Globális jelenségek

A hsz elsõ részével azonosulni tudok, nagyjából én is így vélem. Nem tudom, h miért van a globál T emelkedés, normális-e ez vagy sem, van-e köze hozzá az embernek vagy sem, a tényét viszont nem vitatom, a mértékét talán.

A Floo-féle széttmált több éves gumicsonthoz: A Floo-féle megnyílvánulásokat, amiben sugalmazva rágalmaz és besároz, olyan embereket akikrõl pletykákat vagy félinformációkat hallott teljes mértékben elítélem!
"És szerintem Floo nagyon is korrekt úton jár" ...ez nagyon messze van a korrekt úttol, még akkor is ha jószándék vezeti!

Még valami: a magyaroszági állomások megszüntetésekor, újjak beüzemelésénél ott vannak a régi és új adatai: címek, tszf magasság, látható ha pl. egy Miskolc X ideig síkságon késõbb dombon van, stb stb. Aki ezeket az adatokat feldolgozza annak kutya kötelessége, h ezt is figyelembe vegye, ha nem tette az más kérdés, de errõl nem az tehet aki az állomást telepíti.

Az észlelési naplóban azért írja körül mindenki, a pontos észlelési helyet, mert egy település két különbözõ pontján eltérhet a hõmérséklet ugyanabban az idõben. Pl Szeged, Odessza városrész. Ha valaki azt mondja, hogy Budapesten 20 fok van, az valótlant állít. Ha valaki azt állítja, hogy Budapesten a hõmérséklet 25 és 18 fok között van, annak inkább hiszek.

Köszönöm!

"Álságos kifogások"...? Hát nem tudom, megint úgy érzem, hogy merész kijelentést tettél. Akkor én is szummáznék, hogy miért is kapcsolódtam bele ebbe a vitába. Számomra úgy tûnik, hogy jelenleg tudományos viták övezik, hogy a jelenlegi felmelegedés valóban egy a média által hisztéria szintjén tálalt globális felmelegedés avagy csupán egy természetes ciklus része. Nekem úgy tûnik, hogy egészen egyszerûen ezt nem tudjuk teljes bizonyossággal eldönteni. Vannak veszélyek amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni (Co2, metán stb.), nem megyek bele újra. Mindenesetre remélem, hogy ez a vita is hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok több oldalról való megközelítése is hozzájárul az olvasók részére egy olyan szintézishez, amely egy árnyalattal jobban megközelíti a valóságot.

Még annyit, hogy nyilvánvaló természetesen, hogy amennyiben a mérõállomásokat kifogásoljuk, szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy amennyiben azt állítjuk, hogy nem elég hitelesek a globális felmelegedés teljes alátámasztására, úgy akkor alkalmatlanok arra is, hogy a felmelegedés vagy épp lehûlés tényét cáfolják. Tehát a mérõállomások kritikájából nem következhet a globális felmelegedés tagadása sem. És hogy a sok bába között ne vesszen el a gyerek: Amennyiben egy állomás adatait e kérdéskörben kívánjuk felhasználni, az állomás hitelességét minden esetben meg kell vizsgálni, tehát egy hosszú távú klímaelemzés alapvetõ követelménye kellene legyen a felhasznált állomások hitelességi vizsgálata. És szerintem Floo nagyon is korrekt úton jár, ha ennek jelentõséget tulajdonít, és lehet, hogy lerágott csont, de ez a tényezõ igenis fontos és szerintem nagyon is hasznos elemzõ munkát végez, amiért nem kritizálni kellene, hanem segíteni, még úgy is, hogy esetleges tévedéseit a profi szakemberek korrigálják.

Saját (sajna csak 18 telet magába foglaló) idõsor, szándékosan nem grafikon, he-he: Link
Nem foglakok állást sehol, csak piciny támpont.

Ha olvastad a beírásaimat, éppen így kapcsolódtam be, mert engem is az bosszantott, hogy álságos kifogásokkal a globális hõmérséklet-emelkedés tényét is kétségbe vonták. Persze, ehhez is joga van bárkinek, de ezt tudományos szkepticizmusként beállítani, tipikusan áltudományos okoskodás.

Nyílván nem, de azért ne felejtsd el, h ma ebben az országban élünk. Itt ma mindent lehet és annak az ellenkezõjét is, itt ma a lepke alól ellopják a virágot mielõtt leszállna rá, hadd ne soroljam. Magyarán az infrastruktúra alatt én nem csak a megközelíthetõséget és áramot értem...Itt milliós értékekrõl van szó, és rengeteg szempont van. Ezért bossznat az, h Floo-val mindig le kell futnom ezeket a köröket. Félreértés ne essék, én nem azt mondom, h mi emberek vagyunk az okai a globális T emelkedésének, csak a tényét ne vitassuk, lehet hogy nem 0.7-08 hanem "csak" 0.5-0.7, de van.

Sajnos, a link nem nyílik meg.
De jelezném, hogy ha hibás a kiindulópont, hibás lesz a következtetés
Nem a 70-es évekhez kell mérni, hanem az 1900-1970 és az 1970 óta eltelt idõszakot kell összevetni. Mindjárt más eredményeket kapsz.
Én Bp., Debrecen és Szeged 100 éves teljes telét vettem figyelembe, és az átlagok mindenhol 0,7 és 0,9 fokos téli emelkedést mutatnak. Mivel ezek a pillanatnyilag elérhetõ 100 éves adatok, csak ezt tudom elfogadni hitelesnek, a már említett fenntartások mellett is.

Alapvetõen veled értek egyet, de azért remélem, nem akarod azt mondani, hogy csak az infrastruktúra számít, a helyszínkiválasztásnál?

Neeeeeeeeeeeem!
Ott a link
Az országos téli átlag is csupán 0,2 fokos melegedést mutat.
Magyarul írtam, azt hiszem.

Ha jól érzékelem, akkor Nagykanizsa értékmérõként kezelhetõ állomás szemben a többivel.
Ez alapján pedig Nagykanizsa 1973 óta mért januári átlaghõmérsékleteibõl számoltad ki, hogy Magyarországon a telek tekintetében nincs melegedés!
Ez aztán tudományos!

Ha döbbenetes ha nem, ha gumicsont ha nem, a tények ezek.

Ebbõl számoltam ki a telek és nyarak átlagtól való eltérését Link
Persze tudom, az sem mindegy, melyik idõszakot vesszük átlagnak, de:
Nagykanizsa!
1973 január -1,1
1974 január 1,3
1975 január 3,5
1976 január 0,6
1977 január 1,3
1978 január 0,1
1979 január -2,3
1980 január -3,0
1981 január -2,7
1982 január -2,9
1983 január 2,2
1984 január -0,2
1985 január -6,1
1986 január 0,5
1987 január -4,7
1988 január 3,1
1989 január -1,0
1990 január -0,8
1991 január 0,7
1992 január 0,6
1993 január 0,0
1994 január 3,1
1995 január 0,2
1996 január -2,4
1997 január -1,8
1998 január 1,5
1999 január -0,6

27 év januári középhõmérséklet átlaga a nagykanizsai állomáson -0,4 fok.

Nézzük a 2000-es évvel kezdve:
2000 január -1,7
2001 január 1,6
2002 január -0,3
2003 január -2,6
2004 január -1,9
2005 január -1,2
2006 január -3,2
2007 január 4,2
2008 január 1,3
2009 január -2,3

Ennek a 10 évnek az átlaga -0,6 fok.

Tehát ha a nagykanizsai állomás januári közepeit nézzük, akkor azt lehet látni, hogy nemhogy nem melegedett, de pont fordítva, hûlt a klíma.
A nagykanizsai állomás a mostani földrajzi helyén tudomásom szerint 2008-ban ünnepelte 30. szülinapját, tehát 1978 óta ugyanazon a helyen van.
Tehát az 1978 és 1999 között eltelt idõszak átlaga -0,78 fok.
2000 óta pedig ugye amint írtam feljebb, a közép -0,6 fok.
Tehát az ugyanott lévõ állomás, ugyanolyan körülmények között 0,18 fokot melegedett az elõtte lévõ 20 évhez képest.
Ezt a 0,2 tizedes különbséget hozza ugyanezen idõszak országos, 3 téli hónapot magába foglaló átlagtól való eltérése is.
Persze lehet, ha az 1920-1950-es átlaghoz viszonyítanánk, akkor lehet 0,7 fokot melegedett volna, az 1950-1980-as 30 évhez képest pedig 0,5 tizedet hûlt volna.
Nem tudom, 0,2 fokos melegedés mennyire szignifikáns!?

A Floo-féle cafatjaira tépett és már csak nyomokban felfedezhetõ gumicsontot nem hinném, h érdemes ide is benyomni. A tények, azt mutatják, h magasabb az átlaghõmérséklet nem 1-2 tizeddel, hanem több mint 0.5 fokkal. A kérdés ennyire egyszerû. Az állomástelepítéseknél, nagyon, ismételem nagyon fontos az infrastruktúra, még egyszer leírom nem kicsit, nem figyelembevehetõ, hanem létfontosságú. Az álbugyuta, álszakmai okoskodás, nem állja meg a helyét. Döntõen az emberek által lakott részeken vagy közmûveknél vannak mérések, és azért az már statisztikalilag is kérdéses, h hogyan lehet minden állomás rossz helyen? Ha belegondolunk, h kb. 50-60 álomás rossz helyen van, akkor az is kérdéses, h az emberek rossz helyen élnek? Meggyõzõdésem, hogy éves pláne évtizedes szinten egy úgymond rossz helyen lévõ állomás és egy nem rossz helyen lévõ állomás között nincs 1-1.5 foknál nagyobb különbség az átalghõmérsékletben. Az pedig jól tudjuk, h semmi, megengedve, h ez szinte mindig megvolt.

Ha ez így van, akkor az elég döbbenetes. Nem naív vagyok, csak mindenki magából indul ki, és annyi szakmaiságot feltételeztem, amennyit én a saját szakmámon belül fontosnak tartok.
Egyébként még az általad leírtak sem feltételezik a végkövetkeztetést. A nagyszámok törvénye alapján ugyanannyi a negatív, mint a pozitív kilengés, a te példáid éppen ezt sugallják.
De arra még mindig nem válaszoltál, hogy a semmire sem jó 0,0 fokos téli adatsort mibõl számoltad ki?

Akkor viszont teljesen értelmetlen Lõrincen mérni, hiszen az nem is Budapest, csupán "elõvárosa". Ilyen megközelítéssel akár a Szabi-hegy tetején mért adatot is nevezhetnénk budapesti értéknek

Ismerem az elõadássorozatot, mindenkinek tudom ajánlani

Az is jellemzõ, csak nem mezo, vagy makrokörnyezetre jellemzõ, hanem mikrokörnyezetere. Tulajdonképpen csak mikrokörnyezetek léteznek. Ilyen értelemben tehát minden adat jó adat, amennyiben a hõmérõ jól van kalibrálva. Ostobaság lenne elvárni például, hogy egy település minden pontján ugyanazt a hõmérsékletet mérjük. A jövõ éppen abba az irányba mutat, hogy a hõmérsékleti (és komfortérzeti) elõrejelzések helyi színtûek legyenek. Én pl el tudok képzelni olyan városi elõrejelzést, amelyben a mikroklimatikus tényezõk is szerepet kapnak. Egyszer láttam egy budapesti körzeti elõrejelzést a TV-ben. Ezeket kellene pontosítani.

Bob Carter professzor elõadása a globális felmelegedés összefüggéseirõl (angolul), a négy rész sorban:
Link
Link
Link
Link

Floo: a negyedik rész elsõ három perce szerintem tetszeni fog neked, a rosszul kiépített amerikai állomáshálózatról mutat be egy-két kirívó példát.

"A "rossz" helyek alatt pedig azt értettem, hogy gondolom végeztek az állomás végleges kijelölése elõtt párhuzamos méréseket annak érdekében, hogy ne fals adatok szülessenek."

Hát hogyne!
Elég naiv vagy Kedves Stelvio!
Ezek szerint nem követted figyelemmel a többi fórumban általam leírt kritikán aluli állomástelepítési gyakorlat gyümölcseit.
Nemhogy párhuzamos mérések nem születtek, hanem semmilyen körültekintés, semmilyen szakmai megfontolás nem volt az állomások telepítésénél. Ezek azt gondolták, hogy teljesen mindegy, hogy egy adott térségen belül hova teszünk állomást.
Erre nagyon jó példa, hogy miután a Lenti városában lévõ állomás megszûnt, az állomástelepítõ "szakemberek" lejöttek Lentibe, és fel akarták tenni az állomást Lenti-hegyre, egy kiváló fagylefolyású dombtetõre. Mivel ez ilyen-olyan okokból nem sikerült, így "eben-guba" alapon levitték Iklódbördõcére, a környék egyik legnagyobb fagyzugába. Gondolván, hogy tökmindegy.
Nagykanizsán 60 éves fûzfák árnyékában mérték a napfényt (és az ott árnyékban mért(saccolt) alacsony napfényértéket kivetítették az egész térségre, és ráfogták, hogy itt keveset süt a nap...), a Pécs-pogányi állomást a kifutópálya mellé tették néhány méterre, a szolnoki állomás mérõmûszerérõl láttam képet, vicc kategóriáját képezi, a szegedi állomás az 50-es évek elõtt az egyetem épületének tetõteraszán volt Link , a kaposvári állomás a szennyvíztelep közvetlen közelében van, a teveli állomás mellé hatalmas silótartályokat építettek, azóta az ottani maximumok átlaga fél fokkal emelkedett, a szentkirályszabadjait szintén közvetlenül egy óriási betonplacc mellé tették, a káldi automata egy üvegház mellett van közvetlenül, több érdekes, kiugró maximumérték is megfigyelhetõ ott ennek következtében.....és így lehetne folytatni a sort a végtelenségig.
Rengeteg állomást felkutattam az elmúlt években, rengeteg történetet hallottam az állomások körüli komikus esetekrõl, rengeteget mértem sajátkezûleg is, amik tovább erõsítették bennem az itt általam állítottakat..
Úgyhogy hiú ábránd azt gondolni, hogy a legminimálisabb körültekintés is jelen van az állomások telepítésekor.
Ezeket a hibákat még tetézi, hogy a beérkezõ adatokat teljesen gépiesen kezelik, tökmindegy mit, miért és hogyan mértek, egy kalapba dobják õket, felviszik egy térképre, és kész Magyarország klímatérképe.
Az adatok kezelésérõl is olyan történeteim vannak, hogy amikor meghallottam õket, minden hajszálam az égnek állt.
Persze fontos, hogy egy állomás mellett legyen út, legyen áram, legyen biztonság, legyen telefon, de ha ezek mellett a szakmai kritériumok nincsenek meg, akkor az egész nem ér semmit.

És ez világszerte hasonlóan lehet, ebbõl csak le kell vonni azt a következtetést, hogy a hõmérsékletmérésekre alapozott elméletek egy az egyben nem használhatóak semmire.

Persze aki nem járt utána úgy, mint én, az úgy gondolja, hogy minden rendben van, és minden úgy mûködik, ahogy kell, és ezek az adatok megbízhatóak. Hát sajnos nem így van!

Az adott környezetre nem jellemzõ.
Pl: Nekünk Balatonakarattyán a magasparton van egy kis nyaralónk, ami egy domb árnyékában bújik meg, így itt 2-3 fokkal mindig alacsonyabb hõmérsékletet lehet mérni, mint Akarattya más pontjain. Ezek az adatok fals adatok lennének, ha az akarattyai hõmérsékletet ezzel az egy adattal kellene bemutatni.
De a siófoki obszervatórium hõmérsékletadatait is nevezhetjük falsnak, mert legfeljebb a vízparti helyzetet mutatja, miközben Siófok 95 százalékán attól azonos irányú eltérést mutatnak az adatok. Mint tudjuk, nyáron hût, télen fût a Balaton, kivéve, amikor jégolvadáskor télen is hût. Persze, részben érthetõ a telepítés, hiszen egy nyaralót az érdekel, hogy a vízparton mi a helyzet.

Milyenek a fals adatok?

Én nem erre gondoltam, hanem arra, hogy a 3 évszázados adatokkal megjelenített állomás mindegyike pozitív torzítást mutat.
Ha lennének országosan elérhetõ adatok - 93 állomás napi átlagából -, akkor pedig nyilván inkább negatív irányba torzíthatna a 100 éves adatsor, mert a fagyzugos helyek száma a nagy egészen belül megnõtt.
A "rossz" helyek alatt pedig azt értettem, hogy gondolom végeztek az állomás végleges kijelölése elõtt párhuzamos méréseket annak érdekében, hogy ne fals adatok szülessenek.

Nincsenek "rossz helyek". Minden mérési hely egyedi, sajátos mikroklímájával együtt. Csupa jó adatsorokból is lehet helytelen messzemenõ következtetéseket levonni. Attól, hogy a legtöbb állomás áthelyezésre került, az adatsorok még "jók", csak éppen nagyléptékû változások alátámasztására szerintem használhatatlanok.
Szegeden például ott van a repcetábla, ami körülöleli az állomást. A kifejlett repcetábla egészen más mikroklimatikus körülményeket teremt, mint aratás után a száraz tarló.
Valószínûbb, hogy van hõmérsékleti eltérés az aratás elõtti és az aratás utáni mérésekben, mint hogy nincs. S hogy ehhez balfácánnak kell-e lenni vagy sem, ki-ki döntse el maga.

Alapvetõen túlokoskodottnak tartom, amikor egyirányba mutató adatsorokat ilyen kifogásokkal kérdõjeleznek meg. A te jellegzetes példáid általában hegy vagy domb és fagyzugos völgyekre vonatkozik, amelyrõl Szeged vagy Debrecen esetében nem beszélhetünk. Azt viszont nem feltételezem, hogy akkora balfácánok dolgoznának az OMSZ-nál, akik csupa rossz helyet választanak ki állomásnak.
Egyébként kíváncsi lennék, milyen adatsorra hivatkozol a met.hu-n, ha nem a szegedi, pesti vagy debreceni adatokkal dolgoztál? Más 100 éves adatsorról nem tudok. Remélem, nem egy homályos grafikonnal?

Pontosítok, a Balti tenger teljes befagyása nem lehet elõfeltétel, mert még a 18. század elején sem volt példa erre. Bár a Finn öböl, a Rigai öböl és a Bothniai öböl befagyott, a Dán szorosokkal együtt.

Nem Becsehelyen, hanem a met.hu-n lévõ adatokból számoltam ki az országos átlagot 2000 óta eltelt évek teleit és nyarait hasonlítva a korábbi átlagokhoz.
A szegedi adatsor hivatalos és egyértelmû, de ha Te mersz támaszkodni egy, a belvárosban meg a tetõn meg kitudja hol és hogyan nem mért adatokból egy homogenizáltnak nevezett, valójában inkább összekutyult (próbálok nem durvább szót használni a homogenizációs tevékenységre, pedig van rá egy jó szavam...) adatsorra, akkor gratulálok.
A szegedi adatsor talán-talán 1951-tõl érdemes arra, hogy valamit kezdjünk vele, mert azóta nem változott a mérési hely lényegesen.
Sokan számolgatnak meg kalkulálgatnak ezekkel az adatsorokkal, de tudni kell róluk, hogy elképesztõ hibákkal terheltek. Lényegében túlzás nélkül csak tájékoztató jelleggel érdemes adatokat egy az egyben felhozni bármi bizonyítására.
Kicsit tájékozódj afelõl, hogy hol méregettek korábban és miket, illetve hol méregetnek jelenleg is, meg elemezzed a homogenizációnak nevezett mûveletet, és akkor nem nevezel majd egyértelmûnek olyan adatsorokat, amik csak abban egyértelmûek, hogy egyértelmûen nem megbízhatóak semmilyen tekintetben.

Azért egészítettem ki a hozzászólásom, mert olyan következtetés, amelyet te levontál, tehát, hogy a gleccserek 99.9%-a olvad, illetve hát mondjuk úgy, tendenciáját tekintve folyamatosan veszít a térfogatából, szerintem nem levonható következtetés. Ez olyan, mintha én azt állítanám, hogy mivel vannak növekvõ gleccserek, éppen ezért a globális felmelegedés butaság. Csupán szerettem volna rávilágítani arra, hogy növekvõ gleccserek igenis léteznek. Utaltam arra is, hogy a gleccserek feltérképezése és figyelése sem megoldott még, éppen ezért komolyan vehetõ adatsor sem áll rendelkezésre, de utaltam arra is, hogy a negatív visszacsatolás miatt a kép csalóka lehet. Magam is feltehetném a kérdést, hogy akkor melyik is név szerint az a 159.840 gleccser, amelyik olvad. Mondjuk közben gondolkodtam azon, hogy végül is az ûrbõl kiszûrhetõek lennének a gelccserek, tehát elvileg megfigyelhetõ lenne a változás éves szinten összesítve.
A fagyi effektusról tud valaki valamit mondani? Szibéria nem volt túl bõbeszédû

Szerintem annál több, mert ha jól értem, akkor pl. az új-zélandi Déli-Alpokban mind a 48 gleccser növekszik.

Izgalmas kérdés, hogy vajon milyen feltételek játszanak szerepet a Baltikum felett kialakuló, masszív anticiklonok kialakulásában. Véleményem szerint a Balti tenger teljes befagyása és a jégen vastag hótakaró kialakulása lehet az egyik ilyen tényezõ.

Makroszinoptikus helyzetét tekintve úgy látom, hogy a pápai 1929 februári -10.5-ös átlag egy tartós és masszív anticiklonnak köszönhetõ , melynek középpontja a Baltikum felett tartózkodott 5-és 20-a közt. Emiatt az áramlás tartósan keleti, vagy északkeleti volt hazánk felett.

A jégtakaró horizontális növekedésébõl az elsõ gondolatomban arra következtettem, hogy vertikálisan sem ellenkezõ a tendencia. Bár, miért ne?

Ez a grafikon kellõen megtévesztõ. Felületesen nézve nem derül ki belõle a lényeg.
Én a met-honlap adatai alapján számoltam ki, s azt tudom hitelesnek tekinteni. A 70-es évek óta minden évtized teleinek átlaghõmérséklete magasabb, mint azt megelõzõen a legenyhébb évtizedé is.

Igazad van, túloztam. Ezek szerint az általad említett mintegy 160 ezer gleccserbõl 13 esetében beszélhetünk növekedésrõl, azaz 1000-bõl 1 sem.

A telek Magyarországon az 1910-es évek óta gyakorlatilag nem melegedtek, az utóbbi 30 évben pedig semmit. Szemléltetés gyanánt itt van pl. a debreceni adatsor, eredeti mérések:

Azért választottam Debrecent, mert az ottani állomás mindössze 2 alkalommal került áthelyezésre. Az 1850-es, 60-as években a belvárosban folytak a mérések, a város népessége azonban ebben a korban még igen alacsony volt (15-20 ezer fõ). 1868-tól 1950-ig Pallagon, majd 1950-tõl a repülõtéren kapott elhelyezést az állomás. Pallag híres volt igen alacsony minimum hõmérsékleteirõl, több országos hidegrekordot tart a mai napig (érdemes utánanézni).

Az OMSZ 15-16 állomása helyett személy szerint kb. 30 állomásról rendelkezem hosszú adatsorokkal - saját gyûjtés és feldolgozás, sajnos egyelõre félkész állapotban.

A belinkelt ábra szerint az Antarktisz körüli tenger jéggel borított területe nõtt, nem pedig az antarktiszi kontinensé.
Ez még akár azt is jelentheti, hogy az Antarktiszon (a kontinensen)csökkent a jégtakaró térfogata. Általában az lenne a megnyugtatóbb, ha nem a jégtakaró felülete nõne a pólusokon, hanem a térfogata (pár nappal ezelõtt ezt pedzegette Szibéria is).
A gleccserekrõl: a közelünkben (ami minket legjobban érint) az Alpokban igenis csökken a gleccserek térfogata. Ez leginkább azt jelzi, hogy a nyarak melegebbek lettek a környékünkön (május és szeptember között egy-egy kiugróan meleg periódusban rengeteg jég elolvadhat).
A klímaváltozás kapcsán pedig: ha tényleg melegedik az éghajlatunk, akkor valószínûbb, hogy a nyári nagyobb melegek és nem pedig az enyhébb telek fognak jobban "fájni".

Becsehelyen biztos - bár meglep, hogy 100 évvel ezelõttrõl is vannak adataid -, országosan azonban éppen 0,8-del melegebbek a telek (Szegeden és Debrecenben is). Ezek az adatsorok ugyanis legalább egyértelmûek, és hivatalosak.

A végtelenített eszmecserét felváltom a néhány nappal ezelõtti írásom folytatásához, azaz az Arktisz körüli jégborítás már a 2005-ös értéket is meghaladja: Link

"senki sem vitatja, hogy a légkör CO2 tartalma folyamatosan nõ és ennek következményei vannak és lesznek. Például beállhat egy olyan önnmagát erõsítõ effektus, mint az észak-ázsiai tundra olvadása"

...vagy az antarktiszi jégkiterjedés jóval az átlag feletti alakulása... Link

1929:-10,3
Februári átlagok Pápán:
1901-50 0,5
1971-2000 1,3
2000-2008 2,4
1951-2008 1,6 fok
A téli középhõmérséklet ebben az évszázadban (1,2 fok) már 1 egész fokkal több,mint a múlt évszázad elsõ felének téli átlaga(0,2 fok).
(OMSZ adatok)
A gleccserekrõl meg nem sok szót ejtettünk mostanában(ellentétben a sarki jéggel).Sokan átestek a ló túlsó oldalára,ezért említettem meg.Már az újabb jégkor víziója lassan ugyanolyan teret kap,mint a felmelegedési katasztrófa hirdetése...

Egy érdekes cikk a víz és klímaváltozás összefüggéseirõl:
Link

Tisztelt észlelõtársak.
Itteni kezdõ fórumozóként elkövettem azt a hibát, hogy nem ott mondtam el azt, amit akartam és köszönet a moderátornak, hogy ide helyezte.
Örömmel olvastam, hogy élénk eszmecsere alakult ki az éghajlatváltozásról. Talán javasolhatom, hogy a véleményalkotásoknál az objektív mérési adatokat, valamint azokat a jelenségeket vegyük figyelembe, amit vagy magunk, vagy mások észleltek. Azaz, ha ezekbõl vonunk le következtetéseket, akkor járunk el helyesen, vagy ha úgy tetszik tudományosan. Ne vegye ezt senki kioktatásnak, mert nem errõl van szó, a téma (ami tényleg húsbavágó!) tárgyalása ugyanis megköveteli ezt bárkitõl.
Szerintem a Föld átlaghõmérsékletének 0,8 fokos emelkedését kár vitatni, ugyanis az idõjárás alakulásának folyamatos megfigyelési adatai ezt alátámasztják. Lehet itt vitatni, hogy ennek megállapítása során, milyen tényezõk befolyásolhatják a mérések pontosságát, de talán mi ne legyünk pápábbak a pápánál. Azaz fogadjuk el ezt az értéket, úgy is, mint egy olyan figyelmeztetést, ami a további emelkedésnek egy idõ után egyre exponenciálisabbá váló súlyos következményeivel járhat. Ugyanis gondolom, senki sem vitatja, hogy a légkör CO2 tartalma folyamatosan nõ és ennek következményei vannak és lesznek. Például beállhat egy olyan önnmagát erõsítõ effektus, mint az észak-ázsiai tundra olvadása, melynek során nagymennyiségû metángáz kerül a légkörbe. Mivel a metán üvegházhatása négyszer annyi mint a CO2-é, annak az lesz a következménye, hogy felgyorsul a globál átlaghõmérséklet emelkedése és akkor már nem lesz fikció akár a 4-5 fokos hõmérséklet sem. Vagyis részemrõl sem önmagában a széndioxidot kiáltom ki egyedüli okozónak, hanem csak arra kívántam rámutatni, milyen veszélyes folyamatok is elindulhatnak, ha pl. ezen két tényezõ hatása összeadódik. Az, hogy akár a kyotói és a mostani nemzetközi tanácskozásokon az ott résztvevõ politikusok komolyan veszik ezt a globális problémát, a döntéseik nyomán megjelent vállalások tanúsítják. Olyannyira, hogy a legpocsékolóbb nagyhatalom mint az USA is kezd felébredni és rádöbbenni arra, hogy már nem folytathatja úgy a pazarlást, más mellett az energiával sem, ahogy korábban.

Mintegy 160.000-re becsülik. Tudomásom szerint több program is foglalkozik már a felmérésükkel, a mûholdas adatokat vetik össze a korabeli feljegyzésekkel. Ez nem könnyû munka, hiszen gyakran csak helyszínen lehet megállapítani a fogyásra utaló jeleket, felhasználva persze a korabeli feljegyzéseket is. Szóval a kép megint csak árnyaltabb annál, hogy merész kijelentéseket tegyünk. Ezen kívül van olyan elmélet is, amely szerint a globális felmelegedés egyes gleccserek növekedést idézheti elõ (negatív visszacsatolás), amely egybecseng azzal, hogy a melegedéssel növekvõ légköri aktivitás és az ezzel járó csapadéknövekmény elõsegítheti a hó és jégképzõdést a hegyekben és a pólusokon. Így furcsa módon pont hogy a növekedés utalhat arra, hogy valami nincs rendben.

Hány gleccser van a világon?

Viszont akkor helyesebb lenne idõjárásváltozásnak, és nem klímaváltozásnak nevezni.
Viszont ezekrõl a változásokról nem nagyon látok semmi irományt.

a múlt század elejéhez hasonló februári -10 fokos havi középhõmérséklet Pápán melyik évben volt? Esetleg válaszolj az idõjárási visszatekintõben.

"1000 gleccserbõl 999 csökken és 1 gyarapodik". Mindenesetre itt egy lista, amely alapján ez a kijelentés megkérdõjelezhetõ. A jelenleg növekvõ gleccserek listája: Link

A Co2 szint növekedése kapcsán magam is úgy vélem, hogy ez játék a tûzzel, és jobb lenne ha innentõl kezdve egy árva molekulával sem segítenénk be a természetnek a CO2 szint terén. Azok az adatok, amelyek viszont felhasználásra kerülnek a globális felmelegedés kapcsán, finoman szólva sem annyira meggyõzõek, mint amilyen meggyõzõdéssel tálalják õket.

Soha nem jelentek ki hasracsapva semmit, kiszámoltam.
A nyarak átlaghõmérséklete 1,5 fokkal nõtt, a teleké pedig 0,2 fokkal, az a 0,2 foknyi emelkedés pedig szinte változatlanságot jelent.

A gleccservisszahúzódásokat ki bagatellizálta?

Egyetértek. Az éghajlatváltozást szerintem is a légköri helyzetek, a különbözõ makroszinoptikus helyzetek eloszlásában bekövetkezõ változások jelzik igazán.

Azt nem tudom, milyen adatokra alapozod, hogy a telek nem lettek melegebbek. Hasra csapva persze bármit ki lehet jelenteni, de a mérések éppen az ellenkezõjét bizonyítják.
A Földön tapasztalt 0,8 fokos melegedés pontosan megfelel a mo-i téli méréseknek is. A két adat egybeesése persze lehet véletlen, de azt állítani, hogy a teleink átlaghõmérséklete éppen olyan, mint a 70-es évek elõtt volt, az teljesen megalapozatlan.