Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Romantikával tekintek azon vízivilág felé amirõl te is írsz! Nincs túlzás benne, ha azt írom a fénykorban Kövesdrõl Debrecenbe el lehetett jutni ladikkal az áradások idején. A borsodi mezõséget ismerem. Most komoly projektek vannak fõként a madárvilág életfeltételeinek javítására, csatornákat duzzasztanak, magas fokú természetvédelmi tevékenység folyik ott, mindez úgy, hogy a legelõk, állatállomány is nagy számú. Remek dolog ez. Az igazság valahol a középúton van. Kellenének az ilyen irányú tevékenységek, több víz, víztározó, csatorna, morotva, tehát visszaadni többet a vízivilágnak, és komolyan csökkenne az árvízveszély. Ugyanakkor ott a másik oldal, jogos kritikával, ez bizony emeli a belvíz szintet, stb. Ha megkérdezed az egyszerû borsodi mezõségit, aki világ életében ott élt, nagyon ellenséges a víz térhódításával szemben! Sokat küzdöttek a vízzel, mert belvíz képében kíméletlenül vissza akarja hódítani azt, ami az övé volt mióta világ a világ. Én nagyokat hallgatok, velük sem értek egyet, de a szélsõséges természetvédelemmel sem. (Mondom, most nem az van a borsodi mezõségen, hanem szerintem egy értelmes törekvés). A ma ott élõ emberek sem nagyon értik már mi az a foki gazdálkodás, de még él a népi emlékezetben: "más se volt csak hal". Nagyon sok emlék õrzi ezt a világot. Nincsenek azonban elragadtatva a vízi világ gondolattól, legalábbis én ezt tapasztalom. Halászatból néhány ember élt meg egy faluban, a többi a mezõgazdaságból . Elkúrt egy világunk van, és ez mostanában csak rosszabb lett. Nézd mire adnak úniós, és egyéb támogatást, réteket , legelõket törtek fel az utóbbi években is, ahol az életben nem volt földmûvelés, hanem csak állattartás. Nagyon messze van ez a világ attól, amit az itt élõk megélhetésére, a természeti környezet kialakítására ki lehetne aknázni belõle. A térségben a Török idõkig virágzott ez a gazdálkodás (foki), abban az idõben pusztult el, és utána abban a formában már nem is tért vissza. Szebb jövõt!
Számomra a válasz egyértelmû. Nem érte meg. Illetve pontosítok: a gabonakonjunktúra nagyon megérte a nagytõkés rétegnek, mint ahogy a Nasszer-gát is pár milliárdost tesz gazdagabbá. A többiek csak statisztálnak. És kapnak érte olcsó(?) kenyeret, áramot
Néha ki kell sarkítani a dolgokat, hogy tisztán lássunk bizonyos összefüggéseket.
Az már eredmény, ha felteszik néhányan a kérdést: "Megérte-e?"
Néha ki kell sarkítani a dolgokat, hogy tisztán lássunk bizonyos összefüggéseket.
Az már eredmény, ha felteszik néhányan a kérdést: "Megérte-e?"
Minden éremnek van két oldala.
Abban egyetértek Nanoval, hogy szívnád a fogadat azon, ha háromszor annyiba kerülne minden jelenleg; viszont amikor ezt az egészet elkezdték szabályozni és nyertek millió hektárokban mérhetõ termõföldet, a korabeli Magyaroszág vált az egyik maloimipari központtá a világon. Ez adta meg az alapot az akkori gazdaság fellendelüléséhez (boldog békeidõk), és gyakorlatilag egy széleskörû minfrastruktúra épült ki (pl. gyárak, a vasúthálózat), ami a korabeli mezõgazdaság eredményei nélkül nem valósulhatott volna meg. Az már más kérdés, hogy a kiszáradással együtt megtelepedett az ember és az infrastruktúra korábban ártérnek számító területeken, de azért önmagában nem biztos, hogy az egész dolgot ennyire kisarkított látásmóddal kellene kezelni...
Klasszikus példa Egyiptom, Nasszer-gát: nincs termékeny iszap a Nílus-alföldjén, de van vízerõmû, és elektromos áram... Lehet ott is felteszik a kérdést: megérte?
Abban egyetértek Nanoval, hogy szívnád a fogadat azon, ha háromszor annyiba kerülne minden jelenleg; viszont amikor ezt az egészet elkezdték szabályozni és nyertek millió hektárokban mérhetõ termõföldet, a korabeli Magyaroszág vált az egyik maloimipari központtá a világon. Ez adta meg az alapot az akkori gazdaság fellendelüléséhez (boldog békeidõk), és gyakorlatilag egy széleskörû minfrastruktúra épült ki (pl. gyárak, a vasúthálózat), ami a korabeli mezõgazdaság eredményei nélkül nem valósulhatott volna meg. Az már más kérdés, hogy a kiszáradással együtt megtelepedett az ember és az infrastruktúra korábban ártérnek számító területeken, de azért önmagában nem biztos, hogy az egész dolgot ennyire kisarkított látásmóddal kellene kezelni...
Klasszikus példa Egyiptom, Nasszer-gát: nincs termékeny iszap a Nílus-alföldjén, de van vízerõmû, és elektromos áram... Lehet ott is felteszik a kérdést: megérte?
13-án kezd kiépülni a blocking-ot kialakító AC Skanináviától északnyugatra. De vajon mi váltja ki? Ötletek?
Tegnap az ECM, ma a GFS rendez ámokfutást. Fogadjunk, hogy a 06-os OP jó 7-8 fokkal az átlag alatt fut majd. Tényleg a fenének sem kellene még egy ekkora és ilyen hosszantartó hidegleszakadás.
Ugyan nem a legnedvesebb idõszakban jártál arrafelé, de azért gondolom egy-két konvektív eseménynek szemtanúja lehettél
Örülök, hogy eljutottál oda!
Bezzeg itthon ... Tavasz közepén még nincs tavasz...
De a napfény és ezzel együtt a tavasz amár látszik az alagút végén
Egyébként most viszek be achív adatokat, és pl. 1873. április 25-érõl 26-ra virradó éjjel a klímakönyv alapján hó esett Egerben, bár hozzáteszem, elég magas volt a hõmérséklet, éjszaka +2 fok körül lehetett (bár akkor még nem jegyeztek fel minimumot, maximumot) ...
Bezzeg itthon ... Tavasz közepén még nincs tavasz...
Egyébként most viszek be achív adatokat, és pl. 1873. április 25-érõl 26-ra virradó éjjel a klímakönyv alapján hó esett Egerben, bár hozzáteszem, elég magas volt a hõmérséklet, éjszaka +2 fok körül lehetett (bár akkor még nem jegyeztek fel minimumot, maximumot) ...
Régen többezer víztározó létezett a folyók mentén. Kis csatornák - fokok - kötötték össze õket a folyóval. Amikor jött a zöldár, kinyitották a tavak torkánál lévõ zsilipeket és teleengedték a tározókat. Amikor elkezdõdött az apadás, azon nyomban bezárták a visszafolyást megakadályozó zsilipkaput. Ezeket a tározókat úgy hívták: halastó. Nemcsak vizet tároztak bennük, de töméntelen mennyiségû halat is kifogtak belõlük.
Olyan szar volt ez a rendszer, hogy inkább leszabályozták a folyókat, betemették a holtágakat, mellékágakat, áthelyezték a folyómedreket, átvágták a fokokat, föltöltötték a halastavakat, égigérõ gátakat emeltek többmillió köbméter földet talicskáztak át egyik helyrõl a másikra. Mindezt azért, hogy búzával be lehessen vetni az egész Alföldet. Biztos megérte...
Olyan szar volt ez a rendszer, hogy inkább leszabályozták a folyókat, betemették a holtágakat, mellékágakat, áthelyezték a folyómedreket, átvágták a fokokat, föltöltötték a halastavakat, égigérõ gátakat emeltek többmillió köbméter földet talicskáztak át egyik helyrõl a másikra. Mindezt azért, hogy búzával be lehessen vetni az egész Alföldet. Biztos megérte...
Már ez a hónap is 36,2 mm csapadéknál, az év pedig 345,6 mm-nél.
Még lehet 2013 a legszárazabb év, ha az év hátralevõ részében havonta átlagosan nem esik több 9,1 mm-nél.
Idõnként most is csepereg, de mérhetõ még nem volt ma.
A természet nagyon visszamaradott, a fû az egyetlen ami láthatóan nõtt, minden más olyan mint február végén, március elején. A nárcisz már március elején bimbózott, és majd egy hónappal késõbb, ma is ugyanott tart.
Tavaly április 10-én elfagyott a cseresznye, ami akkor virágzása végén járt. Idén van bõven lemaradás, de talán jobb is így. Eddig háromszor termett volna, mindig elfogyatt, most talán lesz rajta, hogy késõbbre tolódik a virágzás. Csak nehogy az legyen mint 2011-ben, amikor a már körömnyi méretû cseresznye fagyott el májusban. Link
Még lehet 2013 a legszárazabb év, ha az év hátralevõ részében havonta átlagosan nem esik több 9,1 mm-nél.
Idõnként most is csepereg, de mérhetõ még nem volt ma.
A természet nagyon visszamaradott, a fû az egyetlen ami láthatóan nõtt, minden más olyan mint február végén, március elején. A nárcisz már március elején bimbózott, és majd egy hónappal késõbb, ma is ugyanott tart.

Én a most leesõ vízbõl, azokon a területeken, ahol nagy az elöntés egyszerûen víztározókat létesítenék, és aztán a szárazság alatt lehetne mibõl öntözni...
Nem. Mert a felháborodásom aligha vinné lejjebb a kenyér árát.
Már csak azért sem, mert a lápos területek lecsapolása csak addig a szintig lehetséges, amíg van hova lecsapolni az adott területet. Ha nincs a lecsapolandó területnél mélyebben fekvõ terület, akkor az fizikailag lehetetlen. Ezt az aprócska tényt felejtik el sokan.
Ja, hogy miért nem hagyták meg kaszálónak a legmélyebben fekvõ, ergo lecsapolhatatlan területeket? Kérdezd meg Kádár pajtást, meg a többieket!
A Vízügyet már csak azért sem szidnám, mert - mint bürokratikus szerv - akkor is fog magának tennivalót csinálni, ha éppen nem lesz. Pénznyelõként mûködik. Itt pl most fognak eltapsolni pár milliárdot egy olyan mobil-partfalra, ami csak egyszer kell, hogy beszarjon, vidám aquapark lesz a városból.
Nemtom mit mondott Donnie
A Vízügyet már csak azért sem szidnám, mert - mint bürokratikus szerv - akkor is fog magának tennivalót csinálni, ha éppen nem lesz. Pénznyelõként mûködik. Itt pl most fognak eltapsolni pár milliárdot egy olyan mobil-partfalra, ami csak egyszer kell, hogy beszarjon, vidám aquapark lesz a városból.
Nemtom mit mondott Donnie
De gondolom azért fel lennél háborodva, ha ebben a "nyamvadt" (vagy hogy is fogalmaztál) országban 700 forint lenne 1 kiló kenyér, 2500 a kiló sertéscomb, meg 1700 a paradicsom. Akkor meg azért szidnád vízügyet, hogy mi a f..ért nem lehet lecsapolni a lápos területeket, ahogy a töbi országban csinálják. Igaza van Donnienak....
Dehogy, értem én, hogy mire gondolsz, és az alapvetésben igazad is van. Abban nincs, hogy túl van lihegve a téma (mert ezt írtad). Mindezt azzal támasztottad alá, hogy nem láttál elöntött területeket. Én ezt igyekeztem tényekkel cáfolni.
Lehet, hogy helytelenül kerültek oda, de a vízben most házak állnak, benne emberekkel, meg szántóföldek, amibõl kenyerünk lenne, ha el nem rohad a vetés. Ez most sokunkat érint, ezért nincs túllihegve. Persze, az idõjárás ellen semmi értelme harcolni, meg kell(ene) tanulni alkalmazkodni hozzá.
Szerk: közben látom, megszületett az utolsó bekezdésed. Ebben tökéletesen egyetértünk. Na de most mennem kell, mert vár Baszkföld
Lehet, hogy helytelenül kerültek oda, de a vízben most házak állnak, benne emberekkel, meg szántóföldek, amibõl kenyerünk lenne, ha el nem rohad a vetés. Ez most sokunkat érint, ezért nincs túllihegve. Persze, az idõjárás ellen semmi értelme harcolni, meg kell(ene) tanulni alkalmazkodni hozzá.
Szerk: közben látom, megszületett az utolsó bekezdésed. Ebben tökéletesen egyetértünk. Na de most mennem kell, mert vár Baszkföld
Félreértessz. Én nem a belvizes területek nagyságát vitatom. Én az emberi körültekintést hiányolom. Azt a fajta körültekintést, amit száz-kétszáz éve még birtokoltak az emberek. Akik tudták, hogy hová érdemes és hová nem érdemes házat építeni, búzát vetni, gyümölcsöst telepíteni. Persze mindent lehet, de nem biztos, hogy érdemes is. Be lehet vetni búzával az egész Alföldet, de nem biztos hogy érdemes. És hiába is csinál az egész ország bûnbakot az idõjárásból, akkor is erõsebb lesz az embernél. Ezzel a ténnyel lehet persze dacolni, ha valakinek nincs jobb dolga, csak nem érdemes.
Tudomásul kell venni, hogy az idõjárás LESZARJA a klímaátlagokat. Ez régen is így volt, ma is így van és a jövõben is így lesz. Amit tehet az ember, az az alkalmazkodás. És az a kellemetlen helyzet állt elõ a XX. század 2. felében, hogy sokkal rosszabbul alkalmazkodunk az idõjáráshoz - annak szélsõségeivel együtt - mint pl. 500, vagy 1000 éve tették elõdeink.
Ha felteszi valaki azt a kérdést, hogy az Alföld alkalmas-e búzatermesztésre, akkor be lehet söpörni a szõnyeg alá az olyan idõszakokat, mint ami most van, de akkor magunkat csapjuk be. A válasz ugyanis az, hogy csak bizonyos idõszakokban alkalmas és csak bizonyos területei.
Tudomásul kell venni, hogy az idõjárás LESZARJA a klímaátlagokat. Ez régen is így volt, ma is így van és a jövõben is így lesz. Amit tehet az ember, az az alkalmazkodás. És az a kellemetlen helyzet állt elõ a XX. század 2. felében, hogy sokkal rosszabbul alkalmazkodunk az idõjáráshoz - annak szélsõségeivel együtt - mint pl. 500, vagy 1000 éve tették elõdeink.
Ha felteszi valaki azt a kérdést, hogy az Alföld alkalmas-e búzatermesztésre, akkor be lehet söpörni a szõnyeg alá az olyan idõszakokat, mint ami most van, de akkor magunkat csapjuk be. A válasz ugyanis az, hogy csak bizonyos idõszakokban alkalmas és csak bizonyos területei.
Lajosmizse mellett speciel nagyobb víz van a földeken, mint 2010-ben. Mindig szokott valamennyi víz lenni csapadékos idõszakot követõen, most viszont az M5 mindkét oldalán konkrét tavak vannak. Persze lehet, hogy gyorsan fog majd párologni, ha egyszer elzárják a csapot odafent.
Mindenesetre a "túllihegés" kifejezés szerintem elég erõs. Régiónként komoly eltérések vannak. Csak azért, mert 1-1 úton nem láttok többhektáros vizeket, nem biztos, hogy általánosító következtetéseket kellene levonni. Országos szinten 192ezer hektár azért nem nevezhetõ bagatellnek.
Ez itt épp Hajdú-Bihar:
Link
Link
Szerk:
Szeke: lehet dolgokat több száz éves viszonylatban nézni, csak éppen ló**** sem ér. Ugyanis most élünk itt. Lehet, hogy mi teremtettük magunknak ezt a környezetet, de ettõl még adottak a jelenlegi viszonyok. El lehet gondolkodni azon, hogyan változtathatunk, adhatunk vissza területeket a természetnek. De ettõl még nagyon sok ember életét befolyásolják most az idõjárási viszonyok. Ha bizonyos idõjárási helyzetrõl nem számol be a média, az a baj, ha meg beszámol, akkor meg túl van lihegve. Én meg hetvenes vagyok, az a baj
Mindenesetre a "túllihegés" kifejezés szerintem elég erõs. Régiónként komoly eltérések vannak. Csak azért, mert 1-1 úton nem láttok többhektáros vizeket, nem biztos, hogy általánosító következtetéseket kellene levonni. Országos szinten 192ezer hektár azért nem nevezhetõ bagatellnek.
Ez itt épp Hajdú-Bihar:
Link
Link
Szerk:
Szeke: lehet dolgokat több száz éves viszonylatban nézni, csak éppen ló**** sem ér. Ugyanis most élünk itt. Lehet, hogy mi teremtettük magunknak ezt a környezetet, de ettõl még adottak a jelenlegi viszonyok. El lehet gondolkodni azon, hogyan változtathatunk, adhatunk vissza területeket a természetnek. De ettõl még nagyon sok ember életét befolyásolják most az idõjárási viszonyok. Ha bizonyos idõjárási helyzetrõl nem számol be a média, az a baj, ha meg beszámol, akkor meg túl van lihegve. Én meg hetvenes vagyok, az a baj
Flanet: Valószínûleg régebb óta fordulnak elõ szélsõségesen csapadékos idõszakok, mint amilyen régóta ezek a gátak ott vannak. A többi az emberi rövidlátás és kapzsiság eredménye, még ha fájdalmas is a beismerés.
Ha valaki veszi a fáradtságot és kilép a 3-4 évtizedes idõskálából és átlép a 3-4 évszázados idõskálába, akkor észre fogja venni, hogy a hely, ahol élünk alapvetõen és döntõen (egyébként évezredek óta) vizes élõhely volt. A gabonakonjunktúra és a nagyüzemi gazdálkodás szempontjából persze borzalmas a mostani helyzet, de az is kétségtelen, hogy a táj megerõszakolása, azaz a tavak, lápok lecsapolása, a fokok betemetése, a folyószabályozás, folyók szûk gátak közé szorítása büntetlenül nem volt megvalósítható. Az eredeti táj a csapadékos idõszakokat egy-két kivétellel nem hogy jól viselte, de még betevõt is adott az embereknek. Lásd a fokgazdálkodásos halastavak ezreit a folyók mentén az Árpád-korban.
Ezzel szemben ma mi a folyó? Mi az árvíz? Valami rossz, amitõl égig érõ gátakkal védekezünk, horribilis pénzekért. Ha meg jön az aszály, akkor mint valami skizofréniás, elõveszik a Duna-Tisza fõcsatorna jellegû lázálmokat. Föl kéne már ébredni sokaknak... hogy itt valamit nagyon elbaltáztak a folyók szabályozásakor és a fokgazdálkodás felszámolásakor.
Ezzel szemben ma mi a folyó? Mi az árvíz? Valami rossz, amitõl égig érõ gátakkal védekezünk, horribilis pénzekért. Ha meg jön az aszály, akkor mint valami skizofréniás, elõveszik a Duna-Tisza fõcsatorna jellegû lázálmokat. Föl kéne már ébredni sokaknak... hogy itt valamit nagyon elbaltáztak a folyók szabályozásakor és a fokgazdálkodás felszámolásakor.
szekének szántam, nem P kapitánynak.
Nincs túl lihegve..
Az szerinted normális, hogy egy folyó így néz ki normális vízállásnál:
Most meg ilyen..:
Nincs túl lihegve..
Az szerinted normális, hogy egy folyó így néz ki normális vízállásnál:

Most meg ilyen..:

A szerdai ciklon 28 mm-t, a tegnapi pedig 10 mm-t hozott.
Nálam az április összesen 41 mm-nél jár.
Meglepetésemre reggel óta napsütés van, de eléggé szeles az idõ.
Megyek szétnézek a természetben, hogy állnak a dolgok.
Esténként rengeteg békát látni az utakon, ahogy vánszorognak a szaporodási helyük felé.
Nekik nagyon tetszik ez az esõs idõ.
Nálam az április összesen 41 mm-nél jár.
Meglepetésemre reggel óta napsütés van, de eléggé szeles az idõ.
Megyek szétnézek a természetben, hogy állnak a dolgok.
Esténként rengeteg békát látni az utakon, ahogy vánszorognak a szaporodási helyük felé.
Nekik nagyon tetszik ez az esõs idõ.
Szerdán délelõtt utaztam a Jászságba, tehát egy jelentõs csapadékú napot követõen. Vannak belvíz elöntések a földeken, de nem túl jelentõsek. Valahogy rosszabbra számítottam én is. Néhány napos napsütéses idõ az elöntések javát eltüntetné megítélésem szerint. (Szeged-Szolnok-Jászberény útvonal területére értem)
Ezt a kézifékes témához: Link
Az összes barackfa virágzik a környéken.
Az aranyvesszõ most kezd magához térni, kicsit megmakacsolta magát, hogy kétszer is behavazódott és kapta a mínuszokat a virágzás kezdeti stádiumában.
Ezt a kézifékes témához: Link
Az összes barackfa virágzik a környéken.
Az aranyvesszõ most kezd magához térni, kicsit megmakacsolta magát, hogy kétszer is behavazódott és kapta a mínuszokat a virágzás kezdeti stádiumában.
Mi van túllihegve? Dél-Heves, Szolnok, Hajdú-Bihar megyékben komoly területek vannak víz alatt. Nem csak szikes puszták, nagy kiterjedésû szántók is. Saját szememmel láttam tegnap.
Én nem értek hozzá, meg a második lehûlés sem jön! De hétfõ reggel -1, -2 fokot jelezni elõre hmmm????
Kicsit (=nagyon) túl van lihegve a dolog...
Természet: lenyûgõzõ, hogy hogy behúzta a kéziféket a mandula, a ringló, a barack de a virágok is!
Tegnap azért megjelentek az elsõ ringlószilva virágok, sõt, egy helyen (Apáca utca - Bécsi krt. sarok) már hullani is kezdett.
Az aranyvesszõ idestova 3 hete próbál rendületlenül virágozni.
A nárciszok a déli kitettségû részeken már egy hete virágoznak.
Természet: lenyûgõzõ, hogy hogy behúzta a kéziféket a mandula, a ringló, a barack de a virágok is!
Tegnap azért megjelentek az elsõ ringlószilva virágok, sõt, egy helyen (Apáca utca - Bécsi krt. sarok) már hullani is kezdett.
Az aranyvesszõ idestova 3 hete próbál rendületlenül virágozni.
A nárciszok a déli kitettségû részeken már egy hete virágoznak.
Most tertem vissza 2 het Kambodzsa utan .-) huh na ott aztan meleg van ilyenkor. 38-41 fokok között változott a hõmérséklet jó 60-70 % párával. Brutalis idõjárás, nagyon kimerített az egesz napos járkálás a melegben. De csodaszep a táj, a növények. Jó volt olvasni esténként a havazós beírásokat. Hazafelé én is Moszkvában ragadtam 1 napra a hó miatt (kb 50-60 cm van most is) jó kis kontraszt volt :-)
Itthon tegnap végigautóztam Ceglédig, Pestrõl. Azt hittem rosszabb a helyzet, de konkrétan sehol nincs belvíz.Monorierdõnél vannak a benzinkutnal a mélyebben fekvõ részen, valamint Cegléden a szikes részeken. De amugy a földeken errefelé sehol nem állt a víz. 2010 ben óriási területek, kertek voltak víz alatt. Most ennek errefelé szerencsére nyoma nincs.
Itthon tegnap végigautóztam Ceglédig, Pestrõl. Azt hittem rosszabb a helyzet, de konkrétan sehol nincs belvíz.Monorierdõnél vannak a benzinkutnal a mélyebben fekvõ részen, valamint Cegléden a szikes részeken. De amugy a földeken errefelé sehol nem állt a víz. 2010 ben óriási területek, kertek voltak víz alatt. Most ennek errefelé szerencsére nyoma nincs.
Meglepett egy kicsit a szerdára várható KÜN, elég jó esélyekkel indulunk, országos szinten.
Zivatarügyileg itt az idei március egyértelmûen viszi a prímet!
3 zivatarunk volt, amibõl 2 elég zúzós volt (márciushoz képest). Eddig csak egyetlen alkalommal volt márciusban zivatar, méghozzá 2010-ben. Akkor is egy igen látványos peremfelhõs zivatar érkezett DNy felõl: Link
Addig csak egy olyan zivatarunk volt, ami télen volt: a 2009 december 25.-i, vagyis az emlékezetes karácsonyi zivatar (amikor SC volt DNy-on). Videóm errõl: Link
Tavaly november végén volt az utolsó zivi (de elõtte nem volt semmi 2,5 hónapig!), idén pedig a névnapomon (március 8.-a) megvolt az 1. zivatar (aznap még 4 másik zivatar is elkerült). Március 19.-én jött a heves jeges squall line: Link Pár napja (szintén március 31.) pedig újabb közepes zivatarunk volt, SC gyanús elemekkel!
Remélem, hogy a folytatás még ennél is jobb lesz...
Addig csak egy olyan zivatarunk volt, ami télen volt: a 2009 december 25.-i, vagyis az emlékezetes karácsonyi zivatar (amikor SC volt DNy-on). Videóm errõl: Link
Tavaly november végén volt az utolsó zivi (de elõtte nem volt semmi 2,5 hónapig!), idén pedig a névnapomon (március 8.-a) megvolt az 1. zivatar (aznap még 4 másik zivatar is elkerült). Március 19.-én jött a heves jeges squall line: Link Pár napja (szintén március 31.) pedig újabb közepes zivatarunk volt, SC gyanús elemekkel!
Az elmúlt 24 óra 13,8 mm esõt hozott, most is esik Takt.5 fok [esõ] Az év már 340 mm felett
Az ország döntõ részén a hátuk közepére sem kívánják már az esõt,ellenben sokan nem vennének zokon egy kis "abnormális" felmelegedést.A szüleim kertjében áll a víz.Veteményezni nem tudnak,ellenben a gatyájukat is elfûtötték az elmúlt 5 hónapban és ezzel nincsenek egyedül.
Bízom benne,hogy a hét elejét fagymentesen átvészeljük. A futások egyre szebbek,de még mindig nem elég szárazak. A hét közepétõl már egyértelmûen tavasz lesz. El sem hiszem.
Bízom benne,hogy a hét elejét fagymentesen átvészeljük. A futások egyre szebbek,de még mindig nem elég szárazak. A hét közepétõl már egyértelmûen tavasz lesz. El sem hiszem.
Na ezek a képek mutatják csak igazán hogy valami nem stimmel az idõjáráshall az idén...!
Felhõk elmenõben, régi barátunk a nap is megmutatja magát, T rohamosan emelkedik.
deby: A vodka csodákra képes!
deby: A vodka csodákra képes!
Itt továbbra is süt a nap, remélem így marad sokáig!
Én Bledben voltam. Hát, a szláv nõkben tényleg van valami...
Én Bledben voltam. Hát, a szláv nõkben tényleg van valami...
A héten voltam Moszkvában.
Leírom idõjárásilag mit tapasztaltam:
Bár nem ez a lényeg de, muszáj mert gondolkodás nélkül törölnek
Szóval ,enyhe idõ volt ,többször esett az esõ, néha havasesõ.
Külterületeken ennek ellenére még közel fél méter hó volt.
Egy vásáron voltam.
Gyerekek amilyen Nõk ott vannak!!!
Metróban 100 méteren belül 30 modell kinézetû "egyszerû" járókelõ Nõ
Ami a vásárban volt az valami elképesztõ!
2 méteres Sarapova kaliberû hostess lányok,ahogy kell öltözve,
Volt némi kisebbségi érzésem
Kinek ne lett volna?
Egy élmény volt!!!!
Leírom idõjárásilag mit tapasztaltam:
Bár nem ez a lényeg de, muszáj mert gondolkodás nélkül törölnek
Szóval ,enyhe idõ volt ,többször esett az esõ, néha havasesõ.
Külterületeken ennek ellenére még közel fél méter hó volt.
Egy vásáron voltam.
Gyerekek amilyen Nõk ott vannak!!!
Metróban 100 méteren belül 30 modell kinézetû "egyszerû" járókelõ Nõ
Ami a vásárban volt az valami elképesztõ!
2 méteres Sarapova kaliberû hostess lányok,ahogy kell öltözve,
Volt némi kisebbségi érzésem
Kinek ne lett volna?
Egy élmény volt!!!!
Tavaly az egész országon végigment valami zivataros front, nálunk 5-6 éjjelén volt jókora zivatar, elég nagy csapadékmennyiséggel. 6-a péntek volt, akkor mentünk a Környezettudományi Diákkonferenciára Veszprémbe, reggel 4h-kor kellett indulnom gyalog Rétságra az elsõ pesti buszhoz. Öröm volt a távozó zivatar villámlásait nézni végig elõttem a keleti égen. De legalább láttam az utat. Az esõ persze szakadt, Rétságon alig akartak a buszra fölengedni, olyan vizes voltam.
A rangsorban ezután az októberi zivatarok következtek, a nyári idõszakból csak egy látványos júniusi villámshow-ra emlékszem.
Szóval nálunk tavaly az április 5-6 és az októberi KÜN kenterbe verte az egész nyarat.
A rangsorban ezután az októberi zivatarok következtek, a nyári idõszakból csak egy látványos júniusi villámshow-ra emlékszem.
Szóval nálunk tavaly az április 5-6 és az októberi KÜN kenterbe verte az egész nyarat.
Nálam csak márciusban volt 3, elõtte február is megszólalt.
Az esztendõ legtöbb zivataros napja
Link (jobboldali oszlop alább)
Szeged : 4.0 nap
Deszk : 4.0 nap
Kenderes : 3.0 nap
Békéscsaba : 3.0 nap
Jánoshalma : 3.0 nap
Az Alföldön várható bõven a nyáron, mivel itt legtöbbször a nedvességgel vannak gondok, az idén ebbõl lesz elég.
Az esztendõ legtöbb zivataros napja
Link (jobboldali oszlop alább)
Szeged : 4.0 nap
Deszk : 4.0 nap
Kenderes : 3.0 nap
Békéscsaba : 3.0 nap
Jánoshalma : 3.0 nap
Az Alföldön várható bõven a nyáron, mivel itt legtöbbször a nedvességgel vannak gondok, az idén ebbõl lesz elég.
Na igen..
Én szerdára várom a szezon nyitó zivatarocskáját ide a Nyírségbe.
Én szerdára várom a szezon nyitó zivatarocskáját ide a Nyírségbe.
Legközelebb oda zavarom Zeusz vasvelláit, hogy csendháborítson Nyírtelken
Mult vasarnap en is tulestem az ev elso, ket tavoli dorgeses zivataran Namenyban
Noha ettol fuggetlenul ott lehetett tobb is mar. A multkori squall line eszaki aga eleg kozel volt ahhoz, hogy akar hallhato dorgest produkaljon.
Dehogynem voltam!
Hallgatóztam folyamat, de semmi, egy árva dörgés sem, se villám. Semmi!
Zápor már volt!