Földtan

Egy cikk (angol) a 250 millió éve volt szibériai bazaltömlésrõl, illetve annak éghajlati konzekvenciáiról egy elpusztult fákon élõsködõ gombafaj globális elterjedését követve :
Link

Atomtemetõt nyitnának Pécs közelében: Link

Így, hogy összevissza forgatja a kamerát, nem sok látszik. :-( Annak idején asszem tán a kobei rengésrõl egy bolti megfigyelõkamera felvétele volt az "igazi", mivel az egy helyben volt (már amennyire rengés közben valami is egy helyben van) és egyfelé nézett. Ebbõl, azon felül, hogy a készítõje valószínûleg kapott érte egy kis zsebpénzt, nem sok látszik. Nem olyan drámai, mint az ember képzelné.

A szumátrai földrengésrõl készült videó. Link

Igen, és itt pont az volt a gáz, mármint a szamoai rengésnél, hogy túl közel voltak egyszerûen az epicentrumhoz... Ettõl függetlenül még a riasztás és a hullám megérkezte közti 3 perc is sokak életét megmentette, úgyhogy nem volt hiábavaló.

Ma volt Geodinamika elõadásunk, természetesen szó esett a két igen erõs földrengésrõl. Horváth Ferenc tanár úr az óra elsõ 20-25 percét erre szánta.
A nyugat-szumátrai rengés fészekmélysége 80 km körül volt, 7,7-es magnitúdó erõsségû, míg a szamoai csupán 10 km-es fészekmélység mellett 8,2 magnitúdójú volt, ami a szumátrainál kb. 15x erõsebbet jelent, kb. 1500 hiroshimai atombomba erejével egyezik meg.
Azt is mesélte, hogy a cunamiknál fellépõ hullám terjedési sebessége ~700-800 km/h, így nem sok idõ jut a figyelemfelhívásra és a menekülésre.

Ja és egy lista a 99-es rengésekrõl:
Link

Az izmiti rengés egy "szép" sorozat része, itt Link lehet megfigyelni,hogy miként mozdulnak el a fészkek az Észak-Anatóliai Törésvonalon. Itt meg van egy jó kis leírás is róla. Anno egyik hazai tud. lapban, talán a Természet Világában, de nem esküszöm meg rá, hogy ott, volt egy nagyon jó magyar cikk is róla.

Érdekes, hogy éppen 10 évvel ezelõtt is igen sok földrengés rázta meg Földünket. Elõbb augusztus végén a törökországi Izmitben haltak meg 17 ezren (szept. 13-án közölték az akkor véglegesnek mondott adatot), majd Athénban ~100, Tajvanon 400 áldozat volt, és volt egy komoly rengés Iránban is.
Ha jól emlékszem, az izmiti rengés óta csak az iráni Bám-ban volt több áldozat, persze nem számítva a katasztrofális szökõárral járó indiai-óceáni tengerrengést.

Köszi a segítséget!

Itt tudod követni, hogy hol voltak a legutóbbi földrengések a világban: Link
Nem kell mindenféle komolytalan hírportálokat nézegetni.

Nem tudom máshol is néztem és mindenütt ezt irják mai dátummal.

Íme az origó cikke:Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#92528 - 2009-09-30 20:10:59)

Kicsit nem stimmel ez a cikk. Szumátrán valóban volt egy 7.6-os földrengés ma, de az alcím után végig Szamoáról írnak...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#92527 - 2009-09-30 20:05:30)

Újabb nagyerejû földrengés és újabb cunami riadó ezúttal Szumátrán!

Link

Pont most akartam linkelni: Link

Nem unatkoznak a szeizmológusok...

Újabb földrengés, most Szumátránál. Link
Szökõárriadó kiadva!

CNN-en van fotó: Link

BBC szerint legalább 34 halálos áldozat van már :-(((((( 14 Amerikai Szamoán, ahova máris küldik az amcsik a segélyt Hawaiiról, illetve 20 Nyugat Szamoán. Állítólag 5 halott van Tongán is...

4 hullám érte el Pago Pago városát, kb 3 perccel a rádióban leadott szökõár-riadó után. Egyes részeken állítólag 4m magas volt a hullám, de átlag 1,5 méteresen érte el a partokat. Beszámolt egy szemtanú arról (tengerparti üdülõtulaj), hogy a házukba betörõ víz a plafont áttörve vitte ki a bútoraikat. Máshol az elsõ emeletig felérõ áradatról írnak.

Képek a Reuters-tõl:
Link

Most olvasom, hogy Szamoán a szökõár miatt 19-en meghaltak. (CNN csak 17-rõl ír)
:-(((((
Mondjuk, amennyire a tengerpartra koncentrálódnak a településeik, csoda, hogy csak ennyien. Még valamikor gyerekkoromban olvastam egy lengyel kulturális antropológus csaj könyvét Szamoáról, abban írta, hogy egy vihar során is erõsen kisétált a tenger a faluba, ahol élt a helyiekkel.

A USGS korrigálta a 7,9-et 8-ra azóta. A rengés fészke 18km mélyen volt, a Tonga-árok északi végénél (ahol a világ leggyorsabban mozgó alábukó lemezszegélye van, évi 24 cm-rel, bár azon a területen, ahol konkrétan a rengés volt, csak 8,6 cm/év a sebesség), a Csendes-óceáni lemez alábukó szegélyének egy törésén.

Jó nagy lehetett rémület az érintett csendes-óceáni térségben.

Szerk.: Közben lefújták a cunamiriadókat.

Samoa partjainál 7,9-es földrengés, oda és Új-Zélandra cunámi-riasztás van kiadva, az árhullám (állítólag) 3 m-es.

Köszönöm! Normális idõjárásban nem lenne gondom nekem sem, de pont odafenn a Himalája csapadéktól védõ ormai közt volt iszonyúan nagy. Ezért is kérdeztem, hogy annyira más volt-e a jégkor végi csapi arrafelé. :-)
Köszönöm a válaszodat!

Egyelõre csak egy gyors válasz (a cikket még nem láttam, könnyen lehet, hogy annak ismeretében pontosítani fogok)... Nekem nem tûnik rendkívülinek az üledékképzõdés ilyen üteme: a vastagság és az eltelt idõ alapján évente 3 mm-t kellett "összehozni". Egy hegyekkel körülvett völgy alján egyetlen felhõszakadás is könnyen felhalmoz néhány centiméter üledéket: gondoljunk csak arra, mennyi iszapot és törmeléket kell eltakarítani a hazai középhegységek falvaiban egy-egy torrens áradás után. Emellett nagyobb földcsuszamlás, sziklaomlás is többször történhetett az évezredek során, ezek pedig gyakorlatilag egy pillanat alatt több méter üledéket halmoznak fel.

Viszonylag közeli példa hegyek közti elzárt tómederre a Gyilkos-tó. Ebben évente közel 5 cm(!) üledék halmozódik fel, és zsugorodása, töltõdése egy emberöltõ alatt is szembetûnõ: Link

Elsõsorban Andrásnak címeznék egy kérdést.
A friss Földgömb-ben van egy cikk Lamayuru-ról. Pár szóban a lényeg: a ladakhi kis völgyet úgy 35-40 ezer éve kialakult és kb. 2000 éve kiürült tó töltötte ki, amely 110 méter vastag üledékes kõzetet hagyott maga után a cikk szerint, ebbe a kõzetbe építkeznek ezer éve a helyiek. Ez számomra igen hihetetlen sebességû üledékképzõdést jelent. Ráadásnak a cikk még azt is kleírja, hogy a tó megszûntekor egy folyó hátravágódva csapolta le azt, lehordva a benne lévõ üledék nagyon nagy részét is. Arra lennék kíváncsi, hogy milyen módon keletkezhet ennyi üledék, esetleg mennyivel volt csapadékosabb a Himalája a jégkor vége felé (jelenleg 100 mm / év a csapi a cikk szerint), illetve milyen egyéb folyamatok befolyásolhatták ezt a sebességet?
Elõre is köszönöm a választ!

Üdv!
Mai kirándulás földtanos képei : Riolittufa Kazár és Mátraszele mellõl: Link Link Link Link közelrõl: Link Link
Akidobos által már linkelt bazaltömlés: Link Link Link

A legnagyobb kristályok a magmás differenciáció (= elkülönülés) során a pegmatitos fázisban alakulnak ki. Mivel nem vagyok geológus, így halvány emlékeim vannak magáról a folyamatról.

Nem (csak) a csapadék és a felszíni vizek (areális öblítés) pH-jában rejlik a rejtély kulcsa... ..épp a jól észrevett "foltos", diaszpórikus megjelenés a kulcs ebben..de ez már bõven nem Földtan és nem a fórum tematikája, így átrakom a Bioszférába hamarosan..folyt.köv ott a biogén okokról...

Bizonyára nem egyenletesek, de nem tudok nyilatkozni arról, hogy van-e bármilyen növekedés a számukban, illetve mutat-e bármilyen mintázatot a kitörések elõfordulása. Így a 21. században piszkosul vigyázni kell azzal, ha valamit gyakrabban látunk, hallunk, hiszen 5 perc alatt körbefutja egy hír a világot a neten, a tévékben...

Nem követem közvetlen figyelemmel a vulkánkitörések gyakoriságát, ezért inkább megkérdezem: van valmilyen tendencia a kitörések számát illetõen? Nekem valahogy úgy tünik, hogy idén viszonylag sok a vulkánkitörés, de lehet, hogy csak a nagyobb publicitás okán érzem úgy.

Köszönöm a választ. Menet közben a hegyre mi a savas esõre gondoltunk, csak azt nem értettük, hogy miért foltokban jelentkezik a fák elszáradása.

Ejha, a tûzgyûrû kamcsatkai része igencsak aktív az éven.
Várjuk az adatokat, képeket.

Értem.. Köszi!

Tegnap erõs robbanással kitört a Sivelucs Kamcsatkában, a szeizmikus adatokból számítve 15km magas kitörési felhõvel. Mivel a hegy ködfelhõben van, nincs egyelõre kép róla, viszont már hetek óta számítottak a kitörésre, a lávadómja már nyáron aktívkodott, illetve kisebb hamufelhõi is voltak, a mostani robbanás azonban jóval nagyobb volt az elmúlt hetekben tapasztalt aktivitásnál. A KVERT oldalán lévõ pár soros friss hír a 10km-nél magasabbra jutott hamufelhõrõl és annak légiközlekedést veszélyeztetõ hatásáról ír, illetve arról, hogy várhatóan folytatódnak majd még a robbanások.

Az ok nem más, mint a lúc monokultúrák kontinens szerte jelentkezõ problémája, a savas csapadékvíz hatása.
A kiinduló okot, az ipar ténykedését gondolom nem kell részleteznem.
Ami miatt eme fórumhoz kapcsolódik a dolog, a fenyõfélék sajátossága, hogy egyébként is elsavazzák a talajt (emiatt is sebezhetõbbek a lombhullató kultúrákkal szemben) ez tetézve az antropogén hatásokkal, párosulva a monokultúrák fokozott sebezhetõségével, megadja a lehetõséget a kémiai reakcióknak (a fák törzsén lecsorgó savas csapadékvíz a gyökérgombákat tönkreteszi).

Ezért is nehéz ügy az ilyen talajtípusra a más fakultúrák telepítése.

Kifejtenéd bõvebben e jelenség okát?

Szép képek!

Az ok: Savas ülepedés...
A Csorba-tón is évek óta, riasztó módon gyarapodik a jelenség.

Sziasztok.
Múlt héten egynapos sétát tettünk a Magas - Tátrába. Hajnali 5-kor indultunk Egerbõl és 9 elõtt már Ótátrafüreden voltunk. A tervünk az volt, hogy egy laza túrát teszünk a Zámkovszky menedékházig, majd elindulunk a Téry ház felé. Ami meglepõ volt, hogy bár hétfõ volt és elvileg utószezon, rengeteg nyugdíjas, vén mászott a hegyre. Délután négy órakor indultunk haza, de elõtte bevásároltunk Poprádon hazai folyékony kenyérbõl. A haza úton kiderült, amit reggel nem láthattunk, a településeket érintve a helyi lakosság kitelepült az utcákra, szóval fokozott óvatosággal kellett vezetni. A következõ utunk a Téry ház meghódítása lesz, majd utána jöhet a Nagyszalóki-csúcs.
Járt már ez említett helyeken metnetes?

Természetesen készült néhány fénykép is, akinek kedve/ideje engedi itt megnézheti: Link Panorámaképek: Link
Négy éve jártam utoljára erre, de ennyire nem volt látványos a fák kiszáradása. Vajon mi okozhatja foltokban a tömeges pusztulást? Link

Remélem ez a rövid beszámoló belefér a fórum témájába.

...így maradnak az igazán elszánt érdeklõdõk megfelelõ öltözetbe bújva!
Fantasztikusan szép lehet élõben is...!

Amilyen a T odalenn, elõbb elvinnék õket már a pozitív hõmérsékletek és a túltengõ RH-k... :-)

Tuti fotosop

Csodálatos kristálymonstrunok, köszi a linket!

Jesszusom!

Áááá, tuti fröccsöntött mûanyag...

Atyavilág...ekkora szelenit kristályokat! ..nagyon durva...az ásványszekrényemben itt pihen egy tenyérnyi méretû, elképzeltem barlangüreg méretben..de ezek..a MÁFI-ban láttam vitrinben a felsõpetényi agyagbányából egy embernyi példányt, de az is eltörpül e barlang kincsei mellett..mondjuk az ezoterikus vénájúak behalnának ennyi pozitív energia láttán

Hú.. De ezek a fotók nem nagyítva vannak, pici "emberke-makettekkel" a hólyagüregekben?

Link
A mexikói óriáskristály-barlang

Így van, ismerem annak a környéknek is a lehetõségeit, az ipari szennyezésre gondoltam, nevesítve a papíriparra, ami sajnos szovjet hagyományokkal mûködött még néhány éve is...

Ismét egy remek cikk, gratula!

Több szempontból elõnyben van a Bajkál: északibb elelyezkedése okán a mezõgazdaság mérgei számára nem nagyon van itt "piac", nem lép fel szignifikáns párolgás, mint az Aralnál, hasadékvölgyet tölt ki, ami ma is növekszik, így a tónak is lenne lehetõsége növekedni azonos vízbefolyás mellett, nem lefolyástalan, így jobban képes tisztulni, igen mély, hatalmas a víztömege (nagyobb, mint az amcsi Nagy Tavaké együtt), édes, illetve nem marakodik egy csokor gyengécske ország a partvidékén. Nem mondom, hogy áldás, ha orosz kézen van a terület, de talán egységesebb fellépést biztosít, ha bármi gond adódik, nincs az, hogy egyik "birtokos" ország alátesz a másiknak pusztán kivagyiságból... Na meg ugye Világörökség, így globálisan is kap figyelmet, ami itt történik. Az egyetlen lehetséges veszélyforrás az ipari szennyezés, de egyelõre nem hallottam semmi durva dologról.

Gratulálok, nagyszerû cikk!

Így van, mesevilág lenne, ha a politikai viszonyok a XX.században nem borították volna fel azt a régiót sem.
Azon csodálkozom, hogy messzebb, a Bajkál-tavat (egy másik csoda) még nem tették tönkre, bár azt nehezebb és ki tudja mi zajlik a színfalak mögött.

Pedig a kulturális kincseik is megérdemelnék, hogy normálisan (értsd: a terror- és halálos fertõzés veszélye nélkül) lehessen oda is utazni. A Selyemút mentén kialakult kis államok, gyönyörû városok lassan a feledésé lesznek, pedig egykor a mesés keletbe õk is beletartoztak... Szamarkand, Bokhara és a többi "mesebeli" város... :-(
A természeti szépségeik pedig valóban az üde hegyi patakvölgyektõl a félsivatagos-sztyeppés régióig mindent tartalmaznak. Szóval nagyjából kimeríthetetlen vidék, innen származik a kedvenc "fûszerem", a fokhagyma is. Meg még egy csomó, ma a kertekben termelt növény, gyümölcs, zöldség...