Globális jelenségek

Én nem

Aha!
Értem!

Amatõrként is érzek némi fogalomzavart abban, hogy el"mediterránosodásról" esik szó. Én úgy tudom, hogy a mediterrán éghajlatnak, illetve annak klasszikus értelemben vett európai változatának száraz nyári idõszakát a passzát szél északabbra tolódása okozza. Amikor pedig a nyugati szelek õsszel-télen átveszik az irányítást, akkor jelentõs mennyiségû csapadék hullik, sok helyen akár több is, mint hazánkban. Azt amatõrként nem tudom, hogy a Kárpát-medence szárazabb periódusait mennyiben befolyásolja az afrikai jellegû leszálló légmozgások északabbra tolódása, de ha mediterrán éghajlatról beszélünk, akkor csakis errõl lehetne szó. Mondjuk a Világbank jelentés a 30 fokot meghaladó hõmérsékletû napok számának emelkedésérõl beszél, ugyanakkor szerintem ilyen napokat nem csupán az afrikai eredetû forró levegõ, hanem más folyamatok is nyugodtan elõidézhetnek.

Egyébként a cikk "butasága" pontosan ott ütközik ki, hogy Szicíliát használja összehasonlítási alapul. No meg Lenygelország? Ha a lengyel tengerparton Szicília lesz, a Sarkkörre fogok menni fürödni. A forró napok 50 évre elõre történõ meghatározása pedig egy bizonyos "naptárt" juttat eszembe, de még azon is túltesz.

Szerintem egy korrekt elemzésnek abból kellene kiindulnia, hogy megvizsgáljuk a szárazföld illetve a tenger hõmérséklet változásának az Európában általában szokásosan kialakuló makrohelyzetekre gyakorolt hatását. Ebbõl fel lehet állítani bizonyos verziókat, többféle lehetséges makrohelyzetet, amibõl le lehet vonni lehetséges következményeket. Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy egy bizonyos hatás milyen ellenhatást válthat ki. Mondjuk a melegedés felmelegíti tengert, ami viszont elõsegíti a párolgást és növeli a csapadékhajlamot stb...

Szerintem ott az Adriai-tenger közelsége ott már szerepet játszhat, meg a Dél-Dunántúl ugye nem sík vidék, hanem dombság, ezért tudom elképzelni, de persze ettõl még lehet, hogy az is száraz-konti lesz. Csak azt tudom elképzelni mediterránnak.
(Meg aztán ki tudja, mi fog történni pontosan, itt azért sokkal többmindent meg kéne vizsgálni, amikrõl egyébként vannak is sejtéseink, pl. Golf-áramlat lassulása…)
Hogy meddig, abban nagy kérdés, hogy a Balatonnak mekkora szerepe lesz az idõjárás alakulásában, de a Balatontól délre esõ területek, keletre a Mezõföldig. A nagy kérdés az még, hogy az Alpok mennyire válna vízválasztó hegységgé. A probléma, ami miatt igazán nehéz ezt a kérdést megválaszolni, hogy Európa domborzata sokkal bonyolultabb, mint pl. Ausztráliáé.
Na meg persze ez csak egy reakció volt a belinkelt cikkre, hogy mi az ami egy laikus számára hihetõ lehet, a szakik biztos többet tudnának errõl mondani.

Miért a Dél-Dunántúl lehetne mediterrán?
Vagy a Dél-Dunántúl meddig?

Sõt! A Kárpát-medence adottságai alapján legfeljebb a Dél-Dunántúl lehet mediterrán. Az Alföld pl. valószínûleg inkább a száraz-kontinentális (igen szélsõséges esetben mérs. övi sivatagi lehetne, de ahhoz sokkal nagyobb melegedés kéne) éghajlat felé tartana – abban az esetben, ha a Kárpát-medencén belül a klímaváltozás melegedést generálna, mert ugyebár még ez sem biztos…
(Ezt csak szerény földrajzi ismereteim alapján logikáztam ki, ha valaki tud pontos forgatóköny-lehetõségeket, engem érdekelne )

De ami ezen túl a leginkább kizárja a szicíliai, vagy ahhoz csak kicsit is hasonló klímát, az a tenger hiánya.
Ott van, itt nincs, ott lesz, itt nem!
Persze abban az esetben, ha esetleg olyan mértékû lenne a klímaváltozás, hogy a sarkok jégolvadása következtében megemelkedne a tengerek és óceánok vízszintje, és a Földközi-tenger itt hullámzana a Varasd-Eszék vonalban, akkor talán. Bár akkor Szicília egy zátony lenne csak a tengerben!
Amit furcsállok ezekben az elmediterránosodásos tanulmányokban, cikkekben, hogy persze-persze nagy részük bulváros-szenzációhajhász stílusú, de a szakemberek irományai is elfelejtik, hogy a mediterrán klíma kis túlzással egyenlõ a tengerrel, a tenger téli félévben fûtõ, fõleg az éjszakai hõmérsékletekre gyakorolt hatásával.

Már ott is zavarossá válik a kép, hogy a 37 forró napot (legalább 30°C-os maximum) miért nevezik szicíliai klímának, amikor ott ennek kb. a duplája a forró napok éves száma. Elég ránézni a WetterOnline-on Reggio di Calabria nyári T(max)-grafikonjára bármelyik évbõl...

Nem vagyok szakember, de túlzottnak tartom az írást. Hogy a Világbank ír a klímaváltozásról? Nos, ez olyan, mintha én meg atomfizikáról kezdenék értekezni.
Nem tudom hol, de olvastam egy tanulmányt, miszerint a klímaváltozás hatásaként belátható idõn belül maximum annyira változnának éghajlati-idõjárási viszonyaink, mintha mondjuk Belgrádban, vagy Firenzében élnénk. Hopp, itt is az írás: Link
Szóval a Világbank számomra ebben a kérdésben nem releváns, ellenben, hogy a vészharang-kongatás megtörténik nyilván lesznek, aki felkérnek "szakértõket", akik gyártmányolnak "projectet", melyre nem lesz elég "bevonható tõke", amit tehát a Világbanktól kell hitelként felvenni. És a kör bezárult!
Háztáji zöldség, energiatakarékosság, természetvédelem!

Nem azt mondtam, hogy irracionális, csak azt, irányított megnyilatkozás, pláne a Világbanktól...

Akkor ez nem igaz? És van akkor erre egy reális,lehetséges forgatóköny?

Lobbiérdekek kívánta megnyilatkozás...

Link Szicíliai klíma lesz Magyarországon a Világbank szerint

Mivel számos elmélet létezik a naptevékenység és a földi klíma összefüggése kapcsán, érdekességként linkelem, miszerint a legfrissebb megfigyelések szerint újra ébredezik a Nap, azaz a naptevékenység erõsödésére számítanak:Link

Elvileg a felmelegedés ellen hat(hat), de nem szabad túlzásokba esni sem. Már vannak tervek (állítólag), miszerint nyomjunk még több szennyezõ anyagot a légkörbe, ezzel növelve az árnyékolást...
Ez egy jó oldal indulásnak: Link

Nyuli, a "global dimming" igencsak felkeltette az érdeklõdésemet! Szerinted ez éppenséggel az évek óta hangoztatott globális felmelegedés ellen hat? Örülnék, ha belinkelnél 1-2 forrást (német, angol, magyar), ahol errõl bõvebben tájékozódhatnék!

Helyileg biztosan csökkenti a városi hõszigethatást, de globálisan szinte semmi hatása nem lenne. A Föld globális albedója jó közelítéssel 30%, amibõl 22-t a felhõk "adnak". A fennmaradó részt adja a felszín, melynek 2/3-a óceán, a szárazföldek felszínborítás változása (pl. tetõk) pedig csak valami minimális töredék lehet szerintem.

Még mielõtt ezt a hírt leadta volna a rádió, kb egy jó héttel elõtte dumáltunk egyik kollégámmal a délutáni hõségben állva a buszmegállóban és "élvezve" az aszfaltból kiáramló grillsütõ-effektust, hogy feltalálhatná már valaki a fehér aszfaltot... Asszem, még abban a pillanatban kellett volna szabadalmaztatni az ötletet. :-))

A legjobb ötlet amit mostanában olvastam a témában, a sok butaság, kivitelezhetetlen dolog között Link
Igaz az új meggyvörös tetõmet nem szívesen meszelném fehérre

Ez a bekezdés is érdekes!

"Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) szerint “a gleccserek a Himalájában gyorsabban fogynak, mint bárhol máshol a világon. Ha ez az ütem folytatódik, igen nagy a valószínûsége, hogy 2035-re, vagy a Föld átlaghõmérsékletének emelkedésével akár már korábban, eltûnnek .” Az IPCC jelentése szerint 2035-re a Himalája gleccsereinek területe 193051 négyzetmérföldrõl 38,000 négyzetmérföldre fog zsugorodni."


Na most akkor eltûnnek 2035-re vagy csak 38000 km2-re zsugorodik a területük

Ez jó válasz arra, hogy a szélenergia nem képes nagy volumenben ellátni a társadalom energiaigényét.
A 130MW ütõs energiamennyiség.

Link Átadták Európa legnagyobb szélerõmûvét!

Lényegtelen adat, hogy NÕKnek szólt a mûsor. Hülyeség nem nemhez kötött! A média vígan teríti a téves, ám hatásosan csengõ "információt" még a "férfias" mûsorokban is.

A cikkben a jégborítottsággal kapcsolatban biztos, hogy rosszak az adatok az említett három kontinensre (Afrika, Dél-Amerika, Európa).
Afrikában gleccsermaradványok csak a Kilimandzsárón és a Ruwenzorin (Uganda) vannak (esetleg az Atlasz hegységben, de ezt most hirtelen fejbõl nem tudom).
Európában ezzel szemben (még akkor is,ha Izlandot és Novaja Zelmját nem számítjuk a kontinenshez) sokkal nagyobb jégmezõk vannak. A Skandináv hegységben például egy gleccserben (Jostedalsbreen) 600 km2 felületû jég van (tszf. 1400-2000m), és az Alpokban is vannak meglehetõsen nagy gleccserek.
Dél-Amerikában Chile déli részén vannak nagy kiterjedésû gleccserek a nagy mennyiségû csapadéknak köszönhetõen. Érdekességképpen említem, hogy a déli szélesség 50 foka körül Chilében a tszf. 500 méterrel van magyarországi megyényi nagyságú jégmezõ.

"0,37%-a Afrikában, 0,15%-a Dél-Amerikában, 0,06%-a Európában található." Ezek szerint több mint 6-szor annyi állandó hóval borított terület van Afrikában,mint Europában.
Hogy lehetséges ez,én azt hittem,csak a Kilimanjaro teteje jeges/havas.

Teljesen megalapozott. Bár kétségeim vannak azirányban, hogy ha "be is vonják" a Himalája lakóit, attól még nekik sokkal nem lesz jobb a helyzetük...

Link

nem tudom mennyire megalapozott, de érdemes elolvasni.

Ezenkívül nem hagynám teljesen figyelmen kívül a napfolttevékenységet sem, ahogy korábban már említettem. Még mindig csak egy árva folt figyelhetõ meg, a 23. ciklusból, a 24. ciklus továbbra is várat magára, immár sok-sok hónapos késésben van. (Volt ugyan egy szondák által regisztrált flare a Nap tõlünk elforduló oldalán, de az adatok szerint ezt a 23. cillusba lehet sorolni, ezenkívül ennek nem volt hatása a Földre.) Egyes körök már egy újabb minimumról beszélnek, illetve a következõ ciklus esetleges extrém mivoltáról. Érdekes egybeesés mindenesetre az áprilisi negatív anomália létrejötte, ezek szerint a sztratosztféra és troposzféra kölcsönhatása a várt módon zajlott/zajlik.

Igen, nagyon szépen tartja magát a jégborítás ( Link ), kíváncsi vagyok nagyon a nyári folyamatokra.

A jégkiterjedés és a hõmérséklet kapcsolatával foglalkozok egy ideje (ha van ráérõ idõm), természetesen közvetett úton kihathat a hõmérsékleti alakulásra.
Kontinensünkre a Novalja Zemlja körüli vizek õszi-téli jégborítását figyeltem meg, ez az esetek nagy részében befolyásoló tényezõként lépett fel, ám az ok-okozati viszony konkrét feltételrendszerét szegényes lehetõségeim miatt nem vizsgálhattam.
Az idõbeli faktor az ami érdekes, ezzel még nem foglalkoztam (a nyári veszteség tényezõjével, hisz a 2006-os egész jó nyári állapotra jött egy ritka enyhe tél, így a gyors ellentétes válasz miatt nem néztem tovább).

Szerintem a tengerjég kiterjedése egyértelmûen okozati tényezõ. Az okok szerintem zömében az óceáni áramlatokban keresendõk.

1. hozzászólásom ebben a fórumban.

Április 1. fele jó kis hideg anomáliát hozott az Északi-sarkvidékre: Link

Meg is van az eredménye a jégviszonyokban, az elmúlt évek legnagyobb áprilisi kiterjedésével: Link


Végül pedig egy érdekes megállapítás: Ha jól értem, a nyári nagy jégveszteség befolyásolja a következõ tél idõjárását, pl. a téli csapadékviszonyokat, állítólag ilyen módon: Link Link ( a május 4-i cikk utolsó részében írnak errõl)
Errõl a tanulmányról mi a véleményetek? Tényleg megállapítható, h. a jégveszteség ilyen módon hat a csapadékra?

Most volt a Duna TV-ben egy nõknek szóló mûsor, melynek témája mi volt? Hát persze, hogy a klímaváltozás. Volt egy nõ aki arról beszélt, hogy télen nem lesz hó, meg nem lesz jég az északi sarkon, meg elõkerült az nagyon forró 2003-as nyár is, mely a nyilatkozó hölgy szerint egyértelmûen a felmelegedés eredménye. Nyilván a megelõzõ télre nem emlékezett. Persze mindez mind az emeberek hibája ez is egyértelmû tényként hangzott el.

Többször volt már itt szó ezekrõl a felvetésekrõl, de mindig arra kellett rájönnünk, hogy ezek elég "bulváros", szenzációhajhász megállapítások. 10-20 év múlva még biztosan lesz nyári jég az Északi-sarkvidéken. Már csak azért is, mert sok jel arra mutat, hogy az elmúlt évekig tapasztalt melegedéshez a természetes, több évtizedes skálájú ingadozások is jócskán hozzájárultak. Most viszont ebben a rendszerben egy lehûlési szakasz következhet, amire még a naptevékenység gyengülése is rátehet egy lapáttal. A Golf-áramlat pedig a legrosszabb esetben sem "leállna" egyik napról a másikra, hanem gyengülne, délebbre tolódna az északról érkezõ olvadékvizek hatására. Érdemes a témában Svadasz hozzászólásait visszaolvasni ebben a fórumban.

Én épp tegnap néztem egy dokumentumfilmet az északi sarki jégrõl, ahol három megdöbbentõ dolgot mondtak:
1.:A jégvastagság az átlagos 3 méterrõl 1,5-1,8 méterre csökkent!!!
2.:A nagy mennyiségû hideg édesvíz lassítja a Golf áramlatot, és akár meg is állíthatja, hosszabb magyarázatot majd késõbb.
3.:Az északi sarki jég 10-20 éven belül eltûnhet nyaranta, ez azt hiszem nem szorul magyarázatra, hogy milyen folyamatokat indíthat el.

Én is gondolkodtam egy ilyen íráson, amit most Te írtál, csak általában a tudomány (és a metnet sem) nem fogad el olyan érvelést, hogy a Pista bácsi azt mondta, meg a Mari néni látta, meg a Jóska úgy elékszik, hogy....
Hogy miért nem?
Nem tudom láttad-e a pár hete általam belinkelt dedeskecskési fügefát, ami magasabb volt, mint a ház, 20-25 éves, sosem fagyott meg!?
Voltam ott egy hete, és a gazda is ott volt, kérdem, hány éves a fa, azonnal rávágta, hogy 10!
Mondom, hûha, az szép, de nem lehet, hogy inkább több??
A válasz, nem, 10 éves!
Mondom az nem lehet, mert az enyém 10 éves, és feleekkora, javasoltam neki, hogy próbálja valami eseményhez kötni az ültetésének idõpontját!
Láttam hogy elgondolkodott, majd egyszer csak felcsillant a szeme, elmosolyodott, rámnézett, és azt mondta: "Igaza van, 20 éves biztosan van!"
Tehát ha bedõlök neki, akkor 10 évesnek gondoltam volna, de így kiderült, hogy több mint 20!
Illetve mégegy példa, mennyire kell vigyázni a néptõl szerzett infókkal Link
Vigyázni kell az ilyen infókkal, de megfelelõ módszerekkel lehet õket kezelni és felhasználni õket tudományilag!

Pl. én olvasom a neten a vadvirágok nyílási idejét, és amióta figyelem, 3-4 éve, a május-júniusra írt virág mindhárom évben április közepén virágzik, virágzott!
A pünkösdi rózsa most virágzik nálunk, holott pünkösd 1 hónap múlva lesz!
Az a dal, hogy "orgona ága, barackfavirága, öltözzetek új ruhába anyáknapja alkalmára..." ez is vicc, hiszen anyák napja most van, barack meg múlt éven március elején virágzott, most meg már 1-1,5 hónapja elvirágzott!

Amit írsz, az aratást, rá lehet fogni hogy változtak a gabonafajták, lehet korábbi érésûeket részesítenek elõnyben esetleg, mint régen, de abban is van valami ráció!

Én is úgy gondolom, hogy a növények nem hazudnak, ezért hozok mindig egy csomó bioszférás (pl. füge, barack, érés-virágzás) példát meteorológiai elemzésekhez, a tanulmányom is, ha olvastad, tele van velük!
De az érdekes az, hogy az omsz honlapján az elmúlt 6 vagy 7 tél átlaga alig, mindössze 2 tizeddel tér el a sokéves átlagtól, míg a nyarak sokkal többel!
Hõmérsékletileg nem változtak a telek, mégis elõbb virágzik tavasszal minden ezek szerint, mint régen?

Egyébként a növények bevonását a meteorológiai elemzésbe rettentõ óvatosan kell megtenni, mert csalóka a dolog, pl. nálunk múlt évben azért virágzott nehezen az akác, mert egy részük a virágzást megelõzõ idõszak enyhe volta miatt márciusban lefagyott, vagyis a melegebb tavasz miatt virágzott késõbb, mert megfáztak a rügykezdemények, ezért megkéstek!
És egy lefagyáshoz elég egy éjszaka fagyása is, ami a tavaszi adatsorban talán meg sem látszik!
Szóval nagyon észnél kell lenni, ha bioszférával elemzünk, viszont ha észnél vagyunk, akkor nagyon érdekes és nagyon pontos tapasztalatot, illetve tudást szerezhetünk!

Picit kutakodtam én is a melegedés kontra nem melegedés, illetve egy esetléges lehûlésrõl! Engem nem nagyon "érdekelnek" a mérések, ebben az esetben, vagy jó, vagy rossz, olvastam minden oldalról, valaki ezt mondja, a másik meg azt állítja, én teljesen más irányba indultam el és most leírom a tapasztalataimat!

Nekem van egy barát család és két rokon család, õk nekik jó néhány évtizede van családi gazdálkodásaik, mezõgazdálkodással foglalkoznak. Az még külön jó, hogy az ország 3 különbözõ pontján élnek és dolgoznak. Az egyik a Hajdú-Bihar megyei Hortobágy környékén, Egyek településen a másik a Nógrád megyei Szátok, a harmadik a Gyõr-Moson-Sopron megyei Mosonmagyaróvár környékén gazdálkodik. Rendszeresen beszélek velük és hívnak is, valamint a metnetet is nézik, olvassák:-) Van egy negyedik család, Berettyóújfalu környékén gazdálkodnak, na õk lesznek a következõ áldozataim:-)

Szóval a helyzet az, hogy a nõvények nem szoktak rossz mérést végezni, (picit bioszféra is), és ezt miért is írom? Tehát a családok nagyon régóta foglalkoznak nõvénytermesztéssel, búza, kukorica, facélian stb. Most már mindegyik bátran mondja az ország különbözõ részein, hogy az elmúlt 10-15 évben mind a vetés, mind pedig az érési folyamat, valamint az aratás már egy jó 10-12 nappal elõbb van, mint volt ezelõtt 15 évvel. Akkor is volt egy-egy év mikor elõrébb került a folyamát, de most már ez rendszeresen így van, sorozatban. Pl A hûvösebb Nógrád megyében élõ ismerõseim elmondása szerint, ezelõtt július 20 körül indult náluk az aratás, most már július 8-10-körül kezdõdik, szinte minden évben, így beszelnél a Egyeken és Mosonmagyaróváron élõ, gazdálkodó nagybátyám is. Természetesen náluk ezelõtt is korábban kezdõdött mint pl a Nógrádiaknál (éghajlati ok), de most náluk is elõrébb csúszott jó pár napot. A csapadékban viszont nagy változásról egyik sem beszélt, mint mondták a csapadék mindig változó eloszlású volt, most is, és ezelõtt is voltok száraz és kiemelkedõen nedves tavasz-nyarak, azonban gyorsabb és erõsebb változásokról tesznek említést, mind csapadékban, mind melegedés és lehûlésben egyaránt.

Tehát összefoglalva a természetben élõktõl, nekik ez a megélhetés, szóval fontos együtt élni a természettel. A tavaszi és nyári idõszak egyértelmûen melegszik, és ez már jó 15 éves, nem elhanyagolható idõintervallumos megfigyelések alapján állítják. A téli idõszakban nagy változás nincs, egyelõre így is, és úgyis elfagynának a termények még a legenyhébb télen is, ezért ezzel kísérletezni még nem célszerû:-). A csapadék nagyon változó elem, nem lehet egyértelmû állást foglalni róla, de a hõmérséklet a vegetációban egyértelmû emelkedést mutat és a természet nem hazudik és nem mér rosszul.

Én ezekben az emberekben megbízom, és õk tényleg kint élnek, ezért nem árt néha õket is megkérdezni, hogy mi a véleményük!

Ezzel a grafikonnal nem is találkoztam még, jó, hogy belinkelted! Az olvadó terület kiterjedése szerintem sokkal jobb jelzõje lehet a hõmérséklet-változásnak, mint a met. állomások T-adatai, mert ebben az értékben egy néhány tized fokos (T-mérésnél még hibahatár körüli) melegedés is látványos növekedést tud eredményezni. Valószínûleg a trendbõl nagyon kilógó 1992-es negatív csúcs sem véletlen, hanem a Pinatubo vulkán elõzõ évi kitörésének eredménye lehet.

Nem a mai pejoratív értelemû "médiából" tájékozódom, hidd el.

A parti állomásokkal az a baj, hogy ez semmilyen információt nem ad arra vonatkozólag, hogy a belsõ területeken olvad-e vagy sem. És most számunkra ez a lényeg. Mert ugye a parti állomásokon minden nyáron olvad, ha átlagos, ha nem. Mûholdas megfigyelések bizonyítják az általam mondottakat. Megnõtt azon területek nagysága, ahol nyáron jelentõs olvadás történik. Itt az ismert térkép: Link Látszik, hogy nem egyenletes, de a tendencia egyértelmû.

"Grönland jégmezõin valóban minden nyáron keletkeznek tavak, folyók. Csak most jelentõsen nagyobb területen."

Az elmúlt 150 év során Grönlandon mért hõmérsékleti adatok láttán én ebben korántsem vagyok ennyire biztos. Más dolog, hogy a média, pontosabban fogalmazva a média által leginkább felkarolt kutatók mit hirdetnek lelkesen egy távoli tájjal kapcsolatban, amelyrõl az önhibáján kívül tájékozatlan emberek milliói egyáltalán nem jutnak hozzá releváns információhoz. A Grönlandon napjainkban elõforduló évi középhõmérsékletek egyáltalán nem számítanak példátlannak:

Az évi középhõmérséklet alakulása a Jakobshavn Gleccser közvetlen környezetében: Link

A jégolvadás szempontjából külön figyelmet érdemel az olvadási idõszak, vagyis a nyári hónapok középhõmérsékletének alakulása. Néhány meteorológiai állomás adatsora:

Danmarkshavn (É-sarkkörtõl jóval északra, a keleti parton): Link

Egedesminde (Jakobshavn szomszédságában a nyugati parton): Link

A nyári hõmérsékletekben semmilyen szokatlan mértékû pozitív anomália nem fedezhetõ fel, ami példátlan olvadásokhoz vezethetne.

Nyári hõmérsékletek Grönland fõvárosában (Nuuk/Godthaab), ill. a közelben lévõ Angmagssalikban: Link (nincs emelkedõ trend)

A fentiek alapján egyszerûen nem tartom valószínûnek, hogy a grönlandi jégsapka katasztrofális változásokon (nevezzük nevén, olvadáson) menne keresztül. A Grönlanddal kapcsolatban elhangzó kijelentéseket sajnos nem tudom komolyan venni, egyszerûen a puszta tények nem támasztják alá ezeket az állításokat.

"max. délebbre húzódik"

Ez történt.
Valójában amikor sokan a leállás szót említik, nem a leállásra gondolnak. Ezért van hogy sokan tévesen támadják ezt a hipotézist, mert persze hogy nem állhatna le egy óceáni vízkörzés.

A "leállás" során a Golf-áramlat nagyjából megmaradt, egy kicsit délebbre vonult és a meleg tengervíz a Karibi-tenger felõl egyenesen a portugáliai partok felé haladt és nem volt északi ága, vagyis az Észak-atlanti-áramlat.
A Brit-szigeteket és Labradort ugye jégpáncél borította a kettõ közötti óceáni szakaszon telente tengeri jég volt és hát nyáron is alig töredezett fel. A mostani Norvég-tenger és grönlandi tenger be volt fagyva.
Egyszóval gyengébb is volt az atlanti THC meg a meleg tengeráramlat délebbre is kényszerült.

Hát ha nem is omlott össze az egész, akkor is nagyon takarékon mûködött csak. Vagy teljesen más módon. A lényeg, hogy nem volt kielégítõ az egyenlítõ-sarkok hidroszférikus hõtranszfer. Egy fél bolygóval arrébb, az antarktiszi jégmintákban is kimutatható a fiatalabb Dryas, tehát globális hatású eseményrõl van szó.

Aha... De csak feltételezi, hogy jelentõsen mósosult. Meg az egész rendszer szerintem nem is áll le soha, max. délebbre húzódik. Leállás csak akkor képzelhetõ el, ha a globális besugárzás csökken és az egyenlítõi övben már eleve az óceán se kapja meg a normál besugárzást. Ez pedig csak óriás vulkán-kitörés, vagy meteor becsapódás következtében lehetséges impakt módon. Ezek hiányában az egyenlítõi öv vízben tárolt hõtöbblete ugyanúgy felmászik a Golfáramlattal az Atlantikumba.

Itt egy rövid leírás: Link

Link

Az Agassiz tó hol volt? Mennyi idõ alatt ömlött bele a tengerbe? Mi bizonyítja, hogy ennek hatására leállt a THC?

Melyik részét?

Ez érdekel. Fejtsd ki bõvebben!

Így van. Erre is rámondhatjuk a mostanában divatos szót: szélsõsõges. Mint ahogy írtam is, a nyári minimum okozza a gondot. Ha télen nem lenne annyi mint mondjuk a múlt század közepi átlag, akkor az nem okozna olyan ökölógiai problémákat mint amiket a mostani nyári minimumok.

A grönlandi olvadáshoz kissé kapcsolódva; Egy fiatalabb Dryashoz hasonló esemény kiváltásához mennyi édesvíz kellhet? Csak egy kis lassuláshoz. Az Agassiz-tóból elõször lefolyó 9500 km3 körüli víz ugye elég volt az elindításhoz, de utána be is adta a kulcsot a termohalin rendszer

Értem, he-he!

Ellenben a tavalyi évkezdetnek az elmúlt 7 év második legnagyobb kiterjedése nem nagy érdem, he-he!
Viszont a nyári valóban ..., ehhez képest a mostani bizony nem az elmúlt 7év, hanem a 21év átlagát közelíti.
Azaz nálam az erõs oszcillálás érdemel figyelmet.

Én végig az elmúlt 6-7 évrõl beszéltem.

Idézem: "Az, hogy most éppen az elmúlt 7 év legnagyobb arktikus jégkiterjedését látjuk, nem enged semmire sem következtetni a nyári kiterjedésére vonatkozóan. Tavaly január közepétõl aprilis közepéig a második lenagyobb kiterjedésû volt."

Csak az utolsóban tettem oda az utóbbi pár évszázadot, mert az az utóbbi 7 év második legkissebbje ugyan, de ez egyben az elmúlt pár évszázadra is igaz. Nos?