Csillagászat és űrkutatás

Örülök, hogy Te is látod szabad szemmel! Nálam is szépen jött tegnap.

N31 E15

Meg tudná adni valaki az 1131-es számú, szabad szemmel látható napfolt heliografikus koordinátáit (szoláris szélesség és hosszúság, tized-értékek nélkül)? Szivességét elõre megköszönöm!

7-tõl melózok, így ezt asszem, kihagyom...

Hátha valakit érdekel!

Idén december 21-én teljes holdfogyatkozás lesz!
Egyetlen gond van, hogy a totalitás kezdete után a Hold lenyugszik!
Errõl nem készítettem animált bemutatót, de azért leírom az adatokat, hátha valaki meg szeretné figyelni a félárnyékos fogyatkozást, illetve a teljes árnyékba való belépést.
Szóval a Hold dec. 12-én reggel 06:28:27-kor éri el a félárnyék K-i külsõ peremét. Ekkor 9,8° magasan lesz. Lassan halad tovább és nagyjából 1 órával késõbb, 07:29:30-kor érinti a félárnyék K-i belsõ peremét, tehát teljesen belemerül a félárnyékba! Ekkor már csak 1° magasan lesz. Figyelembe véve, hogy a Nap 07:29-kor kel, tehát elég világos lesz már, így a félárnyék okozta fényességváltozást nem lehet észrevenni!
07:31:40-kor a Hold eléri a teljes árnyék K-i peremét, de sajnos 07:35:30-kor az le is nyugszik!
A legjobban az Egyesült Államokból lesz megfigyelhetõ a jelenség! Nálunk legközelebb 2011.06.15-én lesz megfigyelhetõ teljes holdfogyatkozás, viszont akkor már a teljes árnyékba merülve fog felkelni!

Hm, igen fincsi kép!

A napfogyihoz a 400 mm szuper, de ne feledkezz el a napfóliáról se!
Link
Itt tudsz rendelni: Link
Kiszámolod, mekkora darab kell, s akkorát kérsz (gondolom, nem akarsz A4-es méretet feleslegesen. A számolással okosan, azért is linkeltem a hogyan készítsük el a sapkát a fóliával dolgot. :-) No és ez késõbb is jó lesz, meg foltokhoz is, és ha nincs macskád, hosszú ideig kiszolgál. :-))))

Köszönöm mindenkinek! Az igazi próba majd a 400mm-es napfogyatkozásos lesz!

Ezt mondt dobta ki a photoscape: Link

Nagyon jól elcsípted õket! Gratula!

1131 és 1133 foltok:
Link
Link
Szokás szerint felhõszûrõvel... Be kell végre szereznem a rendes fóliát. :-)))

Köszönöm a gratokat!
Remélem tudjuk észlelni, különben elsírom magam!

Tomi, nagyon szuper lett! Szerintem érdemes lenne itt a metnetes hírek közt is megjelentetni majd. Már csak a derültségért kell izgulni...

Köszönjük, nagyon jó kis összefoglaló.
Reméljük, hogy épp egy HF után leszünk és szikrázóan tiszta egünk lesz!

Nehogy elfelejtsétek!
2011.01.04 - részleges napfogyatkozás!!

Tegnap este összerittyentettem egy kis tömör leírást a jelenségrõl.

Link

Gyönyörû lett, bazi nagy a folt, meg kell hagyni! Gratula!!!!!

Nagyon jó kép lett!
Én is ma akartam kimenni megfotózni, de hál'Istennek megjöttek a felhõk.

Fel akartam pakolni a képtárba, de nem engedte, úgyhogy fabaltás módszerrel tudtam csak megoldani a dolgot!

Az 1131-es napfolt: Link 135mm-es objektívveel!

Mondjuk nem szívesen lennék a legénység közt, az biztos. Az életbiztosítójuk helyében meg legalább hússzoros havidíjat számolnék fel.

Én most már komolyan azon is csodálkozni fogok ha elindul Ha vissza is tér akkor leborulok

Ahhoz képest, hogy már kétszer ketyegett a visszaszámláló...:
Link

Hja, úgy könnyû, ha elõbb kiadta a Science a hírt...

Közben az Origo-n olvastam... :-o

Most kezdõdik a sajétótájékoztató: Link

Link

Gyönyörû! Gratula Tamásnak!
Köszi a linket!

Aki még nem látta, Ladányi Tomi timelapse kollekciója egybevágva, zenével:
Link

Ne csodálkozzatok! Lassan 30 éves matuzsálemek!
Még egy autónak is becsületére váljon, amelyik ennyi idõt kibír!
Lassan már cserélni kellene a gépparkot!
Na, majd jön az Orion program, ami ugye az ûrsikló programot váltja! Elvileg!

Nem indítják már el soha

De most gondolj bele mennyi hibát találtak... és ha akkor jó az idõ, fellõtték volna akkor és ki tudja mi történt volna

Nem kéne erõltetni

Tovább halasztják a Discovery indulását
Most az üzemanyagtartály repedt meg
Új idõpont valószínüleg dec. 17.- dec. 20. között lesz

Link

Én is csak minimális dolgokra használom. Aktuális csillagtérkép elkészítése, a bolygók, a kisbolygók és üstökösök helyzetének meghatározása és bogarászás a napi jelenségek listáján. A demoban gyakorlatilag minden funkció elérhetõ, ami nekem kell. (A fogyatkozásoknál, a távcsõ-vezérlésnél és a tervezési funkcióknál vannak a korlátozások.)

Egyébként még három másik programot használok ezen kívül. Leírom, hátha valaki kedvet kap hozzájuk. Az egyik a HPET (High Precision Ephemeris Tools), ezzel Excel formátumban lehet tetszõleges jelenségekrõl táblázatokat készíteni. Ingyenes program, de ez is nagyon régi. Már a német cég sincs meg, ahol készítették. A kisbolygók és üstökösök pályamodellezéséhez az OrbitViewer-t szoktam használni. Ez egy java applet. A pályaadatokat a html kódba kell beírogatni. Illetve a Mars24, ami egy kis program a NASA-tól. A Mars aktuális éjszaka/nappal képét számítja ki, illetve a marsi idõt egy-egy ûrszonda leszállási helyén.

Nem tudom, engem a szemmel láthatatlan dolgok nem érintenek.
Õszintén megmondom, hogy nem hiszem, hogy sokmindent tudnék kezdeni a Te progiddal, sztem totál másra használjuk. Nekem a Stellarium tökéletes. A felajánlásodat viszont nagyon köszönöm, kedves tõled.
Esetleg érdeklõdj a csillagvaros.hu oldalon a fórumban, ezerszer hasznosabb infókat kapsz, mint itt.

Korábban nézegettem a Stellariumot, de azért nem nyerte el igazán a tetszésemet, mert akkor nem lehetett új üstökös és kisbolygó pályaelemeket hozzáadni. Változott ez? A SkyMap-hez külön fájlokat készítenek a minorplanetcenter.org adatbázisában és nagyon könnyen betölthetõ a programba a gyakorlatilag percre kész lista. A felülete viszont sokkal egyszerûbb, térkép-szerûbb, mint a Stellarium. Ha van kedved megnézni, szívesen elküldöm. (Nem kalózkodás, mert csak demo.)

GSC-t (Guide Star Catalogue) használok, bár ez nem ingyenes. Szereztem...
A Stellarium jó kis program, távcsövezgetésre tökéletes.

Én ezt nem ismerem, de sztem sokan használunk Stellarium-ot.

Szeretnélek megkérdezni benneteket, hogy ti milyen csillagászati szoftvereket használtok? Azért kérdezem, mert én leggyakrabban a SkyMap 9-es verziójának demóját (ez volt a SkyMap-ból az utolsó nem idõkorlátos demó), viszont ez már elég régi. Most szétnéztem a kínálatban, de jobbat én nem nagyon találtam az ingyenesek között. Tudtok tippeket adni?

Köszi!

Köszi!
Az elsõnél már aztmondom hogy elhúzhat a...
Na nemám!

Egyébbként igen királyak lettek a halós képeid! Bárcsak nekem dobott volna egy ilyet a fák közé!

EOS 5D MarkII
SIGMA 15mm F2.8 EX DG FISHEYE For Nikon
Nikon → Canon conversion adapter
ISO 4000
F2.8 → F22 & Focus ∞→ macro
48sec

photography method
(1)First setting is bulb mode and ISO4000
(2) Next setting is F2.8(aperture ring scale → F2.
(3) Next is focus setting on the star(focus ring scale→∞)
(4)Shutter ON
(5)30-50 sec exposure
(6)Change it for F22(aperture ring scale → F22)
(7)Change focus into a Leaf(focus　ring　scale→macro)
(light the Leaf with LED.
(9)Shutter OFF


Link

Valakinek ötlet? Link Milyen objektívvel készült? És milyen rekeszértékkel? (!!!!)
Mai APOD: Link

Ha egy helyen volt, akkor esélyes, hogy az Androméda ködöt láttad! A másik, ami még közel van és látványos, az az Iker-halmaz a Perseus tetején, de gukkerral azt nem foltnak, hanem sok csillagnak kell látni. Nem könnyû ennyi idõ távlatából kideríteni

Köszönöm a képes helyzet határozást, és a leírásokat.
Sokat tanultam, most is.

A W-tõl dkeletre, kissé alatta. De sokáig "ott" volt, tehát nem üstökös lehetett, nem mászott odébb. (de ha távolodó tököst figyelünk, akkor nem biztos,hogy az volt mégis)

Konkrétan 78-ban volt fényes tökös, 79-ben nem.
A homály BENNE volt a W-ben, vagy alatta?

Az Androméda-galaxis (-köd) ( Link ) a Lokális Csoportnak nevezett galaxistársulás egy tagja ( Link ), méghozzá a bandanagy. A mi galaxisunk is ebben a csoportban van és egyszerûen csak Tejútrendszer vagy Tejút névre hallgat. (angolul Milky Way vagy egyszerûen Galaxy nagy betûvel) Tömegre a mi galaxisunk valószínûleg nagyobb, de ahány cikk annyiféle végeredmény

A Cassiopeia ÉK-i részén az M52 nevû nyílthalmaz található Link . Ezt érzékelhetted foltként is akár. De lehetett egy Hartle2-höz hasonló seprûs csillag is

Ja az Androméda-csillaghalmaz, vagyis amiben vagyunk mi is..?

Elnézést de kezdek butulni 55 felett.

Köszi Nektek (3) a választ, akkor csak jól fordítottam az agyammal.

Másik kérdés, akkor 1979-ben (fõ neve ez a szup.novinak) a M100 galaxis-halmaz a (Caseophea), dupla W alakú csillagkép jobb alsó felérõl volna szó?

Akkortájt voltam 2 éves új házas legény, és esténként a é-keleti dupla V-ben láttam egy mákszemnyi homályt, a nagyapám 4-5*-ös lovagsági távcsövébõl pedig egy pici lapos ovális fehéres ködöt. Akkor azt hittem az az Androméda-köd, ... vagy tényleg?

Mindkét égi esemény érdekes a maga nemében. Elnézést a sietségemért. Köszönet Nolinak, aki a helyére rázta a dolgokat, Nándinak a kitûnõ linkért.

Persze, én ezt mondom. Illetve nem mondtam, csak linkeltem "ellenpéldákat", hogy nem arról szólt a cikk

Attila, Nándi, szerintem két teljesen külön dologról beszéltek.
A Chandra felfedezését most hozták nyilvánosságra, ergo nem lehetett benne a 13-án megjelent újságban. A Chandra által látott f.ly. 55 millió fényévre van, az M100-as néven jelölt galaxisban.
Az Attila által leírt meg itt van nálunk.

Amúgy - én ma nem mentem ki, mert elég párás - a bajai kamerán állatul látni az állatövit ma reggel.

Link Igaz, ez nem csak SN/BH eredetû.