Agrometeorológia
Ok.-é! Szia! Hogy állnak a budai hegyek nyugati oldalán a gyümölcsfák?

Amúgy nem vagyok híve a sok permetezésnek, de amit megelõzés szinten elvégezhetõ, azt meg kell csinálni. Tehát sziromhulláskor, és gyümölcs zsendüléskor érdemes egy kombi rovarölõs, de elõírt %-ban lefúlni a termõfákat. ( malinga meggynél volt tavaly beszõrösödött moníliás utó fertõzés éréskor)

"Na épp itt a bibi, nem tudható, hogy teljes és elhúzódó virágzáskor és utána nem-e romlik el az idõ. "
Bocsánat hogy itt helyesírásos emberkét játszom, de a nem-e szócskán megakadt a szemem.
Helyesen : és utána nem romlik-e el az idõ!
Ige után kell kapcsolni az -e képzõt.
Bocsánat hogy itt helyesírásos emberkét játszom, de a nem-e szócskán megakadt a szemem.
Helyesen : és utána nem romlik-e el az idõ!
Ige után kell kapcsolni az -e képzõt.
Bölkének; a mostani lemosó permetezésnek két haszna is van, - olyan mint a szenteknél a lábmosás - lemosni a múltév rosszaságait.
Rügypattanás idején a rezes, és vagy kénes- olajos (Agrol+, Nevikén) már alapjában blokkolja az áttelelõ gombás, tojásos petés fertõzéseket. Ajánlott akkor is, ha nincs idõnk a pikkelyes elhalt háncsot lekaparni mûvészi tisztaságra.
Ha nálad még nem volt tavalyi fertõzés monília-lisztharmat, helyileg szerencsés vagy. De visszanézve az elmúlt tavaszokat, országosan szerencsénk volt, pont a gyümölcsfák virágzásakor nem volt nagy hideg, és tartós esõ-pára (1-3 nap). Na épp itt a bibi, nem tudható, hogy teljes és elhúzódó virágzáskor és utána nem-e romlik el az idõ.
Az ilyen lemosók után nyugodtabb vagyok, és csak ha beront az esõs párás nap virágzáskor, és sziromhulláskor érdemes egy szisztematikus, felszívódó szerrel lefújni a csonthéjasokat.( már nem rézzel-kénnel, mert lepörköli a gyönge virágot,levélkét)
Rügypattanás idején a rezes, és vagy kénes- olajos (Agrol+, Nevikén) már alapjában blokkolja az áttelelõ gombás, tojásos petés fertõzéseket. Ajánlott akkor is, ha nincs idõnk a pikkelyes elhalt háncsot lekaparni mûvészi tisztaságra.
Ha nálad még nem volt tavalyi fertõzés monília-lisztharmat, helyileg szerencsés vagy. De visszanézve az elmúlt tavaszokat, országosan szerencsénk volt, pont a gyümölcsfák virágzásakor nem volt nagy hideg, és tartós esõ-pára (1-3 nap). Na épp itt a bibi, nem tudható, hogy teljes és elhúzódó virágzáskor és utána nem-e romlik el az idõ.
Az ilyen lemosók után nyugodtabb vagyok, és csak ha beront az esõs párás nap virágzáskor, és sziromhulláskor érdemes egy szisztematikus, felszívódó szerrel lefújni a csonthéjasokat.( már nem rézzel-kénnel, mert lepörköli a gyönge virágot,levélkét)

A január végi közvetlen földbe vetés (chili magok), nagyon katasztrofális véget értek. Nem is kelt ki jó része, a magok elfeküdtek, részben penészedtek, valami apró hernyó szerû is mozgolódott. Szóval borzalom volt. Saját kerti föld, (tavalyi, már használt...) natúr tõzeg és perlit volt a keverék. A fûtõtesthez amennyire közel tudtuk tenni úgy raktuk. De február második felében a kikeltek is elkezdtek dõlni. Persze rengeteg hibát vétettünk, de még idõben észbe kaptunk.
A tálcákból a magokat egyesével kibogarásztam (jó móka volt vagy 4-500 magnál), a még élõ növényeket átültettem. A perlit maradt, a tõzeget kihagytam, a kazánban lévõ parázson pedig sütöttem frissen szedett, szitált komposztot. A perlit-komposzt aránya 50-50%.
A még ki nem kelt magokat fajtánként válogatva propagátorba tettem (passzív, nincs fûtése, majd jövõre lesz...), kiegészítettem a kinyiffant fajtákból új magokkal, majd a fûtõtest fölé pár kartonlap szigetelésével melegítettem a csíráztatót.
Ami mag kikelt, az ment a tálcákba az átültetett növények mellé (volt ami már nem bírta ki és meghalt, hiába került új földbe). Rendszeresen csalán-zsurló fõzettel locsolom, a földjüket pedig fahéjjal szórom le. Eddig szinte egy sem múlt ki az így kiültetett csíranövénykék közül. Napos idõben az üvegházban sütkéreznek, borult idõben a ledes világításom alatt szívják be az éltetõ fotonokat.
Rettenetesen idõigényes a magok minden napi átnézése, hogy éppen mi csírázik és azt beültetni a tálcákba, de ez a módszer elég jó eredménnyel vizsgázik eddig.
Nem is értem miért tettük a földbe egybõl, miért nem így elõcsíráztatva ültetjük, ahogy az elmúlt 2 évben is. Ja tudom miért. Mert január végén úgy gondoltuk, hogy rengeteg idõ van még, elõbb utóbb úgyis kijön és megspóroljuk a csíra dugdosást. Hát nem, még plusz munkát is csináltam magamnak a kiszedegetéssel.
Sajnos úgy tûnik, hogy van olyan fajta (drágán vett különlegesség), ami ki is halt így. 3 csíranövény kimúlt, a többi mag vagy megpenészedett, vagy nem életképes. Remélem azért legalább 1 csak kikel, mert jó lenne felszaporítani...
Ezt nem csak neked címeztem, hanem másnak is tanulságként, hogy mire figyeljen.
Remélem tudok majd képet is mutatni, de ezt nem ígérem. Az újravetés és gyakorlatilag a teljes termesztés újra kezdése miatt késésben vagyunk, még most is van mag aminek a csírázására várunk, de legalább nem kellett kidobni ezt az évet a kukába. Az üvegházban meg majd áprilisban az átpikírozás után nagyjából behozzák a lemaradást.
A tálcákból a magokat egyesével kibogarásztam (jó móka volt vagy 4-500 magnál), a még élõ növényeket átültettem. A perlit maradt, a tõzeget kihagytam, a kazánban lévõ parázson pedig sütöttem frissen szedett, szitált komposztot. A perlit-komposzt aránya 50-50%.
A még ki nem kelt magokat fajtánként válogatva propagátorba tettem (passzív, nincs fûtése, majd jövõre lesz...), kiegészítettem a kinyiffant fajtákból új magokkal, majd a fûtõtest fölé pár kartonlap szigetelésével melegítettem a csíráztatót.
Ami mag kikelt, az ment a tálcákba az átültetett növények mellé (volt ami már nem bírta ki és meghalt, hiába került új földbe). Rendszeresen csalán-zsurló fõzettel locsolom, a földjüket pedig fahéjjal szórom le. Eddig szinte egy sem múlt ki az így kiültetett csíranövénykék közül. Napos idõben az üvegházban sütkéreznek, borult idõben a ledes világításom alatt szívják be az éltetõ fotonokat.
Rettenetesen idõigényes a magok minden napi átnézése, hogy éppen mi csírázik és azt beültetni a tálcákba, de ez a módszer elég jó eredménnyel vizsgázik eddig.
Nem is értem miért tettük a földbe egybõl, miért nem így elõcsíráztatva ültetjük, ahogy az elmúlt 2 évben is. Ja tudom miért. Mert január végén úgy gondoltuk, hogy rengeteg idõ van még, elõbb utóbb úgyis kijön és megspóroljuk a csíra dugdosást. Hát nem, még plusz munkát is csináltam magamnak a kiszedegetéssel.
Sajnos úgy tûnik, hogy van olyan fajta (drágán vett különlegesség), ami ki is halt így. 3 csíranövény kimúlt, a többi mag vagy megpenészedett, vagy nem életképes. Remélem azért legalább 1 csak kikel, mert jó lenne felszaporítani...

Ezt nem csak neked címeztem, hanem másnak is tanulságként, hogy mire figyeljen.
Remélem tudok majd képet is mutatni, de ezt nem ígérem. Az újravetés és gyakorlatilag a teljes termesztés újra kezdése miatt késésben vagyunk, még most is van mag aminek a csírázására várunk, de legalább nem kellett kidobni ezt az évet a kukába. Az üvegházban meg majd áprilisban az átpikírozás után nagyjából behozzák a lemaradást.

Megöntöztem gombaölõvel, de egy részét így is elvitte. De érdekes módon csak a fûszernövényeket, amiket egy ültetõbe tettem. Valószínû ott maga a doboz volt fertõzött. A másikakon nem látok fertõzést.
Virágzik a mandula és sok a díszbokrok közül; a som is az erdõn, és a keltikék.
Szia Hari.
Örülök, hogy újra itt látlak.
1 hónap múlva még szebben fognak mutatni, mert akkor már nem lesznek összezsugorodva, megszívják magukat vízzel.

Örülök, hogy újra itt látlak.
1 hónap múlva még szebben fognak mutatni, mert akkor már nem lesznek összezsugorodva, megszívják magukat vízzel.
Ez klassz, nekünk csak az a sárga virágú fügekaktusz van, 3 éve szereztük be, ki vannak ültetve.
Erre már mozgolódnak a méhek, bár a kerthez közel van pár méhész, lehet ez is rásegít.
A nektarinon már kibiggyedt az elsõ virág, hétvégéig követi a többi is valószínû. Bergeronon is pirosbimbós állapot van. Ma meg volt az elsõ kezelés kontakt szerekkel tafrina és varosodás ellen(almák,körtek,barackokra,meggy,cseresznye). Szõlõ pedig megkapta a lemosóját.
A nektarinon már kibiggyedt az elsõ virág, hétvégéig követi a többi is valószínû. Bergeronon is pirosbimbós állapot van. Ma meg volt az elsõ kezelés kontakt szerekkel tafrina és varosodás ellen(almák,körtek,barackokra,meggy,cseresznye). Szõlõ pedig megkapta a lemosóját.
Nálam is hasonló a jelenés, ma - holnap lesz a T. alja, kibírják.
Más kérdés, hogy a hétvégére elérjük- e a 13-15 fokot, mert bogár is kellene a beporzáshoz. A szél csak 50%, nem beszélve a környéken ritka a sárgabarack (500-1000 m)és nekem porzós kellene,C235.ceglédi magyar kajszira.
Egy vigasztal, hogy rengeteg a virágrügy, és az elhúzódó virágzásban biztosan kötõdik majd.
Más kérdés, hogy a hétvégére elérjük- e a 13-15 fokot, mert bogár is kellene a beporzáshoz. A szél csak 50%, nem beszélve a környéken ritka a sárgabarack (500-1000 m)és nekem porzós kellene,C235.ceglédi magyar kajszira.
Egy vigasztal, hogy rengeteg a virágrügy, és az elhúzódó virágzásban biztosan kötõdik majd.

Így -4,-5 fokot kibír biztosan.
Pontosabban ami pirosbimbóban van, az többet is, mármint hogy kevesebbet.
Pontosabban ami pirosbimbóban van, az többet is, mármint hogy kevesebbet.
Sziasztok.
Link
Jelenleg így állok a sziklakerttel. Még rengeteg meló lesz vele, de még mindig van legalább egy hónapom a betelepítésig. Ma elkezdtem a 2. szint sziklát is rakosgatni. Úgy tervezem, hogy nem tiszta sóderba telepítek, mert nagyon gyorsan átengedné az értékes vizet. Egyik ismerõsöm, ha minden jól megy, hoz nekem a jövõhéten ilyen humuszos homokot, (Echinocereusoknak nagyon tetszik) és azzal lesz bekeverve a sóder, utána apró sziklatörmelékkel lesz befedve az egész, de addig nagyon sok idõ telik még el. Április 20 körül szeretném befejezni.

Link
Jelenleg így állok a sziklakerttel. Még rengeteg meló lesz vele, de még mindig van legalább egy hónapom a betelepítésig. Ma elkezdtem a 2. szint sziklát is rakosgatni. Úgy tervezem, hogy nem tiszta sóderba telepítek, mert nagyon gyorsan átengedné az értékes vizet. Egyik ismerõsöm, ha minden jól megy, hoz nekem a jövõhéten ilyen humuszos homokot, (Echinocereusoknak nagyon tetszik) és azzal lesz bekeverve a sóder, utána apró sziklatörmelékkel lesz befedve az egész, de addig nagyon sok idõ telik még el. Április 20 körül szeretném befejezni.
Hála a kajszifa ott tart, mint egy hete. Van valami visszafogó hormon? ami még megtartja a pikkely levélkéket a virágrügyön. Szinte robbanás elõtti fázisban van a sok virágrügy, permetezés közben láttam olyant, hogy a sárga porzó középen már látszott a hasadékban.
Lehet hogy a napfény hiánya fogja vissza a kinyílást.
Jól látod a snidlink a jácint bokor, már jönnek felfelé zölden a dárdás virág oszlopok.
Lehet hogy a napfény hiánya fogja vissza a kinyílást.
Jól látod a snidlink a jácint bokor, már jönnek felfelé zölden a dárdás virág oszlopok.

Az a snidling véletlenül nem az õsi szimpla kék jácint, a legillatosabb az összes jácint közül?
Szarvas: A C235 kajszi nálam most olyan, mint nálad 9 napja. Le kéne ragasztani egy idõre a bimbókat, ha már nem lehet visszatöfködni õket a rügyekbe.
A mai nap a zöldhagymának való, meg a fokhagyma elduggatva, a sonkahagyma elvetve. Felüdülés volt kinn bogarászni. Holnap egy kis retek vetése van hátra, meg a körte metszése, majd a lemosó permetezés. Április elején kiköltözés a vízpartra.
Szarvas: A C235 kajszi nálam most olyan, mint nálad 9 napja. Le kéne ragasztani egy idõre a bimbókat, ha már nem lehet visszatöfködni õket a rügyekbe.

A mai nap a zöldhagymának való, meg a fokhagyma elduggatva, a sonkahagyma elvetve. Felüdülés volt kinn bogarászni. Holnap egy kis retek vetése van hátra, meg a körte metszése, majd a lemosó permetezés. Április elején kiköltözés a vízpartra.
Nálunk nem volt semmi esõ, a választóvonal olyan Forráskút-Zákályszék-Mórahalom volt. Sikerült lemosózni a gyümölcs fácskákat az udvaron. (Bordói lé konc. 3 dl/10 liter.) el is fogyott az 1 liter, 2225 ft/l. Kajszifa, meggy, szilva, málna, dió-mogyoró az udvar lakói.

Egy hét eltelt, a sárgabarack C235 állapota;
Link
A hideg esõk miatt stagnál a fakadás, nem is baj. Olyan 12-15 fok kellene, hogy a méhek, és a bundás dongók nekilássanak a beporzáshoz.
Elõkert 50 cm. alatt, betonos járdán;
Link
Virágos "snidling", szoktatva a szemet a zöldhöz;
Link
Szép tavasz várást kívánok!
Link
A hideg esõk miatt stagnál a fakadás, nem is baj. Olyan 12-15 fok kellene, hogy a méhek, és a bundás dongók nekilássanak a beporzáshoz.
Elõkert 50 cm. alatt, betonos járdán;
Link
Virágos "snidling", szoktatva a szemet a zöldhöz;
Link
Szép tavasz várást kívánok!

Ha az idén is pórul jársz vele, keress õsszel a környékeden egy erõs növényt, amibõl ültethetsz. Én a sajátomat nem tudom kordában tartani, a rizómái arra nõnek, amerre akarnak. Egy közepes várost el tudnék látni tárkonyecettel.
Ma észrevettem, hogy szépen bújkálnak kifelé a metélõhagymák is (snidling). Szendvicsekbõl kihagyhatatlan alapanyag.
Cauchy!
Én egy az egyben mindent kisütött homokba szoktam vetni. Kaktuszmagok is parádésan szoktak kelni. Az erkélyen már nincs hely, annyit vetettem az elõzõ 2 évben. Idén húznak kifelé a kertbe.

Cauchy!
Én egy az egyben mindent kisütött homokba szoktam vetni. Kaktuszmagok is parádésan szoktak kelni. Az erkélyen már nincs hely, annyit vetettem az elõzõ 2 évben. Idén húznak kifelé a kertbe.

Szabadon voltak a lakásban az ablak mellett, pára minimális volt, itt minden évben jön a dõlés, de nem csak nálam, apáméknál is a palánták 90%-át elvitte.
Most biztosra megyek..
Most biztosra megyek..
Akkor a magas páratartalmat vitted túlzásba. Mikor végbemegy a csírázás, egybõl kiveszem a paradicsomokat a propagátorból. Gomba nuku.
Tavaly 1 órát sütöttem a sütõben a földet 100 °C-on, szellõztettem, mindent csináltam, mégis jött a palántavész, idén megkapta a gombaölõt, már most hallom a gombákat, hát nem röhögnek..
Nálam a tárkony kiirthatatlan gaz.
Szerk: Bocs, ez így nem igaz, glialkával kiirtható lenne.
Szerk: Bocs, ez így nem igaz, glialkával kiirtható lenne.
Ki kell sütni a földet, ilyen egyszerû. Levegõztetni, megszûntetni a magas páratartalmat kelés után éjszakára. Legalábbis propagátorban én így szoktam. Gombának esélye sincs.

Azt javaslom - mint már régóta palántázó, hogy ha eddig nem tetted, minél hamarabb szerezz be gombaölõt a palántadõlés megelõzésére. Nálam a tárkonyt már el is kapta, ma kezeltem le. Pedig elvileg steril földet vettem és még jó laza tõzeget is kevertem hozzá.
Hozzá lett még toldva nyolc darab kecskeméti 3F1 leendõ paradicsom-bokor.
Így 52 paprika (30 fehér-özön, 12 alba-regia és 12 pritamin) és 16 paradicsom palánta-bokor (8-8 kecskeméti 3F1 és 549) kikelését várjuk.
Még két tucat paprika és egy tucat paradicsom palánta lesz megvéve (utóbbiból 30 bokornyi burgonya-levelû hibrid lesz magról elültetve).
Azaz kész a paprika-paradicsom kettõs tervezete.
Így 52 paprika (30 fehér-özön, 12 alba-regia és 12 pritamin) és 16 paradicsom palánta-bokor (8-8 kecskeméti 3F1 és 549) kikelését várjuk.
Még két tucat paprika és egy tucat paradicsom palánta lesz megvéve (utóbbiból 30 bokornyi burgonya-levelû hibrid lesz magról elültetve).
Azaz kész a paprika-paradicsom kettõs tervezete.

Ismerõsöm kertjében.
Cylindropuntia whipplei 'snow leopard' Link
Évi néhány alkalommal jön csak haza Németországból, de ilyenkor igyekszünk megbeszélni milyen ritkaságok hiányoznak még a gyûjteménybõl.

Cylindropuntia whipplei 'snow leopard' Link
Évi néhány alkalommal jön csak haza Németországból, de ilyenkor igyekszünk megbeszélni milyen ritkaságok hiányoznak még a gyûjteménybõl.

Elindult a kert-szezon.
Nem szokásunk palánta-nevelésbe fogni (eddig vettük õket), most kicsit több idõnk van, így belevágtunk. Egészen pontosan 52 leendõ paprika és 8 lelendõ paradicsombokor lett bepoharazva.
A paprika vegyes, 30 fehér-özön, 10 alba regia és 12 pritamin, a nyolc paradicsom kecskeméti 549. Ehhez veszünk még 1-2 tucat palántát és a paradicsomból lesz még magról is ültetve.
Nem szokásunk palánta-nevelésbe fogni (eddig vettük õket), most kicsit több idõnk van, így belevágtunk. Egészen pontosan 52 leendõ paprika és 8 lelendõ paradicsombokor lett bepoharazva.
A paprika vegyes, 30 fehér-özön, 10 alba regia és 12 pritamin, a nyolc paradicsom kecskeméti 549. Ehhez veszünk még 1-2 tucat palántát és a paradicsomból lesz még magról is ültetve.
Nagyon szép fotó a zuzmókról, akár kenyérre kenhetõ.
Igen, az idõsebb fákon látszik ez, de nagyobb kárt nem okoz. Illetve áttételesen azért van kára.
Pld: a felületi elhalt háncson telepedve, élõsködve vizet von el,( szárazság idején még az élõ háncsból is.
A felületén aztán még több nem kívánatos gombák,tapló, (lisztharmat- monília- fekete penész) ver tanyát, ami csak a bevetésre várna.
Nedves, párás idõben ezen gombák fertõzési idejét kitolná, mint fertõzési gócpont.
Megoldás; mechanikai eltávolítás, drótkefe, kéreg kaparó. Nagyobb nem elérhetõ ágakon pedig rezes lemosó-> vízelvonás leszárítja, vagy kénes lemosó-> levegõzés gátlása, vagy kettõ kombinációja az olajos pol-sulcol-nevikén-agrol+plusz a kártevõk tojásai-petéi ellen is, ha a gyümölcsfa ezt eltûri.
Úgy látom, a mostani 10 fok felett 2-6 nap alatt el kell végezni a rezes-kénes lemosó permetezést. Tavaly az egyik meggyfám majdnem megsínylette, mert már a bokrétás rügyfakadásban volt, és "megégette" az oldalsó pikkely levélkéket, visszavetette a virágzás erõsségét is.
Persze most a meggyek-szilvák még nincsenek fakadásban, talán márc. 15 után.

Igen, az idõsebb fákon látszik ez, de nagyobb kárt nem okoz. Illetve áttételesen azért van kára.
Pld: a felületi elhalt háncson telepedve, élõsködve vizet von el,( szárazság idején még az élõ háncsból is.
A felületén aztán még több nem kívánatos gombák,tapló, (lisztharmat- monília- fekete penész) ver tanyát, ami csak a bevetésre várna.
Nedves, párás idõben ezen gombák fertõzési idejét kitolná, mint fertõzési gócpont.
Megoldás; mechanikai eltávolítás, drótkefe, kéreg kaparó. Nagyobb nem elérhetõ ágakon pedig rezes lemosó-> vízelvonás leszárítja, vagy kénes lemosó-> levegõzés gátlása, vagy kettõ kombinációja az olajos pol-sulcol-nevikén-agrol+plusz a kártevõk tojásai-petéi ellen is, ha a gyümölcsfa ezt eltûri.
Úgy látom, a mostani 10 fok felett 2-6 nap alatt el kell végezni a rezes-kénes lemosó permetezést. Tavaly az egyik meggyfám majdnem megsínylette, mert már a bokrétás rügyfakadásban volt, és "megégette" az oldalsó pikkely levélkéket, visszavetette a virágzás erõsségét is.
Persze most a meggyek-szilvák még nincsenek fakadásban, talán márc. 15 után.

A zuzmó közvetlenül kárt nem okoz. Ha el is lehet pusztítani a szimbionták valamelyikének elpusztításával, nem tudom, mi értelme lenne? Esetleg 2-3%-os bordói leves lemosóval próbálkozhatsz (az most amúgy is aktuális), de nem hiszem, hogy sokra mennél vele.
Úgy néz ki a füge túl is élte, sõt a 5. szomszédból hoztam vörös színû fügét, mivel az enyém zöld, ledugtam gyökereztetni. A sárga kajszi itt is megduzzadt, sajnos gyakran elfagy, moníliára oda kell figyelni. Nagyon sok a gyümölcsfáimon a zuzmó:
Link
Nem tudom ez jó-e vagy sem, hogy lehetne ellene védekezni, fõleg az idõsebb fákon van jelen.
Link
Nem tudom ez jó-e vagy sem, hogy lehetne ellene védekezni, fõleg az idõsebb fákon van jelen.
Az elmúlt hetek kicsalogatták a gyümifák korai virág rügyeit, pld. a sárgabarackot.
Kicsit aggódok, mert a jövõ héten is beköszönt a 10-15 fok, ami talán már rügyfakadást okoz.
Link
Múlt évben alig volt virág a fán, 6-8 barack termett csak. Most totál virágzás várható, alákötözés a termõ gallyakon, ha megmaradnak a barackok.
Kicsit aggódok, mert a jövõ héten is beköszönt a 10-15 fok, ami talán már rügyfakadást okoz.

Link
Múlt évben alig volt virág a fán, 6-8 barack termett csak. Most totál virágzás várható, alákötözés a termõ gallyakon, ha megmaradnak a barackok.

Sziasztok!
Remélhetõleg kertészmérnöknek fogok tanulni szeptembertõl, ezzel kapcsolatban kíváncsi lennék, hogy van-e kertészmérnök fórumtársunk?
Remélhetõleg kertészmérnöknek fogok tanulni szeptembertõl, ezzel kapcsolatban kíváncsi lennék, hogy van-e kertészmérnök fórumtársunk?

Én még nem láttam sehol és nem is tudok róla, hogy lenne valahol.
De lehet, hogy a Budakeszi gyûjteményben van ilyen Debreczy Zsoltéknál, mert ott rengeteg különlegesség van.
Õket kellene megkérdezni ezzel a fajjal kapcsolatban.
De lehet, hogy a Budakeszi gyûjteményben van ilyen Debreczy Zsoltéknál, mert ott rengeteg különlegesség van.
Õket kellene megkérdezni ezzel a fajjal kapcsolatban.
Amit még szeretnék egyszer ültetni, az a georgia pine (pinus palustris), tudsz valakit esetleg, akinek van ezzel a fenyõvel tapasztalata itthon?
Így emlékszem...
Igen a Phoenix-et tudom, mert egybõl megkérdeztem mi leledzik alatta.
Csak kérdeztem, hogy ilyen meg olyan növény miért nincs kint, és azt mondta, hogy már többször lopkodtak.
grr


Csak kérdeztem, hogy ilyen meg olyan növény miért nincs kint, és azt mondta, hogy már többször lopkodtak.


Azt mondták, hogy 20 évesek?
Idõsebbnek gondoltam õket, nagyon szép nagyok.
Van ott Phoenix canariensis is kiültetve, csak ilyenkor télen fóliát húznak egy köréjük épített fémvázra és fûtési lehetõség is van nekik.
Idõsebbnek gondoltam õket, nagyon szép nagyok.
Van ott Phoenix canariensis is kiültetve, csak ilyenkor télen fóliát húznak egy köréjük épített fémvázra és fûtési lehetõség is van nekik.
Muszáj volt.
Április május környékén újra ellátogatok hozzá. Most nem tudtam fényképezõt vinni.
Hihetetlenek azok a 20 éves kb. 7-8 méter magas kínai kenderpálmák is fedetlenül!!!


Hihetetlenek azok a 20 éves kb. 7-8 méter magas kínai kenderpálmák is fedetlenül!!!
Na, most jöttem meg tõle.
Érdemes volt hozzá ellátogatni. Jól elbeszélgettünk. Bagóért jutottam hozzá hibrid jukkákhoz.


"Feletek nagyon sok fuge elfagyott akkor a varos surun beepitett reszein is, hazak kozeleben."
Nem tudom mit értesz azon, hogy "felétek".
Ha az egész dél-pesti térséget egybe vonod és akár még Ferihegyet is ide sorolod akkor arról nincs értelme egybevonttan nyilatkoznia, mert nagyon eltérõ adottságú részek vannak.
A ferihegyi értékek alapján Pestlõrincen pl. könnyen elképzelhetõ fagyás.
Azt én is írtam, hogy láttam valamelyik hideg tél után Pestimrén (XVIII. ker.) ház melletti visszafagyott ágvégû fügét. (Igaz, hogy ez közvetlen a város szélén volt).
De beljebb a városban, sûrû beépítésû részeken, legalábbis Pesterzsébeten és annak környékén valamint attól beljebb a belváros felé biztos nem volt elfagyás.
Ezt változatlanul fenntartom és ezt a XX. kerületi mért hõmérsékleti értékek is alátámasztják.
Nem tudom mit értesz azon, hogy "felétek".
Ha az egész dél-pesti térséget egybe vonod és akár még Ferihegyet is ide sorolod akkor arról nincs értelme egybevonttan nyilatkoznia, mert nagyon eltérõ adottságú részek vannak.
A ferihegyi értékek alapján Pestlõrincen pl. könnyen elképzelhetõ fagyás.
Azt én is írtam, hogy láttam valamelyik hideg tél után Pestimrén (XVIII. ker.) ház melletti visszafagyott ágvégû fügét. (Igaz, hogy ez közvetlen a város szélén volt).
De beljebb a városban, sûrû beépítésû részeken, legalábbis Pesterzsébeten és annak környékén valamint attól beljebb a belváros felé biztos nem volt elfagyás.
Ezt változatlanul fenntartom és ezt a XX. kerületi mért hõmérsékleti értékek is alátámasztják.
A tutiempo.net oldalon szoktam nézni a ferihegyi értékeket és mindig beleborzongok.
Megnézetem 2012-ben tényleg -23 fok volt ott, ez nagyon durva.
Elképesztõen rossz adottságú az a terület. Feltételezem , hogy egy lefolyástalan hideg légtó jellegû az rész.
Ott van mellette közvetlen a XVII. kerületi Merzse-mocsár nevû mélyfekvésû terület.
Ezenkívül szerintem a közelben húzódó Gödöllõi-domsághoz tartozó dombvonulatokról is ide folyik le a hideg.
Emellett nagy kiterjedésû nyílt füves terület, nincs semmi, ami az észak-kelet felõl beáramló hideget felfogja.
Szemere-telep pedig ott van a repülõtér közvetlen közelében.
Az ordas hideg könnyen elér benneteket, így valóban az adatok és az Általad elmondottak alapján nagyon nem jók ott az esélyek a korlátozottan téltûrõk számára.
A Tutiempon azt is megnéztem, hogy a 2014-2015 ös télen -13 fok volt Ferihegyen az abszolút T min.
Vagyis a fügétek akkor valószínûleg azért fagyott vissza, mert a hajtások még lágyak voltak, nem értek be nem voltak elfásodva eléggé. Ilyenek a fügék sarjhajtásai vagy a visszavágott ágak helyett újra növõ lédus hajtások szoktak ilyenek lenni. Ezeknek a fagytûrõ képessége jóval gyengébb a rendesen elfásodott hajtásokénál.
-13 fokban rendesen beérett füge hajtás nem fagyhatott el.
Nálunk azon a télen -10 fok körül volt a leghidegebb.
Megnézetem 2012-ben tényleg -23 fok volt ott, ez nagyon durva.
Elképesztõen rossz adottságú az a terület. Feltételezem , hogy egy lefolyástalan hideg légtó jellegû az rész.
Ott van mellette közvetlen a XVII. kerületi Merzse-mocsár nevû mélyfekvésû terület.
Ezenkívül szerintem a közelben húzódó Gödöllõi-domsághoz tartozó dombvonulatokról is ide folyik le a hideg.
Emellett nagy kiterjedésû nyílt füves terület, nincs semmi, ami az észak-kelet felõl beáramló hideget felfogja.
Szemere-telep pedig ott van a repülõtér közvetlen közelében.
Az ordas hideg könnyen elér benneteket, így valóban az adatok és az Általad elmondottak alapján nagyon nem jók ott az esélyek a korlátozottan téltûrõk számára.
A Tutiempon azt is megnéztem, hogy a 2014-2015 ös télen -13 fok volt Ferihegyen az abszolút T min.
Vagyis a fügétek akkor valószínûleg azért fagyott vissza, mert a hajtások még lágyak voltak, nem értek be nem voltak elfásodva eléggé. Ilyenek a fügék sarjhajtásai vagy a visszavágott ágak helyett újra növõ lédus hajtások szoktak ilyenek lenni. Ezeknek a fagytûrõ képessége jóval gyengébb a rendesen elfásodott hajtásokénál.
-13 fokban rendesen beérett füge hajtás nem fagyhatott el.
Nálunk azon a télen -10 fok körül volt a leghidegebb.