Agrometeorológia

Szervusz, kaktusz-doktor!
Épp most fényeztem le egy balkon kaktuszomat, hasonló a Te fényképedhez, de szerintem nem az.
Javaslat?
Link

A lényeget pedig elfelejtettem leírni. Nagy eséllyel jövõre már virágozni is fog. Na és milyen lesz a színe? Hát ZÖLD.

Köhmm.
Rengeteg napfény kell nekik.

Ha lángszóróval lepörzsölném azt is túlélné!?

------------------------ Kéne valami ilyesféle nekünk is. Bent van káktusz, de kint még jobban mutatna.

Sziasztok.

Még 2011-ben hódmezõvásárhelyrõl kaptam egy picike Cylindropuntia davisii dugványt.
Azóta mindenféle védelem nélkül(!) gyönyörûen fejlõdik. Csak ajánlani tudom a díszkertekbe.
Kegyetlen szívós. A sivatagi hangulat ezzel a növénnyel garantált.
Link

Szelídgesztenyénél állítólag nagyon fontos, hogy milyen alanyon van a nemes. Szegeden nem sok ilyen fa van, de én tudok egy helyet, ahol hatalmas példányok vannak belõle. Csak az a baj, hogy nem közterületen vannak, hanem egy telken, ahol a portásnál kell engedélyt kérni, hogy szedhessen az ember.

Májusban itt rengeteg esõ esett Link , de ez nem akadályozta a nyarat abban, hogy nagyon száraz legyen.

Nagyon szépen köszi!
Legújabb, helyi talajokat vizsgáló netes "kutatásaim" eredménye az, hogy itt helyben semleges, enyhén savanyú a talaj. Szóval elvileg jó
De még rá tudok segíteni tõzegmohával kicsit esetleg.

A szelídgesztenye termõhely igényének egyik sarokpontja a talaj kálitartalma. Ennek hatékony felvételét a mésztartalmú talajokban ugyan valóban kevésébé tudja véghezvinni (a mésztartalom gátló tényezõ), de nem ez elsõsorban a döntõ tényezõ a kálifelvétel hatékonyságában, hanem a talaj pH. értéke vagyis a kémhatás. Ez ne legyen soha 6,4-nél magasabb, mert akkor tuti növekedés visszaesésed lesz.
Egyébként ebben szakszerûbben és még több információt érsz el.
Link
vagy itt
Link

Az egyike a kedves fafajaimnak

Na most alaposabban utánanéztem. Érden belül is sokféle talaj van, nálunk a nyugati végeken, a fennsík déli lejtõjén rendzina a jellemzõ.
Ami - annak ellenére, hogy mészkövön van - a kilúgozódás miatt enyhén *savanyú*.
A vékony termõréteg igen magas humusz tartalmú, viszont könnyen ki is szárad.

Ergo a gesztenyét talán nem is kell tõzegmoházni, és még az áfonya sem esélytelen - viszont mindkettõ öntözni kell rendszeresen.
Ja és persze figyelni kell, hogy nem mosódjon el a termõtalaj....

Amennyire tudom, a meszes talajból nehezebb fölvenni a szulfátot és a káliumot, ezért kezdtem hamuval kezelni (amikor lombos, kéthavonta 1/3 - fél vödör a koronacsurgó alá sekélyen bedolgozva)-lehet hogy Rhodo táppal jobb, de az drága.

Nade álljunk meg, itt azt írják, hogy a hamuval nem csökkentem, hanem növelem a talaj PH-értékét, pedig a gesztenye a savanyút szereti, a meszest pont nem. Link
Most akkor hogy van ez?

Köszöm szépen a jó tippeket
Ezért (is) szeretek ide "járni"!
Hamu lesz bõven, mivel van kandallónk

A szelídgesztenyét majd lelkesen káliumozd, Solymáron (kiscelli agyag + dachsteini mészkõ) addig élt, amíg minden évben sok hamut dolgoztam alá, mert a meszes talajt nem szereti igazán. Egyszer elhanyagoltam és kiszáradt.

Rendeltem 2 mandulát és egy szelidgesztenyét
Utóbbinak ugyan savanyú talaj lenne az ideális, de a városban láttam többet is, amik teremtek nagyon szépen mostanában. Veszek pár zsák tõzegmohát és bekeverem majd a földlabdája köré.

Hétvégén megveszem a mézbogyót, meg talán áfonyát is, bár utóbbin erõsen filózom, mert ezen a talajon nincs sokkal több esélye, mint a magyar válogatottnak EB-t nyerni jövõre Mondjuk meg tudom bundázni ezt is tõzegmuhával meg lefedni mulccsal, de kérdés, hogy ez mennyire tartós.
A fügét majd késõ õsszel hozom Tolnáról, simán kihajt ágról, persze csak ha nem lesz durva a tél. Majd jó közel ültetem a házhoz azért.

Asszem ennyi, ezen kívül van a kertben 2 cseresznye, 1 kajszi, 1 ribizli meg 1 pici tõke szõlõ. Ezzel elleszünk

Ezek tényleg szárazságról tanúskodó képek, de a világért ne haragudj meg, de két fakózöld vagy elsárguló kisebb fa a sok zöld között nem "egész erdõrészek pusztulása". Az erdõ a Pilisben is teljesen rendben van, simán túlél egy ilyen mértékû szárazságot, voltam is a Pilisben - nem egyszer!
Ennél sokkal súlyosabb szárazságokat láttam Tihanyban 2004 óta, nem egy fát vágtunk ki a telkünkön kiszáradás miatt, pedig nem erdõben lakunk, jó ha van 10 fa a kertben...
Ne érts félre, nem cáfolni szeretnélek, hanem a túlzó állításokat kissé mérsékelni.

Májusban olyan mocsár volt a Pilisben egy futóversenyen, hogy ha akkor kérdezik, azt mondtam volna, hogy ha itt egy fél évig egy csepp esõ se esik, akkor se szárad ki az erdõ 50 km futás után mindenki nyakig sáros volt

2015 nyár, aszály képek. Fotók aug. 15.-én készültek az aszály utolsó napján, egy 16.-ától érkezõ frontrendszer elõtt :
Link Link kiszáradt patakmeder Link Link fák is megsínylették Link Link a határ "szavannás" lett Link Link ismét a sínylõdõ növényzet Link Link Link Link újfent egy kis szavannás határkép ( ez nem azért sárga mert tarló, ez gyönyörû zöld õsgyep szokott lenni ) Link Link Link a kukoricának annyi lett Link Link Link Link

Ennek szerencsére már lassan 3 hónapja vége. Ez volt a legerõsebb aszály felém mióta 2004 óta megfigyelek.

Nem biztos hogy fertõzés, hanem víz hiány lehet a háttérben. A 3. fotón látszik a fiatal kevés alsó gyökérzettel lévõ fenyõke, tetejében még lejtõs, csapadékot nem tartó domboldalon. A nyári eseti zivatarok-záporok nem tudták rendesen átitatni a 30-50 cm.-es feltalajt és ez kevés volt egy fenyõnek.
A rozsda-gombásodást elsõsorban a nemes tuják kapják el, ott is vázáganként,jellemzõen az árnyékos, vagy befülledt részen. Az idõsebb fenyõkön látszó elhalás meg a fényhiány, gyors leöregedés miatt lehet.
A mostani 34 órás egyenletes esõk 8+31,5 mm. felénk szépen beitatódtak, igaz síkságon vagyunk, de nem alakultak ki nagyobb pocsolyák. Gondolom majd arra felé is nedvesedett a termõ réteg nem szaladt le víz, mint nyári ziv.-zápor esetén.

Az utóbbi jó néhány hétben a Pilisvörösvár környéki dombok telepített fekete fenyvesei tömegesen elkezdtek sárgulni, barnulni, rozsdásodni.
Ez milyen fertõzés lehet és mi lehet az oka!?
Utóbbi években többször is megfigyeltem a folyamatot, hol rosszabb, hol szebb- üdébb állapotban vannak az erdõk.
Íme néhány fotó a helyzetrõl, melyeket csütörtökön csináltam a hozzám legközelebb esõ, kb. 300-400 méterre lévõ Kálvária - domb tövénél. Link Link Link Link

Lehet egy csomó oka, pl. állami szubvenció.

Ha a vadak ledarálják, az esõ és a sár miatt nem tudod majd akkor aratni amikor akarod, vagy mindenki egyszerre kezd el aratni és foglalt lesz a szárító, vagy a sok esõ miatt elkezd penészedni, romlani a minõsége, akkor az többe kerül.
Viszont milyen érdekes, hogy Szlovéniában a kukoricák döntõ része le van aratva.
Vajon miért?

Bioszférás megközelítésbõl; száradjon ki a csõ, ahogy lehet. Kevesebb rizikó lesz ha kevesebb a nedvesség tartalom, meg alább említett betárolási költség is. Láttam én már még januárban is száron álló kukoricát, elrejtve a csuhéj alatt, hogy a varnyúk el ne vigyék..
Rámenni a földre; meg lehet várni a száraz fagyokat is, hogy a felsõ talaj száradjon meg. Vannak olyan novemberek is, hogy szeles, de szárító a levegõ és ez miatt csökkenhet a befülledés és rothadás veszélye akár a kukorica szárnak is.A leálló csuma-héj miatt nem fog csökkenni a minõsége.

És azt se feledjük el hogy egyéb gazdasági érdek is áll a dolgok mögött.
Szerintem. Most nem fejtem ki mert nem idevaló!

Pedig egyszerû. A tárolókapacitás nincs ingyen. Készlet = költség.
Amíg kint áll lábon, nem kerül semmibe. Ha bent van a tárolóban, amíg nem tudod eladni, addig csak viszi a pénzt.

Másfelé hogyan áll a kukorica aratása?
Folyamatosan figyelve kiütköznek a hibák, amiért a magyar mezõgazdaság olyan amilyen!

Felénk nincs learatva a kukorica, Nagykanizsától Lentiig a 90 %-uk lábon van még.
De mi az atyaúristenre várnak?
Ha esõs hûvös év lett volna akkor rendben, de a szárazság és a meleg miatt már augusztus végén szeptember elején lógtak a fejek és szárazak voltak a levelek, eddig mi az istenre vártak?
Most egy hét esõs, borult idõ lesz, és amire ez véget ér, benne leszünk az október közepében.
A sár miatt a földekre valószínû nehezebb lesz rámenni, ha nagyon sok esõ talál lenni, akkor biztos pár napig nem is lehet rámenni a földekre.
Így az aratás csúszik, és nem 2 nap learatni az összeset, így még november elején is lesz learatatlan kukorica.
A minõsége biztosan romlik, nem tudom mennyire szívja meg magát vízzel, valószínû semennyire, de hogy nem szárad az is biztos.
Ilyenkor már azért kockázatos száron tartani, lehet fagy, esõ, sár bármi.
Ezért nem értem mi a fenére vártak ideáig az aratással!?

Almamoly az , igen, elnézést. Köszönöm mindenkinek a segítséget, tanácsot.

Negatív. Éppen a téli metszés lapon fertõz a tûzelhalás, stb.gomba-vírus +1+5 átl.T.
Az elhanyagolt, lehasadt ágakon, nyílt töréseken már most szabad az út az ilyen rontásoknak. Szakszerû ág lemetszés, fûrészelés, de utána mindjárt sebkezelõ balzsam. Többet ér,ha már ott vagyunk a fa alatt, mint a távolabbi lemosó permet.
Részben azért írom ezen sorokat, aki ritkán megy ki a birtokra, és elõbb lenne pár fakezelõ dologban.
Az almamolyokra visszatérve. Elég alattomos, és elhúzódó rajzása kb.8-10 esetben nehéz idõzíteni a permetezést ellene. Vagy ott kuksol az ember fia egy hetenként, és drága fer-hormon lapokkal legyezi magát, vagy két-három hetenként ad le egy 7-12 napos erõs permetet.

Az almamoly miatt lesz (lett) kukacos az alma. Jövõre párszor fújni fogok ellene kontakt vagy felszívódó rovarölõvel. Ami a metszést illeti, az almaféléket a tûzelhalás miatt ilyenkor szerintem nem szabad bántani, télen kell, amikor nincs nagy hideg (nappal pluszos).

Talán, csak károsító rovarokra nézve:

Cyperkill szezon alatt párszor, zárásként karate. Jól beosztva, tizedelni lehet a terméskárosítókat.
Almadarázsról még én se hallottam, de darázs, fülbemászó, hangya kártételrõl tudnék mesélni..

Hát az idei esztendõ nyara kivételes volt a rovar világra is nézve. Voltak fajok, lásd Harlekin katica elmaradása és más, mostani poloska invázió. Az olyanról mint az almadarázs, nem hallottam. Ez is hõmérséklet függõ faj lehet.
A jövõ évre nézve; érdemes most õsszel csinálni egy "alakító metszést" a felesleges keresztbe növõ, el lombosító ágakat kivenni, és felaprítani távoli tüzelõnek. Majd még szép novemberi éppen jó idõben hígabb lemosó permet, az altalajra is. Nem kell a feltalajt lemosni öntözéssel, épp elég a csapadék hozzá. ( a gyerkõcök meg ne játszanak körülötte, legyen más terep arra.
Persze elõrelátóan végezni ezt, hogy azért maradjon is egészséges termõ ág. Majd tavaszra, febr-márc. jöhet a fazonra (fajtára jellemzõ) metszés, utána az erõsebb lemosó. (nevikén,pol-sulcol-agrol). Kijuttatás után ezek a gomba - pete ölõk se mérgeznek, esetleg a permetezés során, ha sok gázt- permet levet lélegeznénk be. Szélcsendbe, vagy hasonló hátszélbe állva.

Kérdeznék tõletek az almával kapcsolatban:
Az alma is hihetetlen, ha nem permetezi az ember (pl. én) 50-80 %-os almadarázs? kártétel lesz nálunk. Idén nem aggódtam, mert kevés alma volt, de jövõre szokásához híven, szerintem sok lesz. Viszont most azon filózok, hogy megtöröm a hagyományt és le fogom permetezni (max. a gyerekek miatt majd jól beöntözöm a környéket, hátha azzal felhígitom a fûre is hulló permetet.. persze nyilván attól függ milyen a szer, érek e ezzel egyáltalán valamit).

Szóval ennek függvényében tudnátok javasolni nekem szert az almára? Rossz lesz bûnbe esni, de azért 100 kg almát nem kéne veszendõbe hagyni.

Köszi, Carment ki fogom próbálni.
Nálam ennyi megrágott, kukacos alma még sose volt.
Viszont körtét, barackot is ugyanazokkal szoktam, ugyanakkor, és mégsem volt semmi ilyen bajuk. Érdekes.

Nekem Bigaro burlat cseresznyém volt a hobbiba, nagyon zamatos,középkorai. A másik a szomolyai fekete volt az udvarban.Ennél az a gond, hogy korán színesedik, elhúzódó az érése mire be bordósodik és a seregélyek gyorsan leszedik a tetejét.Viszont akkor teljes érésben szinte édes-zamatos.Tartós esõt, (2-3 nap nem bírja, reped. A Bigaro B. keményebb bõrû,fényes feszes,de savasabb, olyan eltevõs. Csercsi légy nem károsítja õket ( évjárattól függõen- ha meleg napos a május- már május 28- június 25 ig van cseresznyénk )
Azért sárguló színben (május 15) egyszer meg szoktam permetezni, olyan 5-7 napos rovar ölõvel + lombtrágyás Wuxalal, nem 3 napossal. Ja , ahogy olvasom a virágzáskori monília után a fentiekhez teszek még a monília ellenit is, hogy érés elõtt ne potyogjon le a java!

Az a pomázi hosszúszárú avagy fekete nevû fajta volt, pár évtizede még a házikerti fajták között szerepelt. Hasonlóan fekete és korai a szomolyai cseresznye is. A koraiakat valóban nem bántja a cseresznyelégy pl. Rita, de nálam eddig a június legelején érõ Carmenben sem volt még. Cseresznyelégy ellen nem elég egyszer permetezni a június közepén vagy utána érõ cserik esetén. Elõször amikor a sárgába kezd váltani a termés (Mospilan / Actara felszívódó + Karate taglózó, 2 hetente), majd legkésõbb érés elõtt 2 héttel, mert az eü-i várakozási idõ betartandó! Horitazi ha nem akarsz magas fát, akkor akkor ismételten csak a nagy gyümölcsû, ám gyenge növekedési erélyû Carment ajánlanám, az most már sok helyen kapható. Mediterránabb részen már május végén ehetõ. Ami a permetezést illetil, tavasszal én is letudtam mindent a monília, tafrina és levéltetvek ellen, az alma nem kapott semmit szeptemberig, meg is lett az eredménye (tanulópénz).

Teljesen jogos. Én próbáltam permetezni, de azért elég nagyra meg tud nõni a germersdorfi. De mivel elpusztult, az utódját megpróbálom kordában tartani. Az itteni tanácsokat megfogadva keresek valami hasonló nagyszemû, de korábban érõ fajtát. Október végéig szeretném, ha földbe kerülne.
Idén amúgy is nagyon kevés rovarölõt használtam, sajnos ez az almákon meg is látszik. Jövõre kicsit jobban kell elosszam a rovarölõk használatát.

Nálunk még pár évig nem lesz ki összetapicskolja. Amúgy meg úgy vagyok vele, hogy a várakozási idõket betartva, ajánlott alkalom/szer figyelembe véve lehet csinálni a vegyszerezést is.

Igaz ugyan, hogy sokaknak a germersdorfi a mániájuk (valóban mutatós, meg ropogós, finom is végülis stb...), de ha szabadna javasolnom, én egy korább érõ fajtát választanék, ami a cseresznyelégy rajzása elõtt érik. Nekünk anno Pomázon volt a telken egy korom feketére érõ (viszonylag korai) cserkónk (ott csak pomázi fekete cseresznyének hívták, sajnos nem tudom az igazi nevét), nem volt soha kukacos. Persze ha az ember nem totojázós, és lepermetezi, akkor mindegy, hogy jön e az a fránya cseresznyelégy, csak én magamból indulok most ki, mert én idén csak a szõlõt fújtam le rézzel (a gyerekek mindent összetapicskolnak, nem merek orrba-szájba permetezni).

Nem csak elképzelni szoktam

Képzeljetek el egy kis trombitagombát töltött húsban, erdei csiperkét tejszínes levesben, õzláb kalapot sajttal összerakva, kevéske szürke tölcsért tojásosan, érdesnyelût zöldborsós-hagymás húskörítésnek, lila pereszkét savanyúnak pár szem borókabogyóval! - savanyúnak finom a rizike is...

Pedig a gombák íze között jelentõs eltérés van, és Floo ugyanezt mondja a fügékre is.

Köszönöm szépen a tanácsokat.
Hasznosnak tûnnek. Igyekszem megfogadni õket.

------------------
Floo : Egyáltalán nem szeretem a fügét ( ízét ), sajnos. Nem tudok megbarátkozni vele, a gombával sem.

Igen ,mind más ízben!
Bár kis eltérések vannak, a szivarfügének vagy egy kis karamelles-kókuszos íze, van egy török fajtánk annak kicsit citromos-narancsos, az egerszegi sárgának nagyon erõs édes zamatos íze van, a sárga óriás kicsit jellegtelenebb ízû, de nagyon lédús, az ujjas óriás elsõtermése édes, húsos, a másodtermése fõleg a vége felé nem annyira finom már, az olasz barna nem az a mézédes hanem simán fügeízû, a kútfeji lila nagyon édes, a zöld aszalódó frissen szintén sima fügeíz, kicsit aszalódás, töppedés után fantasztikusan finom, a korai lila elsõtermése szerintem a legfinomabb, annak veszettül jó íze van.
Persze ezek csak ilyen hasonlítgatások, valójában mindenki megtalálja a kedvére valót.
Édesszájú és kevésbé édesszájú is!

Na most már legalább tudom, hogy nekünk is milyen van (ilyen).
Aztán mondd már, ízben is más a többi fajta?

A hétvégi napsütés talán beérleli majd a maradék paradicsomot és paprikát. Nagyon sok paprikám tömve virággal, apró terméskezdeményekkel. Valószínû 1-1 szebb palántát átültetek cserépbe télire, hátha. Fõleg a csilik közül válogatok majd.

Úgy tûnik a második tippem volt a helyes

Képek az érõ fügékrõl Link Link

Nagyon jó az össze állításod, kár hogy én már nem tudok hely hiány miatt ültetni Carment, vagy Lindát. (esetleg ha szétbontjuk a górét, és lenne hely a diófa után.- porta rendezés októberben- )

Jogos a cseresznyés tipp, pótlásként kell, sajnos a több 10 éves germersdorfi feladta a küzdelmet.(A fa nagy része elszáradt) Bár eddig szépen termett minden évben(néhány 10 és 1 mázsa között ingadozott az éves termés).
Faiskolában körül nézek, még a komolyabb fagyok elõtt örülnék, ha földbe lenne.

A gvyümölcsfát ültetõknek ha szabad, adnék pár tanácsot:
- germersdorfi cseresznye helyett már vannak ugyanolyan minõséget adó, viszont sokkal megbízhatóbban és többet termõ (pl Linda), kisebb fát nevelõ (pl. Carmen, hatalmas cserik) fajták, illetve öntermékeny csereszynék is (pl. Alex), haladjunk már egy kicsit a korral... sajnos nekem is lett egy germersdorfim, amin a faiskolában Bigaro Burlat címke volt, nagy ra nõ, de alig terem...
- szilvából a sharka-ra minimum toleráns, de ha lehet rezisztens fajtát ültessetek, mert az érzékeny fajták (Besztercei) hamar leromlanak és lehullik zölden az egész termés
- ugyanez igaz a kajszira is, ott is alap a PPV-rezisztencia, ha nem akarsz foltos magot, és fokozatosan leromló termést.

Sajnos országszerte ez a helyzet, és ilyen enyhe telek után a paradicsomot legkésõbb augusztus második felében rovarölõzni kell a poloskák és a gyapottok bagolylepke hernyó kártételének elkerülése érdekében. Ha csak "Karate"-zunk, akkor az leviszi a poloskákat és ha éppen kap belõle a lepke, akkor kevesebb tojást rak. Igazán megvédeni felszívódó rovarölõvel lehet, ott viszont nézni kell, hogy mennyi a várakozási idõ (min. 1 hét). Idén olyan szép volt minden - fõleg a paprika - , hogy nem fújtam, meg is lett az eredménye, fõleg a paradicsomot és a TV paprikát szeretik a hernyók. Padlizsánban nem találtam, kápia paprikában sem nagyon. A most kötõ termésekben pedig már jó eséllyel nem lesz hernyó.

Fénykép?