Külföldi időjárási események
"A Szaharában sohasem volt esõerdõ, vagyis egyenlítõi éghajlat." Már megint nemes egyszerûséggel, játszi könnyedséggel húzunk rá 6-8 millió négyzetkilométerre egy sablont. Amúgy nem igaz az, hogy nem volt a mostaninak megfelelõ egyenlítõi éghajlat (trópusi esõerdõ, ha köppenkedünk) a mai Szahara területén. Elég csak a miocénig visszamenni.
Eléggé visszafogott a kommentár, fõleg a magyar tornádós videókhoz képest. 
A mostani hõhullám figyelemreméltó Tmax értékeket hozott, így elsõ próbálkozásra május elejéhez képest:
Decimomannu (28m, Olaszország) 38.0 °C
Kairouan Airport (68m, Tunézia) 45.0 °C
Decimomannu (28m, Olaszország) 38.0 °C
Kairouan Airport (68m, Tunézia) 45.0 °C
A Szaharában sohasem volt esõerdõ, vagyis egyenlítõi éghajlat. Az ellenben tudomásom szerint elõfordult az elmúlt földtörténeti korokban, hogy a féléves esõk öve (a szavanna öv) dél felõl elfoglalta a sivatag egy részét.
A jégkorszak idején pedig a mediterrán klímának volt nagyobb területe északon.
Érdekesség, hogy a paleontológusok véleménye szerint az emberi faj bölcsõje az egyenlítõi Afrikában ringott, onnan rajzottunk szét Eurázsia, illetve Óceánia felé, majd késõbb Amerikába. De a vándorlás csak akkor volt lehetséges, mikor a Szaharában nedves éghajlat uralkodott. A sivár, életellenes sivatagi tájakat az õsember nem tudta átszelni. Két hullámban zajlott a migráció: az elsõ nedvesebb korszakban a homo erectus vándorolt ki. Az õ közvetlen leszármazottja, pl., a neandervölgyi ember.
Az elsõ elvándorlási hullám után Észak-Afrika százezer évekre újra elsivatagosodott, a hominidák az egyenlítõ térségében rekedtek. Majd következett a második nedves korszak, a homo sapiens vándorlásának kezdete. Ez pontosan ugyanazon a nyomvonalon járta végig kontinenseket, mint jóval korábban az erectus. Szintén a paleontológusok állítják, hogy a neandervölgyi õslakosság, és a bevándorló homo sapiens Európában találkozott. Érdekes egy találka lehetett. Volt olyan vélemény, hogy a sapiens kiirtotta a neandervölgyit. Most inkább az az álláspont, hogy összekeveredtek egymással. Egyik-másik embertársunk arcvonásait elnézve, hihetõnek tarthatjuk ezt az állítást.
A jégkorszak idején pedig a mediterrán klímának volt nagyobb területe északon.
Érdekesség, hogy a paleontológusok véleménye szerint az emberi faj bölcsõje az egyenlítõi Afrikában ringott, onnan rajzottunk szét Eurázsia, illetve Óceánia felé, majd késõbb Amerikába. De a vándorlás csak akkor volt lehetséges, mikor a Szaharában nedves éghajlat uralkodott. A sivár, életellenes sivatagi tájakat az õsember nem tudta átszelni. Két hullámban zajlott a migráció: az elsõ nedvesebb korszakban a homo erectus vándorolt ki. Az õ közvetlen leszármazottja, pl., a neandervölgyi ember.
Az elsõ elvándorlási hullám után Észak-Afrika százezer évekre újra elsivatagosodott, a hominidák az egyenlítõ térségében rekedtek. Majd következett a második nedves korszak, a homo sapiens vándorlásának kezdete. Ez pontosan ugyanazon a nyomvonalon járta végig kontinenseket, mint jóval korábban az erectus. Szintén a paleontológusok állítják, hogy a neandervölgyi õslakosság, és a bevándorló homo sapiens Európában találkozott. Érdekes egy találka lehetett. Volt olyan vélemény, hogy a sapiens kiirtotta a neandervölgyit. Most inkább az az álláspont, hogy összekeveredtek egymással. Egyik-másik embertársunk arcvonásait elnézve, hihetõnek tarthatjuk ezt az állítást.
Annak a mondtanak, hogy "Kutatások szerint a Szahara egykor virágzó esõerdõ paradicsom volt." nem sok köze van ahhoz, hogy
"A sivatagról annyit, hogy ott ritkán ugyan, de óriási zivatarok, felhõszakadások lehetnek."
"A sivatagról annyit, hogy ott ritkán ugyan, de óriási zivatarok, felhõszakadások lehetnek."
Ezt így tudom én is, ill. szerintem sokan mások is.
Kutatások szerint a Szahara egykor virágzó esõerdõ paradicsom volt.
Kutatások szerint a Szahara egykor virágzó esõerdõ paradicsom volt.
A sivatagról annyit, hogy ott ritkán ugyan, de óriási zivatarok, felhõszakadások lehetnek.
Dél felé nagyon megnyúlt teknõk hideget advektálhatnak ide a magasban, és szintén advekció révén a megfelelõ nedvesség is oda kerülhet. A termikus trigger pedig több mint adott.
Link
Az "amõba" egyik lába éppen Észak-Afrika keleti része fölé nyúlik. Itt éppen annyi (15 fok) a hõmérséklet 850 hepán, mint Nyugat-Európa fölött!
Dél felé nagyon megnyúlt teknõk hideget advektálhatnak ide a magasban, és szintén advekció révén a megfelelõ nedvesség is oda kerülhet. A termikus trigger pedig több mint adott.
Link
Az "amõba" egyik lába éppen Észak-Afrika keleti része fölé nyúlik. Itt éppen annyi (15 fok) a hõmérséklet 850 hepán, mint Nyugat-Európa fölött!
Jól elázik Arábia, és a környezõ országok sivatagjai, nagy területen van igen erõs konvekció, ránézésre éjszaka (ott épp megy le a Nap) simán MKR fejlõdik.
Nemrégiben találtam, nagyon jó kamera (éppen szép felhõk is látszanak):
Link
Sajnos nem mindegyik kamera képe friss az oldalon.
Link
Sajnos nem mindegyik kamera képe friss az oldalon.
Milyen igaza volt. Tuti mentem volna tovább, ahelyett hogy megálljak. Pedig kiderült, hogy ez jobb döntés volt.
Teszed ezt egy olyan országban, ahol az emberek nagy része meg van gyõzõdve arról, hogy ha a kakira masnit kötsz, akkor már finom íze lesz 
(a barokk úriasszonyok legtöbbször nem a finomságukról voltak híresek )
(a barokk úriasszonyok legtöbbször nem a finomságukról voltak híresek )
Errõl ne is álmodj! És ne is álmodjon senki! Ameddig én itt leszek, és lesznek baromságok, vagy azokat terjesztõ emberek (fõleg a notóriusok), addig én sem fogom majd vissza magam. Ha nem lesz, vagy csak kevés és nem szándékos, akkor majd olyan szelíd és kulturált leszek, mint egy finom barokk úriasszony.
Rendben, igazad van, figyelmetlen voltam.
DE! Arra kerlek hogy a jovoben egyetlen hozzaszolast se cimezzel nekem, mivel az esszeru, kulturalt forumozas neked nem megy, reszedrol teljesithetetlen a dolog.
Pedig nen behez.
Koszi szepen
DE! Arra kerlek hogy a jovoben egyetlen hozzaszolast se cimezzel nekem, mivel az esszeru, kulturalt forumozas neked nem megy, reszedrol teljesithetetlen a dolog.
Pedig nen behez.
Koszi szepen
Tegnap már kértelek rá, hogy mielõtt leírsz valamit, gondolkodj, de látom, ez neked nem megy.
Tehát... ez egy 383 nappal ezelõtti cikk(nek sem nagyon nevezhetõ valami).
Homokviharról akkor beszélünk, ha a földfelszínrõl a szél által felkapott talajrészecskék miatt a látótávolság 1000 méter (WMO) alá csökken. Ebbõl szinte egyenesen következik, hogy a Brit-szigetek déli részén semmilyen szaharai homokvihar nem volt (és ezen klimatikus elrendezõdések mellett nagy valószínûséggel soha nem is lesz)
A helyi ÁNTSZ azért adott ki figyelmeztetést, mert egy amúgy is szélsõségesen rossz levegõminõségre érkezett egy egyébként szokásos poradag a szaharából (évente megtörténik néhányszor, mint ahogy a Kárpát-medencében is), így a kettõ kombinációja már figyelmeztetést kívánt. Íme az akkori, még szaharai por nélküli levegõminõségi térkép Link
Ez kb 10 perc utánajárás lett volna, és még tanultál is volna valamit. Mégegyszer arra kérlek, hogy csak azért, hogy kielégítsd a grafomán hajlamodat, ne fos sehova hozzászólást, hanem gondold át elõtte, mit írsz le.!
Tehát... ez egy 383 nappal ezelõtti cikk(nek sem nagyon nevezhetõ valami).
Homokviharról akkor beszélünk, ha a földfelszínrõl a szél által felkapott talajrészecskék miatt a látótávolság 1000 méter (WMO) alá csökken. Ebbõl szinte egyenesen következik, hogy a Brit-szigetek déli részén semmilyen szaharai homokvihar nem volt (és ezen klimatikus elrendezõdések mellett nagy valószínûséggel soha nem is lesz)
A helyi ÁNTSZ azért adott ki figyelmeztetést, mert egy amúgy is szélsõségesen rossz levegõminõségre érkezett egy egyébként szokásos poradag a szaharából (évente megtörténik néhányszor, mint ahogy a Kárpát-medencében is), így a kettõ kombinációja már figyelmeztetést kívánt. Íme az akkori, még szaharai por nélküli levegõminõségi térkép Link
Ez kb 10 perc utánajárás lett volna, és még tanultál is volna valamit. Mégegyszer arra kérlek, hogy csak azért, hogy kielégítsd a grafomán hajlamodat, ne fos sehova hozzászólást, hanem gondold át elõtte, mit írsz le.!
A húsvét, (itt ezen a hétvégén van) az otthoni idõhöz hasonlóan, ide ciprusra is meghozta a havat/hideget Persze ezt azért gyorsan idõzõjelbe is teszem, hiszen 17-18 fok van, de ez hûvösnek tûnik az elmúlt hetek már kellemes hõmérséklete után. Azért troodos idén utoljára kapott egy fehér leplet: Link
a jövõ azért biztató, érkezik a nyár
Persze ezt azért gyorsan idõzõjelbe is teszem, hiszen 17-18 fok van, de ez hûvösnek tûnik az elmúlt hetek már kellemes hõmérséklete után. Azért troodos idén utoljára kapott egy fehér leplet: Linka jövõ azért biztató, érkezik a nyár
Olaszországi minimumok ma reggelre Link
Ancona az Adriai-tenger partján +1 fok, Rimini +2, Forli 0 fok.
Firenze -1 fok.
A nyugati parton Piza +1 fok
A belsõ részeken a völgyekben és a síkon biztosan lehettek -2,-3 fokok.
Ancona az Adriai-tenger partján +1 fok, Rimini +2, Forli 0 fok.
Firenze -1 fok.
A nyugati parton Piza +1 fok
A belsõ részeken a völgyekben és a síkon biztosan lehettek -2,-3 fokok.
Banglades és Észak-India egyes részein zivatarlánc/derecho söpört végig, helyi néven Kalbaishakhi. Ahhoz hasonló, mint az USA-béliek (hidegfront vagy szárazvonal mentén jönnek létre). Tehát köze nincs a monszun rezsimhez. Link ; Link Egy kis ízelítõ: Link
Megnéznék egy ilyet szívesen az itteni fagyoskodás helyett.
Megnéznék egy ilyet szívesen az itteni fagyoskodás helyett.
Pont beleillik a tiszai cián, mert volt nekünk egy 2010-es devecseri iszapkatasztrofank is!
Szerintem nem szélsõségesebb az idõjárás hazánkban csak a média és a technika fejlõdése által most mar szinte mindenrõl tudunk
10 év múlva már annak is hírértéke lesz ha az állatok épp a tavaszi vedléseit végzik vagy ha megdorrent éppen az ég
Szerintem nem szélsõségesebb az idõjárás hazánkban csak a média és a technika fejlõdése által most mar szinte mindenrõl tudunk
10 év múlva már annak is hírértéke lesz ha az állatok épp a tavaszi vedléseit végzik vagy ha megdorrent éppen az ég
Pont itt van a kutya elásva, hogy amirõl Te írod hogy régen volt 1999 meg 2000, az is azóta van, abban az idõszakban történt, amikor az idõjárás a jellemzõbben nyugati irányítású idõszakból 1992 körül átlépett ebben a típusúba.
Ami 1992 óta történt, az már ugyanabban az idõszakban van, mint a mostaniak.
Más kérdés, hogy ezt 15-20 évig senki nem vette észre, most pár éve kezdik kapisgálni.
Illetve az, hogy senki nem vette észre, az erõs túlzás, egy valakit ismerek aki észrevette egybõl, meg biztos vannak még nagyjából ketten vagy hárman, de ennyi.
Az biztos hogy az 1960-1990 közti nagyjából 30 év teljesen ellentéte a mostaninak.
Persze akkor is voltak szélsõségek, csak akkor inkább epizódjelleggel, most viszont mindig szélsõség közelében tartózkodik az idõjárás.
Ha van egy-egy ilyen esemény, akkor az belefér, de mostanában csak és kizárólag a skála két végéhez közel lévõ események vannak egymás után.
Aztán hogy 1569-ben meg 1854-ben vagy 1923-ban milyen típusú idõjárás volt, na ez a nehéz, ezt nehéz kideríteni, mert a leírások és adatok birtokában nehezebb megítélni, mint amikor átéled.
Pont azért, mert ugyanazt az eseményt mindenki máshogy írja le, máshogy került bele a leírásokba, az adatok meg hiányosak.
Érdemes lenne ezt kutatni, nem tudom klímaváltozásilag kutatja-e ezt valaki!?
Mondjuk a tiszai ciánszennyezés az tényleg szélsõség volt!
Ami 1992 óta történt, az már ugyanabban az idõszakban van, mint a mostaniak.
Más kérdés, hogy ezt 15-20 évig senki nem vette észre, most pár éve kezdik kapisgálni.
Illetve az, hogy senki nem vette észre, az erõs túlzás, egy valakit ismerek aki észrevette egybõl, meg biztos vannak még nagyjából ketten vagy hárman, de ennyi.
Az biztos hogy az 1960-1990 közti nagyjából 30 év teljesen ellentéte a mostaninak.
Persze akkor is voltak szélsõségek, csak akkor inkább epizódjelleggel, most viszont mindig szélsõség közelében tartózkodik az idõjárás.
Ha van egy-egy ilyen esemény, akkor az belefér, de mostanában csak és kizárólag a skála két végéhez közel lévõ események vannak egymás után.
Aztán hogy 1569-ben meg 1854-ben vagy 1923-ban milyen típusú idõjárás volt, na ez a nehéz, ezt nehéz kideríteni, mert a leírások és adatok birtokában nehezebb megítélni, mint amikor átéled.
Pont azért, mert ugyanazt az eseményt mindenki máshogy írja le, máshogy került bele a leírásokba, az adatok meg hiányosak.
Érdemes lenne ezt kutatni, nem tudom klímaváltozásilag kutatja-e ezt valaki!?
Mondjuk a tiszai ciánszennyezés az tényleg szélsõség volt!
Igen, elegge hirtelen atcsapasok egyik vegletbol a masikba.
En meg emlekszem arra is, mikor 2009 es 2010- ben tobbszori jelentos havazasok voltak az ev elejen a Brit - szigetek es a Benelux allamok es kornyeken.
2010- ben es 2011-ben meg akkora aszaly volt Angliaban es Skociaban, hogy tobbszori vizkorlatozasokat kellett bevezetni.
De en azt mondom : Amiket felsoroltunk belefernek a szelsosegek tarhazaba es a klimankba .
Regen is ez volt: Pl. 1999 rendkvul csapadékos ev volt mig 2000 kozel rekord szaraz nagy aszallyal.
2000 - ben tiszai cianszennyezes, 2002 tavaszán közel rekord mértékû dunai árvíz.
En meg emlekszem arra is, mikor 2009 es 2010- ben tobbszori jelentos havazasok voltak az ev elejen a Brit - szigetek es a Benelux allamok es kornyeken.
2010- ben es 2011-ben meg akkora aszaly volt Angliaban es Skociaban, hogy tobbszori vizkorlatozasokat kellett bevezetni.
De en azt mondom : Amiket felsoroltunk belefernek a szelsosegek tarhazaba es a klimankba .
Regen is ez volt: Pl. 1999 rendkvul csapadékos ev volt mig 2000 kozel rekord szaraz nagy aszallyal.
2000 - ben tiszai cianszennyezes, 2002 tavaszán közel rekord mértékû dunai árvíz.
Dél-Olaszország Link
A múlt nyár a Balti államokban rekordmelegeket hozott, miközben Olaszországban katasztrófaként vonult be a turizmus szempontjából, annyira szörnyen rossz nyár volt.
Angliában két rekordhideg tél volt 2010 körül egymás után, itt nálunk két rekordmeleg, közte volt egy 2012-es február, Szicíliát 2009 körül szeptemberben soha nem látott esõzés mosta el, Genovában múlt novemberben 1000 mm csapadék esett, nálunk a 2013-as március volt durva, a legcsapadékosabb elsõ negyedév, a 2010-es legcsapadékosabb év után 2011-ben a legszárazabb, most télen Dél-Olaszországot két olyan hidegbetörés érte el, ami olyan helyeken okozott havazást, ahol 80(!!) éve nem esett hó, stb, stb.
És ez csak a jéghegy csúcsa, egy csomóra nem is emlékszünk.
A múlt július óta tartó rengeteg esõ miatt azóta dugig van a talaj vízzel, 10-15-20 mm esõk után áradások voltak a Kerkán és a Murán, majd eljött a mostani március Link 15 mm csapadékkal.
Ez az egyik végletbõl a másikba történõ átcsapás az ijesztõ.
A múlt nyár a Balti államokban rekordmelegeket hozott, miközben Olaszországban katasztrófaként vonult be a turizmus szempontjából, annyira szörnyen rossz nyár volt.
Angliában két rekordhideg tél volt 2010 körül egymás után, itt nálunk két rekordmeleg, közte volt egy 2012-es február, Szicíliát 2009 körül szeptemberben soha nem látott esõzés mosta el, Genovában múlt novemberben 1000 mm csapadék esett, nálunk a 2013-as március volt durva, a legcsapadékosabb elsõ negyedév, a 2010-es legcsapadékosabb év után 2011-ben a legszárazabb, most télen Dél-Olaszországot két olyan hidegbetörés érte el, ami olyan helyeken okozott havazást, ahol 80(!!) éve nem esett hó, stb, stb.
És ez csak a jéghegy csúcsa, egy csomóra nem is emlékszünk.
A múlt július óta tartó rengeteg esõ miatt azóta dugig van a talaj vízzel, 10-15-20 mm esõk után áradások voltak a Kerkán és a Murán, majd eljött a mostani március Link 15 mm csapadékkal.
Ez az egyik végletbõl a másikba történõ átcsapás az ijesztõ.
Kaliforniában pusztító korai aszály, az ázsiai Bangladesben az év elsõ komoly ciklonja pusztított, kelet - Kínában tojás nagyságú jegek, szélviharok kísérték a zivatarokat.
Közép - Európában 800 méterig visszatért a tél.
Zajlik az idõjárás rendesen a világon az elmúlt napokban is.
Közép - Európában 800 méterig visszatért a tél.
Zajlik az idõjárás rendesen a világon az elmúlt napokban is.
Chilében valami óriási árvíz volt ott, amit a média a világ legszárazabb vagy egyik legszárazabb vidékének titulált.
Lehet, hogy már nem újdonság, de kárpátaljai információk keresése közben ráakadtam az orosz metnetre.
Link
Link
A múlt hét keddjétõl vasárnapig Olaszországban voltam, Melfiben, ami kb 200km-re délkeletre fekszik Nápolytól a félsziget belsejében.
Összességében a magyarországinál jóval rosszabb volt az idõjárás, az a mediterrán ciklon, ami itt erõs elõoldalt hozott, oda rengeteg csapadékot és nagy szelet.
Kedden este értünk oda, akkor még csak kevés esõ volt, másnap fõleg délelõtt erõs délnyugati szél mellett heves záporokkal, 10 fok körüli hõmérséklettel.
Estére a ciklon melegszektorába kerültünk, a szél gyengült, a nap is kisütött, 15 fok lett.
Másnap borongós idõ volt eleinte, csepergõ esõvel, a hegyvidéken köddel, 10-12 fokos hõmérséklettel.
Pénteken egész nap borult ég, zuhogó esõ eleinte délnyugati majd délutántól idõnként viharos északnyugati széllel megérkezett a hidegfront.
Szombaton változóan felhõs idõ volt, csapadék nem hullott, viszont az északkeleti szelet idõnként viharos lökések kísérték.
Vasárnap indultunk haza, napos idõben, de erõs keleties szélben. Az Adriai tengerparton megálltunk, a vízhez közel alig lehetett közlekedni a szél miatt.
Estére ahogy autópálya megközelítette az Appenninek magasabb csúcsait, kb 2000m-tõl felfelé vastagon havasak voltak, nagyon szép látványt nyújtottak.
Összességében a magyarországinál jóval rosszabb volt az idõjárás, az a mediterrán ciklon, ami itt erõs elõoldalt hozott, oda rengeteg csapadékot és nagy szelet.
Kedden este értünk oda, akkor még csak kevés esõ volt, másnap fõleg délelõtt erõs délnyugati szél mellett heves záporokkal, 10 fok körüli hõmérséklettel.
Estére a ciklon melegszektorába kerültünk, a szél gyengült, a nap is kisütött, 15 fok lett.
Másnap borongós idõ volt eleinte, csepergõ esõvel, a hegyvidéken köddel, 10-12 fokos hõmérséklettel.
Pénteken egész nap borult ég, zuhogó esõ eleinte délnyugati majd délutántól idõnként viharos északnyugati széllel megérkezett a hidegfront.
Szombaton változóan felhõs idõ volt, csapadék nem hullott, viszont az északkeleti szelet idõnként viharos lökések kísérték.
Vasárnap indultunk haza, napos idõben, de erõs keleties szélben. Az Adriai tengerparton megálltunk, a vízhez közel alig lehetett közlekedni a szél miatt.
Estére ahogy autópálya megközelítette az Appenninek magasabb csúcsait, kb 2000m-tõl felfelé vastagon havasak voltak, nagyon szép látványt nyújtottak.
Szép, vonalba rendezett rendszerek voltak.
Míg a fórum helyszínedet el nem olvastam, nem értettem, hogy Békés környékén hogy lehetett ma ilyesmi.... Na de Anglia
Míg a fórum helyszínedet el nem olvastam, nem értettem, hogy Békés környékén hogy lehetett ma ilyesmi.... Na de Anglia
Üdv!
Egy közel 100 mm/h-s góccal is rendelkezõ láncolat haladt át rajtunk. A látvány a hurrikánokban látható heves esõzésekhez és szelekhez hasonlított. Alighanem microburst lehetett benne. A szakadó esõ gyakorlatilag vízszintesen hullt. Mindössze 5 percig tartott, de jókora pocsolyák keletkeztek. Radar: Link Lõttem pár fotót is errõl, eztán fogom jobban szemügyre venni õket.
Fh: Burton upon Trent
Egy közel 100 mm/h-s góccal is rendelkezõ láncolat haladt át rajtunk. A látvány a hurrikánokban látható heves esõzésekhez és szelekhez hasonlított. Alighanem microburst lehetett benne. A szakadó esõ gyakorlatilag vízszintesen hullt. Mindössze 5 percig tartott, de jókora pocsolyák keletkeztek. Radar: Link Lõttem pár fotót is errõl, eztán fogom jobban szemügyre venni õket.
Fh: Burton upon Trent
Az eocénben talán, de akkor meg még a Halál-völgy nem létezett
Egyébként azzal akartam kezdeni, de végül elfelejtettem odaírni. Mondjuk eleve homályos az, hogy 500-szor szárazabb egy vidék. Sokan úgy gondolják, hogy a többletvízhatástól független talaj vízháztartását kizárólag a lehulló csapadék mennyisége befolyásolja. Holott még egy rakás paraméter esik latba; középhõmérséklet, hõingás, a csapadék idõbeli eloszlása, páratartalom, talaj fajtája, alapkõzet stb stb Tehát adott esetben 300-400 mm-es éves csapadékmennyiségû vidék is lehet zöld, üde (lásd ÉK-K-Európa sztyeppéi), míg évi 500-600 milliméteres átlag mellett is lehetnek félsivatagi körülmények (pl ÉNY-India)
Egyébként azzal akartam kezdeni, de végül elfelejtettem odaírni. Mondjuk eleve homályos az, hogy 500-szor szárazabb egy vidék. Sokan úgy gondolják, hogy a többletvízhatástól független talaj vízháztartását kizárólag a lehulló csapadék mennyisége befolyásolja. Holott még egy rakás paraméter esik latba; középhõmérséklet, hõingás, a csapadék idõbeli eloszlása, páratartalom, talaj fajtája, alapkõzet stb stb Tehát adott esetben 300-400 mm-es éves csapadékmennyiségû vidék is lehet zöld, üde (lásd ÉK-K-Európa sztyeppéi), míg évi 500-600 milliméteres átlag mellett is lehetnek félsivatagi körülmények (pl ÉNY-India)
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Mediterrán ciklon fordítja téliesre az időjárást, több helyre megérkezik az első hó!
Időjárás-változás | 2025-11-19 13:57
Szabályzat