Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Egyébként aki végigpörgeti 1909 január-februárt, az elképedve fogja észre venni, hogy lényegében folyamatos és véget nem érõ hidegbetörések és Vojejkov-tengely váltották egymást.
Bárcsak átélhetnék olyan makroszinoptikai kuplerájt, mint ami 1909-ben volt!
Azori-Grönlandi-Orosz AC híd: Link
1045 hPa-s Izlandi AC: Link
Ez a tél valamikor március derekán ért véget...
Bárcsak átélhetnék olyan makroszinoptikai kuplerájt, mint ami 1909-ben volt!
Azori-Grönlandi-Orosz AC híd: Link
1045 hPa-s Izlandi AC: Link
Ez a tél valamikor március derekán ért véget...
Az utóbbi napok-hetek egyik érdekessége, hogy igen gyakran esik estére a napi minimum hõmérséklet, mivel regelre, az este még csillagos ég rendszeresen befelhõsödik.
Vasárnap este még majdnem az a különlegesség is megtörtént, hogy 2 egymást követõ nap hõmérsékleti minimumja ugyanarra az idõpontra essen. Ugyanis épp este 7-kor volt egy mélypont 5 fokkal, ami után már komolyan emelkedett a hõmérséklet, de végül az éjszaka egy pontján csak visszacsökkent 4,7 fokra.
Vasárnap este még majdnem az a különlegesség is megtörtént, hogy 2 egymást követõ nap hõmérsékleti minimumja ugyanarra az idõpontra essen. Ugyanis épp este 7-kor volt egy mélypont 5 fokkal, ami után már komolyan emelkedett a hõmérséklet, de végül az éjszaka egy pontján csak visszacsökkent 4,7 fokra.
Az októberi havi összefoglaló elérhetõ (Váralja): Link és még több korábbi hónap is feltöltve (lemaradás bepótolva).
Rengeteg hó, nagy mínuszok... Ilyen szép idõ kéne, mint ami októberben volt.
Nálunk addig tartott az elsõ havas periódus. Utána kaptunk még két hetet januárban, meg még egyet Zsuzsanna-nap után.
Nehéz elképzelni hogy már ilyen korán is lehetséges vastag hótakaró kialakulása akár nappali fagyok mellett is. Tényleg igazán rendhagyó esemény volt, aztán abban az évben december 13. inkább már november 13-nak felelt meg.
Üdv mindenkinek.
Ma van a 2013-as év álom-novembere (bocsi!!) kezdetének 20. évfordulója.
Ma van a 2013-as év álom-novembere (bocsi!!) kezdetének 20. évfordulója.
A linkek persze hogy nem mûködnek, mivel egyszerûen átmásoltam egy akkori hozzászólásomat -szõröstül-bõröstül, "link" felirattal együtt.
Ha mûködnének, se érnének semmit, hiszen már rég nem azt mutatnák, mint amit márciusban.
A március közepi helyzet téli kiadására én is befizettem volna. Szerény véleményem szerint 1979 jan. 1-hez, vagy 1987 kora januárjához hasonló "nagyágyú" lett volna.
Ha mûködnének, se érnének semmit, hiszen már rég nem azt mutatnák, mint amit márciusban.
A március közepi helyzet téli kiadására én is befizettem volna. Szerény véleményem szerint 1979 jan. 1-hez, vagy 1987 kora januárjához hasonló "nagyágyú" lett volna.
Nagyon! De egy tél-közepi kiadásra is kíváncsi lennék! De nem mûködnek a linkjeid.
Remélem, hogy azért egyszer legalább átélek egy ilyen Grönland-Skandináv "V" helyzetet...
Nagyon örülök, hogy más is felfedezte ezt a nagyon jellegzetes makroszinoptikai helyzetet, nevezetesen az ék alakú grönlandi-skandináv anticiklonnal jellemezhetõt (skandináv "V")
Ezt írtam errõl még 2013 március elején:
Nézzük csak ezt a két térképet:
Link
Link
Ugye, van hasonlóság? Az ék alakú grönlandi-skandináv anticiklonra gondolok, elõtte a félhold alakú alacsony nyomású területtel, mely Északkelet-Európától az atlanti partokig húzódik, benne több ciklonmaggal- Közép-Európa felett szintén kifejezett alacsony légnyomás.
1979 január elsején ennek a helyzetnek a TOVÁBBFEJLÕDÉSÉBÕL A LEGDRASZTIKUSABB HIDEGBETÖRÉS ÁLLT ELÕ, AMIT ÉLETEMBEN LÁTTAM.
Szóval, jó lesz résen lennünk. Lehet, ezt a márciust sokáig emlegetni fogjuk.
Ez bizony a legzordabb téli idõszakokra jellemzõ felállás, ha a téli félévben ilyet "dob a gép", el kell gondolkodnunk, komoly figyelmeztetésnek kell ezt vennünk.
Nagyon helyes megállapítás, hogy a nagy hidegelárasztásnak nem feltétlen kelléke az atlanti blokkoló AC.
1969 dec. végén is skandi V okozta a blizzard szerû hóvihart, és 1986 jan. elején is megjelenik ez a szituáció a rekord hófúvás elõtt.
Ezt írtam errõl még 2013 március elején:
Nézzük csak ezt a két térképet:
Link
Link
Ugye, van hasonlóság? Az ék alakú grönlandi-skandináv anticiklonra gondolok, elõtte a félhold alakú alacsony nyomású területtel, mely Északkelet-Európától az atlanti partokig húzódik, benne több ciklonmaggal- Közép-Európa felett szintén kifejezett alacsony légnyomás.
1979 január elsején ennek a helyzetnek a TOVÁBBFEJLÕDÉSÉBÕL A LEGDRASZTIKUSABB HIDEGBETÖRÉS ÁLLT ELÕ, AMIT ÉLETEMBEN LÁTTAM.
Szóval, jó lesz résen lennünk. Lehet, ezt a márciust sokáig emlegetni fogjuk.
Ez bizony a legzordabb téli idõszakokra jellemzõ felállás, ha a téli félévben ilyet "dob a gép", el kell gondolkodnunk, komoly figyelmeztetésnek kell ezt vennünk.
Nagyon helyes megállapítás, hogy a nagy hidegelárasztásnak nem feltétlen kelléke az atlanti blokkoló AC.
1969 dec. végén is skandi V okozta a blizzard szerû hóvihart, és 1986 jan. elején is megjelenik ez a szituáció a rekord hófúvás elõtt.
Novembertõl õrült meg akkor az idõjárás, de nem sok hasonlóságot mutat a mostaniakkal. Az alapfelállás:
Skandinávia - > gigantikus ciklon + Azori AC majd egy nyugattról érkezõ ciklon az azori-Ac-t feljebbtolta, nagyamplitúdójú hullám = mély teknõ felettünk -> mediterrán ciklon majd AC Dél-Skandináviában (vagy ny-eu felett)
azaz klasszikus blocking...
Skandinávia - > gigantikus ciklon + Azori AC majd egy nyugattról érkezõ ciklon az azori-Ac-t feljebbtolta, nagyamplitúdójú hullám = mély teknõ felettünk -> mediterrán ciklon majd AC Dél-Skandináviában (vagy ny-eu felett)
azaz klasszikus blocking...
Már vizslatom is 2001 decemberét. Ordenáré nagy hidegbetörés volt és számomra akkor még ismeretlen mérvû Atlanti-blocking.
Sajnos az 1978-as év még nincs feldolgozva, de köszi. A hemiszférikus térképek meddig visszamenõleg készültek el?
Kezdõlapról felül (Archiv-Tool). Link Bal alsó saroknál a területnél (Gebiet) Nord/Südhalbkugel.
A hemiszférikus térképek milyen címke/címszó alatt találhatók meg a wetter3-on?
Sajnos elég nehéz eldönteni, hogy mi az ok és mi az okozat, illetve meddig menjünk vissza az ok-okozati láncban, hogy hasonló helyzetbõl hasonló végeredmény legyen...
Én - ahogy még régebben említettem - a fõ mozgatórugót a sarki magasnyomásban látom. A sarki magasnyomás pedig az igen nagy amplitúdójú rosby-hullám grönlandi részének északra indulásából és leválásából jött létre.
Én - ahogy még régebben említettem - a fõ mozgatórugót a sarki magasnyomásban látom. A sarki magasnyomás pedig az igen nagy amplitúdójú rosby-hullám grönlandi részének északra indulásából és leválásából jött létre.
Kérdés, hogy pl. hogy jön létre az Ob-öböl depressziója. A másik fontos kérdés: az Atlanti-óceáni akciócentrum létrejöttéért mennyiben felelõs a szubtrópusi magasnyomás gyengülése/délebbre tolódása?
Valóban hasonlít. A láncreakció talán egy extra erõs Baffin ciklonnal indul, amely lerántja a hideget az Atlanti óceán már említett 40-50. szélesség közti akciócentrumába. Grönland AC-je pedig kapva-kap ezen az alkalmon és rögtön megizmosodik és kész a keleti szállítószalag.
Az idei március kísértetiesen hasonló helyzetei:
6. : Link Gigantikus ciklon az Atlanti-óceán felett, a Rosby-hullámok amplitúdója is igen nagy
7. : Link Az atlanti ciklon tovább mélyül, összekapcsolódik a skandináv területek felett kialakuló ciklonnal. Az egészet erõsíti a poláris területek felett megerõsödõ anticiklon (1050 hpa) Link
8.: A grönlandi ac elkezd orrosodni, az 50. szélességi kör mentén sekély alacsonnyomású zóna köti össze az atlanti és a skandináv ciklont
9: Link Az atlanti ciklon teljesen okkludálódott állapotba kerül, az összekapcsolódott rendszer északi felén megindul a hideg kelet felõl, poláris területek felett hatalmas ac Link
10. : Link A grönlandi ac egyre erõsödik, hosszan elnyúló alacsonynyomású zóna az 50. szélességi körön, a keleti áramlás egyre gyorsul.
11. : Link a keleti szállítószalagon érkezõ hideg eléri a Brit-szigeteket, Izland térségében megerõsödõ magasnyomás.
12. : Link a hideg levegõ kezd délnyugat felé terjeszkedni, közben újraéleszti a - közben Franciaország partjaihoz érkezõ - elöregedett ciklont
13. Link Hatalmas amplitúdójú dny-ék tengelyû teknõ fejlõdik ki tõlünk nyugatra, a ciklon ismét "fiatal" stádiumba kerül, majd beleolvad a teknõ déli végén található alacsonynyomású zónába. A hideg levegõ eléri a Pireneusokat, majd déli irányba fordul, ezáltal beindítja a ciklonfejlõdést a Földközi-tenger felett.
14: Link a teknõ "aljában" intenzív ciklonképzõdés indul meg a Genovai-öböl felett, a hátoldali hideg levegõ - délkelet felé haladva) már eléri az afrikai partokat.
15. : Link a hideg levegõ elárasztja a Kárpát-medencét, kiterjedt havazások, viharos szél, hófúvás
6. : Link Gigantikus ciklon az Atlanti-óceán felett, a Rosby-hullámok amplitúdója is igen nagy
7. : Link Az atlanti ciklon tovább mélyül, összekapcsolódik a skandináv területek felett kialakuló ciklonnal. Az egészet erõsíti a poláris területek felett megerõsödõ anticiklon (1050 hpa) Link
8.: A grönlandi ac elkezd orrosodni, az 50. szélességi kör mentén sekély alacsonnyomású zóna köti össze az atlanti és a skandináv ciklont
9: Link Az atlanti ciklon teljesen okkludálódott állapotba kerül, az összekapcsolódott rendszer északi felén megindul a hideg kelet felõl, poláris területek felett hatalmas ac Link
10. : Link A grönlandi ac egyre erõsödik, hosszan elnyúló alacsonynyomású zóna az 50. szélességi körön, a keleti áramlás egyre gyorsul.
11. : Link a keleti szállítószalagon érkezõ hideg eléri a Brit-szigeteket, Izland térségében megerõsödõ magasnyomás.
12. : Link a hideg levegõ kezd délnyugat felé terjeszkedni, közben újraéleszti a - közben Franciaország partjaihoz érkezõ - elöregedett ciklont
13. Link Hatalmas amplitúdójú dny-ék tengelyû teknõ fejlõdik ki tõlünk nyugatra, a ciklon ismét "fiatal" stádiumba kerül, majd beleolvad a teknõ déli végén található alacsonynyomású zónába. A hideg levegõ eléri a Pireneusokat, majd déli irányba fordul, ezáltal beindítja a ciklonfejlõdést a Földközi-tenger felett.
14: Link a teknõ "aljában" intenzív ciklonképzõdés indul meg a Genovai-öböl felett, a hátoldali hideg levegõ - délkelet felé haladva) már eléri az afrikai partokat.
15. : Link a hideg levegõ elárasztja a Kárpát-medencét, kiterjedt havazások, viharos szél, hófúvás
A helyzet tanulsága, hogy klasszikus Atlanti blokkoló AC nélkül is "tud tél lenni" nálunk. Ezt 1978 utolsó napjaiban érdekes módon a Grönlandi AC töltötte be. Amely természetesen önmagában nem lett volna elegendõ, ha nincs az 50. szélesség mentén egy szokatlan elhelyezkedésû, elnyújtott alacsony nyomású terület.
Összefoglalva: a helyzethez a következõ makroszinoptikai elõzmények vezettek:
- Fejlett Grönlandi AC, mely nagyjából egy bõ héttel az esemény elõtt 1045-ös szintre épült fel
- Karácsony körül, illetve dec 30-án közepesen fejlett Skandináv AC, mely félig a Grönlandi AC nyúlványa volt
- Az Atlanti óceán felett gyakran elnyúló depresszió az 50. szélesség mentén
- Kelet-Európai, majd Szibériai alacsony nyomás
A helyzet egyik kulcsa véleményem szerint az Atlanti óceán 50. szélessége és Grönland közötti bárikus gradiens, amely tulajdonképpen már karácsony környékén "helyet csinált" a keleties áramlásnak Európa fölött.
a másik természetesen a Grönland/Skandinávia - Kelet-Európai bárikus grádiens, amely már közvetlenül a hideget rántotta be.
- Fejlett Grönlandi AC, mely nagyjából egy bõ héttel az esemény elõtt 1045-ös szintre épült fel
- Karácsony körül, illetve dec 30-án közepesen fejlett Skandináv AC, mely félig a Grönlandi AC nyúlványa volt
- Az Atlanti óceán felett gyakran elnyúló depresszió az 50. szélesség mentén
- Kelet-Európai, majd Szibériai alacsony nyomás
A helyzet egyik kulcsa véleményem szerint az Atlanti óceán 50. szélessége és Grönland közötti bárikus gradiens, amely tulajdonképpen már karácsony környékén "helyet csinált" a keleties áramlásnak Európa fölött.
a másik természetesen a Grönland/Skandinávia - Kelet-Európai bárikus grádiens, amely már közvetlenül a hideget rántotta be.
dec. 26.: szétváló ciklon az 50. szélesség mentén az Atlanti-óceán fölött, Grönlandi AC, ciklon Novaja Zemlja-tól délnyugatra.
dec. 27.: szibériai sekély ciklon, Grönlandi AC, a 45. szélesség mentén két ciklon az Atlanti-óceán fölött.
dec 28.: Grönlandi AC, sekély kelet-Európai ciklon, az 50. szélesség mentén az Atlanti-óceán fölött egy kettéváló ciklon.
dec. 27.: szibériai sekély ciklon, Grönlandi AC, a 45. szélesség mentén két ciklon az Atlanti-óceán fölött.
dec 28.: Grönlandi AC, sekély kelet-Európai ciklon, az 50. szélesség mentén az Atlanti-óceán fölött egy kettéváló ciklon.
dec 29.: Grönlandi AC, sekély kelet-Európai ciklon, az 50. szélesség mentén az Atlanti-óceán fölött egy ciklon és egy sekély ciklon.
dec. 30.: közepesen fejlett Skandináv AC, Erõs Grönlandi AC, Izlandi depresszió sehol, Az Atlanti óceán felett az 50. szélesség mentén ciklon, Szibéria fölött ciklon.
dec. 30.: közepesen fejlett Skandináv AC, Erõs Grönlandi AC, Izlandi depresszió sehol, Az Atlanti óceán felett az 50. szélesség mentén ciklon, Szibéria fölött ciklon.
Megvizsgáltam, hogy az eseményt mi vezette be, íme:
dec. 31.: Depresszió Novaja Zemlja körzetében és az Atlanti óceán fölött az 50. szélesség mentén elnyúltan, Grönlandon magasnyomás, Izlandi depresszió sehol.
jan 1.: Az Atlanti óceán felõl teknõszerûen benyúló alacsony nyomásból fölöttünk kimélyülõ ciklon, melynek hátoldalán bezúdul a hideg
dec. 31.: Depresszió Novaja Zemlja körzetében és az Atlanti óceán fölött az 50. szélesség mentén elnyúltan, Grönlandon magasnyomás, Izlandi depresszió sehol.
jan 1.: Az Atlanti óceán felõl teknõszerûen benyúló alacsony nyomásból fölöttünk kimélyülõ ciklon, melynek hátoldalán bezúdul a hideg
Vizuális észlelõ híján országosan elég kevés adatból lehet válogatni, de egyébként minden bizonnyal ez a környék a legködösebb.
Ok: ez a vidék az ország legkevésbé szeles területe, márpedig a leggyakrabban elõforduló radiációs ködhöz nem árt a szélcsend, de legalábbis nagyon gyenge légmozgás.
Ha pontszerû helyet nézünk, akkor szinte biztos, hogy valamelyik hegycsúcs, praktikusan a legmagasabb, azaz Kékestetõ lehet a legködösebb hely, ahol az alacsonyszintû felhõzet gyakran képes beborítani a hegyet.
Ok: ez a vidék az ország legkevésbé szeles területe, márpedig a leggyakrabban elõforduló radiációs ködhöz nem árt a szélcsend, de legalábbis nagyon gyenge légmozgás.
Ha pontszerû helyet nézünk, akkor szinte biztos, hogy valamelyik hegycsúcs, praktikusan a legmagasabb, azaz Kékestetõ lehet a legködösebb hely, ahol az alacsonyszintû felhõzet gyakran képes beborítani a hegyet.
A nagykanizsai állomást 60 éves fûzfák vették körül, ezek árnyéka miatt nem tudtak napfényt mérni (pedig a szabad körpanoráma elvileg alapkövetelmény egy észlelõi állomás telepítésekor).
Az állomáson dolgozók kérték, hogy szereljék fel a napfénymérõt az épületre, vagy a mellette lévõ toronyra, de magasabb körökben nem engedélyezték.
Pedig a Pest-szentlõrinci állomáson is, meg pl. Varasdon is egy emelvényen van a napfénymérõ, utóbbi az állomástól keletre lévõ fák miatt.
Ott meg tudták csinálni, Lõrincen is, Kanizsán nem engedélyezték.
Szerintem nincs baj azzal, hogy 2 méteren vagy akörül mérnek mindent, indokolt esetben kellene változtatni.
Az állomáson dolgozók kérték, hogy szereljék fel a napfénymérõt az épületre, vagy a mellette lévõ toronyra, de magasabb körökben nem engedélyezték.
Pedig a Pest-szentlõrinci állomáson is, meg pl. Varasdon is egy emelvényen van a napfénymérõ, utóbbi az állomástól keletre lévõ fák miatt.
Ott meg tudták csinálni, Lõrincen is, Kanizsán nem engedélyezték.
Szerintem nincs baj azzal, hogy 2 méteren vagy akörül mérnek mindent, indokolt esetben kellene változtatni.
Ezen én is elég sokat gondolkodtam már, és kb arra jutottam, hogy a talajfelszíni mérések pontosságát (homogenitását) úgy lehetne növelni, ha a mérõállomásokat felemelnénk legalább 30-40 (vagy több) m magasra.
Igaz, így nem a talajszinti hõmérsékletet mérnénk, de maradhatna alul is mérõ, csak a fõadatok közé a magassági hõmérséklet (stb) kerülne be.
Szerintem nem is okozna olyan nagy gondot, manapság már az automaták korában egy Taki-féle árnyékolóval nyugodtan elvan a mérõállomás hónapokig anélkül, hogy bárki hozzányúlna.
Igaz, így nem a talajszinti hõmérsékletet mérnénk, de maradhatna alul is mérõ, csak a fõadatok közé a magassági hõmérséklet (stb) kerülne be.
Szerintem nem is okozna olyan nagy gondot, manapság már az automaták korában egy Taki-féle árnyékolóval nyugodtan elvan a mérõállomás hónapokig anélkül, hogy bárki hozzányúlna.
Köszönöm a választ. És területileg melyek a legködösebb helyek, állomások?
szerk: kösz, Floo!
szerk: kösz, Floo!
Omszos berkekben Nagykanizsát a köd városának nevezték, mivel a meteorológiai állomás gyakran észlelt ködöt, köszönhetõen annak, hogy a Kanizsai-medence alján, a Principális-csatorna partján volt az észlelési hely.
Más kérdés, hogy a város másik, magasabb felén (pedig viszonylag csekély a magasságkülönbség)sokkal kevesebb a köd, ha ott lett volna a meteorológiai állomás, senkinek eszébe sem jutott volna a köd városának nevezni Nagykanizsát.
Ennyire nem mindegy, hol mérünk, hol észlelünk!
Miskolc meteorológiai állomása is mély fekvésben volt régebben, aztán valamikor.....de egyszerûbb ha linkelek Link
Más kérdés, hogy a város másik, magasabb felén (pedig viszonylag csekély a magasságkülönbség)sokkal kevesebb a köd, ha ott lett volna a meteorológiai állomás, senkinek eszébe sem jutott volna a köd városának nevezni Nagykanizsát.
Ennyire nem mindegy, hol mérünk, hol észlelünk!
Miskolc meteorológiai állomása is mély fekvésben volt régebben, aztán valamikor.....de egyszerûbb ha linkelek Link
Szóval Magyarország akkor kimaradt a hóból. Az 1985 végi hidegbetörés azért hozott valamennyi havat, akkor is jelentõs hõmérsékletzuhanás volt országosan.
Így van teljes mértékben iagazad van, hogy a déli országrész kapott csapadékot, jelentõset is, de északon és az ország nagy részén száraz volt a hidegbetörés:
Link
Pécs:
Link
11mm hóban ha jól látom, még a fõvárosban nem esett semmi.
Nagykanizsa 4 mm:
Link
Kecskeméten már semmi nem hullott:
Link
Szeged:
Link
Ott volt csapadék.
Csapadék analízis:
Link
Link
Link
Link
Ebbõl hullott délen a jelentõs hó.
Link
Pécs:
Link
11mm hóban ha jól látom, még a fõvárosban nem esett semmi.
Nagykanizsa 4 mm:
Link
Kecskeméten már semmi nem hullott:
Link
Szeged:
Link
Ott volt csapadék.
Csapadék analízis:
Link
Link
Link
Link
Ebbõl hullott délen a jelentõs hó.