Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Tud valaki nekem egy olyan linkkel szolgálni, ahol leírják, hogy mi is az a hidegcsepp pontosan? Hogy alakul ki, mik az elõzmények, következmények? stb.
A metnet kislexikonban nem találtam erre a fogalomra magyarázatot.
Nagyjából tudom, hogy mi ez a dolog, de szívesen olvasnék róla egy kis szakmai magyarázatot.
A metnet kislexikonban nem találtam erre a fogalomra magyarázatot.
Nagyjából tudom, hogy mi ez a dolog, de szívesen olvasnék róla egy kis szakmai magyarázatot.
) 
Ez egy picit furcsa nekem: "...A zivatar befejezõdési idõpontját a WMO az utolsó hallható mennydörgés idõpontjával javasolja azonosítani..." Honnan tudjuk melyik az utolsó? :-) Persze 10 percen túl is lehet "utolsó", de azért ott nagyobb az esélye hogy tényleg az utolsó volt a 10 perccel ezelõtti. (Hú milyen kacifántosra sikeredett...)
Így van, a 10 perc a helyes megoldás.
De nézzük csak meg, hogyan is rendelkezik errõl az OMSZ megfigyelési kézikönyve:
"A zivatar befejezõdési idõpontját a WMO az utolsó hallható mennydörgés idõpontjával javasolja azonosítani. A magyar gyakorlat ettõl eltér, a zivatar 10 perccel az utolsó hallható mennydörgés után fejezõdik be."
De nézzük csak meg, hogyan is rendelkezik errõl az OMSZ megfigyelési kézikönyve:
"A zivatar befejezõdési idõpontját a WMO az utolsó hallható mennydörgés idõpontjával javasolja azonosítani. A magyar gyakorlat ettõl eltér, a zivatar 10 perccel az utolsó hallható mennydörgés után fejezõdik be."
Milyen higanyos hõmérõre gondolsz? Az állomáson is alkoholossal mérik a radmin-t, úgy tudom.
Ejj de kár, nekem is ilyenek vannak, csak a higanyos hiányzik, épp ami az itteni állomáson is mér.
Azért köszönöm a választ!
Azért köszönöm a választ!
Fuess-féle (OMSZ). Nem kettéágazó végû és nem színezett az alkohol.
Szerintem is van különbség a hõmérõk kisugárzások lehûlése közt. Pl. egy falap a Hg v. alkoholtartály alatt alacsonyabb értékekhez vezet, mert alulról szigetel a levegõtõl.
Szerintem is van különbség a hõmérõk kisugárzások lehûlése közt. Pl. egy falap a Hg v. alkoholtartály alatt alacsonyabb értékekhez vezet, mert alulról szigetel a levegõtõl.
Köszi, pont ezt a fórumot nem néztem. Remélem sikerül helyrehozni!
Napi adatoknál üres táblázat jelenik meg 
. Napi körkép, havi összesítés mind üres. Másnál nincs ilyen probléma? Remélem nem veszett el az összes adatom... Tegnap még jó volt.
. Napi körkép, havi összesítés mind üres. Másnál nincs ilyen probléma? Remélem nem veszett el az összes adatom... Tegnap még jó volt. Én 10-et, ugyan nagy jelentõsége nincs neki, de hogy képben legyünk reméljük valami szolgálatos eligazít bennünket.
Azt hiszem, ha jól tévedek, 10 vagy 15 percnek kell eltelnie az utolsó dörgés után, utána már nem zivatar!
Valahogy így van!
Valahogy így van!
A mostani idõjárási helyzettel kapcsolatban felvetõdött bennem egy kérdés:
Ha csendes esõ van már órák óta, de nagyon ritkán, kb. fél óránként dörren egy nagyon halkat, akkor zivatart észlelünk. De az utolsó dörrenés után mennyi idõ múlva lehet esõvé minõsíteni a zivatart (ha nincs több dörgés villámlás már jó ideje)?
Van erre valami egzakt meghatározás? Vagy a szubjektív értékelésemre kell hagyatkoznom?
Ha csendes esõ van már órák óta, de nagyon ritkán, kb. fél óránként dörren egy nagyon halkat, akkor zivatart észlelünk. De az utolsó dörrenés után mennyi idõ múlva lehet esõvé minõsíteni a zivatart (ha nincs több dörgés villámlás már jó ideje)?
Van erre valami egzakt meghatározás? Vagy a szubjektív értékelésemre kell hagyatkoznom?
Ez igen, nagyszerû kísérlet...no meg jó kis mûszerpark!
Azt meg lehet kérdezni egyébként, hogy az árnyékolatlan, hagyományos minimum hõmérõk milyenek voltak pontosan? Világos, hogy a felszín tulajdonságai, nedvesség, stb. meghatározók, és ezek függvényében elég változatos és változékony mintázat tud kialakulni, azonban ami szöget ütött a fejembe már egy ideje, hogy mennyiben alakulnak másképp az eredmények, ha különbözõ típusú hõmérõkkel mérjük, természetesen elõbb összekalibrálva és árnyékolás nélkül használva.
Különösen érdekelne, hogy a higannyal töltött hõmérõ mérése különbözik-e így az alkoholosétól, illetve az egyéb szenzorokétól. Ez még hiányzik a "tesztelt" mûszereim közül, de az alkoholost már próbáltam együtt fekete mûanyag testû, könnyû szenzorral, ott nem volt kimutatható különbség...bár kísérletezem még vele.
Egyik féle elgondolásom szerint ennek akár lehet szerepe a közelben lévõ állomás alacsony radmin értékeinek kialakulásában, illetve abban, hogy mindezt én nem tudom reprodukálni. Nyilván más ok is közrejátszhat (most nem részletezem), épp azért szeretném elõbbi elméletemet vagy megdönteni, vagy igazolni, hogy tovább lehessen lépni az ügyben.
De mellette kíváncsian várom a további mérési eredményeket, elemzéseket is. Hátha megint sikerül okosodnom.
Azt meg lehet kérdezni egyébként, hogy az árnyékolatlan, hagyományos minimum hõmérõk milyenek voltak pontosan? Világos, hogy a felszín tulajdonságai, nedvesség, stb. meghatározók, és ezek függvényében elég változatos és változékony mintázat tud kialakulni, azonban ami szöget ütött a fejembe már egy ideje, hogy mennyiben alakulnak másképp az eredmények, ha különbözõ típusú hõmérõkkel mérjük, természetesen elõbb összekalibrálva és árnyékolás nélkül használva.
Különösen érdekelne, hogy a higannyal töltött hõmérõ mérése különbözik-e így az alkoholosétól, illetve az egyéb szenzorokétól. Ez még hiányzik a "tesztelt" mûszereim közül, de az alkoholost már próbáltam együtt fekete mûanyag testû, könnyû szenzorral, ott nem volt kimutatható különbség...bár kísérletezem még vele.
Egyik féle elgondolásom szerint ennek akár lehet szerepe a közelben lévõ állomás alacsony radmin értékeinek kialakulásában, illetve abban, hogy mindezt én nem tudom reprodukálni. Nyilván más ok is közrejátszhat (most nem részletezem), épp azért szeretném elõbbi elméletemet vagy megdönteni, vagy igazolni, hogy tovább lehessen lépni az ügyben.
De mellette kíváncsian várom a további mérési eredményeket, elemzéseket is. Hátha megint sikerül okosodnom.
Akkor ezekszerint a látható animációt lespórolják. Kár.
C. Szilvi: Holnap hajnaltól lehetnek Nógrádban is záporok, zivatarok, és még napközben is. A konvektív elõre és a modellek alapján azt mondanám, h. arrafelé, nem nagyon valószínû igazán komoly esemény, de azért intenzívebb zivatar nem kizárt, és akkor az esetleges jégesõ lehet a fõ veszélyforrás, a szél nem annyira.
Legalábbis én ezt tudom elképzelni elõrejelzések/modellek alapján.
C. Szilvi: Holnap hajnaltól lehetnek Nógrádban is záporok, zivatarok, és még napközben is. A konvektív elõre és a modellek alapján azt mondanám, h. arrafelé, nem nagyon valószínû igazán komoly esemény, de azért intenzívebb zivatar nem kizárt, és akkor az esetleges jégesõ lehet a fõ veszélyforrás, a szél nem annyira.
Legalábbis én ezt tudom elképzelni elõrejelzések/modellek alapján.
Sziasztok!Mit mondotok az elõrejelzések és a modellek alapján én mire számithatok itt nógrád-megyében???
Kell tartanom extra heves eseményektõl az éjjel vagy esetleg holnap??
Köszi elõre is annak/azoknak akik válaszolnak
Kell tartanom extra heves eseményektõl az éjjel vagy esetleg holnap??
Köszi elõre is annak/azoknak akik válaszolnak
A talajmenti hõmérséklet, ill. a radiációs minimum témájához kapcsolódva több éjszakán is végeztem méréseket. 8 db árnyékolt loggert és 2 db hagyományos minimum hõmérõt helyeztem ki a házunk kb. 200 m-es környezetében. A kétféle mérés a kertben folyt együtt, ott 1-2 fokot jelentett az árnyékolás a minimum értékeknél.
Május 7. éjszaka csak éjfél után állt le a szél, addig határozottan fújt. A szélvédett mérõhelyen ekkor lényegesen hidegebb volt, mint a többi helyen (4-7 fokos különbség). Késõbb (0 UTC, azaz 2 óra körül) a többi helyen is legyengült az átkeveredés, jelentõsen átrendezõdött a hõmérséklet eloszlása. Link
A következõ éjjel második felében stabil különbségek alakultak ki. (Megj: a leghidegebb helyen a nagy hõmérsékleti ugrást, majd a leghidegebb jelleg elvesztését a teheneink éjjeli „akciója” okozta, a hagyományos min.h.mérõbõl semmi sem maradt volna.)
A kukoricaföldön (gyakorlatilag még csupasz felszín) szinte ugyanannyi volt a hõmérséklet 5 cm-en, mint a hõmérõházban 2 m-en. Sõt, a mély és a kiemelkedõ rész se nagyon különbözött. A kertben a csupasz és a füves felszín egymástól 20 m-es távolságban végig 2-3 fok különbséget mutatott. A kissé szabadabb, részben mélyebb fekvésû füves területek még kb. ugyanennyivel hidegebbet mutattak. Link
Nagyon hosszan lehetne elemezni a mérési adatokat (már újabb méréseim is vannak, más helyeken is), majd talán egyszer rászánom magam.
Az alacsony hõmérsékletek kialakulásához nagyon fontos a jó hõszigetelõ felszín. Ebben szerepe van a talajtípusnak, nedvességének, lazítottságának stb., de szerintem egy sûrû, jól takaró fûfelszín (vagy növénymaradványok a felszínen) ezektõl függetlenül is igen hatásos. Infravörös hõmérõvel mért felszínhõmérséklet nagyon jól alátámasztják mindezt.
Másik 2 fontos tényezõ, a turbulencia és a lefolyás, méghozzá síkvidéki megközelítésben.
Remélem a két ábra önmagában is jól mutatja a jelenségek bonyolultságát.
Május 7. éjszaka csak éjfél után állt le a szél, addig határozottan fújt. A szélvédett mérõhelyen ekkor lényegesen hidegebb volt, mint a többi helyen (4-7 fokos különbség). Késõbb (0 UTC, azaz 2 óra körül) a többi helyen is legyengült az átkeveredés, jelentõsen átrendezõdött a hõmérséklet eloszlása. Link
A következõ éjjel második felében stabil különbségek alakultak ki. (Megj: a leghidegebb helyen a nagy hõmérsékleti ugrást, majd a leghidegebb jelleg elvesztését a teheneink éjjeli „akciója” okozta, a hagyományos min.h.mérõbõl semmi sem maradt volna.)
A kukoricaföldön (gyakorlatilag még csupasz felszín) szinte ugyanannyi volt a hõmérséklet 5 cm-en, mint a hõmérõházban 2 m-en. Sõt, a mély és a kiemelkedõ rész se nagyon különbözött. A kertben a csupasz és a füves felszín egymástól 20 m-es távolságban végig 2-3 fok különbséget mutatott. A kissé szabadabb, részben mélyebb fekvésû füves területek még kb. ugyanennyivel hidegebbet mutattak. Link
Nagyon hosszan lehetne elemezni a mérési adatokat (már újabb méréseim is vannak, más helyeken is), majd talán egyszer rászánom magam.
Az alacsony hõmérsékletek kialakulásához nagyon fontos a jó hõszigetelõ felszín. Ebben szerepe van a talajtípusnak, nedvességének, lazítottságának stb., de szerintem egy sûrû, jól takaró fûfelszín (vagy növénymaradványok a felszínen) ezektõl függetlenül is igen hatásos. Infravörös hõmérõvel mért felszínhõmérséklet nagyon jól alátámasztják mindezt.
Másik 2 fontos tényezõ, a turbulencia és a lefolyás, méghozzá síkvidéki megközelítésben.
Remélem a két ábra önmagában is jól mutatja a jelenségek bonyolultságát.
De valamennyire igen, a domborzati hatások még itt is szerepet járszanak (lsd. pl. Alpok), de épp ez a szint az, amiben a felszíni hatásoknak már nem jut akkora szerep, a magaslégkörieknek pedig még nem E szint szabadlégköri viszonyai már hasonlítanak a magaslégköriekhez (hiszen a hõmérséklet napi menete már igen csekély, de kimutatható), és ez lehetõvé nagy pontossággal a különbözõ hõmérsékleti advekciók kimutatását, de még viszonylag a talaj közelében, a határréteg tetején... Ráadásul a konvektív félév légköri viszonyai alapján ez nagyon jól haszálható a maximumhõmérséklet becslésére...
E szint szabadlégköri viszonyai már hasonlítanak a magaslégköriekhez (hiszen a hõmérséklet napi menete már igen csekély, de kimutatható), és ez lehetõvé nagy pontossággal a különbözõ hõmérsékleti advekciók kimutatását, de még viszonylag a talaj közelében, a határréteg tetején... Ráadásul a konvektív félév légköri viszonyai alapján ez nagyon jól haszálható a maximumhõmérséklet becslésére...
ez most nagyon-nagyon amatõr kérdés lesz, még a válasz ismerete nélkül is tudom:
miért teljesen alapvetõ a 850 hPa nyomású szint hõmérsékletét vizsgálni? miért jobb, mint bármely másik, és fõleg miért jobb a 2 méteren mérhetõ hõmérsékletnél?
esetleg azért, mert ebben a domborzati hatások már nem játszanak szerepet?
miért teljesen alapvetõ a 850 hPa nyomású szint hõmérsékletét vizsgálni? miért jobb, mint bármely másik, és fõleg miért jobb a 2 méteren mérhetõ hõmérsékletnél?
esetleg azért, mert ebben a domborzati hatások már nem játszanak szerepet?
Még egy lehetõség jutott eszembe:mégpedig ha a Dundee Satellite oldalán regisztrálsz,akkor pár nap múlva email-ben megküldik a jelszót és a fõterminusokban készült felvételekhez hozzáférsz ingyenesen. Link
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#66255 - 2009-05-24 19:06:04)
Azért ide írom mert máshova nem passzolna ez a hsz.
Nem tudna ajánlani valaki olyan mûholdképes oldalt mint a sat24.com, csak ami az egész világon megmutatja a felhõket? Van google earth-om is csak az nem olyan jó matja meg a felhõket.
Köszönöm.
Azért ide írom mert máshova nem passzolna ez a hsz.
Nem tudna ajánlani valaki olyan mûholdképes oldalt mint a sat24.com, csak ami az egész világon megmutatja a felhõket? Van google earth-om is csak az nem olyan jó matja meg a felhõket.
Köszönöm.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61449 - 2009-05-23 23:48:06)
Szép jó estét!Tudna nekem valaki válasz adni arra,hogy mikor fog Nógrád-megyében a környékemen kiadósabb esõ esni?
válasz elõre is köszi!
Szép jó estét!Tudna nekem valaki válasz adni arra,hogy mikor fog Nógrád-megyében a környékemen kiadósabb esõ esni?
válasz elõre is köszi!
Szeretném megtudni, hogy az online állomások által küldött adatok milyen gyakran kerülnek fel a térképekre?
15 percenként, 1 óránként, esetleg más idõközönként?
A választ elõre is köszönöm!
15 percenként, 1 óránként, esetleg más idõközönként?
A választ elõre is köszönöm!
Érdekes amit írsz, én eddig meg voltam gyõzõdve, hogy a radmin-t mindenütt higanyossal mérik, és arról is, hogy különbség van a higanyos és alkoholos hõmérõk radiációs értékei között még ha tökéletesen össze is vannak kalibrálva, s árnyékolva ugyanazt mérik, akkor is.
Debrecenben például higanyos a radmin, és ez azért érdekes, mert összevetve az itteni radmin-fûszinti Tmin értékpárokat egy másik állomáséval, nincs a kétféle különbség között lényegi eltérés.
Itt van pl. Szeged áprilisi adatsora: Link
Ez pedig Debrecené: Link
Így aztán vagy Szegeden is higanyos az a hõmérõ és emiatt nem különbözik jelentõsen a kétféle Tmin viszonya a két állomáson, vagy eleve hibás volt abbéli meggyõzõdésem, hogy a higanyos és alkoholos hõmérõ emissziója más...bár ezt nehezen venném tudomásul
Nem beszélve arról, hogy már megint nem sikerült közelebb jutnom azon probléma megoldásához, hogy mitõl produkál a debreceni állomás gyakran kirívóan alacsony radiációs minimumot.
Mondjuk az is gond, hogy nincs igazán releváns összehasonlítási alapom, mert a legközelebbi észlelõs állomás Miskolc, Eger (ezek nyilván nem alkalmasak), és Békéscsaba, de ez utóbbi már majdnem ugyanaz, mint a Szegedddel való összehasonlítás.
Szóval miután a mérési körülményekben semmi egyéb differencia, vagy elhelyezési hiba nincs, nem marad más, el kell könyveljem, Debrecen ennyivel hidegebb a kisugárzási típusú szitukban, mint az Alföld többi része. A radmin értékek pedig, függetlenül azok használhatóságától, "normálisak".
Debrecenben például higanyos a radmin, és ez azért érdekes, mert összevetve az itteni radmin-fûszinti Tmin értékpárokat egy másik állomáséval, nincs a kétféle különbség között lényegi eltérés.
Itt van pl. Szeged áprilisi adatsora: Link
Ez pedig Debrecené: Link
Így aztán vagy Szegeden is higanyos az a hõmérõ és emiatt nem különbözik jelentõsen a kétféle Tmin viszonya a két állomáson, vagy eleve hibás volt abbéli meggyõzõdésem, hogy a higanyos és alkoholos hõmérõ emissziója más...bár ezt nehezen venném tudomásul
Nem beszélve arról, hogy már megint nem sikerült közelebb jutnom azon probléma megoldásához, hogy mitõl produkál a debreceni állomás gyakran kirívóan alacsony radiációs minimumot.
Mondjuk az is gond, hogy nincs igazán releváns összehasonlítási alapom, mert a legközelebbi észlelõs állomás Miskolc, Eger (ezek nyilván nem alkalmasak), és Békéscsaba, de ez utóbbi már majdnem ugyanaz, mint a Szegedddel való összehasonlítás.
Szóval miután a mérési körülményekben semmi egyéb differencia, vagy elhelyezési hiba nincs, nem marad más, el kell könyveljem, Debrecen ennyivel hidegebb a kisugárzási típusú szitukban, mint az Alföld többi része. A radmin értékek pedig, függetlenül azok használhatóságától, "normálisak".
Nekem is 8megás a gép.
A 8megás képeket a Paint-ban szoktam kicsinyíteni 25-25%-ra.
Ha erre gondolsz.
A 8megás képeket a Paint-ban szoktam kicsinyíteni 25-25%-ra.
Ha erre gondolsz.
Nekem 8 megapixeles fényképezõm van,de csak 7 megapixeles képet lehet feltölteni a képtárba.Hogy és mekkorára kell lekicsinyittenem a képet,hogy fel tudjam tölteni?
Kérdezz rá a szennyvizeseknél, hova vitték tõlük!
Vagy hétfõn menj be a polgármesteri hivatalba!
Vagy hétfõn menj be a polgármesteri hivatalba!
Igen, pár éve a szennyvíztelepnél volt, azonban onnan elköltöztették máshová. 
Gyakran rakják õket vízmûvekhez, nézd meg ott is, ha eddig még nem tetted meg.
Ez igaz, és elnézegetve az éjszakai T-ket, könnyen lehet, hogy kicsit "szerencsétlen" elhelyezése van a mérõnek. De egy kérdésem még állva maradt: egy tó környékén lehetséges az ilyen dolog?
2 környéken is kerestem már, de semmit sem láttam, nagyon el van dugva az egész....
De megfogom tudni, és megkeresem, csak idõ kérdése.
Hamarosan meglesz a kocsim, és nem kell segítség, kimegyek majd pár környékre, hátha...
2 környéken is kerestem már, de semmit sem láttam, nagyon el van dugva az egész....
De megfogom tudni, és megkeresem, csak idõ kérdése.
Hamarosan meglesz a kocsim, és nem kell segítség, kimegyek majd pár környékre, hátha...
Pedig jellemzõ, az Alföldön is vannak kisebb nagyobb buckák, köztük a kis mélyedésekben a kisugárzási inverzió miatt összegyülõ hideg alacsony éjszakai hõmérsékletet, a kisebb halmok-buckák tetején pedig sokkal magasabbat lehet mérni, elég lenne ehhez Kakucs minimum átlagát Kecskemétével vagy Szolnokéval összevetni!
A dombvidékeken a völgyekben és a medencékben sokkal magasabb szintig tud feltelni hideglevegõvel a völgytalp, ez az Alföldön nagy vízszintes kiterjedések miatt szétterül, ezért keskenyebb az inverziós réteg, ezáltal egy 3-4-5 méteres kis halom és a mellette lévõ kis gödör is tud többfokos eltéréseket produkálni ugyanugy, mint a dombvidékeken!
Persze vannak átmenetek és nem ennyire sarkított a helyet, de a lényege ez!
Persze aztán lehet valami hõszennyezõ körülmény is a soltvadkerti automata közelében, de ezért vagy Te ott, hogy ezt megnézzed!
Én 3-4 megyét átutaztam hogy megnézzek egy-két állomást, Neked lehet csak 2 utcát kell menned!
Ha fosol arrafelé mert irtad, hogy necces környék, vigyél magaddal egy felnõttet!
De ha bemész a polgármesteri hivatalba, 2 perc alatt megmondják Neked, hol van az automata, legalábbis én igy szoktam õket megtalálni!
A dombvidékeken a völgyekben és a medencékben sokkal magasabb szintig tud feltelni hideglevegõvel a völgytalp, ez az Alföldön nagy vízszintes kiterjedések miatt szétterül, ezért keskenyebb az inverziós réteg, ezáltal egy 3-4-5 méteres kis halom és a mellette lévõ kis gödör is tud többfokos eltéréseket produkálni ugyanugy, mint a dombvidékeken!
Persze vannak átmenetek és nem ennyire sarkított a helyet, de a lényege ez!
Persze aztán lehet valami hõszennyezõ körülmény is a soltvadkerti automata közelében, de ezért vagy Te ott, hogy ezt megnézzed!
Én 3-4 megyét átutaztam hogy megnézzek egy-két állomást, Neked lehet csak 2 utcát kell menned!
Ha fosol arrafelé mert irtad, hogy necces környék, vigyél magaddal egy felnõttet!
De ha bemész a polgármesteri hivatalba, 2 perc alatt megmondják Neked, hol van az automata, legalábbis én igy szoktam õket megtalálni!
Sziasztok!
Nincs ötletetek, hogy egy OMSZ automatát hova tudnak lepakolni? Ráadásul valami olyan környezete lehet, ami éjszakánként kevésbé engedi az erõsebb lehüléseket. Soltvadkertnek van egy tava, nem túl nagy, de nem is pocsolya, és szerintetek lehetséges az, hogy valahol annak a környékében van?
Mostani éjszaka is jó példa volt:
Link
Link
Link
Link
Link
Tény, hogy más automaták is mérnek ilyen magas T-ket éjszaka, de ha az Alföldet nézzük, akkor nem igazán jellemzõ jelenség.
Nincs ötletetek, hogy egy OMSZ automatát hova tudnak lepakolni? Ráadásul valami olyan környezete lehet, ami éjszakánként kevésbé engedi az erõsebb lehüléseket. Soltvadkertnek van egy tava, nem túl nagy, de nem is pocsolya, és szerintetek lehetséges az, hogy valahol annak a környékében van?
Mostani éjszaka is jó példa volt:
Link
Link
Link
Link
Link
Tény, hogy más automaták is mérnek ilyen magas T-ket éjszaka, de ha az Alföldet nézzük, akkor nem igazán jellemzõ jelenség.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat