2024. december 12., csütörtök

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#821
Kíváncsi lennék rá, hogy miért pont az 51-80-as idõszakhoz viszonyítanak?
#820
Az említett helyeken kívül még az Egyesült Államok északnyugati részén volt negatív anomália. Lehet, hogy arrafelé is gyengélkedtek a nyugatias áramlások.
#819
Januári hömérséklet anomália:

beillesztett kép



Erdekesen mutat Európa középsö és déli részén ill. Afrika északi részén a negatív anomália a nagy pozitív anomália tengerében. Globlálisan a 3. legmelegebb január lett az idei.
#818
Ennél még érdekesebb, hogy mekkora területen vékony a jég vastagsága. Lassan belátható közelségbe kerül a tavasz érdekes lesz a folytatás. 
#817
De már megint az aktuális is a legalacsonyabb: Link
#816
Azért írtam, hogy az idei évben, nem pedig éppen ma, mert a január eddig még mindig a valaha volt legrosszabb. Remélem februárra ez már nem lesz igaz, de akkor is zavaróan nagy a változás...
#815
Most már nem rekord hál' Isten. Volt ennél már 2-szer rosszabb az elmúlt 10 évben! (2006, 2011.)
#814
Link
Durva, hogy olyan helyek nem fagyak még be, amik már november-december tájékán jól állnak: Kara-tenger, a Barents-tengeren kb. jég sincs... Nem véletlenül rekord alacsony az éves jégborítottság.
#813
Nagyon szépen köszönöm. nevet Ha jól látom most is jan.3-6 között egy darab napfolt nem volt. Ahogy elnézem a diagrammot ebben az évben a napaktivitás még tovább csökkenni fog. 
#812
Itt nézelõdhetsz az aktuális helyzetrõl: Link
#811
Ez mennyire számít rendkívülinek?

Másik:
Gondolom vannak jövõre vonatkozó "elõrejelzések" azzal kapcsolatban, hogy mikor éledhet fel újra (magasabb fokozatra) a nap? Jelenleg hogy állunk?
#810
December 23-24-25-26. napfoltok száma nulla.
#809
A cikk valóban elég zagyva lett.
Pl. télen a srarkvidéken mégis milyen jelentõsége van a nap besugárzásának? Ami gyakorlatilag ilyenkor nincs. Ellenben annál nagyobb a kisugárzás.

Igazából arra gondoltam, hogy ha a föld globálisan nagyobb hõmennyiségtõl akarna megszabadulni, akkor épp ezt tenné. Télen minél több hõt áramoltatna a sarkok felé. Ezzel valójában hûti magát.
Az, hogy ez a légkör jelentõs részében ideiglenesen felmelegedéssel jár...? A légkör a globális hõháztartásnak csak egy igen kis összetevõje.

A sarkok felé tartó meleg áramlatok a víz felszínén melegítik a légkört. Míg az onnan érkezõ hideg víz szépen elterül az óceánok fenekén, a légkörre gyakorlatilag semmiféle hatást gyakorolva. Egészen addig, míg valami ezt a felszínre nem hozza.
#808
The face of the sun was nearly spotless this month as our star marches toward solar minimum, hitting its lowest activity level since 2011.

Read more: Link



#807
Most viszont belehúzott, egy hét alatt 700 ezer km2-rel nõtt a kiterjedése és megfelelõek lesznek a körülmények, hogy tovább nõjön és hízzon a jégtakaró. GFS alapján szép kis hideg lesz a környéken.
#806
Érdekességképp belepillantottam ezekbe az évekbe magyar viszonylatban, 72 telének egésze gyengének tûnik, 76 decembere keményebb volt, de január-február cserébe tavaszias.
Persze két adat alapján semmit nem lehet mondani, legfeljebb annyit, hogy 1:1 kapcsolat nincs.
#805
A Rutgers idõsora 1966 óta íródik.
Megnéztem a legfrissebb, 44. heti eurázsiai hótakaró-kiterjedést, a 40 éves idõsorban az idei 44. heti 20,47 millió m2 a harmadik legnagyobb, az 1976-os 21,41 millió m2 és az 1972-es 20,63 millió m2 után.
#804
Egy mai cikkben azt olvastam a szibériai hótakaró 1998 óta a legnagyobb kiterjedését érte el.
#803
Köszönöm szépen. Valóban, ez alapján nem egyedi eset az egy-két napos csökkenés, biccenés.
#802
Itt láthatsz mindenféle bicegést az év minden szakaszában, függetlenül attól, hogy az átlaggörbe gyönyörû monoton.

Link

Szerk: a 2016. évi görbe szenzorhiba miatt itt felejtõs.
#801
Mondjuk egy tudományos cikket szívesebben olvasnék róla. Pl. a hóborítottságra milyen hatással van, a tengeri áramlatokra van e kihatása stb. Azt már tavaly is megdigyeltem, hogy a Spitzbergák körül nem igazán alakult ki tengeri jég egy 'melegnyelv' miatt. Persze lehet buta kérdések ezek vagy a megfigylésem is rossz, de tanulni járok én ide. nevet
#800
Már készülnek is a búlvárhírek róla!

Link
#799
Közben a Déli-Sarkon is 2 millió km2-rel kisebb a jég az átlagosnál...mi a fene van. Globális forrósodás? szomoru
#798
Olyat sem láttam még, hogy az Arktiszon november végén csökkenni kezdett volna a jégtakaró kiterjedése. A november 16-i 8,674 millió km2-rõl november 20-ra 8,625 millió km2-re csökkent. Ez 50 ezer km2-es csökkenés. 2012-ben ugyanebben a négy napban 500 ezer km2-rel nõtt a jégtakaró kiterjedése. Így a 2012-es rekord alacsony kiterjedéshez képest is már 1 millió km2-rel kevesebb jég van jelenleg a Jeges-tengeren.
Link
#797
Amikor jónak vélték kiterjedés szempontjából, illetve közelítette az átlagot akkor is papírvékony volt vastagságra. Érdekes lesz, hogy a folyamatnak mi lesz a végeredménye. Nem tudom mekkora kapcsolatban van ez a jelenlegi erõs blocking hajlammal az északi féltekén, ha egyáltalán van kapcsolat.
#796
Egy hét elteltével már-már botrányosan gyenge az északi jéghelyzet. Remélem december közepére csak megugrik majd drasztikusan a jégborítottság... szomoru
#795
Északon és délen is rekord alacsony a jégborítottság az NSIDC grafikonjai szerint. Link
#794
Új dokumentum film a Föld jövõjérõl:

Link
Közzététel: 2016. nov. 1.

Milyen veszélyei vannak a globális felmelegedésnek? És miként lehetne megállítani, vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást? Leonardo DiCaprio interjúalanyai között olyan személyiségeket találunk, mint Barack Obama, Bill Clinton, Ban Ki-moon és Ferenc pápa – valamint olyan lelkes és elkötelezett közösségvezetõk és aktivisták, akik a Föld megmentéséért dolgoznak, helyi és globális szinten…

Hogy minél több mindnekihez eljuthasson az üzenet, a National Geographic a teljes filmet elérhetõvé tette világszerte több platformon is.
#793
Nicole becsapódása a poláris örvénybe: Link
#792
Nem biztos, hogy van érdemi jelentõsége. A görbe most ért a meredek emelkedési idõtartományba. Nem kizárt egy 1995-höz hasonló jellegû durva növekedés sem. 1 - 2 héten belül kiderül, hogyan folytatódik.
#791
Sajnos októberben megtört a lendület, és június után október 18-ra az adott naptári naphoz tartozóan újra az eddigi mérések közül a legalacsonyabb értéket vette fel a jégtakaró kiterjedése az Arktiszon.
Eddigi minimum október 18-án: 5,852 millió km2 (2012).
Új minimum október 18-án: 5,800 millió km2 (2016).
Link

Egy kicsit régebben, például 1982. október 18-án 9.700 millió km2 volt ez az érték (67%-kal több, mint ma).
#790
Tovább gyorsul a jégtakaró térhódítása, már alulról a 7. a rangsorba.
#789
A jég gyors regenerálódásba kezdett. Az elmúlt 10 év 2. legrosszabb minimuma után tegnap már csak az 5. legkisebb jégkiterjedés szintjén állt! Én bízom benne, hogy jövõ év márciusára talán sokkal jobb pozícióból fog indulni a fogyás, mint az idei rekord alacsony szintrõl. hideg
#788
Mégis igaza lett Thermo-nak ("nagyjából"). Aug. 30 után már alig csökkent az északi jégborítás, valamint a minimum is a szokásosnál korábban állt be: Link

A déli viszont érdekes "bicegésbe" kezdett:
Link

Elõször érdekesnek tartottam, de több évet visszanézve ezt gyakran megteszi. Északon ilyen sokkal ritkábban fordul elõ.

A megélhetési klímakutatók számára csemege lenne, de még nem buktak rá. Ilyesmit vártam volna: "A klímatudósok megdöbbenésére az elmúlt három hétben az Antarktisz melletti jégborítottság a szokásos növekedés helyett zuhanásszerû csökkenésbe kezdett! Három hét alatt több, mint 600 milliárd m2-rel csökkent a déli tengerjég kiterjedése. Ha ez így folytatódna, néhány évtizeden belül az Antarktisz környéki tengerek és a partvidék alkalmatlanná válhat sok állatfaj, többek között a pingvinek és a leopárdfókák számára, 100 - 200 éven belül pedig a déli kontinenst borító jég túlnyomó része akár teljesen el is olvadhat, ami beláthatatlan következményekkel járna: .... (Itt jönne a szokásos blabla, a tudósok megkongatják a vészharangot, CO2 kibocsátás azonnali csökkentése szükséges, a világ kormányai nem költenek eleget a klímakutatásra, különben víz alá kerülõ szigetek, partvidékek, szélsõséges jelenségek gyakoriságának növekedése, hurrikánok, tornádók, árvizek, elsivatagosodás, megsülünk, megfagyunk, megfulladunk, szomjan halunk)
#787
Kedves Szabolcs 72! Válasz privát üzenetben. Jó éjszakát kívánok! nevet
#786
Link
Nekem ez a cikk kicsit zavaros...Most akkor mikor és mi miatt volt kicsi, vagy nagy az olvadás? laza
#784
Sztratoszféra Link
#783
Most akkor melyik a jó? Amúgy szerintem nagyon nem jó a "helyzet"...
Link
Link
#782
Tyûû... jelölve a legdávidmihályabb hozzászólásra.
#781
Nem fog eltûnni a következõ interglaciálisig (százezer évben) sem.
#780
"mert nagyjából elérte az éves minimumát". Ez sem igaz szeptember 15-20 között szokta elérni a minimumot és addig van azért idõ...
#779
Egész évben a tavalyi alatt van. Most is.
#778
Nem kezdhetett most zuhanórepülésbe, mert nagyjából elérte az éves minimumát. Ahogy nézem, talán-talán a tavalyinál egészen kicsit magasabban fog zárni. Az Északi-Jeges-tenger medencéjének nagy részét most is jég borítja, mely a sarokpontnál nagyjából 2,5-3 m vastag. Az északkeleti és az északnyugati átjáró sem teljesen jégmentes.
Szóval a sarki jég, köszöni szépen, viszonylag jól van. nevet
#777
A sarki jég sajnos zuhanórepülésbe (fogyásba)kezdett! A fene egye meg laza Mégiscsak el fog tûnni 10-20 éven belül a nyári idõszakok végére?
Link
#776
Tovább javult a helyzet: Link
A jégvastagság az elmúlt 10 év legvastagabbja.
#775
A krioszféra változásinál azt is figyelembe kell venni, hogy a viszonyítási pont csalóka, mert mindössze 1979 óta van pontos mérési idõsor.
Ez pedig egy teljes AMO-ciklusnál is kisebb idõsáv.

Íme az AMO-diagram: Link

Az AMO elõzõ melegfázisában (1920-40-as évek) is egyre több bizonyíték kerül elõ a nagyfokú jégolvadásról.
Az 1970-90 közötti hideg-fázis hozhatta ki az újabb erõs jéggyarapodást, ezt kapta el az 1979-el kezdõdõ idõskor mint téves viszonyítási pontot.
Szóval a 2020 után jövõ újabb AMO negatív fázis évtizedében jövõ változásokat is be kellene várni.

Mert úgy tûnik, a krioszféra ciklikus változással bír.
#774
Volt egy oldal, ahol tengerrõl tengerre lehetett a jégkiterjedést részletesen tanulmányozni rengeteg diagrammal, napi pontossággal. Ez év elején meghalt. Addig tudtam követni a dolgokat, és júl látszott, hogy az utóbbi évtizedben már az anomália mértéke globálisan nem nõtt negatív irányban, inkább ingadozásokkal az évek közt, de stagnált. Tehát a 80-as évekkel induló 25 év jelentõs csökkenése után már csak az északi jég csökkent kis mértékben, de a déli meg annyival nõtt. Hogy most mi van nem tudom, ezek az elnagyolt ábrák, amiket mostanában látok számomra nem sokat mondanak. Mindenesetre az utóbbi évtizedeben minden év rekordot hozott a GW "szakértõk" szerint, akik meghirdették 10 éve, hogy 2015 után a Föld klímája összeomlik. Hol a globális légköri T, hol a tengervíz T-je, hol a jégkiterjedés, hol a gleccserrövidülés soha nem látott rekordjairól cikkeznek a CO2 meg minden évben rekordot dönt. Mindezek után az lenne a természetes, hogyha már nem is lenne tengeri jég és szárazföldi is alig lenne mutatóban. Semmiféle természetes okot nem látok arra ilyen rekorddömpingben (idén szerintem minden téren bejelentik majd még õsszel, hogy a történelem legrekordabb éve van ) a jégkiterjedés nem csökkenne a tavalyihoz képest vagy 30 %-kal.
#773
Egy folyamatról van szó. Akkora anomália volt már, hogy természetes volt, hogy nem nõ tovább. Mint sok minden a természetben itt is egy intervallumon belül van hullámzás, de a változás így is látványos. A jég vastagság változása meg dermesztõ.
#772
Amit még észreveszek, hogy az északi sarki régióban jó pár éve volt ilyen vastag jég:
Link

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-12-11 23:27:04

Rákóczifalva

1.2 °C

na00

RH: 86 | P: 1027.7

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131953

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.