Agrometeorológia
Az elmúlt években júniusban mindig keresztül utaztam a délnyugati országrészen és meglepõdve tapasztaltam, hogy mennyivel kisebb a kukorica nálatok pl. a jászberényi, füzesabonyi térséghez képest is - fele, harmada a késõi vetés miatt.
Esetleg a zalai gazdák az április végi, május eleji fagyoktól tartanak a dimbes-dombos részeken?
Esetleg a zalai gazdák az április végi, május eleji fagyoktól tartanak a dimbes-dombos részeken?
Itt Zala megyében a kukoricát rendre késõbb vetik, mint másfelé, mert a gazdálkodók úgy tudják, hogy itt hûvös a klíma, hideg a talaj, ezért késõbb kell vetni.
Közben aki nem volt jó földrajzból, és ezt nem tudja, a kertjébe vet kukoricát elõbb, annak már térdig ér a kukoricája, mikor a gazdálkodóké kikel.
Lenti környékén van egy vállalkozó, aki szerintem tegnapelõtt vethette el, neki mindig elképesztõen késõn kel ki.
Ráadásul a csavar itt jön a dologba, ugyanis a késõn vetõk járnak az ország más részein, és látják, hogy nálunk még milyen kicsi a kukorica, bezzeg az alföldön és az ország más tájain meg már milyen nagy!
Ezzel a saját maguk által generált, a késõn vetés miatt kialakult eltéréssel igazolják a saját hülyeségüket.
Évek óta van egy sormási vállalkozó, aki rájött valahogyan hogy hamarabb kell vetni, neki mindig nagyobb kukoricája van mint másoknak.
Egyszer úgy begurultam, hogy egy Lenti melletti ismerõsömnek aki 100-130 hektáron gazdálkodik, vittem neki egy méteres kukorica tövet Sormásról, meg egyet Becsehelyrõl, hogy tessék, ha elõbb elvetné, neki is ekkora lenne, nem fele vagy harmad akkora.
Jött a reakció, hogy persze mert Kanizsa felé meg arrafelé jobb a talaj meg melegebb van már.
És mondom akkor hogyan lehet hogy a többi növény amit nem vetnek ugyanakkor érik, virágzik a két helyen??
Na itt elfogyott a tudomány, most elvetett idõben!
A késõi vetés ugye azért rossz, mert hiába nõ meg a megfelelõ méretre, a kukorica minõsége nem lesz megfelelõ, nem tud rövidebb idõ alatt ugyanolyan csöveket fejleszteni mint több idõ alatt.
Ha meg nem adja le rendesen a vizet õsszel, akkor a szárítási költségek megnõnek.
Emiatt próbálják minél tovább a száron tartani a termést, az meg azzal a kockázattal jár, hogy bejön õsszel egy esõs idõ és rá sem lehet menni a földre aratni.
Illetve amikor a nyári szárazság beüt, mit például most, akkor a korábban elvetett kukoricák gyökere már leér oda ahol még akad nedvesség és nõ mint a bolond, miközben a késõbb vetett a porban van és visszaesik.
Tehát jobb elõbb vetni mint késõbb.
Közben aki nem volt jó földrajzból, és ezt nem tudja, a kertjébe vet kukoricát elõbb, annak már térdig ér a kukoricája, mikor a gazdálkodóké kikel.
Lenti környékén van egy vállalkozó, aki szerintem tegnapelõtt vethette el, neki mindig elképesztõen késõn kel ki.
Ráadásul a csavar itt jön a dologba, ugyanis a késõn vetõk járnak az ország más részein, és látják, hogy nálunk még milyen kicsi a kukorica, bezzeg az alföldön és az ország más tájain meg már milyen nagy!
Ezzel a saját maguk által generált, a késõn vetés miatt kialakult eltéréssel igazolják a saját hülyeségüket.
Évek óta van egy sormási vállalkozó, aki rájött valahogyan hogy hamarabb kell vetni, neki mindig nagyobb kukoricája van mint másoknak.
Egyszer úgy begurultam, hogy egy Lenti melletti ismerõsömnek aki 100-130 hektáron gazdálkodik, vittem neki egy méteres kukorica tövet Sormásról, meg egyet Becsehelyrõl, hogy tessék, ha elõbb elvetné, neki is ekkora lenne, nem fele vagy harmad akkora.
Jött a reakció, hogy persze mert Kanizsa felé meg arrafelé jobb a talaj meg melegebb van már.
És mondom akkor hogyan lehet hogy a többi növény amit nem vetnek ugyanakkor érik, virágzik a két helyen??
Na itt elfogyott a tudomány, most elvetett idõben!
A késõi vetés ugye azért rossz, mert hiába nõ meg a megfelelõ méretre, a kukorica minõsége nem lesz megfelelõ, nem tud rövidebb idõ alatt ugyanolyan csöveket fejleszteni mint több idõ alatt.
Ha meg nem adja le rendesen a vizet õsszel, akkor a szárítási költségek megnõnek.
Emiatt próbálják minél tovább a száron tartani a termést, az meg azzal a kockázattal jár, hogy bejön õsszel egy esõs idõ és rá sem lehet menni a földre aratni.
Illetve amikor a nyári szárazság beüt, mit például most, akkor a korábban elvetett kukoricák gyökere már leér oda ahol még akad nedvesség és nõ mint a bolond, miközben a késõbb vetett a porban van és visszaesik.
Tehát jobb elõbb vetni mint késõbb.
Ez a természetes. Ha nem száradna el, akkor hogyan lehetne a csöveket letörni?
Nem csak azt, hanem a harmatot is! 
Az is szépen megcsorog a levélen, és benedvesíti alatta a földet.
Az is szépen megcsorog a levélen, és benedvesíti alatta a földet. 
A kukorica egy nagyon okos növény.
A mostani igen száraz idõszakban, amikor csak néhány tized mm csapadék hullik, a levelek még ezt a kevés csapadékot is szépen összegyûjtik és levezetik a szár mentén a növény gyökeréhez.
Néha elmerengek azon, hogy milyen csodák vannak a természetben.
A mostani igen száraz idõszakban, amikor csak néhány tized mm csapadék hullik, a levelek még ezt a kevés csapadékot is szépen összegyûjtik és levezetik a szár mentén a növény gyökeréhez.
Néha elmerengek azon, hogy milyen csodák vannak a természetben.
Ma meggy szüret volt 1 személyben 2 fáról.
Hát mit ne mondjak, eléggé széthúzott az érés. Sárguló-pirosodó fázisban még sem permeteztem a vég lezáróval, meg is látszik sajnos.
Van pár gomba által (szürke rothadás, vagy monília) ami sok bogyót, kb: 10% megtámadott. Újdonsült károkozók pedig a fára mászó hangyák! Megszúrják a meggy kocsánya melletti rést, és szívogatják, rágják.
Jövõre sajnos erõsebb koncentrációt, és odafigyelést kell alkalmaznom.
Az érdi bõtermõ meggyemet érte valami átok, mert nagyon apró termést hozott, majdhogy cigánymeggy kategória. A mag aránylag kicsi, de zamatban elfogadható, enyhén édeskés. A mellette lévõ új klón a Malanga emléke fajta is közepesen hozott, de mégsem marad a fán, ahogy írták, mert hajlamos a potyogásra, - ahogy szedtem - . Na a vége az, hogy kellett volna egy Dithános védõ permet még az érés elõtt.. 
Hát mit ne mondjak, eléggé széthúzott az érés. Sárguló-pirosodó fázisban még sem permeteztem a vég lezáróval, meg is látszik sajnos.
Van pár gomba által (szürke rothadás, vagy monília) ami sok bogyót, kb: 10% megtámadott. Újdonsült károkozók pedig a fára mászó hangyák! Megszúrják a meggy kocsánya melletti rést, és szívogatják, rágják.
Jövõre sajnos erõsebb koncentrációt, és odafigyelést kell alkalmaznom.
Az érdi bõtermõ meggyemet érte valami átok, mert nagyon apró termést hozott, majdhogy cigánymeggy kategória. A mag aránylag kicsi, de zamatban elfogadható, enyhén édeskés. A mellette lévõ új klón a Malanga emléke fajta is közepesen hozott, de mégsem marad a fán, ahogy írták, mert hajlamos a potyogásra, - ahogy szedtem - . Na a vége az, hogy kellett volna egy Dithános védõ permet még az érés elõtt..
Hú, de szép!
Nálam sajnos minden virágot eldobált a kis fám, no majd jövõre.
Nálam sajnos minden virágot eldobált a kis fám, no majd jövõre.
Semmit. Össze kell szedni õket vékony kesztyûvel és elnyomni. Vegyszerezés már kizárt.
Beindult a szemét vándorpoloska had. Már szívogatják a málnát, ami éppen csak kezd érni. Ezekkel mit lehet kezdeni??? 
Szeke, és Hófúvás; szép összeállítás ezen gyümölcsök, érdemes velük törõdni. Meggy-cseresznye-szilva-barack és dió-birs. Ha egyszer is rászán az ember kora tavaszi ágrendezést, és legalább egy rezes permetet, majd a meggy-cseresznyénél-szilvánál virágzáskor egy monília ellenes bevetést, máris megvédte a fele termést az ember. Érés elõtt, sárguló bogyóknál meg egy rovarölõs+ gombaellenes hadjárattal vége is a beavatkozásnak, csak szüretelni kell.
Na és ehhez nem kell sok vegyszer. Én a pár fáimhoz csak olyan 10 l/zacskós porokat használok, ami nem tesz ki 2-3 ezer forintot, és így megéri. Persze figyelni kell az idõjárást, pont akkor és nem holnap kell elszórni, hogy minél jobban hasznosuljon, az esõ ne mossa le 5 órán belül.
A legolcsóbb szerek is hasznosak, csak kapjon valamit a fa.
Na és ehhez nem kell sok vegyszer. Én a pár fáimhoz csak olyan 10 l/zacskós porokat használok, ami nem tesz ki 2-3 ezer forintot, és így megéri. Persze figyelni kell az idõjárást, pont akkor és nem holnap kell elszórni, hogy minél jobban hasznosuljon, az esõ ne mossa le 5 órán belül.
A legolcsóbb szerek is hasznosak, csak kapjon valamit a fa.
Nálunk 1 idõsebb cserkófa van, az olyan 35-40 éves, és 2-3 fiatal, ami még nem fordult termõre. Van egy kajszibarack is, ami ritkán terem. Tavasszal nyestem ki két kivadult szilvát, van egy cigánymeggy, meg 3 sarjról hajtott, de finom gyümölcsû rendes meggy. Õsszel ültetem földbe egy rezisztens fáról hajtatott szilva csemetéket. Ez a fajta július közepén már mézédes termést hoz és rendes szilva alakja van a gyümölcsöknek. Van egy 15 éves birsalmafa is.
Szeretni szereti, csak ledobalhatja a termest tole.
Amit eddig nem dobott le, azt mar nagyreszt nem fogja.
Milyen fajta, van rola keped?
Amit eddig nem dobott le, azt mar nagyreszt nem fogja.
Milyen fajta, van rola keped?
Próbáld meg valamelyik (nem feltétlen gyümölcstermesztõ) nagy területen gazdálkodó ismerõsöddel felvenni a kapcsolatot! Egész más áron szerzik be a vegyszereket, bár nagyobb kiszerelésben. A gazdaboltok kis kiszerelései felejtõsek, horror árúak. Inkább szerezd be a vegyszereket három évre elõre ugyanazon pénzért, mint a gazdaboltban egy évre elõre. Segédeszköznek kell néhány injekciós fecskendõ (tû nélkül, kb. 10 Ft/db) a folyékony vegyszerek adagolására, nagyobb pontosságú (osztásköz 0,1 vagy 0,05 g) 200-500 g felsõ méréshatárú digitális mérleg, az is tömegcikk már, pl: Ebay. Ez utóbbit autóval mindenképpen a vegyszerekkel együtt célszerû szállítani, különben egy esetleges közúti csomagtér ellenõrzés esetén magyarázkodhatsz, hogy nem mindenféle illegális kereskedelem során használod.
Nem ismerem a te fáid korát, de a mi kertünkben 40-50 éves fák szolgálnak minket (van pár fiatalabb is), õket sajnos ideje lenne nyugdíjazni. A másik dolog, ami miatt elgondolkodom, hogy egymagamra esik az összes evvel kapcsolatos dolog, nekem meg alig van idõm tekintve, hogy 120 km-el odébb dolgozom, s így elutazom az erre fordítható idõt, sokszor nem sikerül idõben közbelépnem a fa és kórokozója közé. De semmi sem dõlt még el, áll még a 14-15 m magas diófánk is, abszolút gyümölcsfa párti vagyok Valami kompromisszumban gondolkodom.
Valami kompromisszumban gondolkodom.
Én sem fogok permetezni, de a meglévõ gyümölcsfákat nem fogom kivágni. Az ugyanolyan ostobaság lenne, mint aranyáron széjjelpermetezni õket. Jön Darwin bácsi és a szelekció.
Nálam a múlt héten hullott sárga levél a cigány meggyrõl. Kapott egy kis kombót azt másnapra kutya baja volt. Pár szemért nem áldozom be a fát. Cseresznye csak a déli lomb koronán lett, de ott dögivel. Nagyapám hatalmas cseresznye fáján van egy mázsányi. Héten neki esek azt rotyoghatnak a hordók. Szilva is lesz rendesen errefelé, de a barack felejtõs.
Amalgerolt mindenképpen nyomok rá, benéztem az itteni horror árakkal árusító kertészeti boltba, 5e ft egy liter. Dobtam egy hátast, körülnéztem és még 3e alatt is látok a web-en, 5-öt tuti nem adok érte. Egyébként is a vegyipar kisker. árai valami hihetetlen mértékben emelkedtek és folyamatosan emelkednek. Sok ismerõsöm már épp ezért csinálja azt, hogy kivágja azt a néhány fáját, mert megvédeni õket ilyen permetszer árakon drágább (munkát nem is számítva), mint azt a pár kiló gyümölcsöt megvenni. No, megyek meggyet szedni Érdekes, a fügén olyan mennyiségû termés látszik, amilyent eddig meg sem közelített. Kérdés, mivel lehetne neki segíteni, hogy ki is tudja hordani, nehogy besárgulva lehulljon. A marhatrágyát öntözve adagolva szereti-e vajon?
Érdekes, a fügén olyan mennyiségû termés látszik, amilyent eddig meg sem közelített. Kérdés, mivel lehetne neki segíteni, hogy ki is tudja hordani, nehogy besárgulva lehulljon. A marhatrágyát öntözve adagolva szereti-e vajon? 
Részemrõl egy gyümölcsfa sokkal nagyobb értéket képvisel, mint holmi örökzöld. Mondhatni az egyiknek van értelme, persze le kell nyelni az idõjárás szeszélyeit, a permetezés költségeit,de a végeredmény amikor..."Igen, ezzel én foglalkoztam egész évben, és tudom mivel, mikor kezeltem." Na ez az érzés ami miatt engem az egész kertészeti dolog beszívott. Szentségelek én is, ha valami nincs rendben, de a végén megéri. 
Errõl van szó.
Mi is örökzöldeket tartunk fõképp a kertünkben és nagyon szépek.
Permetezés és kávézacc a "siker titka".
Az állandóan betegeskedõ gyümölcsfák meg le vannak tojva, elég ezzel foglalkozni a két mamámnál.
Bár idén egyik mamám kertjében sincs gond, mindkettõjüknél épek és szépek a gyümölcsfák bõ terméssel.
Egyedül a cseresznyefa gyengélkedik, igaz ez nem új keletû dolog, már 5 éve évrõl évre egyre kisebbek, nyamvadtabbak a levelek a fán, egyre több az elszáradt gally, ág és a termés mérete is jó ha fele akkora.
Asszem jövõre vagy 2 év múlva kivágásra kerül nála a 60 éves nagy cseresznyefa.
Mi is örökzöldeket tartunk fõképp a kertünkben és nagyon szépek.
Permetezés és kávézacc a "siker titka".
Az állandóan betegeskedõ gyümölcsfák meg le vannak tojva, elég ezzel foglalkozni a két mamámnál.
Bár idén egyik mamám kertjében sincs gond, mindkettõjüknél épek és szépek a gyümölcsfák bõ terméssel.
Egyedül a cseresznyefa gyengélkedik, igaz ez nem új keletû dolog, már 5 éve évrõl évre egyre kisebbek, nyamvadtabbak a levelek a fán, egyre több az elszáradt gally, ág és a termés mérete is jó ha fele akkora.
Asszem jövõre vagy 2 év múlva kivágásra kerül nála a 60 éves nagy cseresznyefa.
A réz perzselést okoz valóban a kajszin is. Elpasszolom a problémát, az legalább megállt, nõnek a barackok. Ma este viszont a meggyfa alatt jelentek meg nagy számban a sárga levelek, mintha õsz lenne, hull a sárga levél! Bosszantó, tanácstalan vagyok. Ráadásul nem vagyok itthon, csak keveset, nincs idõm vele foglalkozni, nem tudok résen lenni. A félig érõ meggyet madarak vagdosták meg és lepiszkították (termést és leveleket is), meglehetõsen gusztustalan részek vannak. Lassan hajlok arra, hogy át kéne állnom örökzöldekre. Bocs, nem panaszkodnék legszívesebben, és köszi a tanácsokat. Tegnap este az õszin megjelent tetveket sikerült ebrudalnom Actarával. Igen forró szél lehetett ma, még este is egészen meleg szél fúj, mindent gyorsan szárít.
Esetleg a szél által szállított porral + esõvel jöhetett. A 3 km sok ahhoz, hogy az elsodort vegyszercseppek közvetlenül okozzák a lombvesztést. Valami más lehet a probléma. Biztosan nem baktérium, vagy gomba okozta gutaütés, és nem is monilija, mindhárom esetben a fán hervad el a levél és olyankor a fának is annyi. Én mégis csak valamilyen vegyszerre tippelek a közvetlen környékrõl. Még az jutott eszembe, hogy az õszibaracknál a réztartalmú vegyszerek (pl. Bordói lé) perzselést és lombvesztést okoznak. Nem tudom, hogy a kajszi mennyire érzékeny a rézre? A kajszinak sem tehet túl jót.
Az amalgerolt nyugodtan használhatod, nem mérgezõ, semminek sem árt és mindennek hasznos. Nagyüzemek is használják, olyankor is, amikor valami elsodort vegyszer megkínoz valamit.
Az amalgerolt nyugodtan használhatod, nem mérgezõ, semminek sem árt és mindennek hasznos. Nagyüzemek is használják, olyankor is, amikor valami elsodort vegyszer megkínoz valamit.
Szinte kizárom, hogy ilyen permet ide eljut a szomszédból a fekvésünknél fogva, t.i. családiházas környék, repceföld igen messze van ide, tán 3 km is van. Ma nem volt új lombhullás szerencsére, tán megállt. A 2 fa között van egy harmadik, aminek kutya baja sem volt. De nem lehet az, hogy tegnap itt volt 2-3 tized mm esõ, és avval együtt esett le efféle szer? Most kikukáztam pár levelet (tegnap épeknek tûntek, de nem nagyon vizslattam meg akkor õket) és már fonnyadtak és rozsdás foltok vannak rajtuk, de tegnap nem láttam ilyen rozsdás foltokat emlékeim szerint. Az amalgerol ahogy olvasom, egy kiváló szer még akkor is, ha nem az említett behatás okozta a problémát. Jól látom? Link
Köszi, megtörtént. Igaz a gombaölõ pasztát én kevertem Miltox+vízbõl. Szépen befedtem a sebet, lehet szurkolni.
A szilva kevésbé érzékeny a lombtalanító deszikkáló vegyszerekre, de nem immunis és fajtától is függ a hatás. Nálam a legérzékenyebb (öt fajta közül) a mirabolán (fosószilva) volt. Körte: az az elsodort vegyszeradag, ami a kajszin gyakorlatilag teljes lombvesztést okozott, a körtére hatástalan volt.
Nem permeteztek esetleg a környéken valami lombtalanító vegyszerrel? Reglon, Zopp, stb? Erre utal, hogy a szomszédodnál is jelentkezik a lombvesztés. Van a környéken repceföld délkeleti irányban? Az irány nem feltétlen biztos, városon belül az utcák szélcsatornái jelentõsen módosíthatják a szélirányt is. Pont a MetNet egy oszlopos tagjának magyarázok ilyesmit Vannak a lehullott leveleken élesen elhatárolható szélû, esetleg kb. 1 mm széles sötétzöld gyûrûvel körülvett kb. 5 - 6 mm átmérõjû sárga foltok? A kajszi nagyon érzékeny ezekre a vegyszerekre. Sürgõsen permetezd le a fákat Amalgerol-lal, bár már lombvesztés után már késõ, de legalább egy kicsit kondicionálja a fát. Ha géppel permetezel és lefúj a fáról egy csomó levelet, ne sajnáld, úgy sem maradt volna rajta. Ha van a környékeden valami növényvédelmi állomás, vigyél be egy csomó lehullott levelet, lehetõleg frissen. Ott valószínûleg igazolni tudják, hogy Reglon, vagy hasonló vegyszer okozta-e a lombvesztést. Ha a környéken jelentõs a kár, birtokháborítás miatt bejelentést kell tenni a jegyzõnél. Bekérik a környéken a permetezési naplókat, meteorológiai adatokat, stb. Az FM hivatal meg bírságol, hacsak nem valami jó haver a károkozó.
Nekem tavaly augusztusban a szomszéd maglucerna táblát reglonozták élénk szélben, a barackfáimon 95%-os lombveszteséget okozva. Az idén nem volt virág a barackfáimon: nem képzõdtek virágrügyek. A szomszéd gazda a traktorosával együtt csak azért él még, mert a környékünkön idõjárási okokból idén alig lesz barack: nem kötött, nem jártak a méhek virágzáskor. A közepes 6 - 7 mázsa közepes terméshez képest így a veszteségem kb. 50 kg. Ez már a második alkalom, korábban ugyanott repce volt és hasonló hatással volt a fáimra a deszikkálás.
Ha az idén a környéken közepes kajszitermés lett volna, a két majmot válogatott kínzások után felnégyelem és a barackfáimra akasztom a hasonló kártevõk elriasztására.
Vannak a lehullott leveleken élesen elhatárolható szélû, esetleg kb. 1 mm széles sötétzöld gyûrûvel körülvett kb. 5 - 6 mm átmérõjû sárga foltok? A kajszi nagyon érzékeny ezekre a vegyszerekre. Sürgõsen permetezd le a fákat Amalgerol-lal, bár már lombvesztés után már késõ, de legalább egy kicsit kondicionálja a fát. Ha géppel permetezel és lefúj a fáról egy csomó levelet, ne sajnáld, úgy sem maradt volna rajta. Ha van a környékeden valami növényvédelmi állomás, vigyél be egy csomó lehullott levelet, lehetõleg frissen. Ott valószínûleg igazolni tudják, hogy Reglon, vagy hasonló vegyszer okozta-e a lombvesztést. Ha a környéken jelentõs a kár, birtokháborítás miatt bejelentést kell tenni a jegyzõnél. Bekérik a környéken a permetezési naplókat, meteorológiai adatokat, stb. Az FM hivatal meg bírságol, hacsak nem valami jó haver a károkozó.Nekem tavaly augusztusban a szomszéd maglucerna táblát reglonozták élénk szélben, a barackfáimon 95%-os lombveszteséget okozva. Az idén nem volt virág a barackfáimon: nem képzõdtek virágrügyek. A szomszéd gazda a traktorosával együtt csak azért él még, mert a környékünkön idõjárási okokból idén alig lesz barack: nem kötött, nem jártak a méhek virágzáskor. A közepes 6 - 7 mázsa közepes terméshez képest így a veszteségem kb. 50 kg. Ez már a második alkalom, korábban ugyanott repce volt és hasonló hatással volt a fáimra a deszikkálás.
Ha az idén a környéken közepes kajszitermés lett volna, a két majmot válogatott kínzások után felnégyelem és a barackfáimra akasztom a hasonló kártevõk elriasztására.
Nálam a szilva fánál ugyanez a helyzet tele van zöld levéllel a fa alja!
Ilyent még nem láttam: most este vettem észre, hogy az öreg kajszifa alatt egy csomó zöld levél hever! Zöldek, kicsit pöndörödtek, nem szárazok, ma eshettek le, betegséget nem látni rajta, károkozó nyomát sem. Vihar nem volt, ez valami betegség lehet, de mi? A szomszédnak mutatom, erre mondja, az övénél is ez van. Érdekes módon "csak" a fa DK-i oldalán, kb. 30 liternyi levelet kapartam össze alóla a kukába. A gyümölcs megvan, bár a sok esõ után a monília keményen felütötte a fejét sajnos. Pár éve elõfordult a nagy aszályokban, hogy nyár során egyes fáknál (cserkó ill. meggy) besárgultak levelek, és lehullottak, de nem egyszerre, hanem folyamatosan. Az más lehetett, a nagy szárazság okozhatta.
Vannak olyan se cseresznye se megy fajták, amik most érnek. Meteor korai fajták. Jellege, beltartalmi értéke közepes, savassága feltûnõ, befõttnek,és vagy gyors fogyasztásra. Aki szereti a savanyút, de nem édesszájú.Lehet nagy antioxidáns, tisztító hatása.
Gutaütés- monília , ki hogy nevezi. A képen közép jobbról látok egy erõs lemetszést, olyan 5 ft. nagyságút. Hát onnét terjedt tovább. Nem volt lemeszelve seb viasszal?
Most annyit tehetsz, hogy az alsó elágazástól olyan 15-20 cm.re vágd le, és feltétlen ecseteld be gombaölõ pasztával, akár megismételve egy hét múlva. Akár még az õsz felé kihajtanak a rejtett rügyek, és jövõre tovább fejlõdhet. ( õrizzük meg a fa tömeg egyensúlyát, de így is elõfordul törzs elhajlás, karózd alá balról, egy y alátámasztóval)
Most annyit tehetsz, hogy az alsó elágazástól olyan 15-20 cm.re vágd le, és feltétlen ecseteld be gombaölõ pasztával, akár megismételve egy hét múlva. Akár még az õsz felé kihajtanak a rejtett rügyek, és jövõre tovább fejlõdhet. ( õrizzük meg a fa tömeg egyensúlyát, de így is elõfordul törzs elhajlás, karózd alá balról, egy y alátámasztóval)
Elvileg nem nagyon, mert én még nem ástam ki a földbõl, és a mellette lévõknek semmi baja. De ami késik nem múlik ki kell ásnom. ilyet még amúgy nem tapasztaltam õszibarack fánál soha. De nem egyedi probléma most úgy tûnik.
Meggy Hólyagmeggy féle. Savanykás, minden évben ilyenkor érik.
Az lesz, már egy õszibarack fát elvesztettem így. Mennyire fertõzõ más barackokra?
Hólyagmeggy féle. Savanykás, minden évben ilyenkor érik. Az lesz, már egy õszibarack fát elvesztettem így. Mennyire fertõzõ más barackokra?
Elvileg menthetõ, de vágd le minél hamarabb. Nekem egy komplett fa pusztult így ki. De a közeli faiskolában is kipusztult így pár fa....
Tényleg meggyet szedtél? Csak nekem tûnik cseresznyének?
Tényleg meggyet szedtél? Csak nekem tûnik cseresznyének?
Mai képek a régi házból, a kiadós esõs napok után:
Utcai képek, dísznád,(nem kukorica), vadvirág, árokpart;
Link
Link
Link
Az éredõ meggy;
Link
Szilvák;
Link
Diók;
Link
Málnák;
Link
És végül a Bazsa rózsa, vagy Pünkösdi rózsa. A hajnaltájban volt riport, hogy néz ki ez a rózsa. Bálint gazda riportalanya elmagyarázta, a Tuba rózsa egy gyógynövény féle, nem bírja a fagyokat,elfagy. A bazsa-pünkösdi rózsa meg télálló, bokor növény, egyszer virágzik, most.
Link
Utcai képek, dísznád,(nem kukorica), vadvirág, árokpart;
Link
Link
Link
Az éredõ meggy;
Link
Szilvák;
Link
Diók;
Link
Málnák;
Link
És végül a Bazsa rózsa, vagy Pünkösdi rózsa. A hajnaltájban volt riport, hogy néz ki ez a rózsa. Bálint gazda riportalanya elmagyarázta, a Tuba rózsa egy gyógynövény féle, nem bírja a fagyokat,elfagy. A bazsa-pünkösdi rózsa meg télálló, bokor növény, egyszer virágzik, most.
Link
Fújja az, aki vegyszeres cseresznyét akar ELADNI.!
Nem akarok itt mindenkit rábeszélni a "csak permetezéssel védhetõ meg a termés"- dologra, de vannak határok. A lebomlási határidõket szigorúan, vagy saját fogyasztásra is be kell tartani.
Még akkor is maradhat nem kívánatos lebomlási termék a zöldségben, gyümölcsben.
A vegyszer gyártók csak bizonyos mérgezési határidõket adnak meg napokra számítva vagy kg/gyümölcs. Jó, az eperbõl, cseresznyébõl nem eszünk meg 1 kilót naponta, nem érezzük a mellékhatásokat, hacsak nem gyors emésztési kifolyadmány esetén.
Nem akarok itt mindenkit rábeszélni a "csak permetezéssel védhetõ meg a termés"- dologra, de vannak határok. A lebomlási határidõket szigorúan, vagy saját fogyasztásra is be kell tartani.
Még akkor is maradhat nem kívánatos lebomlási termék a zöldségben, gyümölcsben.
A vegyszer gyártók csak bizonyos mérgezési határidõket adnak meg napokra számítva vagy kg/gyümölcs. Jó, az eperbõl, cseresznyébõl nem eszünk meg 1 kilót naponta, nem érezzük a mellékhatásokat, hacsak nem gyors emésztési kifolyadmány esetén.
az esõs idõ elõtt le kellett volna fújnod Teldor 500 SC-vel Cseresznyére 3 napos, és nem rothadna a termés Tavaly én is "megszívtam" a sok esõvel, azóta jobban figyelek.
Tavaly én is "megszívtam" a sok esõvel, azóta jobban figyelek.
Nálunk a sok csapadék a korai cseresznyét nagyon tönkretette.
Alaposan válogatni kell, hogy egészséges szemeket találjunk.
Alaposan válogatni kell, hogy egészséges szemeket találjunk.
Meg volt a védekezés a szõlõben felszívódó,kontakt szerek lisztharmat és peronoszpóra ellen. Kissé szeles volt az idõ, de megoldottam. Motoros permetezõ nagy segítség.
Egyelõre nem nagyon látszik fertõzés, de ez változhat, ha nem vigyáz az ember. Jövõ héten mindenképp meg kell ritkítani a lombozatot, kötözni kell. 60-100 cm-s hajtások vannak már.
Egyelõre nem nagyon látszik fertõzés, de ez változhat, ha nem vigyáz az ember. Jövõ héten mindenképp meg kell ritkítani a lombozatot, kötözni kell. 60-100 cm-s hajtások vannak már.
Várom a napos, száraz idõt. A franciáknál, spanyoloknál már több napja süt a nap. Sat24-europe.
Ha meg ülepszik már a légkör, és fülledt levegõ lesz, mehet ki a szpórák elleni permet.
Ha meg ülepszik már a légkör, és fülledt levegõ lesz, mehet ki a szpórák elleni permet.
gulyasme, Kaszabubu : Köszi a válaszokat. Valóban szép bokor sok virággal.
Idén nem támadta még meg egyelõre semmiféle levéltetû. Majd késõbb talán!
Idén nem támadta még meg egyelõre semmiféle levéltetû. Majd késõbb talán!
Hibiscus syriacus, mályva. Ha a termése nem kel ki tömegesen, akkor jól alakítható, rágás-és szárazságtûrõ, a levélfonák szöszei kicsit szúrnak. Solymáron nem gyõztem gyomlálni a magoncait, de a kerítés mellett jó sövény volt.
Nyári mályva bokor, virágai olyan tölcséres fehér-lila-piros csíkozással. (ilyekor szereti szívogatni a fekete levéltetû)
Áthelyezve ide is;
Hát ezért vagyunk mi elásva, a francia-olasz-spanyol borok miatt. Ott szép idõ van a hétbõl 5 napig, mi meg védjük meg a termést, a minõségrõl meg ne is papoljunk az eu. asztalán. (Orbán tasli, vagy Orbán napi sóhajok a hajósi pincéknél máj. 25.!!)
Hát ezért vagyunk mi elásva, a francia-olasz-spanyol borok miatt. Ott szép idõ van a hétbõl 5 napig, mi meg védjük meg a termést, a minõségrõl meg ne is papoljunk az eu. asztalán. (Orbán tasli, vagy Orbán napi sóhajok a hajósi pincéknél máj. 25.!!)
Ismétlés lesz a gyümölcs védelemben nálam is. A sok esõ fel hígította a felületi védelmet is. A csörszilégy, és a perenoszpóra hátracsapja a sapkáját, és támadás. A nevetõ harmadik, a lisztharmat még sátor alatt szemlélõdik, de kész elõvenni a lappangó elõretolt rügy és háncs alatt szuperlangyos közegben áttelelt hadtestjeit.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat