hogy a magasban utána milyen gyorsan kezd visszamelegedni, nagyon bizonytalan.
Közben talán tényleg megtörik a jég, és így október elejére kapunk egy érdemibb hidegöblítést is, bár nagy a bizonytalanság. Részletezve:
ÉK-Európában az anticiklon leépül, és a hétvégi, minket is érintő front ciklonja után még egy ciklon is arrafelé vonulhat, ezzel tőlünk északra megváltozhat a mostani makrohelyzet.
Egy időre Izlandtól D-re gyengülhetne a ciklontevékenység is. Majd az előkészítés után jöhet a kulcsmozzanat, az amerikai gerincesedés előoldalán egy kettagú ciklonrendszer fejlődhet ki több modell szerint is,
Ennek a ciklonrendszernek szép áramlási mezeje lehet a magasban, ami egy újabb downstream hatással járna, és kifejlődne egy atlanti gerinc. Ennek előoldalán pedig a folyamat elején leírt események miatt amúgy is közelebb lévő hideg levegő megindulna dél felé.
Persze a bizonytalanság jó nagy az atlanti gerinc körül is már.
Utána pedig még zavarosabb minden: űrtáv is, meg a Philippe után most formálódó trópusi ciklon is beleszólhat a dologba, plusz a gerinc lehet elég hamar be is húzódik a kontinensre. ECM fáklya a végén mindenesetre eléggé szór felfelé is.
Összességében egy hidegbetörés körvonalazható, de mértéke, és az, hogy a magasban utána milyen gyorsan kezd visszamelegedni, nagyon bizonytalan.
Link
Úgy néz ki amit már írtam alá támasza az új infó is.
Január, februárban kemény télre számítok, lényegesen jobbra mint amik voltak mostanában.
Úgy néz ki amit már írtam alá támasza az új infó is.
Január, februárban kemény télre számítok, lényegesen jobbra mint amik voltak mostanában.
Ezekből az ábrákból (ECMWF/UKMO) erősebb nyugati driftre számítok, amit a Skandináv várható hótöbblet alá is támaszt, időnként meridionálissá váló makro képpel. Az hogy csapadékos telünk lesz az elég valószínű már csak a hideget kell bemákolni hozzá. Magam részéről mindenképp optimistán várom a szezont, mert már az is nagyon jó, hogy nem egy AC alatt ülünk egész télen. A többi szerencse kérdése. A Balkán ismét jól teljesíthet havazás szempontjából, ergo benne van a pakliban több mediterrán ciklon, ezeknél meg csak egy jó pálya kell és máris behavazódik az ország. A Földközi tenger bővelkedik meleg vízzel, energia lesz a ciklongenezishez bőven. És persze meleg is egy esetleges előoldalhoz.... Szerintem nem fogunk unatkozni
Ezek szerint nagyjából folytatódik az eddigi forgatókönyv. Már csak azt nem tudom, hogy mi a mértékegység.
Egyik neves meterológusunk aszonnya; "meglódulnak a nagy szélsőségek évei, lesz hogy télen -30 (1942 Baja) fok is lesz, és befagy a Duna, és abban az évben nyáron meg karcoljuk a +40-45 fokot is. A tavasz eltünik, 1-2 hét alatt átfordulunk a nyárba."
Úgy legyen, amennyiben 2 + Celsius fokos lesz a tengervíz pozitív hőmérsékleti anomáliája. (Jóval 2 C fok alatt azonban még csak nem is mea culpázom.)
El Nino = enyhe tél, La Nina = enyhe tél (az utolsó kettő legalábbis). Hát csoda, hogy a szegény télkedvelő publikumnak elmegy a kedve az egésztől? A télből lassan már csak a legkevésbé kellemes velejárója marad meg, a hosszú sötétség.
Nagyon tetszik a Severe Weather intézményre adott jelzője, kedves Pali, közel áll az "időjósda" jelzőhöz. Az 1972/1973-as, 1982/1983-as és az 1997/1978-as telek erős El Ninós epizódjai Európa túlnyomó részére igen enyhe telet hoztak, amire viszont felfigyeltem, Görögországot és Törökországot mindhárom télen kemény hideg és sok hó jellemezte.
Távlati szempontból megeshet, hogy novemberben talán még havat is láthatunk mutatóban, azután viszont valamikor decembertől a tél végéig az áramlás tartósan délnyugat-északkeleti lesz gyakori élénk, erős szelekkel, kevés csapadékkal (inkább csak esővel). (Említésre méltó 1983. február közepe táján bekövetkezett váratlan téli fordulat: Kárpát-medence-szerte volt sok hó, erős fagy tíz napig. Vissy Károly így jelentette be a hideg fordulat közeledtét: "A kutya nem ette meg a telet!") A március átmenetileg hűvös szokott lenni, így most sem várhatunk mást, áprilisban újra jellemzővé válik a szél és a csapadékszegény időszak. A nyári forróság pedig kiváló alkalmat kínálhat az antropogén eredetű általános felmelegedés híveinek: 'látjátok, mit tett az ember?'. (E szcenáriót tapasztalaim alapján jegyeztem le.)
Távlati szempontból megeshet, hogy novemberben talán még havat is láthatunk mutatóban, azután viszont valamikor decembertől a tél végéig az áramlás tartósan délnyugat-északkeleti lesz gyakori élénk, erős szelekkel, kevés csapadékkal (inkább csak esővel). (Említésre méltó 1983. február közepe táján bekövetkezett váratlan téli fordulat: Kárpát-medence-szerte volt sok hó, erős fagy tíz napig. Vissy Károly így jelentette be a hideg fordulat közeledtét: "A kutya nem ette meg a telet!") A március átmenetileg hűvös szokott lenni, így most sem várhatunk mást, áprilisban újra jellemzővé válik a szél és a csapadékszegény időszak. A nyári forróság pedig kiváló alkalmat kínálhat az antropogén eredetű általános felmelegedés híveinek: 'látjátok, mit tett az ember?'. (E szcenáriót tapasztalaim alapján jegyeztem le.)
A francba is, lebuktam! Amúgy pont a napokban jutott eszembe, hogy oké, hogy felforrunk, de azért néhány combos hét, vagy inkább hónap bele kéne férjen a verklibe.
Tudom, hogy csak azért mantrázod az enyhe telet, hogy hátha az ellenkezője jön be, de ennek ellenére teljesen egyetértek veled!És még örülhetünk, ha legalább csapadék lesz elég.
Kilencvenkilenc százalék, hogy enyhe, csapadék vonatkozásában esős lesz a tél, Karácsony környékén határozottan tavaszias idővel, rekordközeli hőmérséklettel, szikrázó napsütés mellett. A folytatásban pár napos télies epizód mellett továbbra is az évszakhoz képest enyhe, derült idő várható. Havazás maximum a hegyekben fordulhat elő, a mennyisége centiméterekben mérhető. Ennyi, kész az időjárás-jelentés december elseje és február huszonkilencedike között. Nem is értem, miért erőlködnek ezzel, egy rakás pénzt meg lehetne spórolni.
Mondjuk a globális folyamatokat, az elmúlt évek telein tapasztalható folyamatos enyheséget és átlag feletti középhőmérsékleteket nézve ezzel túl nagy újdonságot nem mondott... A téli hónapok nagy részében sajnos már az átlag feletti középhőmérsékletek az úr. Ritkán van az átlagnál hűvösebb. A tartósabb és vastagabb hótakaró meg szinte teljesen eltűnt a Kárpát-medencéből (és főleg a magyar főváros környékéről).
Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy milyen lesz mondjuk a 2027/2028-as tél Európában, akkor én is rávágnám, hogy az átlagnál jó eséllyel enyhébb lesz.
Sőt, ezzel most ki is jelentem, hogy a 2027/2028-as tél nagy valószínűséggel enyhébb lesz az európai kontinens nagy részén a szokásoshoz képest.
Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy milyen lesz mondjuk a 2027/2028-as tél Európában, akkor én is rávágnám, hogy az átlagnál jó eséllyel enyhébb lesz.
Sőt, ezzel most ki is jelentem, hogy a 2027/2028-as tél nagy valószínűséggel enyhébb lesz az európai kontinens nagy részén a szokásoshoz képest.
Talán ide elmegy... Ezt várja a Severe Weather nevű időjósda a télre:
"Europe is expected to have warmer-than-average temperatures over most of the western and central parts of the
continent. Colder temperatures will be more defined in the northern and
northeastern parts of the continent."
Link:
Link
"Europe is expected to have warmer-than-average temperatures over most of the western and central parts of the
continent. Colder temperatures will be more defined in the northern and
northeastern parts of the continent."
Link:
Link
Lehet a hőség legkomolyabb hulláma még előttünk van a jövő hét elején?
Éjféli ECM ENS már pedzegette, de most a többi fáklyán is megjelent, hogy talán egy olyan front érkezne, ami a mediterráneum nyugati részéből is megpróbálná "kibillentené" az extrém meleget. Igen ám, csak ez azzal járhat, hogy a front előtt betörhetnének a 20-25-ös izotermák is. Kérdés, hogy ha egyáltalán ez a forgatókönyv bejön, akkor milyen gyors folyamat lenne, és nappal vagy éjjel lenne-e a csúcspontja, plusz mikor robbanna a front előterében a konvekció.
Éjféli ECM ENS már pedzegette, de most a többi fáklyán is megjelent, hogy talán egy olyan front érkezne, ami a mediterráneum nyugati részéből is megpróbálná "kibillentené" az extrém meleget. Igen ám, csak ez azzal járhat, hogy a front előtt betörhetnének a 20-25-ös izotermák is. Kérdés, hogy ha egyáltalán ez a forgatókönyv bejön, akkor milyen gyors folyamat lenne, és nappal vagy éjjel lenne-e a csúcspontja, plusz mikor robbanna a front előterében a konvekció.