Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Nem volt mindig ennyire szeszélyes, mert ugye ez a két véglet közötti csapongás!
2010 csapadékrekord maximum, 2011 csapadékrekord minimum.
A két véglet!
A nagykanizsai állomás 100 éves adatsorát végignézve régebben sokkal kiegyenlítettebb csapadékeloszlás volt mint éves, mint havi lebontásban is.
Ezért lehetett olyan, hogy egy akár alacsonyabb csapadékösszegû évben sem volt szárazság, szemben az idei évvel, amikor bõven átlag feletti év lesz, mégis volt durva szárazság.
Az sem mindegy, hogy egy csapadékosabb hónap után nyáron 25-30 fok minden nap, és közben vannak felhõsebb idõszakok, amikor kevésbé párolog, vagy 30-35 fok van minden nap, és 3 hétig nem látunk felhõt.
Az elmúlt nyarakon ez utóbbi volt, sõt, gyakorlatilag az elmúlt években ez a módi, mintha most csúcsosodna ki az 1990-es évek eleje óta tartó szélsõségesebb idõszak.
Az 1960-1990 közötti 30 éves idõszakra jellemzõ volt, hogy erõs nyugati áramlás volt, ritkább meridionalitással, ami kiegyenlítettebb hõmérsékleti és csapadékviszonyokat teremtett.
Elõtte az 1920-1950 közötti idõszak szintén szélsõségesebb volt!
Ezért sem okoztak az elmúlt évek szárazságai katasztrófát, mert mindegyik elõtt rendkívüli csapadékok voltak, így a növényzetnek volt tartaléka a talaj mélyebb rétegeibõl.
Ha ezek a durva csapadékok nem lettek volna elõtte, akkor nagyon komoly gondok lettek volna.
Mint ahogy ha most nyár lenne, akkor a novemberi esõzések után most felhõ sem lenne az égen nem is tudom mióta.
2010 csapadékrekord maximum, 2011 csapadékrekord minimum.
A két véglet!
A nagykanizsai állomás 100 éves adatsorát végignézve régebben sokkal kiegyenlítettebb csapadékeloszlás volt mint éves, mint havi lebontásban is.
Ezért lehetett olyan, hogy egy akár alacsonyabb csapadékösszegû évben sem volt szárazság, szemben az idei évvel, amikor bõven átlag feletti év lesz, mégis volt durva szárazság.
Az sem mindegy, hogy egy csapadékosabb hónap után nyáron 25-30 fok minden nap, és közben vannak felhõsebb idõszakok, amikor kevésbé párolog, vagy 30-35 fok van minden nap, és 3 hétig nem látunk felhõt.
Az elmúlt nyarakon ez utóbbi volt, sõt, gyakorlatilag az elmúlt években ez a módi, mintha most csúcsosodna ki az 1990-es évek eleje óta tartó szélsõségesebb idõszak.
Az 1960-1990 közötti 30 éves idõszakra jellemzõ volt, hogy erõs nyugati áramlás volt, ritkább meridionalitással, ami kiegyenlítettebb hõmérsékleti és csapadékviszonyokat teremtett.
Elõtte az 1920-1950 közötti idõszak szintén szélsõségesebb volt!
Ezért sem okoztak az elmúlt évek szárazságai katasztrófát, mert mindegyik elõtt rendkívüli csapadékok voltak, így a növényzetnek volt tartaléka a talaj mélyebb rétegeibõl.
Ha ezek a durva csapadékok nem lettek volna elõtte, akkor nagyon komoly gondok lettek volna.
Mint ahogy ha most nyár lenne, akkor a novemberi esõzések után most felhõ sem lenne az égen nem is tudom mióta.
A kiegyenlítettebb csapadékeloszlású idõszakok valószínûleg ritkábbak, de léteznek. Voltak idõszakok, mikor számolni se tudtad a sok egymást váltó meleg, hideg frontot.
"Amennyire esik a csapadékos blokkban, annyira nem esik az azt követõ száraz blokkban."
Ez nekem is feltûnt, meg is kérdeztem otthon a szüleimet, hogy õk hogyan emlékeznek: nem volt-e régebben kiegyenlítettebb a csap.eloszlás?
Erre azt válaszolták, hogy az õ gyerekkorukban is hasonlóan szeszélyes volt a csapadék idõbeli eloszlása. Meg hát tul.képpen az iskolában is ezt tanítják, szóval úgy tûnik, hogy ez tényleg hazánk egyik éghajlati sajátsága.
Emlékszem, 2010 decemberében még belvízkatasztrófától tartottak... Aztán 2011 januárjától kezdve sorjában jöttek a száraz hónapok, s õszre aszályhelyzet alakult ki.
Vagy pl. ott van 1999 igen csapadékos nyara, ami az (egyik) legcsapadékosabb nyár volt 1901 óta. Rá egy évre pedig az egyik legszárazabb nyár következett. Ekkor Szegeden az egész éves csapadék 203 mm volt. (Ez azóta is fennálló rekord.)
Ez nekem is feltûnt, meg is kérdeztem otthon a szüleimet, hogy õk hogyan emlékeznek: nem volt-e régebben kiegyenlítettebb a csap.eloszlás?
Erre azt válaszolták, hogy az õ gyerekkorukban is hasonlóan szeszélyes volt a csapadék idõbeli eloszlása. Meg hát tul.képpen az iskolában is ezt tanítják, szóval úgy tûnik, hogy ez tényleg hazánk egyik éghajlati sajátsága.
Emlékszem, 2010 decemberében még belvízkatasztrófától tartottak... Aztán 2011 januárjától kezdve sorjában jöttek a száraz hónapok, s õszre aszályhelyzet alakult ki.
Vagy pl. ott van 1999 igen csapadékos nyara, ami az (egyik) legcsapadékosabb nyár volt 1901 óta. Rá egy évre pedig az egyik legszárazabb nyár következett. Ekkor Szegeden az egész éves csapadék 203 mm volt. (Ez azóta is fennálló rekord.)
A december esetleg csapadéktalansága nem is önmagában, hanem a novemberrel szembenállítva érdekes.
Novemberben a Dunántúlon 140-180 mm-es csapadékmennyiségek voltak.
Szépen nézne ki ezután egy 0 mm-es december!
Persze ha lesz 5, 10 vagy 20 mm ebben a hónapban, az is durva különbség.
Ezt szoktam mondani, hogy esik hetekig hónapokig rendületlenül, egészen addig, amíg el nem áll, mert amikor egyszer végre eláll, akkor utána hetekig hónapokig semmi nem esik.
Amennyire esik a csapadékos blokkban, annyira nem esik az azt követõ száraz blokkban.
És ez megy évek óta, aztán hogy szélsõségnek hívják-e vagy sem, az egy dolog, de azért figyelemreméltó!
Novemberben a Dunántúlon 140-180 mm-es csapadékmennyiségek voltak.
Szépen nézne ki ezután egy 0 mm-es december!
Persze ha lesz 5, 10 vagy 20 mm ebben a hónapban, az is durva különbség.
Ezt szoktam mondani, hogy esik hetekig hónapokig rendületlenül, egészen addig, amíg el nem áll, mert amikor egyszer végre eláll, akkor utána hetekig hónapokig semmi nem esik.
Amennyire esik a csapadékos blokkban, annyira nem esik az azt követõ száraz blokkban.
És ez megy évek óta, aztán hogy szélsõségnek hívják-e vagy sem, az egy dolog, de azért figyelemreméltó!
Nem egy eget rengetõen hideg december ez, de azért mégiscsak a hónap elsõ felében minden nap fagyott, ilyen pedig a méréseim kezdete óta (2005) még nem volt.
A havi csapadékösszeg eddig: 0,5 mm
Az öt legszárazabb december Váralján (1901-2012):
1. 1975: 2,1 mm
2. 1972: 4,2 mm
3. 1924: 8,0 mm
4. 1905: 11,0 mm
5. 1983: 12,2 mm
A havi csapadékösszeg eddig: 0,5 mm
Az öt legszárazabb december Váralján (1901-2012):
1. 1975: 2,1 mm
2. 1972: 4,2 mm
3. 1924: 8,0 mm
4. 1905: 11,0 mm
5. 1983: 12,2 mm
Nálam:
1972: 6,2 mm.
2006: 6,5 mm.
1953: 6,6 mm.
1989: 7,6 mm.
1991: 9,0 mm.
1905: 10,5 mm.
1924: 12,3 mm.
1929: 14,2 mm.
1986: 16,3 mm.
1957: 16,7 mm.
a tíz eddigi legszárazabb december. Az idei jó eséllyel pályázik a listára való felkerülésre....
1972: 6,2 mm.
2006: 6,5 mm.
1953: 6,6 mm.
1989: 7,6 mm.
1991: 9,0 mm.
1905: 10,5 mm.
1924: 12,3 mm.
1929: 14,2 mm.
1986: 16,3 mm.
1957: 16,7 mm.
a tíz eddigi legszárazabb december. Az idei jó eséllyel pályázik a listára való felkerülésre....
A december hónapban nem ritka a szárazság. Sok száraz decemberrõl tudunk amikor alig hullott csapadék.
pl: 1843, 1848, 1852, 1857, 1861, 1865, 1873, 1905, 1924, 1931, 1953, 1971, 1972, 1983, 1989.
Ezeknél az éveknél általában 0-10 mm hullott mindössze országosan. Kiemelkedõen száraz volt 1953, 1971, 1989 is. De az 1865-ös év amúgy is száraz volt ebbõl a december sem volt kivétel.
Megemlítendõ még a 2006-os december bár kissé csapadékosabb volt inkább az is a szárazabb decemberek közé tartozik.
Most még félidõnél tartunk de már kb hullott annyi mint a legszárazabb decemberek idején, tény még most is vannak 0,0 mm-es helyek.
pl: 1843, 1848, 1852, 1857, 1861, 1865, 1873, 1905, 1924, 1931, 1953, 1971, 1972, 1983, 1989.
Ezeknél az éveknél általában 0-10 mm hullott mindössze országosan. Kiemelkedõen száraz volt 1953, 1971, 1989 is. De az 1865-ös év amúgy is száraz volt ebbõl a december sem volt kivétel.
Megemlítendõ még a 2006-os december bár kissé csapadékosabb volt inkább az is a szárazabb decemberek közé tartozik.
Most még félidõnél tartunk de már kb hullott annyi mint a legszárazabb decemberek idején, tény még most is vannak 0,0 mm-es helyek.
Valaki tudna adni egy kis infót azzal kapcsolatban, hogy mikor volt az eddig mért legszárazabb december, és kb. mennyi csap. hullott országos átlagban?
Köszönöm elõre is!
Köszönöm elõre is!
A Napijelentés csak egy felszín. A csapadékmérõ állomások sosem kerültek bele a Napijelentésbe, mert havonta egyszer postán jelentenek. Domaházáról, sõt elárulok egy titkot még Zabarról is van csapadék adat. Zabar, mint csapadékmérõ állomás 1949. augusztus elsején indult. Domaháza 1951. szeptember elsején. A csapadékmérõ állomások sosem mértek hivatalosan hõmérsékletet. A K2 és K4 állomások mértek, a K2 naponta kétszer (06 és 18 UTC) a K4 állomások pedig a négyterminusos, hagyományos klímaállomások, mint pl. Sopronhorpács, Máza stb. A K2 és K4 állomások naponta telefonon jelentették a mért értékeket a közeli fõállomásra.
Csapadékmérõ állomás, ami Domaháza is volt, sosem mért hivatalos hõmérséklet adatokat. Annyi lehetett, hogy felhívta, felhívatta az intézetet, hogy ennyit mért és azt leközölték. Ezért nem szerepel más napokon Domaháza.
Szerintem nincs Domaházáról semmiféle rögzítendõ anyag, a csapadékmérés eredményein túl, ahogy bár Zabar is 1949. óta mûködik, hõmérsékletet csak az automata telepítése óta mér.
Nem a hõmérséklet-mérési sorozat miatt akarták Domaházára telepíteni az állomást. Egyik kolléga, aki azóta már nyugdíjba ment részt vett a helyszínkeresésben. Rákérdeztem nála Zabarra. Az volt a cél, hogy az Északi-Középhegység egyik völgyébõl is legyen adat, és megbízható, jó helyre kerülhessen az automata. A terepszemlén a csapadékmérõknél is érdeklõdtek, hogy tudnak-e helyet adni, vagy ajánlani egy automata felszereléséhez, hiszen õk ismerik a környéket.
Beszéltem az akkori idõkben dolgozó hálózati ellenõrrel, aki Domaházát is ellenõrizte, de õ sem tud hivatalos hõmérséklet mérésrõl.
Én továbbra is azt hiszem, hogy egy nemlétezõ kincset keresünk. Ezt csak Domaháza írott anyaga döntheti el.
Csapadékmérõ állomás, ami Domaháza is volt, sosem mért hivatalos hõmérséklet adatokat. Annyi lehetett, hogy felhívta, felhívatta az intézetet, hogy ennyit mért és azt leközölték. Ezért nem szerepel más napokon Domaháza.
Szerintem nincs Domaházáról semmiféle rögzítendõ anyag, a csapadékmérés eredményein túl, ahogy bár Zabar is 1949. óta mûködik, hõmérsékletet csak az automata telepítése óta mér.
Nem a hõmérséklet-mérési sorozat miatt akarták Domaházára telepíteni az állomást. Egyik kolléga, aki azóta már nyugdíjba ment részt vett a helyszínkeresésben. Rákérdeztem nála Zabarra. Az volt a cél, hogy az Északi-Középhegység egyik völgyébõl is legyen adat, és megbízható, jó helyre kerülhessen az automata. A terepszemlén a csapadékmérõknél is érdeklõdtek, hogy tudnak-e helyet adni, vagy ajánlani egy automata felszereléséhez, hiszen õk ismerik a környéket.
Beszéltem az akkori idõkben dolgozó hálózati ellenõrrel, aki Domaházát is ellenõrizte, de õ sem tud hivatalos hõmérséklet mérésrõl.
Én továbbra is azt hiszem, hogy egy nemlétezõ kincset keresünk. Ezt csak Domaháza írott anyaga döntheti el.
Szia,
Köszi, elõfordulhat. Mi beszéltünk vele, az õ szavait mondtam. Több tény is ellen szól. Pl egy adat mért került bele a napi jelentésbe ha nem volt hivatalos hõmérséklet mérés? Vagy mint kuriózum beleírták, de akkor mégis megkapták?!? Sok olyan hivatalos állomás volt amelyek nem kerültek bele de mégis volt hivatalos mérés.
A másik, hogy az automatizálási mánia a 90-es évektõl indult ami nem gond mert jó, hogy van online adatok és ebbõl lehet jó sok is. Azonban ha ott is ezt akarták, márpedig ezt, akkor ez valaminek a folytatása volt, így megint ellentmond, hogy hivatalosan csak csapadékmérés volt. Õ állítása szerint, de ezt személyesen is elmeséltem Neked, hogy bizony az adatokat küldte az OMSZ részére és ellenõrzés is volt. A másik bajom ezzel, hogy pl a csapadék adatok sincsenek sehol a napi jelentésben sem, így ez megint ellentmond sok mindenek. Elnézést, hogy felbolygatom a társaságot, tudod nem ez a szándékom, de a kíváncsiság nagy úr nálam:-)
Közben ha már itt vagyunk egy másik expedíciót is folytatunk, elmesélem az eredményt.
Õ is kemény fagyzug Nógrád-megyében a település neve Terény.
Rá szintén a napi jelentésbõl találtam rá.
Néhány szaftos rekord íme:
1925 november 30: -22,4 fok
1925 december 5: -29,0 fok
1927 december 21: -26,1 fok
Valószínû, sõt biztos, hogy az 1925 november vége és december 10 között a település -21 -29 fok között zárt minden egyes nap.
No elmentünk picit felderíteni a terepet. S tényleg szép település jó mélyen bent a Cserhát völgyébe a Terényi-dombság között:
Link
Link
Ott is picit járt a szám mint mindig:-) De sikerült sok információt megtudni a mérésrõl. Hol is volt a településen ki végezte stb? Ami itt fontos, hogy a település gondnoka szerint az 1920 évektõl közel ott is kb 50 évig volt mérés, kb 1970-ig. Nem kis pályás adatokat szolgáltatva ezen idõ alatt. Sajnos a napi jelentés itt is hiányos a mérésekrõl.
Sajnos ma már senkit nem találtunk aki a méréseket végezte, vagy rokona, leszármazottja volt. Így ez az expedíció így ért véget:-)
Köszi, elõfordulhat. Mi beszéltünk vele, az õ szavait mondtam. Több tény is ellen szól. Pl egy adat mért került bele a napi jelentésbe ha nem volt hivatalos hõmérséklet mérés? Vagy mint kuriózum beleírták, de akkor mégis megkapták?!? Sok olyan hivatalos állomás volt amelyek nem kerültek bele de mégis volt hivatalos mérés.
A másik, hogy az automatizálási mánia a 90-es évektõl indult ami nem gond mert jó, hogy van online adatok és ebbõl lehet jó sok is. Azonban ha ott is ezt akarták, márpedig ezt, akkor ez valaminek a folytatása volt, így megint ellentmond, hogy hivatalosan csak csapadékmérés volt. Õ állítása szerint, de ezt személyesen is elmeséltem Neked, hogy bizony az adatokat küldte az OMSZ részére és ellenõrzés is volt. A másik bajom ezzel, hogy pl a csapadék adatok sincsenek sehol a napi jelentésben sem, így ez megint ellentmond sok mindenek. Elnézést, hogy felbolygatom a társaságot, tudod nem ez a szándékom, de a kíváncsiság nagy úr nálam:-)
Közben ha már itt vagyunk egy másik expedíciót is folytatunk, elmesélem az eredményt.
Õ is kemény fagyzug Nógrád-megyében a település neve Terény.
Rá szintén a napi jelentésbõl találtam rá.
Néhány szaftos rekord íme:
1925 november 30: -22,4 fok
1925 december 5: -29,0 fok
1927 december 21: -26,1 fok
Valószínû, sõt biztos, hogy az 1925 november vége és december 10 között a település -21 -29 fok között zárt minden egyes nap.
No elmentünk picit felderíteni a terepet. S tényleg szép település jó mélyen bent a Cserhát völgyébe a Terényi-dombság között:
Link
Link
Ott is picit járt a szám mint mindig:-) De sikerült sok információt megtudni a mérésrõl. Hol is volt a településen ki végezte stb? Ami itt fontos, hogy a település gondnoka szerint az 1920 évektõl közel ott is kb 50 évig volt mérés, kb 1970-ig. Nem kis pályás adatokat szolgáltatva ezen idõ alatt. Sajnos a napi jelentés itt is hiányos a mérésekrõl.
Sajnos ma már senkit nem találtunk aki a méréseket végezte, vagy rokona, leszármazottja volt. Így ez az expedíció így ért véget:-)
Beszéltem az Idõsek Otthonával Susán, holnap délelõtt beszélni fogok vele. Szerintem Domaházán csak a csapadékmérés volt hivatalos.
Igen, az könnyen lehet, hogy 1961/62 telén decemberben volt hidegebb is. Én csak az éveket vizsgáltam, a szezont nem.
Hú, köszi mindenkinek, nem is számítottam ilyen sok infóra, akkor megpróbálok utánanézni majd a 62-es márciusnak ill. évnek, ha jól értem Lacit a szezont (61-62 tele) nem vitte el az az érték. Ja és az 54-55-nek is. Azért is lenne különleges egy ilyen márciusi nap mert a nov-i min-al ellentétben egy teljes szezonban (ami már biztosan megvan) és egy másik szezon elsõ 2 hónapjában (vagyis az adott évben is) is a legalacsonyabb érték lenne. Mondjuk ez részben csak bûvészkedés a dátumokkal, csak ez ha így összejönne akkor tisztán szerepelhetne az évkönyvekben, persze bõven benne van a pakliban, h dec utolsó 10 napja ezt a kérdést tárgytalanná teszi. 
A helyi észlelõvel beszéltünk, Susán az otthonban él azt hiszem 86 éves és teljesen jól van szellemileg is. Õ mesélt sokat a mérésekrõl. Meg, hogy 60 évig õ vezette a méréseket. Hivatalos állomás volt az adatok beküldve, de mint írtam jó Columbo révén csak egy, azaz egy adatból indultam ki amit bogarászásaim közben megtaláltam a 1963-as évkönyvben az a bizonyos -30 fok:-) Ekkor döbbentem rá, hogy az Zabar mellett van, és bizony nyomozni kezdtem:-)
Sajnos az adatok nincsenek már nála, de elvileg meg kell, hogy legyen. Mivel hivatalosan, és leírtam, hogy miért nem oda került az állomás, mármint az automata, hogy a mérés is folytatódjon. Kicsit hiányérzetem van ez miatt, ha nincs ló jó szamár is stílus. Nem gond a Zabar de így szebb lett volna.
Sajnos az adatok nincsenek már nála, de elvileg meg kell, hogy legyen. Mivel hivatalosan, és leírtam, hogy miért nem oda került az állomás, mármint az automata, hogy a mérés is folytatódjon. Kicsit hiányérzetem van ez miatt, ha nincs ló jó szamár is stílus. Nem gond a Zabar de így szebb lett volna.
Igen, meséltél az expedícióról.
És a helyi észlelõ nem rakta el az adatokat? Vagy róla semmit nem lehet tudni?
És a helyi észlelõ nem rakta el az adatokat? Vagy róla semmit nem lehet tudni?
Köszi, a rekordról tudtam és õ is azt hiszem de már világos mit is írt, erre is késõbb jöttem rá:-)
Viszont picit pontisitok a domaházi észlelõ 2010-ig mért, igaz az utolsó 2 évben Susán, így 9 év van mikor Zabar és Domaháza együtt futott, de hogy errõl senki se tudjon ez számomra szomorú:-(
Még annyi ha a szélárboc Domaházán elfért volna akkor ott lett volna az állomás és nem Zabaron, mert eredetileg oda került volna, így folytatódott volna a méréssorozat. Így meg fõként bosszantó mert akkor tuti feldolgozták volt 1950-tõl az adatokat így meg sajnos ismét van valahol a többi között enyészik:-(
Hosszas expedíció után nyomoztuk Dalmával és Micivel:-)
Viszont picit pontisitok a domaházi észlelõ 2010-ig mért, igaz az utolsó 2 évben Susán, így 9 év van mikor Zabar és Domaháza együtt futott, de hogy errõl senki se tudjon ez számomra szomorú:-(
Még annyi ha a szélárboc Domaházán elfért volna akkor ott lett volna az állomás és nem Zabaron, mert eredetileg oda került volna, így folytatódott volna a méréssorozat. Így meg fõként bosszantó mert akkor tuti feldolgozták volt 1950-tõl az adatokat így meg sajnos ismét van valahol a többi között enyészik:-(
Hosszas expedíció után nyomoztuk Dalmával és Micivel:-)
"Vagy most nem értem mert még hajnal van"
Az 1954/55-ös téli szezon leghidegebb napja március 4-e volt: -23,4°C, Lenti.
Az 1955-ös év leghidegebb napja szintén március 4-e volt.
Március 4-ére az adatbázisban szereplõ Tmin rekord: -22,0°C, 1987, Paks.
Tehát Váraljamet véletlenül talált egy új rekordot március 4-re, pedig nem is kereste.
------------------------
Zabarral nem versenyezhet Domaháza, mert amikor Domaházán volt mérés, Zabaron nem.
Egyébként valószínûleg nagyon hasonló értékeket lehetne ott is mérni, igazából a környéken lehet még Zabarnál kicsit hidegebb hely. Középhõmérsékletre 100 %, mert vannak olyan, a zabarinál jóval meredekebb domboldalakkal határolt völgyek, melyek déli felébe télen szinte alig süt be a nap. Ott a Tmax több fokkal alacsonyabb, mint Zabaron, a Tmin viszont legalább annyi. Egyes pontokban elképzelhetõ, hogy Kékestetõnél is hidegebb éves kh. jönne ki.
Ha egyszer megnyerem a lottó fõnyereményét, lerakok pár száz klímaállomást a Vajdavár-homokkõvidéken, aztán minden kiderül.
Az 1954/55-ös téli szezon leghidegebb napja március 4-e volt: -23,4°C, Lenti.
Az 1955-ös év leghidegebb napja szintén március 4-e volt.
Március 4-ére az adatbázisban szereplõ Tmin rekord: -22,0°C, 1987, Paks.
Tehát Váraljamet véletlenül talált egy új rekordot március 4-re, pedig nem is kereste.
------------------------
Zabarral nem versenyezhet Domaháza, mert amikor Domaházán volt mérés, Zabaron nem.
Egyébként valószínûleg nagyon hasonló értékeket lehetne ott is mérni, igazából a környéken lehet még Zabarnál kicsit hidegebb hely. Középhõmérsékletre 100 %, mert vannak olyan, a zabarinál jóval meredekebb domboldalakkal határolt völgyek, melyek déli felébe télen szinte alig süt be a nap. Ott a Tmax több fokkal alacsonyabb, mint Zabaron, a Tmin viszont legalább annyi. Egyes pontokban elképzelhetõ, hogy Kékestetõnél is hidegebb éves kh. jönne ki.
Ha egyszer megnyerem a lottó fõnyereményét, lerakok pár száz klímaállomást a Vajdavár-homokkõvidéken, aztán minden kiderül.
Vagy most nem értem mert még hajnal van, vagy tényleg elírtad. 1987 január 13 -30,3 fok Paks.
Pomi: 1961 pont karácsony környéke nagyon hideg volt többfelé -20 fok alatti hõmérséklettel. Pl Putnok -22,0, Mátészalka -23,4 fok december 24. Így a 1961-62.es télen nem a márciusi volt a legalacsonyabb érték.
Viszont tegnap este jutott eszembe miután kikapcsoltam a gépet, hogy a legnagyobb fagy, legalacsonyabb érték március 1-jén volt 1963-ban. ez az állomás Zabar mellett mûködött 50 évig de a napi jelentésbe mégis 1 adatot találtam, róla miszerint február 28-án -30 fok volt Domaházán. Igen ám de kiderült, hogy március 1-jén -31 fokot mértek ugyanott, így azon a télen az volt a topp minimum. Ezt az állomást jó lenne feldolgozni mert jó kis verseny lenne Zabarral, és bizony nem õ lenne az egyeduralkodó sem.
Pomi: 1961 pont karácsony környéke nagyon hideg volt többfelé -20 fok alatti hõmérséklettel. Pl Putnok -22,0, Mátészalka -23,4 fok december 24. Így a 1961-62.es télen nem a márciusi volt a legalacsonyabb érték.
Viszont tegnap este jutott eszembe miután kikapcsoltam a gépet, hogy a legnagyobb fagy, legalacsonyabb érték március 1-jén volt 1963-ban. ez az állomás Zabar mellett mûködött 50 évig de a napi jelentésbe mégis 1 adatot találtam, róla miszerint február 28-án -30 fok volt Domaházán. Igen ám de kiderült, hogy március 1-jén -31 fokot mértek ugyanott, így azon a télen az volt a topp minimum. Ezt az állomást jó lenne feldolgozni mert jó kis verseny lenne Zabarral, és bizony nem õ lenne az egyeduralkodó sem.
Régebben készítettem egy gyûjteményt az egyes évek szélsõértékeirõl (hõmérséklet és csapadék) 1935-ig visszamenõleg az innen-onnan hozzáférhetõ adatok alapján. Azt átnézve egy ilyen esetet találtam, méghozzá 1962-ben. Akkor márc. 19-én Pátyodon -19,5°C-ot mértek, és az volt abban az évben a legalacsonyabb hõmérséklet.
Váraljamet: az én táblázatomban 1955-ben egy miskolci minimum szerepel jan. 6-ról szintén -23,4°C-kal. Úgy látszik, hogy én Lentit nem szúrtam ki, pedig valószínûleg a Havijelentésbõl (is) dolgoztam.
Váraljamet: az én táblázatomban 1955-ben egy miskolci minimum szerepel jan. 6-ról szintén -23,4°C-kal. Úgy látszik, hogy én Lentit nem szúrtam ki, pedig valószínûleg a Havijelentésbõl (is) dolgoztam.
A havijelentésben 1954-55-ben szereplõ 54 állomás alapján az 1954/55-ös téli szezon leghidegebb napja március 4-e volt: -23,4°C;Lenti
Az 1955-ös év leghidegebb napja szintén március 4-e volt.
Bár most kifejezetten nem az volt a cél, hogy rekordokat keressek, de az adatbázisban szereplõ Tmin rekord március 4-ére: -22,0°C;1987;Paks
Az 1955-ös év leghidegebb napja szintén március 4-e volt.
Bár most kifejezetten nem az volt a cél, hogy rekordokat keressek, de az adatbázisban szereplõ Tmin rekord március 4-ére: -22,0°C;1987;Paks
Igen ez mindenképp szép de igazából megválaszolhatatlan kérdés. Mivel 1871 óta rengeteg mérés volt ezt Te is tudod. Így biztos vagyok benne, hogy volt rá példa. Azt tudom, hogy pl 1912-1913 telén április 12-én volt a legnagyobb hótakaró az országban abban az évben, a fõvárosban is, illetve azon a télen.
Az viszont tuti, hogy 1920 november elsején volt Túrkevén a top minimum azon a télen -17,0 fokkal. aztán nem nagyon volt tél A fõvárosban a tél akkor október 31-én volt -9,5 fokkal az volt az alja. Ekkor még a következõ 1921 december 31-ig is az volt a legalacsonyabb minimum érték. Így példát lehet rá találni de ez is tuti kiugró lesz.
A tippem, hogy ilyet a 1910-es és az 1970-es zonális években kell keresni akkor van rá nagyobb esély.
Az viszont tuti, hogy 1920 november elsején volt Túrkevén a top minimum azon a télen -17,0 fokkal. aztán nem nagyon volt tél A fõvárosban a tél akkor október 31-én volt -9,5 fokkal az volt az alja. Ekkor még a következõ 1921 december 31-ig is az volt a legalacsonyabb minimum érték. Így példát lehet rá találni de ez is tuti kiugró lesz.
A tippem, hogy ilyet a 1910-es és az 1970-es zonális években kell keresni akkor van rá nagyobb esély.
1901-tõl, amik szóba jöhetnek elsõsorban, ahol érdemes utána nézni:
téli félév esetén:
1901/1902
1917/1918
1950/1951
1951/1952
1954/1955 (talán itt a legjobb esély)
naptári év esetén:
1918
1951
1952
1955 (talán itt a legjobb esély)
[holnap majd utána nézek ezeknek]
téli félév esetén:
1901/1902
1917/1918
1950/1951
1951/1952
1954/1955 (talán itt a legjobb esély)
naptári év esetén:
1918
1951
1952
1955 (talán itt a legjobb esély)
[holnap majd utána nézek ezeknek]
Van itt egy "apróság", mégpedig az idei évre vonatkozó minimum és annak eddigi dátuma(03.17.). Az adattenger ismerõit kérdezem (lász, antibulvár), h volt-e valaha olyan, h egy téli szezon/félév (okt-márc) legalacsonyabb országos minimuma márciusban, netán március közepe után állt be? A másik kérdés, ami sztem még nagyobbat szólhatna, volt-e olyan év amikor az országban mért legalacsonyabb hõmérséklet (természetesen az adott évben éppen elérhetõ állomáshálózat alapján) nem nov-febr között állt be? Még 21 nap van hátra és lehet, h idén ez utóbbi is megtörténik....tudtommal eddig november volt még az a hónap amely ritkán ugyan de beszállt az éves min-ot adó 3 téli hónap közé...
Tudnátok segíteni abban, hogy hol nézhetném meg a 2000-es év hõmérsékleti anomáliáit havi bontásban?
Bizony rendkívül emelkedett a novemberek átlag az elmúlt 1,5 évtizedben. Okát nem tudom, tuti nem a globális felmelegedés, mert az baromság, ilyen volt az 1960 és 1930-as években is a novemberek azok is rendkívül enyhék voltak sorozatban. Viszont a decemberek és a szeptemberek átlaga csökkent.
Érdekes változások ezek, mint pl a decemberek átlaga soha nem volt olyan magasan mint az 1910-es években mikor elvileg egy zonális kiegyenlített klímánk volt és közben rendkívül tél nélküli decemberek sorozta jött.
Olvastam, azt hiszem, az 1917-es évkönyvben, hogy mekkora változás történt mivel decemberben se hideg, se hó nem volt és immáron sorozatban 7 évben. Tehát ott is, akkor is voltak globális felmelegedés hívõk:-)))) Majd jött az 1920-as évek zord decemberei és rácáfolt az idõjárás mindenre ahogy most is teszi, persze az üzlet nagy dolog és sokan bedõlnek a blõd zöldségeknek és sajnos vannak akik ezt az észt osztják mindenhol!:-) pl 1925-ös, vagy az 1927-es decemberei az élen mikor pl ezekben napokban sokfelé voltak -20 -30 fok közötti értékek:-) pl Terény -29,0 fok, vagy Mezõhegyes 1927 karácsony táján -29, -30 fok stb. A 2 évtized között 2,1 fokos hõmérséklet csökkenés következett be hmmmmm:-))))))
Érdekes változások ezek, mint pl a decemberek átlaga soha nem volt olyan magasan mint az 1910-es években mikor elvileg egy zonális kiegyenlített klímánk volt és közben rendkívül tél nélküli decemberek sorozta jött.
Olvastam, azt hiszem, az 1917-es évkönyvben, hogy mekkora változás történt mivel decemberben se hideg, se hó nem volt és immáron sorozatban 7 évben. Tehát ott is, akkor is voltak globális felmelegedés hívõk:-)))) Majd jött az 1920-as évek zord decemberei és rácáfolt az idõjárás mindenre ahogy most is teszi, persze az üzlet nagy dolog és sokan bedõlnek a blõd zöldségeknek és sajnos vannak akik ezt az észt osztják mindenhol!:-) pl 1925-ös, vagy az 1927-es decemberei az élen mikor pl ezekben napokban sokfelé voltak -20 -30 fok közötti értékek:-) pl Terény -29,0 fok, vagy Mezõhegyes 1927 karácsony táján -29, -30 fok stb. A 2 évtized között 2,1 fokos hõmérséklet csökkenés következett be hmmmmm:-))))))
A november középhõmérséklete 7,1°C lett, csapadéka 38,9 mm (semmi idõm nincs részleteket közölni).
Úgy látszik Miskolc mellett Pápa a második kivétel. Az éves közép egy tizeddel a tavalyi felett még(11,9). A héten már alatta lehet. A max-ok átlaga már most a tavalyi alatt van 3 tizeddel (16,9), a minimumoké még felette 5 tizeddel. Ha nem lesz egy übermeleg december, akkor a 7 éves T adatsorom 2. leghidegebb éve lehet 2010 után.
"Viszont ha a december csak átlagosra alakul, az év akkor is a hûvösebbek közé fog tartozni."
Ezt nem így látom. Pesten még mindig 17,8 fok körül jár az éves Tmax-átlag, ez talán le fog menni a tavalyi 17,2 alá év végéig. Máshol se lehet nagyon más a helyzet az erõs pozitív anomáliát illetõen.
Ezt nem így látom. Pesten még mindig 17,8 fok körül jár az éves Tmax-átlag, ez talán le fog menni a tavalyi 17,2 alá év végéig. Máshol se lehet nagyon más a helyzet az erõs pozitív anomáliát illetõen.
Ma megvolt az év 90. fagyos napja.
Errõl elõször azt hittem, hogy magas értéknek számít, aztán megnéztem, tavaly 122, 2011-ben 134 fagyos napom volt. Így, ha tavalyhoz hasonlóan az összes hátralévõ nap fagyos lesz, akkor sem érjük el ezeket az értékeket.
Nem tudom, miért gondoltam azt, hogy az idei év annyira fagyos lett volna...
Én 5,6 fokos november havi középértéket mértem. Nem tudom, mennyi lehet itt a sokéves átlag, de a 2011 novemberi 0,2 fokhoz képest valóban igen meleg. Bár inkább ez utóbbi tûnik kiugró értéknek.
Viszont ha a december csak átlagosra alakul, az év akkor is a hûvösebbek közé fog tartozni.
Errõl elõször azt hittem, hogy magas értéknek számít, aztán megnéztem, tavaly 122, 2011-ben 134 fagyos napom volt. Így, ha tavalyhoz hasonlóan az összes hátralévõ nap fagyos lesz, akkor sem érjük el ezeket az értékeket.
Nem tudom, miért gondoltam azt, hogy az idei év annyira fagyos lett volna...
Én 5,6 fokos november havi középértéket mértem. Nem tudom, mennyi lehet itt a sokéves átlag, de a 2011 novemberi 0,2 fokhoz képest valóban igen meleg. Bár inkább ez utóbbi tûnik kiugró értéknek.
Viszont ha a december csak átlagosra alakul, az év akkor is a hûvösebbek közé fog tartozni.
Itt meg (11.29-ig -aznap olvastam le utoljára a 110 és a 145m-en lévõ loggert) 8,6°, ill. 8,7°C volt a Tközép az említett két szinten, ami 5 fokkal több, mint a sokéves miskolci átlag. Ennek az összevetésnek nem (sem) volt túl sok értelme.
11.27-én este az összes mért szinten fagypont alá süllyedt a hõmérséklet, így az idei évben a fagymentes szezon egy 243 napos idõszakot jelentett, ami ugyan jóval elmaradt a tavalyi 267 napostól, de azért elfogadnám 2014-ben is.
11.27-én este az összes mért szinten fagypont alá süllyedt a hõmérséklet, így az idei évben a fagymentes szezon egy 243 napos idõszakot jelentett, ami ugyan jóval elmaradt a tavalyi 267 napostól, de azért elfogadnám 2014-ben is.
Nálam a november 7,2 fokos T középpel zárt, ami 3,6 fokkal több mint a sokéves átlag.
Robi elõször érjen haza a Kanári szigetekrõl
Robi elõször érjen haza a Kanári szigetekrõl
A november 1,7 fok körüli pozitív anomáliát hozott (6,
, a csapadék viszont 50-55 mm helyett 130 lett(250%). Cseszneken ennél is több (139 mm) esett, amihez fogható arrafelé 1901 óta csak a hatvanas években volt(1961:148 mm,1962:238mm,1966:158 mm).Ezzel a 4. helyezett, de Pápán sem volt 1901-70 közt több 130-nál, csak 3 alkalommal (1971 és 2000 közt nem néztem de nem hiszem, hogy lehetett 130 felett).
A csapadék átlaga Pápán õsszel(1951-200 154 mm, most 215 esett ( 40 % többlet), viszont a T is 1,1 fokos õszi többletet hozott. A hûvösen és havasan induló, majd nyáron forróságba és szárazságba forduló év most õsszel kiegyenlítettebb lett és az arany õsz nevet érdemli. Megszûnt a szárazság és az év az õsznek köszönhetõen egy kemény decemberrel is kijöhet átlagon felüli T középre.
, a csapadék viszont 50-55 mm helyett 130 lett(250%). Cseszneken ennél is több (139 mm) esett, amihez fogható arrafelé 1901 óta csak a hatvanas években volt(1961:148 mm,1962:238mm,1966:158 mm).Ezzel a 4. helyezett, de Pápán sem volt 1901-70 közt több 130-nál, csak 3 alkalommal (1971 és 2000 közt nem néztem de nem hiszem, hogy lehetett 130 felett).A csapadék átlaga Pápán õsszel(1951-200
154 mm, most 215 esett ( 40 % többlet), viszont a T is 1,1 fokos õszi többletet hozott. A hûvösen és havasan induló, majd nyáron forróságba és szárazságba forduló év most õsszel kiegyenlítettebb lett és az arany õsz nevet érdemli. Megszûnt a szárazság és az év az õsznek köszönhetõen egy kemény decemberrel is kijöhet átlagon felüli T középre.
2013. õsze nálam: (zárójelben az 50 éves átlag illetve a dátum)
Átlaghõmérséklet: 15,95+12,88+7,51= 12,11 °C. (11,10°C.)
T min. átlag: 11,95+9,03+5,27= 8,27 °C.
T max. átlag: 21,42+18,45+10,64= 16,84 °C.
Absz. T min.: -2,7 °C. (11.28.)
Absz. T max.: 29,1 °C. (09.08.)
Õszi absz. hõingás: 31,8 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 1,1 °C. (11.28.)
Legmagasabb napi átlag: 19,7 °C. (09.01., 10.23.)
Napi átlagok hõingás: 18,6 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 19,2 5C. (09.08.)
Napi legkisebb hõingás: 1,4 °C. (11.23.)
Legalacsonyabb légnyomás: 997,4 hPa. (11.05.)
Legmagasabb légnyomás: 1034,7 hPa. (10.04.)
Nyári nap: 7+1+0= 8 db. (5)
Fagyos nap: 0+2+1= 3 db. (7)
Zivataros nap: 1+1+0= 2 db. (3)
Ködös nap: 0+6+3= 9 db.
Hóeséses nap: 0+0+1= 1 db. (3)
Õszi csapadék: 55,7+27,7+106,3= 189,7 mm. (142,4 mm.)
Csapadékos nap: 17+9+16= 42 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 12+8+14= 34 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3+3+8= 14 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 20,6 mm. (09.29.)
Az átlagnál 1 °C-kal melegebb és némileg csapadékosabb (133%) õsz volt. Emlékezetes a fordítottan kétarcú október, különösen a hónap elejei hideg-, és az október végi meleg-rekordokat hozó idõszak.
(Robi....? )
Átlaghõmérséklet: 15,95+12,88+7,51= 12,11 °C. (11,10°C.)
T min. átlag: 11,95+9,03+5,27= 8,27 °C.
T max. átlag: 21,42+18,45+10,64= 16,84 °C.
Absz. T min.: -2,7 °C. (11.28.)
Absz. T max.: 29,1 °C. (09.08.)
Õszi absz. hõingás: 31,8 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 1,1 °C. (11.28.)
Legmagasabb napi átlag: 19,7 °C. (09.01., 10.23.)
Napi átlagok hõingás: 18,6 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 19,2 5C. (09.08.)
Napi legkisebb hõingás: 1,4 °C. (11.23.)
Legalacsonyabb légnyomás: 997,4 hPa. (11.05.)
Legmagasabb légnyomás: 1034,7 hPa. (10.04.)
Nyári nap: 7+1+0= 8 db. (5)
Fagyos nap: 0+2+1= 3 db. (7)
Zivataros nap: 1+1+0= 2 db. (3)
Ködös nap: 0+6+3= 9 db.
Hóeséses nap: 0+0+1= 1 db. (3)
Õszi csapadék: 55,7+27,7+106,3= 189,7 mm. (142,4 mm.)
Csapadékos nap: 17+9+16= 42 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 12+8+14= 34 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3+3+8= 14 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 20,6 mm. (09.29.)
Az átlagnál 1 °C-kal melegebb és némileg csapadékosabb (133%) õsz volt. Emlékezetes a fordítottan kétarcú október, különösen a hónap elejei hideg-, és az október végi meleg-rekordokat hozó idõszak.
(Robi....?
)
2013. november nálam:
T átlag: 7,51 °C.
T min. átlag: 5,27 °C.
T max. átlag: 10,64 °C.
Absz. T max.: 20,6 °C. (03.)
Absz. T min.: -2,7 °C. (28.)
Absz. hõingás: 23,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 1,1 °C. (28.)
Legmagasabb napi átlag: 13,6 °C. (03.)
Napi átlagok hõingása: 12,5 °C.
Legalacsonyabb T max.: 3,4 °C. (26.)
Legmagasabb T min.: 10,3 °C. (09.)
Napi legnagyobb hõingás: 13,9 °C. (02.)
Napi legkisebb hõingás: 1,4 °C. (23.)
Legalacsonyabb légnyomás: 997,4 hPa. (05.)
Legmagasabb légnyomás: 1032,2 hPa. (27.)
Fagyos nap: 1 db.
Ködös nap: 3 db.
Hóeséses nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 106,3 mm. (éves: 634,3 mm.)
Csapadékos nap: 16 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 14 db.
Jelentõs csapadékú nap: 8 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 20,3 mm. (23.)
Az átlagnál 2 °C-kal melegebb és sokkal (200 %) csapadékosabb hónap volt. Októbertõl eltérõen a hónap hõmérsékleti menete a várhatónak megfelelõ volt, ám a hónap elsõ felének pozitív anomáliáját a hónap utolsó dekádjában beköszöntött hidegebb idõ nem tudta kompenzálni.
Roppant csapadékos hónap volt, ám így se került be az idei november az elmúlt 114 év 10 legcsapadékosabb novembere közé.
(Robi, jöhetsz.... )
T átlag: 7,51 °C.
T min. átlag: 5,27 °C.
T max. átlag: 10,64 °C.
Absz. T max.: 20,6 °C. (03.)
Absz. T min.: -2,7 °C. (28.)
Absz. hõingás: 23,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 1,1 °C. (28.)
Legmagasabb napi átlag: 13,6 °C. (03.)
Napi átlagok hõingása: 12,5 °C.
Legalacsonyabb T max.: 3,4 °C. (26.)
Legmagasabb T min.: 10,3 °C. (09.)
Napi legnagyobb hõingás: 13,9 °C. (02.)
Napi legkisebb hõingás: 1,4 °C. (23.)
Legalacsonyabb légnyomás: 997,4 hPa. (05.)
Legmagasabb légnyomás: 1032,2 hPa. (27.)
Fagyos nap: 1 db.
Ködös nap: 3 db.
Hóeséses nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 106,3 mm. (éves: 634,3 mm.)
Csapadékos nap: 16 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 14 db.
Jelentõs csapadékú nap: 8 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 20,3 mm. (23.)
Az átlagnál 2 °C-kal melegebb és sokkal (200 %) csapadékosabb hónap volt. Októbertõl eltérõen a hónap hõmérsékleti menete a várhatónak megfelelõ volt, ám a hónap elsõ felének pozitív anomáliáját a hónap utolsó dekádjában beköszöntött hidegebb idõ nem tudta kompenzálni.
Roppant csapadékos hónap volt, ám így se került be az idei november az elmúlt 114 év 10 legcsapadékosabb novembere közé.
(Robi, jöhetsz....
)
Gyõrszemere-Nagyszentpál Meteorológiai Állomás 2013 November:
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl: 7.3 °C, Fõterminusokból: 6,96 °C.
Havi átlagos minimumhõmérséklet 3.6 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet 10.9 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet -7.1 °C (28-án)
Havi legmagasabb hõmérséklet 18.4 °C (8-án)
Legnagyobb napi hõingás 14.2 °C (8-án)
Havi összes csapadék 119.1 mm
Havi relatív légnyomás középérték: 1014,51 hPa
Havi relatív légnedvesség középérték: 92,82 %
Legcsapadékosabb nap 21.1 mm (10-én)
Csapadékos napok száma 21
Jelentõs csapadékú napok száma 9
Fagyos napok száma 6
Ködös napok száma 5
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl: 7.3 °C, Fõterminusokból: 6,96 °C.
Havi átlagos minimumhõmérséklet 3.6 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet 10.9 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet -7.1 °C (28-án)
Havi legmagasabb hõmérséklet 18.4 °C (8-án)
Legnagyobb napi hõingás 14.2 °C (8-án)
Havi összes csapadék 119.1 mm
Havi relatív légnyomás középérték: 1014,51 hPa
Havi relatív légnedvesség középérték: 92,82 %
Legcsapadékosabb nap 21.1 mm (10-én)
Csapadékos napok száma 21
Jelentõs csapadékú napok száma 9
Fagyos napok száma 6
Ködös napok száma 5
A hõmérséklet lefutásában (napi középhõmérsékletek grafikonja) nálam az idei november kísértetiesen hasonlít 2010 novemberére. Az azt követõ december középhõmérséklete itt -1,75°C lett, tehát jóval az átlag alatt zárt. Annak a hónapnak az egyetlen átlag feletti idõszaka pont a karácsonyi ünnepekre esett.
Esettanulmány az 1908-1909-es tél egyik epizódjáról. 1909. január elsején Kiszomboron 50 cm hó esett egy nap alatt. A rendkívüli esemény elõzményeit fogom bemutatni, amely számos érdekességet rejt.
A tél csapatainak felvonulása egy Vojejkov-tengellyel kezdõdött 1908. december 21-én: Link A Vojejkov-tengely gerince mindvégig magyarországtól északra volt, így keleti áramlásrendszerében egyre hidegebb levegõ szivárgott hozzánk.
December 24-re a Vojejkov-tengely feloszlik, hátrahagyva egy nem túlságosan kiépült Anticiklont, melynek középpontja az Észak-Keleti Kárpátok térségében volt: Link Mindeközben az Urál hegységtõl keletre hideg levegõ halmozódik fel.
Egy nappal késõbb, december 25-én gyökeresen átrendezõdik Európa légnyomási mezeje: Link A 24-én még az Észak-Keleti Kárpátok központú AC feloszlik és a 24-én még az Urál térségében lévõ hideg légtömeg déli peremén hirtelen ciklon mélyül Moszkva környékén. A ciklon északi oldalán pedig megiramodik nyugat felé a hideg levegõ.
December 26: Link Bár a Moszkva környékén kimélyült ciklon töltõdni kezd, egy nap alatt 1040 hPa-nál magasabb légnyomással AC keletkezik Skandinávia fölött. A két légköri képzõdmény közös áramlásrendszerében a hideg levegõ rázúdul a Finn-öböl térségére és a Balti államokra.
December 28: A Skandináv AC áramlásrendszerében a hideg levegõ tovább halad nyugat felé és nyugati súlypontjával eléri Dániát is: Link
December 29: Link A hideg levegõ leszivárog a Mediterrán térségbe is, ahol mediterrán ciklon képzõdik Olaszország felett.
1908. december 31: A mediterrán ciklon középpontja kevéssel 1000 hPa fölött van, közben a Skandináv AC középpontjában 1045 hPa fölötti a légnyomás.
1909. január 1: A Finn középpontú AC hirtelen megindul délkeleti irányba, miközben középpontjában a légnyomás nem változik: Link A Szicília fölött ciklon középpontja továbbra is kevéssel 1000 hPa fölött van. A két légköri képzõdmény között az izobárvonalak besûrûsödnek, a déli országrészben a légnyomás több mint 10 hPa-val megemelkedik, de ennek ellenére 50 cm hó esik Kiszomboron.
A tél csapatainak felvonulása egy Vojejkov-tengellyel kezdõdött 1908. december 21-én: Link A Vojejkov-tengely gerince mindvégig magyarországtól északra volt, így keleti áramlásrendszerében egyre hidegebb levegõ szivárgott hozzánk.
December 24-re a Vojejkov-tengely feloszlik, hátrahagyva egy nem túlságosan kiépült Anticiklont, melynek középpontja az Észak-Keleti Kárpátok térségében volt: Link Mindeközben az Urál hegységtõl keletre hideg levegõ halmozódik fel.
Egy nappal késõbb, december 25-én gyökeresen átrendezõdik Európa légnyomási mezeje: Link A 24-én még az Észak-Keleti Kárpátok központú AC feloszlik és a 24-én még az Urál térségében lévõ hideg légtömeg déli peremén hirtelen ciklon mélyül Moszkva környékén. A ciklon északi oldalán pedig megiramodik nyugat felé a hideg levegõ.
December 26: Link Bár a Moszkva környékén kimélyült ciklon töltõdni kezd, egy nap alatt 1040 hPa-nál magasabb légnyomással AC keletkezik Skandinávia fölött. A két légköri képzõdmény közös áramlásrendszerében a hideg levegõ rázúdul a Finn-öböl térségére és a Balti államokra.
December 28: A Skandináv AC áramlásrendszerében a hideg levegõ tovább halad nyugat felé és nyugati súlypontjával eléri Dániát is: Link
December 29: Link A hideg levegõ leszivárog a Mediterrán térségbe is, ahol mediterrán ciklon képzõdik Olaszország felett.
1908. december 31: A mediterrán ciklon középpontja kevéssel 1000 hPa fölött van, közben a Skandináv AC középpontjában 1045 hPa fölötti a légnyomás.
1909. január 1: A Finn középpontú AC hirtelen megindul délkeleti irányba, miközben középpontjában a légnyomás nem változik: Link A Szicília fölött ciklon középpontja továbbra is kevéssel 1000 hPa fölött van. A két légköri képzõdmény között az izobárvonalak besûrûsödnek, a déli országrészben a légnyomás több mint 10 hPa-val megemelkedik, de ennek ellenére 50 cm hó esik Kiszomboron.
Tisztelettel jelentem, hogy Gyõrújbarát-hegy is túl van a szezon elsõ fagyos hajnalán.
Mai T min.: -1,0°C (07:15)
5 órán keresztül (hajnali 4 és délelõtt 9 között) gyengén fagyott.
Mai T min.: -1,0°C (07:15)
5 órán keresztül (hajnali 4 és délelõtt 9 között) gyengén fagyott.
Veszprém a ciklonból 52.9 mm. November 147.8, év eddig 869.2 mm. Elég megbízható mûszerezettségû forrásból: Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat