Időjárási visszatekintő

Ha februárban is meglesz a +3°C-os havi középhõmérséklet (amire most jó esély van), akkor szerintem országos viszonylatban az elmúlt 120 évbõl az elsõ 6 legmelegebb tél között lesz a mostani tél.
Remélem a tél végén elõjön majd egy erre specializálódott statisztikus (pl. Lász), aki bemutatja, hogy hol is a helye az idei télnek.

És mi a helyzet, ha az egész telet együtt nézed, nem pedig havi bontásban? Akkor hol áll a sorban? Csak azért kérdezem, mert ez így nagyon csalóka, hiszen simán követhette a legenyhébb decembert a leghidegebb január és még sok egyéb, hasonló variáció létezhet.

A jelenlegi télen ugyebár enyhe volt a december is, a január is, és eddig a február is az.

Bárhogyan is alakul az utolsó két hét, ez a tél az enyhe és kevés havú telek közé kerül. Hogy mennyire egyedülállóan pocsék ez a tél, megnéztem az elmúlt 8 telet Pápán a naplóm adatai alapján a hõmérséklet terén (a havat nem adja össze a napló, azt nagyobb munka lenne összebogarászni). Lehet nézni a havi közepet,zord napot és inverzét (+10 vagy melegebb), fagyos vagy fagymentes napot , téli napot, max-ot, min-t stb.
Néhány összehasonlítás ezekbõl.
December
A 3. legmelegebb(vagyis 8-ból volt 2 melegebb átlagú !)
A 4. legnagyobb maximum (13,7)
A 3. legmagasabb minimum ( -6,4)
0 zord nap (4 ilyen volt a 8-ból)
4 db 10 fokot elérõ nap, ez a 4-5. hely
A 3.legtöbb fagyos nap (19)

Január
A 3. legmagasabb közép T
A 4. legmagasabb minimum (-11,
A 4. legmagasabb maximum (13,2)
A zord napok száma 1 ( volt még egy ilyen és 2 évben 0 db).
A fagyos napok száma 17, a legkevesebb 2007-ben 8, de 2008 és 2012 is 17.
A 10 fokot elérõ nap 8,ez a 2. legtöbb, 2007-ben 16 volt)

Február (1-14. a jelzõ napok 2-vel szorozva, de ez persze nem így lesz)
A havi közép a 3. (2,
A havi min. a 2. legmagasabb (-5)
A havi max. a 2. legalacsonyabb (10,3, de ma ez megdõlt, így is a 2. a 12 fok eddig)
A zord nap 0, de volt még ilyen 4 db.
A 10 feletti nap 1 (már 2), ez a 2. legkevesebb (2013-ban 1 volt csak)
Fagyos nap a 3. legkevesebb (16), de ha a maival együtt 9-et nézem és nem lenne már fagy, akkor sem a legkevesebb, mert 2007-ben csak 1 volt !!!!!

Gondolom ebbõl már a témában járatosaknak világos, hogy miért szoktam azt írogatni, hogy ebben a télben semmi rendkívüli nincs, csak egyszerûen az átlagnál enyhébb, mint ahogyan a telek közel fele enyhébb szokott lenni a középnél.

A tavalyi év országos középhõmérséklet-anomáliájáról van számszerûsített adat valahol?

Ott van az! Link

Valamiért a Vízügy nem akarja felrakni a netre a friss integrált vízháztartási tájékoztatót.
Általában 8-10.-e között felrakják, mindig át szoktam olvasni.

A havi csapadék Szegeden 5-7 mm között változik, itt is rengeteg csapadék elférne még.

2004-ben július második felében. Pontos napra nem emlékszem, annyit tudok, hogy aznap kora hajnalban Szeged felõl érkezett egy masszív nagy kiterjedésû zivatarrendszer (akkor arról szóltak a híradások, hogy pincéket árasztott el ott a felhõszakadás), amely minket is telibe kapott és néhány óra alatt nálunk 90mm csapadékot adott (jég nélkül szinte szélcsendben), de ez nálunk nem okozott gondot. Az volt az érdekes, hogy azon a héten ez volt a második nagy zivatarunk, néhány nappal elõtte egy délutáni 99-es jelenidõt produkáló heves hõzivatar hatalmas károkat okozott és este 10-ig nem volt áram. Azalatt a negyed óra alatt a cseresznye-dió nagyságú jég csúnyán letarolta a gyümölcsösöket és a zivatar 90km/h-s kifutószele a fákban, épületekben jelentõs anyagi kárt okozott. Azóta nem volt 30mm-t meghaladó napi csapadék (bár a tavaly március közepi-végi havas mediterrán ciklonok szintén 20-30mm körüli napi csapadékösszegekkel kényeztettek bennünket)

Sõt, az a 10 Nagykanizsán 50 mm!
Na mikor volt utoljára 50 mm felétek?

Látva a Dunántúli 10mm+ csapadékokat, elfogott az irigység, így visszanéztem az éghajlati adatokat. Utoljára november 23-án (!!) volt 10mm feletti csapadék Stativus mérése alapján (11mm), 5mm körüli csapadék Januárban csak 2 alkalommal volt (hivatalos adatok szerint csak 1 alkalommal!). 2011/2012 viszonylag száraz telének csapadékmérlege valamivel jobb volt, mint most, hiszen 2x annyi napon hullott jelentõs mennyiségû csapadék, mint eddig a 2013/14 téli szezonban. Most kifejezetten száraz országos szinten a mi régiónk, hiszen minden egyes frontátvonulás legfeljebb csak 1-3mm-t hagy maga után. A lényeg az, hogy legalább 100mm-nyi csapadék hiányzik a talajból (a fölsõ 20-30cm-t nem számolom).

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220944 - 2014-02-10 16:29:13)

Én 2010 majusra emlékszem , amikor rengeteg esõ estt májusban volt és +5 (!!!) fok vol valahol a Tmax.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220943 - 2014-02-10 16:19:25)

Sõt mi több, ezt kb. ugyanolyan pocsék nyár is követte. Mondom ezt én, mint elsõsorban télkedvelõ. A '90-es években ez a nyár, meg még az 1996-os volt hidegebb a 30 éves átlaghoz viszonyítva. Ezt valahol még egy OMSZ-os tanulmányban is olvastam anno.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220942 - 2014-02-10 16:18:45)

A 91 május 16-i genovaira is jól emlékszem: 24 órás szakadó esõ (60+mm) és 6 fok napközben. Azt sem zavarta a napállás.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220941 - 2014-02-10 16:10:0

88 áprilisara nagyon jól emlékszem, felváltva volt 25 fok meleg és hidegbetörés. Úgy rémlik, hogy a Mecsekben jó kis hokaosz volt a korabeli Utinform-jelentés szerint. A meridionalitas iskolapéldája volt az az április. 1991 tavasza úgy ahogy volt, igen pocsekra sikerült, akkoriban tanultam allamvizsgara, áprilisban havazott, májusban hideg volt es szinte állandóan esett. Kedvencem 2000. áprilisa, amikor pólóban, rövid nadrágban locsolkodtam, 26 fokban

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220940 - 2014-02-10 15:39:35)

A hidegbetörés ciklont generált és egy medinél ha dõl a hó akkor a napállás nem sokat számít. Akkor épp Cseszneken voltam és napközben havazott és még lent a völgyben 250 m-en is összefüggõ hóréteg volt (5cm körül).

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220939 - 2014-02-10 14:53:31)

"Erre jól emlékszem, szép kis havunk volt.Még jó, hogy
nem akkor volt Húsvét."

És ahogy látom, -2;-3 fokos T850 mellett Április 18.-i napállásnál.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220938 - 2014-02-10 14:37:16)

Erre emlékszem,itt lent a faluban is havazott,de csak foltokban maradt meg.Kirándultunk fel Hétházpusztára (400m felett van),arra 20cm hóban gázoltunk!És bizony ez április vége volt!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220937 - 2014-02-10 14:15:19)

Link
Szép kis idõ lehetett 88 április közepén...
Link
Ez sem rossz.
Link
Link
Erre jól emlékszem, szép kis havunk volt.Még jó, hogy nem akkor volt Húsvét.

A januári adatsorom Link és grafikonokon Link

Emlékszem, épp Keszthelyre mentem vissza az egyetemre egy vasárnapi napon, amikor hatalmas sötét zivatarfelhõ terpeszkedett az északkeleti égen.

Éppen ma 10 éve történt az emlékezetes februári zivatarozás. Link

Én még csak akkoriban kezdtem érdeklõdni a meteorológia iránt, de tisztán emlékszem az egészre. Mi két hullámban kaptunk zivatart. Az elsõ (mint utólag kiderült számomra) egy szupercella volt, aminek a nagyja tõlünk keletre ment el látványos felhõzettel és szivárvánnyal, itt kevés havas/jeges esõ esett belõle. Aztán bõ másfél-két óra múlva jött a második kör, nyarat megszégyenítõ zivatarral, erõs széllel, aktív villámtevékenységgel és jókora esõvel. Kár, hogy akkor még nem volt fényképezõm, nagyon szép képeket lehetett volna aznap készíteni.

Itt pedig csak 2 nap volt olyan, amikor összefüggõ, legalább 1cm-es hótakaró volt.

Igen, egyrészt a városon belül is óriásiak a különbségek ugye, meg a másik dolog, amit sosem árt hangsúlyozni, ez a "hófolt/nem hófolt" dolog. Sokszor ilyen lassan olvadós, tömörödõs helyzetnél megfigyeltem, hogy két különbözõ helyen, látszatra ugyanolyan hóborítottságnál az egyik állomáson adják végig a foltot, a másikon meg a cm-ben mért értéket. És ha ez tartósan fennáll, akkor emitt lesz 10 hótakarós nap, átlagosan 1 cm vastagsággal, amott meg 10 hófoltos nap. Pedig lényegében semmilyen különbség nincs a két terület között.

Ezért szoktam a hófoltos napokat külön is összegyûjteni, az valósabb képet ad ilyenkor.

Azért a budai rész picit máshogy áll, erre 4-6 hótakarós napok száma idén. Még ma reggel is van jó sok folt jeges maradvány, igaz már tegnap sem adtam hótakarós napot, határeste volt de nálam február 3. még az volt.

Erre reflektálva én pedig átnéztem a hótakaróval kapcsolatos adatokat, hogy mennyi is az annyi. Nos, mind ez idáig a szezonban ugyebár Budapest-Pestszentlõrinc (de úgy általában a fõváros egészérõl is elmondható ez, azt hiszem) 1, azaz egy darab hótakarós nappal áll (január 30. volt ez a nap).

Az 1904-05-ös szezontól kezdve összegyûjtött adatsorban a legkevesebb hótakarós napot adó telek az alábbiak voltak (az ismétlés kedvéért: adatok forrása 1953-54-ig Buda, azután pedig Lõrinc):

0: 1989-90, 2006-07
1: 1987-88
4: 1997-98
5: 1974-75
6: 1971-72
7: 1924-25, 1972-73
8: 1948-49, 1960-61, 2000-01
9: 1950-51, 1982-83

Rekord alacsony számú (azaz 0) tehát már biztosan nem lesz, de holtversenyben a második hely még meglehet.

Pusztán érdekességképpen az ellenpont, vagyis az adatsor másik vége:
75: 1933-34
73: 1941-42
72: 1995-96
70: 1946-47, 1962-63
69: 1969-70, 2002-03
67: 1928-29
64: 1963-64
63: 1908-09
61: 1939-40, 1953-54

Nagyon jó kis összefoglaló táblázat, gratula érte! Egyébként arról van valami infó, hogy országos átlagra vetítve hányadik helyen végzett a január középhõmérséklet szempontjából?

1780 óta a 12. legenyhébb január volt a 2014-es Budapesten és a 9. 1901 óta.
Mindenki tekintheti annyiadiknak, amelyik a neki tetszõ változat: Link
(h1980: az 1980-as évekig homogenizált adatsor alapján)

Én is értékelem az elmúlt téli hónapokat és arra jutottam, hogy szép téli idõ volt végig. Sajnos a kislányomat még nem tudtam elvinni szánkózni, de azért tél van a keményebbik fajtából. Szerencsére a tüzelõ sem fogy nagyon, még talán a következõ telet is ki lehet fûteni belõle. Egy tél tüzelõje akár két szezonra is elég lehet.De azért tél volt , van és lesz is még egy darabig. Korcsolya, hólapát, téli gumi is alig-alig kell ebben a téli idõszakban.Még valami, ezen a télen folyamatos a horgászat is és még léket sem nagyon kell vágni, tetszik ez a szép tél.De hát volt hó vagy 2 -szer is igaz nem sok mert csak mm-ben tudtam értékelni, de õ volt az a fehér csoda. De még jöhet a bûvös február 15 vagy a 20 ami talán meghozhatja az enyhülést, talán- talán. Addig pedig öltözhetünk 2 nadrágba és 3 kabátba , hogy eltudjuk viselni a telet.

Bõ 1,5 hete igazi téli idõnk van itt a fõváros térségében is. Hiába, ez a tél messze nem a zonális enyheségrõl szól. Teljesen más most a makrofelállás, mint pl. 2002 februárjában.

Így van, a szép, jó pozítv anomáliát a hónap vége rendesen elintézte, így semmi extra nem történt.
Nálam 2,39 fok lett az átlag, olyan 3,5 fokos pozítv anomália, nem rossz de semmit sem ér sajnos.
21,4 mm csapadék hullott kissé átlag alatt vagyunk ezzel, és volt 2 hótakarós nap a hónap végén. 4-5 cm maximális hóvastagsággal, igaz még ma reggel is van 2 cm jeges, kásás hónak csúfolt valami:-)Esett 13 fagyos, 3 hideg és 3 téli nap is ezen kívül. Se rekord meleg se rekord hideg adatom nem fordult elõ. Abszolút minimum -9,4 fok abszolút maximum 11,4 fok volt.

2014. január nálam:

T átlag: 2,61 °C.
T min. átlag: 0,40 °C.
T max. átlag: 5,57 °C.
Absz. T min.: -10,7 °C. (26.)
Absz. T max.: 12,4 °C. (18.)
Absz. hõingás: 23,1 °C.
Legalacsonyabb T átlag: -7,1 °C. (26.)
Legmagasabb T átlag: 9,2 °C. (17.)
Napi átlagok hõingása: 16,3 °C.
Legalacsonyabb T max.: -3,8 °C. (27.)
Legmagasabb T min.: 6,6 °C. (18.)
Napi legkisebb hõingás: 1,4 °C. (08.)
Napi legnagyobb hõingás: 11,3 °C. (16.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1001,6 hPa. (20.)
Legmagasabb légnyomás: 1027,0 hPa. (08.)

Fagyos nap: 12 db.
Hideg nap: 5 db.
Zord nap: 2 db.
Téli nap: 5 db.
Rendkívül hideg nap: 2 db.
Hóeséses nap: 4 db.
Hótakarós nap: 7 db.
Leesett hómennyiség: 14 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 7 cm. (25., 26.)
Ködös nap: 7 db.
Ónos esõs nap: 1 db.

Havi csapadékmennyiség: 33,4 mm.
Csapadékos nap: 17 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 4 db.
Legnagyobb napi csapadék: 7,1 mm. (24.)

Az átlagnál 3,3 °C-kal melegebb és éppen az átlagnak megfelelõ csapadékú január volt. Január 24-ig rekord-melegnek ígérkezett a hónap, ám az utolsó hét sokat hûtött az átlagon, így az idei nem fért be a tíz eddigi legmelegebb január közé, "csak" a 13. lett. A hónap nagy része tavaszias, a vége viszont télies volt, ekkor két RHN is akadt.
Az enyheségnek megfelelõen minden jelzõ nap az átlag alatt alakult.
A viszonylag sok csapadékos nap ellenére sem volt kiugróan csapadékos a hónap, mivel jórészt kevés csapadék hullott egy-egy napon.

Egy kicsit messzebbre visszatekintés érdekességképpen. Nálunk Budakalászon itt a dombon az idei enyhe téli szezon hidegebb Tmin-t hozott, mint a tavalyi. A 2012-13-as Tmin -8.3 fok volt, a jelen szezoné eddig -9.0.

Januárban 29mm csapadék esett.

Túl vagyunk a tél 2/3-án, így ez a kis visszatekintés azt hiszem mindent elmond az idei "télrõl".
téli napok száma:
december: 3db, január: 2db

hótakarós napok száma:
december: 0 (6-án volt némi hó reggelre, de nem érte el a lepel kategóriát sem)
január: 2 nap

"maximális" hóvastagság:
december: természetesen 0cm, január: 3cm

havi középhõmérséklet eltérés(a metnetes adatok alapján):
december: +1,5 fok, január: +4 fok körül

Nos ez történt eddig itt, tél gyanánt.

Inkább nem kommentálnám, mert a moderátorok összevonnák a szemöldöküket...

Na de itt van még nekünk a február...

A januári középi t:
Kétadatos: +1,77°C
Négyadatos: +1,81°C
Az átlagnál 4,6°C-al magasabb (az elmúlt 21 január harmadik legmelegebbje).

A januári csapadék: 37,5 mm (átlag 125%-a, az elmúlt 21 január ötödik legcsapadékosabbja).

A leesett 18 cm hó az elmúlt 21 január ötödik legtöbbje.

Bõvebben: Link

A januári közép T, ami az elsõ dekádban 6, az utolsó dekád elején még 5,6 fok is volt a végére 3,1 fok lett, még a hidegre fordult idõ ellenére is 2 tizeddel meghaladta a decembert.Visszatérve a decemberre, akkor 22-ig 1 fok körül állt, vagyis majdnem átlag alatt (attól függ milyen idõszak átlagához viszonyítunk), aztán durván beenyhült. Most ellenkezõleg 22-ig szinte végig pozitív volt a napi anomália (néha 10 fokoz is elérte), hogy aztán 19-25 köz közel 20 fokot esve erõs negatívba váltson az utolsó hétre.
A csapadék számomra meglepõ módon nem lett 15 mm-él több a dec-i 9,2 mm után, pedig a hónap elsõ felében már kb. 10-nél álltunk és jött a keveredés idõszaka. Hiába esett országosan átlagos (néhol több is) csapadék, itt esett (Gyõrrel karöltve) a legkevesebb csapadék a hónapban.
Ha játszunk a számokkal, akkor az jön ki, hogy két hónap alatt itt 24 mm esett, jaj de nagy tehát a szárazság, kongassuk vészharangot (mint ahogy a néhol 15-16 fok láttán is sokan vészmadarak lettek, engem meg azzal vádoltak, hogy nem elég meleg nekem a 13 fokos pápai max, azt állítom, hogy nincs elég nagy anomália). Ha azt nézem, hogy 3 hónap alatt meg esett 154, vagyis 51 mm/hó az átlag, akkor már egészen mást mutat a statisztika.

Gyõrszemere-Nagyszentpál 2014. Január:
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl 3.4 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból 3,42 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet -0.5 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet 7.2 °C
Havi átlagos relatív légnyomás 1013,97 hPa
Havi átlagos relatív légnedvesség 90,23%
Havi legalacsonyabb hõmérséklet -12.3 °C (26.)
Havi legmagasabb hõmérséklet 15.6 °C (19.)
Legnagyobb napi hõingás 14.2 °C (13.)
Havi összes csapadék 11.9 mm
Legcsapadékosabb nap 4.5 mm (14.)
Csapadékos napok száma 19
Fagyos napok száma 17
Téli napok száma 3
Zord napok száma 1
Ködös napok száma 4
Hótakarós napok száma 0

Januári csapadék Kenderesen 33,3 mm.

A havi középhõmérséklet 3,1°C lett, még 23-án 5,3°C volt. A januári átlag Sz-helyen (1971-2000) -0,9 fok, tehát kerek 4 fokkal magasabb érték született.
Saját méréseim szerint 2010-ben -1,4°C, 2011-ben -0,0°C, 2012-ben +2,3°C, 2013-ban -0,4°C.

Picit megint játszottam a számokkal. Igaz rengeteg megközelítésben figyeltük a csapadék mennyiségeket a régmúlt és a mostani állapot alapján. Tudom sokak számára régen az emberek hülyék voltak és csak most mindenki helikopter de bízzunk azért abban, hogy a régi Hellmann csapadékmérõt azért le tudták olvasni:-)

Most azon gondolta járta át a buksimat, hogy átvizsgáljam a fõvárosi adatsor alapján a havi értékeket, méghozzá kicsit máshogy.
Itt minden évet átnyálaztam és fogtam magam és húztam két határt az egyik az 1 számjegy csapadékok hónapjainak gyakorisága évenként, a másik a 3 számjegyû csapadékhozamok gyakorisága évenként. Tehát egy adott évben mennyi alkalommal fordult elõ 100 mm feletti, avagy 10 mm alatti hónap a fõvárosban.

Itt köszönet Váraljamet munkájának hisz nagyon hasznos segítséget adva használtam fel adatait.

Azt tudjuk, hogy a csapadékelemek nagyon változékony képet mutatnak.
Budapesten az éves abszolút minimum 276 mm 1857-ben és maximum 874 mm 2010-ben.

Az, hogy minden hónapban elõfordulhat 100 mm feletti de 10 mm alatti mennyiség ez sem kérdés hisz van rá példa. De ez mégsem teljesen igaz, hisz a fõvárosban januárban soha nem fordult elõ 100 mm-t, meghalódó mennyiség elég érdekes 1886-ban és 2001-ban volt a csúcs 90 mm-t mértek. És júniusban is csak egy alkalommal 1887-ban volt 4 mm, a többi júniusban mind-mind 10 mm felett volt a hónap.

De nézzük a többi dolgot, hogy egy évben 1-2 alkalommal elõfordul 10 mm alatti, vagy 100 mm feletti hónap az relatíve gyakori, bár a csapadék szegény években mint pl 1850-70 között vagy az 1980-as években ez ritka jelenség volt pl 1854 és 1870 között mindössze 3 alkalommal fordul elõ és hasonló volt 1980 és 1990 között is, míg pl 2000 és 2013 között ez szám 13 volt.

És most nézzünk, hogy mely években volt a legtöbbet egyik vagy másik eset.
A 10 mm-t nem elérõ hónapok száma 4 volt egy éveben ezzel büszkélkedhet 1914 január, február, április és november.
1961, március, augusztus, szeptember, október
2011, február, április, szeptember, november.
Ez a három év volt ilyen, de mindjárt látjuk, hogy a 1914-es év valamit még tudott:-)
A 100 mm feletti hónapokra is kíváncsi voltam, ebbõl a maximum egy éven belül 4, lássuk az évet 1875-ös volt ilyen. június, július, november, október.
Azért írtam 1914-et mert a fõváros csapadék ellátottságában ilyen szélsõséges évre nem volt példa. Vagy sok volt, vagy kevés, de, hogy 4 hónap nagyon száraz és 3 hónap nagyon nedves ilyenre az elõtt és azóta sem volt példa. Tehát 1914-ban volt 4 olyan hónap mely 10 mm alatt zárt, és bizony 3 hónap mely 100 mm felett. Természetesen több alkalommal elõfordult 3 hónap egy évben 100 mm meghaladó csapadék mennyiséggel ilyen volt pl 2005 és 2010 is, valamint 1936 és 1937-es esztendõ is.

Még két komoly friss sorozat is van, méghozzá megnéztem, hogy egymás utáni évek azonos hónapjaiban, mikor és mennyi volt 100 mm meghaladó csapadék mennyiség.

Az egyik ilyen volt 2005-2006-2007 augusztusa mind a 3 egymás utáni évben 100 mm feletti mennyiség hullott és ilyen volt 2008-2009-2010 júniusa is. Több ilyen nem fordul elõ.
Megnéztem a legszárazabb iylen periódust is abból is 3 év van méghozzá október volt a tettes, 1906-1907-1098-as években egymás után 10 mm alatt marad a havi csapadék összeg.

Tegnapi Tközép: szélsõértékekbõl -7,95 °C, fõterminusokból -8,85 °C.

Szóval csak sikerül tönkre tenni a jó kis pozítv anomáliát az idõjárásnak januárba, de semmi gond azért találtam rekord közeli értéket:-) December 23 és január 23 között volt mind egyes nap nálam és a fõvárosban valamint szinte országszerte pozítv anomália. Ez nem rossz pont egy hónap, többnyire 3 és 7 fok között változott. Ha ez pont januárt tette volna ki akkor simán az elsõ 5 között végzett volna.
A nyers fõvárosi adatok 5 fok körülit adtak, amely ha nem is az elsõ de elõkelõ helyen van, fõként úgy, hogy két hónapot félbe vágtam, jó tudom csalás, de nem tudtam mit tenni:-)
Azonban ez így is szép volt, ez a pár nap nem kellett volna és talán 2. vagy 3. legenyhébb január lehetett volna. Így is átlag felett fog zárni de ez az utolsó 10 napja jól elszúrta a dolgot, így semmi extra nem lesz végelszámolásnál:-)

Teljesen igazad van, még gondoltam is rá, de kimaradt valahogy, pótolom.

Dr.Adámy Lászlóné, Szûcs Zsuzsanna

Kedves Lász!

Szerintem nem ártana ilyen esetekben, ha megismerhetné a METNET olvasótábora a hivatkozott cikk szerzõinek a nevét is.

Páka-Csokma nagyon szép sorozatot produkált. Valószínû, hogy december 21 óta nem volt fent fagy. Most is 1,5 fok van de ma holnap el fog vérezni. ez 33-34 nap fagymentesen, gyönyörû:-)

Itt azért fontos megjegyezni, hogy az online állomás tesz és volt közben adatvesztés is néha fél napra is, és közben elõfordulhatott egy-egy fagyos kisebb idõszak, majd a logger megmondja az igazságot. Ha azonban tényleg nem volt akkor igazán szép sorozat ez. Holnaptól vagy ma estétõl viszont ott sincs menekvés és ráadásul a környék nagy havat kaphat.

Mivel még Hidegfrontnak nem köszöntem meg pedig illet volna nyilvánosan is. Így még az ünnepek alatt adott rengeteg Légkör újságot, több tanulmányt és mindenféle finomságot:-)

Szóval köszönöm szépen:-)
Remélem ide is bekukkant, Tromsoból:-)

Valamint megígértem neki ha találok valami érdekességet azt természetesen a Metnet közönségével is megosztom. Mivel idõm kevés de szoktam olvasgatni azért õket és végre fel is dolgoztam valamit belõle, hát íme:

Egy jó kis cikk hazánk szélsõséges csapadék adatairól az 1989-es légkör újságból.
Nem minden állomásról, de már vannak feldolgozva ezen kívül is frissek, így ezt helyén kell kezelni, de a tanulmány érdekében és érdekességnek mindképp hasznos.

A csapadék szélsõségirõl van szó.

A legtöbb, legkevesebb csapadékok tavasszal, télen, stb nyári téli félévben, állomás és év.

Tavasz maximum: Március-április-május
1965 425 mm Kercaszomor
1911 403 mm Csehimindszent

Tavaszi minimum:
1943 18 mm Kunmadaras
1934 32 mm Hajdúnánás
1934 32 mm Berettyóújfalu

Õszi maximum:

1905 532 mm Nagykanizsa
1905 529 mm Letenye

Õszi minimum:

1978 13 mm Felsõszentiván
1908 15 mm Pásztó
1908 18 mm Terény

Téli maximum:

1968-69 361 mm Tengelic
1968-69 350 mm Abaliget

Téli minimum:

1975 17 mm Orosháza
1905 18 mm Jászberény
1905 17 mm Balatonkeresztúr

Nyári maximum:

1926 536 mm Tihany
1975 528 mm Kõszeg
1972 527 mm Iharos

Nyári minimum:

1961 33 mm Székesfehérvár
1950 37 mm Kondoros
1962 40 mm Vác
1923 40 mm Kápolna
1952 40 mm Dánszentmiklós

Téli félév ( itt szeptembertõl-februárig van megadva )

Maximum:
1936-37 586 mm Komlósd
1902-03 552 mm Nagykanizsa
1936-37 549 mm Budapest OMI

Minimum:

1934-35 67 mm Berettyóújfalu
1934-35 73 mm Cibakháza
1934-35 75 mm Téglás

Nyári félév ( március-augusztus)

1974 841 mm Komló
1982 836 mm Kõszeg
1955 831 mm Iharos

Éves minimumokat írok, mert 2010 minden vitt maximumban, így nincs is értelme egyéb éveket írni.
Igaz minimumba viszont 2000-bõl tudunk jó alacsony értéket 203,2 mm Szeged, de egyéb alacsony értékek is vannak:

1904 265 mm Tiszabercel
1983 284 mm Ócsa
1961 286 mm Paks
1917 291 mm Méhkerék
1917 291 mm Sárazsadány

Ettõl voltak jóval kisebb értékek de még feldolgozás alatt vagyok, így majd késõbb.

Ezekbõl is jó csemegézést kívánok és még egyszer köszönöm Hidegfrontnak!

A lenti állomás egy idõben a Kisfaludy utca végén volt, ahol most a Spar van, ott kell lemenni, azért elég hideg hely, patakpart gyakorlatilag!

Link Ez a táblázat homogenizált adatokból készült, vagy a növekvõ városhatás is benne van az adatokban?

Tegnap az egy éve történt Link , képekben Link és másnap vagyis ma egy éve Link

Azt azért tegyük hozzá, hogy a radiációs minimumnak nincs túl sok köze a talajszinti léghõmérséklethez.

Ami a bükki töbrök alját illeti: Ott az lenne rendkívüli, ha elmúlna egy július fagyos éjszaka nélkül.

Kedves Lász! Írod: "Tehát július közepén is lehet találni fagyot hazánk területén és nem csak a töbrökben. Szélsõséges, de tuti volt 2 méteren is ilyen."
Teljesen igazad van, hogy a nyár közepén is elõfordulhat kisebb körzetekben akár 2 m-en is fagy, ahhoz hasonlóan, ahogy a tél közepén is bármikor elõfordulhat 20 fok feletti Tmax az országban. Ezeket több éghajlatkutató és földrajztudós már csaknem egy évszázada leírta, ennek ellenére még ma is vannak, akik csodálkoznak rajta.