Időjárási visszatekintő

Itt kb. 14 órán át hóvihar (zivatar) volt, jelentõs hóréteg alakult ki méteres hóátfúvásokkal

Ez tény emlékezzünk meg arról a komoly hidegbetörésrõl, ahogy illik.
Nem volt mindennapos tény:
Link
-40 fok 850hPa-on Európa felett!, igen durva érték.

Uszty-Shugor 1978. december 31 -58,1 fok mai nap kontinensrekord, ezt közelítette meg 2010. február 19-én -57,0 fokkal Hoseda-hard.
Link
Link

Németországi helyzet:
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Hóadatok Németországból:-) :
Link

Nálunk is pillanatok alatt zuhant a hõmérséklet, még szilveszterkor 10-15 fok volt az országban addig január 2-án már sokfelé -10, -15 fokig csökkent a hõmérséklet, és ezt szárazon hó nélkül.
Link

Szép volt az az igazság:-)

Nehéz a teleket sommásan jellemezni. Pl. az 1978-79-es tél valóban nem él emlékeimben sem valami kemény, nagy télként, de ez produkálta az utóbbi ötven év talán legkeményebb hóviharait ill. hidegeit. Csak nem nálunk, itt a hegyek megóvtak bennünket a szélsõségektõl. Inkább északabbra tombolt a nagy hideg, bár jan. elsején életem legdrasztikusabb hidegbetõrését élhettem át.

Bár sokak szerint nagyon szélsõséges az országunk éghajlata, de szerintem sokszor megóvnak a hegyek bennünket a drasztikus dolgoktól. Van amikor ez nincs így és nem óvnak meg, de a környezõ országokat sem. Vagyis semmivel nem jobb az õ helyzetük sem. Akár a szél, akár a csapadék, a hóviharok, hideg és melegrekordok vagy éppen a tornádószám terén semmivel sem jobb szerintem a németek, csehek lengyelek, románok vagy szerbek,szlovének, ukránok stb. helyzete a miénknél. Ami speciális nálunk, az a hideg légtó (párna) tartósabb és gyakoribb kiépülése és a négy klímahatás szinte egyenrangú befolyása, gyakori váltakozása, ami hosszútávon talán elmondható. Vagyis nálunk a sarki,óceáni,mediterrán és kontinentális légtömegek befolyása ugyan évente eltérõ súlyú, de évtizedes skálán eléggé hasonló. Ötödikként pedig ott van a mi sajátos hidegpárnánk.

Azért a köd egy elég rendkívül változékony elem. Pl nálam nyáron nincs is vagy nagyon ritka, viszont a mély völgyekben nedvesebb tájakon szinte mindennapos a nyári hajnali sekély köd is. pl Zala-megyében Ortaháza környékén júliusban mikor ott voltam 9 napból 8 nap volt hajnalban sûrû köd, Diósdon talán idén nyáron jó ha volt 5 ködös nap, de lehet sokat mondtam.

Tény, a ködös napokat is szoktuk számolni még itt a metneten is. Az OMSZ-nál is él a meghatározás.
Itt a kitettség nagyon számít, hogy hol észlelünk, de ebben hatalmas eltérések vannak évente. A mocsaras, vizenyõs, lápos területek sík részeken még nyáron anticiklonos idõben is adhatnak ködöt szinte naponta, viszont a mellette lévõ dombon ezek száma töredék.

Az õszi-téli köd, magas-felhõzet már más tészta, ehhez nedvesség és többnyire enyhe légtömegek kellenek, és a legfontosabb a lassú áramlás.
Többnyire erõs zonális teleken a gyakoribb, mikor nálunk az azori anticiklon a jellemezõ és északi gyors zonális áramlás alakul ki, és nálunk elõoldal van.
Az észak-déli áramlási fázisban ritkább, többnyire ezek szárazabb légtömegek, vagy mediterrán ciklont generálnak és azokban átmenetileg van ködös idõszak, a csapadék után, között, elõtt stb.

A leghosszabb ködös, felhõs, napsütés nélküli idõszak 35 nap volt 1978 október 31 és december 4 között, ezt Szegeden figyelték meg ez bizony egybe esik a legerõsebb zonális korszakkal.
Ez volt az áramlási kép:
Link
Link
Link
Ez lett a vége, és egy átlagos csendes, inkább enyhébb tél következett többnyire, igaz 1979-es januárja hideg volt, és havas.
Csapadékösszeg ekkor októberben a fõvárosban 0,0 mm, Szegeden 2,2 mm, novemberben Szegeden 8,6 mm, a fõvárosban 13,6 mm hullott, és a november kifejezetten hideg volt.

Így összefoglalva a ködös napokat meghatározni nehéz, a definícióban az is benne van, ha az adott területen 1000 méter a vízszintes látás már akkor is ködös napnak felel meg, ha ez egy pillanat volt a 24 órából akkor is, így pl a fent említett helyeken akár 200 nap is lehet akár minden évben a mellette lévõ kiemelkedésen ami 1 km-nél távolabb van ott elõfordulhat, hogy 80 nap ez a szám.
A magasabb hegyvidék megint más, hisz ha felhõben van ott az is ködnek számít.

Én foglalkoztam vele ennyit lehet kihozni belõle, számolni kell tény, de nagyon eltérõ a szám egyes területek között.

Nálam most pl köd van így 2 ködös nap már van novemberben hisz reggel 7 elõtt is az volt.

Kevés szó esett eddig a köd gyakoriságáról. A statisztikusokat kérdezem, hogy van-e olyan adatsor, amely a ködös napok számát tartalmazza? Szívesen olvasnék pl toplistát a legködösebb évekrõl. Azt is érdemes körüljárni, hogy a ködösebb idõszakok gyakoribbak-e a meridionális cirkulációs korszakokban, vagy nincs ilyen összefüggés?

Az idei évben a most magunk mögött hagyott hónapban esett a második legkevesebb csapadék.
Eddig csak a szinte csapadék nélkül (0,9 mm) eltelt július elõzi meg az októbert.
Októberi csapadékmennyiség Gyõrújbarát-hegyen 17,5 mm lett.
Éves szumma eddig: 539,4 mm
A tavalyi év ugyanezen idõszakában még csak 467,3 mm-nél tartottunk. (akkor az éves mennyiség a mostani részeredménytõl csak 10,2 mm-rel volt több)

Október havi középhõmérséklet: 13,7°C (ez 1,6 °C-kal magasabb a tavalyi és 2,1 °C-kal magasabb a tavalyelõtti értéknél)

Idén eddig három "inverz" hónap volt:
március: Link
május: Link
október: Link

csak a görbék alapján senki se mondaná meg, hogy melyik melyik ..

Sziasztok! Az október amilyen kellemetlen idõvel indult, olyan szép volt a befejezés. 22 mm csapadékról és 26 nap napos idõrõl tudok beszámolni. Zivatar nem volt a közelben sem. Tartós köd nem fordult elõ. A fagy sajnos mindent lerendezett a szabadban. Szelesnek sem volt mondható a hónap. Összességében én elégedett voltam az októberrel.

Én is így gondolom.

Bizony az az érdekes, hogy még a hosszú távú adatsorokban is ritka számba megy az ilyen október mint az idei. Talán nem is igazán volt még rá példa, igaz nem néztem át még mindent de ami biztos, hogy október elején ilyen hideg majd 20. után kefejelezett hosszan tartó késõ nyárias idõ nem nagyon volt.
Olyan igen, hogy végig nyár volt, sõt többször hõség is, meg végig esõs hûvös, olykor havas, de ilyen fordítottan kialakult idõszakot keresni kell. Mert van kb 20-ig nyár aztán jó erõs hidegleszakadások és az elsõ fagyok, ami kb normális.
Talán ilyen beteg az 1977-es év volt, hogy szeptember végén kemény fagyok majd októberben még nyár uralkodott. ( Szép év volt, júniusi fagyok, rekordok több alkalommal, nem hiába vagyok én 1977-es, és beteg elme:-)
Az, hogy november is még enyhe, sõt nyárias pl 1963 simán elõfordul, de ott sem volt elõtte ennyire erõsen fagyos több napos idõszak október elején.


Szóval nagyon szép volt, izgalmas gyönyörû hónapot tudtunk magunk mögött:-)

2013. október nálam:

T átlag: 12,88 °C.
T min. átlag: 9,03 °C.
T max. átlag: 18,45 °C.
Absz. T max.: 25,8 °C. (23.)
Absz. T min.: -0,7 °C. (04.)
Absz. hõingás: 26,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 5,1 °C. (04.)
Legmagasabb napi átlag: 19,7 °C. (23.)
Napi átlagok hõingása: 14,6 °C.
Legalacsonyabb T max.: 11,9 °C. (16.)
Legmagasabb T min.: 13,7 °C. (21., 23.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,2 °C. (05.)
Napi legkisebb hõingás: 2,9 °C. (16.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1006,0 hPa. (16.)
Legmagasabb légnyomás: 1034,7 hPa. (04.)

Nyári nap: 1 db.
Fagyos nap: 2 db.
Ködös nap: 6 db.
Zivataros nap: 1 db.

Havi csapadékmennyiség: 27,7 mm. (éves: 528,0 mm.)
Csapadékos nap: 9 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 8 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 9,0 mm. (11.)

Az átlagnál 1,7 °C-kal melegebb, és szárazabb (68 %) október volt az idei.
A hõmérséklet menetében kettõs volt a hónap, de érdekes módon a várhatótól eltérõen: míg az elsõ fele kifejezetten (rekorddöntögetõen) hideg volt, addig a második fele kifejezetten (rekorddöntögetõen) meleg lett. A csapadék is kétarcú volt: a hónap hidegebb elsõ felében esett le az egész havi csapadék, míg immáron 14 napja nem volt esõ.

A hónap nálam 43,8 mm esõt hozott, az éves eddig 566,2 mm.

Kár, hogy hemiszférikus archívum nincs. Sok mindent ki lehetne deríteni a segítségükkel.

Az archív térképek alapján a hideg telekre inkább az jellemzõ, hogy az azokat megelõzõ kora õszökön gyakori a hidegelárasztás, és/vagy a hideglevegõ beáramlását követõen a magasban csak vontatottan indul meg a felmelegedés.
Ezért 850 hepán tartósan hideg van. A mérsékelt, de huzamos hideg láthatólag többet nyom a latban, mint a nagyon alacsony hõmérsékletek idõnkénti megjelenése. 1962 kora õszén egyáltalán nem jelent meg hazánk fölött a 0 fokos T850 izoterma, ellenben volt 17 olyan nap, mikor érintette térségünket az 5 fokos. Ezzel szemben 1987-ben abból a 10 napból, mikor 5 fok, vagy annál alacsonyabb volt a hõmérséklet 850 hepán, 7 volt olyan, hogy elérte a Kárpát-medence vidékét a 0 fokos izoterma. 1962 kirívóan hideg telet hozott, míg 1987 enyhét.
A múlt század két leghidegebb tele, 1928 és 1962 a megelõzõ kora õsz szempontjából elég visszafogott képet mutat. Számadataik 17 - 3 illetve 17 - 0, ezzel az adatsor alsó részén tartózkodnak. A hideg telû csoportra jellemzõ átlagnál (20 nap) ez határozottan alacsonyabb.
Viszont még így is számottevõen magasabb a meleg telû csoport 13 napos átlagánál. Igaz viszont, hogy a meleg telû csoportban van két olyan év, melynek kora õsze legalább ugyanannyi, sõt több 5 fokos vagy annál alacsonyabb hõmérsékletû napot hozott 850 hepán, mint a jéghideg 1928 és 1962: 1997 húsz nappal, és 2000 17 nappal.
Az enyhe telû csoport két legmakacsabbul tavaszias telének, 1982-nek és 2006-nak az eredménye viszont több mint feltûnõ: 6 - 0 és 10 - 0. Az e teleket megelõzõ kora õszökön alig-alig volt hidegbeáramlás 850 hpa-n.

ÖSSZEFOGLALÁS:
A fentiekbõl a következõket szûrhetjük le.

1. Az Európához közel fekvõ sarki hidegtömegek (Grönland, Svalbard, Novaja Zemlja) kora õszi fejlõdési ütemének, fejlettségének nincs köze az eljövendõ tél hideg vagy enyhe voltához.
Korán, és nagyra fejlõdõ hidegdepó is járhat enyhe téllel térségünkben, és ennek fordítottja is megtörténhet.

2. Annál többet számít ezen hidegtömegek leszakadási hajlandósága -azaz, a minket érõ hidegelárasztások gyakorisága, illetõleg tartós volta az õsz elsõ felében. Kifejezetten hideg tél lehetõségére akkor kell gondolnunk, ha kora õsszel huzamosan az átlagnál hidegebb levegõ tartózkodik fölöttünk a magasban. A "magányos", átmeneti hidegöblítések viszont önmagukban akkor sem számítanak, ha egyébként nagyon alacsony izotermákat hoznak fölénk.
Ha nagyon kicsi a megadott kora õszi idõszakban a hideg napok száma 850 hepán (10 vagy annál kevesebb), az a közeledõ tél kifejezetten enyhe voltát veti fel. Ez jó összhangban van azzal a nyers megfigyeléssel, hogy a nagyon enyhe telek elõtt sokszor feltûnõen hiányoznak a hidegelárasztások az õsz elsõ felében.

4. A hideg és az enyhe telû csoport eredményei között jelentõs átfedés van. Az elõbbiben volt egy 15 napos (1984), míg az utóbbiban egy 20 napos (1997) Az is látható, hogy az 5 fokos izotermát hozó napok száma nincs arányban a tél zordságával még a hideg csoporton belül sem. Az évszázados jelentõségû 1928 és 1962 a csoporton belül viszonylag alacsony számokat produkált. Ez a tény rámutat a statisztikai megközelítés korlátaira, arra, hogy az ilyen módszerek prognosztikai célra csak nagy fenntartásokkal használhatók.
Mégis sokat mondó, hogy a hideg telû csoportban nincs egyetlen olyan év sem, amelyre jellemzõ szám 15-nél kisebb volna.
Az enyhe telû csoportban viszont 20 fölötti számmal jellemezhetõ év nem fordul elõ.

Idei eredmények?

Érdekes fejtegetés, de figyelmen kívül hagyja a téli hidegpárnát ami a "mi" egyik sajátosságunk.

"Házi feladat" gyanánt végeztem egy kis kutatómunkát a GFS térképarchívumában szélsõségesen hideg, illetve extrém enyhe telek idõjárási elõzményeivel kapcsolatban. Az szóban forgó években az augusztus 20-tól október 10-ig terjedõ idõszakot vizsgáltam. Elõfeltevésem az volt, hogy az évi legkisebb kiterjedésére zsugorodott sarki hidegbázis reagálása a besugárzás kezdõdõ csökkenésére, a sarki hidegdepó ebbõl eredõ felépülése, leszakadási hajlama a légkörnek olyan alapvetõ tulajdonsága, mely jellemzõ az illetõ évre és hosszabb távon is fennmarad. Ezért kimutatható hatása van az elkövetkezõ tél milyenségére.
A feni elõfeltevés igazolandó vagy cáfolandó, éppen ezt célozza a következõ rövid statisztikai elemzés. Felmerülhet, hogy a vizsgálatba vont évek alacsony száma (14) nem elégséges messzemenõ következtetések levonására. Viszont figyelembe kell venni, hogy egyik oldalról szélsõségesen hideg, másik oldalról szélsõségesen enyhe teleket hozó éveket válogattam ki. Így remélhetõ, hogy ezen extremitások górcsõ alá vétele mégis tapinthatóvá tesz valamiféle összefüggést. A vizsgált telek a következõk voltak (egyszerûség kedvéért csak az egyik évet tüntetem fel, azt, amelyikben a tél kezdõdött)

Hidegek: 1928, 1962, 1978, 1984, 1986, 1995, 2002
Enyhék: 1956, 1974, 1982, 1987, 1997, 2000, 2006

A módszer: abból a célkitûzésbõl indul ki, hogy megfigyeljük, milyen gyakorisággal érte hidegelárasztás a Kárpát-medence környékét a kérdéses évek aug. 20 és okt. 10 közötti idõszakában, milyen mértékû volt, és hogy ezzel összefüggésben mennyi ideig tartózkodott térségünk felett hideglevegõ a magasban. Tapasztalat szerint a kora õszi idõszakban azt a hidegbetörést tarthatjuk említésre méltónak, mikor 850 hepán 5 fokig, vagy az alá süllyed a hõmérséklet. Ezért azokat a napokat számoltan össze, melyeken az 5 fokos T850 izoterma elérte a Kárpát-medence közvetlen környékét az aug. 20 és okt. 10 közötti idõszakban. A 0 fokos T850 hõmérsékletet hozó napok számát külön is megadom. Mivel a -5 fokos, vagy annál alacsonyabb izoterma a vizsgált évek aug. 20 és okt. 10 közötti idõszakában egyszer sem érte el térségünket, ezek számára természetesen nem készítettem "fiókot" a kimutatásban.
Ellenben figyeltem a sarki hidegtömeg Európához közel esõ részének viselkedését. Az aug. 20 és okt. 10 közötti idõszakban itt elõfordult legalacsonyabb T850 értékeket jegyeztem fel azért, mert a hõmérséklet itt tapasztalható süllyedése jellemzõ a hidegbázis kiépülési ütemére. A hideg arktikus-szubarktikus terült kiterjedése is természetesen jelentõséggel bír, azonban ezt számszerûsíteni a rendelkezésemre álló eszközökkel lehetetlen -így ezzel nem foglalkoztam. Annyi elmondható, hogy a legalacsonyabb T850 értékek szinte kivétel nélkül Grönland fölött jelentkeztek, néhány esetben Svalbard, a pólus, ill. Novaja Zemlja környékén.

Az eredmények:

az elsõ szám azon napokat reprezentálja, mikor térségünk fölött volt az 5 fokos T850 izoterma. A második szám a 0 fokos T850-t hozó napoké. A harmadik pedig a sarki-szubarktikus tájakon elõfordult legalacsonyabb hõmérséklet az aug. 20 és okt. 10 közötti idõszakban.
Eszerint,

hideg telû évek:

1928: 17 3 -20
1962: 17 0 -25
1978: 26 2 -25
1984: 15 1 -25
1986: 23 2 -30
1995: 20 4 -25
2002: 26 6 -20

Enyhe telû évek:

1956: 14 3 -30
1974: 15 4 -25
1982: 6 0 -20
1987: 10 7 -35
1997: 20 3 -25
2000: 17 0 -30
2006: 10 0 -20

KÖVETKEZTETÉSEK:

A sarki hidegbázis fejlettsége tekintetében nincs releváns különbség a két csoportba tartozó évek között. Ha a hõmérsékleti értékeket összeadjuk, a hideg telû csoport esetén -170-et kapunk, az enyhe telû csoportban -165-öt. Az eltérés jelentéktelen. Ráadásul, a hideg telû csoporton belül is a leghidegebb két év, úm. 1928 és 1962 e tekintetben nem hozott kiugró értéket: az elsõnél -20 fokot, a másodiknál -25 fokot kapunk. Ellenben az enyhe 1987-es év megfelelõ hõmérsékleti értéke -35 fok! Tehát kijelenthetjük, a sarki hidegbázis kérdéses idõszakban mutatott fejlettsége nem játszik szerepet az eljövendõ tél jellegében.

Megfogható különbség jelentkezik viszont a magasban mérhetõ hõmérsékletek tekintetében, mégpedig érdekes formában. Amíg a hideg telû csoportban az 5 fokos T850-et hozó napok teljes száma 144, addig az enyhe telû csoportban ez a szám csak 92. Azoknak a napoknak a száma, mikor érintette térségünket a 0 fokos izoterma az aug. 20 és az okt. 10 közötti idõszakban, a hideg telû csoportban 18, az enyhe telûben 17. Tehát, a két csoport közötti eltérés a hidegelárasztások gyakoriságában, nem pedig az erejében van. Egy-egy igen mélyre futó hidegleszakadás az enyhe telû csoportban is elõfordul. Ennek legjobb példája 1987, mikor nem kevesebb, mint 7 napon tartózkodott a közelünkben a 0 fokos T850 izoterma abból a 10 napból, mikor 5 fok vagy az alatti volt fölöttünk a hõmérséklet 850 hepán. Ez egyszeri, de kiadós hidegelárasztásról tanúskodik. (rögtön folytatom)

A legenyhébb november volt az, de elkészítettem a top 6 legenyhébb novemberét és a rákövetkezõ telek milyenségét, és a Top6 leghidegebb novemberét a és a rákövetkezõ telek viszonyait. Már most mondom nincs összefüggés a tél kimenetele és a novemberek között sem. Így idén lehet tovább izgulni:-))))))))

Top 6 legenyhébbek:
1, 1926: 9,6 közép a fõvársora sok-sok meleg rekorddal nyári napokkal. Egy enyhe többnyire száraz anticiklonos tél következett, gyors szép tavaszodással.
2, 1963: 8,6 fokos közép, szép magas és sok rekorddal sok napsütéssel. Majd egy nagyon zord havazásokkal és kemény fagyokkal tarkított tél következett már december is igen zord volt, és márciusi hóviharokkal, késõi tavaszodással. Január viszonyt nagyon száraz de nagyon zord volt. Fõvárosban néhány pehely hullott csak le, 0,0 mm csapadékkal.
3, 2000: 8,4 fokos közép. Egy többnyire enyhe tél következett, január volt csapadékos sok esõvel a hegyeinkben viszont szép hó is hullott, de tél igen enyhe volt összességében, aránylag gyorsan tavaszodott már februárban voltak magas értékek.
4, 2010: 8,0 fokos közép. Csapadékos november mint ahogy az egész év volt. Majd egy átlagnál hidegebb tél és fõként a december havas volt. A tél nagyobb része száraz és kissé átlag alatt alakult. Aztán egy nagyon száraz tavasz következett és az év is az volt.
5, 1996: 7,8 fokos közép, száraz november volt. A december és összességében a tél igen hideg volt a február már enyhén alakult. A decemberen kívül száraz anticiklonos volt a tél. Megemlítendõ a karácsony környéki igen zord adatok sokfelé voltak kemény fagyok pl Szécsény -27,7 fok. A tavasz hideg gyakran hózáporos viszont, a 1997-es év száraz volt.
6, 2006 7,7 fokos közép. És tudjuk milyen gyönyörû tél következett:-))))))) Nincs is róla szó király enyhe zonális tél uralkodott:-)

Top 6 leghidegebb novemberei:
1, 1835: -1,0 fokos közép. Majd egy igen hideg zord december és január következett, és enyhébb február, igen meleg rekordos március és április, majd egy igen meleg nyár jött.
2, 1988: -0,3 fokos közép. A novemberben zord szakaszok havazásokkal pl Baja -23,0 fok, de tél enyhe volt többnyire igaz január hideg anticiklonos de meglehetõsen száraz. Gyors tavaszodás továbbra is száraz idõ.
3, 1920: -0,3 fokos közép: Az október végén és november elején lezajlott a tél, november volt a leghidegebb hónap a szezonban. A december és január esõs igen enyhe rekord meleget hozott, a tavasz gyorsan érkezett, a télen alig volt fagy.
4, 1829: -0,1 fokos közép. Kemény fagyok már novemberben és egy kemény zord tél következett, egészen áprilisig tartott az igen zord idõ több alkalommal hóviharokkal, és bizony a krónikák szerint sok áldozattal és többfelé -30 fokokkal. December fõvárosban -6,2, január -7,8 február -3,6 fokos közepet hozott az egyik legkeményebb téli hosszú szezon volt szinte fél évig tartott!! Soha ilyet többet!
5, 1908: -0,1 fokos közép. Nagyon hideg tél volt, de közel sem olyan zord tél következett mint az elõzõ fent említett, a tél átlagos de igen havas volt. Lassan tavaszodott és márciusban is volt havazás többfelé, sõt még áprilisban is.
6, 1856: +0,2 fokos közép. Egy többnyire átlagos és szárazabb tél következett, voltak erõsebb hidegek is de enyhe peridusok is kialakultak. Majd az ország történetében a legszárazabb év következett a fõvársora mindössze 276 mm esõ hullott. A feljegyzések szerint a Nagy-Alföldön helyenként 170-180 mm csapadék esett csupán.

Ezekbõl kiindulva fogalmunk sem lehet még novemberben sem, hogy milyen tél következik azt hiszem az írásom magáért beszél, tessék ezt figyelembe venni:-) Ezért gyönyörû a medencénk idõjárása mert a fent említett adatokból kiderül, hogy bármi elõfordulhat.

Nagyon szépen köszönöm!

Nem tudtam kideríteni, hogy melyik hónapban, de az biztos, hogy 1926-ban pusztította el Szíva (Sali) agyagvárosát egy háromnapos esõ Egyiptomban. Hasonló esõzés volt 1986-ban is.

Abban az évben van az elmúlt 234 év legenyhébb novembere. Azóta is utcahosszal áll az elsõ helyen.

Itt: Link

Beállítható a terület, idõpont, paraméter. Pl. Link Persze úgyis mûködik, ha a kép címében lévõ dátumot átírod.

1926-ról tudtok-e valamit? Kiugró volt valamilyen szempontból?

A Multanovszkij-féle, hozzávetõleg 20 éves zonális illetve meridionális cirkulációs korszakok kialakulása vajon mitõl függ elsõsorban? A besugárzás ingadozásától, vagy a tengerfelszín hõmérsékleti változékonyságától? Én az utóbbira tippelek. Vélemények?

Az idei év 850 hepás hõm.-i térképei elérhetõek valahol? (A Wetterzentrale-n azt hiszem, csak 2012-ig vannak fent az adatok.)

Bizony elég komoly hideg volt.
Ezt számolgattam nem rég:
Link

Sajnos Zabar tizedes értékei nincsenek meg és nem volt meg minden nap sem. így csak nagy körvonalakban adtam az átlagot.

Pont a hétvégén nézegettem azt a 2002-2003-as telet, hogy micsoda értékek repkedtek akkor errefelé.

És micsoda zord tél következett utána.
December -4,3, január: -7,4, február -4,7 fokod középpel zárta fõvárosban.
December végén, január elején sokfelé volt -25 fok alatt a hõmérséklet, pl december 29-én -28,2 fok Zalaegerszeg, január 1-jén -28,6 fok Szabadhídvég. Ekkor valószínû, hogy -30 fok alatti értékek is voltak. Erdély és Felvidék völgyeibõl -33, -34 fokot is mértek akkor. Ez a tél szinte végig igen hideg volt.

A fõvárosban igen ritka, hogy 4 hónap legyen negatív közepû, így kikerestem azokat amelyik szezonban ez sikerült:-) Csak 3 ilyen volt a hosszú adatsor alapján, de nem ezek voltak a legzordabb telek.
1784-85: December: -0,3, január: -4,7, február:-3,7, március: -3,6
1799-1800: December -4,2, január: -1,7, február: -0,6, március: -1,3
1908-09: november: -0,1, december:-1,6, január: -4,2, február: -2,9
És voltak olyan telek ahol néhány tizeden múlott csak a dolog.
Igazából ha azt veszem alapul, hogy az sem túl gyakori, hogy 3 hónap legyen negatív akkor még ez a 3 év is elõkelõnek számít.
Utoljára 3 hónapos negatív középhõmérsékletû tél 2002-2003-es volt a fõvárosban. Ez persze északkeleten más és ott biztosan találni 5 hónapos negatív értékû telet is.

Ez se volt gyenge hidegöblítés,mégpedig október 23-án : Link

975 hPa-s izlandi ciklon. Közben egész Európa didereg, sõt, Dél-Tunézia fölött is -5 fok T850-en. Nem, nem õrültem meg. Köszöntelek 1891-ben, január 20-án. Link

Tegnap hajnaltól késõ estig mindösszesen 37,1 mm esõt adott a ciklon.
Minden elõzetes várakozásom felülmúlta.
Egészen 2011-ig kell visszalapozni hasonló hozamot adó ciklonra.

Csak összejött a zord nap szeptemberben

2013. szeptember
Bükk-fennsík, Nagymezõ.
Töbrök

T átlag: 6,686 °C.
T min. átlag: -1,73 °C.
T max. átlag: +16,25 °C.
Absz. T min.: -11,3 °C. (28.)
Absz. T max.: 23,5 °C. (8.)
Absz. hõingás: 34,8 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -1,875 °C. (28.)
Legmagasabb napi átlag: 13,775 °C. (3.)
Napi átlagok hõingása: 18,3133 °C.
Legalacsonyabb T max.: 10,1 °C. (27.)
Legmagasabb T min.: 7,8 °C (24.)
Napi legnagyobb hõingás: 31,3 °C. (7.)
Napi legkisebb hõingás: 5,7 °C. (25.)

Fagyos nap: 20 db.
Hideg nap: 9 db.
Zord nap: 1 db.

A hónap elejei elsõ hûvösebb öblítés a bükki töbrökben meghozta az elsõ több napon keresztüli, fagyos, hûvös levegõt. 4-tõl 9-ig , a méréseim kezdete óta nem volt olyan hûvös a reggel, mint most szeptemberben.
A 6 napból 5 esetben volt a hõmérséklet -5 foknál is hûvösebb .
A száraz levegõben a verõfényes nappalok hatására a hõmérséklet igen gyorsan emelkedett, így a fent sétálók, kerékpározók, szarvasbõgést hallgató túrázók ezt minden bizonnyal örömmel értékelték.
A hónap középsõ dekádja viszonylag enyhének és felhõsnek mondható .
Az éjszakai lehûlés mérsékelt maradt, amíg a nappali felmelegedés már nem túl magas hõmérsékletû .
16-19-e között az éjjelek fagymentesek voltak, amíg a nappali hõmérséklet ebben az idõszakban általában 15 fok körül maradt.
A hó végén a kelet felõl érkezett igen száraz levegõ, a derült égbolt, és a gyenge légmozgás hatására reggelente újra megjelentek a már keményebb fagyok. 28-án reggel zord nap ra ébredhettünk. Ilyen korán az elmúlt 5 évben nem volt eddig példa rá, hogy -10 foknál is hidegebbet mérjünk a töbrökben.
A szeptemberi top min. hõmérséklet ezentúl -11,3 °C lett.
Szeptember hónapban nyári napot már nem regisztráltunk , így ez nagy valószínûséggel már összesen az évben 32 napon marad.
A havi minimumok átlaga is negatív értéken zárt, de a hónap havi középhõmérséklete is jelentõsen alacsonyabb, mint az elmúlt években. +6,686 °C.

2013.szeptember, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +15,4 °C (-1,2 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +11,3 °C (+0,4 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +20,7 °C (-2,2 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 25,4 mm (60 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1015 hPa
Napsütéses órák száma: 185 h (SYNOP) (-15,2 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 6,2 h

Szélsõértékek:
Tmin: +6,5 °C (29.)
Tmax: +26,5 °C (8.)
Legnagyobb napi hõingás: 14,8 °C (8.)
Pmin: 997,1 hPa (17.)
Pmax: 1025,9 hPa (22.)
Legnagyobb napi csapadék: 9,1 mm (14.)
Legnagyobb szélsebesség: 31 km/h (23.)
Legerõsebb széllökés: 50,8 km/h (23.)
Átlag szélsebesség: 6,1 km/h
Uralkodó szélirány: 293° (NYÉNY)

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 9
Jelentõs csapadékú napok: 2
Zivataros napok: 2
Nyári napok: 3
Hõség napok: 0
Forró napok: 0
Fagyos napok: 0
Ködös napok: 2

Az idei szeptember az átalnál jóval hûvösebb és szárazabb volt. Mindössze 3 nap emelkedett 25 fok fölé a napi Tmax. Gyakran fújt mérsékelt-élénk szél, ami tovább rontotta a hõérzetet. A napsütéses órák is az átlag alatt maradtak, általában véve az egész hónapból (a hónap legelejét leszámítva) hiányzott a kora õszi hangulat, barátságtalan volt az idõjárás.

Szeptemberi adatsor Link és mindez grafikonon Link
Nem értük el a hónap során a 30 fokot, ennél hidegebb szeptembert csak 2010-ben jegyeztem fel. (Persze a méréseim kezdete óta.)

Bajával egyre több a probléma, de azt most nem taglalnám. Link

Az egyik térképen 23, a másikon 21 fokos T850 van Baja környékén, az 2 fok difi, Baján 0,6 fok volt a különbség 2007 javára 2 méteren. Az nem számít, hogy Jósvafõn 5 fok a különbség, ráadásul ezek hajnali térképek. Nappal akár kevesebb is lehetett a 850-es hézag és akkor már helyben is vagyunk.

Egyébként a szél az, ami még nagyon fontos tényezõ, különösen az erõssége. Ebben nem volt lényeges különbség a két nap között, viszont az irányban azért igen, lehet hogy ennyi döntött, vagy ahogy te is írod, a hosszabb aszályos idõszak.

Szerk.: egyébként 2007-ben szárazabb volt a levegõ.

A 850 hepás hõmérséklet-archívumot nézegetve feltûnt egy számomra eléggé rejtélyes dolog:
Link
Link

Az elsõ képen a tavaly aug. 24-i helyzet látható, amikor is a 20 fokos izoterma még be sem borította teljesen az országot, ráadásul a hõhullám kései idõpontja miatt ez sem tudott maximálisan hasznosulni, ennek ellenére baján 40,4 fokot mértek (1,5 fokra az abszolút rekordtól).
Ugyanakkor 2007. július 20-án jóval magasabb - 23 fok körüli - 850 hepás hõm. volt fölöttünk, ráadásul a hõség is kedvezõbb idõpontban érkezett (július közepe felé), ennek ellenére csak 1,5 fokkal mértek melegebbet, mint tavaly aug. 24-én.
Azzal tisztában vagyok, hogy nem csak a felettünk lévõ levegõ hõmérsékletétõl függ a 2 m-es hõm., szerepet játszik még a besugárzás mennyisége, hossza; plusz a talajnedvesség és a levegõ nedvességének mértéke is. De ha ezt figyelembe veszem, akkor is érdekes a dolog, hiszen 2007. július 20-án is szinte zavartalan volt a napsütés (legalábbis így emlékszem), plusz a talaj is kellõképpen ki lehetett száradva a közel 1 hete tartó hõség miatt.
Vagy mégiscsak ezek az utóbbi tényezõk játszanak ebben ilyen nagy szerepet?
Kíváncsi lennék egy szakértõ véleményre. Elõre is köszönöm a választ!

Hát igen. Ez csúnya volt. -13 fok volt a napi T max...

Idén még valóban nem jött össze, de nem kell sokat visszamenni az idõben, hogy hasonlót lássunk, ott van pl. a tavalyi február: Link Link

Az éghajlattan egyik legizgalmasabb területe, hogy adott áramlási képek, nyomási mintázatok egyben lenyomatai az éghajlati koroknak is.

A sirokkóra visszatérve: A sirokkót kiváltó ciklon hidegleszakadás során kerül a Földközi tenger térségébe?

Leolvastam a hegyen lévõ loggereket, a fagyos éjszakák után ugyanis nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen minimumokat hoztak.
Nos, ilyeneket:
10.04.: +4°C Link
10.05.: +4°C Link
10.06.: +6°C Link

Azaz itt ÉK-en, a hegy középszintjén egy gyenge +4 fokos legalacsonyabb hõmérséklettel sikerült abszolválni az elmúlt napok hidegeit.
Nem rossz a napijelentést elnézve. Robitöbör -17 foka mellett pedig különösen szívmelengetõ számomra.

Zárójelben:
10.04-én a sátoraljaújhelyi állomás a napijelentésben megjelenített állomások legmagasabb minimumát hozta a síkon, miközben a hegységtõl távolabb a síkon már szépen fagyott. A jó irányból fújó szél tette a dolgát. Ez már megpendítette azt, hogy a Tokaji-hegy legalján is pozitívban maradunk, és valószínûsíthetõen ebben a helyzetben a legalsó szintek is hozzák majd a legmagasabb minimumot. Így is lett, 110m-en éppen csak nem lett meg a +5 fokos min. 200m-en +4 volt, (itt mindössze 5 fokos napi hõingással).
10.05-én mértük a legalacsonyabb hõmérsékleteket a legalsó szinteken. A hegy elõterében, 98m-en -3.5°C-ig süllyedt a T, 110m-en azonban már nem ment +0,1°C, míg 200, 250m-en +4,1°C alá.
10.06-án a 98m-en lévõ még fagyott egyet egy kis ralizás után: Link , de 110m-en és attól feljebb lévõ szintek már bõven pozitívban maradtak, ahogy azt a napijelentésbe bele is firkantottam.
2 kép még a végére Tokaj NY-i végébõl: Link Link

Alig vagyunk túl rajta: Link :-)
szerk.: fórumhelyszín Szeged.

Ez aztán igazi kontinentális téli idõ a javából: Link
Link
Nagyon impozáns látványt nyújt az az 1065 hepás Ac a Balti-tenger felett.
Ráadásul úgy látom - az archívumot nézegetve -, hogy a múltban elég gyakran volt ehhez hasonló makrokép. Mostanság valahogy ez nem akar összejönni.
De hátha majd idén!

Az adatbázis folyamatos feltöltés alatt áll. Inkább lépjünk ezen túl, és örüljünk, hogy új szép adatok kerülnek fel. A múlttal azt mondom kell foglalkozni, lépjünk egyet és figyeljük a jövõt:-)

Azért, mert ezek kézi feljegyzések voltak, és minden egyes napra átnézni az adatokat. Felvinni a számítógépre, függvénnyel megkeresni a táblázatkezelõben eltart egy ideig.

?
Miért csak most kerülnek ezek az adatok az adatbázisba?

Közben Eger is felkerült az adatbázisra, szépen alaposan átírva ezzel a rekordok listáját. Immáron Kaposvárral együtt:
pl június:
Link
vagy július, de a többi hónapban is szerepel adat onnan.
Link

Elismerésem a munkatársaknak a szeptember eleje is szépen rendbe lett rakva, már nincs egy halom rossz kecskeméti cuccos:-)
Link

És még csak ezután jönnek a nagyvadak adatsorai:-)

Azért megnézném ennek az 1841-es helyzetnek a nyomásanalízisét...
Össze kéne dobni egy rekonstrukciót! Vannak ehhez adatok valahol?

Köszi nagyon jó írás. Más nincs hátra, mint megnézem újra a könyvet mit is néztem el vagy írtak el vagy esetleg más évrõl van szó. Lejegyeztem így tuti az adatok,de valami hiba van a gépezte mégis.

Még egy kérdés, valami extrém maximumot nem tudsz onnan amikor lehetett ez? Csak egy példa 1865?