Időjárási visszatekintő

A tél számokban Sopronból:

Átlaghõmérsékletek:
December: +3,22°C
Január: +3,08°C
Február: +4,35°C

Fagyos napok száma: 35
Téli napok száma: 10
Zord napok száma: 0
Hótakarós napok száma: 20

Összes lehullott hó mennyisége: 24 cm
(A Soproni-hegységben 500 méteren 45-50 cm között).

Február is pozitív anomáliát produkált. Feljegyzett méréseim óta csak 2008-ban volt ennél is enyhébb. Az érdeklõdõk számára az adathalmaz Link és a diagramok Link Itt lehet még lekérdezni ezt-azt Link

A 2013-14 Tél számokban.
Középhõmérséklet 3,3°C
Legalacsonyabb hõmérséklet -8,9°C január 26.
Legmagasabb hõmérséklet 13,5°C december 25.
Összes csapadék 115,5 mm
Fagyos nap 41. Téli nap 13. Zord nap 0.
Hótakarós nap 15. Havazás 12 napon volt. Legnagyobb hóvastagság 5 cm januárban.
Köd 34 napon volt
Ónos esõ 7 nap fordult elõ.

Februári adatok röviden.
Havi középhõmérséklet 4,1°C
Legalacsonyabb hõmérséklet -4,4°C még 1-én
Legmagasabb hõmérséklet 12,7°C 15-én
Csapadék összesen 75,3 mm
Fagyos nap 12. Téli nap 4. Zord nap 0.
Hótakarós nap 7. Havazás 3 napon volt. Legnagyobb hóvastagság 4 cm.
Ködös nap 9.
Ónos esõ 2 napon fordult elõ.

2013/14 tele nálam: (zárójelben az 50 éves átlag illetve a dátum)

Átlaghõmérséklet: 2,09+2,61+4,37= 3,02 °C. (0,51 °C.)
T min. átlag: -0,27+0,40+1,43= 0,52 °C.
T max. átlag: 5,03+5,57+8,05= 6,22 °C.
Abszolút T min.: -10,7 °C. (01.26.)
Abszolút T max.: 13,4 °C. (02.27.)
Téli abszolút hõingás: 24,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -7,1 °C. (01.26.)
Legmagasabb napi átlag: 9,2 °C. (01.17.)
Napi átlagok hõingása: 16,3 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 14,2 °C. (02.26.)
Napi legkisebb hõingás: 1,2 °C. (12.14., 12.16.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1000,8 hPa. (12.26.)
Legmagasabb légnyomás: 1041,3 hPa. (12.11.)

Fagyos nap: 16+12+10= 38 db. (57)
Hideg nap: 1+5+3= 9 db. (1
Zord nap: 0+2+0= 2 db. (6)
Téli nap: 3+5+1= 9 db. (20)
Ködös nap: 12+7+9= 28 db.
Ónos esõs nap: 0+0+4= 4 db.
Hóeséses nap: 2+4+1= 7 db. (21)
Hótakarós nap: 1+7+7= 15 db. (26)
Téli leesett hómennyiség: 1+14+0= 15 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 7 cm. (01.25., 01.26.)

Téli csapadék: 3,1+33,4+65,7= 102,2 mm. (109,6 mm.)
Csapadékos nap: 9+17+19= 45 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 6+16+16= 38 db.
Jelentõs csapadékú nap: 0+4+5= 9 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,4 mm. (02.11.)

Az átlagnál 2,5 °C-kal melegebb (ezzel az elmúlt 120 év 4. legmelegebb tele!) és átlagos csapadékú tél volt.
A január-február fordulóján beköszöntõ két hetes hideget leszámítva egy rendkívül enyhe, ugyanakkor gyakorta párás, ködös, nyirkos, borongós, a 70-es évek teleit idézõ 3 hónap van mögöttünk. Minden téli jelzõnap jelentõsen elmarad az átlagtól, a telet csak a már említett két hét idézte.

Gyõrszemere-Nagyszentpál 2014. Február:
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl 4,7 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból 4,64 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet 0,7 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet 8,8 °C
Havi átlagos relatív légnyomás 1014,66 hPa
Havi átlagos relatív légnedvesség 91,66%
Havi legalacsonyabb hõmérséklet -5,0 °C (5.)
Havi legmagasabb hõmérséklet 13,4 °C (15.)
Legnagyobb napi hõingás 14.7 °C (15.)
Havi összes csapadék 52,0 mm
Legcsapadékosabb nap 12,3 mm (22.)
Csapadékos napok száma 18
Fagyos napok száma 12
Téli napok száma 1
Ködös napok száma 5
Hótakarós napok száma 0

Februárban 56mm csapadékot mértem.
Természetesen hó nem esett, így hótakarós napunk sem volt.

És akkor ez a botrányosan gyenge tél, számokban.
A 90 napból:
40 nap volt fagyos (ami nem lenne rossz szám, de ezek döntõ többsége csak gyenge fagy volt)
-5 fok alatt: 5 nap
Az abszolút Tmin: -9,7 fok
Tehát nem volt zord napunk sem.

Téli nap: összesen 6 nap
(december és január is 3-3 nap, február 0)

Maximális hóvastagság: 3cm (vicc)
Hótakarós napok száma: 2

A tél összcsapadéka: 7+29+56 = 92mm

Ez történt Budaörsön, tél gyanánt, ebben a szezonban!
Ennél csak jobb jöhet!

2014. február Bükk-fennsík, töbör

T átlag: -0,139 °C.
T min. átlag: -5,58 °C.
T max. átlag: 5,26 °C.
Absz. T min.: -20,8 °C. (4.)
Absz. T max.: 9,8 °C. (16.)
Absz. hõingás: 30,6 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -13,1 °C. (4.)
Legmagasabb napi átlag: 5,05 °C. (19.)
Napi átlagok hõingása: 10,85 °C.
Legalacsonyabb T max.: 1,3 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 2,4 °C. (19.)
Napi legnagyobb hõingás: 24,9 °C. (4.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (22.)
RHI: 3 nap.
HRHI: Nem volt.
Fagyos nap: 21 db.
Hideg nap: 13 db.
Zord nap: 6 db.
Téli nap: Nem volt!


A téli hónapok (dec- feb.) a számok tükrében.

3 hónap átlaga: -1,48 °C.
3 hónap hõingásának átlaga: 10,46934 °C.
Fagyos napok száma: 78 nap.
Hideg napok száma: 53 nap.
Zord napok száma: 28 nap.
Téli nap: mindössze: 18 nap.
T absz. min: -20,8 °C. (2014.02.04.)
T absz. max: +9,8 °C. (2014.02.16.)
T min -20 °C alatt: 2 nap.
RHI: 25 nap.
HRHI: 7 nap.

Ez nem gyenge: Januárban hazánkban mért legmagasabb hõmérséklet 16,8: Sellye, legalacsonyabb mért: -17,4 : És ez is Sellye!!!

Itt Kenderesen a februári csapadék 29,2 mm, az évi eddig 62,5 mm volt.

2014. február nálam:

T átlag: 4,37 °C.
T min. átlag: 1,43 °C.
T max. átlag: 8,05 °C.
Absz. T min.: -6,1 °C. (04.)
Absz. T max.: 13,4 °C. (27.)
Absz. hõingás: 19,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -3,2 °C. (01.)
Legmagasabb napi átlag: 9,1 °C. (16.)
Napi átlagok hõingása: 12,3 °C.
Legalacsonyabb T max.: -1,5 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 6,7 °C. (16.)
Napi legnagyobb hõingás: 14,2 °C. (26.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (17.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1001,2 hPa. (09.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,1 hPa. (03.)

Fagyos nap: 10 db.
Hideg nap: 3 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 1 db.
Ködös nap: 9 db.
Ónos esõs nap: 4 db.
Hóeséses nap: 1 db.
Hótakarós nap: 7 db.
Lehullott hómennyiség: 0 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 5 cm. (01., 02.)

Havi csapadékmennyiség: 65,7 mm. (éves: 99,1 mm.)
Csapadékos nap: 19 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 5 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,4 mm. (11.)

Az átlagosnál 3,2 °C-kal melegebb és sokkal csapadékosabb (215 %) hónap volt február. Ezzel a 10. legmelegebb és a 13. legcsapadékosabb februáron vagyunk túl. A hónap elején a januárról áthúzódó átmeneti téli idõ (sok ónos esõvel!) volt jellemzõ, majd a hónap többi részében végig az átlagosnál lényegesen melegebb idõ volt. Csupán a sok csapadéknak és a többségében ködös, párás, borongós idõnek köszönhetjük, hogy a havi maximum ennek ellenére nem lett kiemelkedõen magas. Az idei február inkább novemberi jellegû volt.

Ma Dobogókõ környékén 8-tól fél 9-ig tartó záporesõt kb. 9 óráig jégesõ váltotta fel. Mogyoró/cseresznye méretû darabok hullottak!

A ma délutáni Kecskeméten átvonuló zápor a város déli részét borsónyi jéggel szórta meg. Dörgést viszont nem hallottam.

A Tokaji-hegy ~300m-es szintjén a februárban mért legalacsonyabb hõmérséklet mindössze -1,6°C volt (02.05.) és több, mint három hete nem fagyott.

1984-85 és 2013-14 telét hasonlítottam össze az alábbi grafikonon (helyszín: Sopron, a 84-85-ös tél napi középhõmérsékletek napi három mérésbõl, a 13-14-es tél napi nyolc mérésbõl).
A grafikonon csak a 0°C alatti átlag középhõmérsékletû napok vannak ábrázolva.
A különbség a két tél között szemléletes.

Link

1985-ben még a tavaszi hónapok is tartogattak meglepetést Sopronban.
Például 40 cm vastag hótakaró alakult ki március 17-én estére egy 8 órás hóviharból, vagy az elsõ 20°C-ot meghaladó hõmérsékletet (legalább 21°C) május 11-én mértem.

Január és február idõjárása fotókon keresztül. Rendkívüli események híján kissé szegényesre sikerültek az albumok, talán a tavasz mozgalmasabb lesz. Egy-két szép felhõ, napkelte, napnyugta, ködös táj azért akad:
Link
Link

Ezen én is mosolyogtam egy sort, nem sok minden változott!

Hú, de jó cikk!

Ez tetszik:

"Sajnos, a pesti ember nem lírizál, nem mélyed el a mindent befödõ hólepel tisztaságának bámulatában, nem csodálja az utcákon és háztetõkön kialakuló pompás figurákat, hanem ebben is mindenekelõtt a kellemetlent látja. ... Mihelyt leszáll az elsõ hó, már szidjuk a köztisztasági hivatalt, az utcaseprõket... Toporzékol a dühös pesti ember..."

Ugye, milye ismerõs?

Ejj, azok a régi nagy telek (Budapest, régi idõk, hóeltakarítás): Link

Igen a Csomának az a része egy gerinc, a legmagasabb pontja 317 méter, mi 265 méteren mérünk. Kompromisszum kell, hisz senki sem akarja, hogy ellopják vagy valami baja legyen így többnyire kertekben van elhelyezve magán területen ez is megállapodás része volt. Nem egyszerû, de mivel az ott elõkét nem zavarja direkt úgy csináltuk, és ráadásul még érdekes is számukra és viszem minden az adatokat elemzéseket így még jó barátság és társaság is kialakult. Szóval szerencse egy kis emberiség, és jó rábeszélõ készség kell ami nekem van:-) Jó ez csak vicc volt, de tényleg nincs gond rendes embereknél van elhelyezve. És tényleg fontos, az a legfontosabb, hogy az õ mindennapi életüket ne zavarja ez a dolog. Ráadásul pl Szentpéterföldén õk szerettek volna elkezdeni csapadékot mérni, én egybõl kaptam az alkalomon, és már ez is van így mindig cseréljük az adatokat, szóval egy kis érdeklõdés felkeltés és egybõl megy minden:-)

Tavaly 25,8, 2012-ben 24,4 a csúcs fent ha jól látom. Még meg akarom számolni a tavaszi május 31-ig illetve az õszi ez szeptemberi trópusi éjszakákat mert olyan is volt fent.

"Tokaj-hegyen dupla annyit mért Kess a trópusi éjszakákból, viszont ha jól emlékszem, a Páka-csokmahegyi 25,8 fok a legmagasabb mért minimum volt az évben az összes mérõ között, Tokaj-hegyet is beleérve, ez meg valahogy összejött. "

Nincs igazán jelentõsége, de 2013-ban itt a hegyen 260m-en júliusban és augusztusban is volt 26 fok fölötti minimum, a maxmin pedig 26,5 fok volt. A hegytetõ (512m) is 26 fok feletti maxmin-t tudhat maga mögött: Link
Ha lehetõség lenne rá, akkor mi sem ott mérnék ahol, de kompromisszumokat kellet kötni.
Most már elég régóta figyelem a hegy rezzenéseit, így mérések nélkül is tudom/látom, milyen jelentõs eltérések vannak adott esetben akár a DK-i és DNY-i oldal között is. Ilyenekrõl be is számoltam néhányszor a fórumon és talán egyszer egy ilyen összehasonlítást is sikerül megvalósítani.
A kisebb dombok esetében ilyen mértékû differencia persze messze nem érhetõ tetten.
Megjegyezném továbbá, hogy az egyik sátoraljaújhelyi hegy felsõ szintjén lévõ amatõr mérõ augusztusban kimért egy 27,6 fokos minimumot is, a szélcsatorna áldásos közremûködésének köszönhetõen.
Továbbá Petinél, Gyõrújbaráton, bár nem túl jelentõs a trópusi éjszakák száma, ellenben õ is regisztrált egy hasonlóan magas minimumot.

Más. Nyáron nézegettem a lendvahegyi mérõ adatait (247m - Link (sajnos félóránként mér, vagy közöl adatot Link így a tényleges minimumokat nem lehet tudni) nekem úgy rémlik egy hosszabb periódust nézve, hogy azzal együtt is, hogy a lendvahegyinél nem látjuk az adott napra vonatkozó legalacsonyabb Tmin-t, csak a félóránként mért adatok legalacsonyabbikát, abban a nyári idõszakban a csokmahegyi hozta átlagban a magasabb minimumokat és a maxmin-t is - ha jól emlékszem.
Amennyiben csak az adatok közlése félórás de a mérés legalább 5-10 percenként történik, és "helyi" lennék, akkor biztosan megpróbálnék utánajárni az adatoknak.

Illetve tudtommal a csokmahegyi mérõ csupán pár méterrel van a közvetlenül felette lévõ dombtetõ alatt, ha nem így van, javítsatok ki.
Szerk.: Most látom, Lász is gerincet írt.

Nincs mit nem csinálnám ha nem szeretném a környéket és az idõjárást. Ha már oda kerültem a 90-es évek elején és megfogott a térség és eldöntöttem már akkor, hogy márpedig lesz mérés akkor így is lesz:-) Sikerült. Szerencsére jó viszonyt ápoltam a helyiekkel, így nem volt nehéz összehozni egy ilyen dolgot a többi a szerencse dolga volt:-)
A Bakony és Diósd adott volt, így egyértelmû, de annyi tipp van még csak sajnos ez is azért nem kevés munka, fõként, hogy civil élet is van robot és mi egymás. No addig míg bírom menni fog ez tuti és bírni fogom vagy még 50-60 évig:-)

Még nagyon az elején vagyok egyrészt Bakonynak és Zalának is mindent ennyi idõbõl nem lehet kiismerni. Több dolog van amit már lehet sejteni de több év kell, hogy mindenféle idõjárási esemény kialakuljon és hatással legyen rá, és majd kiderülnek dolgok. A száraz és a nedves idõszak kapcsolatát tudjuk ahogy írtad. A száraz idõszakot is látom, hogy pl Csokma és Szentpéterfölde között lehet 8-9 fokos eltérés is minimum tekintetében. Az a kérdés, hogy mennyire száraz évnek kell lenni, hogy egy jó szignifikáns eltérés éves szinten is kialakuljon? Választ meg fogjuk kapni rá, de idén már megint nem úgy néz ki mert esni azt bír:-)

Bakonyban is idén láttam elsõként olyat ami elképzelhetetlen volt számomra, hogy ilyen szerepet játsszon a fõn jelenség még ott fent is. 36,9 fokot hozott, magasabb értéket mint Szentpéterfölde. Az ok, hogy a levegõ átbukott dél felõl a völgynek az északi felére azért volt pl Gyõr környékén 40 fok, igenem ám de ez fent van mint írtam 412 méteren és mindössze 3 fok volt az eltérés. Szóval ha ezeket az apróságokat figyeljük nagyon sok érdekes dologra kerül fény:-)
Van még mit mindenkinek figyelni azt hiszem:-)

Köszönjük az adatokat!

Nem vagyok teljesen képben, ezért csak pár gondolat!

Az éves középhõmérséklet adott térségben egy dombi és egy völgyi pozíció között nagyban függ attól, hogy éppen abban az évben milyen arányú a borult, szeles, csapadékos és a derült, szélcsendes, inverziós éjszakák száma.
Több derült éjszaka esetén a különbség nõ a völgy és a domb között, csapadékos, borult, szeles éjszakákon csökken.
Ez ugye azért van, mert az elõbbi esetben a dombon van melegebb, utóbbi esetben viszont a dombon van a hidegebb.
Nappal ugye majdnem mindegy, mert nappal borult ég vagy napsütés esetén is a domb a hidegebb 1-1,5 fokkal.
A múlt évi január, február, március a folyamatos mediterrán ciklonokkal és havazással nagyban lerontotta az éves átlagot a domb kárára, ez a térség pedig pont a télben erõs, és pont az erõs idõszak volt az, ami lehúzta az átlagot a dombon.
Ez azzal együtt is igaz, hogy Páka-Csokmahegyet úgy emlegetjük, mint valami kivételes dombi fekvést, pedig ha jól tévedek egy keleties-északkeleties domboldal véletlenszerûen kiválasztva, tehát nem csúcsfekvés, nem célzottan (déli oldal, stb) lett kipécézve.
Ezzel együtt is mindösszesen két tizeddel marad csak el például Pécs-Pogánytól, mondjuk az sem egyszerû hely.

A trópusi éjszakákról egy gondolat: azt már régebben észrevettem, hogy ebben a térség nem szokott jól teljesíteni, a csillagda, Lendvahegy adatait nézve sem.
Erre azt gondoltam régebben, hogy az lehet a magyarázat, hogy sok esetben a trópusi éjszakák tõlünk keleti irányban akkor szoktak lenni front érkezésekor, amikor itt már valami hidegebb levegõ szivárog be, míg keleten még elõoldal van, így ott tud lenni front elõtt trópusi éjszaka, akár több napon is ha a helyzet fennáll, itt már nem.
Aztán lehet egyébként sem vagyunk erõsek ebben, nem tudom az okát, lehet csak nem mérünk olyan fekvésben ahol ilyen éjszakákat lehetne mérni, de ezt régen megfigyeltem hogy itt nem tobzódunk a nagyon meleg éjszakákban.
Lehet a délnyugati szélcsatorna miatt nagyobb a légmozgás a magasabb rétegekben, jobban összekeveredik a légoszlop alsó rétege a felsõbbel (persze ez máskor meg elõny, fõleg télen, amikor a megülepedett, nagyon hideg, ezáltal nehezebb levegõt a völgyekbõl és a síkról már nem tudja felkeverni a szél, így nem keveredik az alsóbb rétegek hidege és a magasban lévõ melegebb levegõ), vagy a rengeteg erdõ hûtõ hatása, esetleg a kevésbé jól melegedõ talaj nem tud annyi hõt éjjel visszasugározni, mint egy mészköves, kopárabb, sötétebb, de mindenképpen jobb hõtartó talaj.
Tokaj-hegyen dupla annyit mért Kess a trópusi éjszakákból, viszont ha jól emlékszem, a Páka-csokmahegyi 25,8 fok a legmagasabb mért minimum volt az évben az összes mérõ között, Tokaj-hegyet is beleérve, ez meg valahogy összejött.

Az mindenképpen kitûnik a méréseidbõl, amit én már leírtam régebben, hogy két szomszédos vagy akár ugyanazon település két eltérõ fekvésû pontja között nagyobb eltérés van a középhõmérsékletben, mint egymástól 300-400-500 km-re lévõ, azonos fekvésû két mérõhely között.

A lényeg: nagyon érdekesek és tanulságosak az adatok, és köszönjük hogy idõt, fáradságot, költséget nem kímélve végzed ezt a méréssorozatot!

Köszi a tájékoztatót nagyon jók ezek a megfigyelések, mivel ilyeneket az automatizálás nem képes figyelemmel kísérni, lekövetni! Ugye állandó bezárásokra szakosodott, feleslegesen automatizáló mániákus drága OMSZ felsõ vezetés?

Szóval Kess, Váraljamet és a többi ( neveket direkt nem említek ) megfigyelõk, idõjárást szeretõk, rajongók, jó, hogy vannak és ezeket a finomságokat közzé tudják tenni. Kell a megfigyelés hisz csak üres adathalmaz lenne az egész!

Egy másik, már egész Miskolcot érintõ jelenség, hogy télen, sokszor éjszaka van a legmelegebb nem nappal. Havi Tmax-ok is születtek már éjszaka.
Gondolkodtam ezen, és arra jutottam, hogy ennek is a hegy-völgy szél lehet az oka.
Télen a meleg általában DNy, Ny felõl érkezik a városba, ahol a Bükk éppen útját állja. Innen kellene valahogy lejutnia a hegyrõl a városba.
Mivel éjszaka általában a hegyrõl fúj a város felé a szél, így az segít beszippantani ide a meleget. Napközben fordítva, a város felõl fúj a hegy felé a szél, így az visszatolja az érkezõ meleg levegõt.

Itt elsõsorban este szokott a többi adathoz képest jóval hidegebb lenni, mivel itt a hegyrõl érkezõ áramlatok igen gyorsan lehûtik a levegõt. Azután hajnalig ugyanezen légmozgás nem is enged tovább hûlni, így addigra a többi mérõhely adatai szépen alánk kúsznak.
A tegnapi kiugró Tmin értékem (+0,4°C) is Link a gyors esti lehûléskor keletkezett, nem pedig hajnalban.

A másik jellegzetesség az õsz második felében, mikor ide már nem igazán süt be a nap, derült idõben nagyon be tud ide ragadni a hideg. Volt, hogy innen pár száz méterre 20 fok körüli maximumok voltak, itt meg alig ment a hõmérséklet 10 fok fölé. Ennek az idõnek következménye ilyenkor itt a nagyon intenzív páralecsapódás. A kertben minden csurom vizes, a moha meg él és virul, igyekszik mindent belepni.

Mostanában egy újabb jelenségre is felfigyeltem:
Miután egész éjszaka alig csökken a hõmérséklet, napfelkelte után hirtelen elkezd zuhanni (általában 1-1,5 fokot) lefelé. Talán akkor áll el a szél.

Igen szoktam figyelni az adatsorodat és tudom, merre is vagy. Nagyon jó rész, de a nagy hidegekben rendre elmaradsz az igazi fagyzugoktól, sõt a sík résztõl is több alkalommal. Valami völgyi légmozgás közrejátszhat nálad. De biztosan remek hó megtartó rész a völgy, ennek ellenére is. Amit Robival is feltételezünk, hogy Ómassa is ilyen lehet hisz õ sem hozta azt amit vártunk.

Szentpéterföldén ilyen gond nincs õ zalai Zabar a tavalyi legmagasabb éjszakai minimum tavaly 18,8 fok volt.
Viszont egy széltípusra õ is érzékeny, mert néha van furcsaság ott is, nem várt magasabb értékeke, de nincs ezzel gond így szép és izgalmas egyben.

Csak nem Berakalja-Majláth-Majális-park környéke? Oda 3 irányból folyik össze a lehûlõ levegõ, kellemes hûvöset adva reggelente

Nálam tavaly a legmelegebb éjszaka június 21-én volt +19,5 fokkal.
Következõ nap volt még egy 19,0 fokos Tmin, a többi még a 19 fokot sem érte el.

Én egy erdõs északi hegyoldal aljában mérek.

20,0 fok feletti minimumra gondolok ebben az estben az adott napra. A 36 elég szép. Bakonyban 412 méteren 2 volt tavaly nyáron és nem is szokott sokkal több lenni. Igaz az bent az erdõ közepén vagyunk.

Azt a 16-ot nem is nevezném jelentõsnek, annyi az országban számtalan dombon, hegyen megvolt tavaly.
A Mecsekben, Dobogó/Ördöghegy [594m] állomásomon 23 trópusi éjszaka volt 2013-ban.
Trópusi éjszakák tavaly [°c] (zárójelben az árpádtetõi [400m] Tmin az adott napon):
Aug.09. 25,6 (25,1)
Aug.04. 25,2 (25)
Jún.20. 25,0 (23,4)
Aug.07. 24,8 (23,
Aug.06. 24,7 (25)
Aug.08. 24,7 (24)
Júl.29. 24,0 (23)
Jún.19. 23,6 (22,9)
Júl.27. 23,6 (23)
Júl.28. 23,1 (23)
Aug.19. 22,7 (21)
Jún.18. 22,5 (22)
Jún.22. 22,0 (23)
Jún.21. 21,9 (22)
Jún.17. 21,8 (20)
Aug.03. 21,8 (22)
Júl.25. 21,6 (20)
Aug.13. 21,1 (21)
Aug.18. 20,9 (1
Jún.16. 20,7 (1
Júl.26. 20,2 (21)
Aug.02. 20,2 (20)
Júl.10. 20,0 (19)

"Páka-Csokmahegy - jelentõs 16 trópusi éjszaka fordul elõ"
Ez a szám milyen intervallummal számolva jött ki?

Én a Tokaji-hegyen a napijelentéses intervallum alapján ennyit számoltam:
098m-en - 14 trópusi éjszaka
110m-en - 23
125m-en - 23
145m-en - 29
175m-en - 33
210m-en - 36
260m-en - 34

A 2013. évben mért legmagasabb középhõmérséklet a hegy DDK-i oldalában 12,1 fok volt.

Hasonló nálunk is összejött. December 20-tól 33 napon át nem csökkent 0 fok alá a hõmérséklet. Mindez ~600 méteren!

Még egy érdekesség csak este már nem volt agyam hozzá:-)
Míg fent Csokmán december 22 és január 24 között nem volt fagy, addig ez idõ alatt Szentpéterfölde 14 fagyos napot hozott:-)
Ha jól számolom ez 32 fagymentes nap ami szép sorozat.

Mivel elég nagy adathalmazzal foglalkozom és õrült mód 6 állomással küzdök, abból 4 van Zalába valamint Lacó adatait is tudom és figyelem közben. Igaz sok segítséggel, ( köszönet mindenkinek) de az összesítést én végzem. Így a tavalyról néhány számot írok.

Diósd:

Éves közép 10,83 fok
Éves átlagos minimum 7,6 fok
Éves átlagos maximum 16,28 fok
Éves csapadék mennyiség 603,5mm
Napi maximum 31,1 mm június 8-án jéggel felhõszakadással.
Volt 39 zivataros napom itthon 4 jégesõvel kísérve.
9 forró, 39 hõség, 87 nyári, és 15 nap trópusi éjszakai is.
81 fagyos, 15 téli, és 4 hideg nap fordult elõ zord nap nem volt.
Abszolút maximum 38,1 fok augusztus 8-án, abszolút minimum -7,6 fok január 27-én.
Tavaly rengeteg, 41 hótakarós napom volt és március 27-én 22 cm hóvastagság, állandóan havazott az elsõ 3 hónapban.
Összességében itthon egy kissé melegebb, és csapadékosabb évet tudhatunk magunknak.
Egy érdekesség idén gyakorlatilag nem volt tél mégis a szezon legalacsonyabb értéke -9,4 fok volt 5 hótakarós nap mellett, míg tavaly -7,6 fok közel 60 hótakarós nappal mert állandóan esett hó így sokkal téliesebb idõ is volt,a gyenge fagyok ellenére.

Bakony Hétházpuszta 412 méteren:

Éves közép 8,7 fok
Éves átlagos maximum 13,71 fok
Éves átlagos minimum 4,73 fok
Éve abszolút minimum -15,7 fok január 27-én
Éves abszolút maximum 36,9 fok augusztus 8-án.
Ez az érték elég rendkívüli ilyen magasságban gyakorlatilag az erdõben.
2 forró, 21 hõség, 56 nyári nap fordult elõ, a hõség és a forró nap sok fent, és 2 trópusi éjszaka is kialakult de ez megszokott, mivel inverzió dolgozik olykor ott is.
Volt 111 fagyos, 35 téli, 19 hideg valamint 4 zord nap is a téli és a fagyos nap is soknak számít.
Bizony rengeteg hó volt fent január elejétõl kisebb megszakításokkal április közepéig de foltot állandóan lehetett adni, a maximális hóvastagság 61 cm is volt.
Míg az idei szezonban alig akadt fent hó, de így is 15-20 nap hótakarós volt igaz csak néhány cm átlagosan egyik év ilyen a másik olyan.

Zalai adatok
Csertalakos, néhány fõs göcseji település egy platón kiemelkedésen.
Éves közép 10,81 fok
Éves átlagos maximum 16,06 fok
Éves átlagos minimum 6,25 fok
Abszolút maximum 38,7 fok augusztus 8
Abszolút minimum -13,8 fok január 27-én
8 forró, 32 hõség, 76 nyári nap volt és 3 trópusi éjszaka
A forró és a hõségnap kiemelkedõ itt is.
86 fagyos, 18 téli, 8 hideg és 1 zord nap fordult elõ.
Egy átlagosnak mondható téli jelzõ számok.
Csapadék mérés itt nincs de itt is sok hullott és hó is volt rengeteg.

Gutorfölde, alacsonyabb szinten lévõ település.
Éves átlagos közép. 10,29 fok
Éves átlagos maximum 16,23 fok
Éves átlagos minimum 5,44 fok
Abszolút maximum 38,5 fok augusztus 8-án
Abszolút minimum -14,5 fok január 27-én
6 forró, 31 hõség, 80 nyári nap volt trópusi éjszaka nem fordult elõ.
96 fagyos, 15 téli, 16 hideg és 1 zord nap volt 2013-ban
948, 1 mm csapadék hullott, ez bõven átlag felett van.
17 zivataros és 70 ködös nap volt ott.
51 cm maximális hóvastagságot mértek január 18-án és 45 hótakarós nap is volt.
Átlagos hõmérsékletû és jóval csapadékosabb volt Gutorfölde.

Páka-Csokmahegy 265 méter magasan dombi fekvés szeles gerinc.
Éves közép 11,4 fok, míg lent Pákán 10,86 fokot mért Laci.
Éves átlagos maximum 15,76 fok,
Éves átlagos minimum 8,11 fok
Abszolút maximum 37,1 fok július 29-én
Abszolút minimum -8,4 fok január 26-án
3 forró, 25, hõség 71 nyári nap valamint jelentõs 16 trópusi éjszaka fordul elõ is bizony volt olyan minimum mikor 25,8 fokot mértem.
Míg fagyzug Szentpéterföldén a mérés kezdete óta nem volt 20,0 fokot elérõ minimum.
71 fagyos 16 téli és 3 hideg nap volt zord nap nem volt 2013-ban.
Összességében egy jól viselkedõ dombi klíma jó fagylefolyással, de közép értékben nem sokkal tél el pl Pákától vagy Csertalakostól.

Szentpéterfölde, zárt völgyi klíma fagyzug.
Éves közép 9,76 fok közel 2 fokkla alacsonyabb mint Csokma.
Éves átlagos maximum 15,29 fok
Éves átlagos minimum 4,7 fok, közel 4 fokkal alacsonyabb mint Csokma.
Abszolút maximum 36,7 fok augusztus 8-án
Abszolút minimum -14,2 fok január 27-én
2 forró, 33 hõség, 74 nyári nap fordul elõ.
102 fagyos ( 41 nappal több mint Csokma)
17 téli, 21 hideg ( 19 nappal több mint Csokma)
2 zord nap volt ott 2013-ban.
A nyári idõszakban mindössze a július érte el el a 20 fokos közepet 20,1 fokon zárt, míg augusztus az ország egyik leghidegebb értékét hozat versenyben Zabarral 19,6 fokkal.
Csapadék mérés júliusban kezdõdött de pl 187,1 mm hullott novemberben és szintén 187,1 mm hullott Gutorföldén tizedre két állomás nem rossz.-)
Így összességében egy átlag alatti és bõven átlag feletti csapadékú év volt Szentpéterföldén.

Iklódbördõcét kiszámolva nagyon hasonló Csertalakossal, és nem sokban hûvösebb Pákától és alig 1 fok eltérés Csokmától éves középben. A környéken Szentpéterfölde a fagyzug de õ tényleg nagyon az, többi így Iklódbördõce sem az.

Érdekesen látható az összes klíma szerintem jól be van lõve:-) A Bakony sem rossz bár oda még kéne és a budai részre pl Pilis tetejére sem árt no ez késõbbi elképzelés lehet talán:-)

Jó szegezgetést mindenkinek:-)

Az OMSZ mérõállomások adatai alapján Magyarországon 2012 és 2013 nyarán is a Soproni-hegységben esett a legtöbb csapadék.

2012 nyár: 442 mm Sopron-Görbehalom
2013 nyár: 255 mm Sopron Muck-kilátó

Érdekes lenne, ha idén nyáron is itt lenne a legtöbb csapadék, amivel egy hármas sorozatot lehetne felállítani.

Jó idõ volt ma is fent. Igaz a töbörig nem mentünk el (sötétedett mivel meló után mentünk fel egy kis sétára), hideg szél fújdogált szóval úgy sem érezhettük volna a töbör klímáját. Hó az már 0 bár a Bánya-hegyen átvezetõ út mellett volt még egy kis összetömörödött valami abból gyúrtunk pár golyót.

Mindig mínuszok nem lehetnek.
Egyszer fent aztán fent.

A töbrös cikkel együtt volt a linkelt videó is pont itt a visszatekintõben.
Igaz, most nem találom.

Ez a tél nem igazán kedvezett a töbrök sajátos mikrklíma adottságainak.
A téli minimum eddig -20,8 fok.
Link

Az tegnap volt a -35 fokos rekord:-) De igazad van nevetséges az idõjárás, hogy mindössze 19 fokot hozott össze, mivel a másik véglet 22,2 fok:-)

Elég szégyenletes ez a mai idõjárás az érvényes országos hidegrekord évfordulóján.

1940 február 17. Görömböly-Tapoca -35,0°C
Errõl továbbra sem találom ez egyszer már fellelt, korabeli leírást.

Ellenben találtam egy videót, amirõl lemaradtam, vagy Robi nem hirdette kellõképpen. Link

Sziasztok! Kétség kívül, a Tavasz diadalát ünnepelte a hétvégén ember és természet egyaránt Õszintén bízom benne, hogy ez a fényes gyõzelem immáron tartós, vagyis végleges lesz, erre a szezonra nézve. Csodálatos, fenomenális idõ volt ma is és tegnap is, ki is használtam: második nekifutásra is elvettem a borsót az adai kiskertemben, ráadásul az elõzõhöz képest duplájára emeltem a tétet Extra bónuszként még egy kis tavaszi nappírt is kapott az arcom és a hátam
Mintegy kis nosztalgiaként, és egyúttal lezárva magamban a 2013/2014-es téli szezont, hoztam Nektek pár elmaradt képet és egy rövid kis videót a január végi-február eleji délvidéki Ko¹aváról. A média-anyagot február 1-én, szombaton rögzítettem egy 25 km-es kerékpártúrán Ada-Zenta települések között. De mielõtt belekezdenék, szeretnék mutatni két szemléltetõ képet egy különös jelenségrõl az udvarunkból:
Link , Link Ezek voltaképpen ovális formájú "jégmedencék" voltak, hóval kitöltve. Ami érdekes, hogy az összes objektum nagyjából azonos nagyságú volt és egymástól szinte mértani pontosságra egyenlõ távolságra helyezkedett el. Sejtem, hogy a szél a legfõbb ludas a dologban, de nincs semmi olyan hófogó, szélárnyékoló terepgyár az udvar ezen részén (pl. kerítés, fasor..), ami indokolná ezt a szabályosságot; nyílt, betonozott terület. Ráadásul a formák mindegyike jégbõl és nem hóból volt, akkor meg a szélnek nem igazán juthatott domináns szerep... Szóval érdekes Joejack kolléga véleménye,miszerint egy állat nyomai alatt megolvadt, majd a jeges szélben hirtelen megfagyott hóról lehet szó, tûnik most számomra a leghihetõbbnek
Na de a túráról.. szombat délelõtt 11 elõtt kicsivel startoltam el. A szél ekkor már (vagyis még..) javában döngetett, a hõmérséklet ekkor az udvarunkban -3,1 celsiusfok volt, az ég pedig erõsen felhõs. Kiérve az Ada-Zenta közti fõútra, jeges pusztaság képe fogadott: Link , Link , Link A túra kezdeti szakaszán az erõs szél ellenére az út egészen tisztának volt mondható, csak kisebb hónyelveket lehetett itt-ott megfigyelni Link , Link . Bezzeg az út K-i szélét szegélyezõ árok mentén.. Link , Link ( az a zöld kerítés bõ egy méter magas) , Link Utóbbi képhez csak úgy szemléltetésként: lázas ásásba kezdtem, vajon leérek-e a "gleccser" aljára Kapartam, rúgtam, véstem az egyébként meglepõen kemény "deflációs" havat, de egy pont után feladtam.. nem akartam fejjel belepottyanni a gödörbe.. Eddig jutottam Link Tovább gurulva újabb szépségbe botlottam: Link Itt újabb fellángolás lett rajtam úrrá, ismét áttörési kísérletbe kezdtem, de a történelem megismételte önmagát: kudarc lett a jussom Sem vertikális, sem horizontális dimenzióban nem sikerült "partot" érnem, pedig ezúttal már gépesített tecnhológiát is alkalmaztam Link Innentõl kezdve felhagytam az ilyen irányú törekvéseimmel. Folytatva a kerekezést, egyre messzebb jutottam Adától és egyre közeledtem Zenta felé. Túl a félúton, hirtelen elkezdett egyre ködösebb és ködösebb lenni az elõttem lévõ horizont, míg végül mindent elborított a zúgó, recsegõ, tájat havas homályba burkoló, félemetes erejû hóvihar. Megérkeztem egy szélcsatorába. Érdekes, hogy igen drasztikus volt az átmenet a csatorna mindkét végén. Gyakorlatilag néhány méteren belül az addig viszonylag tiszta útburkolat megtelt kúszó, mászó, kígyózva "osonó" hófolyamokkal, az arcomon pedig elkezdtem érezni a szélben utazó milliónyi jégtû marását.. Ez az elsõ ilyen zóna nagyjából 150-200 m széles lehetett. Ezek a képek ott készültek, a szél kreatív, ám erõteljes munkáját "hirdetõ" hóformákról: Link , Link , Link , Link , Link Aztán, ahogy az az ilyen helyzeteknél lenni szokott, a szélárnyéktól mentes, "sodorvonalban" lévõ területek szinte már-már hómentesre seprõdtek.. Link Ezek felett csak átsuhant a fehér köd.. és miután elhordani- való hó már nem volt, a Ko¹ava nem esett kétségbe: nekiállt a humusz röptetésének. Ez a jelenség szinte az összes képemen szépen megfigyelhetõ, hiszen a hó tetejét borító "sötét színekben játszó izé" nem más, mint a jóféle, zsíros vajdasági feketeföld Folytatva utamat szép lassan magam mögött hagytam az elsõ számú szélcsatornát, így némileg fellélegezhettem. Az útviszonyok egy csapásra sokat javultak, a betonon csak elvétve lehetett tapasztlni komolyabb átfúvást, vagy havas, jeges szakaszokat. Majd Zenta határában, 12 km-re Adától ismét elborította a horizontot a hóförgeteg, elértem a 2. szélcsatornát. Megpróbáltam ennek is átjutni a túlsó szélére, de úgy 500 m után visszafordultam. Egyrészt, mert még ekkor sem láttam a végét, másrészt, mert már alig éreztem az arcom és a végtagjaim, harmadrészt, mert a gépem is lemerült. Három képre azért itt is futotta: Link , Link , Link Ezeken, de különösképp az elsõ kettõn jól látszanak azok a hódombok, amik a hótúrók beavatkozása elõtt még hónyelv formában valósították meg önmagukat, átszelve a teljes útburkolatot. Ezen kupacok némelyike a nyakamig ért. Hála a közútkezelõk fáradhatatlan küzdelmének (kb. 1,5 óránként találkoztam eggyel), végül egy pillanatra sem vált járhatatlanná ez a fontos út. Pedig a szél sem adta fel egy percre sem, nyomban elkezdte visszaépíteni lerombolt "mûvét" , mint azt a 3. kép is érzékelteti ( Link )Ezek után megvettem az irányt hazafelé. Kezdetben próbálkoztam hajtani a bringát, de gyorsan rájöttem, hogy ennek árnyalatnyi értelme sincs, hiszen - kis barokkos túlzással élve - többet haladtam vissza, mint elõre, köszönhetõen az õrjöngõ szembeszélnek. Így aztán hazáig magam mellett vezettem megviselt hátasom, próbálva elkerülni azt, hogy egy-egy erõsebb szélroham alkalmával paripástul árokban landoljak Aztán, az indulástól számított szûk két óra múlva végül ráemeltem elfagyott, kékes-lila kezeimet a házunk kapukilincsére Vetettem egy gyors pillantást az udvari hõmérõre, majd az órára: elõbbi -1,8 celsius-fokot, utóbbi 15.40-et mutatott. Bevallom õszintén, igencsak meglepõdtem, hogy szûk 5 órát voltam házon kívül, nagyjából ennek felére gondoltam.. de minden bizonnyal a fagyhalálhoz közeli állapotom következtében elszállt az agyam idõérzékelése Összességében felejthetetlen nap volt, soha nem éreztem még ennyire közelrõl a természet téli erejét.. Félelmetes, tiszteletre méltó és gyönyörû. Egy erõ, ami még mindig kénye-kedve szerint uralkodik rajtunk, ami még most is képes érvényesíteni az emberiségen az õstermészet erejét. Ha tetszik nekünk, ha nem. Õszintén remélem, hogy ez örökre így is marad. Végezetül, itt egy rövid kis videó-összeállítás , ami az 1. számú szélcsatornában készült: Link Jó szórakozást kívánok hozzá És ezúton is elnézést a hosszért, csak próbáltam minél többet, minél érzékletesebben átadni nektek az általam megtapasztalt élményekbõl.
Még egy kis kiegészítésnek annyit, hogy megpróbáltam utánajárni, hogy az említett szélcsatornák vajon miért az adott helyeken és miért csak az adott helyeken alakultak ki. Ehhez a Google Earth-öt hívtam segítségül és az alábbi együttállás tûnt fel: Link ( (a mûholdkép természetesen a szokványos tájolású) Vagyis: mindkét említett zóna egy tõle DK-re elterülõ tisza-parti tarvágás ÉNY-i meghosszabbításában fekszik. A szélcsatornák szélessége, illetve azok egymástól való távolsága egyenesen arányos (sõt jó közelítéssel szinte meg is egyezik) az irtások szélességével, illetve azok egymástól mért távolságával (vagyis a "védõ" ártéri erdõirtások közti hosszúságával). Miután a Ko¹ava kifejezetten a felszínen, illetve az ahhoz közeli légrétegekben fújó szél, így egy akár nem túl széles (jelen esetben 50-150 m ) erdõ megléte, vagy meg nem megléte is döntõ különbséget jelenthet az útviszonyokat illetõen.. Persze az út szélén elhelyezkedõ árkok, illetve kisebb bokrok, fák is érnek valamit. Ez még a szélcsatornákon belül is tapasztalható volt, de a körülményekhez képest csak árnyalatok szintjén: ezeken a helyeken némileg kisebbek voltak a hónyelvek... Egyébként a fenti képen látható két bekarikázott területet nagyjából középen átszelõ út mentén készültek a már korábban említett szélcsatornás képek, illetve a videó is.

Igen, megelõztél, észrevettem a hibát, csak dolgomra mentem. Pápán 1933 decembere volt a leghidegebb 50 év alatt (vagy azóta is ?), míg 1934 dec. a legmelegebb 5,8 fokkal. Az évkönyvben egymás mellett vannak...

"Egyébként abban az ötven évben 1934 dec. volt a leghidegebb dec.Pápán -4,8 fokkal"

Szerintem egy évvel elnézted, ez biztosan nem igaz, mivel:
Siófokon 1934 decembere a 2. legmelegebb, ellenben 1933 decembere a leghidegebb volt a mérések kezdete óta.

Ebbõl gondolom, hogy vélhetõen csak évszámot téveszthettél.

Sokszor írtam, hogy az idõjárás meg a naptár két külön dolog, a statisztika meg ugyebár a hazugság legfelsõbb foka...De szegény ember vízzel fõz, vagyis havi és éves statisztikákkal dolgozunk.
Azért ha megnézzük a rekord hideg naptári hónapokat, akkor biztos, hogy akkor nem volt egy hét sem enyhébb a 4,3-ból, vagyis éppen 1-31 közt volt zsinórban zord idõ ?
Megnéztem, hogy 1901-50 közt a fagyos napok száma átlagban Pápán a tél folyamán 60 nap volt, a zord napok száma 8. Ettõl mostanában elég messze vagyunk.
Egyébként abban az ötven évben 1934 dec. volt a leghidegebb dec.Pápán -4,8 fokkal,1942 jan. -9,2, 1929 febr.-10,3.

Ez nagyon jó összegzés. Nincs vele, gond de általánosságban az idei tél igencsak enyhe telek közé fog tartozni, nem lesz extrém, meg nagyon kiugró, de szép helyezést fog elérni.

A másik, hogy ha szigorúan ragaszkodunk egy naptári hónaphoz akkor sok minden finomság el van takarva. Pl ha dec 20 és jan 20 közötti idõszakot veszem akkor az szinte biztos, hogy ez egyik legenyhébb idõszak volt, jó volt enyhébb is biztosan sõt tudom, hogy volt, de bizony elõkelõ helyen van. Ki hinné, hogy pl 1956-os zord februárja elõtt hasonló tél volt mint most. Pl az is jan 20-ig szinte tavaszi rekordos meleg volt.

Ilyen az 2012-es februárja ha január 20 és február 20 közötti idõszakot veszem akkor bizony lennének olyan pontok az országban ahol még brutálisabb negatív anomália jelentkezne, és ha az lenne egy naptári hónap már nem is lenne olyan messze pl az 1942-es januártól.

Régi idõkben is foglalkoztam ilyen idõszakokkal pl 1887 dec vége január közepi idõszak az egyik legdurvább 30 napos átlag jönne ki, de ha decembert és január külön veszem akkor bizony jó pár hónap megelõzi õt. Pedig azon a télen az egyik legzordabb hidegbetörés következett. Szóval sok olyan dolgot lehetne találni, hogy azt egy teljes hónapra kivetítem még sokkal hidegebb vagy még sokkal enyhébb korszak lenne. Ezért szerencsére az idõjárás nem igazán ismeri a naptárt:-)

Egész télre vetítve is érdekes dolgokat lehet találni, pl 1920-21-es tél az egyik legenyhébb volt, de megnézem 1920 október végét és magát novembert akkor látható, hogy a tél ott megtörtént, hisz november elsején -17,0 fokot mértek Túrkevén ez volt a a "tél " legalacsonyabb értéke. Pl ott a november volt a leghidegebb hónap, negatív anomáliával zárt és a januárt az egyik legenyhébb januárja.

Ez csak mind-mind érdekesség és játék, de azért az idei szezon kellemes enyhe volt soha rosszabb telet nem is kívánhatok:-)

Öregszem és nem tudok visszaemlékezni sajnos én sem arra, hogy pl. mennyi hó volt pl. 2011 februárjában vagy hogy 2009. dec. enyhe volt-e ? A telekrõl is csak egy emlékezetes epizód ugrik be, mint 2012. febr. de a többi része ... ? terveztem is egy összesítést készíteni, de du. nem volt idõm. Most íme:

ÉV-----Tközép----Tmax----Tmin----Zord(-10)----Meleg(+10)----Fagyos
06/07...5,2 fok...15,0....-6,0.... 0 nap.......38 nap.......24 nap
07/08...3,1 fok...19,3....-11,0... 1 nap.......21 nap.......49 nap
08/09...1,0 fok...14,2....-13,1... 4 nap........6 nap.......55 nap
09/10...0,5 fok...15,7....-17,5... 6 nap.......11 nap.......59 nap
10/11...0,2 fok...15,5....-12,0... 6 nap.......15 nap.......71 nap
11/12...0,8 fok...14,1....-19,7...14 nap.......14 nap.......52 nap
12/13...0,6 fok...11,8....-14,1... 3 nap....... 5 nap.......66 nap
13/14...3,0 fok...13,7....-11,9... 1 nap.......13 nap.......44 nap(dec.1-febr.14.)
Helyezés: 3.------7.---------3.----2-3.---------5.-----------2.(1. a legmelegebb,8. a leghidegebb.)

E paraméterek szerint nem állunk még egyik esetben sem a legelsõ, vagyis legmelegebb helyen. A fagyos napok esetében elõkelõ a 2. hely, meg a zord napoknál a 2-3., de van még 14 nap. Persze ezalatt lehetnek sorozatban 15+ melegek is és az átlag legyûrheti 2007-et vagy 2008-at stb. Jelenleg csak azt mondhatjuk e télrõl Pápán, hogy az átlag a 0 fok körüli sokévihez képest jóval magasabb, de a jelzõnapok, a maximumok vagy a minimumok tekintetében nem kiugró. Persze ez csak 8 év összehasonlítása, de állítom, hogy ha 1957-ig visszamennénk akkor sem állíthatnánk sokkal másabbat. Elõtte már kicsit más lenne a helyzet, pl. 1929,1942 vagy 1956, hogy csak párat említsek. Akkoriban voltak -8-10 fokos havi közepek is, most viszont a 2012-es februári -2,7-tõl tudunk csak elájulni. Ilyenkor az jut eszembe, hogy az öregek (értem ez alatt az 1920 elõtt születetteket) meséi a régi zord telekrõl bizony igazak. Akik 1950 után születtek már nem emlékezhetnek olyan telekre ( és a 19. századiakról nem is beszéltünk, ugye lász ?)
Ez az összegzés nekem is döbbenetes volt, memóriám gyengeségére rámutatván. Pl. nem gondoltam, hogy a tavalyi tél hidegebb volt, mint a 2012-es. Vagy az pl. hogy a 24 hónapból egyben, 2012 februárjában 12 zord nap volt, a többi 23-ban 23, vagyis átlag 1 !
Vagy hogy a 2010/11-es volt a leghidegebb 6 zord és 15 meleg nappal, holott -12 foknál nem mértem hidegebbet !(semmi különös nem idõzõdik fel errõl a télrõl hirtelenjében bennem... ) Valahogy csak a fagyos napok száma mutat korrelációt a középhõmérséklettel, a Tmin, Tmax,zord vagy meleg napok száma mit sem számít. Így van az idei téllel is: kevés az igazán kiugróan meleg érték , mégis elég enyhe.
Ha a 24 hónap közepeit nézem, csak 4 hónap negatív (2010.dec.-0,2,2009.jan.-1,5,2011. jan.-2, 2012.febr.-2,7)és egy télen max. egy fordult elõ. Viszont a +2-t 10 hónap is meghaladta. Ezért is írtam, hogy a mostani 3 fok körüli havi közepek nem kuriózumok, az, hogy 1,8 helyett 2,8 egy-két hónap, az még nem valami orbitális kiugrás. Igaz, hogy zsinórban 3 meleg hónap csak 3 télen volt, így a 3. legmelegebb átlagú tél jelzõt már most borítékolhatjuk a 8-ból.

Délen sem voltak olyan gyakoriak a 15 fok körüli/feletti maximumok, legalábbis eddig, decemberben és januárban is 2-3 ilyen nap volt, februárban mondjuk lehet több lesz, de ez az enyhébb teleken rendre így szokott lenni, a magasabb napállás ilyenkor már szépen dolgozik.

Például 2012. februárjában itt 19,2 fok volt a havi maximum és volt még egy 16,8 fokunk is, mégis -3 fokos anomáliával zárt a hónap. Ezzel szemben a legenyhébb teleken nem volt kiugróan magas hõmérséklet, 2006-2007-ben négy 15 fokos napunk volt összesen, míg 2007-2008-ban február végéig egy 16 fok januárban, igaz akkor február vége szépen belehúzott, 17-19 fokok is voltak már.

Az idei télben szerintem pont az enyheség hossza a rendkívüli, gyakorlatilag a decemberi és január-februári két heten kívül végig 5-10 fok közötti (idõnként e feletti) maximumok és gyakran fagypont feletti minimumok voltak. Az pedig megint csak rendkívüli szerintem, hogy így február közepéig az ország legnagyobb részén mindössze egy egy-két hetes idõszakban volt megmaradó hóréteg (idõszakos, többnyire néhány napos regionális hótakaróktól eltekintve), még ha 2006-2007 ennél is durvább volt e tekintetben.

Ennek ellenére szubjektíve, összbenyomás alapján nekem sem tûnik extrémnek a tél eddigi produkciója.
Jó, jó -enyhe volt, de érzésem szerint nem rendkívül enyhe. Fõleg nem az ország északi felén (a fõvárost is beleértve), ahol hiányoztak a déli országrész 15 fok körüli, valamivel a fölötti maximumai.
Persze, a számok makacs dolgok, és olyan dolgokat is megmutatnak, melyeket a rendszeres mérés nélkül szemlélõ észre sem vesz.
Ha az egész február tényleg kifut érdemi hideg nélkül, úgy még szubjektíve is nagyon ócska telet tudhatunk majd magunk mögött.

Így van.

A top tíz már borítékolható, ám ha kicsit "belehúz" a február, akkor a dobogó is elérhetõ.

1892 óta....

Nem tudom a pontos adatokat, de a térképek alapján Budapesten akár még a dobogóra is felférhet a 233 éves adatsorban!

Ettõl persze Pápán lehet ez egy "semmi extra" tél.