Globális jelenségek

Az általad írottakkal kapcsolatban kérdezném, hogy milyen latolgatások alapján határozták meg, hogy a troposzférikus kompenzáció kb 15 év, illetve az AMO negatív fázisa is kb. tizenöt év múlva válthat negatívba. Mindenesetre érdekes, hogyha a besugárzás csökkenésébõl eredõ troposzférikus kompenzáció megnöveli a jég és hófelhalmozódást (tehát pl. nem kiugróan hideg, de annál csapadékosabb idõ hóban), akkor az erre érkezõ negatív AMO vajon mit okozhatna (ha valóban tartható bizonyos periodikusság) vagy ez valójában elõ is segíti az AMO negatívba váltását.

Érdekes lehet, hogy az általad említett kezdeti troposzférikus kompenzáció (ami nálunk erõsebb zonális irányításban mutatkozna meg) feltételezett alábbhagyása nagyjából egybeesne az AMO kb 15 év múlva kezdõdõ negatív fázisával. Kérdéses, hogy magára az AMO-ra mennyire hatna a légközés megváltozása.

Az érvelésedben már megint kihagytad - többek között, mert hogy más lényeges elemet sem veszel figyelembe - a terresztriális sugárzást. (Pedig lényeges és nem kellene kihagyni.)

A negatív energiamérleggel rendelkezõ terület nagysága akkor is növekszik és a pozitív energia mérleggel rendelkezõ terület nagysága csökken - legalábbis rövid távon, hosszabb távon új energia egyensúlynak kell létrejönnie az új állapotnak megfelelõen, ezért csökken majd a terresztriális sugárzás is. Azonban mi most pont ezt az "átmeneti" idõszakot tárgyaljuk. De nem kezdem el megint leírni, amit egyszer idevonatkozóan leírtam már. De hogy vizuálisan is megmutassam, hogy hol vannak pozitív és negatív energiamérleggel rendelkezõ területek:

Hónapok szerinti változását itt lehet látni:
Link


Mordok kérdése a hideg telekkel kapcsolatos volt, mikor érzõdik a hatás, illetve mikor jelenhetnek meg leginkább a hideg telek egy ilyen folyamatot követõen leginkább hazánk térségében. Erre válaszoltam.

A cikk egyébként nem csak a sarkok körüli hõmérséklet változásról szól.

Az a 400W/m2 az majdnem 1400W/m2. Nem kötekedés képpen, csak a pontosítás végett.
szvsz
T.

A cikk (és azon belül az 1-es, 3-as ábra) a felszíni hõmérséklet változásáról beszél a sarkok körül. Ami távolról sem azonos a teljes hidroszféra hõmérsékletének változásával.

Tegyük fel, hogy 1 százalékkal csökken a globális besugárzás.
ebben az esetben az egyenlítõ vidékén a légkör tetején a 400 watt/m2 besugárzási érték 396 wattra csökken. Ugyanez a sarkoknál 200 watt/m2-rõl 198 watt. A hidroszféra egyenlítõi része tehát pontosan kétszer annyi energia veszteséget szenved el (4w) négyzetméteenként, mint az egyenlítõi hidroszféra (2w).

Az, hogy ez a felszínen nem így jelentkezik, csak mindössze annyit jelent, hogy az összbesugárzás változása eltérõen jelenik meg az egyenlítõ és a sarkok légkörében.

ok, sorry lapozgatok

Mielött kérdezel, érdemes átolvasni a közelmúlt hozzászólásait... A te kérdésed az #5953-ban lett feltéve, és az #5965-ben megválaszolva.

látom még mindig nincs egy napfolt sem a sárga narancson, azt hiszem rá érek hetente is rá nézni a linkre, nem igen lesz változás. mikor érzõdik ennek a hatása ránk nézve:? hány év?
Link
bocs ha már volt kérdezve

Ejha, aktív eszmecsere indult meg, amiben Zoli (Svadasz) érvelése az, amit el kell fogadni.

Az energiamérleget jelen esetben a beérkezõ napsugárzás és a kifelé irányuló terresztriális sugárzás fluxusainak különbsége adja.

A szóhasználatról szerintem kár vitát nyitni... Ha jobban tetszik, "növekszik a negatív energiamérlegü terület" annyit tesz: növekszik az a terület, ahová a hötranszportnak energiát kell szállítania az egyensúly fenntartásához.

De ha elméleti jelentõségû, akkor nem beszélhetünk a "negatív energiamérlegû területek növekedésérõl sem". Csupán a sarkok felé eljutó energia csökkenésérõl.

Svadász e téma szakértöje, így én inkább öt idézném (#5970 eleje): a 35. szélességi körtöl a sarkig terjedö terület negatív energiamérlegü mindkét féltekén. (Persze a hötranszport ezt kompenzálja, így a kérdés elméleti jelentöségü.)

Jelenleg a Föld mely pontját tekinted "negatív energiamérlegû területnek"?

Természetesen Svadasz szóhasználatával élve, a MI nyarunk alatt az Északi félteke nyarát értettem.

"Ugyanez fordítva igaz a déli féltekére. Ott nyáron nincs besugárzás és télen meg van."

Ez így furcsa lenne... A MI nyarunkon (július-július táján) nincs arrafelé besugárzás, épp ezért ott ezt télnek hívják, a december-januári idöszakot pedig nyárnak.


Negatív energiamérlegünek szerintem azt a területet nevezte Svadasz, ahol a besugárzott energiamennyiség kisebb, mint a kisugárzott, így a hötranszportnak oda energiát kell juttatnia, hogy az egyensúly fennmaradjon.

"A magasabb szélességeken és fõleg a sarkvidékeken ugye a nyári félévben van besugárzás a téli idõszakban nincs. Mivel nyáron is eleve kisebb a besugárzás mértéke, így kisebb mértékben érvényesül a Nap melegítõ hatása" - írod.

Ugyanez fordítva igaz a déli féltekére. Ott nyáron nincs besugárzás és télen meg van. Erre gondoltam.

A déli sarkvidékkel kapcsolatban kifejtenéd mire gondolsz?

Én a fejtegetésemben - tekintve hogy a kérdés fõleg az európai helyzetet érintette, így alapvetõen arra koncentráltam milyen folyamatok játszódhatnak le elméletileg az északi hemiszférán.

A relatív is lényeges. Ráadásul nem hiába írtam, hogy már kezd bonyolultabbá válni a dolog, ahogy haladunk elõre az idõtávban.

"Azonban az erõsebb zonális áramlásnak köszönhetõen erõsebbé válna az óceáni hõtranszport is."
Relatíve erõsebbé válna, de abszolút értelemben nem. Hiszen a globális besugárzás csökkenése ugyanúgy érinti az óceánok hõkapacitását is.
És ne feledkezzünk meg a déli sarkról sem!

"Ha csökken a beérkezõ napsugárzás mértéke, akkor megnövekszik a negatív energiamérleggel rendelkezõ övezet és csökken a pozitív energiamérleggel rendelkezõ övezet nagysága "

Nem értem, mi az, hogy negítív energia mérleggel rendelkezõ övezet. Energiamérlegrõl csak az egyenlítõ és a sarkok közt van értelme beszélni. A sarkok és az egyenlítõ közti energiamérleget pedig alapvetõen a globális összbesugárzás határozza meg.

Abszolút értelemben még igaz is lenne, de ott a terresztriális sugárzás többek közt, amit figyelembe kell venni.
Ha tegyük fel nem lenne meridionális hõátvitel, akkor ugye a beérkezõ napsugárzás és a kifelé irányuló terresztriális sugárzás fluxusainak övetes eloszlása alapján az Egyenlítõ térségében, valamint az alacsonyabb szélességi övben - nagyjából a 35. széllességi körig - pozitív lenne az energiamérleg, ettõl ésakabbra pedig fokozatosan növekszik a negatív energiamérleg abszolút értéke.
Az övezetek energiamérlegeinek kiegyenlítését ugye egyrészt a tengeráramlások - az óceáni hõtranszport, másrészt a troposzférikus folyamatok végzik. Azonban ezek nem ugyanolyan mértékben végzik el "feladatukat" ugyanazon a széllességen.
Míg az alacsonyabb szélességeken (ez kb a 10 és 35-40. szélesség között lehet) az energiaátvitelért fõleg a tengeráramlásoké a fõszerep, addig a közepes és magasabb szélességeken - valahol az 50-60. szélesség körüli tetõponttal - a troposzférikus folyamatok játszák a fõszerepet ebben.
Ha csökken a beérkezõ napsugárzás mértéke, akkor megnövekszik a negatív energiamérleggel rendelkezõ övezet és csökken a pozitív energiamérleggel rendelkezõ övezet nagysága (most csak rövidebb idõtávot tekintve, mert itt most ez az idõtáv a lényeges, vagyis pár évtized).
Ugye az alacsonyabb szélességeknél a meleg óceán - mint egy hõtartály - kezdetben kompenzálhatja a besugárzás csökkenés miatt bekövetkezõ hõmérséklet visszaesést, vagyis mérsékli azt. A magasabb szélességeken és fõleg a sarkvidékeken ugye a nyári félévben van besugárzás a téli idõszakban nincs. Mivel nyáron is eleve kisebb a besugárzás mértéke, így kisebb mértékben érvényesül a "Nap melegítõ hatása". A magasabb szélességeken továbbá nincsenek nagy "hõtartályok", amelyek kompenzálni tudnák a hõmérséklet csökkenést.
Mivel a megnövekedett negatív energiamérleget ellensúlyozni kellene így az óceáni, vagy troposzférikus folyamatok közül kellene valamelyiknek erõsödni, hogy kompenzáció megmaradhasson. Mivel a tengeri áramlások tehetetlenségüknél fogva lassabban tudnak erre a változásra reagálni kellõ mértékben, csak a troposzférikus folyamatok jöhetnek szóba. Vagyis fõleg a téli félévben erõsebbé válna a zonális áramlás, mely fõleg a közepes szélességeken érvényesítené a hatását. Innentõl kezdve már kezd bonyolódni a dolog, hiszen rövidebb idõskálán a légkör visszahat a tengeri áramlatokra, a tengervíz hõmérsékletre - hûtés, kevésbé sósabb a csapadék hatására. Azonban az erõsebb zonális áramlásnak köszönhetõen erõsebbé válna az óceáni hõtranszport is.
A fenti folyamatok kezdetben elõszeretettel segítik a magasabb széleségeken a hó- és jégfelhalmozódást.
Igazából még sorolhatnánk mi minden játszik abban közre, amely kezdetben kompenzálja az alacsonyabb szélességeken a hõmérséklet visszaesést és mi minden játszik közre abban, hogy a magasabb szélességek hõmérséklet csökkenését mi erõsítheti.

Számomra a lejátszódó folymatok - troposzférikus és óceáni - logkikusan mutatják, hogy nagy átlagban miért érvényesül jobban a hõmérséklet változás a magasabb szélességeken, mint az alacsonyabb szélességeken, mely a beérkezõ sugárzás csökkenésbõl származna. Mindezt rövid idõskálán tekintve - pár évtized kb.

Mellesleg a korábban említett cikk:
Link

Márpedig az egyenlítõi térség hõtöbbletét a ciklonok továbbítják a magasabb szélességek felé.

Értelem szerûen? Hát...
Az egyenlítõ térségében a besugárzás több mint kétszerese a sarkvidékekre jutó besugárzásnak. Ha az összbesugárzás csökken, akkor abszolút értelemben az egyenlítõ környéke az, amelyik kevesebb energiát kap, mint a sarkvidédek.
Nem logikus az érvelésed.
A sarkok és az egyenlítõ közti hõmérsékleti kontraszt csökkenésével törvényszerûen csökkennek a trópusi és mérsékelt övi ciklonok energiái is.

"A gobális összbesugárzás csökkenése a légkör passzívabbá válását kell, hogy eredményezze, hiszen a sarkvidék és az egyenlítõ környéke közti hõmérsékleti különbség csökken."

Hosszabb távon talán. Viszont rövid távon és fõleg kezdetben nem egészen.
Ha csökken a globális összbesugárzás annak legnagyobb hatása a sarkvidéki térségekben érzõdik.
Ezt egy pár éve megjelent kutatás is erõsíti, melyben azt vizsgálták, hogy hogyan reagál a hõmérséklet a Föld különbözõ térségeiben a Napfolt cikulsra. Az eredmény az volt, hogy a minimum és maximum között globális átlagban 0,2 °C-ot változik a földi átlaghõmérséklet. Azonban regionálisan tekintve nagyok az eltérések és a legnagyobb változás a sarkvidéki, illetve magasabb szélességi köröknél tapasztalható és legkevésbé az alacsonyabb szélességi köröknél.
Ebbõl is látszik, hogy nem ugyanolyan mértékben reagál a hõmérséklet a különbözõ szélességeken az összbesugárzás csökkenésre.
Értelem szerûen, ha csökken az összbesugárzás, akkor jobban fog kezdetben hûlni a sarkvidéki térség, mint az pl. a szubtrópusi térség.

Épp ellenkezõleg. A gobális összbesugárzás csökkenése a légkör passzívabbá válását kell, hogy eredményezze, hiszen a sarkvidék és az egyenlítõ környéke közti hõmérsékleti különbség csökken. És ha ez a különbség csökken, akkor a kettõ közti kiegyenlítõdési folyamatok intenzitása is törvényszerûen csökken, annak minden következményével együtt.

Csak sejteni lehet a hatást. A Maunder minimum ugye a 17. század második felében kezdõdött valamikor 1650-es évek környékén. A feljegyzések és rekonstrukciók alapján az akkori 50-es és 60-as években még voltak meleg, illetve csapadékos telek. Nem igazán a hideg telek voltak túlsúlyban. Azonban nagyjából a 70-es évektõl, de leginkább a 80-as és 90-es években eléggé megszaporodtak a hideg telek.
Feltehetõ, hogy ha egy ciklus kimarad és alacsonyan marad a napfoltok száma még nem következik, hogy hideg telek száma megszaparodik. Elképzelhetõ, hogy a csökkenõ energia mennyiség miatt a légkör kicsit aktivizálódik - zonálisabbá válhatnak a telek -, hogy próbálja kiegyenlíteni a sarkvidék és egyenlítõi térség közötti különbséget. Azonban, ha huzamosabb ideig kimarad egy-egy ciklus, akkor egyre nagyobb mértékben érezteti a hatását és a légköri aktivitás - értsd zonalitás gyengülése - is aláb hagyhat. Ez természetesen elméleti feltételezés. Ráadásul több más igen fontos tényezõ állapota is lényeges: AMO, ENSO, PDO.

Remélem!

Hát ez tényleg folt mentes, ha ez továbbra is így marad.. amikor majd 27 éves leszek jégszobrászattal fogok foglalkozni?

Nincs sok változás.
Link

üdv mindenkinek, mi a helyzet a napfoltokkal?
még mindig foltmentes? vagy van már valami burjánzás?

Rekordot ért el a tengerek hõmérséklete: Link

Az elmúlt 30 év jégkiterjedése az északi féltekén : Link
Az elmúlt 30 év jégkiterjedése a déli féltekén : Link

Még egy érdekesség: az AMO index alakulása és az északi féltekén megfigyelt tengerjég anomália közötti összefüggés.

Az NSIDC korábbi nyilatkozatát én is olvastam, megjelenésekor nem kis fenntartással kezelve azt. Az NSIDC egyik kutatója, Mark Serezze tavaly májusban azt nyilatkozta, hogy 2008 szeptemberére jégmentessé válhat az Északi-sark ( Link ). A késõbbiek során ugyanettõl az embertõl olyan kijelentéseket hallhattunk, hogy az arktikus tengerjég "halálspirál" (death spiral) állapotába került. Ez a nyilatkozat szintén széleskörû médiavisszhangot kapott, itt van pl. a NatGeo cikke: Link

A fent említett "tengerjég-szakértõ" azóta a Nemzeti Hó- és Jég Adatközpont (NSIDC) igazgatói székében tengeti napjait. Hogyan lehet egy hozzá hasonló, nyilvánvalóan elfogult személy egy ilyen prominens szervezet igazgatója??

Az NSIDC sajtóközleményeinek tárgyilagosságát is nem egyszer kétségbe lehet vonni. A jégkiterjedés negatív anomáliájáról, egy esetleges rekord minimum kiterjedés esélyeirõl több tucat cikket találni az archívumukban, miközben a déli sarkvidéken zajló eseményeket egyetlen alkalommal sem sikerült megemlíteniük.

Tovább megyek: az arktikus tengerjéggel kapcsolatos információk a fõoldalon keresztül egyszerûen elérhetõek ( Link ), azonban megtalálná-e bárki is a számukra nemkívánatos déli-sarki jégkiterjedés adatokat?

Lehet próbálkozni... (Amennyiben senki nem találja, természetesen lehet segítséget kérni.)

Ahha, értem...

Nem gyengült a Nap, csak a felszínén kicsapó érkezõ mágneses mezeje gyengült.
Erre nem tudok válaszolni, sõt még a hatása sem biztos, ahhoz is még éveknek kell eltelnie.

Körül-belül annyit is adtam a jóslatokra, mint az elmúlt évek hurrikánszezon-elõrejelzéseire.

A következõ két-három hét eldönt mindent.
A Szibéria feletti jégmezõ mérete még csökken, ám a Grönland körülié már nem, sõt.

Ez tényleg érdekes, olyannyira, h a még aug 4-én kiadott cikkben azt írták, h a valaha mért második, vagy akár az elsõ legalacsonyabb jégborítás is meglehet szeptember elejére(tény, h ez utóbbira azért nem sok esélyt adtak már akkor sem), több modellt is felsorakoztattak. Ezzel szemben cirka 2 hét alatt egy új "kinyiltakoztatást tettek", miszerint úgy alakult az augusztusi makro cirkulációs helyzet a sarkkörön túl, h a jég csökkenése igencsak megtorpant. Link

Ahogy te is linkelted ezen is szépen látszik: Link hogy jó eséllyel a 2005-ös szint körül lehetünk. Még cirka 2.5-3 hét van a 2009-es jégborítottsági minimum eléréséig, bár ha minden jól megy a szeptemberben inkább már stagnálás közeli állapotba kerül a jégmezõ. Mindenesetre ez egy újabb ékes bizonyítéka annak, hogy teljesen felesleges 15-100 évekre elõre mondogatni bármit is, amikor 2-3 hétre sem mûködnek jól a kapcsolt (légkör-óceán) modellek. Kíváncsi vagyok, h végül a 3.(2005 alá menve) vagy netán a 4. legalacsonyabb lesz az idei jégborítás?

Mivel gyenge a Nap igy ez befolyással lehet az éghajlatunkra is szerintem.Kb mennyi idön belül mutatkozhat meg a Nap hatása itt nálunk?Vagy mennyire esélyes,hogy egy igen kemény telünk legyen?

Közben a jégborítás bizony nem az elmúlt két évi minimum felé halad: Link

Köszönöm a segítséget, erre akartam utalni.
Már csak bele kell interpolálni a dekádonkénti változások faktorát, így is kijön több tized fokra a többlet.

Felkerült az Avasra az állomás és máris mennyivel magasabb az átlaghõmérséklet. Többek között minden hónap átlaghõmérséklete magasabb, a végén ebbõl +0,9 fok jön ki.

Mármint hogy érted a beszédességet, vagy mire gondolsz?

Mi is mértük egy higanyos hõmérõvel a fiaimmal hõmérsékletet (a nyugati fekvésû erkélyen, árnyékban ugyan, de nyilván nem megfelelõ helyen) és volt egy augusztus (sajnos nincsenek meg az adatok, így nem tudom melyik évben), de a kilencvenes évek elején, az biztos, amikor a hónap 28 napján keresztül folyamatosan minden délben +20, + - 1 C°-t mértünk! Esõ is esett minden héten, legalább kétszer. Minden relatív, ez sem mérvadó, csak egy a sok mérés közül.
Idén augusztusban nem sokszor volt +30 C° alatt a déli hõmérséklet, a csapadék mennyisége idáig talán 1 mm. Huszadika van és szárazság - ez viszont tény!

Gyorsan összehoztam egy diagrammot egy azonos körülmények között mért miskolci adatsorról.
Ugyanis 1952-1989 között történt a külterületi reptéren a mérés, 1990-tõl folyik ez a belvárosban.

Íme a diagramm,a négy évszak átlagaival:
Link

Ebbõl nem sok minden tendencia olvasható le, pedig 37 év adatsorából állt össze.

Aztán 1990 júliusában költözött az állomás a belvárosba.
Íme az 1952-1989-es külterületi átlagok, illetve az 1991-2008-as belvárosi adatok:

Beszédes.

A legjobban ez a mondat tetszett: "ami arra utal, hogy Kelet, ÉK-Magyarországon egy picit kevésbé érvényesül a globális felmelegedés."
Ehhez képest Pécs is és Szeged is hült a korábbi idõszakokhoz képest, az 50-es 60-as években ugyanis kivitték a városból mindkét település fõállomását külterületre, és amennyiben akkoriban lett volna net, akkor azt írtad volna, hogy hoppá, mindenhol melegedett, de a déli országrészben hült a globális felmelegedés miatt a klíma.
Ezek az adatok játszadozásra jók, de komoly klímakutatásra és tizedpontossággal meghatározott változások kimutatására és bizonyítására nem.
Elég sok állomást feltérképeztem a Dunántúlon, amíg össze-vissza pakolgatják õket úgy, hogy az adott állomás elhelyezésének jelentõségét nem ismerik fel, addig nem is lesznek jók.
Ja és ez is jó nagyon: "Az átlagok mellett meg kell nézni a zord, a téli, a fagyos vagy a nyári, a hõség és a forró napok számának változását."
Ezek a jelzõnapok mind-mind egy dologtól függnek az adott térségben, mégpedig hogy hol vannak az állomások elhelyezve. Pl. a teveli állomás mellé 2005-ben silótartályokat tettek, ennek jelentõsége itt olvasható Link
A nyári és hõségnapok száma 2005 óta biztos, hogy emelkedett a teveli állomáson.
Néhány éve Bátaapátiba beledugtak fagyzugba egy állomást, ami meg valószínû a téli és a fagyos napok számának változására lesz kihatással. Mindkét állomás Tolna megyében van, mivel abban a térségben az elmúlt 50 évben nem mértek fagyzugban, csak dombokon, így megállapítanád, hogy Tolna megyében nõtt a fagyos napok és a téli napok száma. Közben meg lehet hogy épp csökkent, csak az adatok azt mutatják, hogy nõtt. Pedig csak annyi történt, hogy beletettek fagyzugba egy állomást.

Lenti állomása fagyzugban volt korábban, 1996 körül fel akarták tenni Lenti-hegyre egy kitûnõ fagylefolyású dombra, de azán nem sikerült, így letették Iklódbördõcére, egy fagyzugba. Amenyiben sikerrel jártak volna a telepítõk Lenti-hegyen, úgy azt látnád, hogy 1996-os években Lenti középhõmérséklete a globális felmelegedés hatására megemelkedett, a fagyos és téli napok száma csökkent. Pedig csak egy középhõmérséklet szempontjából elõnyös pozícióba került egy állomás.

Nagykanizsán 60 éves fûzfasor árnyékában mértek napfényt 30 éven keresztül, alámérték 200-300 órával. Idén februárban kivágták a fákat, és amennyiben most Sármellékrõl visszatelepülne az állomás Nagykanizsára, a szabadabb kilátás miatt magasabb napfényes óra átlagot mérnének 200 órával, és akkor meg azt írnák a kutatók, hogy Zala megyében a globális felmelegedés miatt megnõtt a napos órák száma.
Pedig csak kivágtak 15 fát.
És akkor lehetne gyártani az elméleteket, hogy az egyik országrészben hült, a másikban csökkent, egyikben naposabb lett, másikban nem, egyikben fagyosabb lett a tél, másikban meg enyhébb.
És akkor az ilyen módon telepített állomások ilyen módon gyûjtött adataiból próbál valaki is kimutatni valamit?
Ugyanmár!

Az is kérdés, a met.hu klímaadatai lettek-e felhasználva.
Ott mindhárom város adatához mellékelték az állomástörténetet,a fõvárosi adatok ott nem lõrinciek.
Csak az azonos körülményke között mért adatsort érdemes így górcsõ alá vetni, egy nem régi eszmecsere erre jogosan világított rá.

Sajnos Budapest-Lörincen az állomást épp a kérdéses 70-es, 80-as évek során nötte körbe a város (még ha "csak" kertváros is), így az ott tapasztalható melegedésbe a külterületi jelleg elvesztése jócskán belejátszhatott. Ezért érdemesebb Debrecent (vagy a most már szintén letölthetö szegedi adatokat) választani egy ilyen elemzéshez.

Én nem ezt írtam!
A telek is melegebbek lettek, csak más a jelleg. A telek között találunk olyant - nem egyet -, ami szignifikánsan átlag alatti, míg a nyaraknál ilyen nincs. (Szignifikánsnak azt tekintem, amikor legalább 1 fokkal eltér a 100 éves átlagtól.)
2005 nyara az átlag alatt maradt, de csak néhány tizeddel. Ebben az esetben bp-i átlagokról beszélek, mert a debreceni nyarakat még nem dolgoztam fel, de a telek alapján úgy gondolom, hogy nincs nagy eltérés a két város között.
Budapesten a 100 éves nyári átlag 20,6 fok.
22 nyár volt melegebb és csak 2 hidegebb ennél 1984 óta (1985 és 2005)
Szignifikánsan tekintve 9:0 az arány.
2003 23,6
1992 23,4
2007 23,2
1994 22,6
2002 22,3
2000 22,0
1998 22,0
1983 22,0
2006 21,7

A telek esetében is megfigyelhetõ a melegedés, de közben több szignifikánsan hideg tél is volt.
Érdekes módon nem egyszerre jelentkezett a nyári és a téli felmelegedés kezdete. A telek esetében a 70-es évek közepe óta mutatkozik ez meg, míg a nyaraknál csak egy évtizeddel késõbb. Az okait magam sem értem, de a számok ezt mutatják. (Hidegség nem tudom honnan vette a grafikonokat, de azokat láthatóan nem helyesek, a mért adatoknak nem felelnek meg. Ezt már többször tapasztaltam,ezért csak mért adatokból dolgozom. Ezért jutott õ hibás következtetésekre.)

Ezek a ténye, Bp. és Debrecen említett idõszakának téli összehasonlításában:
(2000 után Debrecen még hiányos, mert azt még nem számítottam ki minden évre.)
Az elsõ adatsor Bp, a 2. Debrecen. A 3. az évtizedes átlaguk, a zárójeles az évszázados.
Mint látható, a korábbi 1,8 tizedes eltérés 2,0-re változott, ami arra utal, hogy Kelet, ÉK-Magyarországon egy picit kevésbé érvényesül a globális felmelegedés. Mint látható, 1984 óta csupán egyetlen tél tendenciája tér el, 1991-92. Ekkor Bp-en szignifikánsan melegebb, míg Debrecenben szignifikánsan hidegebb volt a saját átlagukhoz képest.
Összességében azonban a 70-es évek óta minden évtized melegebb volt a 100 éves átlagnál, s még inkább nagy az eltérés, ha az 1900 és 1970 közötti átlaghoz viszonyítunk. A 100 éves átlagot ugyanis az utolsó három évtized, mintegy 3 tizeddel húzza feljebb.


2006-2007: 4,8
2005-2006: -0,3
2004-2005: -0,5
2003-2004: 0,1
2002-2003: -2,3 -3,4
2001-2002: 0,3 -0,8
2000-2001: 2,8
1999-2000: 1,7 -0,4
1998-1999: 0,2 -2,5
1997-1998: 4,6 2,8
1996-1997: 0,8 0,9 1,84
1995-1996: -0,5 -2,2 -0,24
1994-1995: 3,0 1,0
1993-1994: 3,3 2,1
1992-1993: 0,6 -2,1 (0,855)
1991-1992: 1,9 -2,0 (-0,933)
1990-1991: 0,5 -1,0
1989-1990: 3,3 1,2
1988-1989: 2,9 0,3
1987-1988: 3,2 1,6
1986-1987: -0,4 -2,6
1985-1986: 1,2 0,0 1,28
1984-1985: -2,0 -5,6 -0,82
1983-1984: 1,6 -0,1
1982-1983: 3,2 1,5
1981-1982: -0,7 -3,1
1980-1981: 0,9 -1,9
1979-1980: 1,7 -0,2
1978-1979: 1,1 -0,5
1977-1978: 0,6 -1,6
1976-1977: 2,3 1,2
1975-1976: 1,6 -1,6 1,78
1974-1975: 3,2 0,7 -0,27


Éppen ezért ha a felmelegedés jellegérõl szeretnénk pontos képet kapni, akkor az adatokkal kell dolgozni, s nem grafikonokkal, amelyeket jól-rosszul állítottak össze mások.
Az átlagok mellett meg kell nézni a zord, a téli, a fagyos vagy a nyári, a hõség és a forró napok számának változását. A csapadék mennyiséget, a csapadék nélküli napok számának alakulását, a havas napok számának változását, a 10 mm feletti napok számának változását, és még sok olyan jellemzõt találhatunk, ami együtt alakítja ki, hogy a globális felmelegedés milyen hatásokkal is van Mo-ra.
A korábbi beírásomban csupán arra utaltam - egy másik bejegyzésre reagálva -, hogy Mo. esetében tévedés szárazabb nyarakról beszélni, mert éppenséggel több lett a nyári csapadék, és éves szinten sem biztos, hogy kevesebb, csupán az eloszlás van változóban. Több esik nyáron, ám hevesebb tevékenységbõl, s mintha inkább a tavaszok lennének szárazabbak.
(Tavasz-õsz feldolgozással még sehogy sem állok, csak felületesen, ahogy a télhez és a nyárhoz kapcsolódnak.)

Köszönöm én is ezeket a táblázatokat és véleményeket!
Csak kár, hogy nem látszanak az évek a téli középhõmérsékleti ábrán.
A 85-ös és 87-es, valamint a 2003-as tél nekem is nagyon emlékezetes volt - családi események (születések) és hajnalban a bõrömön tapasztalt (2003 telén bringával dolgoztam!) ;-) élmények miatt.

12db legalább egy tizedfokkal átlag alatt volt, pontosan ugyanennyi volt felette is.

Készítettem egy gyors ábrázolást a téli hõmérsékletek alakulásáról Debrecenben, 1853/54-tõl kezdõdõen:

A 20. század elején egy erõteljes felmelegedés figyelhetõ meg a 19. századhoz képest, emellett kb. 1910 óta a téli hõmérsékletek szinte teljesen változatlannak tûnnek.

A maradék 12-bõl hány volt átlag feletti?
Még egy kérés, és befejeztem, nagyon kíváncsi lennék mondjuk 84 elõtti idõszak ugyanilyen vizsgálatára is?
Köszi