Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Viszont az épület melletti mûszerkertben sem lenne jó a csapadékmérõ, mert nem jó a kitettség, takar az épület. Sehol sem jó.

A szél viszont jóval erõsebb odafenn, ez akár nagy hibát is okozhat a csapadékmérésben szerintem.
Csapadékmérõ szerintem tökmindegy, hogy 1 vagy 41 m-en van elhelyezve
Ha olyan magasan van egy olyan pont, amire a 45°-os szögben garantáltan nincs semmi akadály, akkor az elhelyezés jó... Szelet pedig városban is mérni kell, ha az épületek árnyékában tesszük, sokkal nagyobb hib át követünk el...


Köszi ezt is. Ilyen szegény lenne az Ukrán kormány?
Az állomások adatai még jó fognak jönni.

Az állomások adatai még jó fognak jönni.

Na igen, a szélmérõ még jobb példa a csapadékmérõnél.
Így aztán olyan laza 141 km/h-s lökések döngetnek ott, mint tavaly március 1-én...
Így aztán olyan laza 141 km/h-s lökések döngetnek ott, mint tavaly március 1-én...

Még egy oldal: Link
Radart is sem látok, de néhány érdekességet igen.
Radart is sem látok, de néhány érdekességet igen.
Nos...öööö...igen, a mi állomásunk finoman fogalmazva nem éppen a legszabályosabban van elhelyezve.
(Csapadékmérõ pl. 42 méter magasan.)
Mindegy, csak valahol 400-500 méter magasan legyen. 1999. december 31-ig a Széchenyi-hegyen volt, a TV-toronyban. Nagyon jól jönne télen pl. hidegpárnás idõben, vagy olyankor, mikor ott megmaradó hó van, a városban pedig nincs.

Mindegy, csak valahol 400-500 méter magasan legyen. 1999. december 31-ig a Széchenyi-hegyen volt, a TV-toronyban. Nagyon jól jönne télen pl. hidegpárnás idõben, vagy olyankor, mikor ott megmaradó hó van, a városban pedig nincs.
A szélmérõrõl nem is beszélve, ami hét emelet magasan van, így nem csoda, hogy mindig ott mérik a legerõsebb szeleket

Mondjuk azért budapesti létemre elég ciki, hogy megtekinteni még nem sikerült

ELTE-t ismerem néha szoktam arra menni, de azt hittem, hogy azt csak az ELTE-seké, és amolyan oktató állomás. Ott azért szép széles díszburkolat van, érdekes fekvése van. Ott a Duna, de azért jó sok aszfalt van mellette, és az Északi épület is szépen árnyékol.
Hegyvidéki állomás hol lenne jó? HHH, János hegy, Szécshényi hegy? Vagy mindegy, csak valahol a budai hegyekben?
Hegyvidéki állomás hol lenne jó? HHH, János hegy, Szécshényi hegy? Vagy mindegy, csak valahol a budai hegyekben?
A felsoroltakon kívül még az ELTE lágymányosi állomása.
Azaz 2 darab külterületi, és 2 darab városklíma-állomás van, ezek közül Lõrinc és a Belváros MILOS, Újpest és Lágymányos QLC.
Sajnos hegyvidéki jelenleg nincs, pedig az nagyon kéne még ide Budapestre...
Azaz 2 darab külterületi, és 2 darab városklíma-állomás van, ezek közül Lõrinc és a Belváros MILOS, Újpest és Lágymányos QLC.
Sajnos hegyvidéki jelenleg nincs, pedig az nagyon kéne még ide Budapestre...
Köszi, én eddig azt hittem, hogy Kitaibel Pál utcában és a Gilice téren van csak állomás. Hány állomás van Bp-n?
A Csatornázási Mûvek területén (pontos címet sajnos nem tudok most).
Egyébként 2001. április 28. óta van mûködésben az állomás.
Az ottani hõingás általában nagyobb a lõrincinél - ha minden más körülmény (felhõzet, szél stb.) azonos, akkor ott jellemzõen alacsonyabb pár tizeddel a minimum, és magasabb pár tizeddel a maximum. Ennek okát nem tudom, vagy a talaj, vagy pedig az, hogy jobban "külterületi" állomásról van szó, mint a Gilice tér esetében.
Érdekességképpen: nem ez az elsõ állomás a meteorológiai mérések történetében Újpesten, a Káposztásmegyeri Vízmû területén 1900 és 2006 között már folytattak méréseket.
Egyébként 2001. április 28. óta van mûködésben az állomás.
Az ottani hõingás általában nagyobb a lõrincinél - ha minden más körülmény (felhõzet, szél stb.) azonos, akkor ott jellemzõen alacsonyabb pár tizeddel a minimum, és magasabb pár tizeddel a maximum. Ennek okát nem tudom, vagy a talaj, vagy pedig az, hogy jobban "külterületi" állomásról van szó, mint a Gilice tér esetében.
Érdekességképpen: nem ez az elsõ állomás a meteorológiai mérések történetében Újpesten, a Káposztásmegyeri Vízmû területén 1900 és 2006 között már folytattak méréseket.

A napokban többször szerepelt az indexen, hogy Újpesten megdõlt a melegrekord.
Hol van ott meteorológiai állomás?
Hol van ott meteorológiai állomás?
Nemrégiben sok szó esett róla, de most még egyszer megkérdezném: az éghajlati küszöbnapokat akkor tehát valóban a kerekítések alapján számítjuk, és nem pedig a tizedre pontos értékek alapján?
Azaz nyári nap 24,6 °C-tól van, és nem pedig 25 °C-tól stb.?
És vajon az OMSZ havi, éves stb, jelentéseiben, és persze a sokéves feldolgozásokat illetõen is ennek megfelelõen szerepelnek a dolgok? (Bár talán ezzel kapcsolatban az Éghajlati Osztályról tudna valaki pontos válasszal szolgálni.)
Azaz nyári nap 24,6 °C-tól van, és nem pedig 25 °C-tól stb.?
És vajon az OMSZ havi, éves stb, jelentéseiben, és persze a sokéves feldolgozásokat illetõen is ennek megfelelõen szerepelnek a dolgok? (Bár talán ezzel kapcsolatban az Éghajlati Osztályról tudna valaki pontos válasszal szolgálni.)
Igen, a Cu2 a fontosabb, ha mindkettõ van.
Szerintem egybeszámolják, mivel csak a legmagasabb kódszám megadására van lehetõség, a kiegészítõ felhõcsoportban már csak Cumulust lehet adni.
Itt is volt gondolom humilis is:
AAXX 10121 12843 31875 31702 10245 20026 39979 40140 58017 70300 82 2 02 333 82 8 56 =
Sajnos nincs nálam a könyv, amiben ez talán benne van, bár fejbõl illene az ilyet tudnom.
Szerintem egybeszámolják, mivel csak a legmagasabb kódszám megadására van lehetõség, a kiegészítõ felhõcsoportban már csak Cumulust lehet adni.
Itt is volt gondolom humilis is:
AAXX 10121 12843 31875 31702 10245 20026 39979 40140 58017 70300 82 2 02 333 82 8 56 =
Sajnos nincs nálam a könyv, amiben ez talán benne van, bár fejbõl illene az ilyet tudnom.

A radiációs minimum mérésrõl lenne egy-két kérdésem!
Már régóta foglalkoztat a téma, mert több esetben is nem láttam a mért radiációs minimum és az adott érték növényekre gyakorolt hatását!
Múlt tavasszal -3-4 fok volt 2 méteren, és a magnolia virágai a talajra lógva sem voltak sérülve, fagykár rajtuk egyáltalán nem látszott! Annak ellenére, hogy a -3-4 fokos 2 méteres hõmérséklet -6-7 fokos radiációs minimumot sejtet, amit a magnolia virága már nem bír ki épen! Több helyen is megnéztem az adott éjszaka után, és sértetlenek voltak!
Ugyanez a fügénél is jelentkezik, ha egy fagyzugban lévõ füge -12 fokos érték mellett múlt éven nem sérült, akkor, mivel a rad.min ennél alacsonyabb kellett hogy legyen, a talajra lógó ágak a -15-16 fok körüli érték mellett el kellett volna, hogy fagyjanak!
De nem így történt!
Sõt!
Kanizsán a mostani télen -16 fokos T min volt!
Muraszemenye település egy kicsivel jobb fekvésû udvarán, a Mura folyó szintjéhez közel, lehetett -13, gyenge -14 fokos minimum!
A füge épen maradt, és ugyanúgy épek a kis túlzással talajon fekvõ ágai is Link Link Link Link
Látható, sík terepen vagyunk, a háttérben dombok magasodnak Link Link
Egy radiációs minimum mérõ itt -16-18 fokot mért volna talajon körülbelül, és a -16-18 fok elpusztítja a fügét, fõleg ez egy elég fagyérzékeny fajta, de még igy sem görbült a haja szála sem!
A debreceni állomásnál gyakran látok olyat, hogy a radiációs minimum a 2 méteres T-hez képest 6-8 fokkal, sõt, volt rá példa, hogy 8-10 fokkal is alacsonyabb volt!
Szóval ennél a radiációs minimum mérésnél valami nem stimmel!
Mert ha tényleg azok a hõmérsékleti különbségek vannak, mint amit mérnek, akkor az adott értékek mellett kellene jelentkezni a fagykároknak!
Mivel nem így történt, valami hibádzik szerintem a a 2 méteres és a radiációs minimum mérésnél lévõ különbségek terén!
A megoldásra ma jöttem rá, legalábbis szerintem ez lehet az oka!
És a radiációs, talajmenti fagy fontos eleme a mezõgazdaságnak, a vetési idõnél, a zöldségtermesztésnél is, a mért átlagokkal számolnak is a termelõk és a szakmák!
Amit szerintem nem vettek figyelembe a szakemberek, hogy a 2 méteren mért éjszakai hõmérsékletet hõmérõházban mérik, míg a radiációs minimum mérõ teljesen meztelen, szabadon lévõ higanyos hõmérõ volt Link
Ez okozhatja a nagy eltérést, ugyanis amióta az automata mérõk vannak, ott árnyékolt radiációs minimum mérõt használnak Link (MacGyver képe), óriási különbség van a két radiációs minimum mérõ közötti értékebn, akár 3-5 fok is elõfordul, természetesen a szabadon lévõ higanyos mérõ mér jóval hidegebbet, és olyan is elõfordul, hogy derült éjszaka ellenére is alig van különbség a 2 méteres mérõ és az árnyékolt radiációs mérõ minimuma között!
Az, hogy a 2 méteres mérés és a talaj feletti mérés között nem lehet a mérések által látot nagy különbség, azt az is indokolhatja, hogy hiába van a kisugárzási inverzió szerint, derült éjszakán a magasabb légréteg felõl a talaj felé közeledve alacsonyabb érték, ha 60-80 méteres fagylefolyással, 60-80 méteres szakaszon produkálunk 7-8 fokos különbséget, akkor a 2 méteres és a talaj feletti, magyarán 2 méteres szakaszon aránytalanul nagy lenne ugyanekkora eltérés a minimum értékekben!
Talán ez lehet az oka annak, hogy a talajszinten fekvõ növény sem kap olyan sokkal nagyobb hideget, mint a 2 méteres szinten lévõ része, ezáltal nem károsodik olyan mértékben, mint amit a mért értékek alapján elvárnánk!
Nem tudom kinek mi a véleménye, de ha ez így van, akkor a talajmenti fagy fogalmát át kell értékelni!
Már régóta foglalkoztat a téma, mert több esetben is nem láttam a mért radiációs minimum és az adott érték növényekre gyakorolt hatását!
Múlt tavasszal -3-4 fok volt 2 méteren, és a magnolia virágai a talajra lógva sem voltak sérülve, fagykár rajtuk egyáltalán nem látszott! Annak ellenére, hogy a -3-4 fokos 2 méteres hõmérséklet -6-7 fokos radiációs minimumot sejtet, amit a magnolia virága már nem bír ki épen! Több helyen is megnéztem az adott éjszaka után, és sértetlenek voltak!
Ugyanez a fügénél is jelentkezik, ha egy fagyzugban lévõ füge -12 fokos érték mellett múlt éven nem sérült, akkor, mivel a rad.min ennél alacsonyabb kellett hogy legyen, a talajra lógó ágak a -15-16 fok körüli érték mellett el kellett volna, hogy fagyjanak!
De nem így történt!
Sõt!
Kanizsán a mostani télen -16 fokos T min volt!
Muraszemenye település egy kicsivel jobb fekvésû udvarán, a Mura folyó szintjéhez közel, lehetett -13, gyenge -14 fokos minimum!
A füge épen maradt, és ugyanúgy épek a kis túlzással talajon fekvõ ágai is Link Link Link Link
Látható, sík terepen vagyunk, a háttérben dombok magasodnak Link Link
Egy radiációs minimum mérõ itt -16-18 fokot mért volna talajon körülbelül, és a -16-18 fok elpusztítja a fügét, fõleg ez egy elég fagyérzékeny fajta, de még igy sem görbült a haja szála sem!
A debreceni állomásnál gyakran látok olyat, hogy a radiációs minimum a 2 méteres T-hez képest 6-8 fokkal, sõt, volt rá példa, hogy 8-10 fokkal is alacsonyabb volt!
Szóval ennél a radiációs minimum mérésnél valami nem stimmel!
Mert ha tényleg azok a hõmérsékleti különbségek vannak, mint amit mérnek, akkor az adott értékek mellett kellene jelentkezni a fagykároknak!
Mivel nem így történt, valami hibádzik szerintem a a 2 méteres és a radiációs minimum mérésnél lévõ különbségek terén!
A megoldásra ma jöttem rá, legalábbis szerintem ez lehet az oka!
És a radiációs, talajmenti fagy fontos eleme a mezõgazdaságnak, a vetési idõnél, a zöldségtermesztésnél is, a mért átlagokkal számolnak is a termelõk és a szakmák!
Amit szerintem nem vettek figyelembe a szakemberek, hogy a 2 méteren mért éjszakai hõmérsékletet hõmérõházban mérik, míg a radiációs minimum mérõ teljesen meztelen, szabadon lévõ higanyos hõmérõ volt Link
Ez okozhatja a nagy eltérést, ugyanis amióta az automata mérõk vannak, ott árnyékolt radiációs minimum mérõt használnak Link (MacGyver képe), óriási különbség van a két radiációs minimum mérõ közötti értékebn, akár 3-5 fok is elõfordul, természetesen a szabadon lévõ higanyos mérõ mér jóval hidegebbet, és olyan is elõfordul, hogy derült éjszaka ellenére is alig van különbség a 2 méteres mérõ és az árnyékolt radiációs mérõ minimuma között!
Az, hogy a 2 méteres mérés és a talaj feletti mérés között nem lehet a mérések által látot nagy különbség, azt az is indokolhatja, hogy hiába van a kisugárzási inverzió szerint, derült éjszakán a magasabb légréteg felõl a talaj felé közeledve alacsonyabb érték, ha 60-80 méteres fagylefolyással, 60-80 méteres szakaszon produkálunk 7-8 fokos különbséget, akkor a 2 méteres és a talaj feletti, magyarán 2 méteres szakaszon aránytalanul nagy lenne ugyanekkora eltérés a minimum értékekben!
Talán ez lehet az oka annak, hogy a talajszinten fekvõ növény sem kap olyan sokkal nagyobb hideget, mint a 2 méteres szinten lévõ része, ezáltal nem károsodik olyan mértékben, mint amit a mért értékek alapján elvárnánk!
Nem tudom kinek mi a véleménye, de ha ez így van, akkor a talajmenti fagy fogalmát át kell értékelni!
Sziasztok! Meg szeretném kérdezni, hol tudom megnézni, a különbözõ idõjárási elemek, szinoptikus kódjait. Ha irodalmat tudtok ajánlani, azt is megköszönném.

Sziasztok! Ajkáról keresnék olyan embert, aki elvállalná a szolgálat részére a csapadékmérést, ugyanis április 01-tõl a régi észlelõ felmondta.
... a térképen jól látható izosnow vonalak mentén ...
Nagyon érdekes lenne.

Nagyon érdekes lenne.

Hogy mik nem jutnak eszedbe?!
(És az azonos hóvastagságú állomásokat összekötõ vonalakat?
)

(És az azonos hóvastagságú állomásokat összekötõ vonalakat?

Egyik nap a cseh Európa-szinoptérképre is volt egy ilyen front berajzolva, hogy nem a teknõben volt. Mondjuk csodálkoztam is rajta. Igazából nem tudom, melyik az "erõsebb érv".


Én a szélirányok miatt az 1. verzióra szavaznék. De ez nem biztos, én se nagyon merem rárajzolni a frontokat a térképeimre

Az állomásszintibõl.
Gondolj csak bele: ilyen módon azokon az állomásokon, ahol a tengerszintre való redukciót már nem lehet elvégezni a nagy magasság miatt, attól még tendenciát lehet közölni.
És ez fontos, hiszen ugye a légköri folyamatok szempontjából soha nem a konkrét légnyomás-érték az, ami igazán lényeges, hanem a változás nagysága és jellege.
Gondolj csak bele: ilyen módon azokon az állomásokon, ahol a tengerszintre való redukciót már nem lehet elvégezni a nagy magasság miatt, attól még tendenciát lehet közölni.
És ez fontos, hiszen ugye a légköri folyamatok szempontjából soha nem a konkrét légnyomás-érték az, ami igazán lényeges, hanem a változás nagysága és jellege.
A légnyomás tendenciát (3 órás) valóban az állomásszinti légnyomásértékekbõl számolják? Nem a tengerszintibõl?
Egy példa: Ma 9 UTC-kor Lõrincen a tengerszinti légnyomás 1009,0 hPa volt , 12UTC-kor 1008,4 --> -0,6 -->Gyengén süllyed, ehelyett, alig süllyed??? mert állomásszinten meg 991,6 ill 991,2 hPa volt --> -0,4
Egy példa: Ma 9 UTC-kor Lõrincen a tengerszinti légnyomás 1009,0 hPa volt , 12UTC-kor 1008,4 --> -0,6 -->Gyengén süllyed, ehelyett, alig süllyed??? mert állomásszinten meg 991,6 ill 991,2 hPa volt --> -0,4
Megcsináltam a szélhûtés Excel képletét, íme:
=HA(ÉS(A24,
;13,12+0,6215*A2-11,37*HATVÁNY(B2;0,16)+0,3965*HATVÁNY(B2;0,16)*A2;A2)
A2 a hõmérséklet °C-ban, B2 pedig a szélsebesség km/h-ban.
Ez az újabb formula, viszont a WS a régivel számol, ezért elkészítettem azt is:
=HA(ÉS(A71,3);33-(10,45+10*GYÖK(D7)-D7)*(33-A7)/22,04;A7)
D7 a szélsebesség m/s-ban, A7 a hõmérséklet °C-ban. Néhány tized eltérés azonban itt is elõfordul a WS-hez képest.
=HA(ÉS(A24,


A2 a hõmérséklet °C-ban, B2 pedig a szélsebesség km/h-ban.
Ez az újabb formula, viszont a WS a régivel számol, ezért elkészítettem azt is:
=HA(ÉS(A71,3);33-(10,45+10*GYÖK(D7)-D7)*(33-A7)/22,04;A7)
D7 a szélsebesség m/s-ban, A7 a hõmérséklet °C-ban. Néhány tized eltérés azonban itt is elõfordul a WS-hez képest.
Igen tudom!
De így még érdekesebb!
Meg szerintem szakmaibb egy kicsit!?



Köszi Szomszédok!
Csak most kaptam a szülinapomra egy ws1600 és most végeztem a végleges beállításokkal, és egy két dolog nem volt egyértrelmû!
Mégegyszer THX!



Nézd meg itt: Link
Amúgy 3 m/s ,az 10.8 km/h ,tehát gyenge szél. A váltószám 3.6.
Szerk.:közben másik szomszédunk is besegített.
Amúgy 3 m/s ,az 10.8 km/h ,tehát gyenge szél. A váltószám 3.6.
Szerk.:közben másik szomszédunk is besegített.

