Kérdések és válaszok

Sziasztok!
A kérdésem az lenne, hogy mi várható a jövõ utáni hét elejére (29., hétfõ)? Tudom, hogy még korai a kérdés, de hátha valaki lát valamit elõre.
Köszönettel: Péter

Szabadtéri programunk lesz Balmazújvárosban délutántól éjfélig.

Megázunk? Elfújja a sátrat a szél?

Bizony, a melegszektor igazi zivatar-játszótér (lehet)

Aha, köszi.

Igen, mivel nedves, labilis, meleg levegõ érkezik, áramlik be kelet, délkelet felõl hazánk fölé, így ez attól függetlenül, hogy melegfront lesz, "teret" ad majd fõként helyi záporok, zivatarok kialakulásának, "trópusi", fülledt idõjárás kialakulásának.

Egyébként akkor is lehetnek záporok, zivatarok hogyha nincs front felettünk. Például: orográfia.

A melegfrontban elõfordulnak zivatarok? Nekem ez furcsán hangzik a tapasztalataim alapján, de lehet hogy így van.

Köszönöm antibulvar és floo a szélre vonatkozó válaszokat!

Köszi a kimerítõ választ!

Nálam ez úgy mûködik, hogy elõször az udvarunkon nézek körbe, aztán kimegyek a térre, végül a mûholdképre is rá szoktam kukkantani, olyankor, amikor mondjuk nem tudom eldönteni, hogy közepesen vagy erõsen felhõs-e az ég.

A panellakók, a kisvárosiak és a falusiak ilyen szempontból elõnyben vannak.

No igen...ez így elég érdekes kérdéseket vet fel.
Ez az egész dolog a meteorológiai állomásokra van kitalálva, ahol feltételezhetõ egy optimális alaphelyzet: vagyis hogy az észlelést nyilván olyan helyen végezzük, ahol házak, fák stb. nem zavarnak be, és így körös-körül a horizont felé viszonylag zavartalan kilátás nyílik. Vagyis nem fordul elõ olyan dolog, hogy pl. a házak az ég nagy részét eltakarják, és akkor a maradék 2/8-on Cb van, és akkor borult...Szóval ilyen nincs, azért ezt mindenki beláthatja.
Más kérdés, hogy ez az optimális helyzet valójában mennyire teljesül: annyit mondhatunk, hogy nálunk sem (és így valószínûleg a világ többi részén sem) mindenhol, de azért jó közelítéssel igaz. Így ha olyan fordul elõ, hogy a horizontok felé nem látszanak már kisebb részek, akkor természetesen a kitakart területet nem tudjuk figyelembe venni, és abban az esetben életbe léphet ez a "belátható rész" szöveg. (De vannak olyan helyzetek, amikor az ember még ilyenkor is próbál nyilván mérlegelni, és valahogy mögé látni a dolgoknak.)
De ez a kritérium még csak nem is ezekre az esetekre vonatkozik elsõsorban, hanem tényleg azokra, amikor nagyon homályos, párás idõ van, és amiatt a horizont felé esõ részek már nem láthatók, beleolvadnak ebbe a szutyokba, ami lent van - ilyen lehet pl. a lentebb említett vulkáni hamufelhõ is.

De válaszolva a kérdésre: így mindennapi észlelésre vonatkoztatva a dolgot, háát...ha csak 1-2 okta látszik a házaktól, akkor azt tanácsolom, inkább keress olyan helyet, ahol több látszik, különben elég fals lehet a becsült mennyiség.

Szóval, ha háza takarják ki az eget, akkor is a belátható részt kell nézni.
És ha kis részen látom csak az eget és azt pont egy hatalmas Cb borítja be teljesen, akkor borult eget kell megadni?

Köszi!

Értem, köszönöm a válaszokat!

Igen. A borultság becslését mindig a belátható égbolt arányában kell végezni.

Ha mondjuk kitakarja az égbolt felét a hamu, akkor a megmaradt "tiszta" eget veszik teljesnek és azt osztják 8 részre a borultság megállapításához?

Így van, egyedül a 04-es jelenidõ az, ami lefedi ezt, ám felhõként nem adják meg.

Felhõként nem hiszem, hogy megadják. Fõleg, ha nem vízcseppekbõl jött létre, hanem tömény hamu. Jelenidõben igen. 4-es, azaz füst vagy vulkáni hamu (csökkent látási viszonyok) . Többek között Mexikóban és Lengyelországban láttam már ilyen jelenidõt. (De azok valószínûleg a füstre vonatkoztak.)
Szerk: Meg még vannak valamilyen speciális jelenidõk, ahol pl. a Szt. Elmo tüzét is megadják, ha van. Talán itt is van erre vonatkozó dolog, de a könyvem nincs itt, így nem tudom. Ez a csoport a felhõcsoport után jön (9-es kezdettel), de itthon ilyet még nem láttam.

Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#14793 - 2009-06-15 13:29:53)

Most hogy kitört a Szaricsev-tûzhányó eszembe jutott egy kérdés: a hamufelhõ melyik felhõfajtába sorolható? Pyrocumulus? Ezt hivatalos észlelésben hogyan adják meg?

8-tól 8-ig, hiszen elég furán nézne ki, ha az éjfél utáni csapadék a jelenségeknél, csak másnap szerepelne, a csapadék mennyiség meg aznap.

A napi adatok feltöltésénél a Jelenségeket éjféltõl éjfélig, vagy 8 órától másnap 8 óráig kell beírni, mint a csapadékmérést? Pl. ma 8 óra elõtt, 7:30-kor volt egy zápor, azt a Jelenségeknél a mai vagy a tegnapi naphoz kell beírni?

Ez baromi jóó! Nem is tudtam, hogy Sylvester Stallonénak ennyi köze legyen a meteorológiához és a szelekhez! Mert a sífelvonót még megértem...

Antibulvárt kiegészíteném még annyival, hogy reggel felkel a nap, elkezd melegedni a talaj és a közvetlenül felette lévõ levegõ, ami elkezd felfelé emelkedni. Ez a felfelé emelkedõ "légoszlop" aztán belekapaszkodik a magasban fújó szélbe (úgy képzeldjed el, mint a fogaskerekeket, vagy mint amikor Sylvester Stallone felugrik a sífelvonóra, és a sífelvonó viszi magával a rajta lógó Sylvester Stallonét), és a magasban fújó szél elkezdi cipelni az alsó légoszlopot, ami ezáltal mozgásba lendül: szél keletkezik. Aztán a nap lemegy, az alsó légoszlop elkezd hülni, és amikor elég nehéz lesz (mivel a hidegebb levegõ nehezebb), elszakad a magasban áramló levegõtõl (Sylvester Stallone leugrik a sífelvonóról), és külön életet él tovább az éjszaka folyamán.

A nappali órákban azért erõsebb a szél, mert a Napból érkezõ besugárzás miatt a rétegzõdés az alsó légrétegben erõsen labilissá válik. Ez kedvez a nagy függõleges kiterjedésû örvények kialakulásának, ami miatt a magasban lévõ szél könnyebben lekeveredik a felszín közelébe.
A magasban tehát - ami nem is olyan "magas" egyébként, hanem akár már 7-800 méteren is -, ha egyéb befolyásoló tényezõ nincs, akkor éjszaka is ugyanolyan erõs szél fújhat, mint nappal, miközben a felszín közelében jelentõsen gyengül a légmozgás.

Tudja valaki,hogy van-e tudományos magyarázata annak,hogy este mint most is leáll a szél?

De megvan, 20060629 0700-0945, 0845-1130, 1445-1730, 17-1945
valamint van a 28-i grazi szörnyrõl is 1745-2030-ig.

Nekem ezek a horvát radarképek vannak meg tavaly nyárról: Link
Dabrony: neked mióta vannak lementett radarképeid? 2006. június 29-rõl a reggeli órákról (6 és 9 UTC között, de a 7:45-ös és a 8:15-ös kép nekem is megvan) nincs véletlenül sima vagy animált radarképed? Vagy ha bárki másnak van, az is jó, a lényeg, hogy horvát legyen.

Egyszerû "mezei" mûanyag mérõm van, de annak is meg lehet oldani a párolgásvédelmét, gondolom.

A párolgási veszteség egy Hellmann esetében még forró idõben is egészen minimális, ellenben a mûanyag mérõk esetében bizony már számít.

Nekem vannak elmentve horvát radaranimok, írj privit melyik dátum kellene, ha tudok segítek...

Igen sok zavaró tényezõ lehet, jobb lesz ha csak a fórumokba írom be a mérést.
A föld a vasút fölött van egy keletre lejtõ lankás domboldalon. A vasút túloldalán mesterséges tó is található.
Kb. itt lenne a mérõ a bokrok között: Link

Illetve ha 1 hétig nem mész ki megnézni, tele van vízzel, és közben belefullad egy veréb, vagy beleesik egy levél, ami eltömi a nyílást, az akkor bukta.
Szõkéd látom jó kis dombos-völgyes helyen van, milyen terepen van a földetek?

Hát, nem tudom, ha mondjuk hétfõn esik bele 3 mm, és például szombaton kimész, már nem biztos, hogy annyi lesz benne mert párolog, nem lenne hiteles szerintem.

Van egy kis földünk Szõkéden és felszabadult egy csapadékmérõm, így gondoltam kihelyezem oda. Általában csak hetente/hétvégén tudunk kiutazni a családdal, ekkor tudnám megnézni mennyi esett a mérõbe. A kérdésem, hogy ezt valahol lehetne-e itt rögzíteni éghajlati adatként vagy csak a fórumba írjam majd be a mérési eredményt?

Hát nem is nap, konkrétan a tavalyi-tavaly elõtti nyár érdekelt volna, ha lenne archívum és meglenne.Na mindegy ,köszönöm a választ!

Régebben már én is keresgéltem, de szerintem nincs, vagy valami nagyon eldugott helyen van.
Nekem viszont a tavalyi évtõl kezdve van lementve néhány napról horvát radarkép, ha esetleg egy-egy konkrét nap kéne, meg tudom nézni, hogy megvan-e. Illetve ha jól tudom wetsom szokott még néha horvát radaranimációkat lementeni, fõként amikor délnyugaton van esemény.

Szomszédos országok radarképeibõl nincs archívum?
Fõleg Horvát.o vagy Szlovénia érdekelne...

Ezek szerint lehetséges az, hogy Soltvadkerten OMSZ állomás is van, meg ilyen bigyusz is? Vagy lehet, hogy ennek a cégnek az állomása az OMSZ-nak is küldi az adatokat? Márpedig szélmérõnek kell lennie Vadkerten. Ez nekem egyre kínaibb.
Illetve a térkép mellett van két kép is. Nem tudod, hogy melyik állomások képei azok? Mivel nekem egy picit ismerõs a második képen látható épület.

Térképen:Link

OMSZ állomás nincs!Tasson van legközelebb állomás (hogy OMSZ-os vagy nem, azt nem tudom), de ott sem láttam szélmérõt.
A vízügynek van állomása nálunk, majd valamikor felkeresem.
De az adatait nem tudom, hol lehetne elérni, az oldalukon nem találtam.

Akkor menjünk át az agrometbe!
Ott reagálok!

Találtam egy írást a neten a klímaváltozás szõlõtermesztésre gyakorolt hatásáról, Gondolom Téged is érdekel Link Egyébként egy másik, a Huglin-féle heliotermikus index is szerepel benne.
Elnézést a Mod.-októl, lehet, hogy ez már az agromet. fórumba való.

Hmm, hát igen, ez jó kérdés.
Erre talán Branas tudna választ adni.
Talán gyakorlatiasabb, és kifejezõbb (számolnak benne a csapadékkal is) lehet a bioklimatikus index= (Teljes hõösszeg*tényleges napfénytartam)/(tenyészidõ csapadéka*tenyészidõ hossza*10)

Nade annak mi értelme van?
Olyannal számolunk, ami nem is valós, nem is létezik?

A nappalhosszúság csillagászati értelemben. Magyarul, amennyi a napfénytartam lenne, ha soha nem lenne egy szál felhõ sem.

Hát nem egyszerû, de persze, érthetõ!
Köszönöm!
Még egy kérdés, és jóéjt: mi az, hogy lehetséges napfénytartam??

Tenyészidõszaki lehetséges! napfénytartam.
A tenyészidõszak kezdetét viszont interpolációval számítják, úgy, hogy veszik március hónap átlagT-ét, valamint április hó átlagT-ét. A márciusi átlagT-ét március 15.-i Tnek, míg április átlag T-ét április 15.-i Tnek veszik. A kettõ különbségét elosztjuk 30-al, megkapjuk a napi növekményt, és ezzel számolva a márciusi átlag T-hez hozzáadogatva, (márc15.-tõl) amikor a napi átlag 10°C fölé kerül, az a nap lesz a tenyészidõ kezdetének elsõ napja. Ugyanígy történik az utolsó nap kiszámítása is.
Remélem érthetõ

Köszönöm a segítséget!
A többi nem kell, ez is sok lesz így hirtelen, mert pl. Nagykanizsa hõ-és fényindexét akarnám kiszámolni a nagykanizsai állomás adatai alapján, de azt még nem tudom hogyan!?
A lehetséges napfénytartam évi vagy tenyészidõszaki?

Na azért, nem is értettem, hogyan jön ki akkor olyan kicsi szám, így már világos!

Bocs, csak sikerült elrontani.
Szóval X*H*10 a mínusz hatodikon.

Üdv!
Hõ és fényviszonyindex: Mi ezt szõlõtermesztésbõl tanultuk.
A klasszikus (Branas-féle)hõ és fényviszonyindex képlete:
Inf= X*H*10 a hatodikon. Ahol: X a hatásos hõösszeg (10°C feletti napi átlaghõmérsékletek összege, vagyis teljes hõösszeg-10°C), H a lehetséges napfénytartam. Magyarországra a 3,5 és a 4,2 közötti érték jellemzõ. És úgy tanítják, hogy 2,6 alatt szabadföldi szõlõt nem lehet termeszteni.
Még számolnak: Huglin -féle heliotermikus indexet; Csapadék-hõviszonyindexet; Hidrotermikus koefficienst; Bioklimatikus indexet.
Remélem segíthettem. Ha gondolod, a többit is leírhatom.

Nem tudja valaki, hogy mennyi esett tegnap (06.11.) az NHH-n?