Globális jelenségek
Akkor õsztõl megint az idõjárási katasztrófákkal lesznek tele sajnos a világ hírei 
Részemrõl a NAO alakulására lennék nagyon kíváncsi.
Részemrõl a NAO alakulására lennék nagyon kíváncsi. 
Szerintem csak annyi az egész, hogy a kedvezõbb feltételek miatt életben maradt kisebb egyedek lehúzták az átlagméretet, s ezt közölték a cikkben 
.
Ja, és leesett: "Ez - az újonnan fölfedezett "fiatalmama-hatással" együtt - …" , ez tényleg nem újdonság pedig, én is tudtam róla, csak nem olvastam el elég figyelmesen a cikket .
Egyébként tudtommal az evolúció nem "csinál" "fölösleges" dolgokat, ha elég a kisebb testméret az életbenmaradáshoz, akkor bizony az átlagméret zsugorodni fog.
.Ja, és leesett: "Ez - az újonnan fölfedezett "fiatalmama-hatással" együtt - …"
, ez tényleg nem újdonság pedig, én is tudtam róla, csak nem olvastam el elég figyelmesen a cikket .Egyébként tudtommal az evolúció nem "csinál" "fölösleges" dolgokat, ha elég a kisebb testméret az életbenmaradáshoz, akkor bizony az átlagméret zsugorodni fog.
Lehet, hogy így van. A fiatalmama-hatás attól még mindig is volt és lesz is, teljesen függetlenül a klímaváltozástól. Az enyhébb klíma nyilvánvalóan kedvezõbb körülményeket teremt az állatok számára és több egyed marad életben. De az, hogy egy állat relatíve kicsinek születik, még egyáltalán nem jelenti, hogy kicsi is marad.
"A kutatók úgy vélik, hogy a klímaváltozás miatt Hirtán kedvezõbbé váltak az életben maradási körülmények. Emiatt a lassabban növekvõ, kisebb juhok nagyobb eséllyel élik túl a telet, mint régebben."
Hát, ha eddig a "kisebbre növõ" juhok mindig meghaltak télen, most meg nem, akkor lehet, hogy a klímaváltozásnak van köze hozzá. A fiatalmama-hatás csak "rásegít" a testméret csökkentésére a cikk szerint.
Számomra eléggé hihetõnek tûnik.
Hát, ha eddig a "kisebbre növõ" juhok mindig meghaltak télen, most meg nem, akkor lehet, hogy a klímaváltozásnak van köze hozzá. A fiatalmama-hatás csak "rásegít" a testméret csökkentésére a cikk szerint.
Számomra eléggé hihetõnek tûnik.
Link
Ennek már megint eléggé erõltetett íze-szaga van. Az ún. fiatalmama-hatás egy teljesen ismert jelenség, hiszem a fiatal anyaállatok szinte mindig kisebb utódo(ka)t hoznak világra az elsõ alkalommal. Szûkebb a szülõút, kisebb maga az állat, mi ebben az újdonság???
Ennek már megint eléggé erõltetett íze-szaga van. Az ún. fiatalmama-hatás egy teljesen ismert jelenség, hiszem a fiatal anyaállatok szinte mindig kisebb utódo(ka)t hoznak világra az elsõ alkalommal. Szûkebb a szülõút, kisebb maga az állat, mi ebben az újdonság???
Tud valaki valamit a felettünk lévõ magaslégkör hõmérsékleti változásairól?
Melegszik vagy hül, és mennyit?
Köszönöm!
Melegszik vagy hül, és mennyit?
Köszönöm!
Belsõ Oroszországban nem tudtok valami jó kis elemzést, hogy a következõ évszázadokban mi várható a kontinentális tájakon? Nagyon keveset olvastam errõl?
Milyen irányú az elmozdulás?
Milyen irányú az elmozdulás?
A Pinatubo esetében kb 10 köbkilométernyi cucc robbant ki a vulkánból, ez eredményezett globálisan 0,4°C T csökkenést.
Ehhez nem pusztán a nagy erejû kitörés kellett, hanem a vele a sztratoszférába jutó nagyon sok SO2 is. A Pinatubonál ez kb 17 millió tonna volt.
Itt egy táblázat a közelmúlt kitöréseirõl:
Link
Amúgy a Lakí 1783-as kitörésérõl még ijesztõbb szám áll rendelkezésünkre: mintegy 120 millió tonna SO2 jutott a légkörbe...
Ehhez nem pusztán a nagy erejû kitörés kellett, hanem a vele a sztratoszférába jutó nagyon sok SO2 is. A Pinatubonál ez kb 17 millió tonna volt.
Itt egy táblázat a közelmúlt kitöréseirõl:
Link
Amúgy a Lakí 1783-as kitörésérõl még ijesztõbb szám áll rendelkezésünkre: mintegy 120 millió tonna SO2 jutott a légkörbe...
Akkor el kellene juttatni egy levelet a globális felmelegedést megállítani igyekvõ intézeteknek, hogy minden második évben robbantsanak fel egy vulkánt, így biztosan nem fog tovább melegedni a klíma 
A modern idõk legnagyobb vulkánkitörése után (1815, Tambora, Indonézia), akövetkezõ évben Európában szinte elmaradt a nyár...
Csak akkor ott 180km3-nyi anyag került a levegõbe, így volt, ami visszafogja a napállandót...
A Pinatubo 1991-es kitörése után tized annyi anyag nem került alevegõbe,mégis 2-3 évig alacsonyabb volt a földi légkör átlaghõmérséklete...
Tehát a fõ kérdés: mennyi vulkanikus anyag került a levegõbe...
Csak akkor ott 180km3-nyi anyag került a levegõbe, így volt, ami visszafogja a napállandót...
A Pinatubo 1991-es kitörése után tized annyi anyag nem került alevegõbe,mégis 2-3 évig alacsonyabb volt a földi légkör átlaghõmérséklete...
Tehát a fõ kérdés: mennyi vulkanikus anyag került a levegõbe...
Elõször meg kell tudni a kitörés erejét, a kilövellt vulkáni hamu és gáztömeg mennyiségét és terjedését.
A téma megy át a földtan fórumba.
A téma megy át a földtan fórumba.
Szerintetek megismétlõdhet-e az a jelenség, amiket az 1783-as izlandi vulkánkitörések után észleltek, azaz rendkívül hideg és hosszú tél jöhet-e?
Történt ugyanis egy nagy erejû vulkánkitörés:
Link
Történt ugyanis egy nagy erejû vulkánkitörés:
Link
Szerintem nem kacsa. Az üvegház hatású gázok egyenletesen eloszlak földrajzi szélességre tekintet nélkül. A turbulencia akkor nõne, ha az inszoláció értéke nõne meg. Mert akkor a többletenergia az egyenlítõi övben koncentrálódna.
Nem biztos, hogy a hír maga kacsa, de "A tudósok kiemelik, hogy ez az elsõ ilyen jellegû kutatás a témában", szóval szerintem csak közzétettek egy mérési eredményt; illetve szerintem túl messze menõ következtetéseket akarnak levonni belõle. Tehát az "elõrejelzés"-része a cikknek az, amivel úgymond óvatosabban kéne bánni.
Kacsa.A melegedéssel inkább növekszik a légkör turbolenciája.Sivatagosodunk. 
"A klímaváltozás hatására a sarkok közelében gyorsabban emelkedik az átlagos hõmérséklet, mint az Egyenlítõhöz közelebbi részeken (ezt a mérések fõleg az északi sarkvidék esetén igazolják). Emiatt csökkennek a hõmérsékleti és nyomáskülönbségek a Föld légkörében, és emiatt gyengülnek le a szelek."
Ez logikusnak hangzik.
Ez logikusnak hangzik.
Természetesen nem Neked volt címezve, miután az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalában valószínûsíthetõen nem vettél részt. Innentõl kezdve semmilyen felelõsség nem terhelhet...
Tudomásom szerint 2007-ben sehol nem végeztek a szürettel szeptember közepén. 1834-ben viszont ez volt a helyzet (több helyen is ez szerepel Réthly gyûjteményében), és mint mindenütt máshol, a feljegyzések teljesen alátámasztják a korabeli méréseket is. 1797 például minden bizonnyal a legmelegebb év volt országos átlagban +12,5 fok körüli középhõmérséklettel. A termo- és barográfok sem 1901-ben jelentek meg, Bécsben pl. már 1853-tól "üzemelt" ilyen, és még a 19. században mûködésbe helyeztek többet is a fõbb állomásokon (Budapest, Ógyalla, stb.).
A legnagyobb különbség az OMSZ 1901-tõl kezdõdõ homogenizált hõmérsékleti sora és a saját kutatásból származó kb. 250 éves rekonstrukcióm között, hogy utóbbi esetében minden a felhasznált adatsoroktól az legutolsó paraméterig és korrekciós eljárásig nyíltan hozzáférhetõ lesz. Az OMSZ Éghajlati Osztálya nem hogy az általa alkalmazott homogenizációs eljárást (MASH) nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hanem az általa felhasznált nyers adatokat sem teszi elérhetõvé. Az elõbbi apró részleteire csak speciális keresések egész sora után sikerült rábukkannom, Szentimrey Úr egy-egy prezentációjában.
Amennyiben egy tudományos állítás nem ellenõrizhetõ, a hozzá elvezetõ következtetések sora nem reprodukálható független munkával (például hiányoznak a hozzá szükséges adatok, amelyek alapján a konkrét megállapításokat tették), akkor az adott állítás nem tekinthetõ tudományosan elfogadhatónak. A határ tudomány és nem tudomány között ugyanis maga az ellenõrizhetõség (ld. Karl Popper). Egy ilyen következtetés, hogy Magyarország éghajlata 1901 óta 0,8 fokkal emelkedett - a felhasznált adathalmaz nyilvánossá tétele nélkül elfogadhatatlan, miután nem reprodukálható.
További problémákat vet fel, hogy a legtöbb mérési sor alapján ez a 0,8°c-os érték elképesztõen magasnak tûnik, 2007 pedig 1901 óta sem a legmelegebb év (az új jelölt 1934, a 2. helyezett 2000).
A csoportos gondolkodás egyetlen esetben sem vezetett még új eredményre. Amennyiben egy írott szövegben valótlan állítás szerepel, semmi szélsõséges nincs abban, ha erre valaki megpróbálja felhívni a figyelmet.
Tudomásom szerint 2007-ben sehol nem végeztek a szürettel szeptember közepén. 1834-ben viszont ez volt a helyzet (több helyen is ez szerepel Réthly gyûjteményében), és mint mindenütt máshol, a feljegyzések teljesen alátámasztják a korabeli méréseket is. 1797 például minden bizonnyal a legmelegebb év volt országos átlagban +12,5 fok körüli középhõmérséklettel. A termo- és barográfok sem 1901-ben jelentek meg, Bécsben pl. már 1853-tól "üzemelt" ilyen, és még a 19. században mûködésbe helyeztek többet is a fõbb állomásokon (Budapest, Ógyalla, stb.).
A legnagyobb különbség az OMSZ 1901-tõl kezdõdõ homogenizált hõmérsékleti sora és a saját kutatásból származó kb. 250 éves rekonstrukcióm között, hogy utóbbi esetében minden a felhasznált adatsoroktól az legutolsó paraméterig és korrekciós eljárásig nyíltan hozzáférhetõ lesz. Az OMSZ Éghajlati Osztálya nem hogy az általa alkalmazott homogenizációs eljárást (MASH) nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hanem az általa felhasznált nyers adatokat sem teszi elérhetõvé. Az elõbbi apró részleteire csak speciális keresések egész sora után sikerült rábukkannom, Szentimrey Úr egy-egy prezentációjában.
Amennyiben egy tudományos állítás nem ellenõrizhetõ, a hozzá elvezetõ következtetések sora nem reprodukálható független munkával (például hiányoznak a hozzá szükséges adatok, amelyek alapján a konkrét megállapításokat tették), akkor az adott állítás nem tekinthetõ tudományosan elfogadhatónak. A határ tudomány és nem tudomány között ugyanis maga az ellenõrizhetõség (ld. Karl Popper). Egy ilyen következtetés, hogy Magyarország éghajlata 1901 óta 0,8 fokkal emelkedett - a felhasznált adathalmaz nyilvánossá tétele nélkül elfogadhatatlan, miután nem reprodukálható.
További problémákat vet fel, hogy a legtöbb mérési sor alapján ez a 0,8°c-os érték elképesztõen magasnak tûnik, 2007 pedig 1901 óta sem a legmelegebb év (az új jelölt 1934, a 2. helyezett 2000).
A csoportos gondolkodás egyetlen esetben sem vezetett még új eredményre. Amennyiben egy írott szövegben valótlan állítás szerepel, semmi szélsõséges nincs abban, ha erre valaki megpróbálja felhívni a figyelmet.
Ugye az utolsó kérdésedet nem nekem címezted konkrétan?? Mert az nagyon-nagyon nem esne jól...
Egyébként a kérdéseddel érzésem szerint elmentél a szélsõséges felé...
A felvetésed többi tényezõjére a válaszom:
Az lehet, hogy 1965-ig napi 3 észlelés volt a meghatározó,de már akkor is mûködött 24 órás meteorológiai állomás, sõt! emellett már el volt terjedve a baro-, termo- és a higrográf is,sõt a szélívek is! Tehát az adattrögzítés folytonos volt, akkor már elég sok helyen...
Be lehet vinni koefficienseket a számításba a 18.század végérõl, de kérdés, maga a mûszer. Hangsúlyozom,nem tudom, milyen mûszerekkel mértek, de akkor a 18.sz. végén mûködött éppen a Societas Meteorologica Palatina, amelyeknek célja a mérések,megfigyelések összehangolása volt, emiatt nagy valószínûséggel teljesen hasonló volt a mûszerezettség az egyes mérõpontokon, ugyanolyan mûszerekkel, hasonló körülmények közt. De a nyitott kérdések:azok amûszerek mennyiben térnek el a mai etalon mûszerektõl, valamint a mérési körülmények (árnyékolás, magasság, környezet) mennyiben tér el a mai viszonyoktól...
Tehát akkor egy etalonnak tekintett mûszerparkkal,hasonló körülmények közötti méréssel lehet kapni hasonló koefficienst, ami meggyõzõ,mint a mai összehangolt mérésekkel,szintén a mai etalonohoz(WMO) vett mûszerekkel, a mai körülmények közt... Persze, ez is sántikálhat, ha egy kicsit a környezetben vizsgálódunk ...
Szóval, a statisztika jó, mert bármit ki lehet hozni...
Az 1901 pedig inkább az ellenõrzött adatok miatt kerülhetett ki, mint mérések kezdete, de ezt így reklámozni nem szokták...
Egyébként a kérdéseddel érzésem szerint elmentél a szélsõséges felé...
A felvetésed többi tényezõjére a válaszom:
Az lehet, hogy 1965-ig napi 3 észlelés volt a meghatározó,de már akkor is mûködött 24 órás meteorológiai állomás, sõt! emellett már el volt terjedve a baro-, termo- és a higrográf is,sõt a szélívek is! Tehát az adattrögzítés folytonos volt, akkor már elég sok helyen...
Be lehet vinni koefficienseket a számításba a 18.század végérõl, de kérdés, maga a mûszer. Hangsúlyozom,nem tudom, milyen mûszerekkel mértek, de akkor a 18.sz. végén mûködött éppen a Societas Meteorologica Palatina, amelyeknek célja a mérések,megfigyelések összehangolása volt, emiatt nagy valószínûséggel teljesen hasonló volt a mûszerezettség az egyes mérõpontokon, ugyanolyan mûszerekkel, hasonló körülmények közt. De a nyitott kérdések:azok amûszerek mennyiben térnek el a mai etalon mûszerektõl, valamint a mérési körülmények (árnyékolás, magasság, környezet) mennyiben tér el a mai viszonyoktól...
Tehát akkor egy etalonnak tekintett mûszerparkkal,hasonló körülmények közötti méréssel lehet kapni hasonló koefficienst, ami meggyõzõ,mint a mai összehangolt mérésekkel,szintén a mai etalonohoz(WMO) vett mûszerekkel, a mai körülmények közt... Persze, ez is sántikálhat, ha egy kicsit a környezetben vizsgálódunk ...
Szóval, a statisztika jó, mert bármit ki lehet hozni...
Az 1901 pedig inkább az ellenõrzött adatok miatt kerülhetett ki, mint mérések kezdete, de ezt így reklámozni nem szokták...
Az észlelési órák minden esetben rendelkezésre állnak, az ebbõl adódó hibák kiküszöbölésére nem kell más, mint egy 10 éven keresztül történõ óránkénti mérésekbõl összeállított táblázat. Minden hónapban, minden órára fel van tüntetve, hogy átlagban mennyire tér el a 24 órás átlagtól. Például ha Sopronban az 1840-es években 8-15-22 órakor észleltek, a 3 érték összeadásával meg is kapja az ember az eredményt, mekkora inhomogenitást jelent az "észlelési idõtényezõ".
A napi 3 észlelés pontatlanságáról csak annyit, hogy egészen 1965-ig napi 3 alkalommal észleltek. Ennyi erõbõl vessük el az összes mérést 1966 elõtt, 1901 helyett váljon az a "mérések kezdetévé".
Még egy módon meg lehet vizsgálni a 18. század végérõl származó mérések pontatlanságát vagy éppen pontosságát. Egy egyszerû korreláció-elemzéssel pl. a budai, soproni/bécsi, temesvári, prágai és kremsmünsteri megfigyelések között. A kapott koefficienseket kiszámítani, majd összehasonlítani napjainkban mért adatok alapján ugyanezekre az állomásokra kiszámított értékekkel. Az eredmény igen meggyõzõ
Az OMSZ hivatalos álláspontja szerint a mérések kezdete 1901. "Ennek az idõpontnak a megválasztásánál több ok szerepet játszott: a XX. században egységesebb elvek szerint, általában már mindenütt a ma is használatos zsalus, ún. angol típusú hõmérõházakban folytak a mérések [...] végül, száz évet jóval meghaladó mérési sor csak kevés állomásról állt volna rendelkezésre.".
1901-ben a mai Magyarország területén mindössze egy állomás rendelkezett Stevenson-féle hõmérõházzal, a 20-as évek végére vált csak elterjedtté. Emellett legalább 20-25 állomásról áll rendelkezésre 100 évnél is hosszabb mérési sor. [szepesiné lõrincz anna: fejezetek a magyar meteorológia történetébõl, p268-284.]
Kérdésem a következõ: miért kell már megint nyilvánvalóan valótlant állítani? A mûszeres megfigyelési adatsorok egészen addig jók, amíg melegedést mutatnak, amint nem - "pontatlanná" és "megbízhatatlanná" válnak (kettõs mérce klasszikus esete).
A napi 3 észlelés pontatlanságáról csak annyit, hogy egészen 1965-ig napi 3 alkalommal észleltek. Ennyi erõbõl vessük el az összes mérést 1966 elõtt, 1901 helyett váljon az a "mérések kezdetévé".
Még egy módon meg lehet vizsgálni a 18. század végérõl származó mérések pontatlanságát vagy éppen pontosságát. Egy egyszerû korreláció-elemzéssel pl. a budai, soproni/bécsi, temesvári, prágai és kremsmünsteri megfigyelések között. A kapott koefficienseket kiszámítani, majd összehasonlítani napjainkban mért adatok alapján ugyanezekre az állomásokra kiszámított értékekkel. Az eredmény igen meggyõzõ
Az OMSZ hivatalos álláspontja szerint a mérések kezdete 1901. "Ennek az idõpontnak a megválasztásánál több ok szerepet játszott: a XX. században egységesebb elvek szerint, általában már mindenütt a ma is használatos zsalus, ún. angol típusú hõmérõházakban folytak a mérések [...] végül, száz évet jóval meghaladó mérési sor csak kevés állomásról állt volna rendelkezésre.".
1901-ben a mai Magyarország területén mindössze egy állomás rendelkezett Stevenson-féle hõmérõházzal, a 20-as évek végére vált csak elterjedtté. Emellett legalább 20-25 állomásról áll rendelkezésre 100 évnél is hosszabb mérési sor. [szepesiné lõrincz anna: fejezetek a magyar meteorológia történetébõl, p268-284.]
Kérdésem a következõ: miért kell már megint nyilvánvalóan valótlant állítani? A mûszeres megfigyelési adatsorok egészen addig jók, amíg melegedést mutatnak, amint nem - "pontatlanná" és "megbízhatatlanná" válnak (kettõs mérce klasszikus esete).
Na jó, nem veszem
De azért egy 1794, vagy egy 1834-es mérési eredményt szerintem ne hasonlítsunk a mostanihoz! Én azért nem vagyok ennek híve, és az adatok nem összehasonlíthatóságát mutatja, mert milyen mérési körülmények/lehetõségek voltak akkor...
Egyáltalán nem volt lefektetve, hogy mit, mikor és hogyan kell pontosan mérni,legjobb esetben is csak napi 3 mérés volt, ami ugye nem reprezentatív a napi középhõmmérsékletre, ezáltal az adatsorunk bõven torzulhat! Lehet, sõt biztos voltak hasonlóan meleg nyarak, de attól korántsem biztos, hogy a 2007 júliusát lepipálták volna...
Hosszútávú éghajlatváltozás vizsgálatára szerintem a legjobb módszerek a jégben keresendõk...
De azért egy 1794, vagy egy 1834-es mérési eredményt szerintem ne hasonlítsunk a mostanihoz! Én azért nem vagyok ennek híve, és az adatok nem összehasonlíthatóságát mutatja, mert milyen mérési körülmények/lehetõségek voltak akkor...
Egyáltalán nem volt lefektetve, hogy mit, mikor és hogyan kell pontosan mérni,legjobb esetben is csak napi 3 mérés volt, ami ugye nem reprezentatív a napi középhõmmérsékletre, ezáltal az adatsorunk bõven torzulhat! Lehet, sõt biztos voltak hasonlóan meleg nyarak, de attól korántsem biztos, hogy a 2007 júliusát lepipálták volna...
Hosszútávú éghajlatváltozás vizsgálatára szerintem a legjobb módszerek a jégben keresendõk...
Senki nem támadott le!
Csak írtad, hogy nem lehet, én meg írtam hogy 6 éve volt, meg 2 éve majdnem volt, tehát lehet.
Az igaz, és épp ez volt Hidegség korábbi hozzászólásának lényege, hogy kicsit túlzás az elõrejelzés, durva lenne megint olyan forró nyár.
Csak írtad, hogy nem lehet, én meg írtam hogy 6 éve volt, meg 2 éve majdnem volt, tehát lehet.
Az igaz, és épp ez volt Hidegség korábbi hozzászólásának lényege, hogy kicsit túlzás az elõrejelzés, durva lenne megint olyan forró nyár.
Semmiképpen ne vedd az elõzõ hozzászólásomat ellened irányulónak, azzal pont egyetértettem, hogy nagyon kicsi az esélye egy az elõrejelzésben szereplõhöz hasonló mértékû pozitív anomáliának. Csak azt akartam szemléltetni, hogy korántsem példátlan az ilyen. 3 éves idõközzel azonban csak egy alkalommal fordult elõ: 1794 és 1797 nyara egyaránt kivételesen forró volt a budai, bécsi és a temesvári mérések szerint is.
No,látom, letámadtatok... Rosszul fogalmaztam,elnézést...
Floora utalnék vissza, ugyanis ha 2007. júliusánál melegebb lenne, akkor annak valami hihetelen kicsi esélye és eszméletlen nagy visszatérési ideje lenne...De országos átlagban vett 3.1 fokos eltérés nyáron, hááát ... Lehet, hogy nem példa nélküli az adatsorokban, de hogy a szám nagyon zéróközeli, ez is biztos...
Elõrejelzésben pedig ilyet állítani számomra a képtelenség kategória...
Floora utalnék vissza, ugyanis ha 2007. júliusánál melegebb lenne, akkor annak valami hihetelen kicsi esélye és eszméletlen nagy visszatérési ideje lenne...De országos átlagban vett 3.1 fokos eltérés nyáron, hááát ... Lehet, hogy nem példa nélküli az adatsorokban, de hogy a szám nagyon zéróközeli, ez is biztos...
Elõrejelzésben pedig ilyet állítani számomra a képtelenség kategória...
A rad.min mérési téma kapcsán lett egy elméletem, mit is jelentenek ezek az alföldi viszonyok között mért rettentõ magas nappali értékek, amellett, hogy van köztük egy-két "összevisszamérõ" állomás is.
Egyébként a globális felmelegedés kapcsán azon filóztam múltkor, hogy ha számbavesszük a mérõállomás adatait hosszútávon pozitív, illetve negatív irányba befolyásoló tényezõit, akkor mi kerülhetne a negatív oldalra, magyarán mi tud "hûteni" egy állomást, és mi tud "melegíteni"?
Egyébként a globális felmelegedés kapcsán azon filóztam múltkor, hogy ha számbavesszük a mérõállomás adatait hosszútávon pozitív, illetve negatív irányba befolyásoló tényezõit, akkor mi kerülhetne a negatív oldalra, magyarán mi tud "hûteni" egy állomást, és mi tud "melegíteni"?
Az ilyen anomáliák a nyári hónapokban ritkák, de korántsem példátlanok.
A valaha Magyarországon feljegyzett 5 legmelegebb nyár a következõ volt, havi anomáliák alapján és sorrendben:
1834. anomália +4,0°c, ez a nyár és az elõtte lévõ május majd utána következõ szeptember azóta is példa nélkül áll:
1834.05-09. +21,3° +22,8° +26,6° +23,5° +20,4°
1811. +24,6° +24,7° +22,9°
1781. +22,5° +23,5° +25,0°
1797. +21,7° +25,0° +24,2°
1794. +22,8° +26,5° +21,3°
Réthly Antal könyvében egy-egy korabeli feljegyzés 40-45 fokos forróságról számol be, emellett jegyzetek tucatjait emberemlékezet óta elõ nem fordult forró nyárról, hónapokon át szinte szünet nélkül tartó hõségrõl. További érdekesség, hogy Sopronban és Budán is szeptember közepén szüreteltek. Sopronból ez a feljegyzés maradt fenn: "Szüreteltem a Pötles szõlõben (a Virágvölgy) közelében, [...] a szõlõ oly édes volt, hogy édességétõl alig volt ehetõ. Sok év óta ilyen jó bor nem termett, és olyan kori szüretre az emberek nem emlékeznek vissza".
Ezeket a nyarakat valamilyen oknál fogva nem veszi számításba az OMSZ Éghajlati Osztálya - az általuk képviselt nézõpont alapján bizonyára kellemetlen, "nemkívánatos" adatokról van szó...
A valaha Magyarországon feljegyzett 5 legmelegebb nyár a következõ volt, havi anomáliák alapján és sorrendben:
1834. anomália +4,0°c, ez a nyár és az elõtte lévõ május majd utána következõ szeptember azóta is példa nélkül áll:
1834.05-09. +21,3° +22,8° +26,6° +23,5° +20,4°
1811. +24,6° +24,7° +22,9°
1781. +22,5° +23,5° +25,0°
1797. +21,7° +25,0° +24,2°
1794. +22,8° +26,5° +21,3°
Réthly Antal könyvében egy-egy korabeli feljegyzés 40-45 fokos forróságról számol be, emellett jegyzetek tucatjait emberemlékezet óta elõ nem fordult forró nyárról, hónapokon át szinte szünet nélkül tartó hõségrõl. További érdekesség, hogy Sopronban és Budán is szeptember közepén szüreteltek. Sopronból ez a feljegyzés maradt fenn: "Szüreteltem a Pötles szõlõben (a Virágvölgy) közelében, [...] a szõlõ oly édes volt, hogy édességétõl alig volt ehetõ. Sok év óta ilyen jó bor nem termett, és olyan kori szüretre az emberek nem emlékeznek vissza".
Ezeket a nyarakat valamilyen oknál fogva nem veszi számításba az OMSZ Éghajlati Osztálya - az általuk képviselt nézõpont alapján bizonyára kellemetlen, "nemkívánatos" adatokról van szó...
Azért volt ott a középsõ országrészben a legmagasabb, mert két elég fontos állomás is - Kecskemét és Szolnok - elképesztõen magas értékeket mér a környezetéhez képest az utóbbi néhány évben. Pakson például alulról súrolta a +3 fokot az anomália.
Baja már délebbre van ugyan, de a 21,6°c-os június havi középhõmérséklet arrafelé közel sem jelent 3 fokos anomáliát.
Baja már délebbre van ugyan, de a 21,6°c-os június havi középhõmérséklet arrafelé közel sem jelent 3 fokos anomáliát.
Ezek a met.hu-s linkek nem szeretnek bejönni Link
Talán ez jobban bejön, látni a nyári több mint 3 fokos átlagtól való eltérést!
Talán ez jobban bejön, látni a nyári több mint 3 fokos átlagtól való eltérést!
Pedig 2007 nyara az ilyen volt, amennyiben jók az adatok a Szolgálat honlapján. Június: +2,9 fok, július +2,5 fok, augusztus +2,4 fok. Ráadásul júniusnál ezt írják: "...a legmelegebb középsõ országrészben 3,5-3,9°C volt az átlagtól vett eltérés."
A nyári hónapok középhõmérsékletében nem lehet ekkora eltérés, mert akkor észak-afrikai klíma lenne...
Éghajlatunkon télen lehetnek az átlagtól nagyobb eltérések, de hogy nyáron ennyivel melegebb lenne... Ez számomra kacsa!
Éghajlatunkon télen lehetnek az átlagtól nagyobb eltérések, de hogy nyáron ennyivel melegebb lenne... Ez számomra kacsa!
Ezek szerint akkor az idei júliust a 2007-es július fölé várják?
Az azért merész!
A 2007-es július 2,5 fokkal volt az átlag felett, a 3,1 fok az 6 tizeddel még afölé, hát nemtudom...
Az azért merész!
A 2007-es július 2,5 fokkal volt az átlag felett, a 3,1 fok az 6 tizeddel még afölé, hát nemtudom...
Link Hát ez a grafikon finoman szólva elég fura. Június 6-án nem voltunk 5 fokkal az átlag felett, ez például egészen biztos. 102 állomás adatai alapján 19,41°c-os országos átlagot számoltam a szombati napra, ez fényévekre van az 5 fokos anomáliától. Az É-Dunántúlon is 19-20°c körül voltak a napi közepek.
Itt van a 6 hónapos elõrejelzés is, minden hónapot több fokkal az átlag fölé várnak... Link Csak tudnám meg, mi alapján ilyen biztosak abban, hogy minden egyes hónapban meglehetõsen melegünk lesz
A júniust átlagosan +2,5°c-kal, a júliust +3,1°c-kal, az augusztust +1,4, a szeptembert +1,8, az októbert +1,6, a novembert pedig +2,6 fokkal várják az átlag fölé. Emellett természetesen szinte minden hónap szárazabbnak "ígérkezik" az átlagosnál (egyetlen kivételt a november jelenti). Érdekességképpen említem csak meg, hogy az hõmérsékleti anomáliák egyes hónapok közötti eloszlása és a csapadék várható mennyisége kísértetiesen hasonlít néhány regionális klímamodell futásaira. Általánosságban véve nem tartozom a véletlen egybeesések hívei közé.
Valahogy a MetOffice globális hõmérséklet elõrejelzéseire emlékeztet a történet: az intézet "neves klímaszakemberei" (idézõjelet a sajtó gyakori szóhasználata miatt tettem) 1998 és 2008 között minden évben túl magas hõmérsékletet vártak, ráadásul most nagyon úgy tûnik, hogy a 2009. évi anomáliát is csúnyán fölélõtték azzal, hogy globális átlagban az "5. legmelegebb évet" prognosztizálták. 12 éven keresztül (!) minden alkalommal a valósnál melegebb prognózis kiadása nem lehet egyszerû véletlen, enyhén szólva ellentmond a jó minõségû elõrejelzések egyik fõ tulajdonságának, hogy az elõrejelzett értékek normális eloszlással szóródnak a valós/bekövetkezett értékek körül. Ez a MetOffice esetében teljesen hiányzik. 12db sorozatos melléfogás után nem ártana felülvizsgálni a globális hõmérséklet változásáról alkotott már-már tudományos fantasztikus történetekbe illõ elképzeléseiket, és a szürke valósághoz igazítani azokat. Sajnos erõsen kételkednem kell abban, hogy ez a gondolat egyáltalán felmerülne bennük.
Egyszeri alkalom alapján ugyan, de úgy tûnik, hogy az OMSZ által kiadott hosszú távú elõrejelzések is egyre inkább elszakadnak a valóságtól, és a realitások helyett számítógépes klímamodellek sajátos vízióira támaszkodnak. Sajnos sem a globális, sem az ezekre épülõ regionális skálájú modellek sem vizsgáztak jelesre az utóbbi évtizedben. Sõt, jelen pillanatban bizony bukásra állnak. Az elõrejelzett 3-6 fok közötti átlaghõmérséklet emelkedéshez 0.3-0.6 fok közötti melegedésre lenne szükség minden egyes évtizedben.
Nos, ha Földünk átlaghõmérséklete emelkedik, akkor emelkedik. Ez TÉNY, ezen nincs mit vitatni. Ha azonban éppen csökkenõben van, akkor ez is pontosan ugyanolyan ténynek minõsül. Pontosabban fogalmazva, annak KÉNE hogy minõsüljön. A probléma ott van, hogy ez a tény bizony napjainkban rengeteg ezzel foglalkozó személynek okozott és okoz most is nem kevés fejfájást. A modellek elõrejeleztek egy intenzív melegedést, amely azonban sehol nincs. Sem a levegõben, sem az óceánokban.
Végül vizsgáljuk meg mit is jelent ez pontosan: ha egy magyarázatra támaszkodva elõrejelzett "E" esemény elmarad, miközben a kezdeti feltételek fennállnak, akkor az elõrejelzett "E" esemény bekövetkezésének hiánya az adott magyarázat nem megfelelõségére mutat rá, röviden fogalmazva logikailag cáfolja azt. Rámutat, hogy az általunk korábban igaznak feltételezett magyarázat képtelen a valós eseményeket megfelelõen magyarázni.
Itt van a 6 hónapos elõrejelzés is, minden hónapot több fokkal az átlag fölé várnak... Link Csak tudnám meg, mi alapján ilyen biztosak abban, hogy minden egyes hónapban meglehetõsen melegünk lesz
A júniust átlagosan +2,5°c-kal, a júliust +3,1°c-kal, az augusztust +1,4, a szeptembert +1,8, az októbert +1,6, a novembert pedig +2,6 fokkal várják az átlag fölé. Emellett természetesen szinte minden hónap szárazabbnak "ígérkezik" az átlagosnál (egyetlen kivételt a november jelenti). Érdekességképpen említem csak meg, hogy az hõmérsékleti anomáliák egyes hónapok közötti eloszlása és a csapadék várható mennyisége kísértetiesen hasonlít néhány regionális klímamodell futásaira. Általánosságban véve nem tartozom a véletlen egybeesések hívei közé.
Valahogy a MetOffice globális hõmérséklet elõrejelzéseire emlékeztet a történet: az intézet "neves klímaszakemberei" (idézõjelet a sajtó gyakori szóhasználata miatt tettem) 1998 és 2008 között minden évben túl magas hõmérsékletet vártak, ráadásul most nagyon úgy tûnik, hogy a 2009. évi anomáliát is csúnyán fölélõtték azzal, hogy globális átlagban az "5. legmelegebb évet" prognosztizálták. 12 éven keresztül (!) minden alkalommal a valósnál melegebb prognózis kiadása nem lehet egyszerû véletlen, enyhén szólva ellentmond a jó minõségû elõrejelzések egyik fõ tulajdonságának, hogy az elõrejelzett értékek normális eloszlással szóródnak a valós/bekövetkezett értékek körül. Ez a MetOffice esetében teljesen hiányzik. 12db sorozatos melléfogás után nem ártana felülvizsgálni a globális hõmérséklet változásáról alkotott már-már tudományos fantasztikus történetekbe illõ elképzeléseiket, és a szürke valósághoz igazítani azokat. Sajnos erõsen kételkednem kell abban, hogy ez a gondolat egyáltalán felmerülne bennük.
Egyszeri alkalom alapján ugyan, de úgy tûnik, hogy az OMSZ által kiadott hosszú távú elõrejelzések is egyre inkább elszakadnak a valóságtól, és a realitások helyett számítógépes klímamodellek sajátos vízióira támaszkodnak. Sajnos sem a globális, sem az ezekre épülõ regionális skálájú modellek sem vizsgáztak jelesre az utóbbi évtizedben. Sõt, jelen pillanatban bizony bukásra állnak. Az elõrejelzett 3-6 fok közötti átlaghõmérséklet emelkedéshez 0.3-0.6 fok közötti melegedésre lenne szükség minden egyes évtizedben.
Nos, ha Földünk átlaghõmérséklete emelkedik, akkor emelkedik. Ez TÉNY, ezen nincs mit vitatni. Ha azonban éppen csökkenõben van, akkor ez is pontosan ugyanolyan ténynek minõsül. Pontosabban fogalmazva, annak KÉNE hogy minõsüljön. A probléma ott van, hogy ez a tény bizony napjainkban rengeteg ezzel foglalkozó személynek okozott és okoz most is nem kevés fejfájást. A modellek elõrejeleztek egy intenzív melegedést, amely azonban sehol nincs. Sem a levegõben, sem az óceánokban.
Végül vizsgáljuk meg mit is jelent ez pontosan: ha egy magyarázatra támaszkodva elõrejelzett "E" esemény elmarad, miközben a kezdeti feltételek fennállnak, akkor az elõrejelzett "E" esemény bekövetkezésének hiánya az adott magyarázat nem megfelelõségére mutat rá, röviden fogalmazva logikailag cáfolja azt. Rámutat, hogy az általunk korábban igaznak feltételezett magyarázat képtelen a valós eseményeket megfelelõen magyarázni.
Világbank... mi köze a világbanknak az éghajlathoz? Röhögnöm kell...
Innen indult az egész:
Link
A felhõimádók egyszerûen csak kitalálták, hogy kell név ennek a felhõformának, s nekiálltak kampányolni érte. Persze agilis újságírók mindenhol akadnak, akik kellõen nagy lufit fújnak a dologból. Fõként, hogy valóban nagyon látványos fotók vannak e felhõkrõl...
Link
A felhõimádók egyszerûen csak kitalálták, hogy kell név ennek a felhõformának, s nekiálltak kampányolni érte. Persze agilis újságírók mindenhol akadnak, akik kellõen nagy lufit fújnak a dologból. Fõként, hogy valóban nagyon látványos fotók vannak e felhõkrõl...
Én pedig "szinte biztosan" az ostobaság új megjelenési formáját vélem felfedezni a cikkben.
Így van, ezek bizony undulatus különféle formái, amit az áramlás igencsak meg tud bonyolítani, ha egy kis ekman-spirált vagy domborzat okozta turbulenciát is beletesz a természet.
Kicsit bulvárbeütésûnek érzem ezek mostanság egyre gyakoribb felkapottságait, az éghajlatváltozást erõltetõ lobbi nyomására.
Kicsit bulvárbeütésûnek érzem ezek mostanság egyre gyakoribb felkapottságait, az éghajlatváltozást erõltetõ lobbi nyomására.
Ezt a képet már régóta ismerem.
Az lenne a legtisztább, ha a kialakulásának fizikáját leírnák. Addig felesleges elnevezni.
Például ebben is vannak hasonlóan hullámos görbületek Link
Ha eltér a képzõdése undulatus-étól, akkor lehet beszélni róla.
Ez is hasonlóan "félelmetes" Link (Szintén undulatus.)
Szerk: Közben eszembe jutott, hogy ezt a felhõt Link a chinook formálja ilyenre. Ezt is Link .
Az lenne a legtisztább, ha a kialakulásának fizikáját leírnák. Addig felesleges elnevezni.
Például ebben is vannak hasonlóan hullámos görbületek Link
Ha eltér a képzõdése undulatus-étól, akkor lehet beszélni róla.
Ez is hasonlóan "félelmetes" Link (Szintén undulatus.)
Szerk: Közben eszembe jutott, hogy ezt a felhõt Link a chinook formálja ilyenre. Ezt is Link .
Azért írtam, hogy értem, mert elõtte 10-ig elszámoltam, vagy 5-ször legalább. Ha nem számolok (még mindig), akkor kicsit bõvebben írtam volna.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat