Időjárási visszatekintő

Ez így elég szerencsétlenül jött ki, még egy átlagnál kissé szárazabb december is bõven elég lett volna az 1000 mm-hez.
Amit írtál az az 1925-ös téli félév volt. Ha egy évet adunk meg naptári éven átnyúló idõszaknál, eseménynél, akkor a záróévet kell megadni. Ez itt a meteorológiában igazán csak a télnél és téli félévnél számít. Másnál is így van, hiába van szinte az egész az elõzõ évben: Link
Nálunk az 1925-ös téli félévben november-januári háromhavi csapadék 11!!! mm volt (2-8-1). 1924 szeptemberétõl 1925 januárjáig öt hónap alatt csak 55 mm hullott, elõtte csak augusztusban viszont 206 mm.

Elemeztem a novemberi csapadékot, kissé összebeszéltek az észlelõk:-)

Gutorfölde: 186,1 mm
Szentpéterfölde: 186,1 mm
Páka: 187,8 mm

No de ilyet:-)
Decemberben 6-8 mm hullott eddig.
Az évben a hülye december miatt nem lesz meg az 1000 mm, 950-970 mm körül fognak végezni.

Megnéztem mennyire extrém az ilyen de nem több év is volt, hogy november hatalmas csapadékot kapott míg december alig, igaz fõvársora és itt ráadásul nem is volt extrém mivel november átlagos körüli, december meg száraz.

A kedvencem 1924 téli féléve október és április között hullott 44,2 mm, télen hullott 20,6 mm, és volt két hónap, december, január mikor 5 mm sem:-)

És valóban megtörténik az, hogy egy 150-180 mm-es november után egy gyakorlatilag 0 mm-es december jön!
Kegyetlen!
Azért gyakorlatilag, mert a néhány nappal ezelõtti frontból a Dunántúlon volt átlagosan 5 mm esõ, meg a maiból is lesz valami pitty-putty.
A 150-180 mm-hez képest az 5 mm gyakorlatilag 0.

Köszönöm nektek is a részletes választ!

Budapesten 2013 várhatóan az elmúlt 30 év 7., 234 év 12. legmelegebb éve lesz (~11.54°C), az 1981-2010-es átlagnál 0,8°C-kal melegebb; és az 1981-2010-es átlaggal egyenlõ csapadékmennyiséggel (~537 mm) zárhat, az elmúlt 173 év 73. legcsapadékosabb éve lesz várhatóan.

Budapesten az elmúlt 30-31 év talán 6. legmelegebbje lesz, olyan mint 1994. Csapadékban viszont éppen csak átlagos.

Még annyit, hogy országosan nézve lehet nagyjából ilyesmi.

Köszönöm!

Az átlaghõmérséklet kb. +1 fokon végez, a csapadék pedig +10-15 %-on.

Nagyjából lehet már tudni, hogy az idei év csapadék és átlaghõm. tekintetében mennyivel tért el a sokévi átlagtól?

Köszönet az adatokért, a munkáért! Rögtön az jutott eszembe, hogy ha valaki az elmúlt évek "balfék" tiszántúli idõjárását venné alapul, el sem hinné, hogy Debrecen listavezetõ lehet hosszútávon!! Kíváncsi lennék Miskolcra, de fõleg Egerre. Legalább a debreceni szám jönne ki, talán + néhány. (Persze ez csak tipp.)

Hát nem nagyon van sajna a 19. századból hosszabb idejû hótakaró-adatsor...

Én is ezeket elég sok helyrõl kapartam össze, még az Archívumba is bekönyörögtem magam, és ott átvizsgáltam a századforduló környéki eredeti észlelõkönyveket, de nem találni ott sem, csak szórványos feljegyzéseket Budára vonatkozóan.

Létezik korábbi idõkbõl (konkrétan 1940-es) feldolgozás is, magyarországi hóadatokról, az ottani szerzõk is annyit írtak, hogy õk legkorábban az 1899-1900-es szezontól tudták rekonstruálni az adatokat.

Ma megvolt az idei december elsõ fagymentes napja.
November 26-ától 30 napon át minden nap fagyos volt. Tavaly december 1-jétõl január 32-éig 61 napon át volt minden nap fagyos.
Persze ez nem azt jelenti, hogy minden éjszaka fagyott. A fagymentes éjszakákat télen itt általában fagyos esték követik, így a 6 UTC- tõl másnap 6 UTC-ig terjedõ idõszakaban általában 0 fok alá megy a hõmérséklet.

Köszönjük, teljesen hektikus a havazás nálunk. Ezekbõl semmit sem lehet kikövetkeztetni a tényleges klímából, de a 70-es évek hószegénysége azért itt sem hazudtolta meg magát:-) Igaz amikor teleken át nem esik a hó úgy nehéz pont karácsonyra idõzíteni néhány pihét is:-)

Talán találok adatot 1871-ig visszamenõleg igaz soha nem néztem meg a karácsonyra vonatkozó hóadatokat de talán, meglátjuk mit lehet kihozni belõle.

Szerintem egyébként Magyarország bármely más részére is hasonló adatok jönnének ki, ami a sokéves átlagokat illeti, ugyanis hazánkban több évtizedes léptéket vizsgálva meglehetõsen stabil a hóklíma.

Az 1960/61 és 2009/10 közötti 50 év téli szezonjait vizsgáltam meg 2010-ben az ország különbözõ, folytonos adatsorú síkvidéki állomásaira, lehetõség szerint minél több tájegységet érintve. A hótakarós napok számának átlagos összege november 1. és március 31. között a következõképpen alakult a kérdéses 50 évben:

Debrecen: 34
Siófok: 33
Budapest-Lõrinc: 32
Pécs: 32
Sopronhorpács: 30
Szeged: 29

Tehát az ország legnagyobb részét lefedve, síkvidéken 29-34 nap közötti a hótakarós napok átlagos szezonális összege az elmúlt 50 évben. Ebbõl egy 3 napos idõszakot - jelen esetben a Karácsonyt - véletlenszerûen kiválasztva sem hiszem, hogy számottevõen nagyobb eltérések mutatkoznának.

Amúgy számomra még az 1986-osnál is érdekesebb, hogy a 20. század talán 3 legkeményebb telén - 1928/29, 1939/40, 1941/42 - egyaránt teljesen hómentes volt az ünnep. Aztán jöttek januártól a brutális havak és hidegek...

Vagyis Budapesten inkább "fekete" a Karácsony, mintsem fehér. És csak minden 3-4. évben van igazán fehér Karácsony.

Köszönjük a részletes adatsort!

Érdekes, hogy 86/87 telén is csak egy lepel/folt-ra futotta mindhárom nap, de ami talán a legmeglepõbb számomra, hogy a '70-es években (1971-1980) egyáltalán nem volt összefüggõ hótakaró az ünnepen.

Következzék már megszokott módon a karácsonyi hótakaró-statisztika Budapestre vonatkozóan, az idei évvel frissítve!

Tehát csak az ismétlés kedvéért: az egyes sorokban rendre az adott évi karácsonyi, vagyis a december 24-i, 25-i és 26-i napokon a reggel 7 órás hóvastagság-mérések eredményei szerepelnek.
- a számok jelentése természetesen egész cm;
- az "x" azt jelenti, hogy bár mérhetõ vastagságú hótakaró nem volt, de folt vagy lepel igen;
- a mínusz jellel jelölt napokon a talajon hó egyáltalán nem fordult elõ.

Továbbra is az 1953-54-es szezonnal bezárólag a budai mérések szerepelnek, 1954-55-tõl pedig a lõrinciek.

1904: -, -, -
1905: -, -, -
1906: 2, 2, 13
1907: -, -, -
1908: x, x, x
1909: -, -, -
1910: -, -, -

1911: -, -, -
1912: -, -, -
1913: -, -, x
1914: -, -, -
1915: 1, -, -
1916: x, x, x
1917: 13, 13, 15
1918: 1, 4, 3
1919: 1, -, -
1920: x, x, -

1921: -, -, -
1922: x, x, -
1923: 5, 6, 4
1924: -, -, -
1925: 4, 3, 5
1926: 3, 2, 2
1927: 13, 11, 11
1928: -, -, -
1929: 2, 5, 5
1930: 4, 4, 5

1931: -, -, -
1932: -, -, -
1933: 19, 19, 19
1934: -, -, -
1935: 30, 30, 25
1936: -, -, -
1937: x, 10, 10
1938: -, 2, 11
1939: -, -, -
1940: 11, 9, 9

1941: -, -, -
1942: -, -, -
1943: -, -, -
1944: x, x, x
1945: -, -, -
1946: x, x, x
1947: 2, 1, 1
1948: x, x, x
1949: -, -, -
1950: x, -, -

1951: -, -, -
1952: x, x, x
1953: -, -, -
1954: -, -, -
1955: -, -, -
1956: 5, 6, 5
1957: -, -, -
1958: -, -, -
1959: -, -, -
1960: -, -, -

1961: x, x, x
1962: x, 1, 1
1963: 16, 15, 12
1964: -, -, x
1965: x, x, x
1966: -, -, 2
1967: -, -, -
1968: -, -, 2
1969: 23, 20, 16
1970: 13, 12, 20

1971: -, -, -
1972: -, -, -
1973: -, -, -
1974: -, -, -
1975: -, -, x
1976: -, -, -
1977: x, -, -
1978: x, x, -
1979: -, -, -
1980: -, -, -

1981: 6, 6, 9
1982: -, -, -
1983: -, -, -
1984: -, -, 4
1985: -, -, -
1986: x, x, x
1987: -, -, -
1988: -, -, -
1989: -, -, -
1990: -, -, -

1991: 13, 8, 5
1992: -, -, -
1993: -, -, -
1994: x, -, x
1995: x, -, -
1996: 13, 16, 12
1997: -, -, -
1998: 5, 5, 5
1999: -, -, 2
2000: x, x, -

2001: 9, 9, 9
2002: 9, 9, 9
2003: -, -, -
2004: -, -, -
2005: -, -, -
2006: -, -, -
2007: x, 1, 1
2008: -, x, -
2009: x, -, -
2010: -, -, 4

2011: 1, -, -
2012: 2, 1, x
2013: -, -, -

Talán nem kockáztatok túl sokat azzal, ha holnap reggelre már most megelõlegezem a mínusz jelet, vagyis a hómentes talajt. Ezzel 2006 óta elõször fordul elõ, hogy az ünnep abszolút hómentes legyen a fõváros eme részén. Azóta minden Karácsonykor legalább az egyik napon legalább hófoltokat feljegyezhettünk, idén még erre sem futotta.

Mindezek alapján jöjjön az összesítés!

110 évbõl hótakarós nap volt:
- december 24.: 27 évben,
- december 25.: 28 évben,
- december 26.: 32 évben.

Hótakarós nap volt, vagy pedig legalább folt/lepel elõfordult:
- december 24.: 48 évben,
- december 25.: 42 évben,
- december 26.: 46 évben.

Továbbá a 110 évbõl:
- 58-szor a 3 közül legalább az egyik napon legalább folt vagy lepel megfigyelhetõ volt;
- 36-szor a 3 közül legalább az egyik nap hótakarós volt;
- 23 év pedig olyan volt, hogy a Karácsony mindhárom napjának reggelén mérhetõ vastagságú hótakarót jegyezhettek fel. Erre utoljára 11 évvel ezelõtt, 2002-ben volt példa.

Sõt!
Vissy Károly bátyánk is mesélt 2010-ben a találkozón pont Bükkszentkereszten arról, hogy amikor a Diósgyõri Gimibe járt középiskolába, havonta 1X gyûjtögettek a Bükk innensõ oldalán havi jelentéseket.
Link
Januárban be kell iratkozom a könyvtárba.

Noná, hogy tudom, hol van, de már ti is jártatok arrafelé a bükki túrákon.

Adatokról szerintem Kovács (Kocka) Peti tud szerintem jóval többet mesélni.
Õ látta ezeket az adatokat még anno.

A régi erdészházakban (Hármaskút-; Csurgó) a 70-es, 80-as években a padláson halmokban álltak az évkönyvek a hõmérsékleti és csapadék adatokkal. Csurgón már üres a padlás, de ármaskúton lehet nem.

Ezt az Északerdõ Zrt-nél szerintem érdemes megkérdezni.
Jarno?

Picit megint kutakodtam és Robinak és Kessnek hoztam friss információt. Pl az 1940-1950-es években volt fent a Bükkben Hármaskúton mérés, itt köszönet Váraljametnek, hisz õ derítette ki a helyet, igaz Robi tuti tudja hol van Hármaskút:-)
Viszont pl a zempléni régióban Füzérradványon is volt mérés az 1940-es években, de lehet még késõbb is, akkor Radványként volt feltüntetve.
Ismét van egy halom friss adat de még nem böngésztem át, vannak egészen elképesztõek.

Pl szegediektõl kérdezem, hogy 1905-õs hõhullám idején tudnak-é egy 42,0 fokról? Ekkor Orosháza 40,5 fokot mért, de szerintem hibás adat lesz, de 40-41 fok benne van a pakliban. Mert ami az OMSZ honlapján van az bizony csak 37,2 fok Szegedre de az évkönyvben van egy szegedi állomás ami 42 fokot mért, de valami nem stimmel vele, illetve az évkönyvekben Orosháza több napig 40 fok körül volt.
Link
Ez volt felettünk, a 37 fok kevés, a 42 sok:-)

Valamint ha már tél akkor legyen némi nyár is, szépen feltöltöttem az 1950-es júliusi hõhullám adatait, kemény világ volt akkor is, kiemelve a 40 fokokat.
1950 07.06: 41,6 Csongrád
1950.07.06: 41,4 Hódmezõvásárhely
1950.07.05: 41,3 Pécs
1950.07.06. 41,1 Királyhalom
1950.07.05: 40,5 Siklós
1950.07,01: 40,1 Budapest-Postatelep
1950.07.01: 40,0 Debrecen-Egyetem
1950.07.05: 40,0 Kunszentmiklós
1950.07.01: 40,0 Mezõhegyes
1950.07.05: 40,0 Szentlõrinc
1950.07.05: 40,0 Zalaegerszeg

Egész finom nyár volt már áprilisban indult a buli pl április 21-én 32,7 fok Mezõhegyes, és még augusztus végén is futotta szép értékre pl augusztus 23-án 39,9 fok Mátészalka, vagy augusztus 28-án 39,8 fok Csongrád, de augusztus 31-én sem rossz a maga 38,2 fokos értékével melyet Bábolnán mértek.

Jó lesz még az 1952-es nyár, ott is volt jó adag hõhullám augusztus közepén. Sajnos a háború ideje alatt fõként 1944-45 alig-alig volt olyan állomás ami ne lenne hiányos, 1946 is nagyon gyenge pedig igen elõkelõ nyár volt de sajnos az 1947-es tél is ritkás pedig nagyon kemény fagyok voltak és tudunk is -30 fok alatti értékrõl, de biztosan volt több. Sajnos van ilyen is:-(

Köszi, valóban. Tényleg meg is szakadtak a mérések, aztán 1894-ben indultak újra Tokajon.
Fórumhelyszín: Váralja

A GHCN adatbázisban (és sok más oldalon) Tokajként megjelölt 1854 és 1977 közötti csapadékidõsor elsõ évtizedei valójában Debrecenbõl származnak, Tokaj csak az 1870-es évtized közepe óta rendelkezik saját megfigyelésekkel, és ezek sem teljesen folytonosak.

Köszi a választ egy 1991-es rekord is van Tokajról listába az OMSZ lapján, így 1991-ben is tuti volt mérés ott.

1854-ben kezdõdtek Tokajon a mérések és teljesen folytonos az adatsor 1977-ig biztosan, legalábbis a csapadéké.

Ha minden igaz, akkor Tokaj sík részén is volt mérés. A tarcali állomás pedig valamikor a '90-es évek végén került a jelenlegi helyére, a korábbi helyén már az 1800-as években is mûködött. Én így tudom, ha másképp volt, majd javítod.

Köszi az infót értem.
Lassan de biztosan rakom össze az újabb rekordhalmazt hisz van még bõven:-)

No még nincs vége gyorsan átnéztem a jegyzeteimet és bizony még találtam, mondom Zemplénben sokfelé volt mérés.
Abaújszántó 1957 május 30 -1,4 fok. Erre napra õ tartja rekordot.
Másnap 1955 május 31-án Fügöd -1,2 fokot mért szintén rekord.
amit leírom, hogy rekord csak addig míg nem lesz új:-)

Ennél a nem is tudom mekkora adathalmaznál nem is kell csodálkozni, ha hibák is becsúsznak. Azt az 1926-osat nézegettem és november 1. lehetett, valószínûleg elírás az évkönyvben. Ami elég felfoghatatlan, hogy miért nincs ebben a rengetegben januári 20 fok. Köszi az újakat, van azért jónéhány ismerõs köztük (pl. bakonybéli, lengyeli, pécsi, mezõhegyesi).
Az izraeli rekordra az izraeli met szolgálat azt mondta: az jó! De a mérés körülményeirõl, infókról semmit nem hozott nyilvánosságra a WMO-nak. A WMO pedig nem fogadja el rekordnak, hozzáteszem, teljes joggal. Valami biztos nem stimmel vele, különben minek a titkolózás.

Nem-nem a régi évkönyvekben Hutákon is volt méréssorozat igaz itt-ott de emlékszem volt. De Tarcal pl 1911-ben is létezett így õ nagyon hosszú múltra tekint vissza. De volt pl Telkibányán, Göncruszkán is mérés ha jól emlékszem. Volt mikor Sárospatak mellett Hidegkút mért, de ezek halvány emlékek utána kéne néznem. Ami tuti Tarcal régi múltra tekint vissza és Sárospatak hisz láthatod az 1876-os rekordokat, jó lenne pl õt is feldolgozni hisz Sárospatak a mai napig mûködik.

Ami régi és sajnos nincs már nálunk Nagymihály, Nagykároly igaz az már Szabolcs lesz és pl Jászó, az is Zemplén része csak odaát van ott is volt régi méréssorozat.

Ja persze Fügöd hisz nálam van egy halom évkönyv is belõle:-) Õ mérte 1940 február 16-án a másodminimumot -34,9 fokot.

Jogos.
Régi ismérv, az igazi lábas hideg esetében tisztán a t850 félrevezet, mert az igazi lábas hideg 925hPa környékén és az alatt közlekedik.

Szerintem Lackó HiroSIMA melletti településre gondolt a Zemplénben, azaz Baskó.

Én pedig az Aranyosi-vgy egyik mellékét, a Hideg-patak völgyét szeretném egyszer megmérni.
Sajnos még mindig csak terv.

"valamit Zemplén zárt részébõl is tudunk állomást"
Melyik településrõl van szó?
(Kerekrobi írta annó, hogy tervben van egy Mogyoróska környéki völgy kimérése is...jó lenne. )

Még valami az izraeli ászai rekordot nem fogatták el?
Ezt:
53.9 Izrael Tirat Tsvi (Tirat Zevi) -220 méter Holt-tenger árok lesz ez. 1942. június 21.

Gratula jó a cikk, de van némi észrevételem,ami biztosan hibás adat benne.
A székesfehérvári 37,5 fok az 1875-ös adat lesz.
Az 1926-os november 2-án mért adat rossz ott már lehûlés volt, így a 25,3 fok biztosan hibás.
A -27,0 fok 1983-ból rossz mivel az az egyik legenyhébb január volt, és akkor is magas hõmérsékleti értékek voltak
Link
De hoztam néhány frisset:
Pl Terény november 30-án -22,4 fok 1925.
1935 feb 12 -28,0 Sõregpsuszta
1907 feb 13: -29,0 Tolmács
1958 feb 14: 21,2 Ásotthalom
1956 feb 17: -29,0 Lenti, talajon -31,2 fok. ( itt megvolt adva talaj érték is)
1966 feb 21: 21,0 Pécs-Dohánygyár
1960 feb 29: 20,5 Pécs
1963 márc 2 -26,0 Lenti
1877 márc 13: -21,3 Bakonybél
1974 márc 21: 28,0 Makó
1974 márc 22: 27,2 Hajdúdorog
1974 márc 23: 28,1 Nyírlugos
1929 ápr 5: -12,0 Galyatetõ
1941 ápr 12: -8,8 Kékestetõ
1950 ápr 22: 32,0 Békéscsaba
1957 jún 11: 37,7 Martonvásár
1905 jún 26: 38,0 Mezõhegyes
1950 júl 4: 39,6 Gyöngyös
1949 aug 19 2,0 Bánhida
1949 aug 21 1,0 Jósvafõ
1905 szept 12 35,0 Bp.-Békásmegyer
1956 szept 20 -2,3 Székesfehérvár
1956 szept 21: -2,2 Lenti
1893 okt 8: 32,6 Nyírbátor
1877 okt 15 -8,5 Bakonybél
1939 okt 18: 28,8 Siklós
1961 okt 19: 27,6 Berettyóújfalu
1961 okt 20: 27,3 Kisvárda
1937 okt 28: 26,3 Tótkomlós
1960 okt 29: 26,3 Harkakötöny
1926 okt 30: 26,7 Ásotthalom
1963 nov 5: 25,1 Pécs-Dohánygyár
1951 nov 12: 22,5 Ásotthalom
1876 nov 12: -16,2 Sárospatak
1876 nov 13: -16,4 Sárospatak
1963 nov 16: 25,5 Harkakötöny
1904 nov 18: -17,0 Tolmács
1874 dec 2: 20,0 Székesfehérvár
1961 dec 5: 18,5 Lengyel
1915 dec 12: 18,2 Nagykanizsa
1963 dec 18: -24,5 Baja-Kertészeti-technikum
1963 dec 19: -24,4 Tiszaörs
1927 dec 21: -26,1 Terény
1963 dec 24: -26,6 Putnok


Szóval látható, hogy kissé át lett írva a rekordlista. És ez jéghegy csúcsa ahogy Váraljamet tanulmányában szerepel. Szóval messze még a vége. Az igazi nagyágyúk pl Szerep, Putnok, Tótkomlós, Mezõhegyes még csak ezek után jönnek, de a hegyeink pl Mátraháza, Bánkút, Galyatetõ, Bakonybél sincs még feldolgozva onnan is lesznek majd érdekes eredmények, valamit Zemplén zárt részébõl is tudunk állomást. Lesz itt még érdekes csemege. Természetesen nekem sincs még minden kész folyamatosan frissítek én is:-)

Ha ez elég volt a -31,9 fokhoz?:-)
Link
Link

Csak ne felejtsük el a hónapban több kemény betörés érkezett és vastag hó alakult ki addigra:
Link
Link

Szóval simán elõfordulhatott. Télen megfelelõ hó mennyiség felett nem nehéz szélsõséges hidegnek lenni.

Egyébként a fõváros belsejében is -16,5 fokot mértek. Pl Szálka is -27,1 fokot hozott Tolnában és tényleg sokféle voltak -20 fok alatti értékek, de a legkeményebb hideg pont a Vasi-zalai környéket érintette.

Türelem, majd pénteken megnézem mi van, úgy emlékszem a hõmérõrõl is van ábra.

Pont azért is írtam, hogy kalkulálták a régi térképeket, ezek szerint rosszul.
Mondjuk nem is csoda.
Van kép esetleg errõl a bádogernyõs árnyékolási technikáról mûszerrel együtt?

Ezek a régi térképek valószínû, hogy nem sok állomásból készültek és az interpoláció olyan amilyen.
Bádogernyõben mértek akkoriban, a mai árnyékolási módokhoz képest +/- néhány tized eltéréssel. A hõmérõ típusáról majd csak pénteken tudok írni (nincs nálam az a könyv, ami az akkori mûszerek leírását tartalmazza).

--------------------------

Egy kis olvasnivaló a szélsõségekrõl: Link

1890 december 29-én ilyen 850-es térkép van kalkulálva Link , tehát -10-12 fokos 850 mellett tudott lenni -28-32 fok?
Milyen mûszerekkel és milyen árnyékolással mértek akkoriban?

Amit tudtam megnéztem azok közül amit írtatok, és így van ahogy írod 1962. 03. 19-én Pátyodon -19.5 fokig csökkent a T. Tehát évet tekintve az idei már csak a második (2013.03.17. Vnamény, -18.2) legkésõbbi legalacsonyabb orsz. absz. Tmin. Ellenben 1961 decemberében volt -20 alatti min is, így egyelõre úgy tûnik, h a szezont tekintve a 2012-13-as szezon az elsõ helyen van abban a tekintetben, h ilyen késõi legalacsonyabb Tmin még nem volt, mint a múlt télen.

Igen tisztába vagyok vele. Rendkívül erõs volt azokban az években a kontinentális hatás. Sok igen forró és sok-sok kemény hideg idõszak azokból az évekbõl származik. Nem hiába neveztem el extra vagy erõs kontinentális korszaknak.

"A leghidegebb fogcsikorgató december a 1879-es volt a fõvárosban -10,8 fokos középpel."

Sõt, ez is 1879-ben volt:
Link
Link

Ej, micsoda évek voltak régen! Ezt nevezem IDÕJÁRÁSNAK. Ehhez képest a jelenkori idõjárás szelíd bárány.

A két lista különbségeit emelném ki:

Ugyan nem vagyunk nagyon messze egymástól, ám 1975 nálam 21,6, 1983 pedig 17,3 mm-t hozott.

Köszönjük, böngésszük!

Nekem ugyan -sajnos- nincs ilyen hosszú adatsorom, ám érdekes, hogy nálam 1971-ben lényegesen több, 22,0 mm csapadék volt.

Legcsapadékosabb december Siófokon 120,8 mm-rel 1952, nem sokkal mögötte 1995, ekkor 120,3 mm csapadék volt.

Hoztam némi érdességeket, csokrot az elmúlt kb 230 év december hónapjaiból:-)

Kezdjük tehát:-)
A fõvárosban a 1780 óta legenyhébb december az 1825-ös volt 4,8 fokos középpel. Nagyon érdekes, hogy az elsõ 10 legenyhébb decemberei között 5 volt az 1800-as és 5 volt az 1900-as években. Az elmúlt 20 év legenyhébb decembere a 2008-as volt 3,0 fokkal ami csak a 19. rangsorban.

A leghidegebb fogcsikorgató december a 1879-es volt a fõvárosban -10,8 fokos középpel.
Az elmúlt 20 év leghidegebb december a 2001-es volt -4,3 fokos középpel. Ez a leghidegebbek rangsorában a 15. volt. 1900 kezdve pedig csak az 1963-as, 1933-as és az 1902-es volt a hidegebb, tehát a -4 fok alatti december igen ritka madár a mi éghajlatunkon. Természetesen ezt a fõvársora értem.

A legenyhébb 10 éves átlag az 1910-es években volt 1,62 fokkal. A leghidegebb pedig köszönhetõ a -10,8 foknak az 1870-es években volt -2,37 fokkal. A 233 éves adatsor alapján a fõvárosban decemberek átlaga -0,1 foknak adódott. Természetesen a régi adatokat kivéve mert kell korrekciózni ( itt nincs direkt) így az átlag ami már megbízhatónak mondható 0,4 fok.

A leghosszabb fagymentes sorozat mikor minden december 0,0 fok felett zárt az 1953 és 1960 között volt ez 9 év. De 8 év volt 1909 és 1916 között is. Valamint 1909 és 1921 között mindössze 1 év volt mikor a középhõmérséklete fagypont alatt alakult ez 1917-es év volt tehát 12 évben nem volt fagypont alatti december hónap. Természetesen a 10-es és a 70-es években voltak a legenyhébb egymást követõ decemberek valamit felzárkózik 1823-1824-1825-1826-os évek melyek szintén nagyon enyhe decembereket hoztak. Zonális évek ezek döntõen, látszik is rajtuk.

Térjünk rá a leghosszabb fagyos sorozatra. Érdekes itt csak két alkalommal 5 évet találtam az elsõ a már említett 1875 és 1879 közötti 5 év, igaz ebben az évtizedben sok hideg december fordult elõ és csak az 1872-es és 1874-es év zárt pozítv középpel, ezek voltak hazánk leghidegebb decemberei.
A másik a 1936 és 1940 közötti idõszak itt is 5 egymást követõ év volt negatív közepû hónap.

A legmagasabb adatot amit találtam az 1989-es év vitte 22,0 fok Marcali pont a mai napon, de itt 3 napon voltunk 20 fok felett az országban. Volt még 1872-ben 2009-ben is 20 fok feletti érték.
A leghidegebb adatok érdekesek mert nagy országunk területén pl 1902-ben mértek -33 fokot is. Itt nagyon nehéz volt találni adatokat egyrészt sok fõterminus mérés miatt ami a téli idõszakban nagyon fals, másrészt a fel nem dolgozott fagyzugok miatt is pl Terény és társai miatt is.
De ami tudunk a mostani ország területérõl pl -29,0 fok Terény december 5-én ezt 1925-ben mérték, valamit 1927-ben -29,0 fok Mezõhegyes ezt december 22-én rögzítették. Itt volt Zabar -28,3 fokkal 2002 december 26-án. December 29-én -28,2 fokot mértek 1890-bõl Zalaegerszegen itt a krónikák beszámolnak a nyugati országrészrõl pl Döbör, Lenti térségébõl -30, -32 fokokról is a sajnos pontos adat még nincs.

Csapadék a legszárazabb december a fõvárosban 1971-es volt ekkor 1 mm hullott mindösszesen. A legcsapadékosabb december az 1887-es volt 122 mm hullott. Itt a krónikák írnak több mint 1 méter hóról is fõként a hegyeinkben valószínû, hogy ez volt a leghavasabb december valamint a 2005-ös is szép címre pályázik ekkor is 50-60 cm hó hullott Bakony és magasabb hegyeinkben.

A szélrekord Kab-hegy tarja 2010 december 9-én mikor 47,7 m/s-os maximális széllökést mértek.

Jó szórakozást hozzá:-)

De azért jól néz ki, ma is lement -4 fok alá és a téli nap is kipipálva! Link

Nem jövök:-) Itt vagyok:-)
Semmi érdemlegeset nem tudok hozzáadni, annyit, hogy felosztottam a klímánkat 4 felé, illetve az elmúlt nagyjából 230 évet, és többnyire az jött ki, hogy a tényleg volt kiegyensúlyozott és a mostanira hasonló korszakunk. Nincs új a nap alatt, hogy mit a hoz a jövõ majd kiderül:-)

Váraljamet:
Nálam is többnyire fagyos napok sorozata van, igazából nov 25 óta 2 fagymentes napom volt mindössze. De csak ilyen gynege kis fagyoskák, jól néz ki a statisztikába de nem ér semmit sem, inkább lenne jó zonális áramlás:-)

Ide is beteszem a met társalgó mellett:
Képes beszámoló szombatról, a Kékesrõl.
Kilátás a déli sípályáról a hidegvánkos tetejére: Link
Galya-sziget: Link
Az utolsó napsugarak: Link Link Link
Nagyon érdekes árokszerû bemélyedés a felhõrétegben: Link Csak feltételezem, hogy a Gyöngyös feletti Sár-hegy domborzata "megzavarta" a ködöt.
Ez viszont egyértelmûen a visontai hõerõmû mûve: Link
Kis légköroptika, azaz földárnyék: Link Link
Magas- és Alacsony-Tátra. Link Link Számomra elképesztõ, hogy 140 km távolságból ennyire látszik a Lomnicin lévõ állomás fénye... Nem elõször látom a Tátrát a Kékesrõl, de ez döbbenetes.
Búcsú: Link
Elnézést a hosszért, de ha itt a hidegpárna, akkor nekem irány a Kékes. Ha tehetitek, Ti is menjetek föl, mert mindent megér a látvány. Sajnos tegnapra elborította a csúcsot is a "vánkos", nekünk még szerencsénk volt.

Nem kell bíztatni vagy hívni, szerintem jön magától is!
De legalább tanulunk tõle, ugyhogy jöjjön csak!

Te jössz, Laci